Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-06-13 / 24. szám
A Biblia Ki írta Mózes öt könyvét? Előző cikkünkben láttuk, hogy Mózes öt könyvét nem írhatta egy ember. Különböző irodalmi egységek vannak benne s ezek között legfeltűnőbb a különbség a Jahvista és Elohista iratok között. Nem véletlen, hogy e kettő különbségeit ismerték föl először. Egy hildesheimi lelkész, név- szerint Witter, már 1711-ben fölfedezte, hogy Mózes 1. könyvében két különböző isten- névvel találkozunk: egyszer Jahve, másszor Elohim az Isten héber neve. Idővel arra is rájöttek, hogy az istennév két különböző használata azért van, mert nem egy. hanem legalább két szerzővel kell számolnunk. És ezt a két szerzőt nevezték él azóta Elohis- tának és Jahvistának. Később felfedezték, hogy egy Papi irattal is kell számolnunk a Pen- tateuchosban. Mi itt most megelégszünk ezzel a három szerzővel és eltekintünk a tudósoknak egyéb megállapításai tóL Sok aprólékos kutatási eredményt is figyelmen kívül hagyunk és csak arra szorítkozunk, amit ma az ótestamentomi kutatás erről a három forrásiratról, illetve szerzőről mond. Eszerint a Jahvista körülbelül Salamon korában élhetett, tehát kereken 900 évvel Krisztus születése előtt Talán 200 esztendővel később élt az Elohista. Es a papi szerző irata kétségtelenül a legkésőbbi a három gyűjtemény között. Ez az irat a babilóniai fogság idején, vagy hamarosan utána keletkezett, tehát mindenképpen 586 után Krisztus előtt. Ma már világosan meg tudjuk állapítani, hogy a Jahvista és Elohista nemcsak az isten- név használatában térnek el egymástól. Különben is sok nyelvhasználati és stílusbeli különbség figyelhető meg náluk. így például a Jahvista iratban „kanaániak” Palesztina őslakói, míg az Elohistánál az „emóriak”. A Jahvistánál „Sinai”, annak a hegynek a neve, ahol a törvénykönyvet Mózes kapta, az Elohistánál pedig „Hóreb”. Mindez azonban egy kicsit még mesterkéltnek tűnhetik az olvasónak. Jobban érzékeljük a különbségeket, ha a három szerző néhány tipikus elbeszélését felsoroljuk. A Jahvista írta a paradicsomi törNGELIKUS FÖLDRADZ Hazám... Á kicsiny Erdély történelme mindig akkor kapcsolódott be az ország történelmébe, amikor a protestánsok ügye válságosra fordult A nagy protestáns fejedelmek mindenkor komoly veszélyt jelentettek a bécsi udvar számára. Bocskay, Bethlen, Rákóczi neve így rákerült egy-egy vallásbéke okmányra. (Bécsi-béke, 1606, Nikols burgi-béke, 1621, Linzi- béke, 1645.) Ezek a vaUástoekek is fk „papirosbékék” voltak. A Habsburgok az ellenreformációt, a protestáns üldözést felhasználták magyar üldözésre. Különösképpen sokat szenvedtünk I. Lipót alatt, aki tudatos magyargyűlölő és fáradhatatlan protestánsüldőző volt. Korábban is, de Lipót rémuralmának és abszolútizmusának eredményeképpen kovácsolódott egybe a nemzeti szabadság a vallásszabadság ügyével. A nemzet ösztönösen érezte, hogy a kettő elválaszthatatlanul egybetartozik. 1686-ban. mint '^elpusztult Jeruzsálem” szabadult fel Buda a török megszállás alól, s ez. időtől fokozatosan szorították ki a félholdat az országból. A felszabadított területeket a Habsburgok saját rendelkezésű birtokoknak tekintették, betelepítési politikájukkal pedig a nemzet gerincét akarták megtörni. Ezzel a manőverrel a későbbi nemzetiségi viharok magvait vetették el. Eközben a nemzet legjobbjai újra, meg újra megszervezték az ellenállást. Thököly, Rákóczi Ferenc hosszan tartó szabadságharcot folytatott az önkény ellen, melyből nem hiányzott a vallásszabadság motívuma sem. A protestáns- sag szomorú és áldatlan helyzetéből némi javulást a felvilágosodott császár. II. József hozott. Az 1781-ben megjelent híres „türelmi rendeletéinek olyan eredroenye volt, amely Bécset és a római katolikus egyházat is meglepte. Több, mint ezer gyülekezet alakult és legtöbb templomunk ebben az időben épült. Ki gondolta volna, hogy az ellenreformáció 150 éves pusztítása, valamint a hosszan tartó Habsburg elnyomás után még ilyen erős hit lappang a protestantizmusban ? A 19. század derekán az európai szabadságmozgalmak láncszemeként nálunk is kitört a forradalom, amelyből eddig még nem tapasztalt szabadságharc bontakozott ki. Az első vallásegyenlőségi törvény is ekkor született (1848. XX. te.). A szabadságharc rövid és véres volt, de még kegyetlenebb és véresebb volt a megtorlás. Az újabb elnyomásból némi enyhülést az 1867-es kompromisszum hozott. A Habsburg uralomnak az hazám ^ elvesztett első világháború vetett véget. A rövid ideig tartó Tanácsköztársaság szétválasztotta az államot az egyháztól, az egyházi vagyont s az iskolákat államosította. Az utána következő fehér terror, majd a Horthy-éra restaurálta a „Regnum Marianum” eszméjét és egy groteszk társadalmi rezervátumot csinált az országból. Igazzá váltak a szavak: „Elnyomás, szolgasors, ez volt a rend ezer évig...” A második világháborúba ismét belekényszerítettek bennünket A „leghűségesebb barát”, szövetséges és fegyvertárs végül meg is szállta az országot. Csak 1945. április 4-én szabadultunk fel. A nagy vonásokban vázolt történelmi szakaszban egyházunk népe mindig egységben a néppel harcolt a függetlenségért, a nemzet ügyeiért, a szabadságért. Eközben egyházunk is átélte a nagy teológiai megújulásokat és változásokat. A német pietizmus hozzánk is eljutott és sajátosan magyar ízű kegyességgé formálódott. A felvilágosodás hatására nálunk is jelentkezett teológiai racionalizmus és a múlt században a liberalizmus Az első világháború alatt és az azt követő időkben az „új refor- mátori” teológia állított sorompóba lelkes teológusokat, majd a két háború között skandináv és angolszász hatásra az evangélizáció mozgalma ért el szóra érdemes eredményeket. Ezek a teológiai irányzatok azonban nem érintették az egyház népének az egészét sohasem. Az egyház tömegeire inkább volt jellemző az egészséges lutheri vallásosság és kegyesség. Az első világháború után az ország területével együtt megcsappant az evangélikusság száma is. A felvidéki szlovák, a délvidéki német és az erdélyi szász (amely nemzetiségeknek függetlenségi tendenciája egyházi vonatkozásban is mindenkor mégvolt, sőt az erdélyi szászokét törvény biztosította), valamint ezeken a területeken élő magyar evangélikusságot elvesztette az egyház. De a két háború között, alkalmazkodva az állami politikához, az egyház szervezete változatlanul a régi keretek között mozgott, így örököltük pl. a felszabadulás utánra a négy egyházkerületet, amely a régi Magyar- ország koncepcióját tükrözte. (Bányai, Dunántúli, Dunán- inneni, Tiszántúli.) A felszabadult egyház a régi világból magával hozott terhekkel indult s bizony sok küzdelem és tusakodás után. tudta csak kialakítani számarányának és a realitásoknak megfelelően egyházi szervezetét. A két háború között az ország összlakosságának mintegy 5—6 százaléka volt lutheránus. Dr, Rédey Pál ténetet <1 Móz 2—4), a bábeli toronyépítés (1 Móz 11), valamint Sodorna és Gomora történetét (1 Móz 19). Elbeszélő művészetének egyik legszebb darabja József és testvéreinek a története. A Jahvista általában mestere a szónak. Nem sokkal kisebb azonban a teológiai jelentősége sem! Miben látja a Jahvista igehirdetésének a célját? Utalnom kell itt a Biblia első 11 fejezetének az egészére. Drámai elevenséggel ecseteli a szerző, hogy hogyan lesz egyre nagyobb a szakadék Isten és az ember között a bún miatt (1 Móz 3) és a háttérben hogyan lesz egyre inkább valósággá, hogy Isten szeretete nagyobb a bűnnél! Tehát Pál apostol szavaival is jellemezhetnénk a Jahvista teológiai célját: minél inkább erőre kap a bűn, annál erősebb lesz a kegyelem. A József-történetekben pedig nagyszerű éleslátással írja le a Jahvista, hogy hogyan feszül egymásnak a rövidlátásból fakadó emberi gonoszság és Isten életet irányító akarata, amely ezt a gonoszságot is rejtett céljainak a szolgalatéba állítja! Sem József, sem testvérei nem valami megnyerő és „jellemes” emberek, József például megérdemelte, hogy végül is eladják testvérei. Beképzelt magatartásával csak ingerelni tudja őket. És emberileg Jákob sem járt el helyesen a testvérek össz.ekü- lönbözésében. Tehát senki sem ártatlan ebben a történelemsorozatban. De most jön Isten és az emberi botladozásök és bűnök mozaikköveiből összerakja a maga céljának megfelelő festői jövőt. A család Egyiptomba költözik és ott új hazára talál. Közben meg kell mindenkinek alázkodnia és engedelmeskednie Isten akaratának, de vétkeik végső következményei alól felmentést kapnak. Ezért mondhatja József testvéreinek némi joggal: „Ti ugyan rosszat gondoltatok felőlem, de Isten ezt a rosszat jóra használta föl!” S közben mi hozzáfűzhetjük, hogy bizonyos értelemben Józsefre is érvényes ez a megállapítás. Azért időztünk egy kicsit hosszabban József történeténél, mert éppen itt tűnik ki először az a korábbi megállapításunk, hogy a Biblia nem „szent” emberek történetét Írja meg. Alakjai bűnös emberek, tele vannak emberi hibákkal, egyáltalában nem hős példaképeink. De a Jahvista éppen arról akar itt bizonyságot tenni, hogy mennyire világosan látja Isten az emberi gondolkodás és szándék romlott voltát, amit korábban így fejezett ki; hogy szive gondolatának minden alkotása csak rossz! Ennek ellenére nem esik kétségbe a Jahvista, sem gúnyos irónia nem hatalmasodik el benne. Hiszen tudja: Isten mindig több, mint az emberi gonoszság. Erről akar a Jahvista bizonyságot tenni. Az Elohistának nincs ilyen világos „programja”! De népének a történetét ő sem tudja elképzelni Isten nélkül. A tőle származó legizgalmasabb történet Izsák föláldozása. Nincs teremtéstörténete és ő azzal kezdi, hogy milyen ígéretet adott Isten Abrahämnak (1 Móz 15), majd azzal fejezi be Józsué könyvének 24. fejezetében, hogy a választott nép hűséges marad Józsué vezetésével az egy Istenhez. Elbeszéléseit persze újra meg újra megszakítják a Jahvista és a Papi irat szerzőjének elbeszélései és történetei. Mégis találhatunk az Elohistánál valami egészen újat és fontosat. A Jahvista nem töri a fejét azon, hogy hogyan is kerül kapcsolatba Isten az emberrel, hanem, egyszerűen kijelenti, hogy az ŰR beszélgetett valakivel. Az Elohista ezzel szemben elkezd gondolkodni ezen a tényen és a következő eredményre jut. Isten nem ember, tehát nem is beszélhet úgy, mintha ember volna. Ha el akarja mondani véleményét, akkor közvetítőkre van szüksége, vagy az embernek egészen különleges állapotára. Ezért beszél az Elohista arról, hogy Isten álomban jelenti meg az embereknek akaratát. Vagy angyalai jelennek meg az embernek és beszélnek Isten nevében. így teremti meg az Elohista a kapcsolatot Isten láthatatlan világa és a földi emberek között. Elsősorban mégis a próféta lesz szerinte az a földi követ, aki közvetít Isten és az emberek között Az Elohista megítélése szerint Mózes egy ilyen prófétai személy és ezért közei fekvő a föltevés, hogy az Elohista irata ótestamentomi prófétai körökben íródott. D. dr. Pálfy Miklós FARADT VAGYOK A nap még ólom tagjaimban Hálás vagyok Neked, hogy jó ügyért fáradhattam el es pénzt is kaptam, Uram, hogy használhattam hangomat. vallamat, karomat, kezemet Uram, oly fáradt vagyok. Már el is alszom. Halleluja e napért. Ámen. Afrikai Imádság. Az „Ich singe dein Lob durch den Tag* e. kötetből — Aussaat Verlag, Wuppertal — fordította; Bodrog Miklós A szlovákiai testvéregyház gyásza D. Adamis Gyula nyugalmazott esperes Pozsonyban 88 éves korában rövid szenvedés után hazatért Urához. Pozsonyban temették el nagy részvét mellett. A pozsonyi teológia tiszteletbeli doktora volt. Hosszú szolgálata és élénk szellemi tevékenyseggel töltött nyugdíjas évei alatt idősebb magyarországi lelkészeink közül többel tartott fenn töretlen barátságot és le velezést. Lapunkat nem csak rendszeresen olvasta, de gyakran levélben hozzá is szólt cikkeinkhez. „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” 2. Tim. 4, 7) Beíratás vallásoktatásra A hittanbeiratások az 1971/72. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban junius 16-án, szerdán délután 14—18 óráig és június 17-én, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesznek. A tanulókat vallásoktatásra abban az iskolában kell beíratni, amelyben a rendes beiratást végezték. A betratest az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beiratäst végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti. KEREKASZTAL-ISTENTISZTELET Kerek^sztal-beszélgetes for- tiszteletek ilyen bibliaóra-szerű májában megtartott kisebb lét- átalakítása sokak szerint igen számú különleges istentisztele- vonzó, mert lehetőséget ad a tekkel kísérleteznek Hohen- kölcsönös tapasztalatcserére, mölsenben (NSZK). Az isten- (epd) ^Megváltja életedet a koporsóid!* Eltemették Váradj Lajos esperest A farkasréti temetőben több százas gyászoló gyülekezet volt együtt, amikor utolsó földi útjára kísérték Várady Lajos budai esperest, a Gyülekezeti Segély országos lelkész-vezetőjét. Nemcsak a budavári gyülekezet tagjai, hanem barátai, tisztelői, lelkésztársai is szomorú némasággal vették körül a koporsót. Esperestársai s a Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadói közül is sokan eljöttek az ország minden részéből, hogy búcsúzzanak tőle. A igehirdetést D. dr. Ottlyk Ernő püspök mondotta, aki egyben parókustársa is volt a budavári gyülekezetben. Hadd közöljünk részleteket belőle. „AMjad én lelkem az Urat, aki megváltja életedet a koporsótól. kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged!” 103. Zsoltár „Ez az ige Varady Lajosnak szivéhez közel álló igeje volt, s amikor ravatalánál szeretett igéje újra felhangzik, akkor halála és koporsója is prédikál. Egész életműve azt tükrözi, hogy mindenekelőtt és minde- nekfelett pap volt. evangélikus lelkész volt, akit Isten kora ifjúságában elhívott a lelkészi szolgálatra, hogy azután élete végéig ebben az alapvető feladatban és funkcióban égjen el élete. Az evangélikus lelkész: a szolgálat embere. Nem önmagát keresi, hanem az Isten ügyét. Isten viszont sohasem tartja meg önmagánál a szolgálattevőt, hanem mindig odairányítja az embertársak körében végzendő szolgálatra. Szent körforgalom ez: aki odatér Istenhez, azt ő visszatéríti az emberhez, a testvérszeretet cselekedeteinek gyakorlására. Várady Lajos az őt szolgálatra elhívó Istenhez tért vissza. Életének és szolgálatának egyetlen jutalma van: ha foganatos, eredményes és gyökeret vert az a szolgálat, amit végzett. Ennek pedig nagyon egyszerű az alapgondolata: mindig a legaktuálisabb módon segíteni, a szeretet szemével észrevenni a hiányt, és azt helyrehozni, az élet sebeit gyógyítani, az embereket szeretni és szeretni. Varadj' Lajos felejthetetlenül áll az embereket segítő sze- retetével hívei előtt. Abban volt nagy, ahogyan segített. Szerette p'ülekezetét, s annak tagjai is őt. Segítő szolgálata továbbterjedt gyülekezete határainál. Egy- házmegj'éje ugyanúgy, mint a Gyülekezeti Segély révén soksok egj'házközség ebben az országban hálás neki. Az embert szolgálta tollával is, megjelent cikkein, elbeszélésein, szépirodalmi alkotásain keresztül. Testvéri érzéssel fordult az ökumenikus kapcsolatok ápolása felé. így vált szélessé és átfogóvá segítő szolgálata. Halála egész egyházunk számára veszteség. Vigasztalást és erőt Istenben találunk, ő váltja meg életünket a koporsótól, kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg.” Maga a gyülekezet külön is megemlékezett váratlanul elköltözött lelkészéről a pünkösdi istentisztelet keretében. A zsúfolt padsorok, a régen nem látott nagy templomi gyülekezet maga néma bizonysága volt a megrendült gyásznak. Az igehirdetést és emlékezést itt is D. dr. Ottlyk Ernő püspök mondotta. Életének, szolgálatának adatai maguk is beszédesek. Pesterzsébeten született 1911-ben. Iskoláit az érettségiig is ott végezte. Teológiai tanulmányait Sopronban, majd a szigorlat után egy évig Halléban folytatta. 1934-ben avatták lelkésszé a Deák téri templomban. Segédlelkészi szolgálatot Tápiószelén, majd a Fasorban teljesített egy-egy évig. Lelkészi és egyház közigazgatási tevékenységére és magatartására kitörölhetetlen hatással volt fasori principálisa. Kémény Lajos esperes. Amikor Csepelre került, s ott önálló egyházközséggé szervezte a. gyülekezetei, megmaradt Kemény Lajos tanítványának és munkatársának. A régi budapesti egyházmegye aies- pereseként is mellette szolgált. 17 évi csepeli szogálat után a budavári gyülekezet hívta meg lelkészének 1952- ben. Hamarosan a budai egyházmegye esperesének választották, s ebben a tisztségben több cikluson át szolgált. Halála után néhány nappal bontották fel az esperesválasztó szavazatokat, amelyek egyhangúlag ismét őreá estek. Számos közegyházi munkaterületen dolgozott. de két kedves munkaterületét ki kel] emelnünk. Szerette és magas szinten művelte az egyházi szépirodalmat. A Gyülekezeti Segélynek pedig friss lendületet adott, apolta a munkatársi összetartozást és szélesítette a segítő szeretet gyümölcsöző munkáját. A szeretet egysége akkor is valóság, ha Isten népének két részére gondolunk: a még itt küzdőkre, s a már megérkezettekre. Ezért legyen áldott az Isten, A temetési menet A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG íratterjesztésí szünetet tart. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember L után tud eleget tenni, mivel a postai küldeményeit feladása szünetel. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan.
