Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-29 / 13. szám
Egyházunk útja és teológiája 4. A Szentírás mai üzenete Ha a mi magyar evangélikus egyházunkat valamivel találóan akarjuk jellemezni, akkor azt mondjuk, hogy a mi egyházunk a Szentírás egyháza. Mert nemcsak az 1966-ban elfogadott Egyházi Törvényeink mondják ki, hogy egyházunkban a „keresztyén hit és élet, az egyházi tanítás és szolgálat alapja, forrása és mértéke Isten igéje, hanem egyházunk mindennapos élete is elképzelhetetlen a Szentírás nélkül. Nincsen olyan istentisztelet vagy más egyházi cselekmény, amelyen meg ne szólalna a Szentírás szava, sőt sok evangélikus nagyon helyesen Otthonában is naponként felnyitja Bibliáját. A Szentírásnak ez a kulcsszerepe egyházunkban bibliai és reformátori örökségünk, de az egyháztörténet tanúsága szerint a Szentírás igazságai a századok során nem tudták mindig áthatni egyházunk életét. Volt olyan idő, amikor a Bibliából csak azt fogadták el őseinik, ami az értelem számára is elfogadható. Igehirdetés címén gyakran bölcselkedés, fi- lozófálgatás folyt a szószéken. A Szentírás igazsága friss erőre kapott egyházunkban az első világháború után, amikor a reformátorok teológiai örökségének felfedezése egyházunk népének figyelmét újra a Szentírás felé fordította. Amikor egyházunk 25 évvel ezelőtt egy addig számára teljesen új és szokatlan történelmi útra lépett, kezében a Szentírással indulhatott el. Egyházunk elmúlt 25 esztendejét nem érthetnénk meg, ha nem vennénk észre benne a Szentírás döntő szerepét. Egyházunk élete nem egyszerűen a történelmi változások függvénye volt. Ez egyházunknak a Szentíráshoz való ragaszkodásában mutatkozik meg. A Szentírásra való figyelésnek köszönhetjük, hogy fel tudtuk ismerni azt, ami a múltból megőrzendő drága érték, s azt is, ami az elmúlt társadalom terhes, levetendő öröksége. A Bibliában felismertük a szocialista társadalomban élő Húsvéti zászló, húsvéti hit A húsvéti történet a sírhoz vezet, hogy a legsúlyosabb kérdésre diadalmas feleletet adjon. Esztendős sírhoz menni könnyű ahhoz képest, amit a kétnapos sír meglátogatása jelent Ájult temetés után a beteg lélek vergődve hallgatja a néma hantok beszédét az elmúlásról. Itt szól közbe a feltámadt Jézus, mint kipattanó tavaszi virág a dermedt tél után: „Azt akarom, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” Egy nagy keresztyén írta önéletrajzában: Egy napon olvasni fogjátok az újságokban, hogy D. L. Moody, a keleti Northfieldből, meghalt. Ne gyászoljatok engem, mert én akkor élőbb leszek, mint most Csak új létformába költözöm. Van azonfelül a húsvéti ténynek allegorikus értelme is. Azt hirdeti, hogy a legreménytelenebb helyzetből is van feltámadás. A második világháború végén hazatért elcsigázott katona egykori otthona helyén csak romhalmazt talált: „Akkor nyakamba vettem a világot, nem akartam látni az üszkös falakat. Futottam önmagam elől. És egyszer idegenben hivő lelkek társaságában találkoztam Jézussal. Akkor kaptam erőre. Haza mertem térni látni a romokat, kimentem édesapám sírjához, el tudtam olvasni a levelet, mely hírül adja, hogy öcsém valahol jeltelen közös sírban nyugszik. A szívembe lassankint újra csend és békesség költözött, f Van a húsvéti hitnek erkölcsi vetülete is, a Krisztusban élő ember megszentelt új élete. Pál apostol a legváltozatosabb módon fejezte ki a hitnek ezt a titkát, és szorgalmazta annak gyümölcstermését: — Meg kell feszíttetnünk Krisztussal és vele együtt feltámadnunk! — Élek, pedig többé nem én, hanem Krisztus él énbennem. — Aki Krisztusban van, új teremtés az. A régiek elmúltak, imé újjá lett minden. Eleven Krisztussal való kapcsolat nélkül ez teljességgel lehetetlen. Az ember nem tudja jobb meggyőződését követni. Szeretetlen, ingerült, béké- telen. Az igéből élő, a hitben és imádságban élő embernek könnyű a nehéz, és a Krisztus- tanítványság igája gyönyörűséges. Erre az orvosságra, a hit áldására ugyancsak rászo- rolunk. Bojtos Sándor 25 éviink új templomai Épülő egyházi életünk beszédes külső bizonyságai új épületeink. 325 anyagyülekezetünkben s a hozzájuk tartozó filiákban és szórványokban a felszabadulás óta felépítettünk kereken száz új épületet. Ezeknek harmada templom, harmada imaház vagy gyülekezeti ház, harmada parókia. Építésüknek viszonylagos idői sorrendjében végigtekintünk először új templomainkon. Beszéljenek a képek és a számok. és szolgáló egyház számára is Isten érvényes akaratát. Ez úgy történt, hogy jobban megismertük magát a Bibliát. Be kellett látnunk, hogy tarthatatlan a Biblia betűszeri nt értelmezett tévedhetetlenségének gondolata, mintha abban minden. szó Isten kinyilatkoztatása lenne. Komolyan vettük azt, hogy a Szentírás könyvei a történelem egy bizonyos pontján keletkezett emberi bizonyságtételek Isten szabaditó munkájáról, amely Krisztusban lett teljessé. Mivel emberek bizonyságtétele hangzik a Szentírásban, bizonyságtételük keveredik koruk elképzeléseivel a társadalomról és a világról, de korhoz kötöttségük ellenére is az élő Jézus Krisztus elé állítanak bennünket. Isten élő akaratát pedig nem a Biblia betűje, hanem a Bibliából megismerhető élő Űr teszi világossá. A Szentírásnak ez az elfogulatlan szemlélete nagy segítséget jelentett az elmúlt negyedszázad alatt, mert így különbséget tudtunk tenni aközött, ami ma is érvényes a mi számunkra is és aközött, ami egy kétezer évvel ezelőtt letűnt korhoz tartozik. így például nem az a nézetünk a magántulajdonról, mint amikor a Biblia társadalma még csak a magántulajdon viszonyait ismerte. Előfordult az elmúlt időszakban, hogy egyesek közülünk tanácstalanságukban a Bibliát mehanikusan használták. Isten időszerű akaratát a „losung” napi igéje, vagy éppen igéknek a véletlenre hagyatkozó húzásával próbálták megtalálni. Voltak olyanok, akik egyházi döntéseket egy- egy ige erőltetett alkalmazásával akartak megalapozni. Egyházunk megtanulta, hogy a Szentírás az élő Űr elé állít bennünket, aki a bűnbocsánatban felelős szeretetre szabadít fel. Ez a szeretet pedig olyan kérdésekben is el tud igazítani, amivel keresztyének még sohasem találkoztak a történelem során. Egyházunk mai útja és felismerései a Szentírással való szoros kapcsolatból fakadtak. Éppen ezért meg kellett tanulnunk a Biblia kijelentéseit a közösség és nemcsak az egyén szempontjából hallgatnunk. Így teljesedett ki például a békesség fogalma a személyes belső békességen túlmenően a világ békéjéért végzett cselekvéssé, a szeretet az alamizsnál- kodáson túlmenően a közösségért végzett munkává. Az elmúlt huszonöt esztendőben Isten fontos útravalót adott a további útra: Az tud korszerű keresztyén lenni, aki a Szentírásban gyökerezik, de az tudja megérteni a Szentírást, aki saját kora számára keresi benne Isten üzenetét. Cserháti Sándor A zuglói templom álma régen élt a háború előtt szerveződött gyülekezetben. Mire alapkőletételig jutottak, — 1942 őszén — zúgott a háború vihara. A nyers falak álltak, amiket bombák és belövések tépáztak, s a felgyújtott építési anyagot széthordták. Szinte mindent elölről kellett kezdeni. A Gyülekezeti Segély megindulásakor egyik első feladatának tekintette, hogy megkezdett templomok fejeződjenek be. Az evangélikusság országos összefogása segített a zuglói gyülekezetnek is tovább lépni, s magának a gyülekezetnek megfeszített anyagi, valamint imponálóan sokágú kétkezi áldozata. Utolsó jelentős segélyt a LVSZ-től kapták A templomot félig készen 1950-ben vették használatba. Felszentelése 1962-ben volt. Még van mit tenni, de ma a toronysisak kivételével lényegében készen áll. Tervezője Münnich Aladár. Oltára, szószéke, keresztelőmedencéje művészi alkotás: Andrássy Kurta János műve. A tágas templomtérben 260 ülőhely van. A vele egybeépült parókia földszintjén a templomhajóba nyitható' gyülekezeti teremmel bővíthető. A gyülekezetnek — igen nagy körzete miatt — még két istentiszteleti helye van. E központi temploma körzetében mintegy másfélezer hivő lakik. HÚSVÉTI HARANG » Emléket hozok a messzi múltból. Egy Húsvét reggelt, tavaszi szépet. Életre keltek a múltba hulltbói szívemnek kedves régi emléket. Nagypéntek volt. Az én szívem gyászban Gyermekarcom forró pírban égett, Senki sem látta. Csend volt a házban, senki nem tudta, hogy szívem vérzett. A templomba könnyes szemmel menteni, orgonahangok búmat zsongatták, úgy éreztem, meg is halok menten, hogy a harangot nékem kongatják. Óriássá nőttek meg az éjek, ahogy feszült gyermekszívem vágya, nem jöhetett olyan, mitől féljek, s tetté érett Húsvét hajnalára. Ünneplő ruhám magamra vettem, harangozott a tavaszi határ, , mindkét kezem a kötélre tettem s egész erőmből harangoztam már. Lendült az érctest, a szíve dobbant örömbe csapott gyermekbánatom, nagy boldogságom az égig lobbant, sok kis harang szólt, tavaszágakon És oly tisztán, mintha csak ma lenne, hallottam egy drága, meleg hangot, buzdítás volt, bátorítás benne: húzd csak, húzd a húsvéti harangot! Sok Húsvét reggel múlt el azóta, s a régi hívás nyugtot nem hagyott, ünneplőt öltök, ha jő az óra, ma versem harangoz: feltámadott! Gyarmathy Irén Mai-témák „Nézd az élet apró rebbenéseit” — irta egykor Radnóti Miklós. Mini-témáinkban azokhoz szólunk, akiknek életét átfogó nagy tanítások és meghatározó tanulások közben az élet apró rebbenései is nyomothagyón formálják. SoiddiiMi... ... elvégre mégiscsak elfogadhatódban hangzik ez a szalonképes laün szó, mintha azt mondanánk durván és leplezetlenül: ÖNGYILKOSSÁG! Bevezető mentegetőzés: elég sok mindent átnéztem e „mini” témával kapcsolatban, csak azt nem tudom még biztosan, végül is kikhez szeretnék szólni. — A háromezernél több polgártársamhoz, akik ezt a lépést az elmúlt évben megtették, már nem (hozzájuk már csak Istennek van szava). — Talán azokhoz, a leik — de sokan — töprengtek már ezen félig, vagy végletesen komolyan? (Akinek nem inge, ne vegye magára). — Vagy azokhoz — s ez már mindannyiunk „inge” — akik között éltek, s élnek azok, akik úgy látják, hogy nincs más megoldás? (Együtt lakunk, tanulunk, dolgozunk, bevásárlunk, utazunk, szórakozunk velük. Ijesztő.) Mentegetőzés folytatása: miért muszáj ilyenről éppen húsvétkor szólni? Nem szeretnék ünneprontó lenni, szűkíteni a Nap ragyogását s a krizantém fanyar illatával elnyomni a locsolkodás kölniví- zes frisseségét, de talán húsvétkor, az élet ünnepén köny- nyebb belátni, hogy Isten teljesen és feltétlenül életpárti, abszolút életpárti, minden körülmények között életpárti. Tételek helyett először a TÉNYEK: évente világviszonylatban többen lesznek öngyilkosok, mint ahány ember közlekedési baleset folytán hal meg. Hazánk — különösen egyes vidékek DK-en — e szomorú statisztikában nagyon elöl áll Menj végig a Korányi osztályán, kevesebb a virág és a borravaló. A lélek baleseti áldozatainak tekinthetők, többsége ha túl esett rajta, visszatér az élet szokott medrébe. (Egy riportból idézek: „Hallottam, mikor az egyik férfi, akiben alig volt szusz, mikor a kötélről levágták, óriási patáliát rendezett, mert a túrós tésztát sósán adták, pedig ő édesen szereti”.) De tudok olyan asszonyról, aki néhány év alatt kilencszer próbálta meg. Az utolsó sikerült. Én temettem. — Állítólag a kísérletek száma nagyobb a nőknél, a halállal végződőké a férfiaknál. — A leggyakoribb időszak az ősz, a hét első napjai és 15—30 év között. Szörnyű. A tények után megkérdezhetjük az OKOKAT. Itt aztán végképp nem lehet skatulyázni: alkoholizmus, bűn tudat, cinizmus, depresszió, életúntság, féltékenység... de az ábécé minden betűjére több is jutna. De legtöbb az SZ-betűhöz, t. i. a szeretethiányhoz. Valahogyan ez lappang mindegyik ok mélyén (olyan sokszor leírták már... s olyan ritkán szívleljük meg!). Nagyon vigyázzatok magatokra s nagyon vigyázzatok a másik emberre! Olyan törékeny jószág vagyunk, akiknek annyira fontos a megértő fül, a biztató szem, a segítő kéz, a felelős gondolkodás és viselkedés; — a családi otthonok megbízható légköre; — az iskolai és munkahelyi közösség nyílt és szíves beío- gadó-képesége; — a gyülekezethez tartozás tudatosítása és Isten előtti határozott életprogram nyújtása; — az önbizalom erősítése, saját erejébe és képességébe vetet hitének erősítése, az egész társadalom mozgásába való beillesztése, (nehogy bárki is azt higyje, hogy mindenkinek minden pompásan sikerül, csalt éppen neki nem megy semmi!). Egy cipőben járunk mindannyian, amely ha szorít is néha, nem eldobni, hanem bejáratni és kijavítani kell. Ez a szép és ez a nehéz, ehhez kell a bátorság. S ha ez hiányzik, ha valami nagy baj van, csinálj akármit: keressél fel, vagy írj, vagy telefonálj, vagy mit tudom én ... csak vigyázz magadra! Ezt úgy lehet azt hiszem legjobban, ha elfeledkezünk magunkról és másokra vigyázunk (kiderül, hogy mégiscsak lehet tudni). A KIÜT tehát annyiszor annyi, ahány ember csak él a Földön. Istenen nem múlik, ő megtette a legtöbbet: életet adott. S hogy mennyire szereti ezt az életet, azt Jézusban mutatta meg, aki így biztatott: „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek” (János ev. 10, 10.), Jézusban, akinek pedig igazán kijutott s mégis úgy szerette az életet, hogy feltámadt. — Csak rajtunk, embereken múlik. Istenem! Ha csak néhánnyal is kevesebb lenne ebben az évben! Bízik László — A KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége március 20-án Békéscsabán tartotta ülését. Úrvacsorát osztott Sáfár Lajos. Igehirdetési előkészítőt De- dinszky Gyula, előadást Deme Károly és Balogh Pál tartott. Mekis Ádám esperes az időszerű kérdésekről tájékoztatta a lelkészeket. — PESTERZSÉBET. A gyülekezet február 15-i szeretet- vendégségén dr. Hafenscher Károly Deák téri másodlelkész „Három hónap Svédországban” címen számolt be tanulmány- útjáról. — KONDOROS. A gyülekezet böjti szeretetvendégségén február 22-én Mekis Ádám, a Kelet-Békési Egyházmegye esperese „Látszatkeresztyénség — élő gyülekezet” címen tartott előadást A BUDAVÁRI GYÜLEKEZET ÉNEKKARA március 27-én, nagypénteken, délután 6 órakor a Bécsikapu téri templomban előadja H. SCHÜTZ JÄNOS PASSIÓJÁT Közreműködnek: Marik Péter, Mezőfi Tibor. Fülöp Attila, Peskó György. Vezényel: Csorba István Igét hirdet: VARADY LAJOS esperes — A BQRSOD-HEVESI EGYHÁZMEGYE presbitériuma március 17-én Miskolcon ülést tartott. Az ülésen megemlékeztek hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulójáról. A presbitérium felülvizsgálta és jóváhagyta az egyházmegye és a gyülekezetek számadásait. — FELSÖPETÉNY. A böjti igehirdetés-sorozaton Szabó István ősagárdi, Gerhát Pál bokori és Maróti János acsai lelkész szolgált a gyülekezetben. — GALGAGYÖRK. Február 27-én böjti esti istentisztelet keretében Gerhát Sándor gal- gagutai lelkész igehirdetéssel szolgált. — PÁHI—kaskantyü. Mindkét gyülekezetben február 24—26-ig Táborszky László kondorosi lelkész végzett igehirdetői szolgálatokat — HALÁLOZÁS. Várallyay Ida, a nagygeresdd gyülekezet tagja március 1-én, hosszas szenvedés után, 75 éves korában elhunyt. Temetése március 3-án volt Nagygeresden. — Ozv. Oroszi Gyuláné, sz. Steller Erzsébet, lapunk hűséges olvasója, életének 90. évében március 9-én Budapesten elhunyt. Temetése március 13-án volt a megyeri temetőben. „Halálban is Te légy. Uram, velem.”
