Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-03 / 1. szám

„A budavári templomnak prédikálnia kell.. Népes gyülekezet hallgatta ádvent harmadik vasárnapján budavári templomunk prédi­kációját. A budai Várnegyed általános felújítási munkálatai során az Országos Műemléki Felügyelőség szakértőinek köz­reműködésével kereken két­millió forint állami támogatás­sal új köntöst kapott 75 éves templomunk és a csatlakozó egyházi épületszárny. Öröm öröm az első szó, amit ez a templom hirdet: A komor vár­falak szürke gyűrűjében a Bé­csi-kapun átlépő ember szeme elé napsugaras meleg színben magasodik oda. Ünnepi pré­dikációjában D. Dr. Ottlyk Er­nő püspök, a gyülekezet lelké­sze arról az örömről beszélt, amelyik a zsoltáros ujjongó vallomásában olvasható: „Uram, szeretem a Te házad­ban való lakozást é> a Te di­csőséged hajlékának helyét!” (Zsolt 26, 8) Rámutatott, hogy ez a templom, amikor a ke- re'sztség, az úrvacsora, az imádság, az ének háza, kell, hogy a gyülekezet számára a vigasztalás és irányítás, új erő merítése és bűnbocsánat, új élet kezdése és a szeretet háza legyen. Olyan otthonnak kell lennie, amelyikben Isten meg­tapasztalt szeretete és a gyüle­kezet tagjainak egymás és az embertársak irányában gyako­rolt szeretete teszi derűssé az életet. Köszöntés Sokan osztoztak a gyüleke­zet örömében. Országos egyhá­zunk képviseletében D. Káldy Zoltán püspök köszöntötte a gyülekezetek Az Állami. Egy­házügyi Hivatalt Miklós Imre első elnökhelyettes képviselte. Jelen volt Barcs Sándor, az I. kerület országgyűlési képvise­lője, az MTI vezérigazgatója. Pfannl Egon Ybl-díjas építész, a tervező Szanyi József osztály- vezető főmérnök és Szálkái Sándor főmérnök az Országos Műemléki Felügyelőség részé­ről. Emlékezés Emlékezés a második szó a templom prédikációjában. Df. Szelényi Gusztáv felügyelő az ünnepi közgyűlésen, . Szálkái Sándor főmérnök az építkezést ismertető előterjesztésében, D. Káldy Zoltán püspök pedig köszöntésében vissza-visszatér- tek ahhoz a szörnyű pusztítás­hoz, amit a világháború jelen­tett. Szép fővárosunkban ép­pen a Várnegyed szenvedte a legtöbb kárt és noha hálával emlékezett meg a gyülekezet arról, hogy'közvetlenül a fel- szabadulás után. a debreceni református nagytemplommal és az esztergomi római katoli­kus bazilikával együtt buda­vári templomunkat is újjáépít­tette az állam, a háború okozta pusztítást csak most sikerült teljesen eltüntetni. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség gondossága négy hónapi mun­kával nemcsak újjávarázsolta a templomot kívülről, először itt alkalmazva szintetikus fes­téket, hanem elektromos úton a templom alapíalainak szárí­tását is megoldották. Elkötelezés Kötelezés végül a harmadik szó, amit a templomnak prédi­kálnia v kell, hangsúlyozta D. Káldy Zoltán püspök. A budai Várban az embernek Mátyás humanizmusa, majd a fasiz­mus szörnyűsége és pusztítása és a felszabadulás jut az eszébe. A budavári gyülekezetre nagy misszió vár, mondta a püspök: „ha egyszer egyházunkban el­némulna a hang, hogy nekünk szembe kell állnunk a háború­val, innen föl kell eleveníteni a szót: nem akarunk háborút! A budavári templomnak pré­dikálnia kell, hogy együtt ha­ladunk, mint egyház és állam, egyház és kormány, népünk békés jövőjét akarjuk”! V,árady Lajos esperes-lelkész terjesztette elő a gyülekezet Ünnepi Nyilatkozatát, a hála­adás és köszönet szavait, a gyülekezet ámenjét temploma prédikációjára. NGELIKUS FÖLDRAJZ Ifj. Harmati Béla Norbert Hilbig : ima Ne ejts el minket, akár az esőt, t • mely arcunkba vág Kérünk, Isten, Atyánk, élők és holtak igaz Ura: ne ejts el minket, akár az esőt, mely arcunkba vág. Fordította: Bodrog Miklós EUROPA Istentiszteleti rend Gondolatban végigjártuk a távoli kontinenseket, megis­merkedtünk népekkel, életük­kel és felkerestük hittestvére­inket. Most az utolsó konti­nens következik, Európa. Nagyságát illetően az öt vi­lágrész között az utolsó éíot- . ti, mégis kereken 35 országnak nyújt hazát. Ha népeink kü­lönbözőségét nézzük, az leg­alább másfélszer annyi, mint ahány országa van. Határait a számtalan háború következté­ben szüntelenül változtatták az országok s ma megoldha­tatlan feladat előtt állna az, aki „eredeti” történeti, vagy etnikai szempontok szerint pró­bálná meghúzni az „igazságos” országhatárokat. Voltak törek­vések a kontinens történeté­ben, hogy „rövidítsenek” az országhatárokon. Az egységes Európa gondo­lata is gyakran kísértett. Ha- ' talmi szóval ideig-óráig el is . érték az egységet. Róma a Földközi-tengertől a Duna— Rajna vonaláig valósította meg az ókorban. A középkorban a frank-római, majd a német-ró­mai császárság mutat valami hasonló képletet. A római bi­rodalmat megdöntötték a ger­mánok. A német-római biro­dalmat pedig kikezdte az új­kor ébredő nacionalizmusa. Napóleon diktatúrája ismét létrehozott egységes Európát, de ,az a kísérlet végképp tisza­virág életű volt. E törekvések mélyén min­denkor a hatalom, az erőszak, egy-egy uralkodó, vagy nép saját akaratának rákényszerÜ tése volt a másikra, mitsem törődve a népek és tömegek érdekeivel. így a leigázott. né­pek nyomorban sínylődtek mindedkor. De volt-e olyan eszme, amely belülről formálta volna a lelkeket a néptömegek tuda­tát ahhoz, hogy megvalósuljon aZ egységes Európa? Kezdetben a keresztyénség látszott ilyennek, amely jólle­het nem európai talajon szü­letett, mégis Európa vallása lett úgyannyira, hogy a töb­bi kontinensek pogány népei Európa által ismerkedtek még vele. A római birodalom a 4. i században tette uralkodó val­lássá, s a 10. századig, mire teljesen lezajlott már a nép- vándorlás, egész Európa ke­resztyén lett. Ezzel szemben keleten ezidőre az iszlám szin­te teljesen felszámolta a ke- iv ztyénséget. így Európa volt hosszú évszázadokon keresztül a keresztyénség hordozója. A keresztyén vallás' minden belső ellentétével együtt az Európához tartozás feltétele lett. A később jött népek: a magyarok, finnek, stb. a ke­resztyénség felvételével jogot nyertek Európa családjához való tartozáshoz. Azok a né­pek, amelyek nem voltak ke­resztyének, állandó üldöztetés­nek voltak kitéve. Az arabo­kat lassan kiszorították az ibé­riai-félszigetről, a zsidókat szüntelenül üldözték, s a törö­köket fél évezredes küzdelem után verték ki a Balkánról, s ma már csak egy 24 ezer km2-nyi területet mondhatnak magukénak Európában. Az újkor világossá tette azonban, hogy az egységes Európa nem 4ud létrejönni a keresztyénség eszméjén. A francia forradalom újabb egységesítő jelszót vetett be a „testvériség, egyenlőség, sza­badság” eszméjével. De ez az eszme sem bizonyult tartós­nak ahhoz, hogy összeková­csolja Európa népeit. A legújabb kor pedig / ele­mezve a társadalom fejlődését, az osztályok vitathatatlan kia­lakulását, ismét új eszmével gazdagította az egységesítés lehetőségét. A dolgozó nép mindenütt, azonos érdeke a szocializmus új szellemében találhatná meg azt az egységes alapot, amelyre nézet- és ér­dekkülönbség nékül fel lehet­ne építeni az egységes Euró­pát. E pillanatban azonban két részre van szakítva kontinen­sünk 35 országa. Európa azonban szétforgá- csoltsága ellenére is sok közös vonást tartalmaz. A régi hel­lén kultúrát örökölte. Ezt a kö­zös 'kultúrát mentette át a jö­vendő számára Róma és bele­szőtte azt, amit a keresztyén- ségtől kapott. Minden európai nép múltja őriz több-kevesebb elemet a hellén-római, ill. a keresztyén kultúrából. Európa sok ellentmondása, nyomorú­sága ellenére hosszú százado­kon keresztül a kultúra és ci­vilizáció, a haladás és fejlő­dés, a humanizmus és demok­rácia, a művészet, műveltség és tudomány, a feltalálások és felfedezések hordozója volt. Az egyetemes emberi fejlő­déshez eddig a legtöbbet adta és mindazt, amit a múlt pro­dukált, leginkább őrizte meg. Igaz azonban az is, hogy ci­vilizációja és felsőbbrendűsé­gének hamis tudata a többi kontinens népei felé sok meg­aláztatás és elnyomás előidé­zője volt a történelem során. Ebben az ellentmondásokkal terhes Európában, tehát a mi kontinensünkön fogjuk vizs- gálgatni a következőkben az evangélikus egyház helyzetét. Dr. Rédfey Pál Budapesten, 1970. december 31-én, óév estéjén Deák tér du. (5 (úcv.) dr. Kékén András. Fasor du. 6 (úrv.) D. Ko­ren Emil. Üllői út 24. du. 6. Kará­csony Sándor u. du. 7. Rákóczi út 57 b. du. 5 (szlovák) Aradi András, du. 5 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. du. 6 dr. Réd.ey Pál. Kőbánya du. 6 Sülé Károly. Utász u. du. 5 Veöreös Imre. Vajda Péter u. du. 5 Sülé Károly. Zugló du. 6 Boros Ká­roly. Fóti út du. ö Benczúr László. Váci út du. 6 Baranyai Tamás, Üj- pest du. fél 7 Blázy Lajos. Pester­zsébet du. 5 Virágh Gyula. Pest­lőrinc du. 6 Matuz László. Kispest du. 6. Pestújhely du. 6 Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom du. 6. Rákosszentmihály du. 6 Kar­ner Ágoston. Bécsikapu tér du. 6 (úrv.) Várady Lajos. Torockó tér du. fél 7 (úrv.) Madocsai Miklóá. Óbuda du. 5 (úrv.) Fülöp Dezső. XII., Tartsay Vilmos u. du. fél 7 Csengődy László. Pest- hidegkút du. fél 6 Ruttkay Elemén Kelenföld du. 6 (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő. Németvölgyi út du. 5 dr. Re- zessy Zoltán. Kelenvölgy du. 4 Vi~ sontai Róbert. Budafok du. 6 Vi- sontai Róbert. Csepel du. 5. Budapesten, 1971. január l-én, Újévkor Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) D. Káldy Zol­tán, du. 6 dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11 (úrv.) D. Koren Emil, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10 (úrv.) Szirmai Zoltán. Ullőj út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10 (szlovák, úrv.) Aradi András, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11 (úrv.) dr. Rédey Pál, du. 6 Francisci Guido. Kőbánya de. 10 (úrv.) Veőreos Imre, Utász u. de. 9 (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Sülé Károly. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Benczúr László. Váci út de. 8 Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Baranyai Tamás. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Újtelep du. fél 3 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekcrletelep de. 8. Pestúj­hely de. 10 Schreiner Vilmos. Rá­kospalota MÁV telep de. 8. Rákos­palota Kistemplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. ' 9. Rákos­liget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Mado­csai Miklós, de. fél ll (néniét), de. 11 (úrv.) Várady Lajos, du. 6 (úrv.) Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9 (úrv.) Szita Istvánná. Óbuda de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. ll Rutt­kay Elemér, du. fél 7 Takács József. Pesthidegkút de. fél 11 Csengődy László. Kelenföld de. 8 (úrv.) Bencze Imre. de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 Reuss András. Német­völgyi üt de. 9 (úrv.) Reuss András. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll. AZ ANGLIKÁN ÉRSEK DÉL-AFRIKÁBAN Dr. Michael Ramsey canter­bury érsek, az anglikán egyház feje, november 13-án kezdte meg háromhetes dél- afrikai látogatását. Ö az első anglikán egyházfő, aki Dél- Afrikába látogat. A dél-afri­kai anglikán egyház most ün­nepli önálló egyházi szerve­zetté válásának századik év­fordulóját. Azok a rendezvé­nyek és ünnepélyek, amelye­ken körútja alkalmával rész vesz, nyitva állnak mindenféle színű ember számára, tehát a színesek számára is. Megérkezése után az érsek azonnal megismételte előző ál­lásfoglalásait a Dél-Afrikában annyira égető kérdésekről. El­mondta, hogy elindulása előtt egy héttel zajlott le a tanács­kozás, amelyiken Nagy-Bri- tannia 112 anglikán püspöké­ből 100 püspökkel együtt leve­let küldtek Edward Heath an­gor miniszterelnöknek és eb­ben követelték, hogy Anglia ne újítsa föl fegyverszállítá­sait Dél-Afrikának, mert ezt úgy lehet értelmezni, hogy Anglia helyesli a dál-áfrikai faji megkülönböztetés politi­káját. „Az az alapvető meg­győződésem — mondotta az ér­sek — „hogy az apartheid po­litika ellentétben áll a keresz­tyén tanítása”. A FAJÜLDÖZÉS EGYHÁZI VÉDELMEZŐI A világ egyházainak nagy többsége elítéli a fajok meg­különböztetésének politikáját, amint azt főleg Dél-Afrikában és Rodéziában gyakorolja a kormány. A keresztyénség szé­gyene, hogy akad mégis /egy­ház, amelyik „bibliai” alapon megpróbálja védeni és igazol­ni a fehér ember felsőbbren­dűségét a fekete és színes bő­rű emberekkel szemben. Dr. J. D. Vorster, a dél-afrikai mi­niszterelnök , testvére, a dél­afrikai Holland Református egyház vezetője kijelentette, hogy egyháza teljes mérték­ben helyesli a kormány faj­üldöző politikáját, azt bibliai- lag helyesnek tartja és min­den más teológiai véleményt helytelenként utasít el. Egy­háza kész inkább minden kap­csolatot megszakítani a világ más egyházaival, mint ezt $ véleményét feladni. 1 Sám 2, 1—8 Imádság a mi igénk. Egy boldog asszony odafordulasa Isten­hez. Hálaének is. A szív örömtelt ritmusa dobban benne. Val­lástétel is. A megnyert bizonyosság továbbadása. A három ösz- szefonódik egymással. Sok imádság lett énekké és megfordítva. Es ugyanazt elmondhatjuk a vallástételről, hitvallásokról is. Anna imádkozó közösségbe volt Istennel. Nemcsak hálaéne­két ismerjük, hanem zokogó panaszát, ostromló könyörgését is. Alapállása: életem dolgai, ügyei kezedben vannak Istenem, Kérdéseimre Te tudsz válaszolni, ínségemben Te elégítesz meg, sebemet Te gyógyítod, feszültségeimet Te oldhatod fel, amim van Neked köszönhetem, amit várók Tőled remélhetem. Jó erre gondolnunk egy új esztendő küszöbén. Az ige imád­kozó keresztyén életre buzdít. Magunkkal hoztuk a múlt évből életünk ügyeit és újakkal nézünk szembe. Imádságaink telje­nek meg és frissüljenek fel az élet valóságával. Aktivitásunk forrása és kontrolja legyen a vele való beszélgetésünk. Dönté­seink iránytűje, cselekvésünk motorja, reménységünk tápláló­ja a tőle kapott válasz legyen. Nála keressünk feloldást ter- heink alól és tőle kérjünk új erőt új utakra. Anna hálás volt Istennek. Az ajándékozó Istennek szólt ez a hála. Bizonyos, hogy erre elsősorban a személyesen megnyeri ajándék indította. De meglátta Isten ajándékozó szeretetének bizonyságát mások’ életében is, és hálaénekébe őket is bele­foglalja. A többi boldog édesanyát, a. megelégített éhezőket, az élet mélységéből kiszabadítottakat, az igazságot nyert szegé­nyeket. Szemnyitogatás is ez a mai ige. Lássuk meg az ajándékozó Istent. Ne csak a nagy és rendkívüli dolgokban, hanem a aján­dékozó szeretetének folytonosságában is. Ne csak egyéni éle­tünkben, hanem a körülöttünk folyó életben, egyének és kö­zösségek életében is. Segíthet ebben a'most zárult esztendő­ről készített helyes számadás is. Anna imája és hálája vallástétellé érett. A tapasztalat, hogy Isten él, aki meghallgat és válaszol, hogy Ő szeretetben és igazságban 'cselekvő Úr, szólásra ösztönöz. A vallástétel böl­csője az imádság és a hála. A vallástétel nem elmélet Istenről, hanem bizonyságtétel arról, aki szeretetben cselekszik az em­berért. Mezősi György Őrtorony a Sárvíz mellett A sárssentmiklósi templom, és lelkész jubileuma Száz éves a templom. Száz éve áll itt a sarkon. Száz éve mennek el előtte ifjak, vének. Száz éve köszönti az érkező­ket, és búcsúztatja a távozó­kat. Száz éven keresztül vé­sődik bele a sárszentmiklósi- ak szivébe, leikébe. Száz éven keresztül tárja szét kapuit és hívja magához az Istent ke­resőidet. Látott történelmi vi­harokat és csendes építő éve­ket. Ágyúk, tankok dübörög­tek el mellette, ő pedig csen­desen várta az ígéretes jöven­dőt. Viharok tépdesték, ékes­ségeit tördelték, de ő lelkeket igyekezett csendesíteni és végezte, aki arról szólt, hogy a kőből épült templom akkor tölti be hivatását, ha benne élő templomok formálódnak ki. Az ünnepi közgyűlésen a jelenlevők megilletődve hall­gatták a megemlékezést nagy­apáik és nagyanyáik munkái­ról, akik a kenyérkereset köz­ben, a földesúrnaik teljesített robot mellett mutattak erőt és kedvet templomot építeni. Hat hónap alatt készült el ez a templom, amelyről Gyurátz Ferenc is úgy emlékezett meg. hogy a sárszentmiklósiak bé nem vakolt terméskőből épült egymásnak örök hűséget foga­dó párokat bocsátott ki kapu­ján. Áldott épület. Hallgatta só­hajainkat, énekeinket és imádságainkat. Egybegyűjtöt- te a szétszórtan élőket, hogy testvéri szeretetben találkoz­zanak. Múltról, eleinkről be­szél és jövendőt épít. Áldott épület. Őseink beépítették verej­téküket, könnyeiket, álmai­kat, vagyonukat. Ezekkel a szavakkal kezdte az elmúlt év novemberében tartott ünnepi közgyűlésen Pálffy Mihály sárszentmikló- si lelkész a templomépítés történetének ismertetését. Valamikor a környékbeli falvakban, a szétszórt tanya­világban élő evangélikusok gyalog rótták az utat a temp­lomba. Most, a százéves em­lékezéskor motorkerékpáron, autóbuszon siettek az együtt- ünneplésre a késői unokák. A vadvirágos Sárrét messzi vi­déken egyetlen templom — a sárszentmiklósi templom —, melynek szárnyai alá gyűltek a szétszórtan élő evangéliku­sok. Hármas ünnepre készültek a gyülekezet tagjai. Hálát ad­tak a templomért, köszöntöt­ték lelkészüket szolgálatának 25 éves évfordulóján, és test­véri szeretetben találkoztak mindazokkal, akiket ezer és ezer szál fűz ehhez a temp­lomhoz. Az istentiszteleten az ige­hirdetést Nagy István esperes temploma az egész Dunántú­lon híres. Ez a templom ma megújí­tásra vár. Várja, hogy az elő­dök hősies munkája mellé felsorakozzék az utódoké is. Várja, hogy avatott kezek új mezbe öltöztessék, és várja, hogy megújult gyülekezet vi­gye tovább az elődök hithü- ségét. Ezen az ünnepen köszön­tötte a gyülekezet Pálffy Mi­hály lelkészt, aki negyedszá­zada végzi itt a. szolgálatot: A szórványhivők is felkeres­ték most a gyülekezeteteeíeö ték cost lelkészüket, hogy kö­szöntsék és együtt ünepelje- nek az anyagyülekezettel. Kö­szöntésük mellé odatették sze- „retetük zálogát a sárszent­miklósi, rétszilasi, sárosdi hí­vek. Eljöttek és köszöntötték mind a gyülekezetét, mind a lelkészt az egyes felekezetek helyi és környékbeli lelkészei is. Szénási János református teológus megható szavakkal köszönte meg a lelkésznek, hogy tőle kapott indításokat a lelkészi pályára. Nagy István esperes az egy­házmegye nevében köszöntöt­te az ünneplőket. A levélben érkezett köszöntések közül ki­emelkedik D. dt. Ottlyk Ernő püspök levele, valamint a gyü­lekezet két volt lelkészének. Haniffel Sándor és Jakus Im­re köszöntése. A hazatérők bizonnyal szí­vükben magukkal vitték az ünnep élményét: Uram, te voltál nekünk hajlékunk. \ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom