Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-11-29 / 48. szám
Az Emberfia jön el AZ ADVENTRÓL SZŐLŐ JÖVENDÖLÉS minden áldása mellett is egyike a legjélreérthetőbb tanításnak. Már a Szent- irás korában is jelentkeztek eretnekségek ezen a téren, az egyháztörténelem pedig annak a bizonysága, mennyire félre tudja vinni Jézus szavait az emberi spekuláció, amikor a ki nem nyilatkoztatott dolgokat feltölti a maga képzeletének eszközeivel, s ezzel a kinyilatkoztatást félremagyarázza. Hamis számítgatás JÉZUS AZ EMBERFIÁNAK ELJÖVETELEKOR bekövetkező jelekről szólt. Nem volt szándékában ezeket részletesen leírni. Már az első évszázadokban elterjedt az a.nézet, hogy ezek a jelek az égen feltűnő kereszt alakjában fognak megnyilvánulni. Ilyen feltételezésre azonban Jézus szavai nem adnak alapot, etek emberi elképzelések. Ugyancsak nem nyilatkoztatta ki Jézus az időpontot, hogy mikor lesznek ezek. Került minden idői összefüggést. Alaptalanok tehát mindazok a jövendölések, amelyek megpróbálták mintegy „kilesni’’ Jézus titkát, s kiszámítani vélték a jelek idői bekövetkezését. Ezek mind kudarcot vallottak, mint pl. az a számítgatás, amely 1843-ra jelölte meg Krisztus második eljövetelét, s az „ezeréves birodalom’’ kezdetét. Jézus azt mondja magáról, hogy mint Emberfia fog megjelenni. Ennek a kinyilatkoztatásnak fontos tartalma van. Nem azokon a külsőségeken van a hangsúly, amelyek kísérőjelenségekként szerepelnek az igében, hanem az a döntő, ahogyan Jézus Krisztus, mint Emberfia megérkezik. Két igaz mozzanat AZ EMBERFIA ELJÖVETELE KÉT MOZZANATOT JELENT: egyrészt isteni méltóságának, másrészt az emberrel szolidaritást vállaló szeretetének e kifejezését. a) A Dávid könyvéből származó „Emberfia" fogalma Jézus messiási méltóságát fejezi ki. Jézus Krisztus a Dániel által megjövendölt Emberfia, aki az Isten jobbján ül, és eljön „az ég felhőin” (Lk 21, 27). Ezért megjelenése „hatalommal és nagy dicsőséggel” történik (Mt 16, 27). Mindez Jézus Krisztus eljövetelének isteni vonását húzza alá. Benne a mindenség Istene jelenik meg. b) Ugyanakkor ez az Emberfia nem tagadja meg az embert, kész szolidaritást vállalni vele, mert Ö azonos azzal, aki életét „váltságul adja sokakért” (Mt 20, 28). A Krisztus eljövetelében az emberi nem valamely egyede, az embernek a fia jelent meg, aki nemcsak belülről ismeri az embert, hanem aki magára vette az emberiét valóságát. Örömteli várakozás INNEN ÉRTHETŐ, hogy miért örül Isten népe a Krisztus megjelenésekor. Nem valami hideg, rideg, emberellenes bíró jelenik meg, aki kárhoztatja a bűnös embert, hanem az a Krisztus, aki az ősi hitvallás szavai szerint valóságos Isten és valóságos ember, az Emberfia, akiben egyesült mind a dánieli prófécia isteni valósága, mind a názáreti Jézus emberszerető, az emberért keresztre menő magatartása. Az ádventi gyülekezet ezt a Jézust várja. JÉZUS TANÍTVÁNYÁNAK nem kell az Eljövendőt türelmetlenül várnia, mert semmi eszköze sincs annak sürgetésére, sem pedig az időpont kitalálására, de ugyanakkor bizonytalanságban sem kell lennie, vagy kételkednie Jézus szavai igazságában, mert az Eljövendő úgy érkezik meg — s vele együtt Isten országa —, mint ahogy sürgetésünktől függetlenül ugyan, de teljes bizonysággal elérkezik a nyár. Aki ennek a jézusi ígéretnek hisz, az abban a meggyőződésben él, hogy az Úr útban van, érkezése el nem marad, jövetele sziklaszilárd, s valóban „közel van az Isten országa” (Lk 21, 31). EZZEL JÉZUS MINDENT MEGMONDOTT, amit a tanítványnak lehet és kell tudnia a második ádvent, a Krisztus új- rajövetele tekintetében. Aki ezen túlszalad, képzeletével kiszínezi, emberi spekulációval számítgatja az ö eljövetelét, letért Jézus szavának útjáról, önmagát csapja be, mert arról a napról és óráról csak az Atya tud egyedül (Mt 24, 36). Aki viszont emberi váradalmakkal tűzdeli tele az Űr érkezését, mintha az bármilyen formában is a kegyesek uralmát jelentené a világ felett, az rajongásba esik, annak nincs köze Krisztushoz. De arra sincs oka a tanítványnak, hogy viszont kételkedjék az Ür eljövetelében azért, mert nem tudható annak az időpontja. Érkezése olyan bizonyos, mint az évszakok beköszöntésg. Luther .szerint: „A komor tél elmúlik és kezdődik a szép nyár. Ez a példázat legyen tanítómesterünk, s a mező fái legyenek tankönyvünk, amelyből megtanuljuk, hogyan kell vámunk az Isten napját". Éber készenlét A TANÍTVÁNYNAK VIGYÁZÓ ÉLETMÓDOT kell folytatnia. Az Ür közel. Nem lehet akárhogyan élni. Aki komolyan veszi az Űr érkezésének állandó aktualitását, az nem tud laza életmódot folytatni, nem adja át magát a bűnöknek. Jézus nem tiltja meg az evést és ivást, nem ír elő semmiféle szerzetesi szabályzatot, aszkétikus követelményeket, szemére is vetették, hogy „eszik és iszik” (Mt 11, 19). Azt akarja, hogy Isten és ember előtt kedves munkában, szorgalmas hivatáshűségben, cselekvő keresztyénségben várja a tanítvány az Űr napját. Az a fődolog, hogy éber erkölcsi magatartásban, tiszta és szent életfolytatásban legyen készen az ember az Eljövendő fogadására. EBBEN NAGY SEGÍTSÉG AZ IMÁDSÁG. Az Istennel való beszéd távoltartja a kísértést, megerősít a vele való kapcsolatban. Aki így várja az Urat, az cselekszik helyesen, az válik „méltóvá” (Lk 21, 36) arra, hogy megállhasson az Emberfia előtt. Nem a maga érdemével, vagy éppen dicsekedésével történik ez, hanem azzal a lendülettel, amely Istennek ad hálát azért, hogy őt Krisztus által és Krisztusban „méltóvá”, azaz engedelmes és hitben járó tanítványává tette. ISTEN ELŐRE JELZI a valtság teljessé és tökéletessé válását. Ennek legfőbb jele nem a külsőségekben nyilvánul meg, hanem Jézus Krisztus személye és igéje maga a legdöntőbb jel. Isten Benne készített el mindent. Aki Jézus Krisztust szereti és igéje szerint él, az megtapasztalja ígéretének beteljesedését. Jézus eljövetéle is azt hirdeti övéinek, hogy igéjében megszólaló szava és cselekedete az egyetlen sziklaszilárd támaszpont. Ez az ige ad útmutatást a méltó életre, a hit gyümölcseinek megter- mésére. D. dr. Ottlyk Ernő A TEOLÓGIAI FAKULTÁSOK JÖVÖJE A Német Szövetségi Köztársaság egyházainak már ma számolniuk kell annak lehetőségével, hogy a főiskolai reform eredményeként megszűnnek az egyetemeken a Teológiai Fakultások és az egyházaknak maguknak kell gondoskodniuk a lelkészképzésről, — jelentette ki. D. dr. Joachim Beckmann düsseldorfi evangélikus püspök a wuppertali Teológiai Főiskola tanévnyitó ünnepélyén. Karácsony közetedtén Olyan ünnepre készülünk, amelynek jellege, sőt üzenetének egyik következménye az ajándékozó szeretetben valósul meg. Ennek az ünnepnek eltö- rölhetetlen sajátossága az egymás megajándékozása. Sok helyen már „mikulás” napján túllép ez a szeretet a cukorkákkal kedveskedés keretein, de karácsonykor kétségtelenül mindnyájan azt keressük, mivel lephetjük meg szeretteinket, barátainkat, hogy örömet szerezzünk, amely nemcsak múló, de tartós, hasznos is. Nem üzleti fogás, vagy egyszerű ajánlgatás az, ha ajándékot válogató időszakban néhány könyvre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Sajtóosztályunk kiadványaival szolgálatot végez egyházunk, s arra törekszik, hogy küldetésének tegyen eleget, amikor az ige üzenete, az egyház mondanivalója iránt érdieklődő híveinknek áldozatok árán is olyan olvasnivalót ad a kezébe, ami szép, jó és hasznos a keresztyén életben való hűségre. Hadd hívjuk fel hát a figyelmet néhány könyvünkre, amelyek a lelkészi hivatalok útján, vagy közvetlenül Sajtóosztályunknál (Bp., VIII., Puskin u. 12.) beszerezhetők, s ajándéknak igen alkalmasak. Bátor vállalkozásba kezdett Sajtóosztályunk, amikor tervbe vette és megkezdte a Biblia könyveinek népszerű magyarázat-sorozatát. Öt kötet jelent meg eddig. Jakab levelének és a Zsoltároknak magyarázata már elfogyott, de kapható még Jeremiás könyvének magyarázata két kötetben (60 és 62 Ft), dr. Pálfy Miklós tollából, és Lukács evangéliumának magyarázata dr. Prőhle Károly tollából (78 Ft). Ez a sorozat elsősorban a Biblia megértésére s benne elmélyülésre törekvő híveinek íródik. Még kapható néhány példány egy ide tartozó, átfogóbb kiadványunkból: D. Káldy Zoltán Bevezetés az Újszövetségbe c. könyve sorra ismerteti és értékeli az Újszövetség könyveit. (30 Ft). Az igehirdetésben s az egyéni keresztyén életben elmélyülni törekvő olvasók igényét szolgálja az örömhír c. kiadvány (70 Ft), amely az év minden vasárnapjára ad teljesen kidolgozott igehirdetést harminc, ■ ma is szolgáló lelkészünk tollából. Postillának nevezték az ilyen könyvet régen, s az egyházban nemes hagyomány kézbe adni az írott prédikációt azoknak, akik azt nemcsak hallgatni, de olvasni is szeretik. A Csendes percek-ből is kapható még néhány példány (12 Ft). Ez az imakönyv imádkozni segíti azokat, akik elfáradtak benne. Átmeneti műfaj az Irgalmadat éneklem (35 Ft), amely énekeink szövegének megszületését keresi időben s a szerzői élményben. Egyháztörténet, olvasmányos szépírás, himno- lógia és áhítatos könyv egyszerre. D. Koren Emil a szerzője. Az egyháztörténelmet kedvelőknek különösen két könyvet tudunk ajánlani. D. dr. Ottlyk Ernő Hűség Istenhez és népünkhöz egyházunk történelmében c. könyvében teljes magyar evangélikus egyháztörténelmet ad dióhéjban (82 Ft). Különösen is érdekes az 1848- as idők egyházi szerepének eredeti kutatásokra támaszkodó leírása. A másik könyv a reformáció 450. emlékévében kiadott A reformáció öröksége és kötelezettsége c. jubileumi kiadványunk, amelyből nemrég szemelvényt is közöltünk. Olvasmányosan megírt egyháztörténeti tükörképek ezek nyolc lelkészünk tollából. Mivel nagy példányszámban adtuk ki, egyik legolcsóbb kiadványunk ez (22 Ft). Kemenesalján Éjszaka már acélszürke ködök takarják a kemenesailjai. dombok tájait. A fák aranysárga levelei zizegve hullanak a földre. Nappal még az őszi nap sugarai aranyozzák be a földet. Csöngén a cseri dombok szelíd lankái fénypárában teztak, a távolban gyümölcsfák rozsdásbama törzsei mutatják a faluba vezető utat. A kemenesaljai dombok olyanok, mint a sárga és vörösszínű kendőkkel borított váltak. A távolabbi erdők suttogva beszélnek titokzatos meséket. Végtelen, fénylő csend borul Csöngőre, tegnap november 7-ét ünnepelték a szorgalmas csöngeiek, a házakon még zászlók lengenek. A házak piros kéményeiből füstfelhő száll az égre. Egész Vönöckig végtelen, fénylő csend borul a tájT ra, valami olyan imádságos békesség, amit csak az ősz szépsége adhat meg a vidék minden lakójának. Békesség, szorgalom és nyugalom jellemzi a vasi embert. Csöngén is, Vönöckön is olyan evangélikusok laknak, akik messzi múltra tekintenek visz- sza. Mind a két gyülekezet története a XVI. század közepére nyúlik. A reformáció vetése alighogy kikelt szép hazánkban, amikor az igaz hit máris követőkre talált a Kemenesalja dimbes-dombos vidékén... Az 1631—1654 évekből fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyvek többek között a következőket mondják: „A dominus ministerek mind tudománya, mind tanítása felől a körösztyén hallgatóság böcsölet- tel tészen vallást... Az itt való hallgatóság az Isten szentsé- gés igéjének böcsülője és az szent sakramentumoikkal örömmel él.. Hált ilyen elődök éltek e szép eklézsiákban! Csönge külön is dicséretet érdemel, mert régen is és most is sok áldozatot hozott templomáért, harangjaiért, gyülekezeti terméért, legutóbb pedig orgonájának újjáépítéséért. Legutóbb Fehér Károly , szolgált itt éveken át, most pedig Szerdahelyi Pál a lelké- ; szűk. :j Kiss Gyula a vönöcki gyüleke- I zetben 36 szolgáló lelkész érdekesen mondja el, hogy valamikor a vönöcki evangélikusok a Kunos család tulajdonában levő pajtába jöttek össze, itt tartották istentiszteleteiket. Sőt ebben a pajtában szolgált főtisztelendő Hrabovszky Sámuel püspök és Torkos Ádám lelkész 1786. augusztus 20-án. E nap boldog emlékezés napja a vönöcki evangélikusak számára, hiszen ezen a napon helyezték el a templom alapkövét és fogtak hozzá a szép templom megépítéséhez. Minden bizonnyal látta, a falu végén, a házak közé épített templomot Kisfaludy Károly is, aki az ún. Spissich ház egyik szobájának falára képeket festett. A község lakói az Üttörő Ter- melőszövekezetben dolgoznak. Ez az országos hírű szövetkezet példamutatóan dolgozik’ és az átlagnál magasabb fizetéssel becsüli meg tagjai szorgalmas és hűséges munkáját. D. dr. Ottlyk Ernő püspök nevember 8-án délelőtt Csöngőn hirdette Isten igéjét, áldotta meg az újjáépített szép hangú orgonát, amelyből Istent dicsérő dallamok szálltak az ég felé. Délután már aranyszínű árnyak vetődtek a földre, amikor Vönöckön megszólaltak a harangok és hívogatták a vönöcki evangélikusságot a templomba. -Mindkét helyen kihangsúlyozta, a püspkök, hogy mivel tartozunk Istennek, egymásnak és hazának. Végül tájékoztatta az összesereglett híveket konferenciákról, az egyház helyzetéről szerte a világban, és a külföldi evangélikusság körében végzett szolgálatairól. • Fülöp. Dezső Végül az egyházi tudomány, a szépirodalom, s az egyházi publicisztika területén kell négy könyvre rámutatnunk. A Tapasztalati valláslélektan-ban Vető püspök szól a kutató tudós érveivel népszerűén erről az egyre bővülő tudományágról (68 Ft). Egyház a mai világban c. műben pedig dr. Nagy Gyula tárja fel az evangélikus erkölcstan egyik korszerű, sajátos területét (85 FT). Szép- irodalomban Túrmezei Erzsébet verseit második kiadásban jelentettük meg: így leszel áldás (38 Ft). Egyházi publieisztí» kában pedig D. Káldy Zoltán püspök írásaiból gyűjtöttünk össze Új úton címen olyan do- kunientumanyagot, amely az elmúlt tíz év izgalmas egyház- története, bíztató iránymutatása, mai egyházi életünk világos keresztmetszete, és sokrétűségében is mindvégig lenyűgöző olvasmány. (135 Ft). Kiadványaink ízléses kartonvagy vászonkötésűek.' Segítsünk egymásnak az örömszerzésben. Advent Megfigyelted? Az éjszakák mostanában egyre hosszabbak és egyre sötétebbek. Éppen ebben az időben kezdődik el ádvent. A templomi oltárra új terítő kerül, lila színű. Odahaza sok család ádventi gyertyát gyújt és Ézsaiás próféta szavára gondol: A nép, amely sötétségben jár, lát nagy világosságot. Ádventi és karácsonyi énekeket énekelünk. Egy régi magyar ádventi ének így kezdődik: Új világosság jelenék... A keresztyének keresik és szeretik a világosságot: a világos beszédet, a világos tiszta tekintetet, a világos gondolatokat és világos tetteket. Jézus azt mondta magáról: én vagyok a világ világossága. Mit jelent ez a sző: ádvent? Múlt héten megígértük, hogy válaszolunk erre a kérdésre. Ádvent azt jelenti: Jézus jön. Ádventben karácsonyra készülünk. A kis gyermekek gyakran kérdezik szüleiket: hányat kell még aludni karácsonyig? A templomban nem a napokat számoljuk hanem a heteket. A karácsony előtti négy hetet nevezzük ád- ventnek. Ilyenkor zöld fenyő- galyakból ádventi koszorút készítenek. A koszorún négy ádventi gyertya áll, mert négy vasárnap van ádventben. Az első vasárnap egy gyertya ég a koszorún. A következőn már kettő. Ádvent utolsó vasárnapján már mind a négy gyertya ég. Jézus az emberekhez, az egész világhoz jön. Mi nem szeretünk ott lenni ahol veszekedés, háborúság van. Inkább elmegyünk. Jézus más. ő nem megy el. Ö mindig jön. Pedig mennyi veszekedés, háború van az emberek és népek között. Ti is hallottátok már biztosan, hogy tőlünk messze, Vietnamban, milyen régóta tart egy nagyon csúnya háború. Jézus mégis jön. De nem háborút hoz. Jézus a béke fejedelme. Amikor régen Jézus Jeruzsálem városához jött, a tanítványok ujjongó örömmel fogadták. így énekeltek: Hozsánna a Dávid Fiának. Áldott aki jö az Úrnak nevében. Ruhájukat a földre terítették előtte. A fákról pálmaágakat szeldel- tek és úgy fogadták. Várták. Pedig nem magas lóháton jött mint a hadvezérek, hanem alázatosan, szamárháton ülve. Jézus ma is így Jön. Nem lármáz. Nem kiabál. Az ajtó/ előtt áll és zörget. Nem látod, de hallod zörgetését. Szavával zörget. Boldog aki kinyitja szívének ajtaját és így énekel: Jöjj népek megváltója, így kér a föld lakója. Jöjj lelkünk drága fénye, Szívünk édes reménye. „Be szeretném, ha az írásod megadta volna lelked nyugalmát... ” Gyúrói Nagy Lajos emlékére . Az evangélikus lelkész: a szolgálat embere — mondotta D. dr. Ottlyk Ernő püspök Gyúrói Nagy Lajos ravatalánál. Nem önmagát keresi, hanem Isten ügyét. Isten viszont sohasem tartja meg önmagánál a szolgálattevőt, hanem mindig odairányítja az embertársak körében végzendő szolgálathoz. Szent körforgalom ez: aki Istenhez fordul, azt ö visszatéríti az emberhez a testvérszeretet cselekedeteinek gyakorlására. Gyúrói Nagy Lajos az őt szolgálatra elhívó Istenhez tért vissza: Életének és szolgálatának egyetlen jutalma van: ha foganatos az a szolgálat, amit végzett. Ez a szolgálat pedig az Isten-szeretet és emberszeretet műve volt. Az első világháború idején, 1915-ben „Isten és a háború” címen adott ki füzetet.. Maga is érezte, hogy bátor kiállásról van szó. Belső lelkiismereti kényszerítésre hivatkozott: el kell mondania a nép és az igazság érdekében a tiltakozást az ellen, hogy a háború sok igazságtalanságát bármilyen formában is Istenre lehessen fogni, hogy Isten nevével lehessen fedezni a háború bűneit Nem kisebb ember, mint Ady Endre figyelt fel a gyúró^ papra. „A világ” 1915. február 28-i vasárnapi számában cikket írt Nagy Lajos háborúellenes magatartásáról. „Csodálatos az, hogy Magyarországon milyen fanatikusan, babonásan ismernek egymásra s keresik egymást a jobb szándékú emberek. Kedves papom, Nagy Lajos, be szeretném, ha az írásod megadta volna lelked nyugalmát, melyet úgy óhajtunk s úgy megérdemelnek — a Ma legszenvedőbb szenvedői — Ady Endre.” Költői és írói szava messzire hatott, s kifejezte hűségét népéhez, egyházához, szeretteihez. A gyúrói gyülekezetnek negyven éven át volt papja. Fiatalemberként kezdte szolgálatát, lelkészlakot építtetett, fészket rakott családjának és a gyülekezet lelkipásztorának. Az egyszerű embereket segítő alakja áll ma emlékeként gyúrói gyülekezete előtt. Szívére ölelt mindenkit, aki rászoruló volt. Életművének lezárultán Istennek adunk hálát mindazért, ami életében szolgálat, költői kincs, emberszeretet volt.
