Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-28 / 4. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1973. január 28. Ara: 3.— Forint Negyven évvel ezelőtt jelent meg az első Evangélikus Élet Dr. Pröhle Károly az Ökumenikus Tanács főtitkára Fontos ügyekben döntött az Ökumenikus Tanács közgyűlése A közelmúltban, szórványlátogatásom alkalmával egyik idős asszonytestvérünk remegő kézzel húzott ki Bibliájából egy megsárgult, szaggatott szélű újságot. Ilyen régen őrzöm — mutatott a megjelenés évszámára. Az Evangélikus Családi Lap 1938- as egyik száma volt. Míg kezemben forgattam, valaki csendesen megjegyezte: valóban rég volt. Igen. Azóta átéltük a német megszállást, végigszenvedtük a második világháborút, megértük a felszabadulást, az újjáépítést, államosítottuk a nagyipart, létrehoztuk a nagyüzemi mezőgazdaságot, új gazdasági, társadalmi és politikai rendet alakítottunk ki egész népünk érdekének megfelelően. A szocialista világ új rendjében egyházunk is megtalálta új útját, szolgálata mai értelmét. AZ EVANGÉLIKUS ÉLET CÍMŰ HETILAP az előbb említettnél még öt évvel korábban, 1933-ban jelent meg. Rég volt. Nem az évtizedek száma miatt. Hiszen a negyven évvel ezelőtti írói gárdából jó néhányan itt élnek, sőt szolgálnak közöttünk. Az előbb említett óriási arányú átalakulás — politikai, gazdasági, társadalmi és benne egyházi életünk gyökeres megváltozása — tette régivé. Nem tudom, hogy hány példány redőzik a negyven évvel ezelőtti lapból Bibliákban, sublódokban padlásokon. De sorsuk azonos azzal a példánnyal, amelyet Országos Könyvtárunk őriz. Kutató történészek, szociográfusok, iroáclmárok forrásanyaga a negyven évvel ezelőtti múlt feltárásáh z, elemzéséhez. A mai olvasó nem kap már belőle eleven útmi tatást hitéletéhez. MÉGIS TANÚLSÁGOS EZ A MEGSaRGULT LAP. Ezért azt javaslom, hogy, akinek megvan, ne dobja tűzre. Inkább vegyük elő újra és újra és tanuljunk belőle együtt. Tanuljuk meg először is azt, hogy ami régi abból is lehet tanulni. S itt most elsősorban arra a szándékra gondolunk, amely írásra késztette az Evangélikus Élet megalapítóit. A MAI EMBERT ELÉRŐ FRISS IGEHIRDETÉS, a különböző lehetőségek tengeréből biztos révet mutató egyházpolitikai tanítás, a politikai élet kérdéseiben becsületes, hitünk és a józan ész szabályainak megfelelő állásfoglalás. Ezek a szempontok irányítanak bennünket ma az Evangélikus Élet szerkesztésénél, ezek alapján fogadunk el és gyakorolunk mi magunk is kritikát lapunk megjelent számai felett. Nem vagyunk féltékenyek egykori elődeinkre, hogy már őket is az akkor időszerű célok vezették a lap megindítása idején. Mai számunk egy másik helyén bemutatott első oldalán a negyven évvel ezelőtt megjelent lap így mutatkozik be: Egyháztársadalmi, belmissziói, kulturális és politikai hetilap. Ha egyik-másik kifejezés tartalma közben meg is változott, értjük a szándékot, sőt egyetértünk vele. Valamire való lapnak, egyházi lapnak is, kell hogy legyen belső célkitűzése és profilja és ha az előbb említett „hármas-kötél" végighúzódik a lap egyes számain, akkor teljesnek tekinthető. AMI AZ EVANGÉLIKUS ÉLET FEJLÉCE ALATT a negyven esztendő során megjelent, szintén tanulságos. Igehirdetések, az egyházi élet rendjével kapcsolatos javaslatok és állásfoglalások a kor sötét politikai erőivel szemben, bizonyára segítették az olvasót, hogy — a befelé forduló, saját üdvössége füzérjét morzsolgató kegyesség helyett az élet lendületével vesse magát a mindennapi életbe, a családi, társadalmi és politikai élet napi feladataiban élve meg keresztyénségét. Néhány cikk azóta történelmi értékűvé lett. A negyedszázaddal ezelőtt megindult új Evangélikus Élet pedig szinte prófétai szolgálatot töltött be. A negyvenesztendős lap szolgálatából sok minden beépült mai egyházi életünk alapjaiba. Sajnos sok olyan cikk is megjelent, ami összenőtt a megítélt múlttal. Ha elolvassuk ezeket, restelkedve, de fellélegezve mondjuk: valóban régen volt. A kor uralkodó osztályával ösz- szefonódott római katolikus egyház csábító példája, a sovinizmus és fasizmus délibábos csalétkei nem hagyták érintetlenül a két világháború közti egyházat és a helytelen törekvések és állásfoglalások helyet kaphattak az egyházi sajtóban is. S ez bizony keserű gyümölcsöket érlelt sok esetben az egyes hivő és az egyház egésze számára. AZ ÍRÁS MEGMARAD — mondja a régi latin közmondás egyik fele — szemben a szóval, ami gyorsan, sokszor vissza- idézhetetlenül röppen el. Az írást számon lehet kérni, ki lehet vallatni. Ezért tudunk ma véleményt alkotni a negyven évvel ezelőtt megjelent Evangélikus Életről. A véleményalkotás pedig máris tovább segít bennünket. A hála és a kritika mellett a leglényegesebb az elhatározás, amely a múlt tapasztalatait felhasználva jobban akarja betölteni szolgálatát a jelenben és a jövő számára. AZ EVANGÉLIKUS ÉLET MAI SZOLGÁLATÁT szeretnénk úgy végezni, hogy az ne váljék múlttá, hanem segítséget jelentsen az új társadalomban élő hívek és gyülekezetek számára és cikkei jövőt építő írások maradjanak. Jobb a helyzetünk, mert munkánkat a szolgáló egyház egységes koncepciójában végezzük. Erőnket sem kötik le a körülöttünk lévő hazai világ társadalmi és politikai visszásságai. Viszont éppen ez növeli meg felelősségünket. Munkánkat nagyobb távlatban, szélesebb tervszerűséggel, egyértelmű, határozott iránymutatással végezzük. Az Evangélikus Elet ma az egykori magánvállalkozás helyett Magyarországi Evangélikus Egyházunk országos lapja, amely egyrészt tükrözi, másrészt tovább is fejleszti a diakónia útján járó egyházunk igehirdetési, egyházpolitikai és politikai célkitűzéseit. Meggyőződésünk szerint így tölti be küldetését a gyülekezetek, népünk és a ma élő keresztyénség javára. . Mtczősi György Az öku méné — görögösen oikoumené - eredetileg a lakott földet jelentette. Így került be a keresztyén egységtörekvésekkel kapcsolatban az egyházi szóhasználatba is. Jelentheti a világ különböző részein élő keresztyének összefogását közös szolgálatuk betöltésére, de jelentheti egy meghatározott területen a különböző felekezetek testvéri összefogását meghatározott célok megvalósítására. A magyar ökumené- pontos meghatározással: A Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, amely a magyarországi baptista, evangélikus, metodista, ortodox, református egyházakat, valamint a Szabadegyházak Tanácsát fogja össze testvéri közösségbe, múlt _t>v december 29-én tartott rendkívüli közgyűlésén új Szervezeti Szabályzatot fogadott el. Ebben így vall célkitűzéseiről : „A magyarországi evangéliumi és ortódox egyházak az Ür Jézus Krisztusban való egységük ápolására és elmélyítésére, keresztyén hitükből folyó szolgálatuknak saját híveik között, valamint egész népünk és a teljes emberiség körében történő minél teljesebb betöltése segítésére Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa (továbbiakban ökumenikus Tanács) néven munkaközösséget létesítenek és tartanák fenn.” Két és fél évtized áldást» és eredményes együttmunkálko- dásának közös tapasztalatai alapján mondhatta ki a fentieket a közgyűlés, amelyek között olyan közismertek is vannak, mint a közös reformációi emlékünnepek, együtt tartott imahetek, közös tanulmányi munka, együttes állásfoglalások .társadalmi, politikai, teológiai kérdésekben, közös sajtó- szolgálat a hazai teológia fejlesztésére és a külföldi egyházi közvélemény tájékoztatására. Az új szervezeti szabályzat célja, hogy ezt az együttmun- kálkodást még hathatósabbá tegye. Magyarországi Evangélikus Egyházunk nemcsak tagja, de egyik leghűségesebb szorgalmazója is ennek a testvéri együttmunkálkodásnak. Ennek egyik eredménye az, hogy egyházunk az ökumenikus Tanács valamennyi szervében képviselve van. De a legutóbbi közgyűlésen több fontos döntéssel kapcsolatban különösen is kifejezésre juttatták a tagegyházak egyházunk ebbeli szolgála- ,tának megbecsülését. Szívből fakadó ökumenikus lelkiség A közgyűlésen Szamosközi István dunamelléki református püspök méltatta a közelmúltban elhunyt D. dr. Pálfy Miklós ökumenikus főtitkár, evangélikus Teológiai Akadémiánk néhai dékánjának a tagegyházak közösségéért végzett szolgálatát. Ezt követően került sor az új főtitkár megválasztására. A közgyűlés teljes egyhagúsággal dr. Pröhle Károlyt, Teológiai Akadémiánk újszövet égi professzorát és prodékánját, több hazai és külföldi egyházi szerv ismert és megbecsült munkását hívta el a főtitkári székbe. Az egységes döntést D. dr. Bartha Tibor püspökt a református egyház zsinati elnöke, az ökumenikus Tanács elnöke köszöntő szavaiban így indokolta: „Professzor Űr jó munkája érlelte ezt a döntést. Az ökumenikus Tanács közössége hosszú zak ökumenikus közösségét. A közgyűlés e feladatok megoldása érdekében alkotta meg a Magyar Bibliatanács új szervezeti és működési szabályzatát. Hadd idézzünk a Szabályzat t. §-ából: „A tagegyházak e feladatokat testvéri egyetértésben akként kívánják ellátni, hogy mind a szolgálatokban, mind a felelősségben osztoznak.” Ennek érdekében a Szabályzat egy kiadói bizottság létrehozását teszi a Biblia- tanács egyik kötelességévé, úgy, hogy a kiadás és fordítás adminisztrációs munkálatait e bizottság irányítása mellett a kiadás jogával felruházott Magyarországi Református Egyház Zsinatának Sajtóosztálya végzi. Miután a Biblia terjesztésének feladatát — mint eddig — ezután is a tagegyházak végzik saját hivatásos apparátusukkal, a Szabályzat kötelezi a Bibliatanácsot, hogy a tágegyházak ilyennemű működését minden tőle telhető erővel támogassa. A Bibliatanács elnökévé a közgyűlés D. dr. Vető Lajos ny. püspökünket választotta meg, akinek munkásságát meleg szavakkal méltatta D. dr. Bartha Tibor püspök. Az egyik alelnök D. dr. Ottlyk Ernő püspök lett. Tervszerű tanulmányi munka Az Ökumenikus Tanács legutóbbi közgyűlése, mint arról annak idején hírt adtunk, három tanulmányi bizottságot hozott létre, hogy behatóan foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyek ma a hazai ökumenét és a világ keresztyénségét foglalkoztatják. A mostani rendkívüli közgyűlés a bizottságok munkájának egybehangolása és ezzel eredményesebbé tétele érdekében D. Káldy Zoltánt, országos egyházunk püspök-elnökét megbízta a bizottságok munkájának koordinálásával. A közgyűlésnek ez a döntése egyúttal jelzi azt a megbecsülést is, amivel a tagegyházak egyházunk és személy szerint. D. Káldy Zoltán püspök teológiai munkásságára tekintenek. Az is örömünkre szolgál, hogy az Ökumenikus Tanács közgyűlésének új tagjai között köszönthetjük Szent-Ivány Ödönt, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelőjét. Ugyancsak tagja lett a közgyűlésnek Túrós Aladár a Református Zsinati Iroda vezetője. V Hágunk ökumenéjéért A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsába tömörült tagegyházak együttmunkál- kodásának egyik legszebb vonása az a felelősség, amelyet az egész ökumenéjéért, a Földön élő emberiség nagy családjáért éreznek és juttatnak kifejezésre, amikor szót emelnek együttesen a békéért, a társadalmi igazságért és haladásért. Ezek az állásfoglalások nem elméletiek és nem maradnak meg az általánosságokban, mint ahogy sokszor ilyennek érezzük egyes „ökumenikus” világszervezetek! állásfoglalásait. A felelősség, a hitből fakadó szeretet késztette nyilakozat- ra az ökumenikus Tanács közgyűlését az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójával szemben. A D. dr. Bartha Tibor, az Ökumenikus Tanács elnöke által előterjesztett és a közgyűlés nevében D. Káldy Zoltán és dr. Bakos Lajos püspökök által támogatott és egyhangúlag elfogadott nyilatkozatot lapunk múltheti számában ismertettük. Az ökumenikus Tanács népünk és az emberiség érdekében végzett tevékenységének megbecsülését jelezte,' hogy a közgyűlésen részt vett Ballá István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese. „KERESZTESVITÉZEK” , Az 1972. november 19-én lezajlott nyugat-németországi választások előtt, november 10- én jelent meg a következő hirdetés az „Illertissener Zeitung” című lapban: „November 19-én mutatkozik meg az igazság. A következő választás ugyanis harcot jelent az Úristen és ellenfele, a Sátán között... Megmondom nektek, hogyan kell választanotok: Húzzatok be egy keresztet a keresztyén párt oszlopába és imádkozzatok közben: Ezzel a kereszttel én Jézus Krisztust választom, a jó Pásztort, a nagy Fejedelmet..Aláírás: Antonius atya. E bántóan otromba jobboldali római katolikus propaganda visszatérést jelent az Ade- nauer-féle hidegháborús időkhöz, amikor a „keresztény” pártok Jézus nevét bitorolva indultak kereszteshadjáratra Kelet ellen. (Junge Kirche) EGYIPTOM évek során győződött meg Professzor Űr teológiai műveltségéről. arról, hogy egész ' életfolytatásában magas erkölcsi normáknak engedelmeskedik. Az évek tapasztalata arról is meggyőzött bennünket, hogy saját hitvallása iránti forró sze- retete mellett szívből fakadó ökumenikus lelkiséggel tudja tisztelni, megbecsülni a testvéregyházak hitvallását, képviselőit és tagságát. Legyen áldott a mindenható Isten, aki erre a nagy és szép szolgálatra felkészítette ” Dr. Prőhle Károly professzor, az Ökumenikus Tanács főtitkára Dr. Pröhle Károly mély meg-' indultsággal fogadta a közgyűlés , döntését. Egyrészt örömének adott kifejezést, hiszen ő maga is együtt nőtt az ökumenével, másrészt arról a belső, remegésről szólt, mely a feladatok nagyságának láttán fogja el. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése csak mások, az egész közösség jóakaratával és segítségével lehetséges. A közgyűlés köszönetét mondott dr. Vámos József profesz- szornak az Ökumenikus Tanács evangélikus titkárának, aki az átmeneti időben a főtitkári teendőket ellátta. A Theológiai Szemle szerkesztése A tagegyházak teológiai munkálatainak közzétételére és az egyetemes keresztyénség területén jelentkező elvi és gyakorlati kérdések elemzésére alapította annak idején az ökumenikus Tanács a Theológiai Szemle című szakfolyóiratot. E fontos szolgálatot vállaló lap felelős szerkesztője a közelmúltban elhunyt dr. Kádár Imre professzor volt, akiről a közgyűlésen D. dr. Ottlyk Ernő püspök emlékezett meg. A most elfogadott új szabályzat kimondja, hogy a folyóirat szerkesztésének irányítását szerkesztő bizottság végzi, amely az Ökumenikus Tanács Elnökségi Tanácsának tagjaiból áll, elnöke a Tanács elnöke, felelős szerkesztője az ökumenikus Tanács főtitkára. A fenti határozat azt jelenti, hogy az új főtitkár, dr. Pröhle Károly feladatai közé fog tartozni a jövőben a közös szak- folyóirat szerkesztése. A gyülekezeti használatra rendelt magyarnyelvű Bibliáért Hosszú esztendők közös munkájának gyümölcseként kinyomtatás és kiadás előtt áll a Szentírás új, mai magyar nyelvű fordítása. Ez az örvendetes tény újabb nagy feladatok elé állítja a testvéregyháAnvar El Szadat egyiptorili elnök december végén felkereste a kairói Szent Márk székesegyházban Szenuda pátriárkát, a kopt egyház fejét és meglátogatta Mohammed El Fehham sejket, a mohamedánok vezetőjét. A találkozás az egyiptomi keresztyének és mohamedánok között a legutóbbi időben történt feszültségek megbeszélése miatt történt. (epd) i f SPANYOLORSZÁG Az 1236-ban keresztyén templommá átépített cordobai katedrális, amelyik a mekkai Kaba után a világ második legnagyobb mohamedán temploma volt és a VIII. századból származik, a spanyol kormány rendelkezése szerint ismét mohamedán templom lesz. 1971- ben már visszakapták a mohamedánok a Toledóban épült egykori nagy mosét is. (epd) MALAIZIA Az Észak-Borneó szigetén levő Szabah tartományi kormányának elnöke, Tun Mustafa kijelentette, hogy az állam egysége az egységes mohamedán államvallás kiterjesztését követeli és ezért térítési akciót kezdeményeznek a keresztyének között. Három római katolikus misszionáriust decemberben kiutasítottak az országból. (epd)
