Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-28 / 13. szám
Lelkésziktatás Szügyben Bizalom — hűség — hazaszeretet Szorgos kezek által hófehérbe öltözött a szügyi templom oltára. Levetette gyászruháját, amelyet Fábry Mihály lelkész halála óta, három hónapig hordott. Hóruhájában, március 7- én együtt ünnepelt a gyülekezettel a szép“ nógrádi táj. Szügy, Mohora, Patvarc, Csesztve és a lelkészt adó Fcl- sőpetény evangélikusai gyülekeztek össze az ünnepre. Jelen volt a beiktató ünnepségen D. dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egyházkerület püspöke, feleségével, dr. Nagy Gyula teológiai akadémiai dékánnal és feleségével, valamint Kőszeghy Tamás püspöki titkárral együtt. D. dr. Ottlyk Ernő püspök köszöntő szavai nyitották meg az istentiszteletet. Ezt követte a lelkésziktatás, amelynek szolgálatát Gartai István esperes látta el Polóny Zoltán te- rényi és Szabó István ősagárdi lelkésszel. Megható jelenete volt a beiktatásnak, amikor a jelenlevő püspök a többi lelkésszel együtt áldásra emelt kézzel énekelte el az ősi Confirmá-t. Ezután az új lelkész, Záborszky Csaba prédikált. A láthatatlan, de élő Istennek szeretnék közöttetek és érettetek élő szolgája lenni. Egy szívvel szeretni mind a négy falu evangélikusait, ahogyan az édesapa szereti a gyermekeit. Az élet által felvetett kérdésekre együtt keresni a választ és élni a gyülekezet és a falu javára — mondotta többek között. Az igehirdetések között a helyi és a balassagyarmati kántor orgonajátékkal és szólóénekkel szolgált. Ünnepi közgyűléssel folytatódott az egvüttlét. Szügy másodfelügyelője a szeretet és a kölcsönös megértés fontosságát hangsúlyozta. A csesztvei gondnok a szép ünnepből a munkás hétköznapokra hívta fel az új pásztor figyelmét. Mohara, Patvarc képviselői is örömükről és gondjaikról szóltak azzal a hittel, hogy Isten kegyelméből megoldódnak a problémák. Ezt követték D. dr. Ottlyk Ernő püspök és dr. Nagy Gyula dékán üdvözlő szavak Kedves színfoltja 'tolt az ünnepi közgyűlésnek az, amikor az új lelkész volt gyülekezetének, Felsőpeténynek népes csoportja a templomban elénekelte volt lelkészük egyik kedves énekét. A jelenlevő lelkészek üdvözletéi Gartai István esperes adta át az üj lelkésznek, majd Záborszky Csabd mondott köszönetét minden üdvözlésért. A bensőséges ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget, majd kezdetét vette a szeretet- vendégség a parókia helyiségeiben. A gyülekezet asszonyainak és leányainak D. dr. Ottlyk Er- nő püspök mondott köszönetét. Meleg szeretettel köszöntötte Németh Géztz nyugalmazott lelkészt, aki három hónapon keresztül pásztorolta a nyájat. Szabó István Evangélikus lelkész sikere országos pályázaton A XVIII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat kapcsán, szép sikert ért ed id. Dedinszky Gyula békéscsabai lelkész. „A békéscsabai szlovák tájny-elv kas zó tára” című mintegy 200 oldal terjedelmű dolgozatával. A bírálóbizottság a dolgozatot 2. helyeszéssel tüntette ki. A pályázati díjat megosztva adták ki ugyancsak egy másik második hellyel kitüntetett dolgozattal. Itt említjük meg. hogy id. Dedinszky Gyula már a múlt évben is hasonló kutató munkájáért „A szlovák betű útja Békéscsabán” 2. helyezést ért el és megkapta a Művelődésügyi Minisztérium külön- diját is. Szívből gratulálunk id. Dedinszky Gyulának, örülünk annak, hogy Békéscsaba folyamatosan ad tudós papokat az országnak. A budapesti protestáns, ortodox, izraelita lelkészek részére egyre számon tartottab- bakká vájtak a Hazafias Népfront által rendezett tájékoztató előadások. Hasznos és pótolhatatlan segítséget nyújtanak életünk, munkánk és szolgálatunk számára.' A tájékoztatók során fokozott figyelem és érdeklődés kísérte az utóbbit. Ez érthető, hiszen minden magyar ember — különösen a fővárosi — szivét megdobogtatja ez a n*év: Budapest. Hantos János, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese tárta elénk Budapest holnapját, „A főváros fejlesztésének legfontosabb vonásai a IV. ötéves tervben” című előadásában. Csaknem 40 milliárd forint- bői 20 milliárd jut új lakásokra és lakótelepekre. Alikor értjük ineg ennek igazi nagyságát, ha számba vesszük, hogy a II. és III. ötéves tervben — 10 év alatt! — 100 ezer lakás épült, most pedig öt év, alatt 90 ezer, zömében 2—3 szobás. 922 agyas új kórház épül. új rendelőintézet, az elavultakat bővítik és korszerűsítik. 15 ezer új óvodai férőhely, 630 tanterem, uszodák, sportpályák, művelődési otthonok, metróbővítés, útkorszerűsítés, felüljárók és hidak szerepelnek a tervben. Csaknem 40 milliárd! Lenyűgöző szám ez, s belőle csodálatos létesítmények születnek. S mindez az emberért! 2 millió 100 ezer ember kényelmes, megelégedett, kultúrált, boldog-békés életéért! Elkerülhetetlen szembe nem néznünk azzal a meggondolkodtató kérdéssel: ha népünk s annak felelős vezetői így, akkor mi, hivő emberek h o- gyan? Évek hosszú során tanúi vagyunk annak, hogy a HazaMessze a templomtól 42. zsoltár Mint a szarvas vágyik csörgő patakokra, lelkem úgy vágyódik hozzád, Istenem. Lelkem Istenre szomjazik, az élő Istenre — mikor mehetek már s jelenhetek meg isten színe előtt? Könnyem lett kenyerem éjjel és nappal, mert naphosszat ezt hajtják: „Hol a te Istened.?” Erre gondolok s elömlik lelkem: hogyan vonultam a sűrű seregben, vándoroltam az Isten házához örömrivalgással, dicsérettel, ünneplő tömegben. Miért csüggedsz el, lelkem, mért nem nyughatsz bennem? Bízzál Istenben — magasztalom még én őt, arcom szabadítóját, Istenemet! Elcsügged lelkem, rád gondolok hát a Jordán s Hermon vidékén, a Micár hegyen Özön zúg özönhöz: vízesésed hangja — kavargó hullámaid átzúdultak fölöttem. Nappal kegyelmét küldi ki az Űr, éjjel éneke van velem: imádság életem Istenéhez. Ezt mondom Istennek: „Sziklaszálam, miért feledkeztél el rólam, miért kell gyászban járnom szorongató ellenség miatt?” Csontomat őrölt szorongatóim gúnyja — naphosszat ezt hajtják: „Hol a te Istened?” Miért csüggedsz el, lelkem, mért nem nvughatsz bennem? Bízzál Istenben — magasztalom még én őt, arcom szabadítóját. Istenemet! Fordította: Bodrog Miklós Az egyliáztőrténeti szakcsoport műhelymunkájából Három évvel ezelőtt, 1968 elején ültek Össze először közös munkára a Teológiai Akadémia szakcsoportjai. Egyházi vezetőségünk tudvalevőleg ezzel az új munkamódszerrel is a lelkészek tudományos továbbképzését akarta elősegíteni; korszakkezdő indítványa a kollektív munka egyik igen fontos ágának: evangélikus lelkészeink közös tudományos munkásságának, a megindítója lett. Most az egyháztörténeti tanszék 15 főnyi szakcsoportjának munkájába szeretnénk bepillantást adni Olvasóinknak. A Teológiai Akadémia egyik tantermében a kemény fagy és hó ellenére csaknem teljes számban gyűltek össze messze vidékről március 3—4 napjain a közös munkában részt vevő gyakorló lelkészek. Vas megyétől Békésig, Bács-Kiskuntól Borsodig 10 különböző egyházmegye történeti érdeklődésű — sőt most már többségükben több éve tudományos kutatást is folytató — lelkészeinek tudományos műhelyében vagyunk. A szakcsoport vezetője, dr. Fabiny Tibor professzor bevezető írásmagyarázatában Máté 25, 21, verse alapján az egyház Urától ránkbízott történeti kincsről szólt, amelynek nemcsak őrizői, hanem egyúttal ka- matoztatói, tehát feldolgozói, rendszerezői és értékelői is vagyunk. Ehhez pedig „jó” tájékozottság, tehát a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális összefüggések alapos ismerete és elemzése is szükséges, de egyúttal „hű”, szolgálatkész szív is, hiszen nem uralkodni akarunk az anyagon, hanem annak feltárásával az élő Krisztust akarjuk szolgálni annak a népnek a szolgálatával együtt, amelyhez való hűségre a ma feladatai köteleznek. Ezután Hemád Tibor gye- nesdiási igazgató-lelkész, majd Huley Alfréd páhi lelkész az egyházi néprajz fontosságáról tartott egy-egy referátumot. A muzeális „tárgyi” emlékek és az ugyancsak gyűjtés alatt levő „szellemi” kincsek mellett a néprajznak ez a „lelki” ága olyan jellegű anyag, amelynek az Összegyűjtése, rendszerezése és 'közkinccsé tétele az egyház sajátos feladata. Az egyházi vezetőség előzetes hozzájárulásával döntés született ezen az ülésen arról, hogy kellőszámú jelentkező esetén létrehoz egyházunk — az egyháztörténeti munkaközösség alcsoportjaként — egy Néprajzi Szakcsoportot is, amely tájegységenként szervező, hozzáértő lelkészek vagy gyülekezeti tagok közreműködésével, és ugyanakkor a Néprajzi Múzeum illetékeseivel összhangban feltérképezné és feldolgozná a hazai evangéli- kusság országos néprajzi anyagát. Ezután Szigeti Jenő nagy- figyelemmel kísért előadása következett az egyháztörténeti kutatás módszertani kérdéseiről. Szakértelemmel elemezte a kutatókra váró elméleti és gyakorlati feladatokat, különös tekintettel a levéltári kutatás és az ún. „cédulázás” alapszabályaira. Kovács Pál szarvasi igazgató-lelkész a nemrég lezajlott Tessedik-ilnnepségekről számolt be, majd ismertetett több egykori Tessedik-prédikációt 1797-ből. Ezek eddig nyomtatásban még nem jelentek meg, ő fordította le őket a közelmúltban szlovákból magyarra abból az értékes kéziratból, amelyet Tessedik egykori szarvasi kántora, Kristóffy György jegyzett le az ótemplomi orgona mellől. Igen érdekesek és tanulságosak ezek az igehirdetések. Szarvason volt tanár a reformkor kiemelkedő költője és Írója: Vajda Péter is. Róla, a bakonyaljai Vanyola szülöttjéről Németh Tibor vanyolai lelkész hozott referátumot, különös tekintettel a február 10- én Vajda szülőfalujában megrendezett és az egész község nagy érdeklődésével kísért ünnepségre, Megtudtuk azt Is, hogy Vajda Péter helyet kap a zirci apátság egykori épületében berendezendő Bakonyi Panteonban is. — Németh Tibor, ezenkívül a pápai Református Gyűjtemény Könyvtárában fellelt ismeretlen „Hun- garikákról” és a lovászpatonai parókiális könyvtár néhány'értékes régi könyvéről adott még tájékoztatást. Ugyancsak komoly érdeklődés és őszinte megbecsülés kísérte Tóth-Szőllős Mihály du- naegyházi lelkész beszámolóját, aki az 1968-ban kiadott „Dunaegyháza község története” című gyűjteményes munkáról, mint annak egyik társszerzője adott ismertetést. Ezt egybekapcsolta újabb helytörténeti kutatásaival, amelyek során Hajnóczy Józsefnek, az egykori iunaegyházi lelkész Martinovics-összeeskiivésben részes vértanú-fiának, újabb értékes adatait tárta fel. A tavalyi március 15-i vetélkedőn a dunaegyházi Honismereti Szakkör a 100 000 forintos első díjat nyerte; ezt egy helyi múzeum alapítására fordítja a község. Kultúrházukat pedig Hajnóczy Józsefről nevezték el nemrég, aki mellesleg keresztkomája volt Tessediknek. — Örömmel töltötte el a szakcsoport tagjait, hogy a Honismereti Mozgalom 10 éves működése alkalmából a Bács-Kjs- kun megyei Tanács mind Tóth- Szőllős Mihály, mind Huley Alfréd lelkészeket elismerő oklevéllel tüntette ki. Az első munkanap végén Sólyom Károly paksi lelkész, a Tolna-Baranyai egyházmegye espereshelyettese az előző ülésen felkért témáról, a panno- niai kereszténység összefoglaló elemzéséről hozott dolgozatot, különös tekintettel annak 1000 év előtti szervezeti kérdéseire és teológiai irányvonalára. Mindazt, amit a munkaülés második napján, mint az előttünk levő esztendőre szóló feladatot tűzött célként maga elé a szakcsoport, akkor fogjuk ismertetni lapunk olvasógárdájával, amikorra remélhetőleg letehetik a szakcsoport tagjai újabb szerény hozzájárulásukat — magyar evangélikus- ságunk és az egész magyar népünk iránti megbecsülésük, de elsősorban Isten iránti hálájuk jeléül — egyházunk asztalára. Dr. Fabiny Tibor fias Népfront szervezetében és irányítása alatt egyre jobban egy családdá forr össze a nemzet. Örömmel vallhatunk arról, hogy ennek a családnak őszinte szívvel és meggyőződéssel mi hivő emberek is tagjai vagyunk. Népünk eddig elért eredményei dokumentálják népűn): egységének és erejének a tényét. Az elért eredményeket. látva, van okunk örömre és van okunk bizalomra. Az elért eredményeknek mi is haszonélvezői vagyunk. Népünk iránt érzett szeretetünk, sorsáért és jövőjéért való felelősségünk indít arra, hogy a magunk helyén, a magunk eszközeivel bekapcsolódjunk a IV, ötéves terv nagy erőfeszítéseibe. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai, megmutatták, hogy a népi-nemzeti egység megvalósításában, hazánk felvirágoztatásában, népünk javáért folytatott fáradozásban jól és gyümölcsözően tudunk együtt gondolkodni, együtt érezni, együtt dolgozni más világnézetű testvéreinkkel is. Az, ami ebben a hazában történik, az egész nép javát szolgálja. Az új gazdasági program, a IV. ötéves terv az egész ország boldogulását munkálja. S mi, hivő emberek úgy tudunk jelen lenni népünk fáradozásában, ha mindent megteszünk — hogy csak a legfontosabbakat említsem — a közéleti tisztaság, a közösség iránt érzett felelősség- érzet, a munka és termelés hatékonyságának fokozása, a rmmkaerköics színvonalának emelése érdekében. Ezzel lényegében véve nemcsak a magunk szolgálatát látjuk el jól és hűségesen, hanem gyümöicsöztetjük azokat a teológiai felismeréseinket, amelyekre az elmúlt esztendők során eljutottunk. Blázy Lajos Különös éjszaka Emlékezel még Jézus utolsó vacsorájára ? Milyen különös vacsora volt! Utána sötét éjszaka borult Jeruzsálemre. De ez is milyen különös volt. Teljesen magára maradt Jézus. Tanítványai elfutottak mellőle, ő tudta, hogy így lesz. Meg is mondta nékik: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotrán- koztok bennem. elhagyta mindenki. De Jézus nem hagy el solia bennünket. Feltámadása után ezt mondta: Veletek vagyok minden nap a világ végéig. Jézust a főpapnak, Kajafásnak a házába vitték. Vallatták. Ütötték. Hazugságokat akartak ráfogni. Amíg ő benn volt a házban, Péter kinn az udvarban a tűz mellett meleAmikor befejezték a vacsorát, Jézus tanítványaival együtt a Gecsemáné-ikertbe ment. Ott szokta tölteni az éjszakát. Nagyon szomorú volt. Gyötrődött. Fűidre borult és úgy imádkozott: Atyám, ha lehetséges, ne kelljen a szenvedés keserű poharát kiinnom. De így fejezte be imádságát: Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te. Három tanítványát, Pétert, Jánost és Jakabot megkérte, hogy maradjanak ébren, imádkozzanak vele. Nem akart magára maradni. De azok elaludtak. Háromszor ébresztette fel őket. Amikor harmadszor szólt hozzájuk, megjelent Júdás. Jézushoz lépett. Megcsókolta. Ezzel adott jelt a főpap katonáinak, akiket odavezetett. Azok Jézusra rohantak. Megkötözték és elhurcolták. A tanítványok ijedten szétfutottak. Csak Péter és János követte Jézust távolról. Miért engedte Isten, hogy az ő kedves Fia ennyire magára maradjon? — kérdezed. Azért, hogy nekünk ne kelljen soha ennyire elhagyottá válnunk, öt gedett. Háromszor kérdezték meg tőle: te nem Jézus tanítványa vagy? Ö félt és háromszor is letagadta. Azt mondta Nem ismerem őt. Semmi közöm hozzá. Amikor harmadszor is letagadta, már hajna lodott. Megszólalt a kakas. Péternek eszébe jutott Jézus. Kiment és keservesen sírt. Nagyon szégyellte magát. Sok szégyellnivaló van a mi életünkben is. Bárcsak sírni tudnánk Péterrel együtt. Jézushoz kell vinnünk szégyenünket. Ö rendbe tudja hozni. Ezért mondta egyszer: Boldogok, akik sírnak, mert magvi- gasztaltatnak. A pityergós nem sokat számít. De Jézusnál sírni jó. A mi dogunk ma könnyebb, mint Jézus tanítványainak volt azon a különös éjszakán, nagycsütörtök és nagypéntek között. Jézus azóta feltámadt. Él. Nekünk nem kell megbotrán- koznunk benne. Nem kell Jú- dássá válnunk. Nem kell gyáván megtagadnunk, ahogy Péter tette. Vigyázzunk és imádkozzunk, hogy kísértésbe ne essünk. CSALÁD! HÍREK — HAZASSAG. Sáfár Lajos gépészmérnök és dr. Sze- merédy Margit döntőbíró február 27-én Sopronban házasságot kötöttek. Az esketést. a vőlegény édesapja, Sáfár Lajos gyomai lelkész végezte. — HALÁLOZÁS. Ozv. Krittle Ervinné, sz. Krolópp Irén, Králik Ervin volt vanyarci lelkész özvegye, rövid szenvedés után 78 éves korában elhunyt. Temetése március 4-én volt a vanyarci temetőben a gyülekezet és a község nagy részvéte mellett — Mogyoróssy Gyula ny. lelkész, a bakónyszentlászlói gyülekezet egykori lelkésze, aki a nyugalom éveit negyedszázada szülő falujában, Bükön töltötte, 88 éves korában elhunyt. Temetésén Komjáthy Lajos büki lelkész hirdette Isten igéjét — Nagy Lajos, a szombat- helyi gyülekezet mintegy másfél évtizeden át volt felügyelője 78 éves korában elhunyt. Negyven esztendőn át viselt gyülekezeti tisztséget és az egyházmegye megalakulása óta tagja volt az egyházmegyei presbitériumnak és számvevő- széki tag is volt — Kiss Sándor, a jánosházai kis gyülekezet volt gondnoka, lapunk hűséges olvasója súlyos betegség után 65 éves korában március 6-án elhunyt Nagy részvét mellett temették el március 8-án Benkő Béla kissomlyói lelkész szolgálatával. — Dr. Zelenka István tudományos főmunkatárs, az egykori miskolci Evangélikus Jogakadémia tanára és utolsó dékánja, Zelenka Pál egykori püspök unokája 67 éves korában, február 7-én Budapesten elhunyt Temetése március 16- án volt a Farkasréti temetőben.