Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-28 / 4. szám

,,lm5 előtted leborulok...

Jób 42, 1—6

Egy istenfélő ember — Jób — megpróbáltatásos életszakasz után, alkalmat kapott arra, hogy Istennel beszéljen. Isten megszólította, ö pedig válaszolt. Jóbnak ez a válasza a mai vasárnap igéje. Belőle nyilvánvaló, hogy milyen a kapcsolat Isten és a benne hivő ember között, milyen az Istennel közelről találkozó ember magatartása.

Jób CSODÁLATTAL nézett Istenre. „Csodadolgok ezek nékem, fel nem foghatom” — mondta. Mi késztette csodálkozásra? Jóbot sok csapás érte. Semmi nem mutatta életében azt, hogy Isten, akiben ő olyan töretlenül hitt, hatalmas, erős lenne. Most ■mégis a hatalmáért csodálta: „Te mindent megtehetsz.” Szere- tetének is ellene mondott a látszat, Jób mégis, megtapasztalt szeretetéért is csodálta. De legfőképpen arra döbbent rá, hogy emberi gondolkodásmóddal Isten cselekedeteit sem meg nem érthetjük, sem meg nem magyarázhatjuk. Csak figyelhetjük „fülünkkel, szemünkkel”, s amit tapasztalunk, az csodálatra késztet. Mit tapasztalunk? Azt, hogy Istennek mindenre van hatalma és szeretete, de nem mindig olyan formában gyakorolja ezt, ahogy mi logikusnak tartanánk. Az ésszerű az lenne, hogy Isten megbüntet bűneinkért, a tapasztalat pedig az, hogy erőt ad munkánkhoz, megáldja családi életünket, lehetőséget kapunk a szolgálatra népünk és embertársaink között. Az a baj, hogy mi ezt megszoktuk, túlságosan természetesnek tartjuk. Pedig boldogabbak azok, akik napról-napra csodáim tudják Isten ránk áradó szeretetét.

Jób nem rekedt meg a csodálkozásnál, hanem IMÁDSÁGGAL fordult Istenhez. Mi késztette könyörgésre? Mi adott szájára ilyen szavakat: „Hallgass, kérlek, hadd beszéljek!” Ahogy hatalmát szemlélte, ez nem elriasztotta Istentől, hanem felismerte azt, hogy a porszem szólhat a teremtett világ Urához, mert az szereti őt. Ez a felismerés rádöbbentette tudatlanságára: menynyire félreismerte Istent ő eddig! Most tárult fel előtte Isten titka, mind többet szeretne ismerni belőle, ezért imádkozott •így: „Taníts engem!” De erőtlensége is ránehezedett: beteg volt, sem magára, sem családjára, sem barátaira nem számíthatott. Egyetlen lehetősége az imádság maradt, s ezt az Istenhez kötődő kapcsolatot féltve őrizte, mert ha ez is elszakad, vége mindennek. De amíg ez megvan, újra és újra könyöröghet, hogy láthasson meg minél többet Istennek vele való akaratából. Istennek a világot vezető bölcsessége, velünk való akarata sokszor kérdéses előttünk is. Ilyenkor az a feladatunk, hogy őt magát kérjük imádságunkban: világosítsa meg azt, amit tesz velünk, vagy amit vár tőlünk szolgálatként egyházunkban, társadalmunkban, vagy akárhol embertársaink között

Jób végül eljutott oda, hogy imádságában BÜNBÁNATTAL borult le Isten előtt. Milyen bűnt kellett megbánnia, hiszen látványos vétkeket nem követett el? Amikor világos lett előtte Isten mindenható szeretete, akkor értette meg, hogy ez megvolt eddig is, csak ő nem vette észre. Megszégyenült. Föltárult tévedése, bizalmatlansága. Nyilvánvaló lett, hogy nem érti Isten akaratát. Mindez aktív bűnbánatra késztette, tehát nemcsak mondta, hogy bánja bűneit, hanem „porban és hamuban”, halálosan komoly, teljes bűnbánatot tartott. Aki rádöbben arra, hogy őt Isten akkor is szereti, amikor ennek éppen az ellenkezőjét gondolja, az nem tehet mást, mint bűnbánattal leborul előtte. Aggódtunk mi is önmagunk, családunk, egyházunk és népünk felől. Isten újra és újra megmutatta, hogy ő hatalmasabb és bölcsebb, mint mi gondolnánk. Ezért nem engedi azt sem, hogy akár imádságunkban, mi diktáljunk őneki. Sokszor meg kellett látnunk tévedésünket, s bűnbánattal újat kezdenünk. De az ilyen bűnbánat termékenyítő erő: kiindulhat belőle új, felszabadult, engedelmes szolgálat.

Isten hatalma és szeretete nekünk Jézus Krisztusban még inkább érthető és kézzelfogható lett, mint az ótestamentumi Jóbnak. Benne valóban „szemünkkel láttuk” az Isten üdvözítő kegyelmét, s általa „megérthetjük” akaratát. A csodálaton, könyörgésen és bűnbánaton túl, boruljunk le ezért hálaadással is a világ Ura előtt!

Bárány Gyula

IMÁDKOZZUNK

Urunk, Istenünk! Csodálattal, könyörgéssel és bűnbánattal borulunk le előtted. Hatalmadért imádni, szeretetedet hálálni, bölcsességedet örömmel elfogadni és akaratodat teljesíteni taníts meg bennünket. Nyisd meg szemünket annak meglátására, amit ajándékozol nekünk, de láttasd meg velünk feladatunkat, a szolgálatot is, amit vársz tőlünk. S a bűnbánattól a hálás szolgálatig mindenre te adj nekünk erőt Szentlelked által. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1973. január 28-án

Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kefceai András, de. 11. (úrv.) dr, Hafen- scher Károly, du. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Ifj. Görög Tibor. Dózsa György út de. fél 9 Szirmai Zoltán. Üllői út M. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Solymár János, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 Sülé Károly. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11 (úrv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Bízik László. Fóti út de. 11 Benczúr László. Váci út de. 8 Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. lö Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota Kistemplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston.. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél íi, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Mado- csaá Miklós, de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) D. Korén Emil, du. 6 D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9 D. Koren Emil. Óbuda de. 9 Tur- chányi Sándor, de. 10., Turchányi Sándor. XJI. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Rutt- kay Elemér, du. fél 7. Gsengődy László. Budakeszi de. fél 9 Csen- gődy László. Pesthidegkút de. fél 11 Muncz Frigyes. Modori út 6. de. 10 Filippdnyi János. Kelenföld de. 8 (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) Ben>9ze Imre. Nagytétény de. fél 9 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. D. dr. Ottlyk Ernő.

— Vízkereszt után a 4. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 8, 23—27; az igehirdetés alapigéje: Jób (38, 1—11) 42, 1—6.

— PESTÚJHELY. Február

4-én, vasárnap délután 5 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen ifj. Harmati Béla külügyi titkár tart előadást „A világkeresz- tyénség gondja és öröme” címmel.

— PESTERZSÉBET. Január

7-én szeretetvendégségen dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója angliai tanulmány út járói tartott élménybeszámolót.

— NAGYTARCSA. Az óév

esti és az óév éjféli istentisztelet között szokásos programban a többi közt megemlékeztek Petőfi Sándorról is. A nagy hős költőt gyöngéd és tettre- kész szeretete oldaláról mutatta be a sok elmondott verse: szerelmi, családi, hazafias és az emberiség iránti vonatkozásokban. Megdöbbentő volt megismerni azt a gyakorlati szeretetet, amely minden tekintetben arra törekedett, hogy önmagát áldozza, fel másokért; inkább maga szenvedjen, csak másoknak ne okozzon fájdalmat. A költeményeket a gyülekezet ifjúsága adta elő, az összekötő szöveget a gyülekezet lelkésze, Győri János mondta.

— CSESZTVE. A gyülekezet 1972. november 12-én ünnepelte templomszentelési évfordulóját. A templomát újjáépítő gyülekezetei meglátogatta dr. Nagy István esperes, a Gyülekezeti Segély egyházkerületi előadója és igehirdetéssel szolgált. A zsúfolásig megtelt templomban meleg szavakkal köszöntötte az esperest Krupa Katalin, valamint a gyülekezet gondnoka: Bajnóci János. Az istentiszteletet követő közgyűlésen az anyagyülekezet lelkésze, Záborszky Csaba olvasta fel a gyülekezet történetét Verset mondott Volánt Éva.

— SZENTES, 1972. december 10-én Trajtler Gábor lelkész, orgonaművész szolgált a gyülekezetben. Délelőtt igét hirdetett, a délutáni zenés áhítaton ádventi és karácsonyi orgonaszámokat játszott. Szavalattal Simon Albert presbiter, igehirdetéssel Halasy Endre lelkész szolgált. — Szenteste műsoros estet tartottak az ifjúság részvételével. Szavalt Szabó Ágnes, Szabó Gabriella, Pető Pál és Halasy Márta. A gyermekek az énekeskönyv új részének egyik énekét mutatták be. Igét hirdetett Halasy Endre lelkész.

— TISZAFÖLDVÁR. Advent második vasárnapján Fodor Ottmár szolnoki lelkész, egyházmegyei sajtó-előadó tartotta sajtó-estet a gyülekezetben. Szemelvények felolvasásával ismertette egyházunk kiadványait. Útjára elkísérte Szabó László, a szolnoki gyülekezet felügyelője.

— CSÖNGE. Az elmúlt évben a gyülekezet a hívek önkéntes adományaiból mindhárom harangját villanymeghaj- tásúra szereltette át. — November 26-án gyülekezeti estet tartottak, amelyen Lehel Ferenc szombathelyi lelkész tartott vetítettképes előadást finnországi útjáról. — December 16-án Szabó Lajos kőszegi lelkész, a Vasi Egyházmegye esperese látogatta meg a gyülekezetét és esperes! hivatalvizsgálatot tartott. Ádventi szolgálatokat végzett az anyagyülekezetben és a kenyéri szórványban. — A szentestén és a karácsony első ünnepén tartott két gyülekezeti esten gazdag műsor keretében a gyülekezet kicsinyei és konfirmandusai szolgáltak.

— HARTA. A gyülekezetben ádventi esti istentiszteleteken igét hirdetett Szabó István dunaegyházi lelkész. „Mit remélek?” összefoglaló címmel.

„Jöjjetek és lássátok az Isten dolgait; csodálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.” (Zsolt 66, 5.)

VASÁRNAP. — „Hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; nein ke- gyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.” (1 Pt 2, 10 — Zsolt 100, 3 — Mt 8, 23—27 — Zsolt 93.) Bírósági végzés. Izgalommal várjuk: ellenünkre szól, vagy javunkra. Isten végzését közli ez az ige. Végzése olyan, mint amikor váratlanul nagy örökség hu ÍJ az ölünkbe. A gazdag Isten gazdag népe vagyunk. Kegyelembe fogadottak. Jézus Krisztusért Isten javunkra fordította végzését. Csak ne pihenjünk meg ezen a boldogító valóságon. A gazdag Isten népéhez tartozni kötelezettséget is jelent. Az evangélium gazdagságával és abból táplálkozó hitünkkel, szeretetünkkel segítve, gazdagítva éljünk.

HÉTFŐ. — „Monda Simon Jézusnak: a te parancsolatodra bevetem a hálót.” (Lk 5, 5 — 2 Erőn 18, 4 — 4 Móz 22, 21— 35 — Lk 7, 18—35.) „Nem érdemes, belefáradtam, nincs értelme ...” Valaki talán száz lépést tett. Még egyet kellene. De arra az egyre már nem futja erejéből. Rossz tapasztalatok, kudarcok megbéníthatnak, holtpontra vezethetnek. Van-e erő, amely képes kimozdítaini bénultságból, csüggedésből, tehetetlenségből? Micsoda hatalmas erő rejlik Jézus szavában! Pétert is kimozdította a holtpontról. Jézus szava ma is „élő és ható”. Csak mondjunk rá igent!

KEDD. — „Megvigasztalom és felvidítom őket az ő bánatukból.” (Jer 31, 13 — Rm 8, 18 — Jer 8, 4—7 — Lk.7, 36— 50.) „Mikor a lelkem roskadozva vittem. Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten” — vallotta meg Ady Endre. Ez az Isten van jelen minden olyan „átölelő” mozdulatban, ahol könnyet törölnek, sebeket gyógyítanak, segítenek terhet hordozni, ahol a társtalan társra, testvértelen testvérre talál, az örömtelen örömre hangolódik. Isten ilyen „átölelő karja?!” vagyunk-e.

SZERDA. — „Jézus mondja: Mindent nékem adott az én Atyám.” (Lk 10, 22 — Dán 3, 33 — Jer 5, 20—22 — Lk 8, 1—15.) A hatalom jó dolog, ha nem élünk vele vissza, hanem szolgálatra használjuk. A maga helyén mindenkinek van több-kevesebb hatalma. Jézus nagy hatalmat kapott áz Atyától. Hatalma a szeretet hatalma, uralma a szeretet uralma. Szeretettnek hatalmába vonz. Ö rendezte viszonyunkat Istennel, hogy fiai legyünk, egymásnak pedig testvérei.

CSÜTÖRTÖK. — „Bizony nincs messze egyikünktől sem. Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.” (Csel 17, 27—28 — 5 Móz 32, 1— Dán 6, 11—19

—Lk 8, 16—21.) Hol van az Is_ ten? Mindenütt! Ahogyan a levegő láthatatlanul, de valóságosan körülvesz bennünket* úgy vesz körül Isten valóságával. Ahogyan életelemünk a levegő, úgy keresztyén életünk éltető ereje Isten. Jézus Krisztusban közel jött hozzánk. Igéjében halljuk őt, érezzük szíve dobogását. Közelsége bűnökből tisztít, fegyelmez, rendbe tesz. Csoda-e, ha a zsoltáríró így kiált fel: „Isten közelsége oly igen jó nékem.”

PÉNTEK. — „Nem tudjátok-e, hogy nekem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai?” (Lk 2, 49 — Zsolt 84, 4 — Dán 6, 20—28 — Lk 8, 22—25.) Ha valaki valamilyen tudománnyal foglalkozik, pl. az orvostanhallgató az orvostudománnyal, azt nem a maga kedvtelésére teszi. Azért foglalkozik vele, hogy később tudományával gyógyítson, betegségeket megelőzzön. Jézus az Atya dolgaival foglalkozott. Érettünk, életünkért, üdvösségünkért. Az Atya dolgaival való ilyen jókedvű foglalatoskodásra serkent ez az ige. Templomozásunk, igehallgatá. sunk, Isten akaratának tuda- kolása ne legyen üres vallá- soskodás.

SZOMBAT. — „Felvevé *Iz- réelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.” (Lk 1, 54 —> És 41, 14 — Hős 2, 20—22 —> Lk 8, 26—39.) Hivatalokban sok ember ügyét veszik fel és intézik. . De az emberség gyakorlása túlnő a hivatalos tevékenységen. Mennyi emberi ügy vár emberére, aki felveszi azt — szerétéiből. Az irgalom Istene felvette ügyünket. Jézus Krisztusban megbocsátott* megbókült velünk. A szegények, elnyomottak, kifosztottak, erőtelenek oldalára állt Észrevette az emberi élet minden szükségét. Ez a Krisztus él-e a keresztyénségben? Ennek a Krisztusnak a szeretet» szorongat-e bennünket jó és igaz ügyek felvételére és tevékeny segítésére?!

Povázsay Mihály

evangélikus Elet

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős kiadó: Harkányi László tördelő-szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest vm„ Puskin u. 12. Telefon: 142—07«

Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft * Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

73.0238

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

FŐMÜVÉT, AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁT gyakran ösz- szevetik a világirodalom egyéb nagy drámai költeményével. Byron „Kain”, Goethe „Faust”, Milton „Elveszett Paradicsom” című művével.

Némely fontoskodó tudálékos még azt is bogarássza, hogy ezek a valóban jeles alkotások hol, miben hatottak Madáchra. Holott csak arról van szó, hogy „a nagy szellemek találkoznak”, mert a koreszméket hordja-viszi a történelem áramló szele, mint tavasszal a termékenyítő virágport a szellők és méhecskék.

A közös forrás egyébként is a biblia, s ha valóban van hasonlóság Az ember tragédiája és az említett művek között, az éppen azt bizonyítja, hogy Madách mondanivalója túlnő határainkon és az egész emberiség közös kincse.

NAGY , IVÁN, A NEVES GENEALÓGUS, mikor értesült, hogy Arany János elismeréssel nyilatkozott Az ember tragédiájáról, 1861. október 21-én kelt levelében így gratulált Madáchnak: „ ... Nem Nóg- rád, — a haza dísze vagy te már ...” Egy hónappal később újabb levélben írja sztregovai barátjának: „... Soraid bizonyossá tőnek ama erős és kellemes hitemben, hogy Az ember tragédiája jeles szerzőjéül tisztelhetlek és tisztelhet a világ ... (a kiemelés Nagy Iváné) ... műved német vagy egyéb nyelvre lefordítva, mi okvetlen meg fog történni, biztosan világhírűvé váland, és epochát fog csinálni a világ- irodalomban ..

Nagy Iván jóslata hamarabb bevált, mint gondolta.

Az ember tragédiája 1861-es címlapi dátummal, de 1862. január 16-án jelent meg nyomtatásban. Tíz nap múlva, 1862. január 26-án, a Pester Lloyd már részleteket kezd belőle közölni Dux Adolf fordításában. A február 2-i és február 9-i szám folytatja a közlést.

1865-BEN PEDIG MEGJELENT AZ ELSŐ, TELJES NÉMET NYELVŰ FORDÍTÁS, Dietze Sándor, a fasori gimnázium Magdeburgból származó tanára műveként.

Külföldi szakirodalom megállapítása, hogy „Az ember tragédiája a legvilágirodalmibb magyar alkotás”. Öröm idejegyezni az alábbi statisztikát.

Madách főműve ez ideig 27

külföldi nyelven, 68 fordításMadách — nemzetközi

ban, 99 kiadásban jelent meg.

Angol, hat fordítás; arab, bolgár, két fordítás; cseh, két fordítás; dán; eszperantó, két fordítás; észt; finn; francia, öt fordítás; héber; holland; horvát; japán; latin; lengyel, három fordítás; mongol; német, tizennégy fordítás; olasz, öt fordítás; orosz, öt fordítás; örmény; román; ruszin; szerb, három fordítás; szlovén; svéd; ukrán; yiddis.

Hírünk van arról, hogy készül a grúz, spanyol, norvég, török, s hamarosan a második finn fordítás is.

KÖZTUDOMÁSÚ, HOGY GORKIJ, a nagy orosz realista író is felfigyelt Madách remekére. Neves műfordítóval, Zinaida Krasenyinnyikovával oroszra fordíttatta és kiadását vállalta.

Gorkij a Tragédia felismert értékét nemcsak azzal fémjelezte, hogy oroszra fordítását szorgalmazta, hanem azzal is, hogy híres nagy művében, a Klim Szamginban pozitív értékeléssel hivatkozik rá, sőt „Cselovek” című művébe gondolati elemeket vesz át a Tragédiából.

A Szovjetunióban egyébként ez idő szerint tizenhét különböző nyelven olvasható Madách főműve. Ez páratlan jelenség Az ember tragédiája világát jának egy országbeli szakaszán.

Madách drámájának súlyos mondanivalói külföldi színpadokon és rádióadásokban is gyakran hangzanak. London, Moszkva, Tallinn, Róma, Hamburg, Prága, Frankfurt, Bern, Párizs tapsai vallják: a Tragédia kemény igazságai egyetemes igényűek és érvényűek.

Száguldott velünk a moszkvai expressz Leningrád felé. Szép reggel volt s egyszercsak

— már Leningrád térségében

— kísérőnk kimutatott a vonatablakon: „Arra van Cse- repovec.” Mikor látta, hogy nem értem, mit akar ezzel mondani, szavaiból színháztörténeti unikum bontakozott ki.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN sok ezres hadifogoly- tábor volt Cserepovecben. Soknyelvű, bábeli társaság. Volt köztük 300 magyar is. A magyar részlegben akadt színész, rendező, festőművész, muzsikus.

Gondoltak merészet; a táborparancsnok biztatására és engedélyével előadták Az ember tragédiáját — magyarul. A siker óriási volt, az előadást többször meg kellett ismételni, hogy kilencszázanként lehetőleg mindenki láthassa. A szovjet táborparancsnokság tisztjei és családtagjaik is részt vettek az előadáson s azt a város kőszínházában is előadták a magyar hadifoglyok. A más nyelvűek persze nem értették a szöveget, de „a nyelvi idegen- ségben áttűzelt a dráma belső értelme s egyfajta profán pünkösd lélekmély' rezonanciájával mégis mindenki értette a lényeget”.

E rendhagyó Tragédia-előadás páratlan érdekessége, hogy a női szerepeket is férfi hadifoglyok játszották; Évát egy 18 éves munkaszolgálatos fiú. Ma pécsi tanár az illető.

Az előadás szereplői, rendezője, „műszaki” közreműködői ma is élnek, egyikük-másikuk fontos pozícióban.

Az elmúlt évben sikerült egybegyűjtenem a cserepoveci Tragédia-előadás hazahozott dokumentumait. Őrzöm az előadás egyetlen rendezői példányát, amelyből a rendező személyenkénti memorizálással tanította még a szerepeket; a szovjet táborparancsnokság eredeti igazolását az előadás sikeréről; idegen nyelvű tiszthadifoglyok elragadtatott nyilatkozatait az élményről; a rendező és a tábor magyar tisztfelelőseinek közlését arról, hogy a szovjet táborparancsnokság mindenben mennyire segítette az előadást; a díszletek miniatűréit, a három főszereplő visszaemlékezéseit stb.

HERMANN RÖBBELING, HÍRES OSZTRÁK RENDEZŐ, a bécsi Burgtheater fényes színpadán, ragyogó díszlete- zéssel, élvonalbeli színészgárdával, 1934-ben Madách művének olyan német nyelvű előadását nyújtotta, hogy a színháztörténet ezt tartja a Tragédia legsikerültebb külföldi előadásának.

A cserepoveci magyar hadifoglyok azonban, egyszerű körülmények között úgy tették Madách művét magyarul nemzetközivé, hogy az egyben csüggedező emberek biztatója lett.

Szeretetszolgálat volt nemzetközi szinten.

Szabó JÓBsei