Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-10-15 / 42. szám

* Józan ésszel és ne esztelenül Ef 5, 15—21 Századunkban a közlekedés tempója egyre nő. A nagy sebes­ség a vezetőktől mind nagyobb figyelmet és egyre gyorsabb reflexeket kíván, Pillanatnyi figyelrnetlenség, lassúbb reflex tragédiákhoz vezethet. Tudott dolog: az alkohol csökkenti az ember ítélőképességét, lassítja reflexeit. Mégis vannak, akik ezzel nem törődnek és ittasan vezetve kiteszik maguk és má­sok életét az értelmetlen halálnak. Ezért szükséges az, hogy minden eszközt megragadva figyelmeztessék az embereket: ■maradjanak józanok. EGYRE GYORSUL AZ ÉLET TEMPÓJA IS. A mindennapos feladatokat, gondokat, problémákat megoldó ember hasonlít a kormánykeréknél ülő vezetőhöz. Minden ember felelős a maga és a körülötte élők egész életéért. (A keresztyén ember tisztá­ban van azzal, hogy életének „kormánykerekét” végül is Isten tartja kezében, de tudja azt is, hogy Isten hagyott számára le­hetőséget, szabad teret az önálló vezetésre. Ezért az ember fe­lelős a „kormány kér ék” legkisebb mozdulásáért is, vagyis dön­téseiért, állásfoglalásaiért.) A felgyorsult tempójú életben helyt állni, a „nemes harcot" sikeresen befejezni nagy józanságot ki­van. Ha akkor józanságra szólított fel az apostol, akkor ma, amikor az élet tempója legalább annyit gyorsult, mint a közle­kedésé Pál korához viszonyítva, akkor ez a felszólítás még job­ban kötelező érvényű a számunkra. Ma még nehezebb józan­nak lenni, még fokozottabb gondosságra van szükség. Legtöbb­ször nincs idő arra, hogy valaki napokon, heteken át fontolgas­sa döntéseit, Sokszor percek alatt kell életfontosságú kérdések­ben dönteni, amelyektől lehet, hogy nem egy ember, de csalá­dok, népek sor.sa függ. Ezért bármily gyorsan történt is az, nem lehet elhamarkodott. Józanság nélkül viszont ez lehetetlen! A SOKSZOR VÉGIGJÁRT MEGSZOKOTT ÚTVONALON KÖNNYEBB A VEZETÉS. Rutin munka csupán, Ismeretlen utakon sokkal nehezebb. A régmúlt korokban évszázadok alatt sem változott annyit az élet, mint az utóbbi harminc év alatt. Qrszágunk vezetői és minden polgára soha senki által végig nem járt útra léptek és járnak ma is, és ez józanságot kíván. Ebben a gyorsan változó életben él az egyház. Ezért lett olyan döntő szerepe egyházunk felszabadulás utáni életében a józan észnek. Sokan szerették volna az egyházat felhasználni arra, hogy or­szágunk népét letérítsék a helyes útról. Józanságra volt szük­ség ahhoz, hogy egyházunk vezetői ezt az esztelenséget felis­merjék és leleplezzék. Az új élet adta lehetőségeket józanul felismerők egymás után álltak a vezetők mögé és járnak velük együtt egyházunk új útján. Apáinkat még igy nevelték: józan ész = maradj meg semle­gesnek, ne törödj a világ bajával, zárkózz el a világ zajától, ne vállalj senkiért felelősséget. Ma már jól tudjuk, ilyen szemlé­let esztelenség. Erre a múlt (háborúk, nyomor, nélkülözés, ha­láltáborok, stb.) tanított meg bennünket. Lehet, hogy valaki nem ivott egy csepp alkoholt sem, de életének, magatartásá­nak tünetei az alkoholmámorban lévőhöz hasonlítanak: elve­szíti kapcsolatát a külvilággal, nem vesz tudomást arról, ami körülötte van. az eseményekre lassan, vagy egyáltalán nem re­agál. Mert nem akkor kezdődik a józan ész, amikor eltűnik az alkohol a vérből és nem akkor kezdődik a részegség, az eszte­lenség, amikor valaki leengedte az első féldecit a torkán. Le­het, hogy a vérvizsgálat negatív, de a józanságtól az illető még­is távol áll. SZÜKSÉG VAN MA AZ OLYAN EMBERRE, aki a családi életében, a munkahelyén, az egyházban és az ország életében úgy vész részt, hogy beszédében, cselekedeteiben, magatartásá­ban, életfolytatásában a józan eszét használja. Tudjuk jól: a ■józan ész nem a hivő ember kizárólagos tulajdonsága (ennek meglátásához is józan ész kell!). A keresztyén ember számára azon felül, amit minden ember elismer józanságnak, az Úr akaratának megértése és cselekvése jelenti a józanságot: még készségesebb engedelmességet, meg nagyobb felelősséget egy­más iránt. Aradi András DR. PRÖHLE KÁROLY PROFESSZOR AUSZTRIÁBAN A Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Bizott­sága tanulmányi konferenciáján. Villachban, Ausztriában, no­vember 1—7 között dr. Prőhle Károly professzor képviseli egy­házunkat, aki a konferencián előadást is tart. Soprön-Bánfalva i A templómkerítés kapuja 1967-BEN INGATLANCSE­RÉVEL az állammal közös is­kolaépületből önálló épületbe költözött a gyülekezet. 1968- ban lebontásra került a régi torony és megépült és fölszere­lésre került az új helyen az új torony. Azóta megtörtént a csereépület átalakítása, a tem­plom, a gyülekezeti terem, a sekrestye és áz előtér kialakí­tása, a teljes külső és belső felújítás, kerítésépítés, kapuk készítése, elkészültek a beton­járdák. SZEPTEMBER 10-ÉN. a gyü­lekezet templomszentelési em­lékünnepén közös magyar és német nyelvű hálaadó isten- tisztelet volt, abból az alka­lomból, hogy mindezek a mun­kák befejeződtek. A hálaadó istentisztelet két­nyelvű igehirdető szolgálatát D. dr. Ottlyk Ernő püspök vé­gezte. Istentisztelet után ünnepi közgyűlés volt, melyen beszá­moló hangzott el az elmúlt 5 évben végzett munkákról és .azok költségeiről. A számvetés arról tanúskodott, hogy a gyü­lekezet 85° o-ban saját erejéből és áldozatkészségéből végezte el temploma építését. Jelentkezés kántori tanfolyamra 1972. november 21-től 1973. március 28-ig az országos Kántorképesítő Bizottság Foton négyhónapps kán­tori tanfolyamot tart teljesen kezdők, haladók és kántorok to­vábbképzésére. A tanfolyam bentlakásos. Részvételi díj havonként 560,— Ft, amelyben benne van a teljes ellátás, lakás és tandíj. Azok számára, akik nem tudnak négy hónapon keresztül részt venni mint bentlakók, lehetővé tesszük, hogy a tanfolyam elején, kö-. zepén és végén 2—2 hetet töltsenek a tanfolyamon. Ez időre a díj felét, 280,— Ft-ot fizetnek esetenként. A közelben lakók pedig bejárhatnak hetenként egyszer, az orgonisták szomba­tonként, a kezdők más napokon is. A bejárók 140,— Ft tandíjat fizetnek, de az ellátás és szállás költségeit esetenként iésítik. Ez napi 26,— Ft. Jelentkezési határidő: október 20. Jelentkezési cím: Országos Kántorképesítő Bizottság Buda-, pest, VIII., Puskin u. 12. A kérvényhez .mellékelni kell: lelké- szi ajánlást, hatósági orvosi bizonyítványt, életrajzot» A felvételről részletes írásbeli értesítést küldünk. ORSZÁGOS KÁNTORKÉPESÍTŐ BIZOTTSÁG D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA ÜLÉSÉN Az Európai Egyházak Konferenciája elnöksége október 22—28. között az ausztriai Welsben tartja ülését.. Ezen egyhá­zunkat D. dr. Ottlyk Ernő püspök, az elnökség tag.ia képviseli. KARNER ÁGOSTON FŐTITKÁR A LUTHER SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSÉN A gyülekezeti segély országos vezetője, Karner Ágoston fő­titkár október 3—16 között Nyíjgat-Németországban tartózko­dik. Részt vesz az egyházunk Gyülekezeti Segély szervezetének megfelelő német Martin Luther-Szövetség évi közgyűlésén é„ tárgyalásokat folytat a hamburgi és a schleswig-holsteini tarto­mányi egyházak vezetőivel. MEREG? Igen, méreg a gyógyszer, ha valaki nem tartja be a hasz­nálati utasítást, és ha nem az veszi be, akinek felírta az or­vos. Árt és nem használ. Gyó­gyulás helyett bajt hoz. A szövetség ládája nem volt gyógyszertartó doboz. Két kő- táblá volt benne. A kőtáblá­kon Isten tízparancsolata. Sze­rétéiből adta Isten Izrael né­pének. Engedelmességet köve­telő szigorú szeretetből. Ezért szövetség ládája. A filiszteu- sok mégis azt hitték, hogy a gyógyszernél is több, nagyobb értéket rejteget a szövetség lá- dája — varázsszert. Rendkí­vüli erő birtokába jut. aki ren­delkezik vele. Ezért ujjongtak örömükben, amikor Izrael né­pe elvesztette a harcot, Éli fő­pap két fia is elesett a csatá­ban s a szövetség ládája zsák­mányuk lett. — Tévedtek. A láda csak bajt és bosszú­ságot szerzett nekik. Diadallal vitték be bálványtemplomuk- ba. Dágonnák. a bálványisten­nek szobra elé helyezték. Más­nap benyitottak a templomba. Mit láttak? Dágon lezuhant talpáról és végighasalt a föl­dön az Űr ládája előtt. Feje, karja letört. Azután elszapo­rodtak az egerek. Minden ga­bonát felfaltak. Ragályos be­tegség tört ki. Hólyagos fekély támadta még az emberek egészségét. Végül már ők kér­ték Izrael népét, hadd vihes­sék vissza a szövetség ládáját. A filiszteusok, amikor meg­hallották, hogy Izrael népe összegyűlt Micpában, háború­ba kezdtek. Megijedtek na­gyon. Kérték Sámuelt: Könyö­rögj értünk szüntelenül azúr­hoz. A filiszteusok hadi sere­ge már közeledett, amikor Sá­muel bevégezte imádságát. Hirtelenül vihar tört ki. A mennydörgés teljesen megza­varta a filiszteusokat. Izrael, noha jóval kevesebben voltak, megverte őket az ütközetben. Ekkor Sámuel vett egy nagy követ és emlékoszlopul állítot­ta fel. Elnevezte Ében Haézer- nek, ami ezt jelenti: Minded­dig megsegített minket az Ür. Amíg Sámuel élt, mindig meg­védte Izrael népét a íiliszteu- soktól és hűségesen törődött velük. Három dolgot jegyezz most meg: 1. Isten semmiféle varázs­szert sem ad kezünkbe. Nem volt varázsszer a szövetség lá­dája — ahogy a filiszteusok gondolták. De nem varázsszer például a Biblia sem. Hiába van akármilyen régj, akármi­lyen nagy, vagy szép Biblia a családban, ha nem forgatják, nem tanulják. 2. Isten nem ad csodaszert kezünkbe, de ő a te gyógyí­tod. A bálványok beteggé te­szik az embert. Gondolj csak arra .hogy mi mindent tesznek az emberek a bor miatt és mi mindent a pénzért. Isten azért térít magához bálványaidtól, hogy gyógyítson. 3. El ne feledkezzél a te gyó­gyítódról és megtartódról. Sá­muel emlékkövet állított fel. Te énekkel és imádsággal adj neki hálát és el ne feledkezz semmi jótéteményéről. Húsz évig volt távol az Is­ten ládája a filiszteusoknál. Amikor visszaérkezett. Izrael népének figyelme ismét az Úr­rá irányult, nagy szövetsége-1 sére. így szólt hozzájuk Sá­muel, aki Éli halála után fő­pap lett: Ha teljes szívetekből megtértek az Úrhoz és dédel­getett bálványaitokat kidobjá­tok házatokból, ha szíveteket az Úrnak adjátok, akkor meg­szabadít titeket a filiszteusok kezéből. Izrael fiai kidobták ékkor a szemétbe bálványaikat és csak az Úrnak szolgáltak. Azután mindenünnen felkerekedtek és összegyűltek Micpában. ' Ott megkérték Sámuelt. hogy imádkozzék értük. Őszintén megvallottak néki: Vétkeztünk az Űr ellen. ORGONAEST lesz október 15-én, vasár­nap délután 6 órakor isten- tisztelet keretében a Deák téri templomban J. S. BACH: KLAVIERÜBUNG III. RÉSZ Esz-dur preludium Tíz nagy korálelőjáték Luther kátéénekeire Esz-dur hármasfuga Orgonái: Trajtler Gábor A koráldallamokat ének­kar mutatja be. vezényel Weltler Jenő Igét hirdet: DR. HAFENSCHEK KÁROLY A belépés díjtalan! Petőfi nyomában A selmeci evangélikus lyceum tanulója Szalkszentmártonban — 1972 szeptemberében Még fülünkbe csengenek az aszódi iskolától búcsúzó Petro­vits Sándor versének utolsó sorai: Jó Isten veletek! Tanodánkat hagyjuk örömmel! És szaporán édes szüléink kebelére siessünk! Gyorsan elrepül a nyári vaká­ció, ismét találkoznak az osz­tálytársak, de már nem Aszó­don. Korén syntaxista osztá­lyát folytatni legközelebb Sel- mecen lehet Oda megy Aszód­ról Dlhányi Zsiga, a csővári lelkész árvája, Krupecz Imre, a dengelegi tanító fia. Ott ta­nul egy esztendeje Hortváth Kárply, a galgahévízd tanító fia, Neuman Károly, sógora Koren professzornak. Petőfi egy részeges kamarahajdúriál fogad szállást, együtt lakik Szalay Frigyessel, a csiktarcsai taijétó árvájával. Kitt hónapig szorgalmasan ..nekifeküdt dolgainak". Októ­ber közepén kétheti szüreti va­kációra Pencre távozik barátai társaságában. Utána elhanya­golja tanulmányait, gyakran látogatja a német színházat és mulasztja a tanórákat. Novem­ber elejétől új professzort kapnak, az eddig Ochtinón, Gömör megyében működő lel­készt, Lichard Dánielt. Petőfi osztályában magyar történel­met, hittant és római régiség­tant tanít. Tanítványai tudásá­nak megítélésére mindössze 62 tanítási nap áll rendelkezé­sére a félévi examenig. Ebben az osztályban 82 tanulóra rit­kán kerülhetett felelés. Lic­hard a félévkor tantárgyaiból ötnek elégtelent ad, közöttük Petőfinek magyar történelem­ből, másik két tárgyból pe­dig alig kielégítőt. Ezek a rossz kalkulusok nem Li- chárd állítólagos ellenszen­véből fakadtak, mint eddig sokan hirdették alapos mérle­gelés nélkül. Nem szlovák na­cionalizmusa tette elfogulttá a magát magyarnak valló, szláv nevet viselő ifjúval szemben. Petőfi szerette a magyar törté­nelmet, de amikor a profesz- szomál felelnie kellett volna, bizonyosan készületlenül állt elébe. Nyugodtan feltételezhet­jük, hogy hittanból és római régiségtanból sem érdemelt nála a kapott jegynél jobbat. Elmarasztalható-e Lichard? Petőfi szekundája miatt nem. Más mérlegelés alá esik későb­bi magatartása, a szabadság- harc utáni, amikor kiszolgálja az osztrák kormányt. PETŐFI A FÉLÉVI EXA­MEN UTÁN elhagyja Selme- cet. Nem annyira a sikertelen tanulmányi eredménye, inkább siralmas anyagi helyzete és a színészi pálya iránti von/.alma késztette döntő elhatározásra. Búcsút vesz utoljára akkori legjobb barátjától, Szeberényi Lajostól, s fehér vászontarisz­nyába rakva ruháit, vállára akasztva egy februári hajna­lon elindul a csikorgó, kemény hidegben Pest felé. Szeberényi- nél hagyta még pesti diákko­rának egyik emlékét: latin-né­met szótárát. Fedőlapjának belső oldalára saját kezűleg írta 1833-ban, abban az időben szokásos versikét: Hic liber est meus Testis est Deus, Hic nomen erit, Alexan­der natus, Petrovits vocatus. Magyarra fordítva: Ez a könyv enyém, Isten a bizonyság, Ez a nevezett Petrovits Sándor. Arany János hasonló verset írt tankönyve első oldalára, melyet Debrecenben nyomtat­tak éppen Petőfi születésének évében: Ha akarod tudni Ez könyv kié legyen Az Arany Jánosé Ki sokáig éljen. PETŐFI BECSES KIS KÖNYVECSKÉJE Szeberényi- től több tulajdonos kezén ke­resztül az Evangélikus Orszá­gos Könyvtár tulajdonába ke­rült, mint ezt előző számunk­ban megírtuk. A csikorgó hidegben Pestre gyalogló volt diák további sor­sát ismerjük. Beáll statisztá­nak a színházhoz, majd kato­nának Sopronban. Egykori osztálytársai ott és Pozsony­ban találkoznak vele ismét, de erről egy másik kis írásunk szóljon. Jakus Lajos A költők, az örökbecsűt al­kotók akkor is jelen vannak, jelen lehetnek a világ bármely táján, ha rég meghaltak, ha még síri nyugvóhelyüket sem ismerjük. Jelen vannak, jelen lehetnek, mert míg éltek, ak­kor sem személyük volt elsőd­legesen fontos, hanem az, amit cselekedtek, amit alkottak. De ha mégis úgy történik, hogy valamelyiket ott idézik fel a régmúltakból, ott emlékeznek reá, ahol életet vagy életének egy szakaszát eltöltötte, akkor még elevenebbekké lesznek a valaha leírt sorok, élőbbé lesz ő maga is — akit szobrokká, emlékművekké rögzített a há­lás utókor valamely nemzedé­ke. EZ TÖRTÉNT SZEPTEM­BER 26-ÁN SZALKSZENT­MÁRTONBAN IS. ahol a Ha­zafias Népfront Országos Hon­ismereti Bizottsága, valamint Bács-Kiskun Megyei Titkársá­ga és Szalkszentmártoni Köz­ségi Bizottsága országos talál­kozóra hívta meg a Petőfi-em- lékhelyek képviselőit, hogy kö­zösen beszéljék meg a költő születésének 150. évfordulója kapcsán elvégzendő közös fel­adatokat. Hogy miért éppen Szalk­szentmártonban gyülekezett egybe a Petőfi-tisztelők népes tábora, annak jó oka van: a költő apja. ..a jó öreg korcsmá­ról’ itt élte le hányatott, ku­darcokkal teljés életének utol­só előtti szakaszát, s a költőnek is jó néhány verse született ott, abban a házban, amelyről — oly ritka alkalomként a maga hányatott életében — azt ír­hatta, hogy „Itten élek én most megelégedéssel, Mert időm vi­dáman, boldogságban töltöm”. A VALAMIKORI. PETRO- VICS ISTVÁN ÁLTAL IS BÉ­RELT MÉSZÁRSZÉKET és vendégfogadót a szentmártoni- ak — országos és megyei össze­fogással — eredeti állapotában állították helyre s adták át szeptember 25-én emlékmúze­umként a „köznek”: mindnyá­junknak, akik .Petőfit szeretjük és akiknek Petőfi ma is élő alakja, egész életműve a forra­dalmi hazafiság soha el nem apadó forrása. Erről tett vallomást meg­nyitó beszédében Farkas Jó­zsef, a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei titkára és erről szólott előadásában Miklós Ró­bert, a Petőfi - Irodalmi Múze­um főmunkatársa is. Igen, er­ről a Petőfiről, aki ma is, most is közöttünk él s akit nem le­het, nem szabad bezárni a múzeumok falai közé, sem pe­dig a nyomtatott lapok betű­rengetegébe, mert ma is lelke­sít minden szava, minden sora s példát mutat minden hazáját Igazán szerető és a népek jobb sorsát szívén viselő embernek. A továbbiakban Madarász László a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese ismer­tette a - megyei jubileumi ün­nepségek terveit s ugyanezt tették a magük vidékének, »vá­rosának terveiről a közös ta­nácskozásban részt vevő fel­szólalók is. A felszólalók között volt e sorok írója, aki — is­mertetve lapunk Petőfi-soroza- tát —* ugyanazt mondotta el, amit e sorozat bevezetőjében leírt: „Tiszteletadás kíván ez a sorozat lenni: egy kicsiny része annak a tiszteletnek, amellyeL egész társadalmunk hódol Pe­tőfi Sándor ma is élő és mind­nyájunkat formáló emléke s tevékenysége előtt.” Hogy pedig ez valóban így legyen, az nem az elkövetke­zendő megemlékezések, ünnep­ségek sokaságán múlik majd, hanem azon, amit Petőfi haza­szeretetéből, az 1848—49-es forradalomból tudunk a ma­gunkénak vallani s ebben a a szellemben a jelenben meg tudunk cselekedni, Dr. Vámos János *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom