Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-29 / 13. szám
Béke, orom, szabadság És 52, 7—9 Egy képet látok az ige mögött. Kicsiny, meggyötört, reményét vesztett, félelmében összebújt embercsoport az éjszaka sötétjében. Az őrt álló feszülten figyel minden rezdülésire. Mindenki új veszedelmet vár. S akkor messziről felcsendül egyszerre a hajnalhasadással a hírhozó hangja. Aztán a kiáltást átveszik az őrt állók s néhány pillanat múlva már egymás szájából kapkodják a szót az emberek. Egyszerre minden megváltozik, minden betelik fénnyel, derűvel, lüktető élettel. Mi történt? Mit mondott?: béke! béke! szabadság! Igen, md ismerjük ezt az érzést, mi átéltük ezt a változást, mi megéltük ezt az eseményt, amikor a hosszú időn át csak rossz hírt halló fülünk, csak bajra-bajt váró szívünk meghallhatta a már alig hitt és remélt kiáltást: béke, szabadság! Romok fölött, sírok fölött, könnyek fölött a vigasz, az- öröm, az élet, az újat- kezdés hajnala ragyogott fel. Most emlékezünk erre, köszönetét mondunk és hálát adunk. Az Isten szeretetóről és hatalmáról szóló másik híradás örömüzenete öleli magába és fényesíti meg emlékezésünket. A húsvéti örömhír, amely átzeng századokon, amit átadnak nemzedékről nemzedék re egymásnak az őrt állók, míg teljességre jut a megváltás műve Krisztus visszajövetelekor. Ott hangzott fél először ez is a Sión falai alatt, egy nyitott sírnál. Egy kis meggyötört, reményeit vesztett, csak rosszra váró, összebújt csapat hallotta meg először az egész emberiségnek szóló örömhírt. A nyitott húsvéti sírtól lélekszakadva futó, csodát látott tanítványok kiáltották feléjük a hírt: Krisztus jeltámadt! A húsvéti hír a béke híre: Isten megbékéltette magával a világot. Nem tartja számon az egyes ember és az emberiség bűneit, hanem megbocsátja. Elfogadja a kereszten hozott váltsá- got. A béke drága árát ő maga egyenlítette ki. Mi is megbékélhetünk Istennel. Bűneink miatt nem kell félelemmel és ellenségeskedéssel reá gondolnunk, hanem az atyai áldás reményében mehetünk feléje. Az Istennel való boldog együttlét lehetőségének kapuja nyílt meg előttünk újra. A húsvéti hír a szabadulás híre. A megkísértett és bűneink terhét magára vevő Jézus támadt fel a halálból. Győzelme szétszakítja az embert megkötöző bűn láncát. Lelkének ereje a mentőöv számunkra, hogy kihúzzon gonosz kívánságaink és indulataink hínárjából és cselekedhessük Isten szabad gyermekeiként azt, ami néki kedves, embernek hasznos és üdvös. A húsvéti hír az élet híre. A halál elvesztette uralmát. Az Isten haragja alól megmenekült ember, a bűn béklyójától szabadult rab nem a halál árnyékának völgyében jár, hanem az élet hegyére hághat fel. Isten örök boldog életet készít a Krisztusért bűnbocsánatot nyert és a Lélek által újjászületett ember számára. A Krisztus visszajövetele a feltámadás napja és az Isten által megújított világ el nem múló életének nyitánya. Ezért a húsvét a vigasztalás híre. A bűn és halál, a szenvedés és betegség alatt nyögő ember szeméről ezzel törli le Isten a könnyet s arcáról a halálverítéket, ezzel ajándékozza vissza lelki egyensúlyát és adja meg életének értelmét. A húsvéti hír tölti be az öröm teljességével ma együttujjon- gásunkat. Isten szeretete a Krisztus feltámadása által a béke, a szabadulás, az élet és reménység uralmát hozza el. Ezt munkálja a szívekben az evangélium által és ezt viszi győzelemre a Krisztus uralkodása által, embereken keresztül a történelem világában. Az együttujjongás idején Isten hív a híradás szolgálatára, és munkára a földön élő minden nép békéjéért, öröméért és szabadságáért Mezősi György IMÁDKOZZUNK Mélységes hálával borulunk le előtted, örökkévaló szent Isten. Megköszönjük neked, hogy Urunkat és Megváltónkat nem hagytad a sírban, hanem feltámasztottad a halálból. Kérünk, szólaltasd meg szent igédet, és benne feltámadott Urunkat, Jézus Krisztust, hogy ünneplésünkből szent nevedre dicséret térjen, ránk pedig áldás és életújulás, erő és reménység földi életünkben és az örökkévalóságban. Megváltó szent Fiadért, feltámadott Jézus Krisztusunkért kérünk, ámen. Értesítjük kedves Olvasóinkat, hogy lapunk húsvéti száma — az eddigi szokásoktól eltérően — hat oldal helyett csak négy oldalon jelenik meg. Az Athenaeum Nyomda — nyomdai kapacitáshiányra való hivatkozással — dás ellenére sem tudta a lapot a ben elkészíteni. — Nagypénteken az oltárterítő színe: fekete. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 19, 16—30; az igehirdetés alapigéje Zsid 10, 19—25. — Húsvét ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: ■ az érvényben levő megállapo- húsvétkor szokásos tér jedelemMk 16, 1—8; az igehirdetés alapigéje: Jón 2, 3—10. — Húsvét 2. napján az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 24, 13—35; az igehirdetés alapigéje: Ézs 52, 7—9 Istentiszteleti rend Budapesten, 1970. március 27-én, Nagypénteken Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 5 (passió) Trajtler Gábor, du. 6 (úrv.) dr. Kékén András. Fasor de. 8 (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11 (úrv.) D. Koren Emil, du. 5 (passió) D. Korén Emil, du. I» (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11, du. 6. Karácsony Sándor u. de. 9, du. 7. Rákóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12 (magyar), du. 5. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 (úrv.) dr. Rédey Pál, du. 6 dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 (úrv.) Veöreös Imre, du. 7 (úrv.) Veö- reös Imre. Utász u. de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11 (úrv.) Bízik László, du. 7 (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 (úrv.) Bízik László. Fóti út de. 11 Benczúr László, du. fél 7 (passió). Váci út de. 8 Solymár Péter. Frangepán u. de. fél 10 Solymár Péter. Üjpest de. 10 (úrv.) Blázy Lajos, du. fél 7 (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 (úrv.) Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 (úrv.) Matuz László, du. 6 (úrv.) Matuz -László. Kispest de. 10 (úrv.) Pestújhely de. 10 (úrv.) Schreiner Vilmos, du. 6 (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákospalota-MAV telep de. 8 (úrv.). Rákospalota kisteplom de. 10 (passió-úrv.), du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 (úrv.) Karner Ágoston, du. fél 7 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 (úrv.) Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy du. 6. Rákosliget du. fél 7. Rákoskeresztúr de. 8 (úrv.), du. fél 7 (passió). Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Szita Istvánné, de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Schütz: János passió — igét hirdet: Várady Lajos. Torockó tér de. 9 (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 10 (úrv.) Fü- löp Dezső, du. 5 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9 Csengődy László, de. 11 Csengődy László, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér, du. fél 6 Csengődy László. Kelenföld de. 8 (úrv.) Bencze Imre, de 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 (úrv.) Bencze Imre. Németvölgyi út du. 5 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert, du. 6 Visontai Róbert. Nagytétény du. 4. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10, du. fél 8. Csepel de. fél 11 (úrv.), du. 6 (passió). Deák tér de. 9 (úrv.) dr. fenscher Károly, de. 11 (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor de. fél 10 (úrv.) D. Koren Emil, de. 11 (úrv.) D. Koren Emil, du. 6 D. Korén Emil. Dózsa György út de. fél 10 (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 (úrv.) dr. Rédey Pál, du. 6 Francisci Guidó. Kőbánya de. 10 (úrv.) Veöreös Imre. Utász u. de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8 (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 (úrv.) Boros Károly. Fóti út de. 11 Benczúr László. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Benczúr László. Üjpest de. 10 (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár- Üjtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 (úrv.) Matuz László. Kispest de. 10. Kispest- Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalo- ta-MAV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10 Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő, de. 11 (úrv.) Várady Lajos, du. 6 Szita Istvánné. Torockó tér de. fél 9 (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. du. 5 Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9 Csengődi László, de. 11 Csengődy László, du. fél 7 Takács József. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Bencze Imre, de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Budaörs du. 3 Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 (urv.). Budapesten, 1970. március 29-én, Húsvét ünnepén HaD. Budapesten, 1970. március 30-án, Húsvét 2. napján Deák tér de. S (német-úrv.) dr. Nagy Gyula, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 dr. Hafen- scher Károly. Fasor de. fél 10 Szirmai Zoltán, de. 11 (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 (úrv.) Francisci Guido, du. 6 Francisci Guido. Kőbánya de. 10 (úrv.) Sülé Károly. Utász u. de. 9 (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Sülé Károly. Zugló de. 11 (úrv.) Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10 Bízik László. Fóti út de. 11 Solymár Péter. Váci út de. 8 Solymár 5»é- ter. Frangepán u. de. fél 10 Solymár Péter. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matuz László. Kispest de. 10. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rá- kospalota-MAV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél з. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német- úrv.) Várady Lajos, de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9 Szita Istvánné. Óbuda de. 10 (úrv.) dr. Vámos József, du. 5 dr. Vámos József. XII. Tartsay Vilmos и. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7 Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11 Csengődy László. Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 (úrv.). O EL Galílea tájain egy vándor tanító élt. Anyja jól ismerte öt, De a világ nem ismerte meg és megölte és eltemette öt Sokan mondják: meghalt, sehol nincs már, tovább fordult a világ kereke ... De tavasszal, ha húsvét illata száll érzed-e, hogy sírjából kiszállt s az egész világ övele van tele? ... Csaba József „íme élek örökkön-őrökké és nálam vannak a halálnak és pokolnak kulcsai.” (Jel 1, 18) HÜSVÉTVASÁRNAP. — „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek; feltámadott, nincsen itt.” (Mk 16, 1—8) Az asszonyok a sírt keresik s benne a halott Jézust. Jézust nem találják, de elsőnek hallják meg a húsvéti evangéliumot: Feltámadott! Nincsen itt. Azóta szüntelen szól a húsvéti evangélium. Ez lett hitünk boldog beteljesedése, de egyúttal a szegletkő Is, melyre felépülhet egész életünk. Csak akkor van hitünk, ha eljutunk a feltámadás hitéhez. Krisztus nemcsak meghalt, hanem feltámadott és él örök- kön-örökké. Élő Krisztusunk van, aki mindnyájunk életének és üdvösségének forrása lett. Teljen meg mindnyájunk szíve ezzel a boldog hittel és legyen bizonyossággá a húsvéti üzenet: Feltámadott! HÚSVÉTHÉTFŐ. — „Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, aminek mi mindnyájan tanúi vagyunk.” (Csel 2, 22—36) Jézus feltámadása csak úgy lehetett nyilvánvalóvá az emberek között, hogy voltak tanúi feltámadásának, akik bizonyságot tettek róla. Az egyház is úgy született meg, hogy Péter tanúbizonyságot tett feltámadásáról. A tanú szolgálatát ránk bízta Isten. Ez a hivatásunk, szolgálatunk ma is. Életünkkel, cselekedeteinkkel hirdetni, hogy élő Urunk van, aki által van erőnk arra is, hogy valóban megújult életben járjunk. KEDD. — „Megállt közöttük Jézus és így szólt nekik: Békesség nektek!” (Lk 24, 36—47) A feltámadott Krisztus ismételten ezzel a köszöntéssel állt tanítványai elé: Békesség néktek! Ahogy tanítványainak magyarázza halála és feltámadása értelmét, amely mindnyájunk megtérésének és a bűnök bocsánatának forrása lehet, abból nyilvánvaló, hogy a nyugtalan, zaklatott életű ember számára valóban békességet akar hozni. Az ember békességét Istennel, hiszen Jézusban Isten megbékélt az emberrel. De ez nem elég. Az embernek az emberrel is meg kell békélnie, — így lesz teljessé a húsvéti öröm. SZERDA. — „Ezek után ismét megjelentette magát Jézus tanítványoknak a Tibériás tengerénél...” (Jn 21, 1—14) A feltámadott Krisztust nem mindenki ismeri fel. A tanítványok is milyen bizonytalanok az első időben. Amíg Jézus meg nem jelenti magát, amíg szoros közösséget nem vállal velük. S mégsem háríthatom a felelősséget Jézusra, ha nem találkoztam vele. A feltámadott Krisztus velünk van és kijelenti magát. Igéjében és a szentségekben ő jön felénk és kínálja a vele való közösség minden áldását. CSÜTÖRTÖK. — „Mária pedig kívül állott a sírnál zokogva.” (Jn 20, 11—18) Milyen gyakran látható kép a temetőkben, a vigasztalan szomorúsággal gyászoló ember. Eltemette kedvesét és most már semmi öröme és semmi reménysége nincsen. Akárcsak Mária a húsvéti sír mellett, összetörve zokog elvesztett Ura miatt, aki ott áll háta mögött és él. Mennyire boldogabban tudnánk élni, ha meglátnánk élő Urunkat, aki megvigasztal még a sírok mellett is. Mennyire más lesz az élet tartalma, ha megtelik szívünk a húsvéti hittel. Krisztusban még a halál is elveszti hatalmát felettünk, hiszen ő a h^ Iáiból támadott fel. PÉNTEK. — „Elvettetik romlandóságban, feltámaszta- tik romolhatatlan ságban." (1 Kor 15, 35—49) A feltámadás titkainak kutatásában nagyon alázatosnak kell lennünk. Semmiképpen sem tudhatunk többet, mint amit Pál apostol erről elmond nekünk. Számunkra egy a döntő: van feltámadás! A feltámadás mikéntjét pedig bízzuk arra az Istenre, aki végtelenül kegyelmes hozzánk. A feltámadás titkainak emberi elmével való kutatása csak botránkozás- ba vezet. Ami az embernél lehetetlenség, az Istennél lehetséges, mert Istennél minden lehetséges. Lehetséges az is, hogy a halálban ne vesszünk el, hanem feltámadjunk és megdicsőülten Vele éljünk örökké. SZOMBAT. — „Ezért szeretett atyámfiai, erősen álljatok, rendíthetetlenül, buzgól- kodjatok mindenkor az Ür dolgában, mint akik tudjátok, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Űrban.” (1 Kor 15, 50—58) Pál ajkáról hangzik fel először a diadalmas húsvéti kérdés: Halál hol a te dia- dalmad? Halál hol a te fullánkod? Az élet győzött hús- vétkor és azóta az életnek nagyon mély értelme van. Az élet igen nagy érték, hiszen Krisztus meghalt érte. Ezért kell meghallani az ige tanítását: erősen álljatok, rendíthetetlenül buzgólkodjatok az Ür dolgában! Nincs szánan- dóbb ember annál, aki nem látja élete értelmét és nem ismeri célját, hiszen a ml életünk és munkánk nem hiábavaló. Kökény Elek evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIH.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 70.0078 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla Igazgató Az ólszerű helyiségből egy jéggyár udvarát lehetett látni, ahol rozsdás vastartályok hevertek — köztük minden esztendőben kinőtt egy csenevész napraforgó, de nyár derekára elfonnyadt — ezen felül semmi sem történt Midek úr ablakán túl. A napfényt és a kilátást megdőlt téglafalak takarták el, ezzel azonban véget is értek a külvilág lehetőségei, hogy kellemetlenkedni tudjon Midek úrnak, aki ügyet sem vetett e csak bekeríteni, de legyőzni nem tudó ellenfelére. Odabenn ugyanis térképre rajzolva, könyvsorokba rejtve ott volt az egész világ és nincs az a fal, vagy hatalom, amely megakadályozhatná Midek urat, hogy pillanatok alatt Madagaszkárban legyen, onnan Hongkongba, vagy Tegucigalpába utazzon. Negyven évig tanított földrajzot és a pontokká zsugorodott városok, barna, zöld, kék foltocskákkal jelzett hegyek, síkságok, tavak tudománya annyira megejtette, hogy elfelejtett családot alapítani, rendszeres időközökben enni és csupán egyetlen egyszer kísérelte meg, hogy a valóságban is lásson valamit papítvilága számtalan csodája közül. Ekkor rájött, hogy a valóságos határokon vámtisztek kellemetlenkednek, a valóságos vasútvonalakon késnek a vonatok és semmi sem olyan, mint amilyennek a térképek fölé hajolva elképzelheti. Így azután lassan kirekesztett mindent, ami megzavarhatta volna atlaszai fölött szőtt álmait — az ő Kairójában minden ház fehér, földszintes és kizárólag öszvérek, meg szakállas férfiak lakják. Tudott szenvedélye kezdetéről, de nem szívesen gondolt erre, szomorúság és szorongás fogta el ilyenkor, mint mindenkit akiben felrémlik elferdülésének kezdete. Midek úr hatéves lehetett, amikor apja váratlanul otthagyta őket — kivándorolt —, és ettől a naptól vonzódni kezdett az ábrázolt tér után, melynek valamely távoli pontján az apja épp lehajol az ajtókulcsért, mellyel valamilyen okból mindig játszadozott és negyedóránként elejtett. Földrajztanár lett és fél emberöltőn át vallotta, hogy tudománya kiszabadít a kötöttségek közül, jóvá, igazzá teszi szerelmesét. Izzó, csöndes megszállottságáért megmosolyogták és szerették. Hitte, hogy aki fel tudja sorolni a hátsóindiai szigeteket, az türelmes és bölcs de hamar megbocsátott azoknak is, akik erre nem voltak képesek, fejét csóválva, korholón elmondta hát helyettük hibátlanul. Egy napon fényképekkel hitelesített cikket olvasott a több, mint fél évszázada érkező külföldi szakfolyóiratok valamelyikében: „Kivégezték László Bacsát, a világcsavargó légionistát, aki minden kontinensen gyilkolt." Midek úr helyneveken kifinomult emlékezetéből engedelmesen felmerült Bacsa László, aki átszellemülten tudott felelni a rétegesen hámló falitérkép előtt, gyönyörűséggel beszélt pipázó dél-amerikai nőkről, kósza, hallgatag berberekről. És lám a messzi tájakra érve csak gyilkolni és pusztítani tudott. Hosszú, fáradságos munkával megkereste Bacsa László értesítőit, a régi érdem jegy-könyvecskéket, tűnődve trónolt felettük, riadtan keresve önmaga felelősségét ebben az iszonyatban, mely feldúlta, kétessé tette hitét, egész elálmodozott, különc életét. De nem talált semmit, ami megmagyarázhatná a kedvelt tanítvány romlását. A váratlan borzalmak fészke láthatatlan — Midek úr papírvilága nem adott feleletet — ott csak jó jegyek, ügyes röpdolgozatok voltak, hiánytalan erényei egy rokonléleknek, aki útipoggyász és pénz nélkül megjelenhet a földgolyó bármely pontján. Hetek alatt megöregedett, függönyt vásárolt a csúf kilátás ellen, töprengve kószált esténként a tavaszodó kisvárosban és mindig magával vitte azt a végzetes francia folyóiratot, mely felforgatta boldogságát. Végül eltökélte, hogy — negyed század óta először — elutazik egyetlen barátjához, egy nyugdíjas lelkészhez és elmond mindent. Másnap délelőtt már együtt sétáltak a dunántúli városka sáros, kizöldellni készülő ligetében és Midek úr a vallani készülő magányosok szemérmes körülményességével elmondott mindent. Egymásba karolva, naftalinszagú, régies eleganciával járták körül az elhanyagolt szökö- kutat, melybe kavicsokat dobáltak a gyerekek és tűnődtek az elhangzottakon. Azután az öreg pap megállt, kezét Midek úr sovány vállára tette és vidáman így szólt: — Talán nem is olyan páratlanul szomorú mindaz, ami veled történt. Volt már ilyen, te is emlékezni fogsz rá ha elmondom. Midek úr kérdőn nézett rá és engedelmesen elindult mellette. Volt egy ember, aki jó magot vetett a földbe, de konkolyt szórtak közé és az kiütközött a búza közül. Meg is kérdezték tőle: nemde te jó magot vetettél, honnan van hát közte a konkoly? Sokáig hallgattak, nézték a kömedence romlott, zöld vizét, melyet hamarosan leengedtek, hogy felszökjön a színes lámpáktól megvilágított vízsugár. Agrostemma Githago — szólalt meg nagysokára Midek úr. Barátja összerezzent és rosszallóan rámeredt. Így hívják a konkolyt latinul — magyarázta élénken Midek úr — szára szőrös, szennyes vérszínü virága van, a szegfűfélékhez tartozik, mégis gyom és feltűnik minden vetésben, igen, sajnos ott van minden vetésben ... Turchányi Sándor Konkoly