Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-10 / 2. szám

) Két lelkésziktatás Tolna-Baranyában Egyik legnépesebb egyházmegyénk a Déli Egyházkerület­hez tartozó Tolna-Baranyai Egyházmegye.' Ősi hagyományo­kat őrző kis létszámú gyülekezetek, amelyek testvéri közössé­get és egyetértést ápolnak lelkészeiken keresztül is. Most, hogy az egyik gyülekezetben nyugdíjba vonulás folytán meg­üresedett a lelkészi állás, egyházmegyén belül oldották meg úgy, hogy az átválasztott lelkész helyébe is az egyházmegyéből hívtak papot. Erről a két iktatásról adunk az alábbiakban tu­dósítást. Beiktatták a györkönyi gyülekezel tizenegyedik papját Egy évvel ezelőtt olvashat­tunk lapunkban beszámolót a györkönyi gyülekezet 250 éves jubileumáról. A gyülekezet lelkésze tizedik lelkésze volt a gyülekezetnek. Most ismét előtérbe került Györköny. 25 évi odaadó szol­gálat után, hetvenéves korá­ban nyugalomba vonult Takó István. Városi gyülekezetből került nagyon nehéz időkben Györkönyre, összeforrt új ott­honával, gyülekezetével, és az egész falu közösségével. Me-i legszívű pásztora volt nyá­jának. ' A megürült lelkészi állásra a gyülekezet egyhangúlag Ti­hanyi János, egyházaskozárt lelkészt hívta meg. A gyüle­kezet jól ismerte eddig is Ti­hanyi Jánost, mert ugyanazon egyházmegyében van a két gyülekezet. A 20 éves, egyhó- zaskozári szolgalat jó ajánló­levél volt a gyülekezet számá­ra. Egyházaskozár nagy kiter­jedésű szórvány központja. Vasárnaponként 5 helyen vég­zett szolgálatokat. Olyan terü­let ez, amely próbára teszi a lelkésznek nemcsak a fizikai és szellemi erejét, hanem a hű­Kngeli kus FÖLDRADZ Az egyház története Európában Ha nem is helyesen, de az egyház, történetét a legutóbbi időkig „Europa-centrikusan” írták meg, vagyis úgy, hogy a keresztyén vallás Európa val­lása es mintha a többi világ­rész Európától nyerte volna a keresztyénséget. Ha az újkori misszióra gondolunk, akkor ez így igaz. De tudnunk kell azt, hogy az iszlám megjelenéséig Afrika északi részén és Ázsia délnyugati felén élő néppk mind Krisztus gyermekei vol­tak. Igaz, hogy ez utóbbiak bi­zonyos tanbeli különbség, va­lamint társadalmi és etnikai okok miatt már korán elsza­kadtak attól az egyháztól, melynek szellemi központjai Bizáncban és Rómában ala­kultak ki. E két metropolis nevét azért is érdemes kiemel­nünk, mert vele két keresztyén változat fejlődése indult meg már elég korán. A IV. század elején, amikor Nagy Konstantinusz császár a keresztyénséget uralkodó val­lássá tette a római birodalom­ban, még látszólag egységben élnek Krisztus gyermekei. Kö- "zös, és a császár által is elfo­gadásra kényszerített hitvallás volt a választóvíz „igaz és eret­nek” tanítások között, de ez a rendelkezés már elgondol­kodtat; azon, hogy az egyház népé különböző utakon kereste üdvösségét. Ennek megfelelően az .„igaz egyházon” belül is mélyreható különbségek mu­tatkoztak és politikai, társadal­mi, hatalmi és kulturális té­nyezők következtében a két nagy ókori város, Róma és Bi­zánc (latin és görög) ragadták magukhoz a vezetést. A hosz- szan tartó ellentét és a fejlő­désben mutatkozó különbség 1054-ben vezetett nyílt egyház- szakadáshoz. Ez időre a latin egyház poli­tikai és hatalmi tekintélye oly­annyira megnőtt, hogy Európa számos uralkodója és a néptö­megek sorsa kezében volt. A középkor feudális piramisának csúcsára került és úgy látszott a szellemi és anyagi világ kor­látlan vezetője lesz. Ezzel a ha­talommal volt képes arra is, hogy az Európát veszélyeztető török imperializmussal szem­ben felvegye a küzdelmet. A középkori egyház legnagyobb hatalmi megnyilvánulása a több, mint féltucat keresztes- hadjárat, amelynek kétes érté­kű kimenetele az egyház tekin­télyén is hatalmas csorbát ej­tett. A kereszteshadjáratok voltak az utolsó látványos si­kerei a feudális egyház hatal­mának, mert az azt követő időkben a humanizmus és a reneszánsz végleg vitássá tette uralmi pozícióját és tekintélyét­Eközben Bizánc, a latin vi­lág nem kis örömére, élethalál­harcát vívta a terjeszkedő tö­rök hatalommal szemben. Mo­hamed híveinek hadai nem­csak Bizánc területét hódítot­ták meg lépésről lépésre, de felőrölték a görög keresztycn- ség ellenállását is. Legtovább magát a bevehetetlennek , vélt főváros tartotta. 1453-ban azon­ban Konstantinápoly is elesett s a birodalom mindenestül tö­rök uralom alá került. Sok év­századon keresztül a Balká­non lévő keresztyén templomo­kat felváltották a félholdas mi­naretek. Ma is a félhold vilá- gol az egyik legősibb keresz­tyén bazilikán, a Hagia Szó­fián. Eközben erősödött meg az orosz ’ ortodox egyház és vette át Moszkva Bizánc szere­pét A latin egyházat már csak egy lépés választotta el attól, hogy belülről is végzetes csa­pást kapjon. A XVI. szazad elején egy német ágostonrendi szerzetes, Luther Márton indí­totta el azt a mozgalmat, amely a latin egyház újabb szakadásához vezetett A törté­nelem ezt a mozgalmat refor­mációnak nevezi. (A korábbi kísérleteket több-kevesebb si­kerrel még el tudta nyomni Róma.) Ezzel új korszak kez­dődött Európa életében is. Ál­talában Észak-Európa szakí­totta ki magát Róma karjaiból és lett protestánssá. Ez az egyházszakadás sem ment simán végbe. A latin egy­ház próbálkozása a restaurá­cióra, majd különböző politi­kai, társadalmi tényezők igény­bevétele áldatlan valláshábo­rúkat, felekezeti gyűlölködése­ket és harcokat idéztek elő. Európa történelmének sötét lapjai őrzik nyomát ezeknek a háborúknak, üldöztetéseknek. A küzdelem eldöntetlen ma­radt, Közel kétszáz esztendő után ért véget. Európában egy szekuláris áramlat tett végleg pontot a végnélkülinek látszó áldatlan küzdelmekre. A felvilágosodás, ahogyan ezt az áramlatot nevezzük, nagyjából azt a status quót hagyta maga után, ahogyan Európa egyházainak földrajzát ma ismerjük. Megszűnt lassan a katolikus többségű országok­ban a protestánsok üldözése és a kisebbségi egyházak beillesz­kedtek a környezet társadal­mába. De ez időtől az európai társa­dalmak többsége bizonyos el­idegenedést mutat az egyház­tól. Az államok már korábban nagykorúsították magukat s megindult a folyamat: szétvá­lasztani az egyházat az állam­tól. A modern felfogás is egyre szélesebb területen hódított, „a vallás magánügy”. Eközben az európai társada­lom is számos változáson ment keresztül. A keresztyénség szü­letésekor még rabszolgatartó társadalom volt, a középkor feudális társadalma az újkor­ban á polgári társadalom kiala­kulásához vezetett. A polgár­ság teljes elismertetése a fran­cia forradalom eseményéhez kapcsolódik. Ez időtől az ipari forradalom elindulásával je­lentkezik a „negyedik rend”, az ipari proletariátus. A „mun­ka rabszolgái” abban az idő­ben lépnek a történelem po­rondjára, amikor az egyház már elvesztette hatását a tö­megekre. Ennek mélyreható következményeit érezzük nap­jainkban is. Még egy gondolatot fűzzünk témánkhoz! Feltűnő az euró­pai égj házak történetében, hogy protestantizmus csak a latin egyház területén tudott hódítani és szinte nyomát sem látjuk annak, hogy ortodox te­rületen kísérletezett volna. Dr. Rédey Pál ségét. is. A györkönyi gyüleke­zet tehát bizalommal, és jogos reménységgel hívta meg lelké­szének Tihanyi Jánost. Egyházkerületünk püspöke is örömmel adta meg a vá­laszthatósági ehgedélyt. Az új lelkész beiktatási szolgálatát Sólyom Károly espereshelyet­tes végezte. Igehirdetésében a lelkészi szolgálat alapjairól, céljáról, és értelméről szólt. Erős hangsúlyt tett arra, hogy csak úgy végezhet valaki lel­készi szolgálatot, ha a hirde­tett igét életével, és egész szolgálatával támasztja alá. Hit és cselekedet gyümölcsei­nek megtérülésére küldte most Isten az új lelkészt, és küldi a gyülekezetei. A beiktatás után Tihanyi János szolgált igehirdetéssel. A beköszöntő igehirdetésé szinte visszhang volt a beik­tatásra, és. azt mondta, el ben­ne: hogyan szeretné úgy betöl­teni szolgálatát., hogy az ne csak a gyülekezet, hanem egész nemzetünk és aZ egész emberi­ség jó ügyeit szolgálja. Az istentisztelethez csatla­kozott a beiktató közgyűlés, amelyen többen köszöntötték az új lelkészt A Tolna-Bara­nyai Egyházmegye elnökségé nevében Dr. Bruhács János egyházmegyei felügyelő szólt. Az egyházmegyei lelkészék kö­szöntését Bálikó Zoltán pé­csi lelkész tolmácsolta. A szomszéd leikészek és gyüle­kezetek üdvözletét és áldáskí­vánását Liska Endre bikácsi lelkész adta át A község vezetői és a tö­megszervezetek nevében a Községi Tanács VB elnöke kö­szöntötte az új lelkészt. Azt a reményét fejezte ki, hogy jó- együttműködés lesz majd a község vezetői és az új lel­kész között Az új lelkész fogadása/az a tény, hogy a parókiát a beköl­tözés előtt rendbehozták, a vá­lasztással kapcsolatos összhang és a beiktatási szép ünnep jó alap lesz arra, hogy a gyüle­kezet és új lelkésze gyümölcsö­zően tudjanak együtt munkál­kodni. Isten áldása kísérje Tihanyi Jánost új, szolgálati“ helyén! If j. Kendeh György Lelkésziktatás Egyházaskozár cm „Tiszán innen, Dunán túl”. Sok köszöntés között ez a mondat is elhangzott azon az egyházaskozári ünnepi köz­gyűlésen, amelyen D, Káldy Zoltán püspök által kiküldött, és egyhangú szeretettel foga­dott lelkészét, Lotz Tibort ik­tatta be új szolgálati helyén Sólyom Károly espereshelyet­tes. Lotz Tibor dunántúli, csi- kóstöttösi szolgálatát ugyanis megelőzte hétévi tiszántúli te­vékenység is Gyula sarkadi szórványában. December R-án a kozárí ősi templomban szemmel látha­tólag is örvendező sereg gyü­lekezett össze a bikali, mágó- csi filiákból, és a környező gyülekezetekből. Az ádventi, zakariási (Lk. 1, 67—68) ige alapján szólva mondotta Sólyom Károly, hogy itt is örvendező gyüle­kezet van együtt. Ahogy Za­kariás is megteljesedett Szent- lélekkel, úgy ma is’ alapvétő kérdése a lelkészi szolgálatnak a Lélekből, és a Lélekkel vég­zett igehirdetés. Ezért a hí­veknek ma is könyörögni kell. A szolgálat csak így öröm, és a lelkész szolgálata addig iga­zi, míg örömmel, és hálával végzi. Legyen ez a gyülekezet is Isten népe örömben és bá­natban.. Ahogyan most körül­veszi az új lelkészt a gyüleke­zet öröme, úgy áldja meg az Isten szolgája szívét ezzel az örömmel, és hűséges szolgáló készséggel. A beiktatás megtörténte és a jelenlévő nyolc lelkész meg­áldó, konfirma éneke után Lotz Tibor 1. Kor 2,2 kk. alap­ján szólt a gyülekezethez. Pál „elhatároztam” szavá­val találkozik itt a gyülekezet elhatározása, és a lelkész ha­sonló válasza. Ez az elhatáro­zás azonban az egyházi szolgá­latban nem lezárt, hanem nyi­tott mondat, amelynek folyta­tása van. Ezt kimondani köny- nyebb, mint megcselekedni. Csak a Megfeszítettről tudni: ez a lelkész legszebb hivatá­sa. „Tiközöttetek” gyermekek ...felnőttek... mai dolgozó, házat, hazát építő emberek kö­zött hirdetni ezt az igét a leg­szebb dolog; azok között, akik ebben az államban, gazdasági rendben, a közösben éltek, akik ezért a népért, faluért, de az egész magyar nemzetért is dolgoztok. így tágul ez a „ti­közöttetek” Kozárról, Bikaion át Mágócsig, és az egész ma­gyar népig. Az egész Krisztust hirdetni a legszebb feladat. Ezért tusákodnunk kell, s csakis úgy vállalható, ha a lelkész érzi, hogy a testvéri szereteten túl, körülveszi a gyülekezet imádkozó szeretete is. A közgyűlésen a lelkészt a Lelkészi Munkaközösség nevé­ben Cséry Lajos dombóvári, az előd jogán Tihanyi János györkönyi lelkész, valamint Sauerwein gyülekezeti fel­ügyelő köszöntötte, ezután a helyi énekkar is szolgált. Ben- kö István orosházi lelkész, régi szolgatárs, a Tiszántúl üdvöz­letét hozta eL Alföldi szemmel jó volt látni azt az erőfeszítést, ame­lyet a 200 lelkes anya, és együttesen 500 lelkes filiái tesznek, és vállalnak, hogy a lelkészi szolgálat folytonossá­gát ,. fenntartsák.., . A kőfallal körülvett, domb­hátra épült templom hatalmas, százados fenyők oltalmában őrzi a türelmi rendelet emlé­két. Mohos köveivel, kőből faragott kapufélfáival, régi feliratokkal ékesítve rég el­porladt szívek hűségét, hitét őrizve szép keretet adott az ünnepségnek. Az 1700-as évek derekán Birkenstock Henrik lelkes munkája szedte össze ezt a gyülekezetei. A karzat mellvédjén lévő festett, fatáb­lás, feliratos bibliai képek so­kasága a messzi, északi, skan­dináv templomok emlékét is idézi. A gyülekezeti hagyomány ma is őrzi egykori neves pap­ja, Guggenberger János espe­res emlékét, aki az e környé­ken évente vadászó II. Vilmos császár előtt is prédikált. Ta­lán az ő munkájának a gyü­mölcse az impozáns papiak is. Egykor négylovas hintóval, li- bériás kocsissal indult szolgá­latra a lelkész. Ma. nem várja ilyen pompa és külsőség, de annál több szeretet. A távoli barát és szolgatárs szemében így válik példaadóvá és meg­becsültté az a szolgálat, melyet ennek a vidéknek a papsága oly odaadóan végez. Bárcsak így találkozhatna Tiszántúl, Dunántúl papságának együt­tes szolgálata népünk között, ebben a hazában. Isten dicső­sége szolgálatában. Benkő István NYUGATNÉMET KATONAI SEGÉLY AFRIKÁNAK A nyugatnémet egyházi hír­szolgálat, az EPD november 17-i számában érdekes adatok jelentek meg K. Friedrich Schade tollából. Elemzi azokat a híreket, amelyek szerint a fejlődésben levő afrikai és ál­talában a harmadik világ or­szágai számára Nyugat-Né- metország jelentős mértékben katonai segélyt küldött eddig és a jövőben ennek emelésére törekszik. Példaként a közép- afrikai Csad köztársaságról ol­vasunk. Ez ország kormánya francia katonaságot állomá- soztat az országban és ezzel igyekszik biztosítani magát a felkelők ellen. Az ország eddig már kétmillió márkát kapott katonai segélyként Nyugat- Németországtól és 1970/71-ben ennek kétszeresét várják. Mindez bizonyára összefügg azzal is, hogy a franciák 1971 áprilisáig vissza akarják von­ni csapataikat CsádbőL Most néhány helyről, így a Fejlesz­tési Politika Német Fóruma, a Német Tudósok Egyesülete, Német Bekekutatók Társasága és a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet köreiből azt követelik, hogy vizsgál­ják felül az illetékesek a fej­lődőben levő országoknak nyújtandó katonai segélyek kérdését. MARTIN NIEMÖLLER KITÜNTETÉSE A hessen-nassaui nyugat­német tartományi egyház ko­rábbi elnöke, az ismert nevű közéleti személyiség és béke­harcos, a 78 éves dr. Martin Niemöller a Lenin érdemérem arany fokozatának kitünteté­sét kapta meg a Szovjetunió­tól. Korábban, 1967-ben már elnyerte a Nemzetközi Lenin Békedíjat. Evangélikus Naptár 1971 E sorok megjelenésekor hí­veink otthonában már ott van az évről évre várt és megjele­nésével sok örömöt szerző Nap­tár. Egy téma köré csoportosí­tott cikkei alkalmasak arra, hogy aki végigolvassa, teoló­giai, történelmi és emberi képet alkothasson magának a bizony­ságtevésről. D. dr. Ottlyk Ernő püspök bevezető tanulmányában sok­rétű alapvetést aid a témához. „ ha olvassuk a Bibliát, ak­kor látjuk, Jézus mennyire ke­reste az élet sűrűjét, hogyan tanított hétköznapi teltételek között, hogyan állt Ott az élet minden fordulópontján ... Aki Jézussal jár az életben, az kö­zösségi magatartást tanúsít, a közjót segíti...” — A bizony­ságtevés gazdag teológiai tar­talmát dr. Hafenscher Károly, Szabó bajos, Scholz László, Görög Tibor, dr. Selmeczi Já­nos, Veöreös Imre és Baranyai Tamás cikkei bontják ki, kezdve Isten Jézusban adott élő bizonyságtételéről a hűsé­ges apostoli és e™b'zonv- ságtevésig. Az „Évfordulók sorosai kü­lönösképpen gazdag anyagot foglal magában. Dürer, Kem- pis Tamás, a wormsi híres bi­zonyságtétel, Praetorius, a ma­gyarországi protestantizmus legsötétebb, ún. „gyászos évti­zedét” felelevenítő gályarabok bizonyságai s egy különösen is érdekes megemlékezés Kos­suth Lajosról, aki a sámsonhá- zai evangélikus gyülekezet fő­felügyelője volt több, mint két évtizeden keresztül! Wichem, Haán Lajos, Budaker Oszkár, Szeberényi Lajos Zsigmond szerepelnek még többek között e , sorozatban, melynek írói; Benczúr László, Keveházi László, dr. Fabiny Tibor, Rusz- nyák Ferenc, Trajtler Gábor, dr. Sólyom Jenő, Szabó József, Szalatnai Rezső, Weitler Rezső, Sztehlo Mátyás, Muncz Fri­gyes, Rell Lajos, ifj. Magassy Sándor, id. Dedinszky Gyula. A „Krónika” rendkívül ér­dekes, filmszerűen pergő ese­ménytára 1969 júniusától 1970 júniusáig öleli fel magyaror­szági egyházunk, az egyháza világszervezetek és világke- resztyénség jelentős esemé­nyeit.. Második részében hazai gyülekezeteink életéről olvas­hatunk gazdag eseménynap­tárt Dr. Vámos József és Me­zősi György végezte az össze­gyűjtés és feldolgozás munká­ját. Elhunyt lelkészeink bizony­ságtevő életéről Pásztor Pál ír. Végül pedig, hagyományosan, egyházi írók elbeszéléseiből és verseiből ad a Naptár váloga­tást. E részben Jakus Imre, Bodrog Miklós, Gyarmathy Irén, Sárkány András és H. Németh István írásait olvas­hatjuk. A címlapot Dénes Pál, a raj­zokat Mezősiné, Tóth Ágota készítette. — Örömmel és ha„ szonnal forgathatjuk e szép kiadványunkat egész, évben. Szirmai Zoltán Vatdensek között Konferencia a keresztyének diakőniai feladatairól a társadalomban Az »Alpok Izraelé” Égbe nyúló havasok közt, a Pó-síkságról az Alpokba mé­lyen benyúló piemonti völgyek­ben él Európa egyik legkisebb, de legrégibb múltra visszate­kintő protestáns egyháza. A váldens egyház ez. Tagjainak a száma alig több 30 ezérnéi Európában, és még 16 ezer La- tin-Amerika déli felében. Tör­ténetük azonban , visszanyúlik a XII. századba. Őseik Vald Péter és a „lyoni szegények”, akik a középkori római katolikus egyházból ki­közösített, üldözött, sokat szen­vedett „eretnekek” voltak. Két vonás jellemezte őket elsősor­ban: hűségük a Bibliához, fő­leg a Hegyi Beszédhez, és a szegénység, az „uralkodó egy­ház” elvetése. Később csatla­koztak a reformációhoz. A XVI. és XVII. század so­rán Dél-Olaszországban és Dél- Franciaországban az ellenre­formáció kiirtotta őket. Itt, a piemonti havasok megközelít­hetetlen vidékein, azonban megmaradt egy „szent mag”, az „Alpok Izraelé”, amely vérfür­dők és száműzetés ellenére is tovább élt, új életre támadt. Ma a kis valdens egyház az eu­rópai protestanizmus egyik ele­ven, ökumenikus és diakőniai lelkületű „családtagja”. Hang­jára nemcsak a katolikus Itá­liában, hanem annak határain túl is figyelnek. Az egyház élete: diakónia a világban Ez a parányi, de dinamikus kis egyház adott otthont no­vemberben a „valdens főváros­ban”, Torre Pellice-ben, egy európai egyházi konferenciá­nak. Budapest és a syäjci Gwatt után itt tartotta harma­dik ülését az Európai Egyhá­zak konferenciájának szociál- etikai bizottsága. Ez alkalom­mal tizenhárom európai ország­ból és nyolc európai egyházból (evangélikus, református, ró­mai katolikus, ortodox, angli­kán, baptista, metodista, val­dens) jöttek össze a tanácsko­zás résztvevői. Most is fontos téma , hozta össze ezt az európai egyházi bi­zottságot. Nálunk már nincs vita arról, hogy az egyház fel­adata a világban az Igehirdetés és a szeretet szolgálata (diakó­nia) együttesen, szétválasztha­tatlanuL De még nem mind­egyik európai egyház látja ezt így tudatosan. Ahogyan az egyik előadó kifejezte: sok egy­háznak szinte újra fel kell ma fedeznie a .saját élete „diakó- niai dimenzióját”! A diakónia útja Bizottságunk ezért most az­zal a kérdéssel foglalkozott: mit jelent az egyházak segítő, diakőniai szolgálata a mai tár­sadalomban, hogyan segíthet­nek a keresztyének azoknak, akik valamilyen okból a „tár­sadalom peremén” élnek, öt előadás foglalkozott ezzel a té­mával: Giorgio Town valdens lelkész, Ulrich v. Briick evan­gélikus egyházfőtanacsos, Bengt-Thure . Molander svéd lelkész, az Egyházak Vtiágta- nácsa Diakőniai Titkárságának vezetője, Dr. Nagy Gyula (Bu­dapest) és Evelyn Magness (London) voltak az előadók. Az öt főelöadás és a hozzá­szólások végső eredményét eb­ben lehet összefoglalni: az egy­házaknak és a keresztyén hivő embereknek a saját társadal­mukban és a saját adottságaik szerint Krisztus-hitük indításá­ra és felebaráti szeretetük fá­radhatatlan sokoldalságával kell ma végezniük szolgálatu­kat a hagyományos egyházi szeretetmunka területein és az igazságos társadalomért, a bé­kés világért való, segítő közre­működésben. Ennek megfelelően emelte lei a konferencia egyik végső határozata a „béke diakoniá- jónak” fontosságát a mai Euró­pában. Az európai egyházak igazi diakőniai módon — az előző világháborúk felmérhe­tetlen emberi szenvedéseire gondolva — elképzelhetetlenül sok nyomorúságot előzhetnek meg azzal is, hogy őszintén és sokoldalúan fáradoznak a meg­levő európai problémák békés megoldása érdekében és a né­pek közötti igazi kiengesztelő- désért kontinensünkön. Ez a „béke-diakónia” igen fontos része lesz az európai egyházak szervezete munkájának a jövő­ben is. • Az ökumenikus konferenciát dr. Nagy Gyula professzor ve­zette. Hazánkból rajta kívül még Kovách Attila lelkész, re­formátus külügyi osztályvezető vett részt a konferencia mun­kájában Nt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom