Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-02-01 / 5. szám

Szívesen hallgassuk!

Lk 10, 38—42

Aiapigénknek is az a lényege, amit Luther a harmadik parancsolat magyarázatában az ünnep megszentelésével kapcsolatban mond: az igét és az igehirdetést örömest halgassuk és tanuljuk. Mária is ezt tette. Olyan örömmel, olyan vágyakozással és odaadással, hogy közben minden másról megfeledkezett. Annyira lekötötte őt mindaz, amit Jézus mondott, hogy nem tudta elvonni figyelmét attól sem a tányérok csörömpölése, sem az evőeszközök zörgése, sem a fazekak sustorgása, sem nővére zsörtölődése. Azt, amit Jézus később úgy fogalmaz meg Mártának, hogy Mária a jobb részt választotta, Mária is kimondatlanul, talán megfogalmazatlanul érezte, tudta: Jézust hallgatni nagyon jó, mindennél jobb, mindennél fontosabb.

Ismerek ilyen Máriákat ma is. A mai és az akkori asszonyok azt hiszem abban egyenlőek, hogy mindig volt és van mit tenniük. Ez alól nem kivételek a Máriák sem. S biztos, hogy azt az időt, amit a templomban „fecsérelnek el”, vagy gyermekeik közt az ige tanulásában és tanításában, valahogyan be kell hozniuk. Be is hozzák, ha ára is van annak. Ők tudják, hogy megéri. Vannak közöttük olyanok, akik a két vagy a több „műszak” mellett is megtalálják az időt és alkalmat, amikor igét lehet hallgatni, s talán a kevesebbet jobban becsülik, mint azok, akiknek többre van lehetőségük.

Az igét hallgatni mindennél jobb és fontosabb — ez elsősorban a Jézus közelében élő embereknek szól. Ilyen volt a béthániai kis házban élő család. Ilyen a gyülekezet. Jézus körül a gyülekezetben mindig sok a tennivaló. Legalább is ott, ahol valóban szeretik. De az ige hallgatása nélkül, a szüntelen tanulni akarás készsége nélkül a dolgok elsilányulnak, önmagukért valókká lesznek, irányt veszítenek, elsatnyülnak. S baj van akkor is, ha az ige hallgatásánál és tanulásánál más ügyek és szempontok fontosabbá válnak. Lehet, hogy ez okozza nem egy buzgó gyülekezeti tagnál, presbiternél vagy esetleg még lelkésznél is a szolgálatában támadt zavart, erőtlenséget, vagy melléfogásokat? Az ige hallgatása és tanulása a legjobb és legfontosabb része a gyülekezeti életnek, az egyházi élethez tartozó sokféle tevékenységnek. Ez teszi jóvá és fontossá, életszerűvé és hasznossá a többit.

Az igét újra és újra hallgatni kell. Hogyan szolgálhatom Őt, ha nem figyelek reá? Ha nincs nyitva a fülem és a szívem meghallani az igehirdetésből mára szóló szavát. Ha nincs készségem arra, hogy megtanuljam az egyház közösségében mára kirótt leckéjét, miből ítélem meg, hogy mi az egyház helyes és jó szolgálata a mai világban Jézusért é§ az Ő nevében? Mert nyilván nem vele kapcsolatos ereklyék őrzésére, hanem követeivé rendelt bennünket ma is szóban és cselekedetben. Oj és új napokat ad és benne új és új feladatokat. Azért jó Őt újra és újra hallani és tőle tanulni, mert így nem leszünk múlttá és fölöslegessé.

Az is kérdés, hogy mi, igehirdetők tudunk-e úgy szólani, hogy ez jó és fontos legyen hallgatóink számára. Ez több mint mesterség kérdése. Engedelmességé, figyelésé. Ezért magunk felé mondom először: az igét szívesen hallgatni és tanulni mindennél jobb és fontosabb. Mezős* György

IMÁDKOZZUNK

Urunk! Szeretett Megváltónk! Jó dolog hallgatni a Te szavadat. Belőle vigasztalás, erő és reménység árad életünkbe. Szükséges is hallgatnunk Reád, hogy mindjobban megismerhessünk Téged, magunkat és világunkat. Igéd napfény, melynek világánál jól látjuk feladatainkat, észrevesszük áldásodat s a célt is látja megnyitott szemünk.

Tedd azért számunkra fontossá és mlndcnekfelett kedvessé *z ige és az igehirdetés hallgatását és tanulását. Mindig sietős és sok feladattal terhelt életünkben Te segíts helyet és időt találni a leglényegesebbre.

Biztosítsd Urunk, hogy igéd maradjon gyülekezeteink életének szíve. Hadd halljuk meg belőle friss, élő, mára szóló tanításodat. igéd legyen eligazítónk az élet és világ sok kicsi és nagy ügyében. Igéd szentelje jóvá, hasznossá és áldotta minden szolgálatunkat, amelyben naponként forgolódunk szeretteink, munkatársaink, népünk és ma élő kortársaink között.

áldd meg szolgáidat, hogy igédet jól és kívánatosán hirdethessék a szavadra szomjazóknak és helyes választ adhassanak az élet és világ által felvetett kérdésekre. Ámen.

TÖBB MINT KÉTMILLIÓ ALÁÍRÁS

Több mint kétmillió ember rilisában meggyilkolt Nobelért» alá azt á petíciót, amely- békedíjas polgárjogi harcosben azt javasolják az Egyesült nak, dr. Martin Luther King- Államok kongresszusának, nek a születésnapját tegyék hogy január 15-ét, az 1968 áp- nemzeti ünneppé.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1970. február 1-én

Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 dr. Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10 Szirmai Zoltán, de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10 D. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 (úrv.) dr. Rédey Pál, de. 11 Francisci Guido, du. 6 Francisci Guido. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Bízik László. Fóti út de. ll Solymár Péter. Váci út de. 8 Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Benczúr László. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8.. Rákospalota Kistemplom de. 10, du. 3.

Rákosszentmihály de. fél 11 Kamer Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, úu. 3.

Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Szita Istvánné, de. 11 (úrv.) Várady Lajos, du. 6 Szita Istvánné. Torockó tér de. fél 9 (úrv.) Várady Lajos. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII., Tarcsay Vilmos u. de. S Csengődy László, de. 11 Csengődy László, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkut de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 Bencze Imre, de. fél 10 Bencze Imre, de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— Hatvanad vasárnapján az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet óMírJ j>*- je : 2 Kor (11, 19—33) 12, 1—9;

az Igehirdetés alapigéje: Lk 10,38—42.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 1-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet BARANYAI TAMÁS budapest-csepeli segédlelkész.

— MESZLEN-ACSÁD. A

gyülekezet közgyűlése január 11-én általános tisztújítást végzett. Ezen az alkalmon köszöntötte a gyülekezet és lelkésze Takács János gondnokot, aki húsz esztendőn keresztül szolgált a gyülekezetben, s most 73 éves korában kérte e tisztsége alól való felmentését. A gyülekezet Bibliával ajándékozta meg hűséges tisztségviselőjét, akinek életére Isten gazdag áldását kérte.

— A BÄCS-K1SKUN EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége január 14-én Kecskeméten tartotta ülését. Görög Tibor esperes írásmagyarázattal, Tóth-Szöllős Mihály és Ponicsán Imre előadással szolgált. Könyvismertetést tartott dr. Murányi György, az aktuális kérdésekről tájékoztatást adott Görög Tibor esperes.

— MEZÖBERÉNY I. A

gyülekezet ádventi szeretet- vendégségén Táborszky László kondorosi lelkész tartott előadást.

— ALSÖSAG. A gyülekezet új lelkészét, Fehér Károlyt január 25-én a délelőtti istentiszteleten iktatta be szolgálatába Szabó Lajos esperes.

CSALÁDI HÍREK

— HALÁLOZÁS. Csicsely

Pál, a kondorosi gyülekezet legidősebb tagja 97 éves korában. elhúnyt. Temetésén a hozzátartozók között jelen volt 92 éves felesége, Zuberecz Erzsébet is, akivel több, mint 72

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó:

D. Koren Emil

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Puskin u. 12.

Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: £0.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

S9.4925

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

évig éltek boldog házasságban. „Segítségül hív engem, ezért meghallgatom, hosszú élettel elégítem meg, és meg- láttatóm vele üdvösségemet.”

— özv. Krizsó Sándorné, a kiskunhalasi gyülekezet egyik alapító tagja január 11-én, 61 éves korában elhúnyt. Temetése január 14-én volt, nagy részvét mellett a kiskunhalasi régi református temetőben. Az elhúnyt lapunk hűséges olvasója volt.

„Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népei és kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.” (Zsolt 95,7).

VASÄRNAP. — „Amelyik pedig jó földbe esik, azokat jelenti, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják és termést hoznak.” (Lk 8,4-15) Ki ne ismerné a magvetőről szóló példázatot? De ki ismer ilyen pazarló magvetőt, aki az útfélre, a sziklás földbe és a tövisek közé is szórja a magot? Isten ez a bőkezű gazda, aki tekintet nélkül a „talaj” minőségére, a mi emberi értelmünkre, vagy értelmetlenségünkre, hitünkre, vagy kételkedésünkre, egyaránt szórja felénk szó-magvait. Nem sajnálja a fáradságot, csak legyenek, akik magukba fogadják jó szívvel azt és teljes erővel a jó termésre ügyelnek.

HÉTFŐ. — „A ti szemetek boldog, mert lát és fületek, mert hall.” (Mt 13, 10—17) A

mai ige kapcsán először köszönjük meg Istennek ép szemünket, látásunkat és érzékeny fülünket: hallásunkat. Ha pedig már csak sok diopt- riás szemüveggel látunk és újabban nagyothallásunkat is titkolni kell mások előtt, akkor annak gondoljunk utána, hogy Isten mondanivalóját halljuk-e még a sokfajta zaj között; ott van-e olvasmányaink között az írott Ige? Nem újabb megterhelésünkre vannak ezek, hanem hogy ki ne hagyjunk egy alkalmat, amikor Istenre hallgatva boldogok lehetünk.

KEDD. — „Higyjétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok és amit kértek, megkapjátok és meglesz nektek.” (Mk 11, 15—33). Ezeket a sorokat az egyetemes imahét alatt írom: Istenem, de sok kérés hangzott el a világ minden tájáról! Bizonyára lehettek közöttük istenkísértő kérések, rosszak is és haszontalanok, de még ezeket leszámítva is tapasztaljuk: a fenti ígéret nehéz próba elé állít minden imádkozó embert. Be kell látnunk, ezt a titkot nem tudjuk megfejteni. De azt is be kell látnunk, hogy gyakran hiányzik a merész és teljes bizalommal elmondott imádság is: hatalmasabb Isten, mint gondoljuk!

SZERDA. — „Márta, Márta, sok mindenért aggodalmaskodói és töröd magadat, pedig egy a szükséges..(Lk 10, 38—42). Megszámlálhatatlanul

HELSINKIBEN

az „öregtemplom” gyülekezetéből — amely az egyik legkedveltebb régi, és központi fekvésű gyülekezet a finn fővárosban — most töltötték be a halálozás folytán üresen volt vezetőlelkészi állást. Dr. Mauri Larkio-t választották meg 314 szavazattal. Az összes leadott szavazatok száma 582

volt. A gyülekezetnek 10 945 szavazásra jogosult tagja van. Szavazati jogával tehát a gyülekezetnek mintegy 5%-a élt.

— EGYEDÜLÁLLÓ középkorú nőt keresek bentlakással, családtagként, kétszemélyes háztartásba, idős, gyengélkedő édesanyám mellé. Potocsák Sarolta. Miskolc, m„ Marx Károly út 104. Perecesi őrház.

sok tervet, feladatot, gondot hordoz magában minden ember, de különösen asszonytest- vereink, akik vállán ott van még a család háztartásának sok apró és mégis fontos terhe. Ez az egyik leghálátlanabb munka. De akkor mennyire lehetett „hálás munka” Jézus igehirdetése, ha még a háztartás is fontosabbnak számított Mártának? Bizony jobban tennénk, ha az eszeveszett sietésünk és sürgés-forgásunk közepette megállnánk és időt szakítanánk arra is, ami egyedül szükséges: ezután jobban megy a folytatás!

CSÜTÖRTÖK. — „...A

mag pedig kihajt és felnő, az ember maga sem tudja hogyan.” (Mk 4, 26—29). A magától növekedő vetés példázata azok közé a ritka helyek közé tartozik, melyek csak Márk evangéliumában találhatók. Vannak olyan dolgai és eseményei a mindennapi gyakorlati életünknek, amelyek előtt „megáll az ész”, ahogy szoktuk mondani. Miként lehet az. hogy sok minden a mi lustaságunk vagy nemtörődömségünk ellenére „magától” intéződik el; miként lehet, hogy sok minden a mi kimondottan ellenkező irányú tevékenységünk ellenére, „magától” mégis jól végződik? Csak úgy, hogy mégsem egészen magától történik, hanem Isten kezének műve.

PÉNTEK. — „Hitetek ne emberi bölcsességen, hanem Istennek erején nyugodjék.” (1 Kor 2, 1—5). Számtalanszor próbáljuk önmagunknak és másoknak szintúgy a legkülönfélébb „észokokkal” bebizonyítani: amit hiszünk és Akiben bízunk, az valóság. Pedig ilyenkor érvek és ellenérvek véget nem érő erdejébe veszünk. Mi sem azért hiszünk, mert valamely okos ember vaslogikával bebizonyította a hitetlenség tarthatatlan voltát, hanem mert személyesen megtapasztaltuk Isten erejét és jóságát. A jövőben is azok. lesznek hívők, akiket nem a megszokás, rábeszélés vagy nevelés, hanem akiket a tapasztalat tesz azzá.

SZOMBAT. — „Isten beszéde elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és velőknek megoszlásáig.” (Zsid 4, 12—13). A levél írója aligha anatómiai ismereteinek csillogtatására írta le ezeket a sorokat, inkább bizonyságot tesz arról az erőről, amely úrrá lett rajta, amely lenyűgözte őt. Az határozza meg szívének érzéseit, lelkének rezdüléseit, ízeinek reflexeit. Ez a bizonyságtétel a mi részünkről is igenlésre vár: Uram, tudom, hogy sok minden élmény, számos vélemény, millió beidegződés hatást gyakorol rám, mégis azt kérem, hogy ezeken keresztül is és közvetlenül igéd által is Te hódítsd meg minden por- cikámat, igazgasd minden, mozdulatomat!

Bízik László

Nem árultunk zsákbamacskát, őszintén beszéltünk a bibliaórán a nemi problémáról. Az egyik fiatalember megkérdezte:

— És ha a férfi még legény a talpán, de nem túl sokkal fiatalabb felesége már elvesztette rugalmasságát és elhagyja magát, akkor mi van?

Nos: mi jellemzi az ilyen — egyáltalán nem ritka — helyzetet?

A LÁTSZAT CSAL,

1„ mert úgy tűnik, hogy a „javakorabeli” férfinál nincs probléma csak a feleségénél. Figyeljük meg, mit ír dr. Jacobi Jolán pszichiáter az élet delének „változási éveiről” (tartalmi, többnyire szó szerinti idézet).

„Kihatásai a férfiaknál gyakran még erősebbek. .mint a nőknél s többnyire csak pszichológiai téren játszódnak le. Ha az érintettek nem is akarják elismerni, ezekben az években sajátosan lelki — gyakran testi-lelki köl- csönhatású — zavarokon esnek át, melyek fokozott bizonytalanságban, mindenféle szorongásos állapotokban, levertségben, stb. nyilvánulnak meg. Még nehezebben tudják elfogadni az öregedést, mint a nők. Félnek, hogy elveszítik férfiasságukat, melyet vitalitásukkal azonosítanak. Ez sokszor a legbámulatosabb félreugrásokra készteti őket, amivel a fiatalságba kapaszkodnának. Ügy tesznek, mintha ösztön, potencia és erő azonos lenne az emberi értékkel és munkaképességgel. Kivétel ritkábban akad, mint gondolják. Modern, civilizált férfiak lelkében jobbára tudattalanul még mindig él azoknak a primitíveknek a nyugtalanító képzete, akik törzsfőnökűket megölik, mihelyst az nem képes már utódokat nemzeni, amivel értékét teljesen elvesztelle. Aki nem akar neurózis áldozatává lenni, annak elkerülhetetlen a lelki átállás” (elmélyülésre szellemiekben-lelkiekben). Középkorú férfiak ilyen legénykedésével kapcsolatban C. G. Jung professzor direkt „gyerekes dac”-ról beszél.

2., mert „felelősnek” egyoldalúan az asz- szonyt tünteti fel. „Szegény férfi, tehet ő róla, hogy a felesége meghervadt?”

Igen sokszor nagyon is! Ha például mindketten munkából jönnek meg, de a házimunkában s a gyerekekkel való foglalkozásban a férfi alig vállal valamit. 15—20 év alatt persze, hogy lestrapálódik a felesége, sőt: lelkileg is fáradt lesz! Személyzetnek, házikulinak érzi magát, akit a férje erre ítélt, hogy aztán akarva-akaratlan lenézze emiatt s ennek következményei miatt.

Lelki tényezők különben is súlyosan esnek latba e tekintetben. Rendkívül fontos, hogy a férfi annak idején milyen felfogással keresett párt az életének, (nem csupán kényelmi intézményt látott-e a házasságban például, hogy megtalálták-e az összhangot, van-e tiszteletre méltó közös életcéljuk, amely energiabázist jelent életük családon kívüli hatásában is, szóval hogy egészséges, friss akcióegyüttest képeznek-e ők ketten. Ugyanis a testi- lelki-szellemi „összjáték” elválaszthatatlan egymástól, kihatnak egymásra. Könnyen meglehet, hogy a férj önző életstílusa és nemtörődömsége lassan felőrli felesége önbizalmát és reménységét, ami esetleg az asszonyt sokkal jobban hervasztja, mint maga a többletmunka. Arról nem is beszélve, hogy aki hosz- szú pórázra ereszti a gondolatait a másik nembelieket illetően (Mt 5,28), annak a házasságát ez óhatatlanul befolyásolja. Olyan ez, mint rejtett repedés a tengelyben — csak zökkenő jöjjön, már ott a törés. Nagy KRESZ- szabály: az élet delén különösen óvatosan hajts!

CSAL VÉGÜL A LÁTSZAT AZÉRT IS,

3., mert véletlennek és végzetszerűnek állítja be a „kiugrást”, mintha az fejre pottya- nó tégla lenne. Ismernünk kell ehhez a mély- lélektani kutatásoknak azt a kétségtelen eredményét, hogy aki nem akar tudomást venni saját bűnös hajlamairól, indulatairól, az letagadott ösztöneit másokra „vetíti rá”, de anélkül, hogy tudna róla! Aki például pénzsóvár, igen könnyen feltételez másoknál anyagi hátsó szándékot, éspedig annál inkább, minél kevésbé hajlandó legalább önmagának beismerni saját pénzszerelmét, öntudatlan félelmeinket, rendezetlenségeinket, indulatainkat, titkos feldúltságunkat, tanácstalanságunkat akaratlanul rákenjük környezetünkre — szakértői becslés szerint emberekről alkotott véleményeinknek 70—80%-a ilyen „kivetítés” — s ennek legkönnyebben a házastárs lehet az áldozata. Tehát amikor egy férfi „kezdi úgy érezni”, hogy az ő színvonalának nem felel meg már a felesége, akkor ennek főoka igen könnyen a saját belső káosza.

Ilyenkor nagyon könnyen berobban még az & kiegészítő zavar is, amely a fenti kórképhez

jellegzetes tünetként társul: csodálatosképpen egykettőre akad valaki, akire viszont a nem tudatos válságban lévő férfi női eszményképe pontosan ráillik, jobbára egy sokkal fia alabb nő. Ez az igazi! — érzi emberünk „csalhatatlanul”— a végzet asszonya! Holot' saját maga nem igyekezett komolyan igazivá lenni felesége számára, önnön belső világát nem építette ki társ-egzisztenciává, és ezt a hiányosságot éppúgy hiába próbálja „új beszerzéssel” pótolni, mint ahogy a lusta hegedűtanulón nem segít, ha mesterhegedűt kap. Az ilyen válság tehát egyáltalán nem véletlen, hanem belső felfordulás törvényszerű következménye.

NEM EGYOLDALÚSÁG ez, hiszen kár lenne elhallgatnunk, hogy a feleség magatartása kedvezőtlenül készítheti elő az amúgy is bekövetkező válságot, sőt tragédiává fokozhatja. Kicsinyesség, piszkálódás, talán helytelen nevelésből származó női hidegség, elmaradottság, stb. igen komoly robbanóanyagot gyűjthet össze vak ostobasággal. Általában azonban sokkal inkább a férfit fenyegeti az egyoldalú látásmód, annyira ki van téve ösztönélete forgószeleinek.

Milyen komoly, nagyszerű, feltétlen érvényű parancs a szeretető és ezen belül a házastársi hűségé! Mennyire az ember javát akarja vele az Isten! S mennyi romlás és keserűség származik félredobásából! És: mekkora józanító erő az igei önismeret, melynek révén kiábrándulhatunk önmagunkból, hogy Jézus Krisztus szeretetével képesek legyünk szolgálni, vagyis beépülni az isteni rendbe, mely egyaránt van értünk és másokért!

Bodrog műdét

És ha a férfi...