Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-07-02 / 27. szám
f 1 Amire Isten hív és küld bennünket: bizonyságtétel Jer L 4—10 Isten nemcsak nagynevű prófétákat és apostolokat hívott el és küldött bizonyságtevő szolgálatra, hanem névtelen, egyszerű embereket is, akiket nem jegyzett fel az egyház története, mégis bizonyságtételük nyomán cselekedhetett Isten Szentlelke az egyház életében. Nálunk sem az a döntő, hogy ki, milyen látványosan tud Krisztusról bizonyságot tenni, hanem, hogy tisztában vagyunk-e azzal, hogy ki küldött bennünket a szolgálatra, kik vagyunk mi magunk, akik küldetünk, mit küld általunk az Isten és kiknek. A mai vasárnap igéje felel ezekre a kérdéseinkre. 1. A KÜLDŐ: ISTEN. Nem mi határozzuk el, hogy Krisztus szolgálatába állítjuk életünket, nem ts mások kényszerítenek reá. Istennek van hatalma és ereje arra, hogy mint Jeremiást, minket is elhívjon, kiválasszon, megbízzon és megerősítsen. A szolgálatba küldő Isten nemcsak parancsot ad és programot, hanem megáldja küldetésünket, Ígéretében bízva végezhetjük minden munkánkat. Kudarcok, sikertelenségek láttán nagy erőforrás lehet arra gondolnunk, hogy megbízónk a hatalmas Isten, aki, mikor jónak látja, megadja az eredményt. Ugyanakkor nagyon komolyan is kell vennünk a megbízatást, hiszen arról nem embereknek, hanem magának az élő, hatalmas Istennek tartozunk felelősséggel, akt számúnkén szolgálatunkat. 2. A KÜLDÖTTEK: Ml VAGYUNK. Igénk küldöttét Jeremiásnak hívták, a mai vasárnap evangéliumának küldöttét Féternek. Sok-sok kiválasztott hallotta meg azóta is a hívó és küldő szót. De a válasz is mindig hasonló volt: „Nem tudok beszélni'’, „ifjú vagyok”, „hiába fáradtunk egész éjjel”. Mi is érezzük, hogy alkalmatlanok vagyunk Isten szolgálatára, nem lesz eredménye a próbálkozásunknak, félünk és nincsen erőnk. Isten eddig még mindig megbizonyitotta, hogy ő alkalmassá tesz a szolgálatra. S nekünk ezzel tisztában kell lennünk. Isten erejét, ügyének fontosságát aszerint mérik le és ítélik meg az emberek, ahogyan mi képviseljük azt. Nehéz, mégis szép feladat! Könyörögjünk azért, hogy Isten mindig tegyen reá alkalmassá bennünket. 3 A KÜLDEMÉNY: ISTEN IGÉJE. „Beszéld, amit parancsolok néked!” — mondta Jeremiásnak Isten. S a parancs részletezve: „Gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, épité és plántálj!” Világos ebből, hogy Isten igéje nem puszta beszéd, élettől idegen, száraz tanítás, hanem Isten akaratának és szerete- tének sokrétű, időszerű és gyakorlati tolmácsolása. Ügy is mondhatjuk, hogy szolgálat, hiszen Isten akaratának és sze- retetének hirdetése mindig segítés a rászorultakon, általában az embertársainkon. Nem szabad tehát nekünk sém szűklátókörűén és egyoldalúan felfognunk szolgálatunk tartalmát. Nem saját beszédünket, de nem is léleklelenül és szeretetlenül a Biblia szövegét kell vinnünk az emberekhez. A beszédnek bizonyságtevő szolgálattá kell válnia. így lesz bizonyságtételünk igazán igévé: Isten mentő szerctetének hirdetésévé. 4. A CÍMZETTEK: EMBERTÁRSAINK. Jeremiásnak így mondta Isten: „Rendeltelek a népek közé”. És hangsúlyozottan ismételte: „Menj mindazokhoz, akikhez küldetek téged.” Szabad nekünk ezt úgy értelmeznünk, hogy minden emberhez küldettünk, nem tehetünk kivételt. Jézus a misszió parancsban még félreérthetetlenabbül tudtára adta ezt tanítványainak. Baj volt mindig, ha kivételezett az egyház, ha nem fogadta el az Istentől rendelt szolgálati területet. Baj lenne ma is, ha befelé fordulva, csak az azonosan gondolkodók között volnám: hajlandók végezni a szolgálatunkat. Isten Kijelöli a mi szamunkra is azt a területet, — családban, gyülekezetben, népünk, közt — ahol küldetésünket teljesítenünk kell. Vigyázzunk, nehogy válogatósak legyünk! Amire Isten hív és küld bennünket: bizonyságtétel. Adjunk érte hálát örömmel, és engedelmeskedjünk felszabadult lélekkel! Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK Urunk, köszönjük, hogy arra méltatsz bennünket, hogy munkatársaid lehetünk. Add, hogy örömmel és hűséges engedelmességgel tudjuk továbbadni akaratodat azoknak, akik közé küldtél bennünket. Add, hogy jó bizonyságaid legyünk minden ember előtt, mint akik nem önmaguktól szólnak, hanem mindenre tőled kapnak indítást és erőt szent igédben. Ámen. — Szentháromság után az 5. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 5, 1—11; az igehirdetés aiapigéje: Jer 1, 4—10. — KECSKEMÉT. A gyülekezet újonnan megválasztott lelkészét, Tóth-Szöllős Mihály volt d imaegyhazai lekészt július 9-én, vasárnap délután 4 órakor istentisztelet keretében iktatja be szolgálatába D. Kál- dy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület püspöke. — NAGYBÁNHEGYES. Az egyházmegyei területrendezés során Nagy bánhegy es—Magyarbánhegyes társgvülekeze- tet. a Kelet-Békési Egyházmegye átadta a Nyugat-Békési Egyházmegyének. Ebből az alkalomból június 4-én Mekis Ádám esperes délelőtt a nagy- bánhegvesi, délután a magyar- bánhegyesi gyülekezetben szolgált, és ugyanekkor elbúcsúzott a két gyülekezettől. — BALASSAGYARMAT. A gyülekezet hívei június 4-én műsoros gj-ülekezeti délután keretében emlékeztek meg Túrmezei Erzsébet húsz éves balassagyarmati szolgálatáróL A hívek kedves ajándékkal is kifejezték szeretetüket. — N AGYBÖRZSÖNY. Június 18-án, vasárnap a finnországi Rauma város egyházi énekkara szolgált az istentiszteleten. Igét hirdetett D. Koren Emil esperes. — MAGÁNYOS evangélikus özvegy háztartását vállalnám, jól főzök. Orosháza, Békéscsaba. Szeged előnyben. Cím a Kiadóhivatalban. — TORONYSISAKOK ujrafedé- sét, javítását, festését, díszmunkák elvégzését, tornyok generálj a vitását kedvező fizetési feltételek mellett vállalom. Szakszerű, leinformálható munka. Gimesi István bádogos mester. Kaposvár, Arany u. 29. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonahangverseny lesz június 30-án, pénteken este fél 7 órákor a Bécsikapu ten templomban. Concerto a-moll Korálfeldolgozások Toccata, adagio, fúga C-dúr Fúga c-moll fúga h-moll Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadó: Földes Imre és Várnai Péter Jegyek ára: 12,— forint A hangversenyt, megfelelő érdeklődés esetén július 3- án, hétfőn este megismétlik. Istentiszteleti rend Budapesten, 1972. július 2-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. Bizik László. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Ifj. Görög Tibor. Dózsa György út de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsonyi Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (rfiagyar). Tlialy Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. n. (úrv.) Bizik László. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Bizik László. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán a. de. fél 10. Benczúr László. Cjpest de. 10. Ifj. Görög Tibor. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Szemere telep 3/48. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston, Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szita Istvánná, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Szita Istvánná. Torockó tér de. fél 9. Szita Istvánná. Óbuda. de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XD., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. id. Harmati Béla. Pesthidegkút de. fél 11. Id. Harmati Béla. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Megtelének Szentlélekkel! RÉGI KÍVÁNSÁGA az egyházi zenét szerető vagy művelő embereknek, hogy a klasszikus zeneművek mellett mind gyakrabban szólaljanak meg mai zenei alkotások, melyek az evangélium talajából sarjadnak, de ugyanakkor a mai magyar zenei kincset, a Bartók és Kodály nevéhez fűződő zenei hagyományt tükrözik. Mind gyakrabban jut osztályrészül egy-egy ősbemutató, melyen zenekari vagy kórusművek hangzanak el. Ezek sorában most új gyöngyszemet kapott evangélikus egyházi zenénk Szokolay Sándortól, aki új művét a Luthe- rániai Énekkarnak és lelkes, évtizedek óta hűséggel és odaadással szolgáló karnagyának Weltler Jenőnek ajánlotta. A mű címe: Pünkösdi ének (kantáta bibliai sorok alapján). Csak természetes, hogy a művet a pünkösd utáni vasárnapon tartott hangversenyén a Lutheránia mutatta be a Deák téri templomban. Az ősbemutató hatását még csak fokozta az, hogy két nap múlva, a Lutheránus Világszövetség hazánkban ülésező bizottságának záró istentiszteletén újra bemutatták és ott a külföldi delegátusokra is igen mély benyomást tett. Méltóbb ajándékkal nem is lehetett volna megajándékozni a világ evan- gélikusságának követeit, mint ezzel, hogy elvigyék szívükben, fülükben egy mai magyar evangélikus kórusmű dallamait, benne a Szentlélekkel való megtelitődésnek dinamizmusát, ezt a müvet, mely egyaránt fejezi ki a Szentlélek Istentől eredő ajándék voltát és a gyülekezet érte mondott háláját, dicséretét. A HÁROM TÉTELES MÖ első tételében lassú, szinte nyújtott (andante) daliam rajzolja azt a tétova bizonytalanságot, mely a Szentlélek kitöltetése előtt a tanítványokat, a gyülekezetei jellemezte. Ezután szinte robbanásszerűen szólal meg karfúgaként a Szentlélek kitöltetése. A négy szólam a fúga szabályai szerint váltakozó belépéssel harsogja és a hangszerek támogatják őket: „megtelének Szentlélekkel!” A zene nyelvén csodálatos fokozásban jutunk el a beteljesedés bizonyosságáig. Jólesik a tétova bizonytalanságra a határozott isteni válasz. De ezzel nincs vége még a Cselekedetek könyve bizonyságtételének. Megszólal a csúfolódó nép hangja is: ..édes bortól részegek tán ezek?” — majd előáll Péter és erőteljes, de nyugodt. határozott bariton szólóban hangzik el pünkösdi prédikációja, ahogy azt a Cselekedetek könyve 2. fejezetében olvassuk. A szólót csak egy szétszakít ja meg a nép, a kórus kérése: „Testvéreim’ Mit tegyünk?” A tétel végén az apostoli bizonyságtétellel együtt énekli a kórus is a hiegajándékozottak, a megerő- södöttek hitvallását: „a Lélek bizonyságot tett nékünk!” A MÁSODIK TÉTEL A GYÜLEKEZETEK VÁLASZA Isten Szentleiket ajándékozó cselekedetére. Korálszerű, csendes, ünnepélyes szopránszóló énekli a pünkösdi éneket, majd belekapcsolódik a gyülekezet, a kórus és viszi tovább, hömpölyögtetí a Lélek áradása nyomán a drága eredményt: „Szent igédet tisztán szóljuk, hirdessük és bátran valljuk”! Nagy élmény a harmadik tétel, összegezés, de neon akárhogyan. Teológiai értékelés pünkösdről. Tisztán, evangélikusán. hitvallásszerűen. Elindul onnan, hogy Jézus feltámadott! Mert pünkösd nincs önmagában, kiemelve az ösz- szefüggéséből. Jézus feltámadása, az ember megváltása, megmentése és a Szentlélek kitöltése egy vonalba tartozik Istennél, de tegyük hozzá, a mi evangélikus hitünkben is és ez csendül a zene nyelvén, emberi hang és hagszerek egymással ölelkező, egyre hangosabbá váló dicsérő éneklésében. Csak két dolga van a Lélekkel megteljesedett embernek: örvendezni és továbbadni. És mindezt „pünkösdi lélekkel !” Ez a lélekáradás sodró lendületével jellemzi az egész művet és ez viszi, emeli magával a hallgatót. A MÜVET AZ ELSŐ PRÓBÁTÓL KEZDVE a szerző tanította be. Lelkesedése és lendülete „költözött bele” a kar tagjaiba — vagy inkább a pünkösdi lélekáradás — és ez fűtötte a szólistákat is. Nehéz a mű éneklésre is, de a hangszeres letétek is. Mégis kitűnő előadás született a szerző lelkes, fáradhatatlan munkája nyomán, Trajtler Gábor orgonaművészünk csillogó orgonajátékának hozzájárulásával. Köszönjük a művet Szokolay Sándornak. Köszönjük, hogy művészi ihletével a pünkösdi lélekáradás csodálatos erejét a szöveg és a hangok, dallamok egységében így mondja el nekünk a zene nyelvén és ilyen pünkösdi énekre tanít minket. Köszönjük a Lutherániának a tökéletes előadást. Köszönjük, hogy a klasszikus örökség gyakori megcsillogtatása mellett most mai korunk alkotását nyújtotta nekünk és éppen pünkösdi éneket, hogy ezzel tegye még jellemzőbbé azt, hogy a Lélek egységében lássuk zenei múltunkat és jelenünket és ezt is azt is áthassa a könyörgés: „Éltess Szentlélek! Szent Igédet tisztán szóljuk, hirdessük és bátran valljuk!” Tóth-Szöllős Mihály — MEGVENNÉM Oravala: Parasztpróféta című könyvét. Krizsán Anna, Csömör, Petőfi u. 31. — HARANGOK és orgonák villamos meghajtását, továbbfejlesztett, biztonságosan működő szerkezeti megoldassál váUalom. Krasz- kó Jenő villanyszerelő mester. Bé- késcsába. Gyulai űt 22. — EGYEDÜLÁLLÓ nyugdíjas nőt lakásomba fogadok. „Városmajor” jeligére a Kiadóhivatalba. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Vele!ős szerkesztő és kiadó; D. Koren Emii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vni. Puskin u. 12. Telefon; 142—074 Csefc'icszámiaszám: SIS—20.432—vm Előfizetési ár: egy évre 90,— Fi Árusítja a Síagyar Fosta Index 25 tli 72.2250 Athenaeum Nyomda Budapest Sotácíós magasnyomáe Felelős vezető: soproni Béla vezérigazgató „Felelt neki Jézus: Aki az eke szarvára veti a kezét és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Lk. 9,62.) — VASÁRNAP. „Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a próíétálás, de amikor eljön a teljesség a rész szerint való eltöröltetik.” (1 Kor 13,9—10 — Zsolt 94,11- 1 Pt 3,8—15 — Zsolt 27,7— 14) A rész szerint való ismeret ténye elkísér minket a sírig. Hitünk tartalmáról beszélgetve más emberekkel nem állhatunk elő azzal a kijelentéssel, hogy mi mindent biztosan tudunk. Azt tudjuk, hogy a hirdetett ige által Jézus követésére elindultunk és azt becsületesen vállaljuk, de a hit feszültségében haladunk afelé, ami még csak reménység. — HÉTFŐ. „Ha az evangéliumot hirdetem, nem dicse- kedhetem, mivel erre szükség kényszerít engem.” (1 Kor 9,16 —2 Móz 15,2—Lk 9,57—62 1 Kir 18,21—40) Igazán nagy dolgok ott születnek, ahol az embereket belső szükség lendíti előre. A keresztyén élet is csak akkor eredményes, hogyha nem érdek, vagy számítás az indító motorja, hanem a belső kényszer, amelyen keresztül Isten munkálkodik. Ezért nem dicsekedhetünk vele, rrint sajátunkkal. — KEDD. „Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a bűnöket elvegye és őbenne nincsen bűn.” (1 Jn 3,5 — Zsolt 103,3 — Fii 3,12—16 — 1 Kir 18,41— 46) Isten kezében akkor leszünk alkalmas eszközzé, akiket küldeni tud, amikor elveszi a bűneinket. Az önmagát féltő, önmagát megtartani akaró, önző ember még a bűneiben él. Amikor a bűntől szabadító Jézus elveszi a bűneinket, akkor tudunk elindulni naponként a szolgáló életforma megélésére. — SZERDA. „Embereknél lehetetlen ez, de az Istennél nem, mert az Istennél minden lehetséges.” (Mk 10,27 — Zak 4,6— Lk 9,51—57 — 1 Kir 19,1 —18) Jézus követésére elindulni úgy, hogy hozzá hasonlóan feladunk minden előnyt, minden megkülönböztetettséget, ez meghaladja emberi kezdeményezésünket. Ahol mégis ezt látjuk, ott Isten letagadhatatlan erői munkálkodnak emberi gazdagság, erő és hatalom nélkül is. — CSÜTÖRTÖK. „Szeressétek őt, mert ő előbb szeretett minket!” (1 Jn 4, 19 — Zsolt 145, 8 — Ez 13, 17—23 — 1 Kir 19, 19—21) Ebben az esetben arra a szóra teszem a hangsúlyt, hogy előbb. Előbb szeretni valakit, aki azt még nem viszonozza, előbb bízni valakiben, aki még semmit sem bizonyított, kétségtelenül nagyon nehéz. Isten mégis vállalta mindezt velünk kapcsolatban előre. Aki ezt egyszer megérti, szeretettel tudja viszonozni azt. — PÉNTEK. „Ezért többé nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, örökös is Isten által.” (Gál 4, 7 — Ézs 61, 1 — 1 Ts 2, 13—20—1 Kir 21) Mi szerencsére már nem tudjuk érzékelni, hogy mekkora volt a különbség a saját fiú és a rabszolga között. Óriási volt! Azt az örömhírt közli velünk mai igénk, hagy a Jézus által megszabadított emberi életeket sajátjának tekinti Jézus már most és a távoli jövőben is. Merítsünk ebből erőt! — SZOMBAT. „A világ szerint alacsonyrendűeket és lenézetteket választotta ki az Isten és a semmiket, hogy megsemmisítse a valamiket.” (1 Kor 1, 28 — Jób 5. 11 — Lk 14, 25—33 — 1 Kir 22, 1—28) Isten logikája egészen más, mint a miénk. Neki jó a gyenge egészséggel küszködő, a szegény, a magas szellemi műveltséggel nem rendelkező is. Csalt álljon bele a barázdába, csak előre nézve fogja az eke szarvát! Csak jó csatornának bizonya}- jón, akkor másokat megszégyenítő módon lesz eredményes az élete. Völgy es Pál Kodolányi János: Julianus barát A szerző a magyar nép történetének messze századaiba vezeti vissza az olvasót, egészen a XIII. századig. De nem úgy, hogy közben itt hagyná a jelenkor olvasóját, hanem kézenfogja a mai embert, a mai kérdésekkel küszködőt Hogyan is ne tenné ezt, amikor a regény írása a fasizmus növekedésének iszonyatára, a háború előszelének időszakára esik. Mi lesz ezzel a neppel, ezzel a hazával? Hol hibázták el egykor történelmünket, miért nem használták ki jobban a régmúlt lehetőségeket eleink? Ezekkel a kérdésekkel vagyunk szembesítve Julianus fráter élettörténetét kísérve. Élénk és hiteles színekkel elevenedik meg előttünk a középkor magyar nyelve, községeinek, falvainak, kolostorainak élete, látjuk, mi folyik Esztergomban és Székesfehérvárott, amíg a kis Györk-gyerekből szerzetes válik. Miként éli át azt a kort, melyben a keresz- tyénség kezdeti lendülete veszendőben van, melyben az európai Jézus-hit keresztes- hadjáratai s nagy szerzetesalakjainak fellépése mögött (Szent Ferenc és Szent Domonkos) a vezetők érdekei s a köznép hitéletének elformali- zálódása húzódik meg. Miként befolyásolja a kor egész atmoszférája a főhős gyermekkori álmát Magna Ungariárol, arról az országról, ahol még a honfoglalás előtti előmagyar törzsek egy része letelepedett, de azóta csak kósza hírek érkeztek a Duna—Tisza vidékére a Keleten maradt, velünk egy nyelvet beszélő rokonainkról. Ha megtérítené valaki őket a keresztyén hitre, ha hazavezetné őket ide Nyugatra, attól lenne erős a királyság, pezs- dülne a hitélet s foglalná el Magyarország helyét Európában. S ki más hajthatná végre ezt a nemes feladatot, mint egy krisztusi lelkű, művelt erős akaratú magyar szerzetes, Julianus fráter? Az utazás megtörténte történelmileg hiteles tény. S bár 1235 már nagyon messze van, de hitüket és hazájukat szeretők számára ma is élmény e tragikus éposz elolvasása. B. L. DÉL-AFRIKA A fajüldöző politikájáról hírhedt Vorster miniszterelnök testvére, dr. Jacobus Daniel Vorster, a Délafrikai Holland Református Egyáz vezetője kijelentette, hogy az Egyházak Világtanácsa nem más, mint a világ egyik leghatalmasabb baloldali szervezete és a kommunizmus előharcosa. Kifogásolta, hogy az Egyházak Ví- lágtanácsa a „forradalom ideológiáját” tette magáévá és a meglevő társadalmi rendek megváltoztatása érdekében harcol. A kifogások és tudatos félremagyarázások mögött az a tény húzódik meg, hogy az Egyházak Világtanácsa elítélte a fajüldöző délafrikai rendszert és a Vorster-féle politika ellen küzdőket anyagilag is támogatja. (epd)