Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-11 / 10. szám

mmmim Tagadja meg magát Mt 16, 24 KRISZTUS URUNKNAK SZENVEDÉSÉVEL, halálával és diadalmas föltámadásával, minden feltétel adott igaz életünk és örök üdvösségünk beteljesedéséhez. Követése közben áradnak belénk szolgáló életének, áldozati halálának és diadalmas föltámadásának áldásai, adományai és erői. Követése következtében lesz élete mienk gondolataival ér­zelmeivel, jóságos és kegyes akaratával, építő, egészséges be­szédjével és jó cselekedeteivel együtt. Tehát egész lelkületűvel, és azért, hogy engedelmes követése által rajtunk, emberi eszkö­zökön keresztül áradjon bele ebbe a világba. MIT JELENT ENGEDELMES KÖVETESE? Önmegtagadást és a kereszt magunkra vételét. Ezt a kettőt, amely önfelál­dozó szeretetnek két oldala. Jézus tanítása szerint ez a mások javára történő önmagunkról való lemondásnak a,kétfős vetü- lete. Csak önmagával van elfoglalva, az „önkiszolgáló” ember, aki természetes, óemberi kívánságai kielégítésére teljesen elenge­di magát, aki „egyeduralomra” törekszik családi életében, a tár­sadalom különféle közösségeiben, miközben másoknak mérhe­tetlen szenvedéseket okoz, nem méltók Krisztus Urunkhoz., Tanítása szerint az sem igaz tanítvány, aki úgy mond le ön­magáról. hogy ennek következtében el akarja kerülni a keresz­tet. Azért áll félre, mond le az önérvényesítésről, önmagának látványos futtatásáról, mert a maga hasznát keresve és csak önmaga érdekeit nézve, ezzel és így őrizheti meg egészségét, ké­nyelmét és hamis békességét. Ez a fajta önmegtagadás rpegbu- jás és elmenekülés a Krisztus követésével járó munka, küzde­lem és kötelességteljesítés elől. De az sem követi jól Krisztust, aki úgy érti a kereszt felve- vését, hogy az semmi mást nem jelent, mint sorsunknak türel­mes elhordozását? A mindenbe való beletörődés, de főképp a bűnbe és nyomorúságba való beletörődés nem kereszt felvétel Krisztus nyomában, hanem tunyaság, élhetetlenség és felelőt­lenség, ami szintén nem méltó Krisztushoz. JÉZUS E VILÁGBAN hordozta a keresztet és itt tagadta meg magát, tehát e világban mondott, le önmagáról. Önmagá­ról való lemondása, kereszten való szenvedése a legnagyobb odafordulás volt e világhoz. Nem önmagának élt és halt, hanem nekünk és értünk. Még akkor is, mikor lába már mozdulalan volt a szegek miatt, megjárta a poklot, hogy nekünk ne kelljen odajutnunk, mikor keze véresen feszült a fán, akkor is min­ket ölelt magához. Szolgáló életének, áldozati halálának min­den mozzanata értünk történt. Nekünk is úgy kell megtagadni magunkat, hogy a szolgáló szeretet keresztjével váltunkon mun­kálkodunk embertársaink földi javán és örök üdvösségén. Meg kell tanulnunk másokért élni és halni. Csak így lehetünk Jézus igaz követői és jó eszközei nagy céljainak megvalósításában. A BÖJTI ÜTNAK ne csak elméleti megismerésére töreked­jünk, hanem induljunk is el és járjunk is rajta! Maróti János Kritikus szemmel A római katolikus egyházi magatartás és gondolkodás Lapunk néhány héten ke­resztül olyan egyházi-teológiai irányzatokat szeretne bemutat­ni és megbírálni, amelyekkel gyakran, találkozunk. Első al­kalommal most a római kato­likus egyházi magatartást és gondolkodást szeretnénk vizs­gálni. Lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy minden rész­letre kiterjedően foglalkozzunk a legnépesebb keresztyén fele­kezet életével és tanításával, csak a legjellemzőbb fő voná­sokat foglaljuk össze. Uralkodni i-aka rás A római katolikus egyház sokat emlegetett egysége elle­nére világviszonylatban igen színes képet mutat. Dél-Ame- rikától Japánig és Grönlandtól Ausztráliáig az egyes nemzeti egyházak külön világa, az egy­mástól sokszor nagyon külön­böző életstílusú és feladatú szerzetesrendek, a különböző afrikai és ázsiai liturgiák azonban zárt merevséggel so­rakoznak föl Róma köré, a pá­pa köré azzal a jellemző öntu­dattal, hogy szerintük csak a római katolikus egyház Krisz­tus egyetlen igazi egyháza, az isteni igazság kizárólagos bir­tokosa. Ügy látjuk, a római katoli­kus egyház nem tudta elkerül­ni a múltban és nem tudja el­kerülni a jelenben sem, hogy’ meg ne fordítsa a Mi atyánk záró mondatát Valahogyan így: ..Enyém az ország, ;a hatalom és a dicsőség!” Hiszen a hatal­mi törekvés vezette a pápákat, amikor politikai uralomra igye­keztek szert tenni, a középkor­ban és meghirdették, hogy ók a királyok es császárok fölött állnak, A hatalmi törekvés ér­dekében fogalmazták meg a teológusok, a múlt század vé­gén a „lelki” hatalmat bizto­sítani igyekező tanítást az első vatikáni zsinaton a pápa csa- latkozhatatlanságáról. Ez az önbizalom lesz jellegzetes gőg­gé. amikor a többi keresztyén felekezetet csak „egyházi kö­zösség” és nem „egyház” meg­jelöléssel hajlandók csak illet­ni ma is. Jézusra hivatkozva ellene mondunk a római katolikus egyház és a pápák hatalmi igényének! Valljuk, hogy az egyház Krisztus teste, de nem az utolsó ítélet Krisztusáé, ha­nem az evangéliumokban elénk lépő Jézusé. Azé a Názáretié, aki nem uralkodni jött. hanem szolgálni, aki emberi formába alázta bele magát és lehajolt az elesettekhez és a kitaszítot­takhoz és „alázatos volt mind­halálig, a keresztfa haláláig”. A szeretetben, a megbocsátás­ban, a segítségben, az áldozat­ban példát adott és arra hí­vott föl, hogy nyomába lép­jünk. Egyik egyház sem ülhet bele a bíró székébe, hogy ítélje a másikat, amint nem lehe­t P. S. SZOKOLOVSZKIJ Pavel Szemjonovics Szoko- lovszkij főlelkész, az Orosz Or­todox Egyház Külügyi Hivata­la munkatársa, a Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkársága tagja 44 éves korá­ban február 19-én repülősze­rencsétlenség következtében életét vesztette. Személyében az Orosz Ortodox Egyház és a Keresztyén Békekonferencia hűséges munkatársát vesztette el. aki a magyar egyházakat többször is meglátogatta és egyházunk képviselőivel sok alkalommal együtt dolgozott nemzetközi tanácskozásokon. D. Káldy Zoltán püspök-elnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzését egyházunk nevé­ben Pimen pátriárkának. MOSZKVA Február 26-án ünnepelte a Világszövetség Addisz Abebá- ban működő rádióadója 10 éves fennállását. Az adó ma napi 28 órán keresztül ad műsort 13 nyelven Afrika és Ázsia orszá­gaiba. Az „Evangélium Hangja” rádióállomás egyházi műsoro­kon kívül egészségügyi, kultu­rális, nevelési oktatási és álta­lános tájékoztatási adásokat is sugároz, (lwi) Dr. Philip Potter, az Egyhá­zak Világtanácsa főtitkára feb­ruár végén egs’hetes látogatást tett Moszkvában, az Orosz Or­todox Egyház meghívására, hogy megválasztása óta első alkalommal tárgyalásokat foly­tasson az Orosz Ortodox Egy­ház vezetőivel az ökumenikus mozgalom kérdéseiről, (epd) Mexikó fővárosában a Semi­nario Luterano A'jgsburgo evangélikus lelkészképző főis­kola. spanyol nyelvű lelkész­képzést folytát és szorosan együttműködik az episzkopális, a metodista és református egy­házakkal. Más egyházakhoz tartozó teológiai hallgatók szá­mára is lehetséges az előadások hallgatása. 1971-ben két hall­gató végzett négy évi tanulmá­nyi Idő után. (lwi) „Hőn szerelem nemzetemet 99 A délutáni csúcsforgalomban furcsa közlekedési akadály. Két tizenéves egy hatalmas gyúródeszkát cipel. Lapjával. Alul gyúródeszka, fölül fala- pocska-kerítéssel övezett nád- fedeles fehér parasztház ma­kettja sok homokban. Körül csenevész bokrok lapulnak meg, egy gémeskút ágaskodik. — Senki nem akadt, aki meg­kérdezte volna, mi az, amit nagy vigyázva visznek. Nem, nem a kíváncsiság veszett ki a pesti emberből, de most fe­lesleges ' volt kérdezősködni. Mindenki tudta, hogy nád- íedeles fehér ház ezerszámra van, de a nádíedeles ház csak egy lehet. Az ö szülőháza. „Petőfi hazafisága’’. Diák­évek izét érzem számban. Nagyot akaró dolgozatíráso­két, érettségi tételek közbeni vitatkozásokét. Kéretlenül tó­dulnak számba a verstöredé­kek: „haza csak ott van, hol jog is van”, „szent hazaszere­tet, mibe mártsam toliam, hogy dicső képedet híven le­rajzoljam”, ..esküszünk, hogy rabok tovább mm leszünk”, „a néppel tűzön, vizen át”. — Petőfi. Hazafiság. E két szó ugyanazt jelenti mindannyi­unk tudatában, hiszen életé­ben és költészetében elvá­laszthatatlanul ölelkezik a költészet a hazafisággal. A táj és család, az őt körülvevő környezet szeretete hazaszeretetének leg­belső köre. De tájleíró költe­ményei nem önmaguk lírai szépsége miatt lettek világiro­dalmi remekművekké, hanem mert az, aki ősi természetes­séggel dalolja a táj, az Alföld, a Puszta, a Tisza, a Kiskunság szépségét, az egynek érzi ma­gát a tájjal, ő áll a középpont­jában, s magáénak vallja. Sőt, magáénak követeli a magyar tájat, mint az egész ország egy részét, s ahogy leírja azt, egyből birtokba is veszi azok számára, akik szántás közben körülnéznek az általuk meg­munkált földön. S bár számára a rónák vég­telenje a szabadság szimbólu­ma, mégsem lokálpatrióta, hiszen ■ mint vándordiák, mint komédiás, mint közlegény, mint tudósító, mint szabad­ságharcos bejárja az ország minden pontját. S amikor vissza-visszatér szülei körébe, .vagy feleségéhez, akkor is az egész haza távlatában gondol­kodó és érző ember gyűjt erőt a nagyobb családjáért, a ha­zájáért éléshez. ír a Tiszáról, de az utolsó két versszakban ott a forradalom; ír a szalma­kunyhók szegény jó ’ember- lakóiról s befejezi azzal, hogy övék lesz a végtelen jövő: ír a feleségéhez szerelmes verse­ket, de ott lobog azokban is a haza iránti szerelme. A nép és forradalom ügyéről szólva nyilván elhi­báznánk Petőfi értékelését, ha saját korunk hazaíiságának ismérveit próbálnánk az ő és kora patriotizmusára alkal­mazni. Már csak azért is, mert ő költő volt elsősorban és nem ideológus. Bármennyire széles látókörű, nyelveket ismerő, az egész európai vérkeringés lük­tetését érző, bármennyire is tevékeny politikailag a már­ciusi események idején, ő mégis poéta: az igazságnak alávetett szépség, a szabadság­nak alávetett szerelem, a for­radalomnak alávetett költő mayad. Balassa Bálinttól rajta keresztül vezet az út Ady Endréig, József Attiláig, és Váci Mihályig, a magyar tör­ténelem azon sajátosságáig, hogy legkritikusabb szakaszai­ban az igazi költők mindig elöl jártak. így Petőfi haza­fisága nem azonos a mienké­vel, ahogy kora társadalma sem azonos a maival, de a dolgozó nép iránti, szeretete olyan példa számunkra, mely­nek tükrében meg tudjuk kü­lönböztetni a sovinizmust a nemzeti érdek keresésétől, a forradalmiságot a hőbörgéstől, az „ejh-rá-érünk-arra-még” tunyaságát a család és baráti kör bensőséges, megelégedett örömérzésétől. Á nép nyelvé­nek és kérdéseinek, egész kul­túrájának művészi szintre emelésével azt tette, amit ze­nében csak jóval később Bar­tók és Kodály, felismerve, hogy ha a nép uralkodik a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkod­jék. V dágssabadság! — volt jelszava, pedig Európa csendes volt, újra csendes. De kiáltott ő ég a magyar sza­badságharc egész Európa he­lyett. Akkor is igaz lett, hogy „Európa színpadán mi is ját­szottunk s mienk nem volt a legkisebb szerep”. „Nagyapá­ink és apáink. Míg egy század elszaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt” — vallotta. S amit ők tettek, azt az Európán átsöprő forradalmak egységében tet­ték, mert aki Magyarországon hazafi volt, az mindig látta, hogy e nép ügye elválasztha­tatlan a többi nép, az egész emberiség ügyétől. Ö, egy em­ber szól, de milliók helyett; magyarként szól, de népek he­lyett. Petőfi nemzetközisége az. mely sajátos módon ötvöződve hazaszeretetével egyenesen a mába vezet. „Ha majd minden rabszölganép..„Győz a szabadság, bár vessen ég es föld elébe gátot, elfoglalja majd a kerekevilágot”. Világ­szabadság — Harsogják kelet­től nyugatig. Van tehát kit „delegálnunk” a népeket békí­tő szóértésbe, Petőfit, aki négy emberöltővel ezelőtt már meghallotta, hogy Dunának, Oltnak egy a hangja. ... Amikor a két tizenéves eltűnt előlem a tömegben Pe­tőfi szülőházával, már érez­tem, hogy saját hazaszerete­tük szülőházát viszik ott. Azét a hazaszeretetét, mely valóban nem nyugszik addig, míg el nem mondhatja az egész világ, hogy itt van már a Kánaán. Bízik László tünk a világot felülről” keze­lő „okosabb” és ..tapasztal­tabb" kioktató tanárok sem. Sem több, sem kevesebb nem adatott szamunkra," mint Jézus követése. „Segiis magadon cis Isten is megsegít” A római katolikus egyház önbizalma megmutatkozik ab­ban a reformáció által erősen kifogásolt tanításban, amit a fenti közmondással próbálunk körülírni. A római katolikus egyház hangsúlyozza az ember természetes képességeit az üd­vösség megszerzésében, az ér- demszepző jócselekedeteket, a természetes erkölcsi erényeket, amelyekre mint alapra épülhet föl a hit. ’remény és szeretet. Luther döntő bibliai felis­merése az volt, hogy nem sa­ját érdemeinkért, erkölcsi tisz­taságunkért, jócselekedetein­kért, igyekvésünkért kegyel­mez meg nekünk Isten, hajol hozzánk megbocsátásával és szeretetével, hanem egyedül Krisztusért. Nem kell zarán­dokként végi acsúszni térden azokat a lépcsőket, amelyeken egykor Jézus ment végig a szenvedés útján, mert Ö he­lyettünk járta végig azokat. A bibliai-re formátori felfo­gás alapján ellene mondunk a római katolikus tanításnak és gyakorlatnak az érdemszer­zésről. Isten örömhíre az. hogy mielőtt a Bíró ítélne minket, eljött meghalni értünk bűnö­sökért. Az Ö hozzánk hajló szeretetét elfogadva, hálából teremhetjük a jó gyümölcsö­ket. Isten színe elé nem lép­hetünk oda a „megfizetés” gőgjével, hanem alázatosan* el­fogadva szolgálatát, lehetünk mi is szolgái. Váltakozó módszerek Végül a római katolikus egy­házi gyakorlat és tanítás egyik olyan pontjára mutatunk rá, amelyik a leggyakrabban ta­pasztalható a saját bőrünkön. Arról a taktikáról van szó, amelyik a saját uralom és ha­talom terjesztése érdekében válogatja meg az eszközöket a kíyülvalók irányában. Történeti tény; hogy á római katolikus egyház mindig más magatartást tanúsít más ke­resztyénekkel szemben ott, ahol többségben van, mint ahol kisebbségben. Egyházunk 450 éves története, a mai ro­mai katolikus többségű Orszá­gok a világon (pl. Spanyolor­szág, Olaszország, Portugália) és ezzel ellentétben az evan­gélikus többségű Svédország. Dánia, Norvégia vagy Finnor­szág példái mutatják ezt. Ná­lunk véres üldözések, templo, maink elfoglalása, egyházunk elnyomása jellemezte a mögöt­tünk álló évszázadokat. A mai helyzetben, amikor a vatikáni rendeletek a római katolikus és más egyházhoz tartozó hí­vek házassága, a vegyesházas­ságok esetére vonatkozóan mó­dot nyújtanának a régi ellcn- reformációs reverzális-harc el­kerülésére. az egyes nemzeti római katolikus egyházak püs­pökei ott rendezték a megbé­kélés szellemében ezt a kér­dést, ahol ők vannak kisebb­ségben. Nálunk a római kato­likus közgondolkodásban, egy­házi gyakorlatban tartja magát a régi módszer. A keresztyén szüreteire és egymás megbecsülésének és tiszteletben tartásának bibliai tanítására hivatkozva ellene mondunk annak a római kato­likus módszernek, amelyik há­zasságkötés előtt vagy után lelki terrorral és fenyegetések­kel arra akarja rávenni a fe­leket, hogy római katolikus templomban esküdjenek és gyermekeiket ott kereszteites- sék meg! Az igazság kedvéért azt, is meg kell említenünk, hogy egyes római katolikus keresz­tyének valóban igyekeznek Krisztus követésében a más egyházakhoz tartozókhoz sze­retettel közeledni. A római ka­tolikus egyház azonban, mint vílágegyház, sajnos, hogy egy­házi magatartása és gondolko­dása területén az előzőket ér­vényesíti. Ifj. Harmati >. -la Ellenállás és megadás A jó lelkiismeret titka: el­lenállni a gonosznak és meg­adással lenni Isten iránt. X11- lajdonképpen egyszerű dolog. Néha mégis nagyon nehéz. Ne­héz különösen olyankor, ami­kor nem értjük Istent. Illés próféta megadással en­gedelmeskedett Istennek, aki gondoskodott róla. Elrejtette üldözői elől a Kérith pataknál, otthont és ellátást biztosított számára Sareptában egy öz­vegyasszonynál. Amíg _ Isten szeretetének számtalan' jele vette körül, olyan egyszerűnek és természetesnek tűnt a meg­adó engedelmesség. Egyik nap azonban váratlan esemény borította fel a ház csendes békességét. Az özvegy­asszony kisfia megbetegedett. Annyira elgyengült, hogy már a lélegzete is kihagyott. Édes­anyja kétségbeesve futott il­léshez. Ö hozta a bajt házuk­ra. Miért is fogadta be őt! Így szólt; mit vétettem ellened Is­tennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttasd álnokságomat, és megöljed az én fiamat? Illés megrendültén hallotta az özvegy panaszát. Nagyon el­keseredett. Mégis igaza lenne Ákháb királynak, aki azzal vá­dolta őt, hogy ő minden baj oka? Feldúlja Izrael békessé­gét. Miatta sújtja Isten aszálv- lyal az országot. Most miatta kell meghalnia az özvesyasz- szony kisfiának is. Bizony fel­borult. lelki egyensúlya. Nem értette Istent. Ilyenkor válik nagyon ne­hézzé a megadás Isten iránt. Ilyenkor legszívesebben kifut­nánk a világból. Ezt nevezi a Biblia a kísértés órájának. Mit tett Illés a kísértés óráján? Nem vitatkozott az özvegy­gyei. Nem védekezett vádoló szava ellen. Legszívesebben maga is vele együtt panaszko­dott volna, de ennek a kísér­tésnek is ellenállt. Egy szót sem szólt arról, hogy milyen feldúlt lelkiállapotban van. Ehelyett csendes, határozott szóval fordult a kétségbeesett anyához: add ide fiadat! A be­teg gyermeket karjára vette és felvitte abba a szobába, ahol lakott. Ott lefektette ágyára. Térdre rogyott és imádkozott. Nem jajveszékelt. Nem néma, összezárt ajkkal nézett tehetet­lenül az eladélt betegre. Imád­kozott. Imádsága szíve mélyé­ből felszakad kiáltás volt: én Uram, Istenem! Hát nyomorú­ságot hozol miattam erre az öz­vegyre is, hogy az ő fiát meg­öld? Kísértés óráján, amikor nem értjük Istent, amikor na­gyon nehéz — mégis hozzáfor­dulni : ez a megadás. Imádság nélkül nincs megadás Isten iránt. Ezután ráborult Illés három­szor a gyermekre és felkiáltott az Űrhoz: én. Uram Istenem, térítsd vissza a gyermek leikét őbelé! Isten meghallgatta imádságát. A gyermek újra szabályosan kezdett el léleg- zeni. Arcszíne is visszatért Megeledt. Karjáig vette. Le­vitte szobájából az anyjához és odaadta néki: Látod, él a te fiad! Isten meghallgatta- Illés imádságát. Ez az imameghaii- gatás olyan volt Illés számára, mint a hivatalos igazolványba ütött, hitelesítő pecsét. Isten irgalmas Isten. Irgalmas akkor is, amikor ítél. Irgalmas akkor is, amikor nem értjük. Az özvegyasszony is nem csupán gyermekét kapta visz- sza, hanem hitét is. tgy szóit Illéshez: most tudtam meg, hogy Isten embere vagy, és hogy az Or beszéde a te ajka­don: igazság. Mi azóta Illésnél is nagyobb igazolást, pecsétet kaptunk Is­tentől. Isten saját Fiát, Jézus Krisztust támasztotta fel a ha­lálból. Jézus Krisztus kereszt­halála és feltámadása Isten igazoló pecsétje a mi hitünkön. Nem a kárunkra, hanem ja­vunkra ébreszt szívünkben megadást maga iránt, vasyis hitei.' Áldássá, nem átokká akar tenni. SALZBURG Szovjetunióból érkezett 90 per­ces film Pimen pátriárka be­iktatásáról nagy érdeklődést keltett, (epd) A Harmadik Nemzetközi Ke­resztyén Televíziós Fesztivált február végén tartották az ' osztrák városban közel 200 víásvHiovrvu.pl 9.fí nrK7ácfhn1 A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG MEXIKÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom