Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-04-02 / 14. szám
XXXVEL ÉVFOLYAM 14. SZÁM 1972. április 2. Ara: 3.— Forint Győzelem a bűn és halál felett A BŰN HATALMA megrá- zóan érvényesül Jézus Krisztus szenvedéstörténetében. Mindenki elhagyta Jézust, még tanítványai is. A keresztrefe- szítésnek sincs semmi akadálya. Jézus ruháit is szétosztották egymás között a katonák. Jézus maga is így kiáltott fel: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” A hűn valóban győzhetetlennek látszott. A HALÁL GYŐZÖTT. Jézus meghalt a kereszten. A farizeusok elégedetten dörzsölhették kezüket. Sokan talán az utolsó pillanatig várták, hogy mégis csak fog történni valami, kereszthalál nem lehet a Mester osztályrésze. „Mentsen Isten, Uram, nem eshetik ez meg teveled” -— mondta Péter, és mégis igaz lett, amitől úgy féltek. Jézus szava juthatott eszükbe: „Megverem a pásztort, szétszélednek a nyáj juhai”. A Mester csúfosan meghalt, mindennek vége — érezhették a tanítványok. A HÚSVÉTI EVANGÉLIUM nagypéntek gyászával van ösz- szefüggésben. Az első tanítványok körében micsoda örömmel terjeszthették azt az evangéliumot, hogy az Üt feltámadt, mert azt jelentette számukra, hogy a nagypéntek sötétjébe fény ragyogott, a Jézus halála miatt kétségbeesett tanítVányi serég egyszerre fel- újjonghatott. Micsoda örömmel kiálthatták tovább egymás felé a húsvéti evangéliumot, íme, újból van értelme életünknek. Győzött az Ür. Isten üdvösségterve megvalósul. Krisztusnak meg kellett halnia bűneinkért, eleget kellett tennie érettünk, magára kellett vennie bűnünk következményét, a halálos ítéletet. végig kellett szenvednie az elhagyatottságot, alá kellett szállnia a poklokra, de a bűn és a halál hatalmába beleszólt Isten feltámasztó szava, s ennek a teremtő hangnak a hatására Jézus él, az Ür feltámadt! A földbe esett gabonamag gyümölcsöt termett, el kellett halnia a szent gabonamagnak, hogy belőle fakadjon a feltámadás kalásza! El kellett vettetnie, mint az Ür szenvedő szolgájának, hogy feltámadjon belőle a diadalmas Király. El kellett vettetnie, mint elárult, cserben hagyott Mesternek, hogy feltámadjon, mint Isten megdicsőitett Fia. El kellett vettetnie, mint véres, mégtört testnek, hogy feltámadjon, mint diadalmas és megelevenítő Isten! Áldott gabonamag ö, akiből kisarjad az öröklét reménysége! MIT JELENT SZÁMUNKRA, hogy Jézus győzött a bűn és halál felett? Hogy jelenik ez meg gyakorlatilag, és a mindennapi életben ? Mert húsvét nemcsak ünnepi hangulat, amely támad és eltűnik, mint szélben a füst, hanem a húsvéti evangélium: kenyér, amely napi táplálék és új életet adó erő. JÉZUS GYŐZÖTT A BŰN FELETT, de vele együtt, általa és érette mi is győzhetünk a bűn felett. Jézus adja az új életkezdés lehetőségét, a naponkénti megtérésre való felszólítást. Kész újra meg újra győzni bennünk a bűneink felett, hogy újra felkészítsen a keresztyén életre. Mikor az ember bűnbocsánatot nyer és Szívé megtisztul, mikor Isten igéjét meg tudja érteni, akkor annál fájdalmasabban kell megtapasztalnia, hogy továbbra is érzéki ember maradt, nem lett belőle sem szent, sem ángyai, maradt test, hús és vér.. Jézus győzött á bűn felett: ez azt jelenti, hogy egyszerre vagyunk megváltott bűnösök, Luther szerint a keresztyén ember egyszerre igaz és bűnös. Jézus bűnt legyőző művében részesedni annyit jelent, mint naponta megtérni, naponta feltámadni a halálból, naponta új életet kezdeni. JÉZUS GYŐZÖTT A HALÁL FELETT. Aki hisz őbenne, ha meghal is, él. Ezek felett nem úr a halál hatalma. Pál apostol igen jellemzően így szól a Tessalonika-beliekhez: „Nem akarom továbbá, atyámfiái, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, ÜLÉST TARTOTT A GYAKORLATI TEOLÓGIAI SZAKCSOPORT Február 22-én és 23-án ülést tartott a Gyakorlati Teológiai Szakcsoport, a Teológiai Akadémia helyiségében. A munkaülés meghallgatta Ferenczy Zoltán referátumát, aki a „Keresztelési gyakorlatunk” c. körkérdésére érkezett válaszokat dolgozta fel és értékelte ki. Az előadást élénk eszmecsere követte, amelynek során több konkrét, a keresztelési gyakorlattal kapcsolatos javaslat született. A szakcsoport elhatározta temetési gyakorlatunknak hasonló módszerrel való felmérését és kiértékelését. Elhatározta egy, a gyülekezeti tanítómunkát elősegítő előadássorozat készítését „Istentiszteletünk ma” ösz- szefoglaló címmel. Ezzel a gyülekezeti estek, szeretetvendég- ségek anyagában szeretnénk segítséget nyújtani a gyülekezeteknek, kidolgozott előadásvázlattal és hozzá illeszkedő egyéb programanyaggal. A kétnapos munkaülést dr. Groó Gyula, a Szakcsoport vezetője irányította. HELSINKIBEN ÜLÉSEZIK AZ EURÓPAI ÖKUMENIKUS INFORMÁCIÓS MUNKAKÖZÖSSÉG Az egyházi sajtó munkásait tömörítő Európai ökumenikus Információs Munkaközösség a finn egyház meghívására március 26—29 között Helsinkiben tartja évi ülését. A konferencián előadást tart Kekkonen finn államelnök, Juva professzor, a Lutheránus Világszövetség elnöke, a helsinki egyetem rektora és Si- mojoki finn érsek is. Egyházunk képviseletében' dr. Pröh- le Károly, teológiai tanár, a Lelkipásztor szerkesztője, lapunk szerkesztőbizottságának tagja vesz részt a tanácskozásokon. A BENSHEIMI (NSZK) FELEKEZETTUDOMÄNYI INTÉZET február utolsó napjaiban tartotta meg évi — sorrendben tizenhatodik — konferenciáját. A konferencia összefoglaló témája „Az ökumenikus teológia alapproblémái” volt. A hét európai országból való harminchét résztvevő között ott volt a Magyarországi Református Egyház két küldötte: dr. Vályi- Nagy Ervin és D. dr. Pákozdy László Márton teológiai professzor is. (apdj mint a többiek, akiknek nincsen reménységük”. Nem szól a kérlelhetetlen végzetről, a mindent letaroló nagy kaszásról, hanem elalvásról, átmeneti állapotról a testi élet és a feltámadás között. Sem élet, sem halál, sem magasság, sem mélység, nem tudja elválasztani Jézustól azt, aki Benne hisz. Ezért mondhatja: „Aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal!” Jézus a kapcsolópont élők és elaludtak között, közös urunk nékünk, és elhunyt szeretteinknek, mert Ura az élet és halál birodalmának egyaránt. A HÁLÁS HÚSVÉTI HIT cselekedetekre ösztönzi a keresztyén embert. Isten iránti mélységes hála tölti el szívünket, ha arra gondolunk, hogy Jézus feltámadása által örökéletünk van. Nemcsak magunknak, hanem szeretteinknek s mindazoknak, akiket Jézus Krisztus részesít feltámadásában. A keresztyén ember, aki ilyen ajándékot kapott, mindezt Jézus akarata szerint embertársai körében találja meg. Luther szerint a hivő ember Krisztussá lesz a felebarát számára, azaz úgy cselekszik, amilyen emberszeretettel Jézus cselekedett, mert Jézusnak nem adhat semmit hálája jeléül, de embertársain annál inkább segíthet A húsvéti evangélium tegyen minket a szeretet embereivé. Emberszeretetünk területe olyan széles, mint a Jézusé. Belefér az egyes emberen való segítés is, de az is, hogy munkánkkal és egész magatartásunkkal támogassuk mindnyájunk közös ügyét, hazánk boldogulását, és felelősséget érezzünk az egész emberiség békés holnapjáért. A feltámadott Jézus nevében csak az életet, a felemelkedést, a békét lehet akarni, és sohasem a pusztulást, a háborút, a halált. Nemzeti ünnepünk közeledése emlékeztet a hazánkban folyó építő munkára, amelynek mindnyájan részesei vagyunk. A húsvéti evangélium erőt jelent a mindennapi helytállásban, az emberek céltudatos szolgálatában. A BŰN ÉS HALÁL LEGYŐZŐJE, a feltámadt Jézus Krisztus arra hívott el, hogy itt új életet, nála pedig örökéletet örököljünk. Erről itt és most úgy tehetünk bizonyságot, ha odaszánjuk magunkat a szolgálatra. Vár az Elet Fejedelme, hogy számunkra is valósággá tegye a szabadulást a bűntől és a haláltól. D. dr. Ottlyk Ernő Áldott húsvéti ünnepeket! Húsvét fény! Húsvét — hajnal, húsvét — élet, húsvét — béke, húsvét — öröm, húsvét — remény, húsvét — örökkévalóság. Ebben a húsvéti fényben kíván áldott húsvétot minden kedves Olvasónknak A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Pilinszky János: Introítusz Ki nyitja meg a betett könyvet? Ki szegi meg a töretlen időt? Lapozza fel hajnaltól — hajnalig emelve és ledöntve lapjait? Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni ki merészel közülünk? S ki merészel a csukott krínyv leveles sűrűjében, ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel? És ki nem fél közülünk? Ki ne félne, midőn szemét az Isten is lehunyja, és leborulnak minden angyalok, és elsötétül minden kreatúra? A bárány az, ki nem fél közülünk, egyedül ő, a bárány, kit megöltek. Végigkocog az üvegtengeren és trónra száll. És megnyitja a könyvet (Pilinszky János 1921-ben született. A felszabadulás után jelentkező írónemzedék jeles tagja. Közölt verse .Nagyvárosi ikonok” című 1970-ben megjelent kötetéből való)» Incsen ilyen több fa A GOLGOTÁI KERESZT kétezer év távlatában sem veszítette el vonzó erejét. Mennyi fantáziával telítődött meg kétezer év alatt! Mennyien megfestették, nemcsak papírra, vászonra, falra, hanem szép szavak ecsetjével is gazdagon kiszínezve. A valóságnak legmegfelelőbb ábrázolás azonban mégis csak az, amely á keresztet átokfának ábrázolja. Mert átokfa volt. A Szentírás is ebben az értelemben használja: „Átkozott minden, aki fán függ” — írja Pál apostol. (Gál 3, 13). Köztudomású. hogy az ókor legkegyetlenebb és legembertelenebb kivégzési módja volt a kereszthalál. JÉZUS KISZTUS HALÁLA — kereszthalál! Ha kimondjuk valakivel kapcsolatban ezt a szót; halál, — mindég megborzadunk. Akkor is, amikor olyan valakiről van szó, akinek már „eljött az ideje”, de akkor is, ha valakit korán, esetleg ártatlanul, vagy méltatlanul ér a halál. Értékítéletünk szerint még értékesebb az olyan halál, amit önként, szeretetből vállai valaki másokért, vagy szenvedélyesen vállal egy igazságért, a holnapért. Nemcsak az egyház, de népünk történelmében is találkozunk olyan bölcs és igaz tanítókkal, akik tudtak élni és meghalni igaz ügyért és szent célokért. — Mindezektől azonban merőben különbözik az a kereszthalál, amely a Krisztus halála volt. ő nem pusztán hős és vértanú, nem is csak egy ártatlan halott volt. Az ö halálának értelmét Isten mutatta meg. A kereszten elénk tárta, hogy milyen rettentő valóság az ember életében a bűn. Olyan, hogy szenvedéssel és halállal kell fizetni érte. De ebben a kereszthalálban nyilvánvalóvá tette Isten azt is, hogy nem a bűn a legnagyobb hatalom a világon. A bűnnél is nagyobb Isten megváltó szeretete. Egyszerűbben: van kegyelem, van bűnbocsánat. Újra lehet kezdeni az életet. Az evangélium hitelesítő pecsétje: a kereszten kihullott vér és a halálból feltámadt Krisztus. Isten ui. húsvét hajnalán felelt arra az utolsó imádságra, mellyel az ó Egyetlené Atyja kezébe tette le a kereszten sorsát. Ez az Isteni felelet a mi hitünk alapja, a mi életünk boldog reménységének biztos fundamentuma. EBBEN A LEGEMBERTELENEBB kereszthalálban csúcsosodik ki Isten legemberszeretőbb munkája; a megváltás, melynek szent titkát a hivő ember is csak húsvét fényében, a feltámadott Krisztusban tudja megközelíteni, de egészen megérteni sohasem. Az élet mélyén az a csodálni való igazság húzódik, hogy: „az Isten szeretet”. Ez teljes dicsőségében a golgotái kereszten lett nyilvánvalóvá, amikor Jézus „érettünk meghalt”. És ebben az egyetlen szóban „érettünk” benne van minden ember, az egész világ. Az a szeretet, mely a Golgotán megjelent két irányban korlátlan és határtalan. Mélységében, mer, nincs olyan mélységes-mélység, ahová ez a szeretet le ne érne. Szélességében, mert nincs olyan távolság, amit ez a világot átölelő szeretet közelvalóvá ne tudna tenni, „ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért, de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világért”. JÉZUS KRISZTUS KERESZTHALÁLA: helyettes áldozat. Egy kissé idegen gondolat ez már a mi számunkra, hiszen a jogszolgáltatás nem ismeri a büntetésnek mások helyett való kitöltését. Életünkhöz azonban mégis hozzátartozik a helyettes szenvedés. Jobban megértjük ezt az igazságot, ha ilyen egyszerű kérdéseken szemléljük: kikért és kik helyett vállalják az édesanyák a szenvedést, törődést, gondot? Kikért és kik helyett harcoltak és haltak meg hazánk és az emberiség legjobbjai? Az emberi szabadság, méltóság, békesség, haladás, egészséges tudomány képviselői? Valamennyien érezzük, tapasztaljuk, hogy az emberért hozott minden áldozat: magvetés, mely előbb vagy utóbb meghozza a maga gyümölcsét. Húsvétkor nyilvánvalóvá lett az, hogy Krisztus kereszthalála: magvetés. Az a Jézus Krisztus, aki átélte és megjárta helyettünk az emberi kín minden mélységét „véghezvitte”—, (az „elvégeztetett” szó pontos fordítása!) — hogy a szolgáló isteni szeretet életrendjében ismerhetjük fel és vihetjük végbe emberi életünk feladatait, kötelességét és felelősségét, azzal a biztos reménységgel, hogy az egész életünket átfogó szeretetnek a rendjéből bennünket semmi és senki el nem szakaszihat, „.. .sem élet, sem halál.,. sem jelenvalók, sem elkövetkezők...” (Rm 8, 38—39). REFORMÁTORUNK Jézus kereszthalálát így jellemezte: „ars morendi”. Valóban, a legszentebb értelemben a „mégha lás művészete” volt ez, mert véghezvitte művét! Teljesen és tökéletesen. Az egyháznak, és benne az egyes hivő embernek ezen a földön nem lehet más útja, mint ennek az „egyetlen fának” a keresztnek az útja. Az odaadó, önfeláldozó szeretet útja azon a földön és azok között az emberek között, akiket az Isten olyan halálosan tudott szeretni, hogy „az ő egyszülött Fiát adta érte....” Blázy Lajos ÜLÉSEZETT AZ EGYHÁZTÖRTÉNETI ÉS NÉPRAJZI SZAKCSOPORT A Teológiai Akadémia egyháztörténeti szakcsoport február 21—22-én tartotta hetedik munkaülését dr. Fabiny Tibor professzor vezetésével. Hazai egyháztörténetünk egyes korszakainak sajátosságait és jelentőségét kutatja a csoport, szem előtt tartva a mindenkori társadalmi hátteret és a gyülekezetek életét Miközben egyházunk 450 éves történelmének csaknem mindegyik szakaszáról mélyreható eszmecsere folyt, egyúttal beszámolót is tartottat azok a csoporttagok, akik 1971-ben külföldi tanulmányúton jártak. Részt vett az üléseken Liisa lso-Hiroeli ösztöndíjas finn teológusnő is, aki hazánkba jövetele előtt egy éven át tanársegédje volt Mikko Juva professzornak, a helsinki egyetem jelenlegi rektorának, a Lutheránus Világszövetség elnökének. Ez az alkalom egyúttal első együttléte volt a csoporton belül életrehívott egyháznéprajzi szakcsoportnak is. Her nád Tibor, gyenesdiási szeretetotthonunk lelkésze — a munka szervezője — és Koppány János tótkomlós’ igazgató-lelkész előterjesztése alapján foglalkozik a csoport falusi gyülekezeteink vallásos néphagyományai összegyűjtésével és értékelésével Dr. Fabiuy Tilos »
