Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-19 / 33. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1973. augusztus 19. ORSZÁGOS E VAN G ÉLIKUS HETILAP Ára: 2,— Forint Alkotmány és kenyér AZ ESZTENDŐ SOK SZÉP ÉS JELENTŐS ÜNNEPE KÖZÜL is kiemelkedik évről évre Alkotmányunk ünnepe. Nem azért, mintha népi államunk és szocialista társadalmunk 1949- ben megalkotott és 1972-ben módosított alaptörvényét ilyenkor paragrafusokra bontva idézgetni akarnánk. Az Alkotmány törvényeinek és szellemének igazolására és értékelésére a legjobb módszer mindig az. ha népünk és társadalmunk mindennapi életére, a munka eredményeiben, az emberi jogok és kötelességek gyakorlásában, a nemzeti egységben és összefogásban, az egészséges és alkotó erőben és jó közszellemben megmutatkozó kézzelfogható gyümölcseire mutatunk rá. Ez a módszer természetesen magában foglalja az egészséges kritika lehetőségét és a humánus és helyes törvények még jobb, még gyümölcsözőbb megvalósítására való buzdítást is. Némrégiben néhány lelkészcsaláddal együtt egy külföldi egyházi intézményben tölthettük el pihenésre szánt időnket. Kötetlen, őszinte és nyílt beszélgetésekre is alkalom nyílt vendéglátóinkkal és őszinte örömmel nyugtáztuk hazautazásunk előtt a rólunk alkotott véleményüket: ezek a magyarok kiegyensúlyozottak, derűsek, az életet és feladataikat reálisan látó, hazájukat nagyon szerető emberek. Talán nem tévedünk, ha ezeket az egyszerű jellemzéseket sokkal szélesebb körre, egész népünkre kiterjesztjük és Alkotmánynapi ünneplésünket is igy mérjük le. NÉPÜNK ÉLETÉRE JELLEMZŐ a kiegyensúlyozottság, a derű, az erők és feladatok helyes felmérése, összefoglalva: egészséges, jó közszellem. A másfél évvel ezelőtt életbelépett alkotmány-módosítás a hangsúlyt arra helyezte, hogy hazánkban a hatalmat a munkásosztály a parasztsággal, az értelmiséggel és egyéb dolgozó rétegekkel együtt, széles nemzeti egység alapján gyakorolja. Az eltelt másfél esztendő bizonyítja, hogy ez a nemes célkitűzés a társadalmi élet minden területén megvalósult. Mind az üzemi, mind a szövetkezeti mezőgazdasági életben tovább szélesedett a vezetés bázisa, demokráciája, még tágabb teret kaptak a helyes elveken alapuló kezdeményezések. A Hazafias Népfront rendkívül sokfelé ágazó munkaterületein mozgósítani tudta a társadalom valamennyi számottevő erőit és kezdve a lakóterületi problémáktól egészen az országos jelentőségű politikai, szociális, gazdasági és kulturális munkáig eredményesen tudta a jó munkát, ügyintézést és egészséges fejlődést biztosítani. Az országos jelentőségű határozatokat és célkitűzéseket a lakosság legszélesebb rétegei is megértették és magukévá tették. A társadalmi életben mutatkozó nyitott kérdések, erkölcsi, szociális és közgondolkodásban felvetődő hiányosságok közügyekké váltak és nagyobb egyéni és közösségi felelősséghordozást eredményeztek. Bel- és külpolitikai kérdésekben is megnyugodva nyugtázhattuk kormányunk jó szándékú, szilárd és következetes békepolitikáját, nemzetközi elismertetését és sikereit. Mindez nem jelenti azt, hogy a társadalom különböző területein nem maradt még jócskán javítani való. Legtöbbször éppen a jobbat akaró jó szándék vált ki dohogást vagy kritikusabb hangot. Ez azonban az egészséges élet velejárója. Ha felületes munkát, indokolatlanul lassú ügyintézést, hamis egyéni vagy közösségi szemléletmódot, önzést és mások kárára való gyarapodni akarást látunk, éppen a fentiekben megindokolt jó közszellem igényli ezek elítélését és megváltoztatását. Alkotmányunk humánus, jó rendjének minden becsületes és jó akaratú állampolgár életében való megvalósulását szolgáljuk ezzel is. ALKOTMÁNY-NAPI ÜNNEPI GONDOLATAINK azonban hiányosak lennének akkor, ha nem utalnánk ennek az ünnepnek hagyományos másik témájára, az új kenyérre is. Már augusztus elején bejelenthették, hogy a tavalyinál korábban és a tavalyi jó termésnél öt-hat százalékkal nagyobb gabonatermést betakarítva fejeződött be országszerte az aratás. Ha ehhez az egyszerűnek látszó mondathoz hozzágondoljuk, hogy rendkívül csapadékszegény tél és tavasz után született meg a kiemelkedő eredmény, akkor még jobb ízűnek kell lennie az új kenyérnek asztalainkon és még több megbecsülés és szeretet kell, hogy illesse azokat, akik erejük, tehetségük, szakértelmük és szorgalmuk teljes bevetésével készítettek elő egész népünknek egy újabb kiegyensúlyozott és derűs esztendőt. TUDJUK, HOGY EZEN A FÖLDÖN még mindig sok nélkülöző és éhes ember él vagy éppen e miatt meghal. Tudjuk azt is, hogy vannak olyan országok is, ahol sok egyéb körülmény eredményeként könnyebben jutnak az emberek a mindennapi kenyérhez. Mi azonban ezen a napon hálát adunk Istennek szocialista hazánkért és kenyerünkért, a béke munkálását, a társadalmi és népek közötti igazságosság megvalósulását, az igazságos ügyekért való harcot és szolidaritást magunkénak valljuk és a mindennapi kenyér mellé helyezzük, mint Isten minden emberre érvényes akaratát és parancsát.' Ezért tud és akar egyházunk népe is örömmel és a feladatokból részt kérve odaállni az ünneplők közé Alkotmányunk ünnepén. Az a jó szellem, amely Alkotmányunkra és szocialista társadalmunk eddigi eredményeire igent mond, jellemezzen bennünket is, családunkban, munkahelyi- és lakóhelyi közösségünkben, gyülekezetünkben és népünk nagy közösségében. Tegyen bennünket is és a körülöttünk élőket is derűs, a jó célokat naponta megvalósítani igyekvő, becsületes emberekké. Szirmai Zoltán Diakónia a Balaton partján és a Mátrában Köztudomású, hogy egyházunknak 18 szeretetintézménye van. Ebből három nyári üdülő, kettő a Balaton-partján, egy pedig a Mátrában. Balatonszárszói üdülőnket az egykori protestáns árvaház üdülőjéből alakítottuk ki. Az elmúlt évtizedben ezt az épületet modér- nizáltuk. Bevezettük a folyóvizet, átalakítottuk ebédlőjét, új bútorokkal szereltük fel a szobákat. Ennek az üdülőnknek igen nagy előnye, hogy közvetlen a Balaton partján van. Az épületet körülvevő nagy zöld területen az üdülők úgy tudnak elhelyezkedni, hogy szinte egymástól függetlenül élvezhetik a balatoni nap melegét. Az üdülő vezetője Kardos József balatonszárszói lelkész, aki családjával együtt mindent elkövet azért, hogy szép és kellemes napokat tölthessenek ott a Balaton szerelmesei. A Balaton másik partján Gyenesdiáson is van egyházunknak üdülője. A teljesen új épület egy nagy kert közepén áll. Itt a Balaton valamivel távolabb van, mint Balatonszárszón, viszont ennek az üdülőnek előnye, a szép gyümölcsös, az árnyas fák, a beszélgetésre olyan nagyon alkalmas kerti „sarkok”. Hernád Tibor, az üdülő vezetője két évtized óta sok szeretettel és leleményességgel vezeti ezt az intézményünket. Harmadik üdülőnk a hegyekben van, a Mátrában: Bagolyirtáson. A három üdülő közül ez a legkisebb, de csodálatosan szép helyen van, ahol az üdülők újra és újra hallhatják, hogy „Fúj, süvölt a Mátra szele”. Aki friss hegyi levegőre vágyik és a balatoni napfényig. Káldy Zoltán püspök Cenfben Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága augsztus 21— 30. között tartja soron következő ülését Genfben. Az ülésen mint a Központi Bizottság tagja részt vesz egyházunk képvise- seletében D. Káldy Zoltán püspök. Vietnami vendégek egyházunk vezetőségénél Az Országos Béketanács meghívására hazánkban tartózkodó vietnami delegáció tagjait LUU PHUONG THANH-t a Dél- Vietnami Politikai Foglyok Kiszabadításáért Küzdő Bizottság titkárát és THICH VIEN HAO budhista szerzetest egyházunk elnöksége nevében fogadta D. dr. Ottlyk Ernő püspök. Luu Phuong Thanh tájékoztatást adott a jelenlegi dél-vietnami helyzetről, a politikai foglyok kiszabadításért folyó küzdelemről. Ottlyk püspök tájékoztatta a vietnami delegációt arról, hogy egyházunk eddig is igyekezett kivenni részét a vietnami nép megsegítéséből és a jövőben is ezt kívánja tenni. Külföldi hírek SZOVJETUNIÓ Az Egyházak Világtanácss főtitkára, Dr. Philip Potter júliusban a Szovjetunióban tett látogatása alkalmából kijelentette, hogy az Egyházak Világtanácsa a jövőben fokozottabban kívánja igénybe venni az Orosz Ortodox Egyház teológiai ökumenikus munkáját és számit arra, hogy több orosz ortodox teológus kapcsolódhat bele az egyes bizottságok és osztályok munkájába. (epd) nél jobban szereti az erdőket, az itt talál pihenésre. Az intézményt évek óta dr. Rédey Pálné vezeti meleg szívvel és szakértelemmel. A diakónia jegyében Üdülőink fontos szolgálatot végeznek. Szolgálatuk, egyházunk diakóniai teológiájának érvényesítését jelentik egy bizonyos területen. Elsősorban lelkészek és lelkészcsaládok veszik igénybe, de nemcsak ők, hanem gyülekezeti munkások, presbiterek, kántorok és más tisztségviselők, önáltatás nélkül mondhatjuk el, hogy lelkészeink többsége nem köny- nyű munkát végez. Egyházunk szórvány egyház, ami azt jelenti, hogy egy-egy anyagyülekezeti központhoz számos olyan filia, fiók-, és szórványgyülekezet tartozik, amelyeknek gondozása rendkívül sok lelki és fizikai erőt igényel. Noha napjainkban már több lelkésznek van autója, mégis sok lelkészünk gyalog, kerékpárral, vonaton és autóbuszon éri el a kis szórványgyülekezeteket. Nem egy lelkészünk van, aki vasárnaponként az anyagyülekezeten kívül 3—4 kis szórványgyülekezetben is prédikál. De nemcsak fizikai erőre van szükség ebben a szolgálatban. Aki vasárnapról vasárnapra úgy akar prédikálni, hogy igehirdetésével a ma emberét megtalálja, problémáinak megoldásában segítsen és ne csak a fejük felett prédikáljon el. annak igen sokat kell beszélgetnie a gyülekezeti tagokkal, sokat kell olvasnia és tanulnia. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy lelkészeink többségére egy esztendei lelki- ismeretes munka után ráfér a kikapcsolódás és a pihenés. Ugyanakkor segítenünk kell azokat a munkatársainkat is: gyülekezeti felügyelőket, presbitereket, kántorokat, akik velünk együtt végzik a gyülekezeti munkát, hogy minél kellemesebben tölthessék el szabadságukat. Évente 1500 üdülő DÉL-AFRIKA Hendrikus Berkhof holland teológus dél-afrikai vendégelőadásokra kapott meghívást, de a dél-afrikai kormány nem engedélyezte a beutazást. Ezzel az intézkedéssel a dél-afrikai fajüldöző kormány tovább folytatja „megtorló’ intézkedéseit azokkal az egyházi emberekkel szemben, akik támogatják egy Egyházak Világtanácsa fajüldözés elleni programját. Berkhof professzor tagja az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának, (öpd) ORTODOX TEOLÓGUS A PAPOK ÖLTÖZKÖDÉSÉRŐL Az egyiptomi görög-ortodox patriarkátus Pantainos című lapjában dr. Eugenios Michai- lidis követelte, hogy az ortodox egyház papjai szakítsanak a hagyományos szakáll- és hajviselettel és tegyék le a megszokott fekete talárt. Ezek a „megkülönböztetett” és „különleges’ rangra utaló külsőségek ugyanis a teológus szerint igen hátrányosak az egyház népével kialakítandó jó kapcsolatok terén (epd) Templomban emberekre gondolva Uram! Te tudod, milyen sokan várnak rám... várnak, hogy tegyek értük valamit. .. várnak türelmemre, tanácsomra, szavamra ... várnak levelemre vagy látogatásomra ... számítanak rám, hogy lesz időm és sok erőm számukra ... Sokan vannak, akik rám szorulnak, akiket jobban kellene ismernem, akiket jobban kellene szeretnem, akikkel találkoznom kellene, akik elvárják, hogy megismerjem őket az utcán is. Sokan vannak, akik nyitott ajtót keresnek nálam, mások talán csak egy széket, ahová leülhetnek egy órácskára beszélgetni. Sokan várják, hogy terhüket felvegyem, mások meg azt. hogy elviseljem, elhordozzam őket. Házadban most én is vendég vagyok. Köszönöm, hogy úgy ahogyan vagyok befogadtál. Kérlek adj erőt. hogy én is ugyanígy befogadjak másokat az én házamban, szívembe ... fímen. (Jörg Zink nyomán HK.) Mindannyiunk számára meglepetés lehet, hogy három üdülőnkben a nyári hónapokban évenként 1500 üdülővendég fordul meg. Ez igen nagy szám! A legtöbben Gyenesdiás- ra mennek, évente mintegy 900 —1000. Ez abból is adódik, hogy többen csak rövidebb időre jönnek és így lehetőség van arra, hogy hamarabb kapjanak mások is helyet. Balatonszárszón 270—280 vendég szokott megfordulni a két nyári hónapban. Itt átlagban két hetet tartózkodnak az üdülők. Bagolyirtáson 170—180 körül mozog nyaranként a létszám. Külön öröm, hogy a három üdülőben a szülőkkel együtt évente mintegy 160—170 gyermeket is láthatunk. Mind a három üdülő ebédlőjében vannak olyan „nagy asztalok”, amelyek mellett néha öt-hat tagú lelkészcsalád foglal helyet. Ma már sok esetben a lelkészfeleségek is dolgoznak, a felnőtt gyermekek az ország különböző részeiben élnek, de a lelkészcsaládok tagjai üdülőinkben újra „egymásra találhatnak”, legalább két-három hétre. Ez sem jelentéktelen szolgálata üdülőinknek. Testvéri beszélgetések A balatoni nyár és a mátrai erdők örömei mellett külön örömöt jelentenek, hogy találkozhatnak egymással az ország különböző részeiben élő és egymást különben ritkán látó lelkészcsaládok. Szükség van arra, hogy elbeszélgessenek a közös munkáról, a családi gondokról és örömökről, és segítsék egymást szolgálatuk jobb betöltésében. Az is nagyon kedves, amikor régi évfolyamtársak találkozhatnak újra, eleveníthetik fel a közös múltat és szót válthatnak egymással a mai feladatokról. Az sem jelentéktelen, hogy a lelkészek elbeszélgethetnek azokkal a gyülekezeti tagokkal és tisztségviselőkkel, akik ugyancsak eljönnek hosszabb-rövi- debb időre üdülőinkbe. Ezek az ún. „laikusok” sok jó tanácsot adhatnak a lelkészeknek szolgálatuk jobb végzéséhez. Hiszen, ők valóban benne élnek a mai életben, a társadalomban, sőt a társadalomban gyakran fontos pozíciókat töltenek be. A velük való testvéri beszélgetés elengedhetetlen a lelkészek számára. Ha ezek a beszélgetések a Balaton-partján és a Mátra erdeiben történnek még gyümölcsözőbbek lehetnek, mintha a lel- készi hivatalban folynának, mert kötetlenebbek. Együtt a külföldiekkel Hazai lelkészcsaládokon és gyülekezeti munkásokon kívül, különösen a két balatoni üdülőnkben nyaranként számos külföldi vendég is megfordul. Köztudomású, hogy több külföldi egyház — elsősorban az NDK-beli evangélikus egyház, a finn egyház — évente mintegy 20—25 lelkészcsaládot lát vendégül egyházunkból. Magától értetődően nekünk is gyakorolnunk kell a „visszahívásokat”, vagyis nekünk is lehetőséget kell adnunk arra, hogy külföldi hittestvéreink szeretetének viszonzásaképpen meghívjunk néhány lelkészcsaládot, vagy gyülekezeti munkásokat. Így üdülőink „ökumenikus találkozások” helyeivé is váltak. Jó elbeszélgetniük lelkészeinknek a külföldi lelkészekkel is, mert a tapasztalat- csere kölcsönösen segítheti közös munkánkat. Örülünk annak, hogy a külföldi lelkészcsaládok általában nagyon gyorsan beleilleszkednek új környezetükbe és igazi barátságok szövődnek Balatonszárszón és Gyenesdiáson. A Mátrába talán azért nem jelentkeznek külfödi vendégeink, mert nekik magasabb hegyeik vannak... Hála és köszönet Még egy szót kell szólnunk arról, hogy üdülőinkben vendégeink nagyon kedvezményesen nyaralnak. Amikor az elmúlt évben egy külfödi püspöknek említettük, hogy egy- egy személytől egy szobáért és napi háromszori ellátásért olyan összeget kérünk, amely 1,5 dollárnak felel meg külföldön, azt mondotta, hogy ez „teljességgel lehetetlen”. Valóban csak úgy lehetséges, hogy gyülekezeteink is áldoznak üdülőinkre, másfelől a felszerelések pótlását segítik külföldi hittestvéreink. Mi viszont örülünk annak, hogy így lehetőség van nagyobb létszámú lelkészcsaládok és gyülekezeti munkások családjainak üdültetésére. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy üdülő bizottságunk Karner Ágoston főtitkárral és Szemerei Zoltán pénztárossal az élén önzetlen és áldozatos munkát végeznek. Lassan a nyár vége felé jár. üdülőink augusztus végén nagyobb részt bezárnak és várják a jövő évi nyaralókat. Legyünk hálásak azért, hogy egyházunk ezt a szolgálatát ezen a nyáron is végezhette. —y —n