Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-18 / 16. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Ara: 2,— Forint XXXVI. ÉVFOLYAM, I«. SZÁM 197L április 18. A íeladalok szaporodnak EGYBE TÖBBSZÖR KAP HANGOT a keresztyén világ saj­tójában az egyház önvizsgálatának, helyesebben bűnbánóiénak, a kérdése. A szédületes iramban átalakuló világ sodrában egy­re szorgosáéban kell megvizsgálnia, hogy mennyi értéke és értelme van örökölt javainak és mennyi való abból a múze­umba, Bátran és bizakodva kell keresnie a problémák új meg­oldásait, az élet régi és új kérdéseire naponként kell választ adnia. Hiszen ma is vannak emberek — még hozzá szép szám­mal, akik Isten igéjének mércéje alá akarják állítani életüket. Ezért került a tárgyalóasztalra valamilyen formában ez a kérdés a felekezeti világszövetségek múlt évi nagygyűlésein is. A Lutheránus Világszövetség eviáni nagygyűlésén például vi­lágosan kimondták sokan, hogy az egyház múltbeli tevékeny­sége tele van sok negatívummal, amik még ma is hatnak és az evangélium hirdetésének a hitelét is rontják. Ilyen negatív vonás az egyházban többek között a nők háttérbe szo­rítása a társadalomban, a magántulajdon polgári eszméjének görcsös védelme, a kapitalista gazdasági formák dicsőítése, a status quoért remegő konzervatív magatartás és az újtól való rettegés. A felsorolást még lehetne folytatni, de nem ez most a fontos. Lényeges viszont az, hogy ez a felismerés, amiről a magyar protestáns keresztyénség 1950 óta nyíltan beszél, hogy az őszinte bűnbánat nélkül sem a keresztyén ember, sem az egyház maga nem tud megújulni hitében és tetteiben, végre kellő hangsúlyt kap a világ keresztyén köreiben is. A NYTJGATI KERESZTYÉNSÉG VÁLSÁGJELEI egyre job­ban kiütköznek az utóbbi időben. Csak egy példát hozok fel ennek a megállapításnak igazolására. A nyugat-németországi evangélikusok tanácsának elnöke, D. H. Dietzfelbinger az EKD zsinatán tartott beszámolójában komor képet festett az egy­ház mai helyzetéről. Szerinte az egyház a szellemi megzavaro- dottság és kétségbeesés korszakának kezdetén tart. Nemcsak olyanok hagyják el az egyházat Nyugat-Németországban. akik nem hisznek, hanem elsősorban olyanok, akik hisznek, de nem találják helyüket az egyházban. Sok szülő nem közönyösség­ből nem küldi gyermekét a hitoktatásra, hanem mert meg akarja tartani ot a Krisztushitben. Ide jutott tehát a nyugatnémet evangélikusság (de római katolikusok is) hitbeli sokfélesége, a nyugati demokrácia jegyé­ben meghirdetett pluralizmus, amit harci eszköznek szántak a fellazítás érdekében és bumeráng lett belőle! VALTOZ ATLANUL FOGLALKOZTATJA az egyházi sajtót és közvéleményt az Egyházak Világtanácsának a döntésé, hogy 200 ezer dollárt szavazott meg a rasszizmus ellen har­coló 19 szervezet támogatására. Ez ^ döntés jó döntés volt ab­ból a szempontból is, hogy újból előtérbe hozta az egyház po­litikai ddakómiéjának a kérdését. Ismeretes, hogy a nyugatné­met evangélikusság határozottan tiltakozott hónapokig e dön­tés ellen, amely nem zárta ki a segélyezésből azokat a szerve­zeteket sem, amelyek az erőszak alkalmazását is megenged­hetőnek, sőt szükségesnek tartják a rasszizmus elleni harc­ban. Igaz ugyan, hogy az EVT addis ábehaá központi bizottsági ülésén a nyugatnémet küldöttek is csatlakoztak a. határozat egyhangú elfogadásához. Végső soron nem kockáztathatják a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságpolitikáját a Harmadik Világban! A vita azonban nem zárult le, az alkudozás még min­dig folyik a genfi központ és a nyugatnémet evangélikusság kö­zött és ez alku mögött minden bizonnyal bizonyos genfi köz­ponti pozíciók megszerzése is meghúzódik... A nyugatnémet ifjúság azonban változatlanul kitart a rasszizmus elleni egyházi küzdelem folytatása mellett. így például a schleswig-holsteini tartományi egyház ifjúsága kimondta, hogy a keresztyéneknek szükség esetén helyeselniük kell az erőszak alkalmazását is, ha nem érhető el más modem „a végső céL, a felszabadulás”. Ezért a Harmadik Világ harcos csoportjait is támogatniuk kell az egyházaknak — pénzzel is! Még határozottabb lépéseket tett aa. EVT rasszimus elleni határozatának támogatására a Német Demokratikus Köztár­saság Egyházi Szövetsége. Nemcsak komoly összegű gyorsse­gélyt szavazott meg az EVT program pénzügyi támogatására, hanem gyűjtést is indított erre a célra a gyülekezetekben és a rasszizmus problémájának helyes értése és értelmezése végett tanulmányt adott ki erről a kérdésről és azt megbeszélésre bocsátotta az egyes gyülekezetekben. Közben megjelent az ENSZ megbízásából egy tudőss társa­ságnak a tanulmánya, melynek ez a címe: „Iparosítás, idegen tőke és kényszermunka Dél-Afrikában”. Eszerint a tanulmány szerint Dél-Afrika valóban „a színes bőrűek munkatábora”. Az egész dél-afrikai rendszer lényege a színes bőrűek kizsákmá­nyolása. Az afrikaiak havi bevétele fejenként 10 dollár, a fe­héreké pedig 133 dollár. A 19 százaléknyi fehér lakosság ke­zében van a nemzeti bevétel 74 százaléka. Ez a tanulmány nagy hatással lesz majd azokra az egyházi körökre is, amelyek ma még húzódoznak az EVT programjának támogatásától. Ma még nehéz volna megítélni, hogy a dél-afrikai köztár­saság miniszterelnökének, Vorstemék a nyilatkozata, misze­rint tanácsos volna, hogy az EVT genfi központja tárgyaljon a helyszínen a dél-afrikai Egyháztanáccsal a rasszizmus kérdé­séről, taktika-e, vagy pedig az ENSZ-tanulmány révén is „ki­erőszakolt” szükséglépés. Erre a tanácskozásra hamarosan sor kerül és kitűnik, hogy Vcwsler nyilatkozata és az Egyházfca- nács azt követő hivatalos meghívása Genfnek, őszinte volt-e, vagy csak választási manőver. (Folytatjuk) D. dr. Pálfy Miklós Dr. Fekete Zoltán köszöntése Az Északi Egyházkerület vezetősége március 30-án köszön­tötte dr. Fekete Zoltán egyházkerületi felügyelőt hatvanéves születésnapja alkalmából. D. dr. Ottlyk Ernő püspök méltatta dr. Fekete Zoltán ervházkerületi felügyelő érdemeit és szol­galatét, és életére, munkájára Isten gazdag áldását kérte. Egyházak Európáért REGOTA szükségesnek lát­szott, hogy az európai egyházak valamilyen módon találkozza­nak egymással és megbeszél­jék közös kérdéseiket, u fel­adataikat. Az Egyházak Világ- tanácsa. vagy például a Luthe­ránus Világszövetség az egész világ keres/.tyénségének, illet­ve evaitgélikusságának a prob­lémáival foglalkozik, s így raj­tuk keresztül sem idő, sem le­hetőség nem nyílik európai problémáink tüzetesebb meg­vitatására. Az ázsiai, afrikai és amerikai kieresztyénség mór évekkel ezelőtt létesített külön ázsiai, afrikai és amerikai tit­kárságokat. EURÓPÁBAN 1957-ben volt a dániai Lieselundban az első ilyen jellegű összegyházi talál­kozó. Az Európai Egyházak Kon­ferenciája első ülését 1939. ja­nuárjában tartotta a dániai Nyborgban. Második ülésére 1960. október 3—8. között ke­rült sor, ugyancsak Nyborg­ban. Ezen a konferencián 22 európai nemzet egyházainak kiküldöttei voltak jelen.. 1962. október 1—5. napjain tartot­ta harmadik gyűlését, Bzinfcén Nyborgban. A konferencián mintegy 200—250 lelkész és nem-lelkész vett részt, Euró­pának szinte minden országá­ból. ELŐSZÖR TÖRTÉNT MEG, a negyedik gyűlés alkalmával, hogy egy egyházi konferencia az együttlét helyéül nem egy várost, hanem egy hajót vá­lasztott. Az Európai Egyházak Konferenciája — amely évek óta a dániai Nyborgban tar­totta üléseit — 1964. októbe­rében a „Bornholm” nevű 5000 tonnás hajóra kényszerült A „hajóra szállás” azért vélt szükségessé, ment a NATO-ál- laimok sorába tartozó Dánia nem volt hajlandó beutazási engedélyt adni a Német De­mokratikus Köztársaságból ér­kező delegátusok számára. így indult el a hajó semle­ges, ..nemzetközi vizekre”, és öt napon keresztül fedélzetén hordozta azt a több, mint 250 kiküldöttet, akik az európai egyházak hivatalos delegátu­sai voltak Nyugatról és Kelet­ről. Voltak közöttük evangéli­kusok, reformátusok, ortodo­xok, baptisták, és még más ke­resztyén felekezet tagjai. Ott voltak a Vatikáni Egységtit- kárság megfigyelői is. Az ülés 7 tagú elnökséget és 18 tagú Tanácsadó Bizottsá­got is választott. A Tanácsadó Bizottság tagja lett dr. Ottlyk Ernő professzor is, aki a ma­gyarországi protestáns egyhá­zakat képviselte a bizottság­ban. Az ausztriai Wórther-tó partján tartotta ötödik nagy­gyűlését az Európai Egyházak Konferenciája 1967. szeptem­ber 29. és október 5. között. Új tisztikart választott a konferencia, Az új elnökség tagjai a. következők: Alexij metropolita (Szovjetunió), dr. Egbert Emmen főtitkör (Hol­landia), Justin metropolita (Románia), D. dr. Ottlyk Ernő püspök (Magyarország); dr. Teofilo Santi orvos (Olaszor­szág), D. Ernst Wilm prases (NSZK), Roger Wilson püspök (Anglia). A főhivatású főtit­kár ismét dr. Glen Garfield Williams angol baptista lel­kész lett. Ezenkívül 21 tagú tanácsadó bizottságot válasz­tott a konferencia. A TAGEGYHAZAKHOZ ÜZENETTEL fordult az Euró­pai Egyházak Konferenciája. »Nagy aggodalommal figyel­TORNYOK Előbbiben tornyot építettek, utóbbiban a templomot bővítet­ték az oltártérnél, s teljesen új berendezéssel látták el oltártól orgonáig. 200 000 Ft-ot költöt­tek rá. Áldozatban és buzgó­Bakony tamási részben Ár­pád-kori műemléktemplomát sem kímélték a németek, s tor­nyában géppuska- és lokátor­fészket rendeztek be. Ezért ka­pott telitalálatot, s a torony romba dőlt. 1947-ben két évi munka után felépítették, más formában és magasabbra, mint volt a régi. 36 000 Ft-ot költöt­tek rá, s 10 000 Ft értékű ön­kéntesmunkát végeztek eL A lelkész akkor Mohácsi László volt. Ma Ruttkay Levente. Külsővaton és Szergényben, Marcalgergelyi két libájában is komoly építkezések voltak. Ságban sok példamutató nevet sorolhatnánk fel. Akkor is, ma is Sikos Lajos esperes állt az élükön. Sopron-Bánfalván az iskola- teremből átalakított istentisz­teleti helyiséget toronyépítés­sel templommá formálták. Annakidején riportot közöltünk róla A lelkész Foltin Brúnó. Nagyacsádon, Mezőlak libá­jában a régi gyülekezeti ter­met templommá alakították, s két addig faállványon függő harangjuk számára 15 m ma­gas tornyot: építettek. Lelké­szük Tóth. Sándor. juk az európai politikai hely­zetet. — mondta többek között az üzenet — és félünk, hogy rosszabbá válhat. Ezért külö­nösen sürgetjük egy olyan meg nem támadási szerződés megkötését, amely első lépés lehetne a NATO és a Varsói Szerződés megszüntetése felé. Munkálkodnunk kell az atom­fegyverek megtiltásáért, amelyhez a nukleáris fegyve­rek tovább nem adásán ke­resztül vezet az út, dolgoz­nunk kell továbbá a leszere­lésért, a hatékony demilitari- zálásért és az így felszabadu­ló erőknek békés célok szol­gálatába állításáért a világ minden részén. Európa biz­tonsága ma éppen úgy, mint kprábban, döntő jelentőségű a világ békéjére nézve/’ NYBORG VI-OT. az Euró­pai Egyházak Konferenciája következő nagygyűlését, 1971. április 26—majus 3-ig rende­zik meg a dániai Nyborgban. Ez a konferencia nagyobb és jelentősebb lesz az eddigiek­nél. Ez tűnik ki a tartalmi fel­adatokból is, a részvevők na­gyobb számából is, és a hosz- szabb időtartamból is. Az Európai Egyházak Kon­ferenciája eddigi gyűlései is foglalkozták már az Európát érintő aktuális kérdésekkel, de a konferencia legalkalmasabb politikai diakóniája most: az lenne, ha szerveiben, az egy­házakban, és a hívekben az európai biztonsági konferencia létrehozásának fontosságát tu­datosítanák. Az Európai Egyházak Kon­ferenciájától azt várjuk re­ménységgel, hogy olyan dek­laráció születik üléseim, ame­lyet nemcsak a tagegyhaaak- nak, hanem az európai orszá­gok vezetőinek is megkükthe- tünk, egyházi hozzájárulás ként az európai biztonsági konferenciához. AZ EURÓPAI BIZTONSÁG nagy céljához mért tettek egyikének számít az aktív fel­lépés az európai biztonsági ér­tekezlet mellett Aki ezt be­csületesem akarja, abból indul ki, hogy az értekezleten a kon - tinens valamennyi állama részt vegyen. AZ ERKÖLCSI IGAZSÁG nagy erő. Meggyőződést, szí - lárdságot ad az embernek. Az erkölcsi igazságért minden időben készek voltak az em­berek áldozatokra, sokan éle­tüket is készek voltak odaad­ni érte. A nemzetközi kérdé­sekben ilyen erkölcsi igazság a béke ügyének megvédeime- zése és a népek, közötti együtl - élés igazságának győzelemre segítése. Isten úgy építette fel az emberi együttélés rendjét, hogy az a -népek közötti egyen­lőség, a békés egymás mellett élés rendjében valósuljon meg. A keresztyén ielktósmewei erről a teológiai alapról tájé­kozódik a népek egymás mel­lett élése kérdéseiben. A ke­resztyén lelki ismeret ruam hú­zódhat viasza . az emberiség döntő kérdéseit illetően, nem hagyhatja magára a világot, amikor köteles Isten igéjéből táplálkozó hitével megszólal­ni. A nemzetközi kérdésekben is azt az erkölcsi igazságot képviseli, amelyet Istentől ta­nult. ö. dr. Ottlyk Ern» Mintegy húsz amerikai egy­házi szervezet képviselői írták alá azt a Nixon elnöknek kül­dött levelet, amelyben azt ké­rik, hogy „jelölje meg azt a végső dátumot, amelyen való­ban megkezdik az amerikaiak kivonását Indokínából”. New Yorkban az amerikai egyházak nemzeti tanácsa, vagyis az ottani protestáns egy­házak összefogó szervének ve­zetői követelték „a teljes vilá­gosságot a hadícselekmények fokozásának okait illetően Dél kelet-Ázsiában”. A maléziai Kuala Lumpur ban tartott missziói konferen­cián 57 ázsiai egyházi vezető és nyugati misszionárius irta ala azt a követelést, amelyben fel­szólítják az Egyesült Államo kát, jelöljék meg sürgősen é- pontosan azt a napot, amikor az USA kivonja csapatait In­dokínából. (Kotimaa.) TAMPERE A finnországi Tampere hí­res Kaleva-templomában böjt­ben Paavo Viljanen asessor magyar egyházunk liturgiája szerint végzett úrvacsoraosz­KÉRDEZZÜK A PÜSPÖKÖKTŐL A firm Kotimaa sorozatot kezdett, amelyben felszólítják az olvasókat, tegynek fel kér­déseket sorban a püspökökhöz, s az így kialakult kérdés-fele­EGYHÁZI UNIÓ SKÓCIÁBAN Az 1,3 millió hívet számláló skót református egyház és a skóciai anglikán egyház (98 ezer hivő) egyházi unióra ké­szük A mindkét egyház részé­ről előkészített uniós szerző­dés tervét most májusban vizs­gálja meg a református egy­ház közgyűlése és később a/, anglikánok zsinata is napirend­re tűzi. (epd) KÜNG PROFESSZOR ÉS A PÜSPÖKÖK Dr. Hans Küng ismert tü- bingeni római katolikus teo­lógus tavaly könyvet jelentetett meg a pápai csaiatkozhatat- lansági dogma kimondásának századik évfordulója alkalmá­ra „Tévedhetetlen?” címen. A német római katolikus püspö­kök konferenciája foglalkozott a könyvvel és kifejtette, hogy abban a szerző nem tartotta magát a hit és az egyház ró­mai katolikus felfogásához, és ezért kötelességüknek tudják azt, hogy rámutassanak azok­ra a tényekre, amelyek taga­dásával a teológia többé már nem tekinthető római katoli­kusnak. (Junge Kirche) Űj templomaink sorozatában toronyépítésekről és jelentős bővítésekről is szólnunk kell, amelyek nem csupán toldások, vagy kiegészítések, de komoly építkezés-jellegűek. EGYHÁZI VEZETŐK INDOKÍNA BÉKÉJÉÉRT tást — természetesen finn nyel­ven —, amelynek keretében az igehirdetést Magyar László finnországi tanulmányúton le­vő lelkészünk végezte. leteket rendszeresen közük. A sort Osmo Alaja, Mikkeli püs­pöke kezdte. A következő kér­dezett Eero Lehtinen lapuai püspök lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom