Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-12-16 / 50. szám

A te Mt 11, 2—10 Jézus Urunk nem változtat meggyőződésén: kételkedése ellenere is nagyra értékeli Keresztelő Jánost. Nem nádszál 6. s nem is királyi palotában forgolódó, puha ruhákba öltö­zött ember. Próféta ő, sőt prófétánál is nagyobb, mert a Mes­siás útkészítője. ' i Jézus Urunk nem is sértődik meg Keresztelő János kétel­kedése miatt. Megérti ennek a kérdésnek az indító rugóit: „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk?” Nem az általa várt dicsőséges messiási korszak jött el, az útkészítő maga is halá­los veszedelembe került. Jézus Urunk azonban nem írja a veszteség listára ezt a kételkedő embert. Meg akarja győzni, meg akarj a menteni. Messiási küldetésének helyes felismerésére akarja eljuttatni. Hogyan? Nem hatalma szavával. Pedig aki a tengert is le tudta csendesíteni, csendet teremthetett volna ennek a kételkedő embernek háborgó szívében is. Nem a közvéleményre hivatkozva. Akkor még megtehette volna, hiszen a népszerűség csúcsán állott. Azt is üzenhette volna Jánosnak, ami a szinedrium előtt is elhangzott: az egész világ én utánam jön. Nem is logikus érveléssel próbálta meggyőzni Jánost. Pedig ehhez is értett. Az ún. vitabeszédekben mesteri módon ke­rülte ki a farizeusok, írástudók és szaddúceusok csapdáit. . JÉZUS A TETTEKRE HIVATKOZIK, a szeretet és szolgá­lat tényeire. „Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, amiket hallotok és láttok: a vakok látnak, a sánták járnak, a poklo- sok megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámad­nak, és a szegényeknek evangélium hirdettetik.” Sokszor hallhatjuk a kételkedő kérdést: van-e valami ér­telme a keresztyénségnek? Előre vitte-e az emberiséget? Meg­szüntette-e a háborút, nyomort, kizsákmányolást? És ezek a kérdések jogosak! Hála Istennek a sok negatív példa mellett találunk pozitív példákat is. Assziszi Ferenc tetteire gondo­lunk: bélpoklosok gyógyítására, viszályok megszűntetésére. Ziegenbalgra és a misszionáriusok seregéből azokra, akik kétféle kenyeret vittek az éhezőknek, testit és lelkit. Kaga- vára és más társaira — akik a szociális igazságért is harcoltak. Schweitzer Albertre s vele együtt a békéltetés szolgálatát végzők ezreire. Nem, nem tagadjuk a negatívumokat, de há­lásak vagyunk Istennek azokért, akik megértették küldeté­sük lényégét és igyekeztek azt a maguk korában és helyzeté­ben megvalósítani. Sokszor halljuk testvéreink személyes panaszát is: nézz az én bajomra, s felelj, hol van az Isten? Mit feleljünk? Nevel az Isten? Büntet az Isten? Hiszen ez lehet igaz is. dé a ké­telkedőt csak az nyugtatja meg, ha személyes szolgálatunk­kal belevisszük életébe Isten szeretetét. Sokszor tapasztaljuk a magunk hitének ingadozását is. „Hi­tem pedig, mint a változó hold. .Mit tegyünk ilyenkor? Bízzuk rá szívünket Isten irgalmára, s végezzük a szeretet cselekedeteit. AZ EVANGÉLIUM IGAZSÁGA a tékozló fiú szivében, Za- keus otthonában, a sáfárok munkahelyén, a jerikói ország­úton győzi le kételkedéseinket. Ott ahol történik valami Isten indításából az ember javára. dr. Kékén András IMÁDKOZZUNK. Fagadj el minket, Istenünk, kételkedő szívünkkel, gyötrő­dő tudatunkkal együtt, és segíts, hogy amikor szavaink aka­doznak. a szeretet tettei beszéljenek arról, hogy mégis figye­lünk Rád. Amen. CSALÁDI HÍREK — SZÜLETÉS, dr. Szűts Tamás vegyészmérnöknek és feleségének, dr. Garam Éva régésznek október 28-án első gyermekük született. Neve: DÁVID, ZOLTÁN. A keresz­telést a gyermek nagyapja, Garam Zoltán bobai lelkész vé­gezte a budavári templomban. — HÁZASSÁGI ÉVFOR­DULÓ. Szvetlik Ferenc, az er­dőkürti gyülekezet presbitere és felesége. Proksza Erzsébet november 25-én ünnepelték házasságkötésük 50 éves jubi­leumát. A gyülekezet a temp­lomi istentiszteleten emléke­zett meg az évfordulóról és imádságban kérte Isten áldá­sát a példamutató házaspárra és családjára. Maróti János lelkész feleségével együtt a család ünnepi asztalánál kö­szöntötte a jubilánsokat és köszönte meg az 1000,— Ft-os adományukat amelyet a gyü­lekezet céljaira adtak. — Hutflesz Mátyás, a biká- csi gyülekezet felügyelője és felesége, Tetzel Erzsébet no­vember 11-én ünnepelték há­zasságkötésük 50. évfordulóját családjuk és a gyülekezet kö­zösségében. — HALÁLOZÁS. Lepp Miklós, a bikácsi gyülekezet presbitere szeptember 30-án a szekszárdi kórházban elhunyt. Temetése november 4-én volt a gyülekezet és a község nagy részvéte mellett. — Szombati Gyuláné sz. Läufer Katalin, a tatabányai gyülekezet hű tagja és presbi­tere október 17-én váratlanul elhunyt. Koporsójánál Lábos­sá Lajos lelkész hirdette a fel­támadás örömüzenetét:, „ha valaki hisz énbennem, ha meghal is, él”. — id. Szerdahelyi Pál a szombathelyi gyülekezet évti­zedeken át buzgó presbitere, lapunk hűséges olvasója, türe­lemmel viselt hosszú szenve­dés után, életének 83. évében november 22-én elhunyt. No­vember 28-án temették el a gyülekezet nagy részvéte mellett. Az elhunytbem Szer­dahelyi Pál csöngei lelkész édesapját gyászolja. „Én va­gyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meg­hal is, él”. A LUTHERÁNIA december 16-án, vasárnap délután 6 órakor istentisz­telet keretében a Deák téri templomban előadja J. S. BACH KARÁCSONYI ORATÓRIUMÁT. Közreműködnek: Mohácsi Judit, Kerényi Mária, Fü- löp Attila, Berzelly István (ének) és Trajtler Gábor (orgona). Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KÁROLY A templom fűtve van! KARÁCSONYI ORGONAZENE lesz december 16-án, vasár­nap délelőtt a 11 órakor kezdődő istentiszteleten a Bépsi kapu téri templom- bah. Orgonái: PESKÓ GYÖRGY orgonaművész Daquin-, Pachelbell-. Bach-, Frank-, Antalffy-, Gárdo­nyi-. Böelmann-művek. közreműködik a Budavári 3chütz-kórus. Vezényel: Csorba István Igét hirdet: D. KOREN EMIL esperes Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. december 16-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Ké­kén András, du. 6. Bach: Kará­csonyi oratórium. Igét hirdet: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Ifj. Karácsonyest. Dózsa György út. 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de* fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. du. 5. Szereíetvendégség. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Laios. Pest­erzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest We* kerletelep de. a. Pestújhely ere. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota kis- templom de. 10, du. 3. Rákosszent­mihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de* fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél. 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Korén Emil, de. fél 11. (német), de. ll. (úrv.) D. Koren Emil — Karácsonyi orgonazene: Peskó György, du. 6. Ádventi est. Toroc- kó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. 6. Egyházzenei áhitat. Pestliidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modor! u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. ll. (úrv.) Ben- cze Imre. du. 6. dr. Rezessy Zol­tán. Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7. Visontal Róbert. Nagytétény _de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Ró­bert. Budafok de. 11. Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. du. 4. Presbiter iktatás, du. 5. Szeretettvendégség. D. dr. Ottlyk Ernő. — Advent 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 4, 1—5: az igehir­detés alapigéje: Mt 11, 2—10. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 23-án, vasárnap reggel 1 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet D. KÁLDY ZOLTÁN a Magyar- országi Evangélikus Egyház püspök-elnöke. — DOMONY. Advent' első vasárnapján teológusnapi szol­gálat volt a gyülekezetben. Dr. Selmeczi János otthon­igazgató vezetésével Foltin Brúnó, Tóth Ildikó, Kormos Anna és Deme Károly szol­gáltak az anyagyülekezetben és a vácearesi filiában. A mindkét gyülekezetben meg­tartott ádventi ünnepélyen ar­ról szóltak a jövő lelkészei, hogy mit jelent ma Jézus ér­kezése. A gyülekezet szép of- fertóriummal járult hozzá lelkészképzésünk támogatásá­hoz. — FELSÖPETÉNY. A gyü­lekezet november 25-én emlé­kezett meg temploma felszen­telésének 189-ik évfordulójá­ról. Az ünnepi istentiszteleten Gartai István kisterenyei lel­kész, a Nógrádi Egyházmegye esperese hirdette az igét. Megjelent a KERESZTYÉN ÉNEKESKÖNYV kis formátumú1 kiadása Ára: 43.— Ft. Kapható, a Sajtóosztályon — KAPOSVÁR. November 25-én Gerhát Sándor galgagu- tai lelkész szolgált a gyüleke­zetben igehirdetéssel. — HARTA. November 25- én a délelőtti istentiszteleten igét hirdetett Lehel Ferenc szombathelyi lelkész, a délu­táni szeretet vendégségen pe­dig előadást tartott „A finnek Európáért” címmel. — ECSENY. November 18- án délelőtt az igehirdetés szol­gálatát Fónyad Pál nagykani­zsai lelkész végezte, délután pedig Polány filiában hirdette az igét. Ecsenyben ünnepi közgyűlés keretében megem­lékeztek a három harang vil­lamosításáról. — KAPOSVÁR. Október 28-án, a reformáció hetének kezdő vasárnapján a gyüleke­zet „ecsenyi napot" tartott. Az istentisztelet igehirdetői szol­gálatát Szimon János ecsenyi lelkész végezte, majd templo­mi ünnepély keretében előa­dás hangzott el a közös múlt­ról. melyről Szimon János ecsenyi lelkész és Dubovay Géza kaposvári lelkész, a So- mogy-Zalai Egyházmegve es- esperese hirdette az igét. — SAND. November 4-én kedves ünnepsége volt a gyüle­kezetnek az istentisztelet után, amikor Gerencsér József gyü­lekezeti felügyelőt köszöntötte Novák Ferenc gondnok és Te­ke Zsigmond lelkész és adták át a gyülekezet szerény aján­dékát abból az alkalomból, hogy huszonöt éve felügyelője a sandi gyülekezetnek, ahol hitével, reménységével és sze- retetével állt és áll helyt Krisztus Urunk .szolgálatában. NYUGAT-NÉMETORSZAG November 8-án a Nyugatné- tagként fölvette a szervezetbe, metországi Keresztyén Egvhá- amelyhez 10 tagegyház és 4 zak Munkaközössége a római meghívott vendégként a mun- katolikus és görög-ortodox kában részt vevő egyház tartó- egyházat kérésükre teljes jogú zik. (öpd) „Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Urnák útját, ösvényt egyengessetek a kiet­lenben a mi Istenünknek! Imé az Űr Isten jő hatalommal és karja uralkodik! Imé jutalma vele jő és megfizetése őelőt- te.” <Ézs 40, 3. 10) VASÁRNAP. — „Mindent, amit cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Űr Jézus­nak nevében cselekedjetek.” (Kol 3, 17 — Zsolt 50, 14 — Mt 11, 2—10 — Zsolt 14) Nem­csak a keresztyének teszik a jót a világon. Hivők és nem hívők együtt küzdenek ma a világ nagy kérdéseinek megol­dásáért. Mi azt Jézus nevében tesszük. Cselekedeteink célja, hogy az életet széppé, boldog­gá, békéssé tegyük. Indító rugója, hogy a bűnbocsánat hálára mozgósít bennünket. HÉTFŐ. — „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek.” (Ézs 40, 1 — Rm 12, 11 — Lk 1, 5—25 — Mai 2. 17—3, 5) Nehéz dolog a vigasztalás. Különösen ha valakinek szintén szomorúsá­ga van. — Vajon tudnak-e azok vigasztalni, akik maguk is vigasztalásra szorulnak. Ézsaiás szerint igen. Annak a vigasztalásával, akinek van szeretete és hatalma, hogy le­töröljön a szemünkről minden könnyet. KEDD. — „Sokat cseleked­tél Te Uram, Istenem,, a Te cso­dáiddal és terveiddel miér­tünk.” (Zsolt 40, 6 — Zsid 2. 13 — Lk 1, 57—70 — Mai 2^ 6—12) Isten, csodái az Ószö­vetségben és Jézus csodái az Újszövetségben soha nem szolgáltak „reklám” célokat. Mindig az emberért, az életért történtek. Mert szereti az em­bert és éltetni akarja. Sokat tett értünk is, sőt mindent ér­tünk tett. SZERDA. — „Azáltal lett nyilvánvalóvá az Isten szerete­te bennünk, hogy az ő egyszü­lött Fiát elküldte Isten e vi­lágra. hogy éljünk általa.” (1 Jn 4, 9 — Zsolt 56, 14 — Lk 3, 10—20 — Mai 3, 12—18) Sok­szor tévedett az egyház, mikor Jézus követését a világtól va­ló félrevonulásban látta. Le­mondott a „földi életről a lel­ki életért”. Pedig Isten szere­tete bennünk éppen a min­dennapi életben kell hogy — TEMPLOMI PADOK villamos fűtésszerelését — e célra kifej­lesztett zártrendszerű cső-infrasu- gárzókkal — háromévi jótállással vállalom. Kérésre tájékoztatót kül­dök. Megrendelőimet konkrét eset­ben díjtalanul felkeresem. Szabó Sándor villanyszerelő mester. 7621 Pécs, Zrínyi u. 1. Telefon: 19—574. — 54 ÉVES,1 rokkant nyugdíjas főbérleti lakással gondozót keres idősebb asszony személyében. „Megértés” jeligére a kiadóhivatal­ba. — SZÉP BANGÓ Palllk Stiasnyi bécsi mechanikás kereszthúros zongora 5000.— Ft-ért eladó. Bp„ X„ Salgótarjáni út 55. f. 164. megnyilvánuljon. Mert az Is­ten szeretete életet, reménysé­get ad, hogy „éljünk általa”, ne csak magunknak, de máso­kért. CSÜTÖRTÖK. — „Ezt mondja az Első és az Utolsó, aki halott volt és él: Tudom a te dolgaidat.” (Jel 2, 8—9 — Ezs 40, 27 — Hózs 14. 6—10 — Mai 3, 13—24) Jézus, aki fel­támadt, ismeri egész életün­ket. Nincs előtte titok. Mégis az a reménységünk, hogy bű­neink miatt nem a halál lesz az utolsó számukra. Jézus halá­lával és feltámadásával épp a bűnösökért fordította meg a sorrendet! Halott volt és él, hogy bár bűneink miatt meg­halunk, majd éljünk általa. PÉNTEK. — „És eljővén békességet hirdetett nektek, a távolvalóknak és a közelva- ióknak.” (Bt 2. 17 — Józs 1, 13—2 Tim 4, 5—8 — Jn 1, 1— 5) Ma már lehet háborúság­ban élni a távollévőkkel is! Igen, a fejlett technikai adott­ságokkal. Éppen ezért nagyon sürgős a béke „terjesztése”. Urunk, aki a kereszten elvé­gezte a nagy békéltetést, fel­támadása utáni köszöntésével: Békesség néktek! — a tanít­ványoknak is átadta a békél­tetés ügyét. Amikor öt várjuk, végezzük hűségesebben a bé­kéltetés munkáját az emberek között is közeli és távoli kap­csolatokban. SZOMBAT. — „A szeretet­ben nincsen félelem; sőt a tel­jes szeretet kiűzi a félelmet.” (1 Jn 4, 18 — Dán 10, 19 — Lk 7. 29—35 — Jn 1, 6—8) A já- nosi levelek írója úgy ismert, mint a szeretet „szakembere”. Ismert egy változatlan szere­tetett amely felebaráti szere- tetre tanít. Bizalmat ad a má­sik ember iránt. A teljes sze­retet nem fél attól, hogy nem viszonozzák másokra pazarolt szeretetét. ű már megkapta Jézustól. Ezt a szeretetet ad­ja tovább. Győri János Sámuel EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Saitűos2talyának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel; Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—r/4 Csekkszámiaszám: 516—20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre »0.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 73.3660 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomas Felelős verető: Soproni Béla vezérigazgató Szövetségben Istennel A KONCERTTEREM ZSÚ­FOLÁSIG MEGTELT. Izgal­mas zsongás vibrált a levegő­bén. Hangolás, halk beszélge­tés, üdvözlések melegítették fel a terem levegőjét. Aztán megjelent a karmester, néhá­nyat koppantott s a termen szétterült a csend. Ránéztem a mellettem ülő­re. Idősebb nő volt. Fekete ru­háján fehér gyönggyel kivarrt gallér. Lényéből nyugalom áradt. A zene felhangzott s mi elmerültünk benne, külön- külön, mindegyikünk a saját hétköznapjait felejtve. A szünetben legtöbben a tá­gas előcsarnokba mentek. Én a földszintre vivő lépcsősor oszlopa mellől néztem a szí­nes, mozgó embertömeget. Hir­telen úgy éreztem, hogy áll valaki mögöttem. Megfordul­tam. Idős nőszomszédom volt. — Ugye, milyen egyedül le­het az ember ekkora tömeg­ben? — mondta. Bólintottam. Igaz Volt. Ami­kor visszamentünk a terembe, már úgy fUtünk egymás mel­lett mini két régi ismerős, akik tökéletesen megértik egy­mást. AMIKOR VÉGET ÉRT A HANGVERSENY és kifelé in­dultunk, valami belső ösztön­zés azt súgta nekem, hogy ez az idős nő nagyon magányos. Megkérdeztem hát hogy merre lakik; szívesen hazakísérem, ne menjen egyedül az éjszakai utcán. Elkísértem. Amikor a ház elé értünk, amelyben lakott, meg­kérdezte : — Nem jönne fel hozzám egy teára? Szokatlan idő, tu­dom, de úgy érzem, lenne egy­másnak mondanivalónk. Elfogadtam a meghívást. A lakás kicsi volt. lakója egyé­niségét tükrözte. Érződött, hogy szereti otthonát. Én is azonnal otthonosan éreztem magam benne. Megtudtam, hogy az asszony özvegy, ma­gányos. Sok-sok éven át seho­vá sem járt. Férje nélkül elő­ször aznap este ment el a kon­certre. Most 70 éves. — Nem tudom miért, hiszen alig ismerem — mondta — de magával szemben nincsen gát­lásom, el tudom mondani leg­bensőbb gondolataimat. Életem folyamán sokszor mondták ezt nekem. Öregek, fiatalok, régi és új ismerősök, realisták és idealisták, férfiak és nők. Büszke vagyok erre. büszkébb, mintha külsőmet di­csérnék vagy eszesnek nevez­nének. KÉSŐ ÉJSZAKÁIG BE­SZÉLGETTÜNK. Valahogy így: — Végtelen hála él a szí­vemben azért a sok-sok ál­dásért is, amit a sorstól kap­tam és azokért, amelyek na­ponként körülvesznek. Megta­nultam, hogy a szeretet a leg­nagyobb dolog a világon. — Én is gyakran gondolok arra — válaszoltam — hogy bennünket, embereket, akik szeretetben élünk, semmi nem választhat el azoktól akiket szeretünk vagy szerettünk, még a halál sem. Mert a sze­retet soha meg nem hal. A szeretet valami élő dolog. Élő, talán maga az élet. — Egész életemben harcol­tam minden ellen, ami lehúz. — Gondolt már arra, hogy az anyagi világban van egy olyan erő is, amely felfelé húz? Hogy a világmindenség fizikai törvényei közepette is lehet közelebb kerülni Isten­hez. — Sok-sok vívódás után megvilágosodott bennem, hogy Istennel szövetségre kell lép­nem. Szövetségre, amelyet nem szeghetek meg. Állandóan, ki­tartóan kell kérnem, hogy se­gítsen felfelé, hogy a jóra va­ló örökös törekvéssel talán meghatározottnak látszó sor­somat és másokét is megvál­toztathatom. CSEND TERÜLT KÖZÉNK. Az utcán hangosat csikordult egy autó a síkos úttesten. Ez rántott bennünket vissza a földre. — Hogy telnek napjai? — kérdeztem hirtelen. — Azokon a napokon, ami­kor esős, csjínya idő van, taka­rítok, szépítgetem otthonomat. Karácsonyra vettem egy TV-t. De bevallom, csak olyankor nyitom ki, ha senki nem nyit rám ajtót. Szeretem a termé­szetet. A mai nap is olyan szépen kezdődött. Kék volt az ég, tiszta a levegő, csendes, gyenge, sárga napfény mosoly­gott. — Indulnom kell, későre jár — búcsúztam. — Szép este volt. — Megszerettem magát. Kö­szönöm, hogy egy öreg asz- szonyt boldoggá tett, hogy tü­relmesen végighallgatott. — Kezet nyújtott — Arca kisi­mult, a szeme fénylett. — Ha néha olyan könnyűnek, vi­dámnak érzi a szivét, gondol­jon arra, hogy valaki őszintén szereti magát. S a szemén ott ragyogott egy boldog kis könnycsepp. Gyarmathy Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom