Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-29 / 30. szám

A kercszlscg Iliire és cselekedetre indít Csel 19,1—7 Pál apostol a harmadik missziói útja alkalmával ismét Efe- zusba érkezett. Talált ott egy kis gyülekezetét, amelynek a tag­jai „tanítványoknak” tartották magukat, életük azonban nem felelt meg a keresztyén hit követelményeinek. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy Pál mit kifogásolt a „tanítványok” életében. Azt mindenesetre tudjuk, hogy Istennek ez a tapasz­talt szolgája rákérdez a lényegre: „Vajon vettétek-e a Szent­leiket, minekutána hívőkké lettetek?” tgy derül ki az, hogy a keresztség szentségében sem részesültek. Keresztség nélkül pe­dig nincs Krisztushoz való tartozás, nincs keresztyénség. A KERESZTSÉG ISTEN IGAZ MEGISMERÉSÉNEK és az igaz hitnek az alapja. Az efezusi „tanítványok” életéből nyil­ván ez az igaz ismeret és igaz hit is hiányzott. Tudhattak Isten­ről, mint teremtőről, Aki minden láthatónak és láthatatlannak az alkotója, Aki azonban az ószövetségi leírások szerint szigorú Isten. Keresztelő János, akinek a keresztségében ezek az efe­zusi hívek részesültek, maga is az ószövetség felől nézi Istent és ezért szól az ő ellövendő haragjáról, amelynek következté­ben a „fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett” (Mt 3, 10). A Krisztus által elrendelt keresztség, amelyben mi is részesül­tünk, az Atya nevében is történik. Istent tehát a keresztségben szerető mennyei Atyának ismerjük meg, Akinek gyermekei va­gyunk, akinek köszönhetjük életünket, Akihez minden gon­dunkban olyan bizalommal fordulhatunk, mint gyermekek édesatyjukhoz. Aki az Istent nem félelmetes hatalomként is­meri meg, hanem Édesatyaként, annak a számára az ő léte nem bénító erő, hanem biztonságot, nyugalmat és a szeretet légkö­rét árasztó, boldogító valóság. A KERESZTSÉG ÖSSZEKAPCSOL JÉZUS KRISZTUSSAL, beplántál az ő titokzatos testébe, az anyaszentegyházba. Az efe­zusi „tanítványok” valamit hallhattak Jézusról. Talán ezért is tartották magukat „tanítványoknak”. Ha azonban csak azt tudták Jézusról, amit a Keresztelőtől, illetve annak tanítvá­nyaitól hallhattak, akkor a félelem szálai kötötték őket a Ná- záretihez/, Akiről Keresztelő János úgy nyilatkozott, hogy „ő Szenti-lekkel és tűzzel keresztel majd titeket. Akinek szóró­lapát van az ő kezében és megtisztítja az ő szérűjét és az ö ga­bonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel” (Mt 3, 11—12). Ezzel szemben Jézus Isten szeretetét, bűnt és halált legyőző irgalmát 'hozta önmagában. A kereszt­ség ebbe az áldozatos szeretetbe, a Krisztus érettünk elszenve­dett halálába plántál bele minket, hogy az ő feltámadásában es életében is részünk legyen. A kerksztség ezután a Jézus Krisztus által egybekapcsol azokkal, akik ugyanebben a szent­ségben részesültek, akik így a Krisztus testének, az egyháznak a tagjaivá lettek. A KERESZTSÉG A SZENTLELKET, Isten „legdrágább aján­dékát” hozza életünkbe. Az efezusi „tanítványok” is kapták Is­ten Szentlelkét, miután Pál megkeresztelte őket. Azóta is, min­den egyes keresztelés alkalmáéval jön a Lélek! Beköltözik éle­tünkbe és velünk akar maradni, ha ugyan hitetlenkedő maga­tartásunkkal meg nem oltjuk a Lelket. A bennünk lakozó Szentlélek azután megvilágosít, megszentel és az igaz hitben megtart, majd szolgálatba állít. Az efezusi hívek a nyelveken szólás titokzatos ajándékával és a prófétálással szolgáltak, mi­után kapták a Szentlelket. Ma így mondhatnánk nagyon leegy­szerűsítve az előbbit, hogy lelkűk mélyéről fakadó magaszta- lással dicsérték az Istent (1 Kor 14, 2), az utóbbit mai kifeje­zéssel így mondhatjuk: hirdették az igét. A Szentlélek ajándéka azonban nemcsak a nyelveken szólás és a prófétálás, hanem a szeretetben való járás is (1 Kor 14, 1). A keresztségben kapott Szentlélek odafordít az emberekhez, hogy szolgáljunk nekik szeretettel és így tanúskodjunk az Atya, Fiú, Szentlélek Isten­től a keresztségben nyert kegyelemről. A KERESZTSÉG ÁLDOTT FORRÁS, amelyhez mindig visz- sza kell térnünk, hogy megújuljunk és erőt nyerjünk az újabb feladatok elvégzésére, akárcsak reformátorunk, Luther tette, aki küzdelmeiben, a kísértések elleni harcában sokszor idézte, sőt fel is írta a boldogító valóságot: „meg vagyok keresztelve!': Valljuk vele boldogan mi is: meg vagyok keresztelve, Istené vagyok, enyém Isten szeretete, a Fiú örök életet adó kegyelme és a Szentlélek közösségbe állító irgalma, hogyne hálálnám meg hát ezt a sok jót Isten magasztalásával és embertársaim iránti szeretetemmel! Pintér János IMÁDKOZZUNK A keresztség szentségéért áldunk és magasztalunk Istenünk. Köszönjük, hogy általa gyermekeiddé fogadtál, ezért úgy for­dulhatunk Hozzád kéréseinkkel, mint Édesatyánkhoz. Köszön­jük Jézusunk, hogy a keresztség által testvéreiddé lehettünk és Te életedet adtad értünk, hogy a kereszten elszenvedett halá­lod által biinbocsánatot. életet és üdvösséget nyerjünk. Áldunk Szentlélek, hogy a keresztségben hozzánk jöttél, hatalmadba vettél és ma is megújítod, megszenteled életünket. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. július 29-én Deák tér de. 9 (úrv) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. Bogya Géza, du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. fél 9. Bogya Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangcpán u. de. féi 10 Kertész Géza. Üjoest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 8. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pest­újhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Kö­kény Elek. Rákospalota Nagy­templom de. 10. Kökény Elek. Rá­kospalota Kistemplom du. 3. Kö­kény Elek. Rákosszentmihály de. fél 11, Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresz­túr de. fél 11, dü. 3. Becsikapu tér de. 9. (úrv) D. Ko­ren Emil, de. fél 11. (német) D. Dr. Ottlyk Ernő, de. 11 (úrv) D. Dr. Ottlyk Ernő. du. 6. D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. D. Dr. Ottlyk Ernő. Óbuda de. 9. Turchányi Sán­dor, de. 10. Turchányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes. Modori u. G. de. 10. Turcsányi Károly. Ke­lenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán, de. 11 (úrv) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv) Bencze Imre. Al­bertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. XI. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után a 6. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Mt 5, 20—25: az igehirdetés alapigéje: Csel 19, 1—7. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 12-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet VÉRTESY RU­DOLF dombóvári lelkész. — BALASSAGYARMAT. Szabó József ny. püspök, a gyülekezet lelkésze huszonöt évi lelkészi szolgálata után, nyugdíjba vonulva, elbúcsúzott a balassagyarmati gyülekezet­től és az ipolyszögi filiától. A Nógrádi Egyházmegye lelkészi munkaközösségi ülésén D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egyházkerület püspöke bú­csúztatta Szabó Józsefet nyu­galomba vonulása alkalmából. — SÁTORALJAÚJHELY. A gyülekezet presbitériuma családias együttléten köszön­tötte Gölniczvölgyi Béla pénz­tárost 80. születésnapja alkal­mából. A mintegy fél évszázad óta hűségesen szolgáló egyhá­zi munkásnak Pásztor Pál es­peres nyújtotta át a presbité­rium szerény ajándékát és kí­vánt Istentől jó egészséget sza­mára. — TOKAJ. A gyülekezet közgyűlése kimondta társ- egvházközségként Sátoralja­újhelyhez való csatlakozását. Ebből az alkalomból Pásztor Pál esperes hirdette az igét, a sátoraljaújhelyi presbitérium több tagja pedig testvéri láto­gatást tett a társgyülekezetben. — SZEGED. Június 28-án és július 8-án Halasy Endre szen­tesi lelkész, július 1-én és július 15-én Komoly Sámuel makói lelkész szolgált a gyülekezet­ben igehirdetéssel. — MAKÓ. Július 8-án sze- retetvendégséget tartottak a gyülekezetben, amelyen Halasy Endre szentesi lelkész, egy­házmegyei sajtóelőadó ismer­tette egyházunk sajtószolgála­tát. Igehirdetéssel is szolgált a szeretetvendégségen, amelyen megemlékezett a gyülekezet Komoly Sámuel lelkész ■ tíz­éves gyülekezeti szolgálatáról, A gyülekezet szeretetével vet­te körül lelkészét, virággal és szerény ajándékkal kedvesked­tek, a testvéregyházak pedig köszöntötték az evangélikus gyülekezet lelkészét. — SEGÉDLELKÉSZ ÁT­HELYEZÉSEK. D. Káldy Zol­tán a Déli Egyházkerület püs­pöke Gabányi Gézát — aki autóbaleset következtében másfél éven keresztül nem állt szolgálatban, a fasori gyüleke­zetbe küldte ki, Csepregi Zsu­zsanna lelkészi munkatársat felmentette az orosházi gyüle­kezetben végzett szolgálata alól tekintettel arra, hogy a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa irodájába került beosztásra. A most fel­avatott segédlelkészek közül Győri János Sámuelt a kiskő­rösi gyülekezetbe. L ehoczky Endrét a szentetornya-rákóczi- telepi gyülekezetbe küldte ki szolgálatra azzal a megbízással is, hogy Orosházán a Nyugat- Békési Egyházmegye esperese mellett is végezzen szolgálatot. J. S. BACH műveiből orgonaest lesz augusztus 3-án, pénteken és augusztus 6-án, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték C-dúr szonáta h-moll szonáta g-moll fantázia és fúga Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Közreműködik: Prőhle Henrik (fuvola) Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft. És most, oh Jákob, így szól az Ür, a te Teremtőd és a te alkotód, Izrael: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívta­lak téged, enyém vagy! VASÁRNAP. — „És jönnek népek mondván: Jertek, men­jünk fel az Ür hegyére, Jákob Istenének házához, hogy meg­tanítson minket az ő útjaira és mi járjunk az ő ösvényein.1’ (Ézs 2,3 — Csel 2,28 — Mt 5,17—22 — Zsolt 139) A szabad akarattal cselekvő embernek megvan az a szomorú kiváltsá­ga, hogy letérhet arról a pá­lyáról, amelyet az isteni akarat az ő erkölcsi életének útjául kiszabott. Letérhet, de ezzel le­tér Isten útjáról. Tp Isten út­ján' jársz-e? HÉTFŐ. — „Kitől féltél és rettegtél, hogy hazudtál és ró­lam meg nem emlékeztél?” (Ézs 57. 11 — Csel 5, 29 — Tit 3,3—7 Csel 20, 1—16) Istennek egyik legnagyobb áldása szá­munkra az, hogy emlékezni tu­dunk. így tudunk a múltba visszatekinteni, ezért ismerjük meg szeretteinket, embertár­sainkat. Emlékezés révén ha­lad előre a tudomány és a kul­túra. Oly sok mindenre emlé­kezik az ember Csak Isten ke­gyelméről, Jézus Krisztusban adott váltságáról feledkezünk el oly hamar. Te emlékezel-e erre? KEDD. — „Ne féljetek. Ha már mind e gonoszságot vég- hezvittétek, most ne távozza­tok el az Úrtól, hanem az Űr­rak szolgáljatok teljes szívetek­ből.” (1 Sám 12,20 — Rm 6,11 — 1 Pt 3,18—22 — Csel 20,17— 28) Az Úrnak szolgáljatok! Nem elég egy-egy áhitatos óra: életed egész idejére igényt tart. Nem elég néha egy-egy jó cselekedet: tested és leiked erőit és képességeit egészen az ő szolgálatába kell állítanod. Nem elég néhány fillér ado­mány: egész vagyonodat, úgy kell kezelned, mint amely Is­tené és csak átmenetileg bíza­tott rád! SZERDA. — „Magasztaljá­tok az Urat, hívjátok segítsé­gül' az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedete­it!” (Zsolt 105 1 — Kol 3.1—2 — Gál 3,26—29 — Csel 21,1— 14) Aki eget és földet terem­tett, rajtad nem tudna segíte­ni? Aki egyszer ezt mondotta: legyen világosság és lett vilá­gosság, az ne tudna fényt szór­ni a te utadra? És aki egyszer a haragos szélvészt és a zúgó tengert lecsendesítette az ne tudná a téged ostromló nehéz hullámokat most is elsimítani? Hatalmas ereje azt prédikálja: tudok segíteni! Az Űr kegyel­me ezt mondja: akarok segíte­ni! CSÜTÖRTÖK. — „Krisztus nem bakok és tulkok vére ál­tal, hanem az ő tulajdon vére által, ment be egyszer s min­denkorra a szentélybe örök váltságot szerezve.” (Zsid 9,12 -T- Hab 2.20 — Mk 16.14—18 — Csel 21, 15—26) Emeld fel sze­medet a golgotái keresztre és lásd meg, hogy Jézus minden ember Üdvözítője, lásd meg, hogy még gondolni sem lehet­ne olyan kegyetlen bűnt, amelyre igaz töredelem után Krisztus keresztjénél kiengesz- telődés, bűnbocsánat ne lenne. Higgy az Ür Jézus Krisztus­ban, a megöletett drága Bá­rányban. , PÉNTEK. — „Nemde öt vere­bet lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Isten­nél elrejtve. De néktek a feje­tek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.” (Lk 12,6—7 — Ézs 49,16 — Mt 3,13—17 — Csel 21,27—40) Hányszor sóhajtunk fel: csak mentes lenne a szí­vünk minden gondtól! De elér­hetjük-e ezt valaha is? Meny- nyei Atyánk jól Ismeri szí­vünk kétségeit. Minden nap velünk van. Jaj volna nekünk, ha csak bizonyos időben volna velünk. Minden gyötrő gon­dunkkal menjünk oda őhozzá. SZOMBAT. — „A szíved nem igaz az Isten előtt. Térj meg azért gonoszságodból és kérjed az Istent, talán megbo- csáttatik néked szívednek gon- dolatja.” (Csel 8.21—22 — Mik 7,9---- Jel 3,1—6 — Csel 22,1— 22 ) Mit jelent „megtérni”? Azt jelenti, hogy „megváltoz­ni”. Meg kell változtatnom az életemet. Meg kell változtat­nom a magatartásomat. Ez Is­ten igénye velünk szemben. Németh Ferenc — Az EVANGÉLIKUS OR­SZÁGOS KÖNYVTÁR és az Evangélikus Teológiai Akadé­miai Könyvtár júliusban szombatonként zárva, hétfőtől- péntekig naponta 8—16 óráig nyitva van. Nyári szünet augusztus 1—31. között. — HALÁLOZÁS. Görög Er- nőné sz. Molnár Gizella lel­készözvegy 87 éves korában július 2-án csendesen elhunyt. Koporsója mellett Aszódon Detre jános lelkész hirdette az igét. Az elhunytban Görög Ti­bor óbudai lelkész édesanyját gyászolja. „Tudom, hogy az én Megváltóm él.” EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: íVlezösi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 ® 73.2143 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Petőfi új életrajza Petőfi Sándor életének gáncstalan króniká­sa, Dienes András, másfél évtizeddel ezelőtt egy kitűnő cikkében jelezte, hogy sürgősen új Petőfi-életrajzra van szüksége a magyarság­nak, mert Ferenczi Zoltánnak 1896-ban meg­jelent háromkötetes tudományos Petőfi-élet- rajza már nem felel meg az igényeknek. Het­ven év alatt a részlet-kutatások megannyi új adatot és felismerést produkáltak, össze kell foglalni minden tárgyilagos régit és újat, amit a költőről tudunk. Igaz, hogy közkézen forog Illyés Gyula bűvöletes Petöfi-könyve, valódi ébrentartója Petőfi szellemének, s megjelent Hatvány Lajos hatalmas adat- és szöveggyűj­teménye, az Így élt Petőfi, de sem az egyik, sem a másik nem pótolja Ferenczi klasszikus, de elavult müvét. Dienes érvei győztek, az akadémiai Irodalomtudományi Intézet Dienest és két társát bízta meg az új Petöfi-életrajz megírásával, amelynek jobbnak kell lennie a Ferencziénát. Dienes roppant kutatómunkát végzett, a költő fiatalságát és végét írta meg, ekkor hirtelen meghalt. Az említett intézet, kí­sérletezés után, Dienes egyik társát, Fekete Sándort, az írót és irodalomtörténészt, bízta meg az új életrajz megírásával. Fekete Sán­dor új Petőfi-krónikája most jelent meg a százötbenedik születésnapi évfordulóra, azaz c-ik az első kötete, amely Petőfi gyermekko­rát és ifjúságát mondja el 1844-ig. Nincs magyar költő, akinek élete olyan iz­galmas irodalmi és közéleti tárgykör volna, mint Petőfi rövid életének története. Csak Adynak volt ehhez hasonló szerepe századunk huszas éveiben, egyfajta polgári romantika övezte drámai sodrású életét, mely a történeti országgal egyidejűleg ért tragikus véget. Pe­tőfi története világirodalmi jelenség történe­te. Egy hősi élet s egy rendkívüli lírai alkotó művész históriája, aki másfél század óta jelen van szerte a világon, főként Közép-Európá- ba-i, a magyar nyelvterületen s szomszédai­nál. Illyés könyvének sikerét éppen az magya­rázza, hogy ezt a nagy költőt és nagy embert írói erővel példakép gyanánt tudta elénk idéz­ni. Fekete Sándor új Petőfi életrajza prog­ramszerűen készült, írói becsvágy nélkül, tár­gyilagos kútforrásnak, hogy összefoglalja mindazt, amit ma tudunk Petőfiről, nemzeti történetünk különleges alakjáról. Dienes And­rás személyes, országjáró, sokrétű kutatásai félbemaradtak, de 1838 nyaráig terjedően mé­gis végleges formába öntötte Petőfi életrajzát s ez könyvalakban 1968-ban meg is jelent (A fiatal Petőfi címen). Fekete Sándor művének első kötetében 1844-ig követi Petőfi életútját. Az utószóban megmagyarázza, hogy a megbí­zást 1970 májusában kapta, nem volt már ide­je ahhoz, hogy Dienes után újból és részlete­sen önálló kutatásokat végezzen Petőfi szár­mazásáról, gyermekkoráról és diákéveiről, tgy tehát az új életrajz — legalábbis ez az el­ső kötet — az eddigi eredmények bírálatára és összefoglalására szorult. Ezek a kutatási eredmények részben ismer­tek, részben még kéziratban hevernek, Fekete Sándor utal is erre. Mindenkinek világos: amíg olyan fontos kutatási eredmények, ami­lyenek Mezősi Károlyéi és Jakus Lajoséi, kéz­iratban lappangónak, az egész Petőfi életrajz hiányos marad. Fekete Sándor nem írt hely­színről helyszínre, évről évre kibontakozó ge­netikus élettörténetet, jegyzetein kívül is, könyve főszövegében, forrásait idézve vagy utalva rájuk: folyvást disputái. Így ez a biog­ráfia az életrajz és vita keveréke, holott az író ezzel a keveréssel szándéka szerint szakítani akart. Könyvéből hiányzik a nyugodt történe­ti előadás. A Petőfi-élettörténetében tájékozat­lan olvasó hiányérzettel teszi le Fekete Sándor könyvét. Eligazítás és tájékoztatás helyett ugyanis nézeteket, felismeréseket, elképzelése­ket kap nem egyszer, cáfolatot és vitát. A könyv inkább a Petőfi életrajzi irodalom és kutatás érdekes seregszemléje, egy jótollú író jegyzetkönyve, sokszor nagyon okos és jó ér­velések gyűjteménye. De ez a sajátos műfaj nem egy új Ferenczi-monográfia, amit várton vártunk. A vita hevében s a források és adatközlők hitelének mérlegelésében megfeledkezik az író az életrajzról. Petőfi soproni katonáskodá­sáról írva például elfelejti megírni Petőfi 1840. évi Sopronból induló pozsonyi tartózkodásait, főként 1840 január 21-ét, amely dátummal a költő ellátta Búcsú című versét, ez Pozsony tükrözése s az aszódi diákpajtások szívbéli ba­rátságának bizonyítéka. Így sikkad el az élet­történet más lényeges szakasza is. Fekete Sán­dor eléggé egyénien dönti el, kit fogad el az adatközlők s a Petőfi-kortársak közül hiteles­nek, s kit utasít el. Feltétlenül becses mindaz, amit saját régebbi kutatásai eredményeként közöl, ez főként a költő színész korára vonat­kozó fejezetben észlelhető. Nem volt rossz szí­nész, sőt nagyon komoly teljesítményeket nyújtott. Fekete elégtételt szolgáltat a Boros­tyán álnéven szereplő színész- Petőfinek. Ez az új portré teljes cáfolata Ferenczinek. Ilyen újra rajzolt arckép, részletekben, több is akad. Az író átnézte az egész óriási Petófi-irodalmat, s mer bátran bírálni, például Illyés Gyulát és Németh Lászlót is. De olyan nagy jelentőségű kérdésben, mint Petőfi szülőhelye, szemmel- láthatóan tétovázik: ismerteti mind Kiskörös, mind Kiskúnfélegyháza adatait és érveit, de nem dönt. Ez a határozatlanság további kuta­tásra és végleges niegállapitasokra serkenti a Pelöfi-nyomozókat. Dienes András határozott volt, Ferenczi Zoltán szintén, tévedéseiben is. Petőfi a nép nemzetté serdülésének elraga­dó története, ép ezért élettörténetét százötven év múltán végleges formában kell közölni, nemzeti olvasmánnyá alakítani. Fekete Sán­dor ír ilyen oldalakat is. ízlelteti a teljes tájé­koztatást, de aztán újfent a vita és utalás sod­rába ereszkedik. Ilyen jellegzetes módszeri té­vedése ez: „Dienes részletesen ismertette, mit tanult Petőfi mint elsős gimnazista latinból, ter­mészetrajzból, magyarból, földrajzból" —. Ez a „részletesség” beletartozik a végleges élet­rajzba Irodalomtörténészek utána nézhetnek Dienes könyvének, de az életrajz nem utalhat úgy más életrajzra, ha végleges és teljes kí­ván lenni. Az életrajz minden szükségszerű részlet összefoglalása, világos, határozott, nyu­godt stílusú fölépítés. Fekete Sándor, úgy rémlik, egy életrajz műhelyét mutatja be könyvében, olvasóját részesévé avatja a Pető­fi életrajz készítésének. Ebben is talál az em­ber észszerűséget a jogosultságot. Kiki önki­szolgáló módszerrel taglalhat, latolgathat, el• fogadhatja az író érveit, vagy az idézett s el­utasított másik félnek ad igazat. így is célhol' ér? Megjelenik előtte Petőfi szikrázó élete? Szalatnai Rezsi’ r;í?vú i> f/'Ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom