Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-12-16 / 50. szám
Bizonyságtevő cselekedetek Jn 5,31—37 Jézus egyéniségében és személyében ellenállhatatlan vonzó erő lakozik. Mint a mágnes magához rántja a vasreszeléket, úgy ragadja meg Urunk az emberszíveket. Miben rejlik Jézus vonzó erejének a titka? Jézus szavára, erejére a hitelesség pecsétjét mindig cselekedetei ütik rá. Nála egységben van a kimondott ige és a könyörülő szeretet cselekvése. Amerre Jézus jár, tettei beszélnek róla. Sánták lábrakelnek, vakok látnak, betegek meggyógyulnak és a halottak feltámadnak. Jézus cselekedetei mindennél ékesebben tesznek bizonyságot arái, hogy Benne Isten szeretetének hatalma tört be az emberek közé. SOKAN ÚGY ÉRTELMEZIK a bizonyságtevés bibliai fogalmát, hogy az csupán szóbeli közlés. Jézus egész élete arra tanít, hogy a szónak akkor van értelme, ha a cselekedet aranyfedezete húzódik meg mögötte. hiteles tanúvallomásként. Ha ez hiányzik életünkből, akkor hamis a tanúskodásunk Isten embertmentő szeretetéről. Jézus bizonyságtevő cselekedeteit ma nekünk kell végeznünk, azoknak, akik Krisztus útján kívánunk járni. A szónak hitelt ma is a cselekedetek adnak. Ahol ez hiányzik „üres szöveg” csupán minden beszéd. ÉLŐ URUNK MA ÁLTALUNK KÍVÁNJA VÉGEZNI bizonyságtevő cselekedeteit világunkban. A kívülállók pedig mindig úgy ítélik meg Jézust, ahogyan mi keresztyének Róla cselekedeteinkben tanúskodunk. Nem lehet színlelni a hitet és csupán „szájjal szeretni” az embereket. Ez nagyon veszélyes, hiszen lépten-nyomon lelepleződik. A ma élő keresztyének akkor nem hoznak szégyent Krisztus ügyére, ha életükkel, magatartásukkal, személyes életpéldájukkal vagyis bizonyságtevő cselekedeteikkel mutatják meg, hogy Krisztus utján járnak. ANNAK AZ EMBERNEK AZ ÉLETE VONZÓ, akinek rendezettek a családi viszonyai. Meleg bensőséges kapcsolata van hitvestársával. A szülők szakítanak időt arra, hogy gyermekeikkel törődjenek. Szeretettel igyekeznek megoldani a generációk problémáját. Nem ideges, túlfeszített a családi légkör. Van megértés. Ez önmagában beszél. A munkája is beszél annak az embernek, aki munkahelyén hűséggel, megbízhatósággal és tisztességgel végzi mindennapi feladatát. Annak az embernek cselekedetei tesznek bizonyságot, aki magára tudja vállalni az elesettek, öregek, magánosok, betegek ügyét és értük jó szívvel fáradozni tud. Jézus embertmentő szeretetéről tesz bizonyságot az a keresztyén ember, aki önzetlen lélekkel tud munkálkodni az egész emberiség életének a megőrzéséért, egy igazságosabb emberi élet kialakításáért és minden embernek az élethez és emberi méltósághoz való jogáért. Mindezek blzonyságtevő cselekedetek. AZ ILYEN KERESZTYÉN ÉLETFOLYTATÁST lehet igazán krisztusi életformának nevezni. Mert ez az életfolytatás önző énünk és kényelemszeretetünkről való lemondás és a másokért való élés krisztusi útja. Az ilyen értelemben vett bitonysagtevő cselekedeteket az Atya is megáldja. Nemcsak egyéni életünk lesz gazdagabb, értelmesebb, hanem bizonyságtevő cselekedeteink nyomán öröm és békesség fakad mások szívében is és életében. A KRISZTUSHITBÖL FAKADÓ cselekvő keresztyén élet tud mások előtt hitelesen bizonyságot tenni Jézus Krisztus embert szerető hatalmáról és csak az ilyen bizonyságtevő cselekedeteknek van magával ragadó, sodró ereje. Garami Lajos Fiatalokról — fiataloknak Isten az embert férfivá és asszonnyá teremtette, hogy egymásnak segítőtársai legyenek, egymás természetét, gondolkodásmódját, munkáját kiegészítsék. De a Szentírás még valamit hozzátész az ősi hitvalláshoz: „és Isten megáldotta őket”. (1 Móz 1, 28) Ebben már benne rejtőzik az, hogy a segítőtársi viszonynál többről van itt szó, ez az emberi közösség, egy férfinak és egy nőnek közössége akkor lesz igazán gyümölcsöző és áldásos, ha Isten áldása nyomán szeretetve, szerelemre nyílik meg a szívük egymás iránt. A mi magyar nyelvünkben ez a két szó használatos az ilyen érzelmek kifejezésére, de élete során az ember számtalan árnyalatát s további gazdagságát találhatja e szavaknak. MINDEN KOR FIATAL NEMZEDÉKE felfedezi a maga számára a „szerelmet” és általában úgy érzi, hogy az előtte járt nemzedékekhez képest ő találta meg annak legtöbb titkát. Az is gyakran megtörtént, hogy a közvetlen elődök viszont úgy találják, hogy a fiatalok között „eltorzul a szerelem” s ők már nem szeretnek úgy, mint a szülők-nagy- szülők nemzedéke ... A mi korunkban különösen élesnek látszanak a felfogásbeli különbségek e téren és a fiatalok egymás közötti viselkedését s egymás iránti érzelmeik hitelességét sok bírálat éri az idősebbek részéről. A fiatalok ellenpéldaként nagyon sok esetben felhozhatják a felnőttek egymás közötti viselkedésének és egymás iránti érzelmeik kihűlésének szomorú tényeit. Mi azonban most a fiatalok életére próbálunk reflektorfényt vetíteni cikksorozatunkban. Mi a helyzet a mai fiatalok szerelemről alkotott felfogása és életgyakorlata körül? Milyen próbákkal mérhetjük meg ma a szerelem „hitelességét”? AZ ELSŐ PRŐBA A FELELŐSSÉG KÉRDÉSÉNEK FELVETÉSE. — Fiatalkorban könnyebben lelkesedik az ember és az érzelmei is gyorsabban ébrednek és áradnak szét testében-lelkében. Amíg azonban ezek az érzelmek nem párosulnak a másikat komolyanvevő és kapcsolatuk felelősségét észrevevő gondolatokkal, addig valóban felszínes és öncélú „szerelemről” beszélhetünk. — Ezzel szemben találSámson AZ „ELHIVATOTTSÁG” DRÁMÁJA — maga a szerző, Szokolay Sándor sűrítette ebbe az egyetlen szóba új operájának központi gondolatát. Előző két operája, a „Vérnász”, amely meghozta számára a Kossuth-díjat és a világhírt, valamint a „Hamlet” is jellemezhető egy-egy tömör kifejezéssel: „Szenvedély”, illetve „Tgazságkeresés”. Ez a legfrissebb alkotása az eddigiek nagyszerű összegezése, harmonikus szintézise. Sodró lendületű, izzóan drámai feszültségű mű, amely feltartóztathatatlan erővel zúdul előre a tetőpont felé. Az opera szövegének gerincét Németh László drámája adja, de felhasznál a szerző eredeti, ótes- íamentumi részeket is. így például közvetlenül előkészítve a lenyűgözően monumentálisán megkomponált tetőpontot. felcsendül Sámson imája: „Uram, Isten, emlékezzél meg. kérlek, énrólam, és erősíts meg engemet csak még az egyszer....” KÜLÖN ERÉNYE A MŰNEK, hogy Szokolay nem he- rpizálja, idealizálja a főhőst, s így Sámson alakja hitelessé válik, életközeibe kerül a mai nézőhöz. A magányosan vívódó, meg-megingó, kigúnyolt, vak óriásból fokozatosan formálódik ki a népért bosszút álló, saját életét is feláldozó, félelmetes hős. Maga a szerző így vall minderről az operához írt utószavában: „Nem a főhősök feltétlen elpusztulása Vonz a tragédiákban, hanem az az önfeláldozó hősiesség, mely az elpusztulástól sem rettenti vissza őket. Ég és Pokol. Tűz és Víz, Hit és Hitetlenség, Remény és Reménytelenség parázslanak e műben ... és az a hitem, hogy Sámson a Rosszat pusztítja el.” KILENC ÉVEN BELÜL NÉGY OPERAHÁZI BEMUTATÓ! Ez a példa nélkül álló sorozat sokat sejtet Szokolay Sándorról. Mindössze negyvenkét éves. tele fiatalos lendülettel, dinamikus, mindig újat teremtő energiával. így joggal remélhetjük, hogy a „Sámson” után még újabb és újabb élményekkel ajándékoz meg minket. Gáncs Péter Prágai levél Nyolc hónap a Keresztyén Békekonferencia központjában 1958. nyarán tartották az első Keresztyén Békekonferenciát Prágában. Az alapítótagok között ott voltak a mi egyházunk képviselői is. Azóta egyházunk rendszeresen képviselteti magát a KBK rendezvényein és hozzájárult ahhoz, hogy a KBK munkája az elmúlt 15 esztendő során megerősödött és nemzetközileg elismertté vált. EGYHÁZUNK EDDIGI MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSÉT jelenti az a tény, hogy a KBK elnöksége a múlt év végén felkérte egyházunkat, küldjön egy állandó munkatársat a KBK prágai központjába. Egyházunk vezetősége 1973. március 1-től engem jelölt erre a megtisztelő feladatra. Nyolc hónapja dolgozom Prágában a KBK koordinációs osztályának munkatársaként. Feladatom többek között a kapcsolatok ápolása a Lutheránus Világszövetséggel, az Európai Egyházak Konferenciájával és a Református Világ- szövetséggel. Felelőse vagyok a KBK tanulmányi bizottságai közül az ifjúsági és a nemzetközi bizottságnak (ez utóbbinak 5 albizottsága van). Részt veszek a KBK rendezvényeinek és akcióinak tartalmi és technikai előkészítésében, beszámolókat készítek a Munkabizottságnak a KBK egyes üléseiről ill. más világszervezetek gyűléseiről, amelyeken a KBK képviseltette magát. RÖVID VISSZATEKINTÉSEMBEN csak a legfontosabb KBK üléseket szeretném kiemelni az elmúlt nyolc hónap alatt, amelyek maguk is mutatják a KBK nagyfokú aktivitását. Prágába kerülésem után röviddel a KBK ifjúsági bizottsága tartotta ülését Szófiában, amelyen közel 40 fiatal keresztyén vett részt 4 kontinensről és vitatta meg az ifjúság békeszolgálatra való nevelésének egyedi és közös problémáit a világ különböző részein. A KBK-nak igen jelentős kapcsolatai yannak a „Harmadik Világ” keresztyénéivel, mivel a különböző fórumokon kezdettől fogva fellépett a fejlődő országok érdekében és szót emelt a faji megkülönböztetés ellen. Ezért kisérte fokozott figyelem a KBK „anti- rasszizmus” bizottságának nyugat-berlini ülését, amelyen magas szinten képviseltették magukat az afrikai, ázsiai és észak-amerikai színesbőrű keresztyének. Ezen az ülésén határozta el a KBK, hogy május utolsó vasárnapját Afrika-va- sárnappá nyilvánítja az afrikai népekkel való szolidaritás jegyében. Április végén újabb jelentős ülésre került sor. A KBK ENSZ albizottsága New Yorkban tartotta ülését, amelynek keretében Dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár fogadta a Keresztyén Békekonferencia képviselőit. A KBK mozgalmának kiemelkedő eredménye, hogy az ENSZ egyik legbefolyásosabb szervezetében, a Gazdasági és Szociális Tanácsban, a nem kormányszintű szervezetek között tagságot kapott. Ez lehetővé teszi, hogy a KBK irodát állítson fel New-York- ban az ENSZ központjában és állandó munkatárssal képviseltesse magát. Ezen az ülésen született az ENSZ-vasárnap terve (október 21.), amely a keresztyének támogatását fejezi ki az ENSZ. béketörekvései iránt. A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA IDEI LEGFONTOSABB ÜLÉSE a Folytatólagos Bizottság május végi zagorszki ülése volt, amelyen 33 országból 174 személy vett részt. A Folytatólagos Bizottság a két világgyűlés között — általában másfél évenként ülésezik és megvizsgálja a KBK tevékenységét az eltelt időszakban és terveket készít a további munkára vonatkozólag. A visszatekintés örömteli volt, hiszen az elmúlt másfél év alatt a KBK sokat lépett előre, helyzete megszilárdult, munkája hatékonyabb lett és komoly rangot vívott ki magának a nemzetközi békemozgalomban és az egyházi világszervezetek között. Augusztus elején a KBK „Indokína” albizottsága tartotta ülését Japánban, amelyen a bizottság megvizsgálta a jelenlegi indokínai helyzetet és körvonalazta a KBK további akcióit a béke teljes helyreállítása érdekében. Szeptember végén a Keresztyén Békekonferencia Munka- bizottsága Kanadában ülésezett. Az ülés központi gondolatát híven tükrözi a fő téma: „Az ENSZ és a keresztyének hozzájárulása a világ békéjéhez”. A Munkabizottság ülésén megjelent és előadást tartott Sipilä asszony, az ENSZ főtitkárának helyettese is. Nagy hatást tett mindannyiunkra Gajardo professzor megérkezése Chiléből, aki a szemtanú hitelességével számolt be a hazájában zajló tragikus eseményekről. A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA LEGUTÓBBI TERVEI között szerepelt a moszkvai Békeerők Világkongresszusán való részvétel. A KBK aktívan részt vett az előkészítő munkában és hatást gyakorolt más nemzetközi egyházi szervezetekre is, hogy csatlakozzanak ehhez a jelentős munkához. A KBK „Közel-Kelet” albizottsága az idén novemberben Kairóban tartotta volna ülését, amelyet azonban a kiújult harcok miatt a jövő évre kellett halasztani.EZEKBEN A HETEKBEN KÉSZÍTJÜK ELŐ a Keresztyén Békekonferencia 5 tanulmányi bizottságának és 5 albizottságának jövő évi üléseit. Ezek között szerepel a 60 tagú Nemzetközi Bizottság januári budapesti ülése is, amely jó alkalom lesz arra, hogy a magyar egyházak béketörekvéseit és világért érzett felelősség- vállalását megismerjék a világ minden részéből összegyűlő küldöttek. If j. Görög Tibor Szerelem, házasság hatunk ma is egymást emberileg is sokra értékelő, egymásért felelősséget vállaló, szerelmükben boldog és elégedett fiatalokat. Ruházatuk talán modern, a közös iskolai osztályokba járás alapján fesztelenül viselkednek, talán fiatalos és idősebbekétől eltérő véleményüknek is hangot adnak, de egymásra számítanak, áldozatokat is hozlak, terveik vannak. Forduljunk az ilyen fiatalok felé több bizalommal és kevesebb előítélettel! Egy másik, a felelősség kérdését is érintő típus az, amely a házasság intézményét bírálja hevesen és magát elhatárolja az ilyen tervektől. Némely esetben talán a fossz otthoni tapasztalatok indokolják véleményüket, de többnyire csupán a felelősség elhárítása. Ezzel szemben azonban el kell mondanunk, hogy a lelkész évente sokszor találkozik az esküvői bejelentkezés során olyan csillogó szemű fiatalokkal (nem ritkán tizenévesekkel), akik a beszélgetés során boldogan vallanak készülődésükről, szép terveikről, a „hagyományos családi élet” szépségeiről. Az pedig csak fokozza a lelkész Örömét, amikor később visszatérnek és gyermekük keresztelésekor is csillog valami a szemükben. Az elvállalt és hordozott felelősség jelei ezek. NEM KÉTSÉGES, HOGY A FIATALOK HÁZASSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN sok új probléma is jelentkezik. Nagy a lakásigény, társadalmunk nem tud minden fiatal házaspárnak azonnal önálló lakást biztosítani: A szülőkkel való együttlakásnak vannak előnyei is, de elkerülhetetlen hátrányai és veszélyei is. Sokak házasságával kapcsolatban anyagi gondok, egyikük hivatásban való megtorpanása is következmény lehet. Az igazi társ megtalálása, a gyermek érkezésével a „család” kiteljesedése, a városban és falun egyaránt növekvő kulturális igény és életszínvonal-emelkedés — amit a legújabb családvédelmi törvények is előmozdítanak — és mindenekelőtt egy nem se- kélyesedő, hanem elmélyülő szeretetközösség áldozatokért is kárpótlást adhat. Sok példa alapján azt is mondhatjuk, hogy a mai fiatalok házasságának nagyobb része kiegyensúlyozottabb életet ígér, mint az az előző nemzedékek életében volt. Ma már nincs szülői kényszerből létrejövő, osztálykülönbségek, miatt lehetetlenülő, nincste- lenség miatt megromló házasság. A saját életüket és jövőjüket komolyan vevő fiatalok túlnyomó többsége egy érzelmileg megalapozott házasságban látja boldogságának feltételét és célját. Ezért kell az ilyen házasulandóknak minden segítséget megadni, hogy a külső feltételek is biztosítottak legyenek és ők, a békében, jó légkörben és körülmények között élő mai fiatalok ha lehet, még jobban éljék családi életüket, mint az előttük járók. A MÁSODIK PRÓBA A LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSÉNEK KÉRDÉSE. — Amikor már az egymás iránti felelősség kérdése élővé vált, akkor a szerelmesek, házasságra lépők hozzáláthatnak a közös utak, lehetőségek és célok felméréséhez. Az egymástól és az élettől keveset vagy semmit sem várók szerelmi kapcsolata vagy házassága megromlik, akik azonban tudnak sokat tervezni, egymásnak, családjuknak, de a társadalom nagy közösségének Is sokat adni — azok megtapasztalják, hogy minél többet adtak, annál többet kapnak vissza, a másik boldogságából, az őket körülvevő emberek szeretetéből, a társadalom gondoskodásából. Mert a szeretet soha nem lehet Önző, csak magára gondoló, még akkor sem, ha „szerelem” a neve. Bárcsak az életnek ezen a rendkívül fontos területén kevesebb lenne a megbotránkozás és csalódás és több a befelé és kifelé egyaránt .terjedő öröm. Hogy a férfi és asszony kapcsolatához szorosan kapcsolódó mondatnak érezzék mind többen: „és Isten megáldotta őket.” Szirmai Zoltán Testvéri közösségben Amikor Isten megteremtette az első emberpárt, azt a parancsot adta nékik, hogy szaporodjanak és töltsék be a földet. Isten tehát a emberiséget egy vérből teremtette és azt akarja, hogy az emberek egymás testvéreként éljenek a földön. Isten akaratából vannak szüléink, testvéreink, barátaink és embertársaink és mi is az ő akaratából vagyunk családunk, népünk és az egész földet betöltő emberiség tagjai. Egyedül nem is tudnánk élni ezen a földön. Az emberiség nagy családjában kell megtalálni helyünket és feladatunkat. Isten a kilencedik és tizedik parancsolatban megmutatja, hogyan találjuk meg az együttélés módját. Ne kívánjuk, ami a másé. Adjuk meg mindenkinek a magáét és mi is elégedjünk meg a magunkéval. Ez az emberi együttélés alaptörvénye. Az az Isten akarata, hogy a földi javak elosztásában igazságos rend érvényesüljön. Ne dúskálhasson az egyik a földi javakban, míg a másik nyomorogva szenved. Ezért mindenkinek arra kell törekedni, hogy minden ember megkapja azt amire szüksége van: lakást, ruházatot, mindennapi kenyeret. Mindenkinek legyen otthona, családja, tisztességes megélhetése. Ezt kívánjuk magunknak is. De ne csak'arra törekedjünk, hogy mindez nekünk meglegyen, hanem arra is. hogy másokat is erre segítsünk. Ha magunknak többet kívánunk, akkor törekedjünk arra, hogy másoknak is legyen legalább annyi, amennyi nekünk van. Hogyan lehetséges mindez? Ügy, hogy mindenki a maga adottságainak és képességeinek megfelelő munkakört tölt be teljes hűséggel és így illeszkedik be az emberi közösség munkájába. Isten igéje alapján az egyes munkaköröket hivatásnak szoktuk nevezni. Hitünk szerint Istentől kapjuk munkakörünket, hivatásunkat. Ezzel Isten egy kis részt ad nekünk abból a feladatból, amit az ember teremtésekor az egész emberiségnek adott. Ezért fontos, hogy megkeressük és megtaláljuk azt a hivatást, amit Isten nekünk szán. Boldogtalanná lehet az ember, ha nem találja meg a neki való pályát. A pályaválasztást mindig Isten akaratának keresésével kell végeznünk. Tekintettel kell lenni a képességeinkre, a hajlamainkra, vagyis, hogy mihez van igazán kedvünk, de azokra a lehetőségekre is, amiket Isten elibénk ad. A megtalált hivatásban azután úgy kell szolgálnunk, mint akik nem embereknek szolgálnak, hanem Istennek. Aki hisz Istenben, az hűségesen végzi munkáját, mert tudja, hogy azzal Istennek szolgál. Persze ez nem jelenti azt, hogy a magunk munkáján kívül nem törődünk semmj mással és senki mással. Isten azt akarja, hogy testvéri közösségben éljünk más emberekkel. Ennek a testvéri közösségnek elsősorban az egyházban kell megvalósulnia. Azok, akik megtapasztalták Isten szerete- ■ tét, leginkább tudhatják, hogy egymásnak testvérei. Persze ez a testvéri szeretet nincs az egyház és gyülekezet határai 'közé zárva, hanem kiterjed minden emberre. Aki a hit által Isten gyermeke, az minden emberben meglátja és szereti Isten gyermekét. Testvéreim javáért Fáradnom, küzdenem: Erre segélj, ó Isten, Én édes Istenem! Én tövises pályámon Ragyogjon szeretet, Mert aki boldogít mást, Boldog csak az lehet. / t » NORVÉGIA lágszövetség Rádiós Szolgálata eddigi igazgatója, aki 1974 áprilisában veszi át hivatalát, (lwi) A Norvég Evangélikus Egyház Segélyszervezete (Kirkens Nodhjelp) új vezetője dr. Sigurd Aske, a Lutheránus Vi-
