Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-07-02 / 27. szám

Mindennapi apróságok J. Péter 3, 8—15 Három gondolatsoron fussunk végig a megadott címmel kap­csolatban. • A mindennapi apróságok valóban mindennaposak. Ezekből áll életünk nagyrésze. Nagy eseményekre csak igen ritkán kerül sor. Kicsi döntésekre viszont percről percre, óráról órára. Na­ponként többször is el kell döntenünk, hogy például leszünk-e egyetértők, együttérzők, keressük-e a békességet, megmara­dunk-e szelídeknek, gyakoroljuk-e a szereíetet stb.? A döntés értelmében aztan teszünk valamit. Nem lesz ez falrengetö nagy esemény, de ez az apróság mosolyra deritheti a gyerekemet, jó érzést válthat ki a feleségemben, vágy elismerést a munka­társaimban, illetőleg ellenkező előjellel csalódást, bosszús han­gulatot, lebecsmérlést. Ezért a mindennapi apróságok nem is olyan apróságok! A mindennapi apróságoknak nem tulajdonítunk nagyobb je­lentőséget. Nem kell ezt külön is bizonyítani, hogy ez így van. Hiába, nagyon is hozzászoktunk már ahhoz, hogy szinte na­ponta tálal elénk a rádió, vagy a televízió nagy szenzációkat, és csak ilyenekre figyelünk fal. Az emberek kíváncsisága éhe­sen keresi a szenzációkat, amelyeknek valami nagyobb jelen­tőségei tulajdonít. Annál meglepőbb Jézus tanítása a minden­napi apróságokról ő ezeknek nagy jelentőséget tulajdonított. Azon túlmenően, hogy pillanatnyi cselekvésünk, milyen érzel­meket váltott ki. hirdette ezek távolabbi kihatását. Tanított arra, hogy szerétéiből odanyújtott egy pohár víznek is lesz je­lentősége az ítéletben! Ez azért lehetséges, mert a mindennapi apróságok kitörölhetetlen és el nem múló módon belevésödnek Isten emlékezetébe. Onnan idéződnek majd elő, amikor annak ideje elérkezik. Ezt nem lehet nekünk elfelejteni, ezen ismé­telten el kell gondolkodnunk. Ennek a ténynek van megörven­deztető, de megítélő vonása is. Megrövendeztet engem a „csak mindennapi apróságokban” élő embert, azért mert ime nem tűnik hat el az én életem se nyomtalanul, jóllehet nem al­kottam valami nagyon fontosat, nem tudtam létrehozni kor­szakalkotó müvet, csak éltem. Mégis olyan érzésem van, hogy valaki nagy szeretettel figyeli életem minden kis mozzanatát. Neki minden fontos! Pl., hogy az adott pillanatban le tudtam-e mondani a bosszúról, tudtam-e a nyelvemet megtartóztatni va­lami gonoszság kimondásától, tudtam-e igazat mondani? Más­részt meg is döbbent a mindennapi apróságokat pontosan em­lékeid Isten emlékezete, mert eszembe jutnak a rossz hatású apróságok. Mulasztásaim, bűneim, sokféle kicsinyességem, hit­ványságom. Ezért vallom azt, hogy egyáltalán nem jelenték­telenek a mindennapi apróságok. Es végül még egy gondolatsor! A mindennapi apróságokból áll össze az egész életünk, mint a sok kicsi részből álló mozaik­kép. Ki mondhatja tehát azt, hogy nem lényegesek benne a kicsi részletek. Bizony nagyon is lényegesek azok! Ezért lás­sunk hozzá minél előbb a kicsi részletek, a mindennapi aprósá­gok jó kiszínezéséhez. Ehhez ad nekünk útmutatást kijelölt igénk. Olvassuk el a Bibliából és látni fogjuk, hogy az is mozaikhoz hasonló. Egy-egy kifejezését, hosszabb rövidebb mondatát ízlelgetnünk kell szinte, elgondolkodni rajta és en­gedni, hogy hasson ránk. Így nyerünk kedvet és erőt a min­dennapi apróságok jó megéléséhez. ______ Völgy es Pál A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JULIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG iratterjesztési szünetet tart. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. Olvastam egy leírást: „A bor legendáját”. Eszerint ,,Noé apánk, miután elültette az el­ső szőlőtőkét — fogott egy szelíd bárányt, levágta és vé­rével megiocsolta a tökét. Az­után egy oroszlán vérét is rá­eresztette. Végül kiválasztott cisznai közül is egyet s ennek vérével is megöntözte a szőlő­tőkét.” — A legenda szerint a bor azóta is megőrizte mind­három állat tulajdonságát. Ez a három jellemvonás meglát­szik a ..borissza” emberen. Igaz. csak sorjában. Az első pohár után olyan kezes, mint a bárány. A második üveg után felforr a vér és a leg­gyávább ember is oroszlán­szívű lesz. A harmadik üveg viszont már leveri lábáról, s úgy hever: porban-sárban- piszokban, akár a disznó. A hiányzó plakátok Fővárosban, városokban az utcákat járva, lépten-nyomon szemébe ötlik az embernek egy-egy plakát. Furcsa azonban, hogy ezek az intelmek, plakátok, felhí­vások a legritkább esetben jutnak el falura, a falusi em­berhez. Pedig hazánkban na­gyon sok vidéken nem is egy­szerűen az „ital” a probléma csupán — hanem a „milyen ital” kérdése okoz tragédiákat. A címben — összefoglaló cí­men szereplő „Nova és tar­tsál”. Az ártalmas szőlő — ártalmas bor Az a. n. amerikai direkt- termő szőlőkből készült bo­rokról van szó. Mint nevük is mutatja, Amerikából származ­nak, s főleg a századforduló utáni időkben, az első világ­háború után, a nemes szőlőt szinte teljesen kipusztító fi- loxéra és peronoszpóra pusz­títása nyomán honosodott meg hazánkban. E veszedelmes szőlőbetegségek nem ártanak ezeknek a fajtáknak. Így terjedt el nagyban a „nova” összefoglaló néven sze­replő Noah (nova), Delaware és az Othello. Termésüknek jellegzetes „rókaszaga” van, ez a belőlük készített bort is teljes mértékben átjárja — er­ről Ismerhető fel. És még va­lamiből. Ami mindennél sú­lyosabb, s erről a szakembe­rek. orvosok, pszichológusok tehetnek bizonyságot. Fogyasz­tása kis mennyiségben is ve­szedelmes, tompultsághoz — és fokozatos eltompuláshoz ve­zet. Az idegeket megtámadja. Nova és társai felismerte a szerencsétlenben ugyanazt a fiatalembert, aki­ről annak idején, évekkel ko­rábban Jézust festette. a látást rontja . . . Nagyobb mennyiségben pedig akár ha­lált is okozhat. Ezért tiios az ilyen szőlőfaj­ták telepítése, ezért van ra rendelet., hogy az ilyen szőlő- területeket fel kell számolni, s helyettük nemes szőlőfajtá­kat telepíteni. — Ha vannak is eredmények e téren — (mert vannak) —. sok még a tennivaló! Ügy érzem, meg kell kérdezni: miért, nem tesznek annak érdekében va­lamit. hogy pl. újonnan tele­pített. nemes szőlőterületből jelöljék ki a falusi „háztáji részt” — a direkttermő szőlő- terület helyett. Ez bizonyára konkrét megoldást jelenthetne sokfelé. — Félreértés ne es­sék. A téma felvetésekor nem „bor” ellen kívánunk szólni, hiszen baráti társaság, családi ünnep stb. természetes ve­lejárója, hogy 1—2 pohár itallal ünnepeljenek az embe­rek. A túlzások ellen — az okos mérték megtartása miatt szólunk. Hogy az „italkérdés”, a „novakérdés” ne okozzon annyi bajt. keserűséget, köny- nyet és kárt egyes ember és közösség számára. Igaz, hogy még ma is kísértenek hamis felfogások: „az ital erőt ad” — ..az ital gyógyít” — „az ital melegít” — „gyermeknek ét­vágyat csinál”. S értik ezt a „nova és társai”-ra is. Erőt ad? — Nemcsak ad — de el is veszi. Nem elég bi­zonyság erre egy-egy tántorgó ember szomorú példája!? — Gyógyít? — Mértékkel gyó­gyíthat is — de a kórházak kijózanító-szobáinak lakói ese­tében is ezt látjuk!? — Mele­gít? — Igaz, átjárja a testet valami — de részegségükben megfagyott szerencsétlenek nem éppen az ellenkezőjét bi­zonyítják-e!? Érdemes ? Ne hangozzék általánosság­nak, bár annyit hallunk róla — hogy óhatatlanul oda sem figyelünk rá. Tönkretett egész­ség, máj, gyomor, belek, bel­ső' elválasztásé mirigyek mű­ködésének bajai. Elvesztett becsület, szétzüllött családok, idegbeteg gyermekek, balese­tek. megbízhatatlanság a mun­kában, anyagi romlás ... kora­szülések, gyengébb, kisebb súllyal született gyermekek ... Nem elég a figyelmeztető plakát! Nem elég önmagában a jószándék sem! Tenni kell! önmagunkba nézni — a ma­gunk életének nyomorúságát látva, mások kárán okulva — odaállni azok mellé —, akik segítségre szorulnak. Leonardo da Vinciről je­gyezték fel a történetet, hogy amikor „Az utolsó vacsora’’ című festményét készítette — Jézus alakjának megmintázá­sához Pietró Band-inelli fiatal énekest kérte modellként. Ezt a fiatal embert jámbor arc­kifejezése. nemes vonásai tet­ték alkalmassá arra, hogy a nagy festő róla készítse el Jézus arcát. — Évek múltán az áruló Júdás képének festé­séhez kezdett Leonardo. Ismét modellt keresett. Végül egy utcaszegleten álldogáló, ron­gyos. züllött, rosszarcú csa­vargóra bukkant. Műtermébe vezette. S amint jobban kezd­te figyelni munkája közben, Lám. mivé válik az ember, ha az ital — ha a „nova és társai” rabságába kerül. * A keresztyén embernek ko­molyan kell vennie a plakát figyelmeztetését: „Maradj jó­zan. hogy ember maradhass!" — kiegészítve azzal: „ ... Mert Isten az embert, a maga képé­re és hasonlatosságára terem­tette.” Ifj. Dedinszky Gyula ÍNe hidd! Nem tudjuk eleget mondani: Isten jó. Nem akarja a bűnös ember halálát. Inkább azt akarja, hogy megtérjen és él­jen. Isten jó, de ne hidd. hogy elnéző. Iskolában, ha egy jó tanuló egyszer nem készült el vagy rosszul sikerült a dolgo­zata, elnézik. Isten más. Ész­reveszi, szóvá teszi, ha nem engedelmeskedsz és megfenyít. Mózes választott embere, hű­séges szolgája volt. Mégis megfenyítette. Nem nézte el neki, hogy egyszer dühösen csapkodott, amikor szelíd be­szédet várt volna tőle. Meg­mondta: se Áron, se te, nem mentek be arra a földre, ame­lyet megígértem nektek. így is történt. Mózes sok nagy terve megvalósult, de legszebb vá­gya nem teljesült. Mózes megöregedett. Akikkel elindult negyven évvel ez­előtt Egyiptomból, meghaltak vagy elpusztultak a hosszú vándorúton. Áron sem élt már. Egészen közel jártak Kánaán­hoz, a megígért földhöz, ami­kor így szólt Isten Mózeshez: Közel van halálod napja. Menj be Józsuéval együtt a szent sá­torba, mert ő lesz majd utódod. Ö vezeti be a népet arra a földre, amelyet megígértem. Mondd meg neki, hogy legyen erős és bátor, mert előtte já­rok. vele leszek és mindent beteljesítek, amit megígértem. Így Józsué vezette tovább a népet. Most már néki enge­delmeskedtek. Mózes halála előtt búcsú­zóul éneket költött és megta­nította rá Izrael népét. Könyv­be írta le Isten parancsait. Megparancsolta, hogy a köny­vet tegyék a szövetség ládája mellé. Ebben a ládában őriz­ték a két kőtáblát. Azután így szólt az Ür Mó­zeshez: Menj fel a Nébó he­gyére. Jerikó varosával szem­közt. Onnan megmutatom egész Kánaánt, meglátod az ígéret földjét, de magad nem mégy be oda Meg kell hálnod, mint ahogyan testvéred, Áron is meghalt, mert engedetle­nek voltatok vizfakasztás ide­jén a pusztában. Felment tehát Mózes a Nébó hegyére. Kiállt a Jerikó váro­sával szemközti hegycsúcsra és körülnézett. Isten megengedte neki, hogy áttekintse az egész Kánaánt: a Jordán völgyét, a nyugati tengerpart vidékét, a síkságokat és a hegyeket. Az­után így szólt Mózeshez: Ez az a föld, amelyet megígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Já­kobnak. Megígértem, hogy utó­daik öröksége lesz. így halt meg Mózes. Isten hűséges szolgája a Nébó he­gyén. Isten ott sem hagyta ma­gára. VeLe volt. A völgyben temette el, de sírját nem talál­ta meg senki sem. Harminc napig gyászolta Izrael népe. Józsuénak engedelmeskedtek ezután. Még halála előtt meg­áldotta őt Mózes, hogy Isten lelke vezérelje. De soha többé nem támadt olyan próféta Iz­raelben, mint aminő Mózes volt, aki hatalmas dolgokat cselekedett és beszélt Isten­nel. Ne hidd, hogy Mózes sze­rencsétlen ember volt Isten szigorú büntetése miatt. Erős szívű ember volt, mert elfo­gadta a büntetést is Isten ke­zéből. A hit erőssé teszi a szí­vet és nem szerencsétlenné. Ne hidd, hogy rosszul bánt Mózessel, amikor megfenyítet­te. A megbüntetett Mózest is szerette. Felkészítette a halál­ra. Vele volt. Mielőtt lezárta volna szemét, megnyitotta, hogy valami csodaszépet lás­son : az ígéret földjét, Kánaánt. Veled szemben sem elnéző Isten, de ne hidd, hogy nem szeret, amikor szigorú. Szigo­rúságában is szeret. Édesatyád. Nyolc riport a fővárosi evangélikusságröl Lelki utazás templomtól templomig Száz év nem volt elég ah­hoz, hogy az egyesített három város egységes jellegű város legyen. A harmincas években így disztingváltunk: Pest „termelő” város, Buda „pihe­nő” város. Óbuda „kedélyes” város. Mióta a peremvárosok is Budapesthez tartoznak, a kép még több színű lett Ebben a sokszínű városban él 25 evangélikus gyülekezet. Ma ezekkel ismerkedünk meg, mint különféle stílusú kőtem­plomok körül, élő különféle jellegű „lelki” templomokkal. Falusi gyülekezetek Cmkota ősi gyülekezet, még a 18. században épült szép és nagy templomát hűségesen lá­A rákoskeresztúri templom togató, hagyományaihoz ra­gaszkodó. hivő, tömör, közös­ség. Keresztúr impozáns szép temploma 1943-ban lett kész. Sándy Gyula tervezte. Sok ki­bontakozásra váró erő van a gyülekezetben, de még nem feledte el régi templomát. Pa­lotának is két temploma van. A régi stílszerűen épült bele a házak sorába, a másik: Szalkay Jenő négyzetes alap­rajzú, kupolás temploma, kis­sé elüt a környezetttől. Szent- mihály gyülekezete s templo­ma kisebb, mint az előbbiek; Sándy tervei szerint épült, homlokzata — az árkádos elő­csarnokkal — igazán szép. Ezek a gyülekezetek „úton” vannak: a városiasodás útján. Szentmihály jár az élen. Pa­lota most oldódik. Keresztúr és Cinkota is indulnak. Mind­egyikben van valami szoron­gás: nem sínyli-e meg a gyü­lekezeti élei. az életforma­változást? Jó ilyenkor arra gondolni, hogy Jézus követé­se nem függ a szociográfiai jellegtől, s hogy az első Jézus­követők városokban éltek: Je­ruzsálemben, Korínthusban, Rómában és másutt. Kisvárosi gyülekezetek A Nagybudapest határain belül élő sok „kisváros” közül, elhagyva Pestújhelyét Rákos- ligetet, Soroksárt, Csillaghe­gyet, csak kettőről írunk. Budafok hegyoldalra épült régi település, a „.pincék” vá­rosa. A gyülekezet kicsiny, a templom sem nagy: 1935-ben épült, pártázott tornyú. masz- sziv hatású. Ezt is Sándy ter­vezte. Budafokról „menjünk Óbu­dára”. Gyülekezete régi, még 1843-ban alakult. Temploma 1934—35-ben épült Friedrich Lóránt tervei szerint. Belülről tiszta szerkezetű terem, kívül­ről várszerű. Nagybudapest gyorsuló vér­keringés« hamarosan elviszi ezekre a helyekre is a nagy­városi gondolkodás és maga­tartás oxigénjét, de egyelőre még a kisvárosok: sajátos lo­kálpatriotizmussal. némi zár­kózottsággal. Gyárvárosi gyülekezetek Közülük Újpest gyülekezete a legrégibb. Temploma a múlt század végén épült, egyszerű, nemes vonalú — jó szimbó­luma a gyülekezetnek. Csepel­nek Vojtka József tervezett templomot. A pesterzsébeti templomot Óváry’ Artur ter­vezte gót-román stílusban. Ka­pujához lépcsősor vezet, hatása impozáns. A lőrinci templom tömör, háromszögletes hom­lokzatával szép háttere egy szép parknak. A kispesti templom — Sándy tervezése A csepeli templom — mag}'áros hatású, sokabla­kos épület. ' Ezek a templomok 1930 kö­rül épültek, a gazdasági vál­ság idejében, ami sok jót árul el a gyülekezetek áldozatkész­ségéről. Ma milyenek ezek a gyülekezetek? Nehézségekkel küzdők, de bizonyító erejűek. A munkáshatalom korában munkáskerületekben jól szol­gálják Isten ügyét, mely min­dig az ember ügye, a társada­lom ügye. Nagyvárosi gyülekezetek A Deák-téri templomról már írtam; aki most látja, higgye el, 1945-ben félig rom volt, s aki akkor látta, azt mondta: csak „volt”. A neogót stílusú fasori templom Petz Samu ter­vei szerint 1905-re készült el. A főváros legdíszesebb protes­táns temploma. A kőbányai templomot 1931-ben szentelték fel. Tervezője Frecska János volt. Egykorú értékelés sze­rint: „Hatalmasat mutató, modern vonalú épület.” A klasszicizáló stílusú angyalföl­di templom — Sándy tervei alapján — 1938-ra lett kész. Nyugalmat és egyszerűséget sugall. Zugló templomát Mün- nich tervezte, az építkezés so­káig tartott. Román stílusje­gyekből és modern elemekből ötvözött eklektikus épület. A budavári gyülekezet má­sodik temploma „hegyen épült”, a Bécsi-kapuval szem­ben, a katolikus Kallina Mor tervei szerint, 1895-ben. Buda­pest egyetlen neobarokk evan­gélikus temploma. Díszes, di­namikus épület. A kelenföldi templom stílusa modernizált román. Schulek János tervei alapján épült 1928-ban. Kár, hogy nincs rálátás. Hét szép templom! Hét nagy gyülekezet egykor magához és életéhez méltó templomo­kat épített. Ma a gyülekeze­teknek kellene felnőniök, hogy „méltóak” legyenek szép tem­plomaikhoz. Templom nélküli gyülekezetek Ilyenek is vannak, s nem is kicsinyek: Józsefváros. Ferenc­város és Budahegyvidék. Iga­zi nagyvárosi gyülekezetek, de nincs templomuk. Tragikus ez? Hagyományos szempontból igen! Híveik máshová járnak. De kérem az olvasót, menjen el legalább egyszer a Kará­csony Sándor utcába, a Thaly Kálmán utcába és a Tarcsay Vilmos utcába. Szép imater­meket lát majd. Igaz, kevés a férőhely, kevesen is vannak, de ha istentisztelet után ér­deklődik a gyülekezeti élet és az áldozatkészség adatai felől, meglepődik. Élő gyülekezetek ezek — templom nélkül is! S mintha szimbólumai lennének az örékkévaló jövendőnek, a templom nélküli Jeruzsálem mennyei gyülekezetének, aho­vá egyszer mind elköltözünk földi templomainkból. Or. Kékén András Az óbudai templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom