Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-06-28 / 26. szám
Láncszemként János, 1, 42—52. ŐRZŐK EGY DARAB LÁNCOT. Régi is, meg szép is. Nincs két egészen egyforma szeme, mert nem gyári tömegáru, hanem falusi kovácsmester formálgatta egyenként az üllőn, kalapáccsal. Gyönyörködni is lehet benne, de az a bökkenő, hogy csupán ezt lehet, mert a funkcióját, szerepét, rendeltetését elveszítette. Addig volt igazán értelme, amíg formai szépsége szemébe sem ötlött senkinek, de egyik vége rögzítve volt valahova, a másik végén pedig talán vödör lógott. Használni lehetett valamire, most pedig minden szépségével együtt csak lom, legjobb esetben furcsa dísz. Ha merném, fel kellene vinnem a szószékre, hogy jelképességével segítse könnyebben és jobban érteni a mai igét. Mert ebben is egy különös láncról van szó. Emberek szava kapcsolódik össze. Andrásé Péterével, Filepé Nátánaélével. Különböző emberek, másféleképpen is mondják. Abban mégis egyek, hogy szavuk nyomán valami hallatlan felfedezés öröme szólal meg és válik felismerésre segítő ajándékká: Krisztusra leltünk. Egyik sem magához akarja kötni, forrasztani a másikat. Szabad véleményalkotásában sem akadályozza egyik a másikat. De segíteni, azt igen: ne lógjon magános láncszemként, hanem kapcsolódjék a boldog bizalom erejével, ahhoz a Jézushoz, Akitől hallatlan újságot hallottak és láttak: irgalmas szót és irgalmas tettet. Ezt nem lehetett se kikerülni, se elfelejteni, se csak a maguk privát gyönyörűségére megtartani. Túl nagy, túl megrázó és túl erős volt ahhoz. HA VALAHOL KRISZTUSHIT született és születik, mindig ebben a különös láncban kovácsolódik egy újabb szem. Itt sem feltétlenül hasonlít az egyik a másikra. Az egyiken Jézus keresése, a másikon talán a Jézust-keresés hagyott szemmel látható nyomokat. Mindegy: ha bizalmunk van iránta, úgy is kiderül, hogy nagyobbat találtunk, mint akit kerestünk, sejtettünk vagy óhajtottunk. Arról is le kell tennünk, kényes és válogatós viszolygással kapcsolódjék Krisztus-hitünk a másik, talán másveretűnek látszó Krisztushitéhez. A döntő erő Őbenne van, Aki az egy irgalmasság csodálatos változataival kapcsolja népét magához és egymáshoz. Még egy megragadó jellegzetessége van ennek a különös láncnak: Jézus nem engedi, hogy Vele való kapcsolatunk valami szent áradozássá váljék. Majdnem gúnyosan fogadja Ná- tánaél örömmel áradó hitvallását. Nem engedi, hogy a láncszem itt önmagába forduljon vissza, hanem előre mutat: még nincs vége a dolognak. A nagyja még ezután következik. Amikor „nagyobbakat” ígér, nem nézőnek hívja az embert, hanem munkatársnak: a szolgálaton keresztül akar felvillantani valamit emberek között abból a hatalmából, ami nem ellenünkre, hanem értünk van. Amikor „nagyobbat" ígér, akkor nem a várakozásunkat csigázza, hanem a tennivalónkat is példázza, mert a „nagyobbá” az is be van tervezve, amit a mi bevonásunkkal is végezni akar. Hogy népének ne csak szép hitvallása, hanem jó és hasznos szolgálata is legyen. JÉZUS KRISZTUS ÜGY TEKINT RÁNK, hogy hitünk tartalma kibontakoztatásának a nagyja még hátra van. Ügy is mondhatnám, hogy a láncnak az a vége nagyon gyatrán látható csak még, amely Jézushoz kötöttsége erejével, biztonságával és reménységével, meg szeretetével terhet is elbír, hordozni is tud, munkára is képes, mire — a képben maradva — vödröt is lehet akasztani. Kép nélkül: amellyel használhatókká válunk arra, hogy Krisztus irgalmassága a mi egyszerűségünk, élet- és emberbecsülésünk, felelős szeretetünk, imádságunk és áldozatunk láncszemeit is hozzászámíthassa a Róla valló „na- gyobbak”-ba. Fehér Károly IMÁDKOZZUNK Űr Jézus Krisztusunk! Köszönjük előttünk járt tanúidat, akik keresésükkel és megragadó, megtartó, átformáló szereteted megtapasztalásában dicsőítenek. Köszönjük mindazokat, akiknek hite, meleg embersége példájával minket keresel és Magadra mutatsz. Ajándékozz olyan hitet népednek, amellyel nem kénytelen-kelletlen, hanem boldog örömmel ragaszkodik Hozzád és szívesen adja magát eszközül arra, hogy emberszerető irgalmasságod csatornája legyen. Segíts meg bennünket, hogy hitvallásunk szavával egybecsengjen szolgálatunk lépéseinek a hangja. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1970. június 28-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- Károly, de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. fél 10., de. 11., du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Mekis Adám, du. 5. szeretetven- dégség: Mekis Ádám, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál, du. 6. Francisci Guido. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Baranyai Tamás. Fran- gepán u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. dr. Selmeczi János. Soroksár Újtelep de. fél 9. dr. Selmeczi János; Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. ifi. Görög Tibor. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. 11. (úrv.) Ma- docsai Miklós, du. 6. Várady Lajos. Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9. Csen- gődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9. Vi- sontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság: ünnepe után az 5. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pt 3, 8—15; az igehirdetés alapigéje: Jn 1, 42—52. — BUDAPEST-RÁKÓCZI ÜT. Június 28-án, vasárnap délután 5 órakor szeretetven- dégséget tartanak a gyülekezetben. amelyen Mekis Adám Tartóztassa meg. — ,.. aki szeretni akarja az életet és jó napokat akar látni, tartóztassa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot __I. Pét. 3,10 (H offmann Kirsten illusztrációja egy dán bibliafordításban) békéscsabai esperes tart előadást — KÖLCSE. Május 10-én, a gyülekezet évi rendes közgyűlésén emlékezett meg Balku Vince kántor 20 éves szolgálatáról. Ez alkalomból a jubilánst könyvvel ajándékozták meg. Megjelent a KORÁLISKOLA II. Kántorok részére preludiumgyűjtemény Ára: 50,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon — HÁROM SZEMÉLYRE főzést vállaló segítséget keresünk kb. 9—2- ig. Tel.: 209—149. NYÄRESTI ORGONAMUZSIKA lesz a Bécsikapu téri templomban július 3-án, pénteken este fél 7 órakor. J. S. BACH: Preludium és fuga e-moll, Korálelő j átékok, Partita, Preludium és fuga G-dúr. Orgonái: PESKÓ GYÖRGY orgonaművész Közreműködik: Csorba Mária hegedűművész Előadó: VÁRNAI PÉTER zeneesztéta Jegyek ára: 12,— Ft. „Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Ék 9, 62) VASÁRNAP. — „Nézzed az utat, erősítsd derekadat, keményítsd meg erődet.” (Náh 2, 1) Merre nézzünk, mire figyeljünk keresztyén életünk útján? Erre a kérdésre ad választ ezen a héten Isten igéje. Hátra semmi esetre se nézzünk, ami azt jelenti, hogy aki Jézus követésére szánta el magát, annak meg kell szabadulnia minden más kötöttségtől. Nem tarthat vissza sem házam népe, sem azon kívül barát vagy ellenség. Keresztyén életem munka, szolgálat mint a szántás-vetés, vagy a figyelő őrszem önmagát, fáradságát is legyőző, a többiek boldog életét, békés biztonságát vigyázó odaadása. HÉTFŐ. — „Énekelnek, dicsérvén az Urat, és hálát adva neki mert jó, mert örök az ő irgalma.” (Esdr 3, 11) Amikor szolgálatomra, földi hivatásomra nézek s a többiekért égő felelősség hajt munkába, Istent dicsérem, ö állít szolgálatba, noha én arra bűnös voltom miatt alkalmatlan volnék, ö azonban jó, örökkévaló az ő irgalma, .szeretete emel fel s tesz eszközévé, őrá nézek most hálás tekintettel s áldom énekkel dicsérve az ő örök irgalmát. KEDD. — „Mint pásztor, ■nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat.” (Ézs 40, '11) Ma is Isten szeretetére nézhetek. Ez a szeretet pásztori szeretet. Táplálja testem és lelkem, megadja azt, ami földi és örökkévaló, életem számára szükséges. A mindennapi kenyér és a mindennapi ige egyaránt asztalomra kerül. A nyájtól elszakadó, szakadékba zuhanó, tövistől tépett bárányt megkeresi, szeretettel karjára veszi, magához öleli. Engem is így ölel magához Jó Pásztorom, Krisztusom kereszten kitárt két karjával, ö életét adja értem, hogy én boldogan, örökké éljek. SZERDA. — „Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak.” (Jer 17, 14) Isten felé fordulhatok betegség idején is s megláthatom újra szeretetét. Egykor süketek, vakok, bénák, leprások gyógyultak meg Jézus szavára vagy kezének érintésére, s az ő hatalma ma sem kisebb. Ö ma is meg tud gyógyítani. Az Úr, aki a szívet fürkészi és a veséket vizsgálja (10. v.), ezek gyógyításával is foglalkozik. Megújítja, kicseréli, a régi helyett újat ad, hogy meggyógyuljak. Új élettel ajándékoz meg gyógyító irgalma. CSÜTÖRTÖK. — „Egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt.” Zak 7, 10) Bizony sokat kell néznem embertársamra, akivel együtt járom az életem útját. Ilyenkor nagyon könnyen észreveszem benne a hibát, megítélem bűne miatt, s talán nem kis kárörömmel kürtölöm széjjel gyarlóságának hírét. Nem kellene ezt tennem! Arra kellene néznem, aki „szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott”. Nagy szükség van szívem megújulására, hogy ne verjen ott tanyát gonosz gondolat! PÉNTEK. — „Igyekezzetek a városnak jólétén és könyörögjetek érette az Úrnak, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.” (Jer 29, 7) Nemcsak egy embert tartok szem előtt életem útján. Az egész város, az egész gyülekezet, az egész nép, az egész egyház, az egész világ iránit hordozok felelősséget. Minden ember jólétéért küzdők s benne a miagam boldogságát is építem, amikor két lábbal bennie állok a hazámat s a világ békéjét építő nagy munkában. Imádkozom is az emberek szűkebb vagy éppen világméretű közösségéért, de minden erőmmel dolgozom is érte. SZOMBAT. — „Siess segítségemre, Uram, én szabadítom.” (Zsolt 38, 23) Ha önmagámra nézek, vajmi kevésre érzem képesnek magam. Különféle korlátok fognak körül, tér és idő gátja, félelem bilincse akadályoz abban, hogy Istennek tetsző, Isten országa polgárához méltó, emberek javát munkáló szolgálatomat maradéktalanul elvégezzem. Az én Uram segítségemre siető, félelmet eloszlató, szabadító kegyelme újít meg erre. Erre nézelk, ezt kérem, ezt várom. Vető Béla EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIII Előfizetési ár: egy évre 90,— F Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 70.0978 Athenaeum Nyomda, Budapear Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Emlékezés Mikszáthra és lelkész őseire MÁJUS 28-ÁN MÚLT 60 ESZTENDEJE, hogy a „nagy palóc” örökre lehunyta szemét. Meghalt, mégis a magyar irodalom halhatatlanjává vált. 40 éves írói jubileumán, néhány héttel elhunyta előtt a pesti Deák téri egyház ünnepségén az üdvözlésért mondott köszönetében említette: „sohasem fogom megtagadni, hogy a lónyabányai papok ivadéka vagyok.” Halála után több kutató foglalkozott Mikszáth származásával, s megállapította őseinek felmenő rendjét. Bebizonyosodott, hogy az író tévedett, amikor ősét lónyabányai papnak gondolta, mert az dédapjának, a felsösztrego- vai lelkésznek testvére volt. Arról még kevésbé tudhatott, hogy dédatyja elődei is evangélikus lelkészek voltak, s hol működtek. Nem találjuk bizonyítékát annak sem, hogy Caraf- fa vértörvényszékét is megjárta valamelyik Mikszáth-ős; az író pedig ezt is így emleget- te. Első Ízben szeretnénk részletes életrajzot adni Mikszáth őseiről. Kiknek a vére csörgedezett ereiben, honnan eredt az a mesélő kedv, mely benne kiteljesedett. A jóságos anya, Veres Mária ebecki kisnemesi családból származott, itt tollforgató ősökkel nem találkozunk, annál többel az apaiak között. Az első ismert Mixadt — eredetileg így írták nevüket —, iparos lehetett, talán molnár. Ezt azért gondoljuk, mert egy Mixadt család ezt a mesterséget űzte a 18. századtól korunk napjáig. Családon belül pedig hagyományosan egy-egy foglalkozás évszázadokig virágzott. Gondoljunk pl. Petőfi mészáros őseire. A Mixadt család nem volt köznemesi származású. Később egy évszázadon keresztül a papi hivatallal együtt járó szabad-honorácior- állapot úgy maradt meg a leszármazottak tudatában, mintha nemességet élveztek volna. Ezt viszont sohasem igazolták. Első ismert ős: Mixádt I. Mátyás 1650 táján született Nóg- rád vagy Hont megyében. Módja lehetett hozzá, hogy hasonnevű fiát taníttassa. Feleségének csak keresztnevét ismerjük: Catharina volt. Fiuk: Mixádt II. Mátyás született kb. 1684-ben. (Egy adat szerint hat évvel korábban ,de ez téves lehet.) Iskolai tanulmányait Eperjesen végzi, Rezik tanítványa a híres kollégiumban. 1707-be* lelkésszé küldik Pazdicsra (Zemplén megye). Itt működik két évet. Következő állomása Komlós-Keresztes (Sáros megye). Feleségül veszi Enyedy Erzsébetet. 1713-ban fiúk, I. Sámuel születik. 1715-ben megválik Keresztestől, s ősi hazájába, Nógrád megyébe távozik Nagykürtösre. 1728-ban Polichnón, 1740-ben Sámsonházán találjuk — 1754—55- ben bekövetkezett elhunytéig. Mixádt I. Sámuel 1713-ban született Keresztesen. Iskoláit előbb Sátoraljaújhelyen, majd Besztercebányán végzi Simon Pál és Weigel János tanítványa. 1740. okt. 1-én beiratkozik Wittenbergben az egyetemre. Hazatérése után 1743-ban Polichnóra avatják fel lelkésznek, itt működik 1750-ig, utána Turó- polyára távozik. 1773-ban még mint turópolyai lelkész folyamodik a megyéhez útlevélért fia, Dániel részére. Meghal 1775-ben. Feleségül vette Bartholomeides Zsuzsannát. Három fiuk: Sámuel, János és Dániel — mindből evangélikus lelkész lett. Ismerkedjünk meg mindhárom fiú életrajzával! Mixádt Dániel 1752-ben Turopölyán született. Első tanulmányait otthon Sutoris Jánosnál kezdi. Grammatikát Körmöcön, felsőbb osztályokat Pozsonyban végzi a híres Sztrecsko György és Benczúr József professzoroknál. A jénai egyetemre 1774 nyári félévében iratkozik be. Hazatérése után két évig nevelő Pró- nay Pál családjánál. 1778-ban a körmöd iskola hívja meg rektorának.1780. március 18-án felavatják a lónyabányai egyház lelkészének. Kétszer nősül, második felesége Jezsovics Anna. 1790-ben Lónyabányán fejezi be életét. Mixádt I. János előbbinek testvére. Született 1749-ben még Polichnón. Tanul Turopo- lyán, Körmöcön, Losoncon, onnan 1760-ban Pozsonyba távozik. 1771. okt. 14-én beiratkozik Wittenbergben. Hazatérése után özv. Platthy Ábrahámné házánál két évig, 1775- től Radvánszky György családjánál nevelő Radványban. 1783-ban felavatják Dobrocsra lelkésznek. Ott működik 1813-ban bekövetkezett elhunytáig. Mixádt II. Sámuel a harmadik testvér. Született kb. 1746-ban Polichnón. Tanul előbb Turöpolyán, Sutoris Jánosnál, utána Körmöcön Karpe Frigyes Jánosnál, Pozsonyban Sztrecsko és Benczúrnál, ugyanúgy, mint öccse Dániel. 1767. okt. 6-án beiratkozik Wittenbergben az egyetemre. Ott tölt két esztendőt. Professzorainak nevét mind ismerjük, ugyanúgy, mint testvéreiét. Hazatérve 1769. dec. 8-án felavatják Felsősztregovára. 1779- ben Nagy-Lámra távozik, 1783-ba Turopo- lyán találjuk. Utóda itt 1785-től szerepel, így ebben az évben halhatott meg. Feleségül vette Gerengay Zsuzsannát, Gerengay Márton lesti esperes leányát. A kisnemesi Gerengay família is szintén iparos a 17. század végén. Tamás 1719-ben molnár Rahón, majd Koka- ván. Két fia közül egyik lelkész, a másik mészáros. Az előbbinek leszármazol nemzedékeken keresztül Kis-Hontban, Nógrád megyében lelkészek és tanítók egészen korunkig. A másik fiú utódai mészárosok voltak Apostagon, Kiskőrösön és környékén. Ennek a kapcsolatnak tudjuk magyarázatául adni, hogy Mixádt Sámuel sztregovai, majd nagyiami lelkész fia is mészárosmesterséget tanul, talán éppen a Gerengay-rokonoknál. Egyébként Sámuelen kívül még négy gyermekük született: Mária (1772), József (1774), Zsuzsanna (1776) és Dániel (1782) Mi csak Sámuel életútját követjük, ki nagyatyja volt Mikszáth Kálmán írónknak. Mixádt III. Sámuel született 1778-ban. Előbb Nagykürtösön mészáros és kocsmabérlő. Ott él tehát, ahol egykor dédatyja, Mátyás is volt lelkész. Mikszáth írásaiban többször emlegeti nagyatyját, jókedélyű praktikus észjárású, helyes emberismerő öregnek rajzolja. Ügy látszik, tőle örökölt ilyen vonásokat. Jellemzi amolyan nyers beszédű mészárosnak, aki nemegyszer elkerített cifra káromlást, de minden vasárnap buzgón ott énekelt és imádkozott a nagykürtösi templomban. Természetesen csak édesatyjától és nagyanyjától hallhatott róla, hiszen az író születése előtt 17 esztendeje meghalt 1830-ban. Felesége Turcsányi Zsuzsanna, vele házasságot kötött 1803-ban. öt gyermekük közül Mikszáth atyja volt a legidősebb, született 1808-ban. Testvérei: Zsuzsanna, Sámuel (1811 —1849), Mária született 1816-ban és Anna 1829-ben. Mixádt II. János (1808—1873) szintén atyja mesterségét folytatta. Ebeckén bérlője az urasági mészárszéknek és kocsmának. Ott nősül, feleségül veszi 1841-ben Veres Gáspár kisnemes lányát, Máriát, öccse, Sámuel pedig annak húgát, Zsuzsannát. Mixádt Jánosnak és Veres Máriának csak három gyermeke született: Kálmán 1847. január 16-án, Amália 1843-ban és Gyula 1860- ban. Velük élt a nagyanya 1853-ban bekövetkezett haláláig. Az 1840-es évek elején a szomszédos Szkla- bonyára költöznek, ott szintén az előbbi foglalkozást űzi Mikszáth Kálmán atyja, egészen a 60-as évekig, amikor kisebb birtokot szerez s azután csak gazdálkodik. MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847—1910) előbb Rimaszombatban, majd Selmecbányán tanul a híres líceumban. 1862-től írja nevét következetesen a régies Mixádt helyett Mikszáthnak. Atyjának portréját kevésbé rajzolta meg írásaiban. Benne nem találhatott annyi eredeti vonást, mint amit nagyatyjától kapott. Szüleit 1873-ban két hónap leforgása alatt veszti el, előbb atyját ápr. 18-án, utána édesanyját június 14-én. Felesége Mauksz Ilona írja le memoárjában azt a megrendülést, amit szülei halála felett érez, akiket annyira szeretett, hogy csak emlékükért fogadta el Szklabonyának Mikszáthfalvára változtatását, mert szülei abban a földben pihennek. Téved egyik életrajzírója, mikor azf állítja, hogy Mikszáth sohsem szerette a papokat. Talán a Különös házasság befejező soraiból következtette? Gajdács Pál tótkomlósi evangélikus lelkész Selmecen osztálytársa és benső barátja Mikszáthnak. Közös fénykép készül róluk az iskolai tanulmányaik befejezése előtt. Az iró haláláig fennáll barátságuk. Utolsó novellás- kötetében is szól Gajdács nála tett látogatásáról. Nemcsak Mikszáth lehetett büszke arra, hogy kurucoknak prédikált egykor őse, hanem az evangélikus egyház is mindenkor reá. Halála évfordulója legyen erre emlékeztető! Jakus Lajos
