Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-10-11 / 41. szám

■ ■ • r Á n ■ , fe ■ tv "- h . . . m m w. / n ü \ Q 1 n Q i : V/ A KJ fi C l II/ 1 i c u 1 |i A­n í í w L . A u U O E V n i ÍN U E L 1 K . U o FI 'V ­' A i'; LM r XXXV. ÉVFOLYAM, 41. SZÄW 1970. október 1L Ara: 2,— forint Dán egyházi küldöttség hazánkban 1967 őszén W estergaard-Madsen püspök meghívására D. Kál- dy Zoltán püspök vezetésével magyar egyházi delegáció járt Dániában. A delegáció tagjai voltak: D. Káldy Zoltánná, dr. Nagy Gyula professzor és Várady Lajos esperes. A látogatás viszonzására országos egyházunk elnöksége dán egyházi delegációt hívott meg Magyarországra. A delegációt D. Willy Westergaard-Madsen püspök vezette. Tagjai \ ak: Arne Fog Pedersen, a Dán Királyság kormányának egyházügyi minisztere, Kristen Ejner Skydsgaard professzor és Johannes Langhoff lelkész, a Lutheránus Világszövetség Dán Nemzeti Bizottságának elnöke. A delegáció szeptember 23—29-ig tartóz­kodott Magyarországön. A küldöttséget szeptember 24-én hivatalában fogadta D. Kál­dy Zoltán püspök. A megbeszélésen jelen voltak a Teológiai Akadémia, a Diakóniai Osztály, a Sajtóosztály, a Könyvtár ve­zetői. Hosszú eszmecsere folyt egyházunk életéről és szolgála­táról. Majd látogatást tettek a Sajtóosztályon, megnézték a hű­vösvölgyi és zuglói szerétetotthont. Szeptember 27-én, vasárnap a vendégek istentiszteleti szol­gálatot végeztek. Westergaard-Madsen püspök Kiskörösön és Erdőtelken, Skydsgaard professzor Csömörön, Langhoff lelkész Soltvadkerten prédikált. Fog Pedersen egyházügyi miniszter a Budapest-Deák téri gyülekezet istentiszteletén vett részt és meleg szavakkal köszöntötte a gyülekezetét. Skydsgaard professzor szeptember 28-án előadást tartott a Teológiai Akadémián és ezt követően eszmecserét folytatott az egyházi delegáció a tanári karral. A küldöttség magyarországi tartózkodása idején a Teológiai Akadémia díszdoktorrá avatta Westergaard-Madsen püspököt. Fogadta a küldöttséget Prantner József államtitkár, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal elnöke és tiszteletükre fogadást adott a Gellért Szállóban. A delegáció látogatást tett a Parlamentben, ahol dr. Be- resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke vendégei voltak. Ugyancsak fogadást adott az egyházi delegáció tiszteletére Svanholt, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ügy­vivője. A LVSZ Svéd Szekciójának negyedévenként megjelenő lapja a LVF NYTT ez évi 2. száma cikket közöl dr. Hafen- scher Károly lelkésztől. Címe: Mit jelent Magyarországon lel­késznek lenni ma? — Lelké­szünk egyrészt egyházunk mai életéről számol be, megmutat­va a történelmi hátteret és a mai társadalmi, gazdasági és szellemi valóságot, másrészt háromhónapos tanulmány­útja során szerzett tapasztala­tok alapján értékeli a svéd egyház mai életét. A cikk alap­témája kettős: Magyarorszá­gon evangélikus lelkésznek lenni egészein más, mint Svéd­országban — ami a felületet illeti — másrészt egészen azo­nos, ami az egyházi munka lé­nyegét érinti: hirdetni az evan­géliumot és végezni a szeretet cselekedeteit reálisan számol­va korunk kérdéseivel. A LVF NYTT című újságot minden svéd lelkészi hivatal és egy­házi intézmény megkapja. A THEOLÓGIAI SZEMLE A Nyugat-Berlinben tartott „Haza napján” az evangélikus egyház megbízottja, D. G. Besch brémai evangélikus lel­kész arra szólította fel a má­sodik világháború után Né­metországba kitelepítetteket, hogy legyenek a béke és meg­békélés élcsapata, mert első­sorban annak kell dolgoznia a békéért, aki a békétlenség miatt sokat szenvedett. Meglepő volt ezzel szemben a katolikus lelkész magatartá­sa, aki az evangélikus lelkész igehirdetése után intézett be­szédet a hallgatósághoz. Arról biztosította ezeket az egyéb­ként is reváns eszméket valló németeket, hogy a római ka­tolikus egyház sohasem fog­ja megszüntetni a keletnémet katolikus kerületeket és nem hagyja abba az „elűzöttek” lelkipásztorolását sem, amíg ők maguk nem dönthetnek majd „magukról, gyermekeik sorsáról és hazájukról”. Két merőben eltérő állás­pont és örömmel tölt el ben­nünket, hogy az evangélikus egyház ebben a kérdésben is helyesebben ítéli meg a má­sodik világháború után Euró­pában kialakult helyzetet, mirt a nyugatnémet katoli­kus egyház! Westergaard Madsen püspök díszdoktorrá avatása Teológiai Akadémiánkon Szeptember 25-én — nem sokkal a tanévnyitás ünnepi alkal­ma után— újra nagy ünnepe volt egyházunknak és Teológiai Akadémiájának. Délelőtt 10 órára zsúfolásig megteltek az or­szágos egyházi imaterem széksorai és karzata. Kezdetét vette Willy Westergaard-Madsen koppenhágai püspöknek, a Dán Evangélikus Népegyház vezető püspökének, díszdoktorrá ava­tása, amelyen részt vett a teljes dán egyházi delegáció: rajta kívül Fog Pedersen dón egyházügyi miniszter, D. dr. Skyds­gaard professzor, a koppenhágai egyetem nemzetközileg ismert dogmatika-tanára, és Johannes Langhoff, a LVSZ dán nemzeti bizottságának elnöke. Az akadémiai ünnep vendé­gei között ott láttuk D. Káldy Zoltán püspököt, az országos közgyűlés lelkész-elnökét, fe­leségével; D. dr. Ottlyk Ernő- nét, Grnák Károly főosztályve­zetőt, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében; dr. Be- resztóczy Miklós prépostot, a Parlament alelnökét; Haen- ning Svanholt dón nagykövet­ségi ügyvivőt; dr. Bajusz Fe­renc dékánt, dr. Kádár Imre és D. dr. Pákozdy László pro­fesszorokat a budapesti, dr. Já- nossy Imre prodékánt a debre­ceni Református Teológiai Aka­démia képviseletében, dr. Gál Ferencet, a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadé­mia dékánját, Palotay Sándort, a Szabadegyházak Tanácsa el­nökét, Laczkovszki Jáhös el­nököt és Nagy József profesz- szort a Baptista Egyház, dr. Berky Feríz esperés-admi- nisztrátort a Magyar Ortodox Egyház és Hecker, Ádám szu­perintendenst . a Metodista Egyház képviseletében, továb­bá Karnér Ágoston országos főtitkárt, Detre László, Nagy István és- Weltler Rezső espe­reseket, a (központi egyházi hi­vatalok és intézmények, az égyházmegyék és gyülekezetek képviselőit, lelkészeit, a Teo­lógiai Akadémia ifjúságát és még nagyszámú érdeklődőt. Dr. Nagy Gyula dékán ige­olvasás és imádság után meg­nyitotta az ünnepi ülést. Be­jelentette, hogy az Akadémiát és új díszdoktorát táviratban és levélben üdvözölték: dr. André Appel, a LVSZ főtitká­ra, D. Paul Hansen, a LVSZ európai titkára, D. dr. Ottlyk Ernő püspök a romániai ki­sebbségi konferencián résztve­vő magyar egyházi küldöttség nevében, dr. Bartha Tibor püs­pök, a Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsa és a Református Zsinati Tanács el­nöke, és még sokan mások. Ezután dr. Selmeczi János otthonigazgató, az Akadémia jegyzője, olvasta fel egyhá­zunk lelkész-elnökének a dísz­doktorrá avatást jóváhagyó le­hogy köszöntse a Teológiai Akadémia új doktorát. „Tisz­telettel köszöntöm D. W. Wes­tergaard-Madsen prímás-püs­pök urat először is mint a teo­lógia olyan művelőjét, aki jól tudja és élete messze világító példájával tanúsítja, hogy az igazság a szeretet céljából van; hogy a teológiát azért kell mű­velnünk, hogy Isten szeretete testté legyen a világban, keve­sebb legyen a gyűlölet, az igaz­ságtalanság és a háború, és több legyen a hitből való sze­retet, az igazi humanitás az emberek, népek és fajok kö­W. Westergaard Madsen püspök átveszi a díszdoktori oklevelet veiét, majd dr. Pálfy Miklós professzor ismertette' és indo­kolta meg részletesen az Aka­démia tanári karának a tiszte­letbeli doktori cím adományo­zására vonatkozó döntését. Ezt követően a dékán ajká­ról elhangzottak a latin nyel­vű doktoravató szertartás ha­gyományos mondatai, ame­lyekre az új doktor ugyancsak latinul válaszolt; a dékán át­nyújtotta a díszes doktori ok­levelet és a professzorokkal együtt kézfogással felvette Westergaard-Madsen prímás püspököt a Teológiai Akadé­mia tiszteletbeli doktorai so­rába. Közben felcsendültek a Lutheránia-énekkar nagyszerű előadásában, Weltler Jenő kar­nagy vezetése alatt, Halmos László „Jubilate Deo” című művének dallamai. Majd ismét dr. Nagy Gyula dékán emelkedett szólásra, ny Ennek az eredetileg Győr megyéhez, most Veszprém me­gyéhez tartozó községnek evangélikusai akkor kaptak rendszeres és gyakoribb lelki gondozást, amikor egyház-köz- igazgatásilag is G-ecséhez csa­tolták, ahová szórványosan át­átjártak eddig is a hívek. Már 1945-ben telket szereztek a templomépítéshez, de magát az építkezést csak 1949 végén kezdték meg, s két év múlva fejezték be. A terveket Kalmár Zoltán építészmérnök készítette. A templom összköltsége 76 000 Ft volt, a berendezéssel együtt. Háromnegyed részét a gyüle­kezet áldozata és munkája te­remtette elő. A gyülekezet 162 lelkes. A templomban száz ülőhely van. Berendezése tölgyfából készült gondos, szép munka. A temp­lom fűthető. Hetenként rend­szeresen használják. A fiók- gyülekezet lelkésze az építés­kor is, ma is Jakab Sándor ge- csei lelkész. zött. Ennek a diakóniai teoló­giának igaz művelőjét kö­szöntjük új tiszteletbeli dokto­runkban. Köszöntőm őt másfe­lől, mint Dánia népének hű fi­át és a dán evangélikus test­véregyház vezetőjét... Kö­szöntőm őt, mint országunk és népünk igaz jóbarátját, aki nem puszta udvariasságból, hanem egész szívével a bará­tunk, és őszintén nagyrabecsü- U magyar népünk fáradozásait itt a Duna-medencében új tár­sadalmi rendje építéséért és a népek békés jövőjéért.” Doktori székfoglalójában az új díszdoktor bevezetőben kö­szönetét mondott az őt ért megtiszteltetésért, amelyben — mint mondta — ökumenikus távlatban a magyar evangéli­kus egyháznak a dán evangé­likus egyházzal való szoros és szívélyes kapcsolatát látja kifejezve. Ezután a „világ teo­lógiája” (szekuláris teológia) és a „bűrabocsánat teológiája” — a mai teológiai fejlődés két fő irányzata — közötti belső kap­csolat szükségességét fejteget­te. „Az egyháznak szolgáló egyháznak kell lennie, isten- tiszteleti életében, vezetési és jogi szervezeteiben, küldetésé­ben, szeretetében a világ iránt, melyben benne él s amelynek maga is egy része — ott kell szolgáló közösséggé lennie!... Mérhetetlenül nagy ajándék, hogy a keresztyén ember sza­badságáról írt munkája nyo­mán Lutherral elmondhatjuk: keresztyénnek lenni annyi, mint Jézus Krisztus által a szabadság életállapotába jutni, szabaddá lenni a sajátmagunk énjétől, és vidáman, boldogan — nem pedig dicsekvő módon — élni a felebarát javáért... örülök ennek az alkalomnak, hogy hangsúlyozhatom szoros kapcsolatunkat a Magyaror­szági Evangélikus Egyházzal. Önök tudnak valamit az „úton járó egyházról” (ecclesia via­torum), amit nekünk is szük­séges megtanulnunk.” Az új tiszteletbeli doktor székfoglalójára és látható meg- indultsággal elmondott köszö­nő szavaira D. Káldy Zoltán püspök válaszolt, aki az egész magyar evangélikussóg nevé­ben köszöntötte az ünnepeltet és egyháziunk magas vendégeit. „Westergaard-Madsen püspök úrban mi elsősorban a diakó- nia püspökét becsüljük. Ügy került a püspöki székbe, hogy éveken keresztül a diakónia területén dolgozott és az volt a szívügye. Jó tapasztalnunk, hogy a püspöki székben is a diakónia lelkületével szolgál, mégpedig nemcsak az intézmé­nyes diakónia területén, ha­nem vállalja a társadalomban és a nemzetközi életben is a diakónia szolgálatát, Krisztus indulatával és mozdulatával... Meggyőződésünk szerint mind Dániában, mind Magyarorszá­gon, de szerte az egész világon a keresztyén egyházak lénye­gében azonos helyzetben van­nak. Mindegyiknek felelnie kell azokra az égető kérdések­re,amelyeket az emberek, vi­lágrészek, de még inkább ma­ga a történelem tesz fel az egyházaknak. Ezek a kérdések pedig a következők: Az egyhá­zak, melyeket Isten küldött a világba, miben látják szolgála­tukat a világban? Abban, hogy kizárólag az evangélium hir­detésére szorítkozzanak és az emberiség égető kérdéseinek megoldását hagyják másokra? Vagy abban, hogy az evangé­lium hirdetésével párhuzamo­san, a tettek mezején segítse­nek megoldani olyan kérdése­ket, mint például a háború és béke, a társadalmi igazságta­lanság, a faji kérdés, a lesze­relés, az éhség. Felelniük kell az egyházaknak mindenütt ar­ra a kérdésre is: úgy gondol­ják-e, hogy a megoldásokat csak az egyházak tudják meg­valósítani, vagy pedig tudatá­ban vannak annak, hogy a hí­vőknek és nem hívőknek össze kell fogniuk, ha eredményt akarunk elérni. De felelniük kell az egyházaknak min­denütt a világon arra is, hogy egyes lelkek kérdéseire, me­lyek a keresztyén új életre vo­natkoznak, a múltban adott fe­leleteket ismételgetik-e, vagy pedig tudják és merik-e kon- frontálni az örök evangéliumot a mai ember problémáival. Ezekben a kérdésekben kell állandóan kicserélnünk nézete­inket és tapasztalatainkat a dán és a magyar evangélikus egyházak vonatkozásában is. Így segítheti kettőnk dialógusa a többi egyházakat is.” A dékán zárószavai után a szép és emlékezetes ünnepség a Himnusz hangjaival ért vé­get. GÖRÖGORSZÁG Már az uppsalai világgyűlés- todox Egyház kilép a világ­ról távol maradt a görög orto- szervezetből. Megfigyelők sze- dox egyház. Most olyan han- rint ugyanis a katonai kor. gok hallatszanak, hogy a go- . r . rögországi ortodox egyház fe- vele szorosan együtt lülvizsgálja kapcsolatait az Egyházak Világtanácsával és működő ortodox egyház nem nézi jó szemmel az Egyházak anhak eredményé esetleg az Világtanácsának számos öku- lesz, hogy a Görögországi Or- menikus lépését. LELKÉSZEINK TANULMÄNYÜTON Görög Tibor «. lelkész pedig a Genf melletti Bossey ökume­nikus Intézet növendékeként folytatja tanulmányait. Mun­kájukat kísérje Isten áldása, .hogy majd hazai egyházi éle­tünk gazdagodjék általa. .„írom fiatal lelkészünk in­dult egyéves külföldi tanul­mányútra. Bodrog Miklós gyu­lai lelkész Zürichbe utazott mélylélektani tanulmányok folytatására, Magyar László ".zendi lelkész Finnországban van pí?vpvps nKzt.nnrh'iiál if i. ANGLIAI TANULMÁNYÜT ii hívására szeptember 29-én- több hónapos' tanulmányútra- Lincolnba utazott. Dr. Vámos József teológia akadémiai tanár a. Brit Egyhá­zak ökumenikus Tanácsa meg­MAGYAR EVANGÉLIKUS LELKÉSZ CIKKE SVÉD ÚJSÁGBAN Veöreös Imre „Az Ószövetség értelmezése igehirdetésünk­ben” címen, Csengődy László „Kybemetilca és teológia” cí­men, Bodrog Miklós „Harcunk világszerte az igehirdetésért” címen adta közre írását új kethayi száma is gazdag tartalommal jelent meg. A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa kiadásában megjelenő folyóirat e számá­ban evangélikus részről három tanulmánv került. közlésre. KÉTFÉLE MAGATARTÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom