Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-09 / 19. szám
Szerelem, lazassag, család Áldott állapot, vagy terhesség? Országszerte halljuk ezt a biblikus, szép kifejezést: „áldott állapotban van”. Hivatalos nyelvünk pedig így jelöli: „terhes”. Népünk ezzel a kifejezéssel csak azokat illette, akik „bal- rul” kerültek ebbe az állapotba. Megesett lányokat és „félrelépett” asszonyokat. Hogy valóban teher ez, arról ok tudnának beszélni. Elsősorban is lelkiismereti teher, amitől nehéz megszabadulni. Ehhez jön a tárgyalótermek fojtott levegője, az apátlanság, az emberek kegyetlen, szeretetlen ítélkezése, megszólása. Bár e téren sokat változott körülöttünk a világ, s ha könnyebbedet! is a teher, mégiscsak az. Az egyenes úton szerzett, anyaság: áldás. Áldás, és nem teher, még akkor is, ha sok nehézséget s áldozatot jelent. Köztudott dolog, hogy nagyon szomorú helyet foglalunk el a születések világranglistáján. Okát évek óta sokan keresik és kutatják. A helyzet javításán sokan fáradoznak, sokat tettek s hisszük, teszünk is még. E néhány sor is segítség szeretne lenni. Pár őszinte szó egy négygyermekes családapa gondolataiból. A kérdés nagyon bonyolult és sokrétű. Nehéz e kérdésről ilyen röviden szólani. Legyen talán ez is jel: nem kell róla sokat beszélni, hanem tenni kell! Népünk társadalmának öregebbik felét, ha kérdik: hány testvéred van, vagy volt? A felelet többségükben ez: 5 s ettől fölfele. A múlt század végén, a statisztika szerint 1887- ben egy magyar család átlag 5 tagú volt, ugyanakkor 1960- már csak 2—3 között van. Akkor azt szólták meg, akinek kevés gyermeke volt. Ma sokszor megszólják, „ügyetlennek”, „felelőtlenek” tartják azt, akinek több van. Egy kicsit ez a kérdés a divat és a korszellem kérdése is, ami alól sokan nem tudják kivonni magukat. E korszellemen kellene áttörni egészséges gondolkodással és példamutatással. Nézzünk meg most közelebbről néhány okot, mely ezt a helyzetet teremtette, s ezt a korszellemet szülte. L A FÉSZEK HIÁNYA. E nélkül szülni felelőtlenség és nagy gond. Sokan mondják s joggal: gyermekáldás és lakáskérdés összetartoznak. így is van. Albérletben, vagy ennél még rosszabb helyzetben, hogyan? Máshol a lakás kicsisége nem engedi meg. Ne vigasztaljuk a fiatalokat azzal, hogy a mi időnkben sem voltunk bőségben a hellyel. Sok lakásban egy szobában szorongott a népes család. Minden ágyra jutott 2—3 is. Sajnos így volt. Ma nem kívánjuk, hogy így szülessenek a gyermekeink és unokáink! Helyet, fészket kell készítenünk nekik s ez a mi feladatunk. Tudjuk, látjuk mennyi erőfeszítés s mennyi szép eredmény született már e téren. Azt is tudjuk ez még nem elég. Nem akarjuk, hogy ott kezdjék, ahol mi. Legyenek is igényesek a mi fiaink és unokáink, mert előbbre jutni csak az tud és fog, akinek vannak igényed. Csak ne legyenek elérhetetlen s koraszülött igényeitek. Olyannal ne álljatok elő, amit nem lehet, vagy amibe bele- vérzik a szülő, anyátok és apátok! A fészek felméréséhez alázat, szerénység és nagy bölcsesség kell, s nem utolsósorban hit, amit a régi öregek így fejeztek ki: „ahova az Isten nyulat teremt, bokrot is ád”. Higgyétek el: kicsi helyen elfér a kiságy! 3. NINCS NAGYMAMA, NEM ELÉG A NAPKÖZI, ÓVODA. A szülők dolgoznak. Reggel mennek, este jönnek. Kié legyen ezalatt a gyermek? Nem egy fiatal gyötrelmes kínja ez. Ügy szeretnének gyermeket, de hogyan? Nagyot léptünk a szülési szabadság meghosszabbításával s a havi 600 forintos gyermeksegéllyel. Élnek is vele sokan. De nem elegen. Beleszól a vitába a pénztárca, az elhagyott munkahely, a közösség, melyből kiesik s helyette jön a magány a gyermekkel... Nem folytatom ... Éjfélig tartanak e viták sok otthonban s nem győzném leírni. Gyermek, vagy pénz, karrier , , . nem hasonlít e kép ama végzetes pillanathoz, amikor Judásnak kell döntenie a főpapok asztalánál? ... 30 ezüst pénz, vagy a Mester!? Rám néz a plakátról egy könyörgő gyermekarc: miért nem születhetek én e világra? 3. ANYAGIAK. Hozomány nem minden fiatalnak jut s ennek is nagy a skálája Vannak, akik beülnek a készbe. Ez a kisebb része. A nagyobbik felének induló „tőkéje” van, amihez szorgalmas, becsületes munkával a többit nekik kettőjüknek kell előteremteni. Induló fizetésekből tudjuk nem könnyű. Berendezni egy lakást, lakhatóvá, kedvessé tenni egy fészket, nagy dolog! Sok helyütt évekre le van terhelve a családi kassza. Szép a szép lakás, de szomorú, ha benne így gondolkodnak: előbb megvesszük még ezt, vagy azt.. . aztán, talán jöhet már a gyerek. Hol a határ? Mikor jöhet? Milyen vastag az a tárca, mely elbír a szép lakás mellett már egy gyermeket is? 4.. TANULÁS. Gyermekeink nem akarnak megállni. Elégedetlenek önmagukkal szemben. Munka mellett tanulnak, többre, magasabbra vágynak. Majd, ha végzünk, akkor jöhet ... Addig nem. Nem köny- nyű úgy tanulni, hogy közben- közben egy gödrös kis kezecske eltakarja a betűket, rátenyerel a lapokra ... Nehéz ezt a kis kezet,eltolni, sírása mellett integrálni, nyelveket tanulni ... Nem könnyű, de lehet! 1—2 évet lehet, sőt néha tanácsos is várni, de sokat nem ... Eldönteni: mi a sok s mi a kevés? Be nehéz! 5. NYARSPOLGÄRSAG. Az előbbi négy olyan reális ok, ami van s aminek legyőzésében reménykedünk. Vannak azonban belső okai is e kérdésnek, melynek elsője ez. Az egyre növekvő jólét egyre többeket ültet bele a kényelmes székbe. Egy kényelmes, szép otthon nagy kincs. De lehet káros Is. A kényelemszeretet szüli a zsarnokokat, akik mások kényelmetlensége, áldozata árán kényelmeskednek. Paraziták, akik a másik ember zsírjából élnek... Az igazi élethez hozzátartozik az áldozat. A gyermek léte bizony kényelmetlenséggel, áldozattal jár. Sok álmunk, vágyunk temetője lehet. A „temető” is hozzátartozik az élethez. Nincs kegyetlenebb, félelmetesebb zsarnok az öregkori magánynál ... amikor „senkim sincsen” ; . . 6. JOBB SORSOT KÍVÁNÓK. Nagy családokból, sze"- génységből, nélkülözésekből, mélyről érkezettek véleménye ez. Érthető, ha ezt mondja s kívánja: „a gyermekem ne kóstolja meg azt, amibe belefájdult az én fogam”. Minél messzebbre a múlttól, ne kísértsen a dohos szegényszag. Egy legyen csak, de annak legyen meg mindene. Érthető, de félelmetes e gondolkodás. Túletetik a gyermeküket. A kövérség, a háj, se testben, se anyagiakban nem jó. Kapitalista vágyakkal, koravén gyermeket nevelnek. Mindennel körülrakják s mindentől óvják. Mit kezdjen vele a pedagógus és a társadalom, egy szocialista társadalom? Nehéz lecke ez, melynek keserűségét először is a szülők isszák meg. Minden szülő többet akar a gyermekének. Legyen is több és nagyobb, de ne minden áron! S ne egymás fölött, hanem csak egymás mellett. Ehhez persze testvér kellene ... Testvérek a fészekben, hogy testvéremmé lehessen minden ember! i. HIT HIÁNYA. Jövőbe vetett hit nélkül nem lehet gyermeket vállalni. A gyermek vállalása a legbiztosabb fészekben is kell, hogy hit kérdése legyen! Hiszek a holnapjában .,. hiszek Abban, Akitől kaptam... Ez a hit legyőzi az akadályokat! Vannak ma is sokan, akik e hit bátor hősei. Nagy áldozatok árán. de boldog reménységgel vállalják s nevelik fel gyermekeiket egy boldogabb, szebb jövendő számára. Nemcsak nekem kell okosan, bölcsen családot terveznem. Isten tervét is tudomásul kell vennem. Lehet, hogy ő csak egyet bíz rám, de tehet, hogy többet, .. Akik ezt elfogadják, hallják a minden anyának szóló égi üzenetet: „áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhed- nek gyümölcse .. Igen! ÁLDOTT! ' Herná-d Tibor Az is művészet... Goethe után németből Az is művészet, Isten adja: utunk néhány sugaras napja fényét szívünk ha hordozhatja . s bár régesrég elszállt a nyár, ragyogása még velünk jár, ____________ T. E. EVANGÉLIK US—ANGLIKÁN PÁRBESZÉD A dániai Logumklosterban április elején folytatták le a második hivatalos evangélikus —anglikán párbeszédet. A konferenciát Gunnar Hultgren nyugalomba vonult svéd érsek és Ronald Williams, Leicester püspöke vezették. Az egyház lényegéről és feladatairól szóló megbeszélések a két egyház teológiai egyezését, és különbözőségét igyekeztek feltárni (LWF) Presbiteri találkozó Pakson Lapunkban idén már többször beszámoltunk arról, hogy a gyülekezetek felelős vezetőit, presbitereit együttes találkozókra hívták össze az egyházmegyék, hogy közösen beszéljék meg, tusakodják végig Isten színe elé állva azokat a feladatokat, melyek előttünk állnak. Az eddigi együttléte- ken püspöki szinten hangzottak el előadások. A tolna—baranyai egyházmegyéből most olyan találkozóról kaptunk hírt, melyen az egyházmegye elnöksége vállalta a szervezésen túl á szolgálatok elvégzését is. 1971. március 21-én Pakson öt gyülekezet presbitériuma — Györköny, Bikács, Dunaföld- vár, Szekszárd, Paks — jött össze egész napos konferenciára. A megnyitó áhítatot Sólyom Károly espereshelyettes tartotta. Ez a megnyitó adta meg az egész napos együttlét alaphangját is: örömmel tekintünk előre a jövő'útjára. Az egyházmegye felügyelőhelyettese, Lugossy Béla tartott ezután előadást: „Laikusok a mai gyülekezetben” címen. Előadásában azt a felelősséget hangsúlyozta, amely a presbiterek és gyülekezeti tagok vállán is nyugszik az egyház életével és szolgálatával összefüggésben. A délelőtti istentiszteleten az igehirdetést Sólyom Károly végezte. Az istentisztelet után ugyancsak Sólyom Károly tartott tájékoztatót az egyházmegye aktuális kérdéseiről. Különösen is felhívta a figyelmet az év elején kiadott püspöki körlevél anyagi vonatkozású részeire. A délutáni program Németh István szekszárdi lelkész előadásával kezdődött Arról szólt, hogy mit várnak a gyülekezetek, a lelkészek és az egész egyházunk a presbiterektől. Az előadást hosszabb megbeszélés követte, melyben nemcsak a presbitereknek az egyház iránti szeretete, hanem felelőssége és tenjnnd vágyása is igen erős hangsúlyt kapott. A befejező áhítat hálaadásra hívta fel a jelenlevők figyelmét mindazért a jóért és szépért, amit a gyülekezetek életében tapasztalhatunk. A testvéri találkozó igen jó alkalom volt arra is, hogy családok egymáshoz közelebb kerüljenek. A paksi presbitérium tagjai hívták meg a vendégeket terített asztalhoz. Reméljük, hogy tovább szélesedik ez a jó kezdeményezés és mind több alkalommal számolhatunk be arról, hogy az egyház jövendőjéért felelősséget érző presbiterek és egyházi vezetők közösen állnak Isten elé a feladatok megbeszélésére. —h —y Egy kis gyülekezet örömnapja A Fejér megyei Gyúró evan- gélikussága sosem alkotott nagy gyülekezetét, de a hívek egyházhűsege mindig ismert volt. Az elvándorlás folytán egyre fogyó kis nyáj most példás áldozathozatallal hozatta rendbe az 1828-ban épült templomtornyot: a sisakra űj horganyzott gömb és kereszt került, kijavították a toronyablakokat, új villámhárítót szereltek fel. Minderre a buzgó hívek néhány nap alatt 12 000 forintot adtak össze A munkálatok befejezése után meglátogatta a I gyülekezetét és istentiszteleten szolgált az egyházkerület püspöke, s az egyházmegye élnöksége is, A vendégeket a helyi lelkész mellett Gurabi Gyula másodfelügyelő köszöntötte, s a gyülekezet szép számmal együtt volt ifjúsága, akik Kodály „Köszöntő”-jét énekelték Dr. Torkos Béla 1895-1971 A gyermekbibliakör köszönti a püspököt A templomozó gyülekezet egy csoportja Minden vasárnap kivétel nélkül szokott helyén ült az orosházi templomban. Virág- vasárnap utoljára. Ajkán halkabban, mint máskor, de felcsendült az ének: „Készülj lelkem serényen .. ” Csak egyedül ő gondolhatta, hogy ez az istentisztelet az utolsó: készülés az Űr elé. Orosházán született, itt volt ügyvéd és két ízben ország- gyűlési képviselő. Itt is halt meg 75 éves korában, április 7-én. ősei között volt superintendens, énekköltő pap, esperesek, akik formálói voltak egyházunknak. Nagyapja Torkos Károly esperes budapesti útja alkalmával Győry Vilmostól távozóban eltűnt s ma sem tudjuk, hogyan. A családi oltárról vett tűzzel szolgálta egyházunkat, mint presbiter, egyházmegyénket mint főjegyző. Benk.6 István igehirdetése és az énekkar éneke után a csar ládi kripta nagypénteken nyílt meg előtte. A sírnál dr. Bottka Sándor és Koszorús Oszkár esperes búcsúztak tőle. Dánia niát s ez a tragédia érte a hitleri időkben is. A 19. században a dán egyházban új szelek fújdogáltak. Már korábban is jelentős volt a dán pietizmus, a múlt században azonban Kirkegaard és Grundtvig áttörték a kicsiny Dánia határait és e hűvös kis országot bekapcsolták az európai szellemi vérkeringésbe. Kirkegaard nagyobb elismerést nyert Európában, mint odahaza, Grundtvigot viszont adoptálta a dán nép és hatására megelevenedett a dán evangélikus egyház úgy, mint a reformáció óta még soha. A két név még ma is a külső és belső dán szellemi hatás fémjelzője. A dán egyház magát „népegyházként” és nem mint államegyház tartja nyilván. Függetlenül az 1849-es demokratikus alkotmánytól, amely szerint nem kötelező az egyházhoz való tartozás, a lakosság 97 %-át sorolja az evangélikus egyház tagjai közé. Az ország területe 43 ezer négyzet- kilométer, tehát fele sincs hazánknak, lakossága azonban éppen a fele, mert 5 millió körül van. E lakosságnak mintegy fele a mezőgazdaságban érdekelt és a múlt században bevezetett reformmal Európa legvirágzóbb mezőgazdaságát hívta életre. „Boldog parasztok országa” — írta róluk 30—35 éve Boldizsár Iván. Egy 1921-es statisztika szerint csak 13 ezer a felekezeten kívüliek száma. Ez a szám azóta nyilvánvalóan növekedett, mégis a szokatlan és különös alkotmány alapján az evangélikus „népegyház” a lakosság túlnyomó többségét tartja nyilván sorai között A római katolikus egyház mintegy 22 ezer lelket számlál, szekták' pedig szinte teljesen hiányoznak. Íme, néhány érdekesség Hamlet királyfi országából! Dánia királyság. Viszont a leg- erősebb párt a szociáldemokrata párt. (Munkáspárt) Mint kormánypárt, ő adja a kultusz- minisztert. A vallási ügyeket tehát egy marxista, ateista, jelen esetben asszony végzi. De maga á „népegyház” különös és szokatlan jelensége az evangélikus egyházaknak. A 19. századtól pl. az egyes gyülekezetek elöljáróit, presbitereit, lelkészeit, de magasabb fórumon a püspököket, stb. a nép választja, függetlenül attól, hogy a választók egyház- tagok-e vagy sem. E szerint az állam mélyen beavatkozhatna az egyház közigazgatásába és tanításába. S ez újra csak dán specialitás, az állam mégsem avatkozik bele dolgaikba. A koppenhágai püspök, a nálunk is ismert Westergaard- Madsen, „primus inter pares”, első az egyenlők között és nagyjából képviseli a dán evangélikus egyházat. Azért nagyjából, mert az egyházképviseleti jog erősen megosztott a többi püspök között. Br„ Rédey Pál Skandinávia evangélikus egyházai Európában az ún. „harmadik típust” képviselik a íutheranizmuson belül. Egyháztörténeti fejlődésük eltér a többi európai evangélikusság fejlődésétől. Ezekben az államokban gyakorlatilag mindenki az evangélikus egyházhoz tartozik és az egyház „népegyház”, de kifejezhetnénk a közérthetőség kedvéért így is magunkat: „államegyház”, noha mindkét kifejezés magyarázatra szoruL Jellemző ezekre az egyházakra a reformáció óta meglevő erős lutheránus karakter, és hitvallásosság. Akik a reformációt meghonosították, kivétel nélkül mind Witten- bergben szívták magukba a hitújítás elemeit, a svájci irányzatnak még nyomát sem találjuk közöttük. Jelentős szerepük van a püspököknek és jellegzetes az állammal való kapcsolatuk. A svéd és finn egyház ezen túlmenően őrzi a katolikus időkből a római rítusú apostoli szukcesszi vitást. Ezekben az államokban nem volt ellenreformáció, protestánsüldözés. Négy ilyen államról lesz a következőkben szó: Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország. A dánok a keresztyénséget abban a században vették fel, amikor mi magyarok betévedtünk Európába. 960-ban a kicsiny királyság már mindenestül keresztyén. A középkor sok küzdelmet hozott magával, a szomszédos államok között alig tudta önállóságát megőrizni a Jütland-félsziget dűnéin, szigetein és a beltengerek által darabokra szabdalt homokos, sivár földön a gyér lakoság. 1397—1524-ig, tehát egy és egynegyed századon keresztül a „kalmárunió” tagja volt, egy békésebb, virágzóbb korszakban, amikor perszonál- un jóban élt Norvégiával, és Svédországgal. A 16. században döntő változást idézett elő a reformáció. Az egész ország egy emberként csatlakozott a reformációhoz. Tausen és Palladius voltak a legjelentősebb reformátorok. 1530-ban, az ágostai hitvallás születésének évében már egész Dánia evangélikus volt, A dán imperializmus idejében, a L8. században Grönland gleccseres, jégmezős' vidékeire is eljuttatták az evangélikus hitet. Az a több, mint 20 ezer evangélikus, amely Grönlandban él ma, a dán evangélikus egyház tagja. Hasonló a helyzet a Faröer-szi- getek lakosságával, ahol viszont 30 ezer körül van az evangélikusok száma. De amíg Észak jeges szigetei között találtak hódítani való területet maguknak a dánok, addig Délről, a kontinens felől nyitott volt a félsziget. Schleswig, Holstein hercegségekért örökös háborúság folyt, sőt ezekért a tartományokért élethalálharcot kellett vívnia a porosz imperializmussal. 1864- ben -Ausztria és Poroszország egyesült erővel verte le Dá-
