Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-01 / 22. szám

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 78. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XXXIV. ÉVFOLYAM 22. SZÄM 1969. június 1. Ara: 2. — Forint Addis - Abebaban A Lutheránus Világszövet­ség munkabizottságai közül ebben az esztendőben három tartja ülését Afrikában: a „Sá- fárság és Evangélizáció” Ad­dis-Abebaban, a „Világmisz- szió” Asmaraban (Etiópia) és a ..Teológiai” Moshiban (Tanzá­nia). Ez is mutatja, hogy meg­nőtt az érdeklődés Afrika iránt a Lutheránus Világszö­vetség részéről is. Ez az érdek­lődés nem újkeletű, de az utób­bi években kétségtelenül foko­zódott. Ezen az óriási konti­nensen ma 30—32 millió ke­resztyén él, köztük 1,5—2 mil­lió evangélikus. Tehát a 230 millió lakosból megközelítőleg 8% vallja magát Krisztus kö­vetőjének. A „Sáfárság és Evangélizá- ció” bizottság május 4— 10. között tartotta ülését Etió­pia fővárosában, a tengerszint felett mintegy 2400 m magas­ságban fekvő Addis-Abebaban. Hosszú utat kellett „lerepülni” Budapesttől a konferencia színhelyéig. Ez volt az útvo­nal: Róma—Athén—Bejrut— Asmara—Addis-Abeba. Köz­ben átrepültük az Adriai-ten­gert, a Földközi-tengert. Le­szálltunk Libanon fővárosában Bejrutban, amelynek repülőte­rét nem is olyan régen izraeli repülőgépek bombázták. Aztán feltűnt gépünk alatt Egyiptom, a Nílus, kissé távolabb a Vö­rös-tenger, a Núbiai sivatag, Szudán, majd Etiópia 3—4000 méteres, kopár hegyóriásai, míg végül a hatalmas Boeing- gép leszállt Addis-Abebában. Útközben — letekintve a 10 000 méteres magasságból — volt időm elgondolkodni Athén fe­lett többek között Pál apostol­ról, aki itt az Areopáguson hirdette az „ismeretlen Is­ten”-!, Izrael felett a Ná­záreti Jézusról, aki életét adta a Golgotán ezért a világért és akinek a „szülőföldjén” most beépített tüzérségi ágyúk és robogó tankok jelzik, hogy nincs béke az Olajfák he­gyén ... A Vörös-tenger vizé­nek láttán Mózes jutott eszem­be, aki mert Isten szavára épí­teni és lépésről-lépésre előre­haladni. Addis-Abeba felett szállva egy nagy parknak tűnt az egész város zöldelő fákkal. Később, amikor közelebbről megismertem a várost, tapasz­talhattam, hogy ebben a „parkban” a sok szépség mel­lett, sok probléma is meghú­zódik a „fák alatt”. I' tiópia területe tizenhárom- szór akkora, mint Magyar- országé. Lakosainak száma azonban csak 22 millió. Hatal­mas hegyóriások emelkednek az ország területén, de nagy­kiterjedésű megművelhető te­rülete is van. Ez a föld ter­mékeny is, de csak 10%-át művelik, a többi erdő és le­jeié. A lakosság 90%-a föld­műveléssel, állattenyésztéssel öglalkozik. Agrárország, amely izonban nagyon a fejlődés kez- ietén áll. Lakói részben semi- a és hamita eredetűek, rész­jen négerek. Az uralkodó ré- eg a semita eredetű amharák, ikik még Krisztus születése előtt vándoroltak ide Dél-Ará­biából. Az amharák nyelve egyben az írás nyelve is Etió­piában. De a többi népcsopor­tok is egyenjogúságot élvez­nek. Etiópia az egyetlen csá­szárság Afrikában. Jelenlegi császára Hailé Szelasszié, aki már 39 év óta uralkodik. 1936- ban, amikor az olaszok meg­szállták Etiópiát, a császár is elmenekült, de 1941-ben az an­golok segítségével visszatért országába. Az etióp császárok egyébként Salamon király és Sába királynője leszármazot- tainak tekintik magukat. A császárt úgy tekintik, mint „Juda törzséből származó oroszlán"-t. A császári címer is oroszlánt ábrázol. Etiópiában a keresztyénség is igen nagy múltra tekinthet vissza. Etiópiában való tartóz­kodásom idején többször gon­doltam az Apostolok Cseleke­deteiről írt könyv 8. fejezeté­nek 26—40 szakaszára, ahol azt olvassuk, hogy Filep a Jeru­zsálemből Gázába vezető , úton prédikálta Krisztust egy „etióp” embernek, aki az etió­pok királyasszonyának, Randá­kénak volt a kincstári fel­ügyelője. Filep prédikációjára az udvari főember leszállt kocsijáról és megkeresztelke- dett. Ez pedig az í. évszázad első felében lehetett! Hogy rajta keresztül az etióp csá­szári udvarban továbbterjedt-e a Jézus Krisztusban való hit, azt nem tudjuk. De azt tud­juk, hogy a IV. században Aedesius és Frumentius nevű rabokon keresztül prédikálta- tott ott a Krisztus. Kétszáz év­vel később Etiópia keresztyén­né lett. Ez a keresztyénség az ortodox egyházhoz tartozik, közelebbről a kopt egyházhoz. A kopt egyház egyik leglénye­gesebb tanítása, hogy nem kü­lönbözteti meg Krisztus í,em­beri” és „isteni” természetét élesen egymástól, hanem azt vallja, hogy az emberi termé­szet lényegében beleolvadt Krisztus „isteni” természetébe, így Krisztusnak voltaképpen csak egy természete van, az „isteni”. A kopt egyházat „szakramentális” egyháznak is szokták nevezni, mivel nagy súlyt helyez a szentségekre. Viszont igen kevés jelentősége van az igehirdetésnek. Nagy szerepet játszanak a különbö­ző ünnepek és böjtök. Sok „zsidós” szokás is megmaradt a kopt egyházban. A kopt egy­házhoz tartozik ma Etiópia la­kosságának mintegy 60%-a. A kopt vallás lényegében a „nemzeti” vallás. Hosszú ideig az alexandriai pátriárka fenn­hatósága alá tartozott ez az egyház, de 1948 óta független nemzeti egyház, amelynek kü­lön pátriárkája van. A z evangéliumi keresztyén- ■í*p ség terjesztését egy P. Heyling nevű misszionárius kezdte meg, aki 1634-ben Ale­xandráén' keresztül jött Etió­piába. Az Ű jtestamentumot is lefordította amhara nyelvre. Ezután sok sikertelen próbál­kozás volt. A németországi „testvérgyülekezet” (Brüder­gemeinde), majd angol misz- sziók kezdtek munkához. Nem sok eredménnyel. A XX. szá­zadban újra megelevenedett a missziói munka. Az olasz hó­dítás idején (1936—1941) a protestáns missziói munkát erősen korlátozták, de a csá­szár visszatértével a munka tovább folyhatott. Bizonyos korlátozó törvények ma is fennállnak az etióp kopt egy­ház védelmében. Ma is végez­nek munkát az amerikai pres- biteriánusok és ádventisták. Jelentős az evangélikus misz- sziói munka, amelyet svédek, norvégek, dánok és németek végeznek. (Találkoztam Addis- Abebaban két finn evangélikus lelkésszel is, akik éppen az amhara nyelv elsajátítása cél­jából tartózkodtak ott.) Etiópiában az evangélikus egyháznak jelenleg mintegy 84 000 tagja van. Az evangé­likus egyház 4 szinódusra osz­lik. Legnagyobb közöttük a „Mekane Jesus” egyház, amely­nek 73 000 tagja van. A négy csoport meglehetősen laza kapcsolatban áll egymással, bár az utóbbi időben jelentős lépések történtek az egység útján. Van egy közös admi­nisztrációs hivataluk Addis- Abebaban. Foglalkoznak a lel­készképzéssel is. Legnagyobb problémájuk a lelkészhiány. Kevés fiatal jön a teológiai szemináriumba. Egyházukat önkéntes adományokból tart­ják el, de kapnak segítséget a külföldi egyházaktól is. A Lutheránus Világszövetség is segíti őket. A római katolikusok is vé­geznek missziót. A római ka­tolikus hívők száma kb. azo­nos az evangélikusokéval, te­hát mintegy 84 000. Etiópia lakosságának 20% mohamedán, ök is végeznek missziót. Kisebb csoportok természet- és szellemimádók. D. Káldy Zoltán • • Önzésből szeretetre A Biblia az élet könyve, út- baigazítást ad a teljes em­beri élet számára, a hétköznapi problémákra is. A keresztyén élet: élet a hit jegyében. Ez azt jelenti, hogy teljes és va­lódi élet, nem szakad el a földi világtól, nem feledkezik meg az emberről és életviszonyai­ról, hanem megpróbál keresz­tyénül élni, hitből cselekedni, Jézus tanítványaként viselked­ni az élet minden területén. Törekedjünk életcélokra, amelyek jellemzői a keresztyén ember hitének és életfolytatá­sának. Melyek ezek? a) Az igazság magatartása akkor is megszólal és érvénye­sül, amikor a tételes törvény nem szabályoz semmit. Az élet legnagyobb területe olyan, amelyről a törvények nem szólhatnak, de amelyek mégis az emberi együttélés döntő te­rületei. Az emberekhez való helyes viszony az igazságosság. Az emberekhez való viszony­ban az Isten embere az ö irá­nyítása, parancsa szellemét te­szi magáévá. T gazságos a keresztyén em- bér mindenkihez, de tudja azt, hogy Isten ítél, ő a bíró, ő megfizet. Ha nem is látszik rögtön és automatikusan Isten igazságot tevő ítélete, bizonyos azonban, hogy minden erkölcsi bűn önmagában hordozza bün­tetését, s annak érvényesülése előbb-utóbb nyilvánvalóvá vá­lik. Ezért a keresztyén ember az igazság végrehajtását az igazságosan ítélő Istenre bízza. b) A kegyesség vagy isten­félelem az életfolytatás irányát jelzi. Isten embere belső ön­Ökumenikus vendégek Magyarországon — Dr. Michael T. Testa és Gaio E. Grassi látogatása — A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöksé­gének meghívására f. évi jú­nius 5—12 között Magyaror­szágra látogat dr. M. T. Testa, ez Észak-amerikai Egyesült Presbiteriánus Egyháznak, az Egyházak Világtanácsa mellett Genfben működő európai kép­viselője és Gaio E. Grassi, az EVT Egyházközi Segélyosztá­lya Gyógyszer- és Egészségügyi Bizottságának európai titkára. Személyi változások Helsinkiben a teológiai karon A helsinki egyetem teológiai karán Aimo T. Nikolainen, az újtestamentomi írásmagyará­zat professzora nem vállalta tovább a dékáni tisztet, ame­lyet 1954 óta töltött be. Utód­jául a jövő tanév kezdetével Kauko Pirinent, az egyetemes egyháztörténet professzorát, prodékánul pedig llmari Soisa- lon-Soininent, az ótestamento- mi írásmagyarázat professzo­rát választották meg. Egyházunk örömmel emléke­zik Nikolainen professzor dé- kánságának idejére. Döntő sze­repe volt abban — dékáni tisztségében éppúgy, mint a finn egyház külügyi bizottsá­gában — hogy a finn- magyar stipendiáns-csere és a profesz- szor-csere megvalósult és kifej­lődött. Szeretettel köszöntjük az új dékánt, valamint Soisa- lon-Soininen prodékánt, aki Sopronban járt régi stipen­diáns, s két éve csereprofesz- szőrként Teológiai Akadémián­kon tartott előadásokat. Lennart' Pinomaa, a rend szeres teológia professzora, 68 éves korában nyugalomba vo­nult, s megtartotta búcsúelő­adását „Időszerű-e még a re­formáció” címen. Pinomaa professzor 30 éven át tanított a helsinki egyetemen. A dogmatika tanszékének professzorául a Finn Köztársa­ság elnöke dr. Aarne Siiralat nevezte ki. Az új professzor 50 éves. Gyülekezeti szolgálat után a finn egyház felsőfokú tanítói munkájában működött különböző intézetekben. 1956- ban doktorált. 1962-ben nevez­ték ki a rendszeres tanszékre docensnek. 1963 óta pedig a kanadai Waterloo evangélikus teológiáján töltötte be a rend­szeres teológiai tanszék prp- fesszori tisztét. IMÁDKOZZUNK Mindenható egy örök Isten, Atya, Fiú és Szentlélek! Áldunk és magasztalunk téged, hogy léted nagy titkából megmutattál valamit nekünk földi halandóknak. Add, hogy atyai szeretete- det megismerjük abban, akit testvérül küldtél hozzánk: a Jé­zus Krisztusban. Kérünk, nyisd meg szívünket Szent Lelked­del, hogy befogadjuk igédet, és megértsük belőle akaratodat. Köszönjük, Atyánk, hogy jóságosán gondot viselsz rólunk, ke­zedben tartod életünket, és ennek a világnak a sorsát igazga­tod. Köszönjük, Űr Jézus Krisztus, hogy eljöttél hozzánk, oda­áldoztad magad értünk, és megszabadítottál a bűn és halál ha­talmából! Köszönjük, Szentlélek Űristen, hogy hitre ébresztesz, mindig újra éleszted bennünk a szeretetet, és megtartasz a re­ménységben. Kérünk, vedd oltalmadba szeretetteinket, építsd gyülekezetedet, áldd meg népünket és hazánkat, terjeszd ki ir­galmadat minden népre és minden emberre, vidd véghez jó és szent akaratodat mindannyiunk üdvösségére. Teremtőnk, Meg­váltónk, Megszentelünk, tiéd a hatalom és a dicsőség mind­örökké. Ámen. megtartóztatásban él, úrrá lesz kívánságain és vágyain, ame­lyek bűnbe és veszedelembe vinnék. Mindenekelőtt pedig óvakodik mások megkárosítá­sától, az irgalmatlanság, em­bertelenség cselekedeteitől Mi­vel Isten felől tájékozódik, ezért életfolytatását Istenhez méri. Aki számára az élet súlypontja Krisztusban van, annak az a döntő, mit szól Jé­zus az élet konkrét fordulatai­hoz, mit tenne Jézus a£ én he­lyemben, hogyan látná Jézus az én tennivalómat és hogyan cselekedne? A Jézus felől tá­jékozódó ember ezért életvi­szonylataiban önzetlen, sze­rény, szeretetteljes. Istent féli és szereti, tehát úgy cselekszik és él, ahogy azt Ura kívánja. Jézus maga életszabályozó erő­vé és tényezővé válik. A kegyesség és istenfélelem áthatja mindennapi életün­ket is. Beviszi a hétköznapok­ba, életünk körülményei közé Isten tiszteletét úgy, hogy hi­tünk gyümölcse meglátszik cselekedeteinkben. Isten embe­rének kegyessége és istenfélel­me megnyilvánul a legkisebb közösségben, a családi otthon­ban. Meglátszik-e otthoni szo­kásainkon, viselkedésünkön, magatartásunkon az, hogy mi Isten akaratát követjük a sze­retet útján? Az emberek kö­zötti forgolódásunkban és munkahelyünkön el lehet-e mondani rólunk: ennek az em­bernek a hűségén, szorgal­mán, kedvességén, barátságos- ságán keresztül lehet látni, hogy Isten akarata felöl tájé­kozódik? A mindennapok sod­rában válik láthatóvá keresz- tyénségünk. Ott tündöklik fel, hogy emberszeretetünk kiárad hazánk és népünk szeretetére, kiszélesül az emberiség békés jövendőjéért érzett felelősség­re. Ott tündöklik fel, hogy em­berszeretetünk szolidáris-e a sokat szenvedő vietnami nép­pel, vagy az elnyomás más ál­dozataival. c) A hitre törekedjék az Is­ten embere. A hit nemcsak Is­ten létezésének elhivése, ha­nem annak az erőnek és hata­lomnak az ismerete, amely a hitből fakad. A hit azért em­berformáló erő, mert ha hi­szek Jézusban, akarom is öt követni. Ha ő az emberszere­tet Jézusa volt, én is az ő út­ján akarok járni. Ha ő Em­berfia volt, vagyis Isten lété­re annyira közel került az em­berhez, hogy annak minden gondját, sorsát felvette, akkor én is ezt akarom tenni. Ha ő feltámadt és élő Jézus, akkor ma is megelevenítő hatalom, aki engem is átvisz az életbe. A benne való hit gazdagságá­tól szívem megvidámodik, bá­tor és erős lesz. Miért félnék bűnöktől, miért lennék csüg- geteg, mikor ő él, kormányoz, velem van? öt úrnak és Krisz­tusnak elismerni annyi, hogy közösségben vagyok vele, együtt élek vele, azt cselek­szem, ami néki kedves, em­berszeretetem hasonló az övé­hez, a felebarátomról úgy gon­doskodom, ahogy ő gondosko­dott saját korában. Így válik elevenítő és mozgató erővé a benne való hit. Ezért cselekvő és tevékeny dolog a hit, meg­nyitja az Istennek tetsző tet­tek sorozatát és áradatát. Az ember életútját szabályozza és irányítja, mert a hit mindig engedelmesség is, annak, aki­ben' hiszek, akit elfogadtam, akinek követőjévé váltam. d) A szeretetre törekedjék az Isten embere. A hit gyakor­lati oldala a szeretet. Aki Jé­zus Krisztusban hisz, az ben­ne megtalálja az élet új rend­jét. Mert Isten maga azzal nyilvánította ki emberszerete- tét, hogy Jézust adta a világ­nak, akiben az emberi együtt­élés új rendjét mutatta meg. Ezért járnak tanítványai a szeretet útján, ezért mondta Jézus a Hegyi Beszédben, hogy boldogok a békét szerzők. Jé­zus ennek az új emberségnek az elindítója. Művét a keresz­tyén anyaszentegyház folytat­ja a földön. Hirdeti Jézus sze- retetét, de úgy, ahogy azt ö képviselte, hogy azt nem maga felé fordítja, hanem az ember­társak felé, közöttük kell ér­vényesülnie Jézus lelkűidének. A tőle tanult szeretet kész a szolgálatra, önfeláldozásra, a másik javáért való élésre. Te­kintettel van embertársára, együtt örül vele, együtt dolgo­zik vele, együtt épít vele, ba- jábanj betegségében együtt szenved vele. Hordozza a kö­zösségnek/ az embertársaknak a gondjait. Felépíti az össze­tartozást, helyrehozza a hibá­kat, gyógyítja a bajokat, ott van, ahol cselekedni és segí­teni kell. így válik konkréttá, gyakorlativá, hétköznapivá a szeretetben a keresztyén hit. e) A türelem és a szelídség azért jellemvonása a keresz­tyén embernek, mert Isten maga türelmes és hosszútűrö. ö indítja hasonlóra az embert embertársa iránt. Miért lenne türelmetlen vagy indulatos az, aki maga vigasztalást, kárpót­lást, erőt kap Isten igéjéből? Miért lenne haragos ott, ahol más elvesztené a türelmét, mi­kor öt Isten szeretete erősíti? A z Ószövetség szerint „jobb ^ a hosszútűrő az erősnél, és aki uralkodik a maga indula­tán, annál, aki várost szerez meg” (Péld 16, 32). Isten em­berének önfegyelme, maga- türtőztetése azért válik lehe­tővé, mert ezt attól az Isten­től tanulja, aki kész a gonosz szolgának óriási adósságát el­engedni, hogy ő is elengedje azt az apróságot, amellyel ve­le szemben tartoznak (Mt 18. 23—35). Ezért a mindennapi életben tanúsított türelem a tükre annak, mennyi szeretet van bennünk. D. dr. Ottlyk Ernő EGYHÁZAK ADOMÁNYA NIGÉRIÁNAK Tizenhét ország egyházi se­gélyszervei közel 1,6 milliárd forintnak megfelelő segélyt menekült napi élelmezésére, gyermekfalvak létesítésére s az agrárkultúra emelésére for­nyújtottak Nigériának. Az ősz- irtották. Az anyagi segítségen túl munkalkodnak a hadban szeg jelentős részét a táborok­ban elhelyezett másfél millió álló kormányok közötti béke megteremtésében is. SPANYOL PROTESTÁNSOK EMLÉKEZNEK A „MÁSODIK REFORMÁCIÓRA” Száz éve annak, hogy a spa­nyolországi protestánsok, akik­nek száma ma 30 000 körül van, viszonylagos vallássza­badsághoz jutottak. Ettől az időtől kezdődik az evangéli- kusság növekedése is. mely nagy részben egy prédikátor. Francisco de Ruet tevékeny­ségének köszönhető. Ez évfor­duló megünneplésétől sokat várnak a hitüket nehéz kö­rülmények között gyakorló protestánsok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom