Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-12-20 / 51. szám
« Az egyházkerületi presbitériumok ülései Amióta egyházközigazgatásunkban megritkultak a közgyűlések, természetszerűen sú- lyosodtak jelentőségükben az évente tartott egyházkerületi tanácsülések. December elején mindkét egyházkerületünkben megtartották a számadó és tervező presbiteri üléseket, amelyek áttekintették az elmúlt év gyülekezeti eseményeit, s az egyházkerületek szervezett életét, s ezzel előkészítették az országos egyház presbitériumának e lapszám megjelenésekor folyó ülésének anyagát. A gyülekezetek életének, népmozgalmi adatoknak, egyházi intézményeknek és szerveknek működését áttekintő presbiteri ülések derekas és kiemelkedő része mindig a püspöki jelentés, amelynek rendszerint van elvi, áttekintő része, s van az eseményeket összefogó összesítő és értékelő része. Ehhez csatlakozik az általában „munkaülésnek” ismert rész, amikor 20—25 pontban részletjelentéseket hallgat meg és tárgyal a presbitérium. Ez évben mindkét egyházkerületi presbitérium régi hagyományt elevenített fel: kölcsönösen köszöntötte egymást a két egyházkerület vezetősége. Az Északi Egyházkerület Presbitériumában megjelent a Déli Egyházkerület elnöksége, és fordítva. A régi hagyomány azonban ezúttál új tartalom-- mai telt meg: az egyházpolitikai egységet dokumentálta ez a kölcsönös látogatás. A két egyházkerület egyazon egyház- politikai alapállásban él — mondotta D. Káldy Zoltán püspök az Északi Egyházkerület presbiteri ülésén. Lehetnek szintkülönbségek. Mások, különböző jellegűek lehetnek az egyes gyülekezetek, s azokban a szolgálat módszerei és sajátosságai eltérhetnek egymástól. De mindnyájan azonos teológiai felismerésekben, egyház- politikai és politikai döntésekben élünk. Ugyanezt a meggyőződést fejezte ki D. dr. Ott- lyk Ernő püspök, amikor egyházkerületének elnökségi tagjaival részt vett a Déli Egyházkerület presbitériumának ülésén. Már csak azért sem volt formai szokás-felelevenítés ez a kölcsönös látogatás, mert nem csupán ünnepi percekre szorítkozott, hanem kölcsönösen végighallgatták a teljes püspöki jelentést, s annak elvi és irányt megszabó megállapításaira nézve fejézték ki hozzászólásukban az egyetértést. Mindkét presbiteri gyűlésen különös szeretettel emlékeztek meg a nyugalomba vonult Péter Lajos egyházi pénztáros több évtizedes munkásságáról. Az ő munkássága, jelentései, az egyház anyagi ügyeit érintő javaslatai mindig biztos hitelt, szakértelmet, egyházszere- tetet tükröztek és az egyház felelős vezetői részére — biztonságérzetet sugároztak. Helyében mindkét egyházkerületben Szemerei Zoltánt választották meg. NGELIKUS FÖLDRA3Z Evangélikusok az Egyesült Államokban Tekintsük át. az alábbiakban először azt a 11 evangélikus egyházi csoportosulást, amely 1962 óta az Egyesült Államokban fennáll: 1. Az Amerikai Evangélikus Egyház. 2. Az Evangélikus Testvéregyház. 3. A Lutheri Hitvallások Egyháza. 4. Evangélikus Lutheránus Egyház Eil- sen-zsinata. 5. Evangélikus Lutheránus Egyház. 10. Az Lutheránus Zsinat. 6. Amerika Finn Apostoli Evangélikus Egyháza. 7. Az Evangélikus Egyház Amerikában. 8. Lutheránus Egyház Missouri-Zsinata. 9. Nemzeti Evangélikus Evangélikus Lutheránus Egyház Zsinata. 11. Wisconsin Evangélikus Lutheránus Zsinata. Amint már említettük, e 11 ágazatból három emelkedik ki lélekszámánál fogva jelentősebben. És ezztíl a hárommal az alábbiakban foglalkozni is fogunk. 1. A Lutheránus Egyház Amerikában, A kb. 3,6 millió evangélíkus- ságot magába foglaló tömörülés tevékenységét ezen a néven csak 1963-ban kezdte. Előző évben egyesült 4 különböző csoport. E csoportok közül a legnagyobb német eredetre és még a gyarmati időkre vezethető vissza." Tulajdonképpen ez volt a legnagyobb evangélikus közösség. 1748-ban „Pennsylvániai Hivatal” címen egyesültek a települések evangélikus közösségei és csatlakoztak hozzájuk a környező államok zsinatai. ( A zsinat ebben az összefüggésben egyházi szervezetet jelent) Észak és Dél háborúja idején a déli államokkal megszakadt a kapcsolat 1863-ban a déliek külön zsinatban egyesültek. A szervezet rendkívül laza. 1867-ben az északi csoportból kivált egy, az északi csoportból is kivált egy, amely az Amerikai Evangélikus Luheránus Egyház Egyetemes Tanácsának nevezte magát. És amint növekedtek az államok számai, úgy növekedett az evangéUkusság és a szervezkedési igény. Egyikmásiknak a hatása elért a Csendes-óecánig. Nyugaton .szórványhelyzetben voltak, keleten azonban nagyobb tömbökben éltek. 1917-ben sikerült ismét az egyesülés és ezt nevükben is kifejezésre juttatták: Az Egyesült Luheránus Egyház Amerikában. A másik nagy alapító csoport az 1860-ban alakult közösség volt. Ez pedig kisebb nemzeti Iegyháza^: svéd. norvég, dán, stb. egyesüléséből jött létre. A dánok 1870-ben kiváltak és külön szervezkedtek a „Norvég- Dán Evangélikus Konferencia” címén. Volt olyan csoportosulás, amelyik csatlakozott a már meglevő szervezethez. így pl. az .Ágostai Egyház” csatlakozott az 1867-ben megalakult •Egyetemes. Tanácshoz. Ez az ágostai irányzat a 18. századi svéd pietizmus terméke és Rosen ius nevéhez fűződik létrejötte. ' A harmadik csoport dán eredetre vezethető vissza. 1871-ben alakult és grundtvigiánius elemeket tartalmazott. (Gruntvig a dán egyház nagy alakja.) És a negyedik gyökér finn volt. A finnek 1890-ben szerveződtek. Igen konzervatív közösség volt és erős pietista befolyás alatt állt. A Lutheránus Egyház Amerikában szervezet tehát 4 fő csoportból jött létre. A szervezet hatásköré kiterjed mind az 50 állam területére, de Kanadában és a Karib-térségben is vannak tagjai. Legerősebbek Pennsylvániában. A szervezett egyházközséget lelkészek vezetik és 31 földrajzilag körülhatárolt zsinat alá tartoznak az egyházközségek. (Külön megemlítjük, hogy az 1919-ben létrejött „Szlovák Sión Zsinat” hatásköre egész Amerikára kiterjed.) Az egyházvezetés és kormányzás megoszlik a zsinat és a gyülekezetek között A szervezet világi és lelki vezetője egy személyben az elnök. Ez az egyházi szervezet tagja a Lutheránus Világszövetségnek és az Egyházak, Világtanácsának. 2. A Missouri Zsinat Ennek a 2,7 millió lelket számláló egyházi szervezetnek a múltja visszanyúlik a 19. századba. 1847-ben Ohio és más államok német evangélikussá- ga megszerveződött „Német Evangélikus Lutheránus Zsinat Missouriban” néven. Az alapító tagoknak két fő csoportja van. Az egyik annak a 700 német evangélikusnak a csoportja, afnely 1838-ban a szász racionalizmus ellen tiltakozva Missouriba vándorolt ki. A másik a Neudettelsaui Loehe Vilmos által kiküldött misszionáriusok munkája révén jött létre, akik az Újvilágban felébresztették és ápolták az evangélikus öntudatot és helytállásra buzdítottak. Rendkívül komolyan veszi ez az egyház a hitvallási iratokat csakúgy, mint a Szentírást. Ez az egyház többször tett kísérletet arra is, hogy az emerikai evangélikus egyházak ezen a bázison egyesüljenek. 1855-től 1914-ig nagymértékben szaporodott a hívek száma, főként németekkel, akik ez idő alatt bevándoroltak. Az első világháború után igen erős bel- és külmissziót kezdeményeztek. Különböző kapcsolatokat ápolnak a világ más evangélikus egyházaival és nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az egyház a konzervatív lutheranizmus élcsapata a világon. Rádióprogramján keresztül, amely több mint 50. állam felé sugározza műsorát, s amelyet laikusok végeznek, nagy szolgálatot teljesít. Televiziómű- soruk is van. Erőssége mégis a sajátos iskolamódszerében rejlik. Szintén 31 földrajzi területre oszlik szervezete. A zsinatnak tanácsadó joga van. Zsinatot kétévenként tartanak. A fenti nevet 1947-ben vették fel és mind az 50 államban, valamint Kanadában vannak tagjai. Főbázisuk azonban középnyugaton van. S noha fáradoznak azon, hogy elősegítsék az egyházak egyesülését, tiszta tanítás alapján, mégsem tagjai a Lutheránus Világszövetségnek, vagy az Egyházak Világtanácsának. 1 Dr, Rédéy Pál | Az Északi Egyházkerületben D. dr. Ottlyk Ernő püspök jelentésében többek között a következőket mondta: Hazánk és egyházunk népének sorsdöntő eseménye volt az, ami 25 évvel ezelőtt a jel- szabadulás során végbement, s ami azóta is alapvetően meghatározza fejlődésünk irányát. A jelszabadulás érfordulóját ünnepelve, egyházunk minden gyülekezete és minden testületé megemlékezett érről a kiemelkedő eseményről. Mindez elmélyítette szocialista hazánk szeretetétl örülünk annak az alapvető változásnak, amely hazánk életében végbement a múlttal szemben. Egykor két világháborúnak a borzalmaiba hajszolták bele népünket — ma hatalmas táborral együtt küzdünk a világ békéjéért. Egykor egyedül álltunk a világban — ma a népek barátsága fűzi egybe erőinket a világ haladó országaival. Egykor hárommillió koldusról és feudális elmaradottságról volt híres hazánk — ma pedig az egész nép az ország gazdája, s ezért az élet- színvonal fokozatosan emelkedik. Egykor vallási, faji és nemzetiségi gyűlölet állította szembe egymással az embereket, — ma pedig összefog minden becsületes ember hazánk felvirágoztatása magasztos céljára ... Aki Jézustól tanulta az emberek szeretetét, annak Isten irárpti hálával kell emlékeznie mindarra az eredményre, ami hazánk életében eddig végbemenL Szólt a püspök a nemzeti egységben *való rész-vételünkről. Megemlékezett az MSZMP X. kongresszusáról. Kiemelte, hogy a kongresszus határozatait és útmutatását az egész dolgozó nép várta. Kiemelte, hogy mindenkor készek vagyunk erkölcsi erőinkkel támogatni népünket Kitekintést adott nemzetközi összefüggésekre. Szólt arról, hogy Európa népei és a köztük élő keresztyének mennyire fontosnak tartják az európai biztonság kérdését. Mindig döntő az az össszefüggés, amelyben élünk és szolgálunk.' Sem egyházkerületünk, sem más egyházi szervünk nem él önmagában, hanem mindnyájan szer vés összefüggések egész sorában élünk. De összefüggésben élünk és szolgálunk a magyar- országi evangélikus egyházban is. Ez az egyház lelki édesanyánk, melyben születtünk, növekedtünk és szolgálunk. Ennek az egyháznak a szocialista társadalom viszonyai kő' zott megtalált útját járjuk egységesen és egyértelműen. A felzárkózás teológiai felismeréseinkhez állandó feladat.' A cél, amely felé Isten vezeti egyházunkat az. hogy a Jézus Krisztusban vetett hitünk itt és most teremje meg gyümölcseit. Hozzászólásukkal gazdagították az ülést: dr. Nagy Gyula dékán, Várady Lajos,' Gartai István, Sikos Lajos, Weltler Rezső esperesek és dr. Sel- meczi János, a Teológus Otthon igazgatója. Fülöp Dezső A Déli Egyházkerületben A tanácskozás középpontjában itt is a püspöki jelentés állt, amelyet D. Káldy Zoltán püspök terjesztett elő. Beszámolójában először^ azokkal a világpolitikai eseményekkel foglalkozott, amelyek keretezik az egyház szolgálatait is. Ilyen összefüggésben elemezte először azokat az eseményeket, melyek miatt feszültségben élünk: az ismét súlyosbodó vietnami helyzetet, a közel-keleti eseményeket, az ismét aktuálissá váló afrikai problémákat és az éhség kérdését. Ezek mellett azonban vannak olyan mozzanatok is, amelyek a feszültségek oldódását jelzik. Ilyenek a moszkvai és varsói egyezmények, az összeurópai értekezlettel összefüggő tanácskozások és minden problémájával együtt a párizsi vietnami tanácskozás is. Ezután szűkítette a püspök a kört és a hazai eseményékre irányította a figyelmet. Első helyen az MSZMP X. kongresszusát említette, nem részletes elemzés formájában, hanem egy-egy mozzanatot emelt ki és a további fejlődésre irányította a figyelmet A belső egyházi helyzetről szólva örömmel állapította meg a jelentés, hogy jó és nyugodt légkörben folyt az egyház élete az elmúlt esztendőben. Lelkészeink és a gyülekezetek vezetőségeinek többsége egyértelműen haladt azon az • úton, amelyet a diakónia-teológia útjának nevezünk. -Szólt azonban a jelentés arról is, hogy — ha kis számban is — de ma is van még egyházunkban egy kon zervatív, visszahúzó réteg is. „Ezek számára nem szélesedik az út — mint ahogy a polarizálódást folyamat következtében remélik — hanem szűkül! A tovább épülő, a magasabb szintű szocialista társadalomból egyszerűen kiszorulnak, hitelüket vesztik a társadalomban és az egyházban egyaránt.” Ezután az elvi tisztázás után tért rá a püspöki jelentés az elmúlt év egyházkerületi eseményeire. A püspöki jelentéshez csatlakozva élénk, előrevivő, nagyon jó hangulatú megbeszélés csatlakozott, amelyben a teljes számban jelen volt presbitériumnak kétharmad része részt vett. ifj. K end eh György Te zöld fa, csillogó Norvég népdal 'Te zöld fa, csillogó: jó napot! Légy üdvözölve, szívesen látunk. Mi kedves csúcsodon csillagod! Gyertyáid fénye mi szép világunk. Fenyőfa lángja, mutass Atyánkra Az ég felé. Karácsony első szent éjjelén Ö gyújtott csillagot nagy jel kepper: A föld is lássa meg ég jelén: Eljött a Gyermek egy Szűz ölében. Csillagsugárban, szent angyaltáncban Állt Betlehem. Anyánk be sokszor beszélt nekünk A gyermek Jézusról csöndes estén. Még látom, két szemem rajta csüng, Szavát, meg könnyét dehogy feledném! Ha csillag reszket, Rá emlékeztet A zöld fenyő, Fordította: Scholz László Testvéri összefogással Mindig izgalmas és lelkesítő az a törekvés, amely vafarvri- lyen cél elérésére egységbe tömöríti az embereket. Csakhogy ■a történelem arról beszél, hogy ez a mozgósítás sokszor káros és helytelen célok érdekében is megtörténik. Gondoljunk csak az egység ősi szimbólumát, a vesszönyalábot jelképül választó fasiszta mozgalomra, amely mérhetetlen sok könnyet és fájdalmat okozott az emberiségnek. Magyarországi evangélikus egyházunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy népünk célkitűzéseit — bár ezeket nem az evangélium alapján fogalmazták meg — evangéliumi hitből fakadó őszinte meggyőződéssel támogathatja. A szegénység és elmaradottság leküzdése, népünk minden tagja jólétének és boldogulásának muhkálása, a másik ember érdekét mindig szem előtt tartó erkölcsös élet támogatása, az emberiség békéjének és a népek testvéri együttélésének segítése, egyszóval a szocialista társadalom építése olyan célkitűzés, amelynek munkálásában részt vennünk evangéliumi hitünktől indíttatva nemcsak szabad, hanem Istentől reánk bízott kötelességünk. \ * -., Ezt a részvételünket társadalmunk nemcsak megengedi, hanem el is várja tőlünk. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán kongresszusi beszámolójában erre vonatkozólag többek között ezt mondotta: „A Hazafias Népfront mozgalomban együtt vannak hívők és nem hívők, áflami tisztviselők és az egyházak képviselői. A népfrontmoz-’ galomban való részvétel jól példázna, hogy különböző világnézetű emberek között is lehetséges kölcsönös megbecsülés és jó együttműködés olyan közös célok érdekében, melyek a nép boldogulását, hazánk javát szolgálják.” Amikor egyházunk népe együttérző örömmel vette tudomásul a kongresszusi beszámolót, mely népünk eddigi eredményeit és sikereit, vette számba — hiszen ezekben az eredményekben az evangélikus hivök, presbiterek és lelkészek odaadó munkája és hűséges szolgálata is benne van — ugyanakkor helyesli és támogatja a kongresszusnak azokat a határozatait, amelyek népünk fejlődésének' további útját-szabják meg. Egyházunk népe a Jézus Krisztusba vetett hitből fakadó örvendező szívvel és felszabadultan vesz részt továbbra is a népfrontmozgalom munkájában, hogy ebből a testvéri összefogásból minél teljesebben kivir.ágozzék népünk jóléte, a világ békéje és az emberiség testvéri együttélése. Dr. Selmecri János Déryné utódai Réggn: ékhösszekér. Ma: fűtött autóbusz. Régen: fészer, kocsiszín, kocsma ivója. Ma: kisebb- nagyobb kultúr- ház, kicsi vagy - még kisebb színpadok. Régen: petróleum, vagy gyertyavilág. Ma: villany, sőt reflektorfény is. Régen is, ma is a magyar népért, a magyar nyelvért, a fejlődésért vállalt nagyszerű és nehéz kultúrmisszió. Ez az Állami Déryné Színház munkája. Ennek a mindig nehéz, önfeláldozó fáklyahordozásnak legnagyszerűbb ténye — Az ember tragédiája előadása vidéken. Láttam régen a Nemzeti Színházban Szörényi—Lehotay —Uray triójával. Ezért aztán igencsak vegyes érzelmekkel ültem le a nézőtéren. Gondoltam, valamilyen irodalmi, színpadi produkcióhoz lesz hasonló az előadás. Hogyan ,is lehetne más? Elvégre a lehetőségek, az „objektív nehézségek” korlátái lehetetlenné teszik a mű valóságos színpadi megoldását Aztán: gong... zene... sötétség ... függöny ... és nagyszerű kép á színpadon. És tovább is: gördülékenyen, csodálatosan változó képek, megoldások, jelmezek, színek, fények — véges-végig, az utolsó ragyogó percekig. Elmerültem a madáchi gondolatok tengerében. Olyan ez a mű, mint a legnagyszerűbb klasszikus zene! Egyre szebb, egyre mélyebb, egyre újabb és újabb értékeket csillogtató, megúnhatatlan remekmű. A keresztyén ember számára még több. Valóságos igehirdetés. — „Egy talpalatnyi föld elég nekem”, — mondja Lucifer. A következő szín már bizonyít is, — „ .. . elhagytál en- gemet, elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban” ’— hangzik a mennyei szózat. — Látjuk, érezzük. Rettegnénk is ezt az Ádámot, aki a megnyert tudással már-már a teremtett világ létét veszélyezteti. De ott van Madách művében a hivő ember nagy tapasztalása is: „... kegyembe t veszlek újra.” — Mert úgy akarta Isten, hogy eljött, Aki a nyomort „eltörüli, testvériséget hozván a világra”. A rendezés, a színészi munka, az egész együttes kritikájaként csak ennyit: egyszerűen elfelejtettem a Nemzeti Színház előadásával való összehasonlítást. Most mégis megteszem. Úgy érzem, teljesebb élményt nyújtott számomra a Déryné Színház, amely széttörte a lehetőségek, az „objektív nehézségek” korlátáit. Déryné utódai elindultak az országba, hogy vidéken hirdessék Madách nagy igéit. Németh Gézáné Szép ajándék kántoroknak Több gyülekezet kedves szokása, hogy a gyülekezetben szolgálókat meglepik karácsony alkalmából. Természetesen nem könnyű dolog az ajándékot kiválasztani, hogy az hasznos is legyen, örömöt is szerezzen, meglepetés is legyen. A legnehezebb muzsikust kottával meglepni. Míg egy jó regény minden könyvespolcon szívesen látott, addig a kotta csak úgy kedves, ha a muzsikus a benne levő müveket le is tudja játszani, és előadására alkalma is van. Ebben az évben kántorainknak könnyű ajándékot venni. Sajtóosztályunk a Koráliskola II. néven olyan előjátékos kötetet adott ki, amely minden evangélikus kántornak szinte nélkülözhetetlen. Még abban a gyülekezetben is használható minden darabja, ahol csak harmonium van, mert a pedál használatát a darabok nem teszik feltétlen szükségessé. A kötetben található hatvanhárom előjátékból mindenki megtalálja a tudásának és zenei ízlésének valót Aki edd'g csak a korálkönyvet játszotta, az olyan darabokat választhat ki, melyek a korálkönyv letétjénél nem nehezebbek. Aki a régebbi preludiumos kötetek hangját szereti, az Rezessy előjátékait játssza majd. Aki a magyar hangvétel barátja, az a Gárdonyi-művekben fogja örömét lelni. Aki a modernet kedveli, az Sulyok alkotásaival fog barátságot kötni. Természetesen az evangélikus egyházzenében Bachot kedvelik a legtöbben. Ha Bach műveiből csak egy kerül is e gyűjteménybe, ebből a stílusból, az ún. barokk zenéből bőven van választék: a kötetnek több, mint a fele 18. századi régi mesterek előjátékai. Ez az ajándék többszörösen is öröm. Öröm az ajándékozottnak is, de öröm a gyülekezetnek is. Hiszen kedvelt koraijainknak szép feldolgozását új színt visznek istentiszteleteinkbe. Reméljük, a Koráliskola TL valóban szép ajándék lesz kántorainknak. ANGLIA Egyházi küldöttség érkezett egy angol egyházi küldöttség november . 9-én Londonba a kelet-németországi látogatását Német Demokratikus Koztar- . , , , saságból a Brit Egyháztanács ^szonozza’ ame -5!’ mu^ év t^e” meghívására. A két heti tanul- cemberében tartózkodott a£ mányútra érkezett küldöttség NDK-ban,
