Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-12-24 / 52. szám
E Földön békesség. y Ázsia — a világvallások bölesője * x> lene vállalnia a világ keresz- tyénségének! Áz Ázsia iránt megnyilvánuló érdeklődést mutatja, hogy ez évben Indonéziában ülésezett a Lutheránus Világszövetség és a Református Világszövetség Végrehajtó Bizottsága. 1975-ben az Egyházak Világtanácsa világgyűlést fog tartani a tervek szerint az indonéz fővárosban. Most karácsony után Bangkokban (Thaiföld) nemzetközi konferenciát tart az Egyházak Világtanácsa Missziós és Evan- gélizációs Osztálya „Üdvösség ma” címen. Több évre szóló kutatási terv szerint vizsgálják teológusok a nagy indiai vallásokat és a mohamedánokkal való együttműködés módját. Egymás megértését szolgálják a nemzetközi dialógusok buddhisták és hinduisták meg mohamedánok részvételével. A „frontvonal” ma végighúzódik Ázsián és a szocialista országok, a Szovjetunió, Kína, Észak-Vietnam, Észak-Korea bókekezdeményezéseikben számítanak a világ keresztyénsé- gének a segítségére is. Egyházunkban éppen most, karácsony második ünnepén tartunk minden gyülekezetben adakozást Vietnam megsegítésére, felajánljuk az istentiszteletek offertóriumát e sokat szenvedett nép javára. ferencia keretében újra és újra felemelik szavukat Ázsia békéje ügyében. Szükség van a Távol-Ketet és a Közel-Kelet háborús tűzfészkei ügyeinek megbeszélésére, az amerikai és az izraeli csapatok visszavonására, Bangladesh, a volt Kelet- Pakisztán függetlenségének elismerésére, Ázsia népeinek neokolonialista gazdasági kizsákmányolása megszüntetésére. A VILÁG KERESZTYÉNSÉ- GÉN IS MÚLIK, hogy Ázsia 35 országa megtalólja-e a béke mellett és azzal párhuzamosan a társadalmi igazságosság útját is. A ma is éhező indiaiak vagy pápuák gyors megsegítése mellett az a fő kérdés, vajon sikerül-e a többségükben keresztyén lakosságú gazdag országoknak Európában és Amerikában olyan világszintű igazságosabb elosztást teremteni amelyik rendszerben a mai helyzettel ellentétben a gazdag országok egyre nem gazdagabbak és a szegény orszá gok egyre nem szegényebbek lesznek. A jövő útjának Ázsia számára gazdaságilag is azt a szocializmust tartjuk, amelyik a világ jelentős részén és néhány ázsiai országban is már meg tudta oldani ezt a kérdést. If j. Harmati Béla Első nagy adományok az új Teológiai Akadémia építésére Az alberti és a Deák téri gyülekezetek szép példája Az Országos Presbitérium október 17-én tartott ülésén elfogadta az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon építésének költségvetését. Mint egyházi sajtónk is hírül adta, az új épület felépítése 9 millió forintba kerül. Az építést segíti a Lutheránus Világszövetség is, amelynek első adománya már meg is érkezett az Országos Egyház pénztárába. Magától értetődően a Magyarországi Evangélikus Egyház sem elvi, sem anyagi okokból nem várhatja el a Lutheránus Világszövetségtől, hogy az új Teológiai Akadémiát ő építse fel. Nem volna méltó egyházunkhoz, ha az új épület kizárólag külföldi adományokból készülne el. Mivel a lelkészképzés elsősorban a mi dolgunk, az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon felépítése is a mi feladatunk. A kiképzendő lelkészek itt, Magyarországon, a mi evangélikus gyülekezeteinkben fognak szolgálni. Minden más szervet megelőzően, maguknak az evangélikus gyülekezeteknek az ügye, hogy a teológiai hallgatókat megfelelő körülmények között tanítsák a professzorok jövendő szolgálatukra. Tehát a gyülekezeteknek kell jelentős anyagi áldozatot vállalniuk az új Teológiai Akadémiáért. Az is világos, hogy csekély adományokkal, néhány forinttal nem tudjuk felépíteni az új Akadémiát. Olyan méretű áldozatokra van szükség, amelyet a gyülekezetek ténylegesen megéreznek és amelyek részükről komoly áldozatot jelentenek. Ezt vették 'észre elsőnek az alberti és Budapest—Deák téri gyülekezetek. Az alberti gyülekezet november 19-re meghívta szolgálatra D. Káldy Zoltán püspököt abból az alkalomból, hogy a gyülekezet lelkésze, Roszik Mihály, szolgálatának 20. esztendejéhez érkezett el az alberti gyülekezetben. Az istentisztelet végeztével a gyülekezet lelkésze, az egész gyülekezet előtt jelentette be a püspöknek, hogy az alberti gyülkezet három éven keresztül 10—10 ezer forintot, összesen 30 000,— Ft-ot ajánlott fel költségvetésileg az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon építésére. Ugyanezen az istentiszteleten befolyt offertóriu- mot, 3000 Ft-ot szintén átadták a püspöknek az építkezésre. Igen megható volt, hogy az Alberti Szeretetotthon lakóinak adományaként egy borítékban több mint 500,— Ft-ot nyújtottak át a püspöknek. A Budapest—Deák téri gyülekezet pedig levélben közölte a püspökkel, hogy a presbitérium az 1973-as költségvetési évben 10 000 Ft-ot ajánlott fel az új Teológiai Akadémia felépítésére. Ezek az adományok jelzik, hogy a gyülekezetek felelősséget éreznek a lelkészképzésért és az új Teológiai Akadémia felépítéséért. Köszönjük az alberti és a Deák téri gyülekezetek szép példáját! Arra hívjuk a gyülekezeteket, hogy kövessék a példát és tegyék meg felajánlásaikat az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon építésére. Karácsony — ahogy egy ázsiai mester látta Simon Lajos: Betlehem i Hol az úttalan utak véget érnek, hol most ágtépő szélvész háborog, Magyarországon, közepén a télnek énekelnek a csordapásztorok. Énekelnek, hogy fényesen alászáll az angyal télnek, éjnek idején ide, hol száraz kórószálat rágcsál a tűzhely, mint a tengődő tehén. Dunyha alatt hálsz, Jézus, itt az ágyon, dermesztők most az akol-jászolok. S köréd áll majd e háznép, hogy imádjon! — így kántálnak az öreg pásztorok. De a legkisebb pásztor már kigondol, költ egy máról szóló éneket: Jöjj, Jézuska, csak jöjj! A közvagyonból adunk egy göndör báránykát neked. Simon Lajos „Ügy is meghalhatunk” c. kötetéből (1972) EGYHAZAK VILÄGTANÄCSA A Világmíssziói és Evangéli- zációs Bizottság genfi igazgatójává az ez év augusztusában I főtitkárrá választott Dr. Philip Potter helyére Emilio Castro lelkészt, Uruguay Egyesült Metodista Égyháza elnökét választották (epd) Környezetünk karácsonya Istálló, jászol, szalma, a jászolban fekvőre párát lehelő állatok: tehén, ökör, szamár, bárány — számtalan festő festette meg nagy áhítattal. A lényeglátók számára sohasem volt mindez csupán kulissza, hangulatébresztő kellék, hanem az inkarnáció, az Ige testet öltésének környezete. Ez a környezet éppúgy hozzátartozik karácsonyhoz, mint a megnyílt ég és angyalai. Dicsőség a magasságban és békesség a földön — ez karácsony környezete. Annyira hozzátartozik mindkettő, hogy nélküle nem is lenne valóságos és igazi karácsony. MOST MÉGSEM karácsony környezetéről szeretnénk szólni, hanem — amint a cím is jelzi — a mi mai környezetünkről, ipari létesítményeink melléktermékei által szennyezetté és ezért mind több ártalmat szenvedő és ártalmassá váló természetes környezetünkről: a földről, vízről, levegőről. Jó ideig félt ezektől az „őselemektől” az ember. Most őket kezdjük félteni az embertől, az ember önző mohóságától, előre nem látó meggondolatlanságától, kényelemszerető lustaságától. Amikor ma mind több szó esik a környezetártalomról, csak látszat szerint félünk a technika fejlődésétől. Valójában önmagunkat féltjük hogy van-e az ember által megváltoztatott, mesterséges és mind ártalmasabbá váló környezetnek, ennek a mi mai környezetünknek karácsonya? Jön-e hozzá angyal? Mit tud mondani? Ha ugyanazt mondja, amit egykor a pásztoroknak mondott: Ne féljetek! — jelent ma számunkra valamit? Mit kezdjünk vele,--ha ma is a régi nótát fújják az angyalok Isten dicsőségéről a magasban és az ember békességéről a földön? A PESSZIMISTÁK azt mondják: jön angyal — nem jön angyal, egyremegy. Hiába jön. Kegyes hangon mondogatni ma, hogy „ne féljetek!” — felelőtlenség. Vekerdi László „Befejezetlen jelen” című kötetében többek között a „zsugorodó földről” fr és egy amerikai közgazdászt idéz: „Számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy már néhány generáció múlva a föld lényegében űrhajóvá válik, s méghozzá igen kicsiny és zsúfolt űrhajóvá, mely ismeretlen végzet felé rohan. Fő gond a .takarékos fogyasztás, nem pedig, mint ma, a fogyasztás növelése”. Vekerdi megjegyzi: „A fogyasztói társadalmak nemcsak nyersanyagokat, árucikkeket fogyasztanak, hanem környezetet is: levegőt, vizet, földet. Becslések szerint az USA-ban 1966-ban 94 millió tonna szén- monoxid került a levegőbe. A nagyvárosi szívhalálozási statisztikák mögött tehát ilyen prózai ok is rejtőzik, nemcsak az idegesség”. AZ OPTIMISTÁK azt mondják: jöjjön nyugodtan az az angyal és nyugtassa meg a rossz idegzetűeket. Nem oszt, nem szoroz. A technikáról nem mondhatunk le. Az egyes ember közérzete itt nem sokat számít. A tudomány ad megoldást. Pénzkérdés az egész. Az ember alkalmazkodóképessége különben rendkívüli. Hozzászokik a magateremtette világhoz. A társadalom ösztönösen szabályozza önmaga életét. A fejlődő, gazdaságilag elmaradt országokban egyelőre hiába propagálják a születéskorlátozást, a „családtervezést”. Lám, a fejlett, sűrű népességű Európában maguktól is rájöttek az emberek. A technika terjedésével előállt kétségtelen problémákat a technika segítségével lehet és kell megoldani. így az optimisták! AZ ANGYAL JÖN. Ma is jön. Hívatlanul is jön. Hiszen küldött. A menny postása. Jön a pesszimistákhoz és jön az optimistákhoz. A pesszimistáknak azt mondja: Ne féljetek! Nem a felelősségérzetet veszem el tőletek, hanem a reménytelenséget. Feladatotok nehéz, de nem reménytelen. „Egykor, ré- ges-régen, mikor Hatalmas lakatlan földek terültek el mindenfelé, az volt az ember nagysága, ha minél többet hódított meg belőlük. A környezet akkor sík világ volt. Ma a környezet a túlzsúfolt — emberekkel és technikával túlzsúfolt — szocioszféra, s az a nagy nép, aki megtanulja, hogyan férjen el benne” (Vekerdi). Figyelmeztessetek, de pánikot ne keltsetek. Az optimistáknak is mondja: Ne féljetek! Nem a technikától és a tudománytól akarlak megfosztani benneteket, hanem csalfa, vak reményeitektől. Attól az illúziótól például, hogy a technika és a tudomány önmagában, nemzetközi összefogás, mélyreható társadalmi változás nélkül, a kizsákmányolás elleni küzdelemnek a természetre, az emberi környezetre való kiterjesztése nélkül is megoldást hoz. Nemcsak a rossz, hanem a szép álmokból is fel kell ébredni. Ébredjetek és tervezzetek bátran, de megfontoltan, józanul. AZ ANGYAL JÖN. Aki szavát megszívleli, nem fut el a jelenből a múltba, vagy a jövőbe. Helyén marad. A mában él, mint éber, önálló és tevékeny munkás. Arányérzékre tesz szert. Ez az arányérzék hatotta át például Szentágo- thai János előadását a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének nyilvános ülésén múlt nyáron. Ezt a kérdést tette fel: „Az életszínvonal a mai kor érinthetetlen szentsége, de jobb-e magasabb életszínvonalon élni rosszabb köz- és biztonságérzettel, vagy jobb kissé szerényebb igényekkel, de a jövő iránti nagyobb bizalommal építeni sorsunkat”. Előadását azzal fejezte be, hogy egy érlelődési folyamatra utalt, amelyen az egész társadalomnak, de nekünk egyénileg is át kell esnünk az emberi életre érdemes környezet védelme és kiépítése érdekében új, magasabb rendű erkölcsi normák és értékrendszer kifejlődésével. Van-e tehát a mai veszélyeztetett emberi környezetnek karácsonya? Van. Azért van, mert karácsonykor Isten az embert környezetével együtt vállalta. Az inkarnáció azt jelenti, hogy nemcsak a festők által megfestett betlehemi környezet, hanem a „zsugorodó föld” is karácsony környezete. Az angyal ezért nem mondhat ma se mást, mint annak idején: Ne féljetek! Az angyalok kara sem énekelhet mást, mint dicsőséget a magasban és békességet a földön. Benczúr László Ázsiai imádság Űrünk add meg, hogy fülünk, amely dicséretedet hallotta zárva legyen a civódás és békétlenség hangja előtt, hogy szemünk, amely nagy szeretetedet látta mindig reménykedve nézzen az üdvösség felé, hogy nyelvünk, amely dicséretedet zengte mindig igazságod tanúja legyen, hogy lábunk, amely templomodban állott, mindig a világosság útján járjon, hogy testünk, amely élő testedből részesedett, mindig új életben élhessen Hála Néked — kibeszélhetetlen ajándékaidért! Ámen. V. sz.-ból való dél-indiai istentiszteleti rendből ÖSZTÖNDÍJ AS-CSERE A SZLOVÁK EVANGÉLIKUS EGYHÁZZAL Az 1971-ben hazánkban járt küldöttséggel folytatott megbeszélés eredményeképpen a Szlovák Evangélikus Egyházzal egyházunk ez év őszétől ösztöndíjasokat cserélt. Október végétől a Bratislavában levő Teológiai Főiskolán végez tanulmányokat Cselovszky Ferenc bényei lelkészünk, míg Teológiai Akadémiánk Samuel Misiak bratislavai teológiai hallgatót látja vendégül. Az ösztöndíjas-csere célja, hogy egyházaink ez úton is, közelebb kerüljenek egymáshoz és a magyar, illetőleg szlovák nyelvet kölcsönösen elsajátítsák, illetőleg gyakorolják. Eriről a földrészről mindent szinte csak felsőfokban lehet elmondani. A legnagyobb területű és legnépesebb kontinens, közel kétmilliárd ember otthona. Itt találhatók a világ legmagasabb hegyei, ősi kultúrái megmaradt emlékei előtt csodálattal áll meg a ma embere a Tigris és Eufirates mentén, India őserdeiben vagy a kínai nagy fal tövében. TERMÉSZETI KINCSEKBEN bővelkedő országai gazdag és véres történelemre tekinthetnek vissza. Teljhatalmú keleti nagyurak, kegyetlen hódítók uralma hozott népeinek roppant szenvedéseket, de voltak nyugodt és békés korszakok is, amikor csodálatos építészeti, kulturális és művészeti eredmények születtek. Sötét korszakot jelentettek a gyarmatosítás évszázadai, az európai népek nyersanyagot és piacot, meg olcsó munkaerőt kereső háborúi, a nyomukban járó szenvedésekkel és nyomorrai. Tízezrek haitak éíhen naponta Indiában és Kínában, mert maroknyi rizs sem jutott számukra napi fejadagként. Az időköziben sorra politikailag függetlenné váló egykori gyarmatok máig sem tudták leküzdeni a múlt átkos örökségét, a szegénységet. Ázsia a nagy világvallások bölcsője is. Konfucse, Buddha, Mohamed tanítása milliók életét határozza meg. E földrész nyugati csücskén született meg Jézus is, a keresztyénség azonban éppen itt, Ázsiában tudja a legrosszabb számarányt felmutatni a lakosság között más földrészekhez viszonyítva. NINCS MÉG EGY FÖLDRÉSZ, amelyiknek nagyobb szüksége ,volna a karácsonyi „Békesség a földön” — üzenetre, mint éppen Ázsia, ahol korunk háborús tűzfészkei találhatók. Amíg mi Magyarországon békességben és nyugalomban ünnepeljük karácsonyt, addig Indokínában, Vietnamban és a környező országokban a pusztítás, a háború nyomai kiáltanak békesség után. Lebombázott lakóházak és iskolák, és gátak és üzemek, szüleiket vesztett gyermekek, földjükről el- űzöttelc kiáltanak megálljt az amerikai agresszióra. Azután ennek a földrésznek fájó sebe a Közel-Kelet is, az elűzött arab menekültek ezreivel, az állandó harci készenlétben álló hadseregekkel éppen Jézus szülőföldjén. E földrész fájó sebei gyógyításában nagyobb részt kelEGYHÄZÜNK KÉPVISELŐI a különböző nemzetközi egyházi szervezetekben különösen is a Keresztyén BékekcmEGYHÁZAK VILÄGTANÄCSA Az Egyházak Világtanácsa augusztusi, Utrechtben tartott központi bizottsági ülésén szervezett Indokínai Bizottság november 15-én Bangkokban (Thaiföld) ülésezett. Megtárgyalták a Vietnamban és a szomszédos országokban szükséges újjáépítési terveket, amelyekhez az Egyházak Világtanácsa egymillió dolláros összeget kíván adni. (epd)
