Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-05-31 / 22. szám
Ahol az ember megvetett—‘Jézus Krisztus is meggyalázott Május 7—10 között keresztyén világkonferencia színhelye volt Libanon fővárosa, Bej- rút. 37 országból több mint 400 keresztyén jött el, hogy tanácskozzék a keresztyének feladatairól a közel-keleti válság megoldásával összefüggésben. A konferencia kezdeményezője és rendezője egy francia római katolikus haladó mozgalom, a Témoignage Chrétien (Keresztyén Tanúságtétel) volt, melynek vezetője Georges Montaron igazgató. Előzménye az volt, hogy a Rabatban tartott Iszlám Csúcstalálkozó egy felhívást bocsátott ki, melyben meghívta a világ keresztyén- ségét, hogy „tekintsenek Palesztinára és egyesüljenek a palesztinaiakkal méltóságukért folytatott harcban”. A Bejrutban most tartott konferencia, mely a „Keresztyének Világ- konferenciája Palesztináért” nevet viselte, tulajdonképpen válasz volt a rabatt felhívásra. A bejrúti konferencián nem hivatalos egyházi kiküldöttek, vagy egyházi világszervezetek vettek részt, hanem egyénileg olyan keresztyének, akik felelősséget éreznek Közel-Kelet békéjéért. Az öt világrészből jöttek római katolikus, ortodox, protestáns keresztyének és négy napon keresztül tanácskoztak arról a keresztyén szolgálatról, amely segíthetné Közel-Keleten a jó megoldást. Köztudomású, hogy Izrael agressziója következtében tragikus helyzet alakult ki a Közel-Keleten. Izrael államának 1948-ban történt megalakuló^ sakor sok százezer arabnak kellett elhagynia otthonát Ezeknek többsége még ma is menekülttáborokban él. Fokozta a válságot, hogy 1967 júniusában Izrael agressziót követett el az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia és Szíria ellen. Az agresszió következtében területét négyszeresére növelte. Űjabb több százezer arabot űzött el otthonaikból. Ennek következtében jelenleg megközelítően 2 millió arab menekült él Libanonban, Jordániában, Szíriában menekülttáborokban, igen nehéz körülmények között. Az arab népek semmiképpen nem tudnak beletörődni ebbe a helyzetbe. Követelik az agresszió nyomán elvesztett területeik kiürítését, a menekültek hazatérését és egy igazságos és tartós béke biztosítását a Közel-Keleten. Sajnos, Izrael területi hódításait, agresszív magatartását több esetben a Szentírásból akarja igazolni. Az Ótestámen- tum egyes szakaszait — melyekben Isten különböző ígéreteket adott az ősatyáknak és prófétáknak — úgy magyarázza, hogy azzal alátámaszthassa Palesztinához való jogát. Ez azt jelenti, hogy egy ,,vallásos természetű politikai ideológiát” alakított ki, amely faji jellegű és faji megkülönböztetést gyakorol az arabokkal szemben. A Szentírással igazolnak súlyos /jazságtalanságolcat, amelyeket az arab néppel szemben elkövetnek. A cionizmus igazolására veszik igénybe a Szentírás egyes szakaszait. Az is tény, hogy különböző keresztyén egyházakban világszerte az egész közel-keleti kérdést ugyancsak a Szentírás oldaláról közelítik meg és ezzel lényegében összezavarják a problémákat és a Szentírás egyes szakaszaival lényegében eltakarják a valódi problémát. Ezek a jelenségek indították a konferencia rendezőségét arra, hogy összehívjanak egy olyan világkonferenciát, amelyen a különböző felekezetekhez tartozó keresztyének szembenéznek a Szentírással való visszaéléssel és megvizsgálják, hogy általánosságban is milyen segítséget tudnak adni r, keresztyén emberek a problémák tisztázásához és a fennálló válság megoldásához. A négynapos konferencián — melynek megnyitó ülésén Helou, Libanon elnöke is részt D. Káldy Zoltán püspök felszólalása Bejhítban A konferencia azt is célul tűzte ki, hogy a helyszínen gyűjt információkat a Közel- Keleten élő közösségektől és a palesztinaiaktól arra vonatkozólag, hogy mi a valódi helyvett — két kérdés körül csoportosultak az előadások. Több előadás hangzott el „A Palesztinái probléma különböző aspektusai (történeti, politikai, gazdasági, társadalmi, jogi „Keresztyének Világkonferenciája Palesztináért” megnyitó ülése zet a Közel-Keleten. Arra is gondolt a konferencia, hogy az összegyűjtött információkat továbbadja a különböző keresztyén egyházaknak szerte a világon. stb.)” címen. A másik tárgykör összefoglaló témája ez volt: „A keresztyén hit és a Palesztinái probléma”. Ez utóbbi előadás keretében szó volt az Ötestámentum olvasásáról és ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR BIBLIATANÁCS A Magyar Bibliatanács május 11-én ülést tartott. D. dr. Vető Lajos nyugalmazott evangélikus püspök, a Tanács elnöke irányításával döntést hozott a Bibliatanács arról, hogy a bibliafordítással kapcsolatos problémák és az új fordítás kiadásával kapcsolatban operatív bizottságot hoz létre, nmeinek tagjai dr. Bartha Tibor református püspök elnökletével D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Pálfy Miklós professzor, az Ószövetségi Fordító Szakbizottság elnöke, dr. Prőhle Károly professzor, az Üjszövetségi Fordító Szakbizottság elnöke, Palotay Sándor. & Szabadegyházak Tanácsának elnöke, Laczkovszky János, a baptista egyház elnöke, dr. Tóth Kálmán professzor, az Ószövetségi Fordító Szakbizottság tagja, dr. Varga Zsig- mond professzor, az Újszövetségi Fordító Szakbizottság tagja és Kürthy László professzor. Az ülésen dr. Pálfy Miklós tartott rövid beszámolót az Ószövetségi Fordító Szakbizottság munkájáról, dr. Varga Zsigmond pedig az Újszövetségi Fordító Szakbizottságéról. A tervek szerint szó van egy konzultációnak a megtartásáról is a közeljövőben, amely a fordítással kapcsolatos és vitatott problémákat tárgyalja meg. annak cionista értelmezéséről, a zsidóság jelentőségéről a keresztyén teológiában, az „Ígéret földje” jelentőségéről a keresztyén hit számára, Jeruzsálem jelentőségéről és a messianizmusról. Az előadások nagyon sokoldalúak voltak, tárgyilagosságra törekedtek és jól világították meg a problémákat. Külön is szeretném hangsúlyozni, hogy a konferencia valamennyi előadója szembeszállt az antiszemitizmussal, minden „zsidógyúlölettel” és a zsidóságnak, mint vallási közösségnek az elítélésével. Az előadók újra és újra kifejezésre juttatták, hogy nem a zsidósággal, mint faji és vallási közössséggel szemben harcolnak, hanem azzal az Izraellel, amely az imperializmus eszközeként agressziót követett el az arab népekkel szemben, és amely fasiszta jellegű faji üldözést gyakorol, és amely vallásos természetű politikai ideológiát képvisel. Az előadásokat nagyon élénk vita követte, melynek során igen éles szavak hangzottak el Izrael agressziójával szemben, továbbá a cionizmussal és mindenféle kegyetlenkedéssel szemben. A konferencia egy felhívást fogadott el, amely valamennyi keresztyénnek szól a világon. A felhívásban többek között ezt olvashatjuk: ..Szolidárisak vagyunk a Palesztinái néppel egy szabad és független élet jogáért vívott harcban. Elítélünk minden rejtett vagy nyilvánvaló antiszemitizmust, de ugyanilyen erővel szembeszál- lunk a faji megkülönböztetés sokféle anti-arab megnyilatkozásával. Elutasítunk minden mesterkedést, amely a Biblia szövegét politikai hatalom céljaira akarja felhasználni. Ezeknek a textusoknak cionista politikai interpretációja elfogadhatatlan. Ez odavezetne, hogy a Szentirással igazoljanak súlyos igazságtalanságokat, amelyeket a Palesztinái nép és a többi arab nép elszenvedett. Ahol az ember megvetett, ott Jézus Krisztus is meggyalázott lett. Alapvető joga a palésztinaiaknak, hogy visszatérhessenek saját hazájukba és maguk dönthéssék el sorsukat. A Palesztinái nép joga, hogy olyan politikai megoldásokat találjon, amely lehetővé teszi az együttélést a különböző népek, az eltérő vallási meggyőződésű és különböző ideológiájú emberek között. Elengedhetetlen az elfoglalt területek kiürítése, melyet követnie kell a cionista struktúra eltűnésének. Tiltakozunk az ember ember által való kizsákmányolásának minden formája ellen. Nem különítjük el a szegények harcát a paleszti- naiak harcától. Hívunk benneteket jobb tájékozódást szerezni és a Palesztinái népet támogatni ellenállásában.” A konferencián részt vett D. Káldy Zoltán püspök is. aki a plenáris ülésen fejtette ki felszólalásában álláspontját. Jelen volt továbbá dr. Timkó Imre, a budapesti római katolikus Teológia professzora és dr. Vitányi György c. prépost. Káldy püspök felszólalásában többek között ezt mondotta: ..Amikor Izrael arab területeket foglalt el és kiűzte otthonaikból az arab családokat^ ezt nem mint Isten »választott és szent népe« tehette, hanem mint csak egy szekuláris hatalom. amely hasonló más szekuláris hatalomhoz. Nekünk el kell ítélnünk Izrael agresszióját és ugyanakkor segítenünk kell a jó megoldást Közel-Keleten, amelynek nyomán létrejön az igazságos és tartós béke.” 1). Káldy Zoltán Búcsú egy régi orgonától Egyházzenei áhítat a Deák-téri templomban Nem lett volna teljes a gyülekezet pünkösdi ünneplése, ha az istentiszteletek mellett nem tartottak volna egyházzenei áhítatot a Deák'téri templomban. És nem lett volna méltó befejezése egy öreg orgona élétének. ha utolsó szolgálataként nem J. S. Bach művei szólaltak volna meg rajta. Mert ez a pünkösd délutáni egyházzenei áhítat egyúttal a búcsú alkalma is volt. Búcsúztak a gyülekezet tagjai, a lelkészek, az énekkar tagjai és az orgonisták attól a hangszertől, amelyik az ezernyolcszázas évek végétől hűségesen végezte szolgálatát a templomban. Valamikor régen, az első változatát Ország orgonaépítő mester építette, később az Angster, majd a Rieger cég átalakította. A mai orgona 1925 körül alakult ki Zalánfy Aladár orgonaművész tervei alapján. Eddig huszonnégy regiszteres volt, s most a megfáradt hangszer lebontásra kerül, hogy átadja helyét az újnak, a nagyobbnak, a méltóbbnak. De a mostani búcsú mégsem fájdalmas és végleges, hiszen a 24 regiszterből 15 az új orgonában kerül beépítésre, a többi 9 pedig a rákoskeresztúri evangélikus templomban fogja tovább dicsőíteni Istent. A gyülekezet új orgonát épít, amelyik 44 regiszteres lesz, s a jövő év tavaszán fogják felavatni. Az új orgona felépítése nagy költséggel jár, aminek nagyobb része már a gyülekezet rendelkezésére áll, de továbbra is várják az egyházi zenét kedvelő hívek áldozatkész szeretetett A régi orgona a budapesti orgonák sorában a negyvennyolcadik volt nagyság tekintetében, az új pedig már a tizenötödik helyre ke- rüL Tervezője Trajtler Gábor lelkész, orgonaművész. A zenés áhítat, a búcsú, méltó volt a gyülekezethez, az orgonához, a Lutheránia énekkarhoz és zenekarhoz. Az „Es ist das Heil uns kommen her” kantáta, a „Sei Lob und Preis mit Ehren” és a „Lobet den Herrn, alle Heiden” motetták ismét bizonyságot tettek a Lutheránia magas színvonalú fel- készültségéről. Csak az elismerés hangján lehet szólni a szólistákról, név szerint Kovács Erzsébetről, Takács Juditról, Marik Péterről és Me- zőfi Tiborról, akik mindig nagy készséggel vesznek részt a szolgálatban. Köszönet illeti a zenekar tagjait is. akik minden alkalommal nagy élményben részesítik a gyülekezetett Köszönjük Weltler Jenő karnagy hűséges szolgálatát is. Trajtler Gábor lelkész, or- gonaművész az Esz-dúr prelúdiumot és fúgát, valamint a d- moll tokkáta és fúgát adta elő az orgonán, mintegy méltó befejezéseként a régi hangszer hűséges szolgálatának. Dr. Kékén András igazgató- lelkész igehirdetése felhívta a gyülekezet figyelmét arra a pünkösdi Szentlélekre. Aki az egyházi muzsika nyelvét is felhasználja arra, hogy közösséget, gyülekezetei teremtsen. Amikor most elbúcsúzunk egy régi hangszertől, Isten áldását kérjük a rákoskeresztúri templomban végzendő további szolgálatára, és reménységgel várjuk az új orgona megszólalását. Harkányi László Vasas • ». Nemcsak a templom, de előbb maga a gyülekezet is a felszabadulás után épült. A pécsi gyülekezethez akkor tartozott 150 községből vált ki és önállósult a vasas-marázai körzet 1949-ben, s hívott lelkészt az igen nagy szétszórtságban élő, de a Felsőszeliből ide települt hívekkel lelkileg is megerősödött hívek serege. A lelkész Vasason telepedett meg a helyi plébános által jó szívvel felajánlott megosztott plébánián. A templomot 1950-ben kezdték építeni, s lényegében három ütemben készült el, több mint tízévi munkával és áldozattal. Az induláskor példája volt a túlméretezett buzgalomnak. Letették a Sándy Gyula által tervezett templom alapkövét, de hamarosan kiderült, hogy mind a szükséglethez, mind az anyagiakhoz viszonyítva túlméretezett volt. Ezért még időben módosították a tervet, s ma egy a környezetébe kellemesen illeszkedő tömpetornyú templom áll. .- alagsorában gyülekezeti teremmel, a templomtérben nyolcvan ülőhellyel. A helyben lakó 150 lélek megfeszített áldozatához a szórványhívek példamutató anyagi- és munkaáldozata járult, s a Gyülekezeti Segély többszöri, majd a közegyház más jelentős segítségével az önkéntes munkán túl kerek kétszázezer forintba került az épület. Hetente rendszeresen használják. Az építés három fázisának megfelelően a gyülekezetnek sorrend szerinti három lelkésze Zoltay Gyula, Fogarassv Árpád, s jelenleg Missura Tibor. ÜJ OROSZ—ORTODOX KÉPVISELET GÉNÉBEN Az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarkátusa Her- mogen podolski püspököt nevezte ki új képviselőjévé Genfben,. az Egyházak Világ- tanácsának központjában. Hermogen püspök 41 éves és tagja volt egyháza küldöttségének az uppsalai világgyűlésen (1968) és az abidjani össz- afrikai egyházi konferenciának 1969-ben. 1
