Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-19 / 33. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1973. augusztus 19. ORSZÁGOS E VAN G ÉLIKUS HETILAP Ára: 2,— Forint Alkotmány és kenyér AZ ESZTENDŐ SOK SZÉP ÉS JELENTŐS ÜNNEPE KÖ­ZÜL is kiemelkedik évről évre Alkotmányunk ünnepe. Nem azért, mintha népi államunk és szocialista társadalmunk 1949- ben megalkotott és 1972-ben módosított alaptörvényét ilyenkor paragrafusokra bontva idézgetni akarnánk. Az Alkotmány tör­vényeinek és szellemének igazolására és értékelésére a legjobb módszer mindig az. ha népünk és társadalmunk mindennapi éle­tére, a munka eredményeiben, az emberi jogok és kötelessé­gek gyakorlásában, a nemzeti egységben és összefogásban, az egészséges és alkotó erőben és jó közszellemben megmutatkozó kézzelfogható gyümölcseire mutatunk rá. Ez a módszer termé­szetesen magában foglalja az egészséges kritika lehetőségét és a humánus és helyes törvények még jobb, még gyümölcsözőbb megvalósítására való buzdítást is. Némrégiben néhány lelkészcsaláddal együtt egy külföldi egy­házi intézményben tölthettük el pihenésre szánt időnket. Kö­tetlen, őszinte és nyílt beszélgetésekre is alkalom nyílt vendég­látóinkkal és őszinte örömmel nyugtáztuk hazautazásunk előtt a rólunk alkotott véleményüket: ezek a magyarok kiegyensú­lyozottak, derűsek, az életet és feladataikat reálisan látó, hazá­jukat nagyon szerető emberek. Talán nem tévedünk, ha ezeket az egyszerű jellemzéseket sokkal szélesebb körre, egész népünkre kiterjesztjük és Alkot­mánynapi ünneplésünket is igy mérjük le. NÉPÜNK ÉLETÉRE JELLEMZŐ a kiegyensúlyozottság, a de­rű, az erők és feladatok helyes felmérése, összefoglalva: egész­séges, jó közszellem. A másfél évvel ezelőtt életbelépett alkot­mány-módosítás a hangsúlyt arra helyezte, hogy hazánk­ban a hatalmat a munkásosztály a parasztsággal, az értelmiség­gel és egyéb dolgozó rétegekkel együtt, széles nemzeti egység alapján gyakorolja. Az eltelt másfél esztendő bizonyítja, hogy ez a nemes célkitűzés a társadalmi élet minden területén meg­valósult. Mind az üzemi, mind a szövetkezeti mezőgazdasági életben tovább szélesedett a vezetés bázisa, demokráciája, még tágabb teret kaptak a helyes elveken alapuló kezdeményezé­sek. A Hazafias Népfront rendkívül sokfelé ágazó munkaterü­letein mozgósítani tudta a társadalom valamennyi számottevő erőit és kezdve a lakóterületi problémáktól egészen az országos jelentőségű politikai, szociális, gazdasági és kulturális munkáig eredményesen tudta a jó munkát, ügyintézést és egészséges fej­lődést biztosítani. Az országos jelentőségű határozatokat és cél­kitűzéseket a lakosság legszélesebb rétegei is megértették és magukévá tették. A társadalmi életben mutatkozó nyitott kérdések, erkölcsi, szociális és közgondolkodásban felvetődő hiányosságok közügyekké váltak és nagyobb egyéni és közössé­gi felelősséghordozást eredményeztek. Bel- és külpolitikai kér­désekben is megnyugodva nyugtázhattuk kormányunk jó szán­dékú, szilárd és következetes békepolitikáját, nemzetközi elis­mertetését és sikereit. Mindez nem jelenti azt, hogy a társadalom különböző terüle­tein nem maradt még jócskán javítani való. Legtöbbször éppen a jobbat akaró jó szándék vált ki dohogást vagy kritikusabb hangot. Ez azonban az egészséges élet velejárója. Ha felületes munkát, indokolatlanul lassú ügyintézést, hamis egyéni vagy közösségi szemléletmódot, önzést és mások kárára való gyara­podni akarást látunk, éppen a fentiekben megindokolt jó köz­szellem igényli ezek elítélését és megváltoztatását. Alkotmá­nyunk humánus, jó rendjének minden becsületes és jó akaratú állampolgár életében való megvalósulását szolgáljuk ezzel is. ALKOTMÁNY-NAPI ÜNNEPI GONDOLATAINK azonban hiányosak lennének akkor, ha nem utalnánk ennek az ünnep­nek hagyományos másik témájára, az új kenyérre is. Már augusztus elején bejelenthették, hogy a tavalyinál ko­rábban és a tavalyi jó termésnél öt-hat százalékkal nagyobb gabonatermést betakarítva fejeződött be országszerte az ara­tás. Ha ehhez az egyszerűnek látszó mondathoz hozzágondol­juk, hogy rendkívül csapadékszegény tél és tavasz után szüle­tett meg a kiemelkedő eredmény, akkor még jobb ízűnek kell lennie az új kenyérnek asztalainkon és még több megbecsülés és szeretet kell, hogy illesse azokat, akik erejük, tehetségük, szakértelmük és szorgalmuk teljes bevetésével készítettek elő egész népünknek egy újabb kiegyensúlyozott és derűs eszten­dőt. TUDJUK, HOGY EZEN A FÖLDÖN még mindig sok nélkü­löző és éhes ember él vagy éppen e miatt meghal. Tudjuk azt is, hogy vannak olyan országok is, ahol sok egyéb körülmény eredményeként könnyebben jutnak az emberek a mindennapi kenyérhez. Mi azonban ezen a napon hálát adunk Istennek szo­cialista hazánkért és kenyerünkért, a béke munkálását, a tár­sadalmi és népek közötti igazságosság megvalósulását, az igaz­ságos ügyekért való harcot és szolidaritást magunkénak valljuk és a mindennapi kenyér mellé helyezzük, mint Isten minden emberre érvényes akaratát és parancsát.' Ezért tud és akar egyházunk népe is örömmel és a feladatok­ból részt kérve odaállni az ünneplők közé Alkotmányunk ün­nepén. Az a jó szellem, amely Alkotmányunkra és szocialista társadalmunk eddigi eredményeire igent mond, jellemezzen bennünket is, családunkban, munkahelyi- és lakóhelyi közös­ségünkben, gyülekezetünkben és népünk nagy közösségében. Tegyen bennünket is és a körülöttünk élőket is derűs, a jó cé­lokat naponta megvalósítani igyekvő, becsületes emberekké. Szirmai Zoltán Diakónia a Balaton partján és a Mátrában Köztudomású, hogy egyhá­zunknak 18 szeretetintézménye van. Ebből három nyári üdülő, kettő a Balaton-partján, egy pedig a Mátrában. Balaton­szárszói üdülőnket az egykori protestáns árvaház üdülőjéből alakítottuk ki. Az elmúlt évti­zedben ezt az épületet modér- nizáltuk. Bevezettük a folyóvi­zet, átalakítottuk ebédlőjét, új bútorokkal szereltük fel a szo­bákat. Ennek az üdülőnknek igen nagy előnye, hogy közvet­len a Balaton partján van. Az épületet körülvevő nagy zöld területen az üdülők úgy tud­nak elhelyezkedni, hogy szin­te egymástól függetlenül élvez­hetik a balatoni nap melegét. Az üdülő vezetője Kardos Jó­zsef balatonszárszói lelkész, aki családjával együtt mindent el­követ azért, hogy szép és kel­lemes napokat tölthessenek ott a Balaton szerelmesei. A Balaton másik partján Gyenesdiáson is van egyhá­zunknak üdülője. A teljesen új épület egy nagy kert közepén áll. Itt a Balaton valamivel tá­volabb van, mint Balatonszár­szón, viszont ennek az üdülő­nek előnye, a szép gyümölcsös, az árnyas fák, a beszélgetésre olyan nagyon alkalmas kerti „sarkok”. Hernád Tibor, az üdülő vezetője két évtized óta sok szeretettel és leleményes­séggel vezeti ezt az intézmé­nyünket. Harmadik üdülőnk a he­gyekben van, a Mátrában: Ba­golyirtáson. A három üdülő kö­zül ez a legkisebb, de csodála­tosan szép helyen van, ahol az üdülők újra és újra hallhat­ják, hogy „Fúj, süvölt a Mátra szele”. Aki friss hegyi levegőre vágyik és a balatoni napfény­ig. Káldy Zoltán püspök Cenfben Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága augsztus 21— 30. között tartja soron következő ülését Genfben. Az ülésen mint a Központi Bizottság tagja részt vesz egyházunk képvise- seletében D. Káldy Zoltán püspök. Vietnami vendégek egyházunk vezetőségénél Az Országos Béketanács meghívására hazánkban tartózkodó vietnami delegáció tagjait LUU PHUONG THANH-t a Dél- Vietnami Politikai Foglyok Kiszabadításáért Küzdő Bizottság titkárát és THICH VIEN HAO budhista szerzetest egyházunk elnöksége nevében fogadta D. dr. Ottlyk Ernő püspök. Luu Phuong Thanh tájékoztatást adott a jelenlegi dél-vietnami helyzetről, a politikai foglyok kiszabadításért folyó küzdelem­ről. Ottlyk püspök tájékoztatta a vietnami delegációt arról, hogy egyházunk eddig is igyekezett kivenni részét a vietnami nép megsegítéséből és a jövőben is ezt kívánja tenni. Külföldi hírek SZOVJETUNIÓ Az Egyházak Világtanácss főtitkára, Dr. Philip Potter júliusban a Szovjetunióban tett látogatása alkalmából ki­jelentette, hogy az Egyházak Világtanácsa a jövőben foko­zottabban kívánja igénybe venni az Orosz Ortodox Egyház teológiai ökumenikus munkáját és számit arra, hogy több orosz ortodox teológus kapcsolódhat bele az egyes bi­zottságok és osztályok munká­jába. (epd) nél jobban szereti az erdőket, az itt talál pihenésre. Az in­tézményt évek óta dr. Rédey Pálné vezeti meleg szívvel és szakértelemmel. A diakónia jegyében Üdülőink fontos szolgálatot végeznek. Szolgálatuk, egyhá­zunk diakóniai teológiájának érvényesítését jelentik egy bi­zonyos területen. Elsősorban lelkészek és lelkészcsaládok veszik igénybe, de nemcsak ők, hanem gyülekezeti munkások, presbiterek, kántorok és más tisztségviselők, önáltatás nél­kül mondhatjuk el, hogy lel­készeink többsége nem köny- nyű munkát végez. Egyházunk szórvány egyház, ami azt je­lenti, hogy egy-egy anyagyü­lekezeti központhoz számos olyan filia, fiók-, és szórvány­gyülekezet tartozik, amelyek­nek gondozása rendkívül sok lelki és fizikai erőt igényel. Noha napjainkban már több lelkésznek van autója, mégis sok lelkészünk gyalog, kerék­párral, vonaton és autóbuszon éri el a kis szórványgyülekeze­teket. Nem egy lelkészünk van, aki vasárnaponként az anya­gyülekezeten kívül 3—4 kis szórványgyülekezetben is pré­dikál. De nemcsak fizikai erő­re van szükség ebben a szolgá­latban. Aki vasárnapról vasár­napra úgy akar prédikálni, hogy igehirdetésével a ma em­berét megtalálja, problémái­nak megoldásában segítsen és ne csak a fejük felett prédi­káljon el. annak igen sokat kell beszélgetnie a gyülekezeti tagokkal, sokat kell olvasnia és tanulnia. Egyértelműen el­mondhatjuk, hogy lelkészeink többségére egy esztendei lelki- ismeretes munka után ráfér a kikapcsolódás és a pihenés. Ugyanakkor segítenünk kell azokat a munkatársainkat is: gyülekezeti felügyelőket, pres­bitereket, kántorokat, akik ve­lünk együtt végzik a gyüleke­zeti munkát, hogy minél kel­lemesebben tölthessék el sza­badságukat. Évente 1500 üdülő DÉL-AFRIKA Hendrikus Berkhof holland teológus dél-afrikai vendégelő­adásokra kapott meghívást, de a dél-afrikai kormány nem en­gedélyezte a beutazást. Ezzel az intézkedéssel a dél-afrikai fajüldöző kormány tovább folytatja „megtorló’ intézke­déseit azokkal az egyházi em­berekkel szemben, akik támo­gatják egy Egyházak Világta­nácsa fajüldözés elleni prog­ramját. Berkhof professzor tagja az Egyházak Világtaná­csa Központi Bizottságának, (öpd) ORTODOX TEOLÓGUS A PAPOK ÖLTÖZKÖDÉSÉRŐL Az egyiptomi görög-ortodox patriarkátus Pantainos című lapjában dr. Eugenios Michai- lidis követelte, hogy az orto­dox egyház papjai szakítsanak a hagyományos szakáll- és haj­viselettel és tegyék le a meg­szokott fekete talárt. Ezek a „megkülönböztetett” és „kü­lönleges’ rangra utaló külsősé­gek ugyanis a teológus szerint igen hátrányosak az egyház népével kialakítandó jó kap­csolatok terén (epd) Templomban emberekre gondolva Uram! Te tudod, milyen sokan várnak rám... várnak, hogy tegyek értük valamit. .. várnak türelmemre, taná­csomra, szavamra ... várnak levelemre vagy látogatásom­ra ... számítanak rám, hogy lesz időm és sok erőm szá­mukra ... Sokan vannak, akik rám szorulnak, akiket jobban kellene ismernem, akiket jobban kellene szeret­nem, akikkel találkoznom kellene, akik elvárják, hogy megismerjem őket az utcán is. Sokan vannak, akik nyi­tott ajtót keresnek nálam, mások talán csak egy széket, ahová leülhetnek egy órács­kára beszélgetni. Sokan vár­ják, hogy terhüket felvegyem, mások meg azt. hogy elvisel­jem, elhordozzam őket. Házadban most én is ven­dég vagyok. Köszönöm, hogy úgy ahogyan vagyok befogad­tál. Kérlek adj erőt. hogy én is ugyanígy befogadjak máso­kat az én házamban, szívem­be ... fímen. (Jörg Zink nyomán HK.) Mindannyiunk számára meg­lepetés lehet, hogy három üdü­lőnkben a nyári hónapokban évenként 1500 üdülővendég fordul meg. Ez igen nagy szám! A legtöbben Gyenesdiás- ra mennek, évente mintegy 900 —1000. Ez abból is adódik, hogy többen csak rövidebb időre jönnek és így lehetőség van arra, hogy hamarabb kapjanak mások is helyet. Balatonszár­szón 270—280 vendég szokott megfordulni a két nyári hó­napban. Itt átlagban két hetet tartózkodnak az üdülők. Ba­golyirtáson 170—180 körül mo­zog nyaranként a létszám. Kü­lön öröm, hogy a három üdü­lőben a szülőkkel együtt éven­te mintegy 160—170 gyerme­ket is láthatunk. Mind a há­rom üdülő ebédlőjében van­nak olyan „nagy asztalok”, amelyek mellett néha öt-hat tagú lelkészcsalád foglal he­lyet. Ma már sok esetben a lel­készfeleségek is dolgoznak, a felnőtt gyermekek az ország különböző részeiben élnek, de a lelkészcsaládok tagjai üdü­lőinkben újra „egymásra talál­hatnak”, legalább két-három hétre. Ez sem jelentéktelen szolgálata üdülőinknek. Testvéri beszélgetések A balatoni nyár és a mát­rai erdők örömei mellett kü­lön örömöt jelentenek, hogy találkozhatnak egymással az ország különböző részeiben élő és egymást különben ritkán lá­tó lelkészcsaládok. Szükség van arra, hogy elbeszélgesse­nek a közös munkáról, a csa­ládi gondokról és örömökről, és segítsék egymást szolgálatuk jobb betöltésében. Az is na­gyon kedves, amikor régi év­folyamtársak találkozhatnak újra, eleveníthetik fel a közös múltat és szót válthatnak egy­mással a mai feladatokról. Az sem jelentéktelen, hogy a lel­készek elbeszélgethetnek azok­kal a gyülekezeti tagokkal és tisztségviselőkkel, akik ugyan­csak eljönnek hosszabb-rövi- debb időre üdülőinkbe. Ezek az ún. „laikusok” sok jó taná­csot adhatnak a lelkészeknek szolgálatuk jobb végzéséhez. Hiszen, ők valóban benne él­nek a mai életben, a társada­lomban, sőt a társadalomban gyakran fontos pozíciókat töl­tenek be. A velük való test­véri beszélgetés elengedhetet­len a lelkészek számára. Ha ezek a beszélgetések a Bala­ton-partján és a Mátra erdei­ben történnek még gyümölcsö­zőbbek lehetnek, mintha a lel- készi hivatalban folynának, mert kötetlenebbek. Együtt a külföldiekkel Hazai lelkészcsaládokon és gyülekezeti munkásokon kívül, különösen a két balatoni üdü­lőnkben nyaranként számos külföldi vendég is megfordul. Köztudomású, hogy több kül­földi egyház — elsősorban az NDK-beli evangélikus egyház, a finn egyház — évente mint­egy 20—25 lelkészcsaládot lát vendégül egyházunkból. Ma­gától értetődően nekünk is gyakorolnunk kell a „visszahí­vásokat”, vagyis nekünk is le­hetőséget kell adnunk arra, hogy külföldi hittestvéreink szeretetének viszonzásaképpen meghívjunk néhány lelkészcsa­ládot, vagy gyülekezeti mun­kásokat. Így üdülőink „ökume­nikus találkozások” helyeivé is váltak. Jó elbeszélgetniük lel­készeinknek a külföldi lelké­szekkel is, mert a tapasztalat- csere kölcsönösen segítheti kö­zös munkánkat. Örülünk an­nak, hogy a külföldi lelkész­családok általában nagyon gyorsan beleilleszkednek új környezetükbe és igazi barát­ságok szövődnek Balatonszár­szón és Gyenesdiáson. A Mát­rába talán azért nem jelent­keznek külfödi vendégeink, mert nekik magasabb hegyeik vannak... Hála és köszönet Még egy szót kell szólnunk arról, hogy üdülőinkben ven­dégeink nagyon kedvezménye­sen nyaralnak. Amikor az el­múlt évben egy külfödi püs­pöknek említettük, hogy egy- egy személytől egy szobáért és napi háromszori ellátásért olyan összeget kérünk, amely 1,5 dollárnak felel meg külföl­dön, azt mondotta, hogy ez „teljességgel lehetetlen”. Való­ban csak úgy lehetséges, hogy gyülekezeteink is áldoznak üdülőinkre, másfelől a felsze­relések pótlását segítik külföl­di hittestvéreink. Mi viszont örülünk annak, hogy így lehe­tőség van nagyobb létszámú lelkészcsaládok és gyülekezeti munkások családjainak üdül­tetésére. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy üdülő bizottságunk Karner Ágoston főtitkárral és Szemerei Zoltán pénztárossal az élén önzetlen és áldozatos munkát végeznek. Lassan a nyár vége felé jár. üdülőink augusztus végén na­gyobb részt bezárnak és vár­ják a jövő évi nyaralókat. Le­gyünk hálásak azért, hogy egy­házunk ezt a szolgálatát ezen a nyáron is végezhette. —y —n

Next

/
Oldalképek
Tartalom