Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-07-19 / 29. szám

\ íj hitvallás 1 Jn 4, 6—8 1. Amióta istenhivők vannak, hitvallások is születtek. Izrael népe a hetedik nap, a sabbát nyugalmával vallott Arról, „aki nem szunnyad és nem alszik”, a Teremtőről. A Jézus körül, vagy Jézus tanítványi közösségében élő emberek szájából is hangzottak el olyan kijelentések, amelyek a hitvallás fényével szikráznak. Csak utalok itt Keresztelő János, Péter apostol, a „hitetlen”-nek bélyegezett Tamás, vagy Pál apostol egy-egy mondatára, amelyben, mint magban a sudár fa, ott rejtőzik a vasárnapról vasárnapra elmondott Apostoli Hitvallás. Régiek fogalmazták, csodálatos tömörséggel szent kísérletbe kezdtek, hogy Isten és Krisztusa titkát, kimeríthetetlen gazdagságát megközelítsék és embermódra, ember számára érthetően ki­fejezzék. Ez a kísérletezés ma sem ért véget. Világszerte ko­moly keresztyének próbálkoznak azzal, hogy az előttünk élt keresztyének hitvallásainak a fundamentumán, de mégis a mi gondolkodásunk, nyelvünk és szóhasználatunk eszközeivel ke­ressük istenhitünk—krisztushitünk megváltásának mai formá­ját. Olyan szándék ez, amelynek még a próbálkozásait is csak tisztelettel és az együttgondolkodás készségével figyelhetjük. 2. Igénk azonban figyelmeztet bennünket: a hitvallás nem egyszerűen veretes régi, vagy ragyogóan mai, friss formula. A hitvallásra való elkötelezettségnek és a hitvallásra való készségnek nem tehetünk eleget, még olyan szépen és igazán formált mondatokkal sem. János apostol ismeri a hitvallásnak azt a fajtáját, amelynek nem három ágazata van, hanem csak egy, de ezt az egyet nem mondani kell, hanem tenni. A szere­tet hitvallása ez. 3. Jézus maga is ezt vallotta, amikor a sabbát nyugalma he­lyett az emberekkel való törődés gondját felvetette. Az Atyáról vallott, Akinek a képében az egész élete „ráment” erre a hit­vallásra. 4. őrá gondol János, amikor „szeretetteknek” mond bennün­ket. Jézus úgy mondotta el a hitvallását az Atyáról, hogy köz­ben emberek útja Istenhez igazodott, fellélegzettek testet-lelket szorító nyomorúságok között, és az Élő szeretetére bízták ma­gukat a halál magányosságában is. 5. Csak az emberszeretet egyszerű, nem látványos magatartá­sával együtt érvényes minden egyéb hitvallásunk. Jó lenne, ha egyre kevesebbet kellene ezt mondani, mert joggal égeti már a keresztyénség száját a sok tetté nehezen váló szeretetnyilat- kozat. Ott van előttünk a házastársunk, a családunk, a gyüle­kezetünk, embertársaink, ismerősök, és sosem látottak, és vár­nak az új hitvallásra, amelynek csak egy ágazata van, de benne mégis kibontakozhat Krisztus teljes gazdagsága és min­den titka. Amikor elmondod az Apostoli Hitvallást, az Ámen előtt erre az egyágazatosra is gondolj. Tenni se felejtsük el! Fehér Károly IMÁDKOZZUNK Szent és szép szavak helyett az életedet ajándékoztad ne­künk, Urunk! így vallottal az Atyáról, Aki benned Megváltót és testvért adott számunkra. Bocsásd meg egyházad sok bűnét, amikor a szép és igaz hitvallást nem követte jó és áldozatos tett. Segíts bennünket, hogy nagy szereteted ne szép formu­lákban. hanem a szeretetünk ban tükröződjék. Ámen. — SZÜLETÉS. Joób Olivér ostffyasszonyfai lelkészéinek június 7-én második gyerme­kük született. Neve: Olivér, Dávid. — házasságkötés, esz­lényi László segédlelkész és Danis Erzsébet július 11-én tartották esküvőjüket a fasori templomban. — Turcsányi Ervin Tamás és Benczúr Erzsébet július 12- én tartották esküvőjüket az angyalföldi templomban. — HALÁLOZÁS. Ozv. Bo­ros Dezsőné életének 84. esz­tendejében július 4-én elhunyt. Temetése július 9-én volt a rá­koskeresztúri új köztemetőben. Az elhunytban Boros Károly zuglói lelkész édesanyját gyá­szolja. egyszerű, de igaz magatartásá­Megjelent D. Káldy Zoltán: ŰJ ÜTŐN című könyve Ara: 135,— Ft Megrendelhető a Sajtóosztályon — VIDÉKÉN LAKÓ evangélikus lelkész most végzett, Budapesten dolgozó, diplomás, szolid leányá­nak albérleti szobát keres, lehető­leg külön bejárattal. Cím a kiadó- hivatalban. — KÉT szolid I. éves egyetemista fiúnak tágas szobát (ideiglenes be­jelentéssel), kellemes otthont nyúj­tok. „Nyugodt tanulás” jeligére a kiadóhivatalba. Istentiszteleti rend Budapesten, 1970. július 19-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. 11. D. Koren Emil, du. 6. D. Koren Emil. Dózsa György út de. fél 10. D. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlo­vák) Aradi András, de. 12. (ma­gyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Bízik László. Rákosfalva. de. 8. (úrv) Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10. Bízik László. Fóti út de. 11. Ben­czúr László. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. ifj. Görög Tibor. Sashalom de. 9. Kar­ner Agostön. Mátyásföld de. fél ll. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vá­ra dy Lajos. de. 11. (úrv.) Csákó Gyula, du.6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Csákó Gyula. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9. id. Harmati Béla, de. ll. id. Harmati Béla, du. fél 7. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. dr. Re­zessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. Madocsai Miklós. Albertfalva de 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Cse­pel de. fél 11. — Szentháromság ünnepe után a 8. vasárnapon az oltár- teritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 7, 15—23; az igehirdetés alapigé­je: 1 Jn 4, 6—8. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 19-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet IFJ. KENDEH GYÖRGY egyházkerületi lelkész. — A BACS-KISKUN egy­házmegye lelkészi munka- közössége a közelmúltban két ülést tartott. A Budapesten tartott ülésen Hernády Nándor igemagyarázattal, D. Koren Emil, dr. Hafenscher Károly, Tóth-Szöllős Mihály, Sárkány Tiborné és Ponicsán Imre elő­adással szolgált. — A Duna- egyházán tartott ülést meglá­togatta D. Káldy Zoltán püs­pök, aki úrvacsorát osztott, majd a délelőtt folyamán sza­bad, kötetlen beszélgetést foly­tatott a lelkészekkel. Teoló­giai, országos egyházi és napi kérdésekről folyt az eleven beszélgetés. Délután Görög Tibor esperes az Országos Esperes! Értekezletről számolt be, majd Ponicsán Imre tar­tott előadást. — segédlelkész-Athe­LYEZÉS. D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület püspöke július I-i hatállyal ifj. Krdhling Dániel pécsi se­gédlelkészt Bonyhádra, Győr Sándor végzett teológust Pécs­re helyezte segédlelkészi szol­gálatra. — BELED. Negyedszázados hűséges gyülekezeti szolgálat után lemondott felügyelői tisztségéről Jakab Imre. Az újonnan választott felügyelőt, Rúzsa Jánost, és Buthy Ernő másodfelügyelőt istentisztelet keretében iktatta be tisztségé­be Puskás Jenő, a gyülekezet lelkésze. — segédlelkész-elhe­LYEZÉS. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egyházkerü­let püspöke Rezessy Miklós se­gédlelkészt Miskolcra, ifj. W eitler Rezső segédlelkészt Csepelre helyezte július 1-i hatállyal, Valtinyi Gábor se­gédlelkészt pedig Sopronba helyezte augusztus 1-i hatály- lyal. Jöjjetek énhossám mindnyájan. Jézus mondja: „Jöjjetek én- hozzám mindnyájan, akik meg­fáradtatok és megterheltette- tek, és én megnyugosztlak ti­teket”. (Máté 11, 26) „Mert a világosságnak gyü­mölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van”, (Ef 5, 9) VASÁRNAP. — „A szere- tetben nincsen félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félel­met”. (1 Jn 4, 18) Ennek a hét­nek a napi igéi az Istennel és az emberekkel való kapcsola­tunkat állítják a szemünk elé Isten és ember, ember és ember kapcsolatának nem le­het más az alapja, mint a sze­retet. Isten Jézus Krisztusban örök szeretetével közeledik hozzánk, s szeretete által talál­juk meg a bűnt haraggal bün­tető Isten helyett a bűnösnek is megbocsátó mennyei Atyát. Ezért töltheti el szívünket a szeretet, s ezért találhatjuk meg a másik emberben is a testvért. HÉTFŐ. — „Hű az Isten, aki megerősít titeket és megőriz a gonosztól”. (2 Tess 3, 3) Em­beri gyarlóság bennünk, hogy gyakran meglankad szívünk­ben a szeretet tüze, megfárad a szeretet cselekedeteit véghez- vivő kézmozdulatunk is. Nagy szükségünk van arra, hogy maga Isten erősítsen minket igéje és Szentlelke által na­ponként. Az ö erősítő munká­ja tisztítja meg szívünket a fé­lelemtől, de a haragtól, a gyű­lölködéstől, a szeretetlenségtől is, hogy engedelmesen járjuk az általa kijelölt utat: a sze­retet útját. KEDD. — Jézus mondta: „Ha valaki szeret engem, meg­tartja az én beszédeimet; az én Atyám is szereti azt és ah­hoz megyünk és annál lako­zunk”. (Jn 14, 23) Sokszor na­gyon könnyen mondjuk ki a szót, hogy hiszünk Istenben, szeretjük Jézus Krisztust. Pedig a hitnek és a szeretetnek nem a kimondott szó a mértéke, ha­nem az ige megtartása és cse­lekvése. Vajon hogyan tartjuk meg Jézus Krisztusnak hitre indító és szeretetre serkentő szavát? A hit, vagy a hitetlen­ség, a szeretet, vagy a szere- tetlenség már itt a földön is meghatározza jövendőnket. fájdalomtól és a gyásztól, be­tegekből egészségesek lettek, megvetett bűnösökből bűnbo­csánatot nyert ujjongó embe­rek. S amerre mi járunk, mi­lyen sokszor a meg nem értés, a fájdalom, a könny, a gyű-' lölség marad a nyomukban. Ha jobban szeretnénk Meg­váltónkat, jobban tudnánk szeretni a másik embert is! PÉNTEK. — „Sokat hittek benne, látva, amiket cseleke­dett”. (Jn 11, 45) Vajon há­nyán jutottak el Jézus Krisz­tushoz, látva a mi életünket?! Vajon mennyire árad belőlünk az, hogy Jézus Krisztus tanít­ványai, gyermekei vagyunk? Mert ez a hivatásunk, ez a szolgálatunk itt a földön. Hin­ni és hitre vezetni, szeretni és hideg szíveket szeretetre gyúj­tani. Sokszor hideg a szívünk az emberek iránt, de ez azért van, mert hideg a szívünk Jézus Krisztus iránt is. Kö­nyörögjünk, hogy Isten Szent­lelke tisztítsa meg a szívünket és az életünket, hogy tudjunk másokat is hitre és szeretetre vezetni! SZOMBAT. — „Keressetek és találtok”. (Mt 7, 7) Hitben és szeretetben járni. Még ak­kor is, ha zsákutcába jutunk, még akkor is, ha úgy látjuk, hogy hiábavaló és eredmény­telen az életünk. Maga Jézus Krisztus biztat minket a hét utolsó napján igéje által. Ha erőtlenek vagyunk, nála erőt nyerhetünk. Ha ingadozik a hitünk, ő megerősít Szendéi­kével, ha elégtelen szívünk szeretete, az ő szeretete cse­lekvővé tesz. Keressük a kap­csolatot Istennel és a másik emberrel. így lesz az életünk kedves Isten és emberek előtt. H. Li Megjelent Túrmezei Erzsébet: ÍGY LESZEL ALDA„ című verseskönyve II. kiadás Ara: 38,— Ft SZERDA. — „Harmadnapon megtalálták őt a templomban a doktorok között ülve, amint őket hallgatta és kérdezte”. (Lk 2, 46) Oly kevés idő jut az életünkben az Isten dolgaival való foglalkozásra! Sokszor hogy porosodik otthon a Bib­liánk, milyen távol van egyik kezünk a másiktól ahelyett, hogy imára kulcsolnánk azo­kat! És hány vasárnapon ma­radt üresen a helyünk a temp­lomban! A gyermek Jézus pél­dája ezért áll elénk a mai na­pon. Isten igéjét hallgatnunk és tanulnunk kell. Nemcsak vasárnap, és nemcsak akkor, amikor éppen eszünkbe jut. CSÜTÖRTÖK. — „Az egész nép örült mindazokon a di­csőséges dolgokon, amelyeket cselekedett”. (Lk 13, 17) Mi­lyen nagy a különbség Jézus cselekedetei és a mi tetteink között! Amerre Jézus járt, ott emberek megszabadultak a Megjelent Túrmezei Erzsébet: ÍGY LESZEL ALDA„ című verseskönyve II. kiadás Ara: 38,— Ft Megrendelhető a Sajtóosztályon EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 70.2350 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Mindig megilletődöm, amikor belépek egy templomba. Bármilyen hitű legyen is az, aki abba a templomba Istenhez szólni, neki éne­kelni vagy igét hallgatni jár, ha belépek, le­halkítom lépteimet s szinte visszatartott lé- lekzettel lábujjhegyen megyek végig rajta, hogy békés csendjét fel ne zavarjam. Ezzel a békét sóvárgó lélekkel léptem be a minap fővárosunk egyik régi, történelmi em­lékű templomába. Megálltam a hatalmas templomhajó legvé­gén s kezemet éppen imára kulcsoltam, ami­kor kicsapódott az ajtó s hangos zsivalygás- sal egy csoport iskolásgyerek jött be. Volt kö­zöttük 14 éves és 18 éves is. Lökdösődve, han­gosan nevetgélve mentek végig a templomon, amelyben valaha a magyar királyokat koro­názták, ahol Rákóczi megtépázott zászlai áll­nak s lehajtott fejű emberek imája összeve­gyült az orgona halk szavával. A magyarázó tanárra alig figyelt két-há- rom gyerek. Külföldiek is voltak a templomban. Kíván­csian nézték ezt a régi, magyar műremeket és a fiatalokat is, a mi fiainkat és leányain­kat. Aztán elvonult a hangos had, megritkultak a hétköznapi látogatók, elhallgatott az orgona. A templomban csak néhányan maradtunk. Szemem előtt mégegyszer végigvonult mindaz, amit láttam és valahol az agyam egy kis el­rejtett zugában megelevenedett egy emlék. Stratford—Upon-Aven. Szentháromságtemp­lom. Itt keresztelték, ebben a templom­ban temették el Shakespeare-t. a nagy angol drámaírót és költőt. Nincs ember, akit ha sor­sa ide vet, elmulasztana elmenni ebbe a temp­lomba. Isten Amikor annakidején beléptem a templom­ba, az ajtóban fekete ruhás pap fehér papír­lapot nyújtott át. Körülbelül ez állt rajta... ... Isten hozott. Mielőtt körülnézel ebben a templomban, ülj be előbb az egyik padba. A világ egyik legszebb templomában vagy. Em­léktáblái generációkról beszélnek, de a világ azért ismeri, mert itt született és itt temették el Shakespeare-t. Ebben a templomban nyolc­száz éve megszakítás nélkül hirdetik Isten igéjét. Szeretettel kérünk, ha végigmész a templomon, gondolj arra, hogy megszentelt földön jársz. Viselkedj ennek megfelelően, halkítsd le szavadat és lépteidet. Mielőtt el­indulsz, bizonyára szeretnél imádkozni. Kér­lek, köszönd meg Istennek ezt a házat és min­den templomát a nagyvilágnak. Imádkozz azokért is, akik ezt a templomot építették. Adj hálát Istennek a drámaírókért, költőkért, az építészekért, a munkásokért, az énekese­kért, a zenészekért, mindazokért, akik for­mában, színben, írásban azért dolgoznak, hogy teljesebbé tegyék az élet szépségét és tisztábban láttassák Isten dicsőségét. Imád­kozz azért, hogy a templomok széles e világ­ban mindig Isten dicsőségéről szólhassanak az embereknek. Imádkozz minden nemzetért, minden emberért, családodért és önmagadért. Körülbelül ez állt a fehér papírlapon. Gondolatban végig járom a mi országunk templomait, azokat, amelyekben már voltam és azokat, amelyekről csak hallottam és még talán megláthatom őket. Arra gondolok, mi­háza lyen szép lenne, ha újító, modern világunkban, ha a mi kicsi országunkban is, amelyet úgy megszerettek az idegenek, hogy aki itt járt, új­ra visszavágyik hozzánk — ha már szelídszavú tanácsot tartalmazó fehér lapot nem is nyúj­tunk át, de szép lenne, ha minden templom­ajtóban lenne valaki, aki elmondaná, hogy ... ez az ország legrégibb temploma, amely­ben a magyar királyokat koronázták... ez a templom még abból az időből származik, amikor a templomoknak az utcától messze kellett megbújnia ... ezt a templomot a hívek áldozatkészsége háromszor építette újjá __ez a pompás székesegyház, ez a kis fatemplom, ez a kis imaház az ember Isten-keresésének fába és kőbe vésett bizonyságtétele. Kalapot levéve nyiss ide be, halkítsd le a szavad és a lépteidet. Évszázadok imáját őrzik ezek a fa­lak. Művészi kőbe, márványba vésett, szí­nekbe kevert, boltívbe tervezett, fába fara­gott, betűbe öntött álma talált itt örök ott­honra. Asszonyok, férfiak, erősek és megfá­radtak jártak ide évszázadokon át. Idehozták keresztelni gyermekeiket, házasságukat itt ál­dották meg, csendes békére vágyva ide jöttek öregkorukra, hogy kidolgozott nehezen hajló újjaikat újra és újra imára kulcsolják. Ez a hely Isten háza. Szelíd alázattal lépjetek ide be és távozzatok békességgel. Gyarmathy Irén A szerkesztő gondolatai tovább futnak csó­rók olvastán. Két hazai emlékét idézi. Romtemplom Bélapátfalván. Csodálatos ívek, nemes vonalak, de egyszerűség, pompa nél­kül. Egy-egy ívdarabban, oszlopfőben szinte csak elősóhajt az egykor volt gazdag múlt. Német turista nézi, s arcán fitymáló voná­sok húzódnak. — Nem szép? — kérdezik tőle. Feleletül le­velezőlap-csomót húz elő s mutogatja. Góti­kus épület-csodák, dús csipkés ívek, tömör gyönyörűség. — Látja, nálunk ilyenek vannak! — s büsz­kén tündököl. — Igen, én is sokat láttam azokból. Való­ban csodálatosak. De tudja, amíg maguk azo­kat építették, mi Muhit, Mohácsot éltünk, s később, ha futni, szárnyalni lendültünk a szé­pért, a maguk Habsburgjai fogták vissza a gyeplőt. Azért hát, tudja, ez itt mégis szebb. S ha maguk büszkék azokra, joggal büszkék. De csak akkor, ha közben nekünk hálásak érte. Esztergom. Üvegfalú autóbusz gördül a szé­kesegyház elé. Turisták özönlenek ki belőle. Az Ibusz-idegenvezető viszi be őket a dómba. Bent a művészettörténész szakértelmével magyaráz. Folyik belőle az angol szó, de hir­telen megáll, s mereven nézi egyik vendégét, egy kockáskabátú yenkit, aki kifordított nyak­kal nézi a freskókat, rideg szakértelemmel és szabvány-ámulattal, mint a kereskedő az árut. Fogai között pedig ott lóg az ottfelejtett gyö­kérpipa. Amikor végre a váratlan csendben 5 is leveszi tekintetét a falakról-ívekről, az Ibusz-vezető szelíd udvariassággal, szinte mentegetőzve megszólal: — Nézze, én materialista vagyok. De ná­lunk ez nem szokás. Kérem, tegye el a pipá­ját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom