Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-05-11 / 19. szám
Hallgasd meg! 1 Kir. 8, 28—30 AZ ELSŐ TEMPLOMI IMÁDSÁG fültanúivá tesz bennünket a mai igehirdetési alapige. Salamon királynak a jeruzsále- mi templom használatbavételekor elmondott felszentelő imádságának egy részét halljuk, ahogy azt hivő elődeink megőrizték és továbbadták nekünk. A TEMPLOM AZ IMÁDSÁG HÁZA — tanuljuk és hirdetjük azóta is. Tudjuk, hogy Isten felfoghatatlanul hatalmas és mindenütt jelenvaló, ezért bárhol és bármikor meghallgathatja imádságainkat. Mégis nekünk, a tér és idő korlátái között élő embereknek, szükségünk van egy olyan helyre és benne olyan alkalmakra, ahol és amikor különösen is lehetőségünk van az imádkozásra. A mi Istenünk, aki engedi, hogy mi gyermeki módon Atyánknak szólítsuk, olyan kegyelmes, hogy odaalázza magát ezekhez a helyekhez és alkalmakhoz értünk. A templom kapuja azért nyílik meg, hogy MEGNYÍLJON A MI SZÍVÜNK IS. Megnyíljon Isten igéjének a hallására és befogadására, de megnyíljon a bűnvallásra, könyörgésre, hálaadásra és dicsőítésre is. A személyes találkozásnak, az Istennel létrejövő közösségnek a helyévé lehet a templom az igehallgatásban, a szentségekben részesedve, imádkozva és énekelve, hogy aztán megtisztult szívvel, megbékélt lélekkel, buzgó jószándékkal indulhassunk tovább életünk útjaira. Ha nem így tekintünk a templomra és úgy megyünk el onnan, mint ahogy bementünk, „latrok barlangjává” tesszük azt, ahogy arra Jeremiás próféta (Jer 7, 8—11) és az Ür Jézus figyelmeztet bennünket (Mt 21, 12—17). A KÖZÖSSÉG ÉPÍTÉSÉNEK drága helye a templom. Azért is kapjuk Istentől ajándékba, hogy megtanuljuk: Isten összekötötte életünket, boldogságunkat és jövendőnket a többi emberével. A templomi imádságban mi azokra a bűnökre kérjük Isten bocsánatát, amelyekkel nemcsak ellene vétettünk, hanem egyúttal embertársaink ellen is. Bűnbocsánata is arra szabadít fel, hogy készek legyünk megbocsátani és egymás terhét hordozni. Kéréseinkben nemcsak a magunk szükségére tekintünk, hanem embertársaink nélkülözéseit és szenvedéseit, háborúságát és reménytelenségét is a segítő kegyelmébe ajánljuk. Hálaadásunkban éppúgy mondunk köszönetét a személyes ajándékokért, mint az együtt kapott otthonért, a közös kenyérért, a békéért, a társadalmi élet jó rendjéért, közös munkánk közösen élvezett gyümölcseiért. Dicsőítésünk annak szól, aki a világmindenséget az emberiség iránti szeretetében kormányozza a természet és történelem világában. így tanított bennünket imádkozni a mi Urunk (Mt 6, 9—13). Imádkozni ugyan kell és lehet is a mi „belső szobánkban” is, de az imádság akkor válik teljessé, ha a gyülekezet közösségében tudunk együtt és egymásért, mindenkiért imádkozni (1 Tim 2, 1—5). A templom AZ ALÁZATOS IMÁDSÁG háza. Mi bűnös emberek nem vagyunk méltók arra, hogy a szent Isten színe elé járuljunk. Kéréseinket lelki vakságunk és önzésünk miatt nem tudjuk helyesen eléje terjeszteni, bűnvallásunk nem mindig őszinte és nem is teljes, hálaadásunk elégtelen, gyenge dadogás. Méltatlanok vagyunk az imádkozás drága helyéhez és lehetőségéhez (Lk 18, 9—14). Azért mindig úgy kell imádkoznunk, mint azt Salamon tette: de, mégis fordulj a te szolgád imádsága ps könyörgése felé. Uram, Istenem .. ., hogy hallgasd meg az imádságot. Az Ür Jézus nevében, az ő érdeméért, a Szentlélek segítségével. (Jn 16, 23—27; Bm 8, 26—27). Mezősi György NIXON ÉS AZ EGYHAZAK VILAGTANÁCSA Istentiszteleti rend Budapesten, 1969. május 11-én Nixon elnök vatikáni látogatása máris élénk visszhangot keltett protestáns körökben. Nagyon sokan vetik fel azt a kérdést, hogy miért nem tett látogatást Genfben is az Egyházak Világtanácsánál. Hiszen az egyensúly biztosítása ebben az esetben növelte volna az amerikai elnök tekintélyét és akcióképességét elsősorban a világ keresztyénségének és nemzetközi keresztyén szervezeteinek a szemében. Nixon ezt az alkalmat elmulasztotta. Talán azoknak van igazuk, akik úgy vélekednek, hogy az elnök adminiszt- ratúrájában újból megerősödött a jezsuita befolyás? Bizonyos amerikai és nyugat-európai köröknek újból jelentkező antikommunista hidegháborús szólamai erre engednek következtetni. Vagy az új amerikai elnök Billy Graham befolyása alatt áll, aki ellenszenvvel nézi az ökumenikus mozgalmat? A holnap talán választ ad ezekre a kérdésekre. Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv) dr. Kékén András, du. 5. dr. Kékén András, du. 6. szeretetvendégség: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán, de. 11. Szirmai Zoltán, du. G. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11 (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bizik László. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László, Váci út de. 8. Solymár Péter. Fran- gepán ii. de. fél 10. Solymár Péter Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksárújtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota, Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karrier Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Mado- csai Miklós, de. 11. (úrv) Reuss András, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Reuss András. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér. de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Csengofiv László. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontati Róbert.. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. Konf. du. 5 Szeretetvendégség. „Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet és kegyelmét nem vonta meg tőlem.” (Zsolt 66, 20) VASÁRNAP. — „Az Ür Isten megnyitotta fülemet és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam. ” (És 55, 5) Hitünk szerint ez a prófécia Jézus Krisztusban teljesedett be. Ö volt az Ür engedelmes szolgája, aki engedelmes volt mind halálig, mégpedig a kereszthalálig. S mindezt azért tette, hogy a hit által az ő engedelmes, új élete bennünk is megvalósuljon. Ha vele közösségben járunk, akkor Isten a mi fülünket is megnyitja akaratának maghal lására és megértésére, s a mi szívünket is képessé teszi az engedelmességre, hogy töretlenül az ő útján járjunk, s egykor megérkezzünk őhozzá: az örök üdvösségbe. HÉTFŐ. — „Tudom, hogy mindent megtehetsz és senki téged el nem fordíthat attól, amit elgondoltál.’’ (Jób 42, 2) Nagy örömüzenet ezen a reggelen Jób bizonyossága, hogy Istent semmi és senki sem térítheti el akaratának megvalósításától: még a szívünkben lakozó gyengeség, bűn, gonosz- 'ság, vagy rosszakarat sem. S ha ehhez még azt is tudjuk, hogy Isten akarata az emberek öröme, békessége, boldogsága, egyszóval üdvössége, akkor a szívünk megtelik örömmel és reménységgel, s az életünkben előforduló nehézségek és megpróbáltatások ellenére is bátran á kegyelmes Isten kezébe tudjuk letenni sorsunkat, jövőnket, egész életünket. KEDD. — „Avagy őrizője vagyok-é az én atyámfiának?” (1 Móz 4, 9) Isten azért teremtett és teremt embereket, hogy egymás segítőtársai legyenek. A segítőtársból azonban igen gyakran lesz a másik ember életének megkeserítője. ellensége, vagy éppenséggel gyilkosa. S ez mind abból a magatartásból származik, hogy mi közöm nekem a másik emberhez, törődjön mindenki magával! Csak a Jézusban megjelent szeretet tudja legyőzni ezt a közömbösséget, s tudja megtölteni szívünket azzal a magatartással, hogy igenis felelős vagyok a körülöttem élő emberekért. SZERDA. — „Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz Jeruzsálem leánya! Íme, jön néked a te királyod: igaz és szabadító ő, szegény és szamárháton ülő. (Zak 9, 9) Amint Izrael népe sóvárogva várta a fogságból való szabadulást, a hivő ember éppen úgy sóvárog a bűnből való szabadulás után. Ezt a szabadítást Jézus Krisztus végzi el, aki ma is nagyon alázatosan az ige hirdetésében és a szentségekben közeledik felénk, de aki ma is ennek ellenére királyként vonulhat be az életünkbe, megújíthatja és igazi örvendezéssel töltheti meg életünket. CSÜTÖRTÖK. — „Uram, könyörülj rajtunk! Téged várunk, légy szabadítónk!” (Es 33,2) Mennybemenetel ünnepén arra emlékezünk, hogy Jézus Krisztus újból felvette isteni formáját, újra láthatatlan Lélek lett. Ez azonban azt is jelenti, hogy mindenütt ott lehet, ahol szükség van rá és segítségét kérik. A hivő ember számtalanszor megtapasztalhatja, hogy az általános könyörgést mindig meghallgatja és szabadító, segítő keze mindig akkor érkezik, amikor a legnagyobb szükség van rá. S egykor láthatóan is visszajön, amikor beteljesül népe várakozása, s a dicsőségesen visszatérő Jézus Krisztus megvalósítja ígéretét: Isten boldog országát, az örök üdvösséget. PÉNTEK. — „Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, amint az Ür, a ti Istenetek parancsolta néktek.” (5 Móz 5, 32) Isten a lelkiismeretben és a kinyilatkoztatott igében világosan tudatja akaratát. Akaratának megvalósításához, parancsainak megtartásához azonban vigyázásra, teljes odaadásra van szükség. Erre az odaszánásra viszont csak Jézus Krisztus tehet képessé és alkalmassá, amikor a hit által szállást vesz a szívünkben, megújítja egész életünket. Ekkor valósul meg az a csoda, amit Pál apostol tömören így fejez ki: Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. SZOMBAT. — „Mondta az Űr Mózesnek: Mondj el mindent, amit néked parancsolok!” (2 Móz 7, 2) Isten nem elégszik meg azzal, hogy mi magunk felismerjük akaratát, bűnbocsánatot adó, új életet teremtő hatalmát. Eszközül akar felhasználni, hogy akaratának prédikálásával, kegyelmes sze- retetéről való bizonyságtevéssel minél több emberhez jusson el Isten örömüzenete, az evangélium. Ezt a bizonyságtevést közvetlen környezetünkben, a családban és a körülöttünk élő emberek körében kell elkezdeni. így leszünk Isten követei, áldást adó szentséges jelenlétének megvalósítói embertársaink örömére és Isten dicsőségére. Dr. Selmeczi János A SAJTÖOSZTÄLY KÖZLEMÉNYE A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy a TÜRMEZEI ERZSÉBET: ÍGY LESZEL ÁLDÁS című kiadványa elfogyott, s ezért a további megrendeléseknek nem tud eleget tenni. — Húsvét után az 5. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 16, 23/b—27; az igehirdetés alapigéje: 1 Kir 8, 28—30. A délutáni istentisztelet alapigéje: 4 Móz 6, 22—27. — Mennybemenetel ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16, 14—20; az igehirdetés alapigéje: Jóéi 2, 32. A délutáni istentisztelet alapigéje: Dán 7, 13—14. A PORNOGRÁF IRODALOM ELLEN tüntetett Koppenhágában az „Ifjú Keresztyének” nevű csoportosulás. A pornográf kiadványokat árusító üzletek kiraKÉTFÉLE BIBLIAFORDÍTÁS A most használatos svéd újtestamentom-fordítás mellett kétféle fordítás készül. Az egyik az egyház liturgikus haszEVANGELIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: O. Koren Emii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vin. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 69.1074 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató — A SOMOGY-ZALAI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége április 22—23- án Gyenesdiáson tartotta ülését. Űrvacsorát osztott Szekeres Elemér, előadást Vértesy Rudolf, Szomjas Károly, dr. Pusztay László és Jakus Imre, tájékoztatót Lágler Béla esperes, beszámolót dr. Pusztay László és Dubovay Géza, áhítatot Madarász István tartott. katát betörték. Tüntető felvonulásuk az alkoholizmus és a kábítószerek élvezete ellen is szólt. (Kotimaa) nálatára ünnepélyesebb nyelven, a másik a hétköznapi használatra népies mindennapi nyelven. A fordítói munkát négy évre tervezik. A svéd egyház teológusai közül ezt a kettősséget többen helytelenítik. (Sana) — BÖSENDORFER hosszú zongora jutányos áron eladó. Gyülekezeti használatra alkalmas. Leveleket a Kiadóhivatalba kérem. — BUNDÁK, átszabások elsőrendű kivitelben Somogyi szűcsnél. Bp.. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. — SÍRKŐ eladás nagy választékban. Schrődl Ferenc kőfaragó mester. Bp. III. Pomázi út 19965 hrsz. Óbudai temető mögött, 60-as autóbusz végállomás. — SZOBA-KONYHAS belvárosi föbérletemet elcserélném kisméretű hasonlóra csendes környéken. Újvári Agostonné. Bp. V. Percei Mór u. 4. f. 4. — KÖZÉPISKOLÁKBAN használt. 1944 előtt megjelent latin régiségtan könyvet keresek. Tetma- jer Noémi. Budapest. II. Eszter u. 8 b. Hiába, a gyermeki kíváncsiság! A kis látószögű kulcslyuknál izgultam egykor és füleltem az ajtókon, mi a helyzet odaát a másik szobában ? Gyermekkori rossz tulajdonságomat megőriztem. Ha utazom, neveletlenül hajolgatok az újságolvasók fölé. Hiába, a női kíváncsiság! Ha történik valami, vagy párbeszéd folyik, mindenhol odafigyelek — most már nagyobb látószögben — : mi a helyzet odaát a másik ember fejében? így leskelődöm és beszélgetek. Az első igazán ragyogóan fényes tavaszi nap. Felöltő nélküli férfiakkal és csinosan öltözött asszonyokkal van tele az utca. Még templomba is jobb menni ilyenkor. De én már hazafelé jövök. Trolival. Valamelyik megállónál felszáll három néger fiatal. Az egyik leány. Természetesen mindenki jól megnézi, de valóban üde látvány. Halványsárga hosszú kosztüm — bizonyára hazai népviselete van rajta, csak úgy szikrázik egész lénye. Hirtelen, ki tudja honnan (bizonyára egy másik megfigyelőállásból), egy fiatalember terem ott, s a következő angol párbeszédet hallom: — Bocsánat, beszél ön angolul? — Igen, beszélek. — Ne értsen félre, hadd adjam Önnek ezt a csokor virágot,... csak úgy. — Csak úgy? — kérdezi mosolyogva, nagyon fehér fogakkal. Átveszi a csokrot. — Igen, csak úgy — feleli már a lépcsőn állva. — Csak úgy húsvétra... úgy Jézus nevében. S már be is csukódott az ajtó. Bár lehet, hogy rosszul értettem az utolsó mondatot. De anélkül is tetszene. A nőgyógyászán rendelésen sorunkra vart a nem nehéz szóbaelegyedni az üldögélökkel. De ez a kismama nehéz esetnek nézett ki, látszott rajta, hogy először van itt. Annál jobb — mondom magamban — új vendéget nem kímélünk! — Kisfiút szeretne vagy kislányt — kérdezem. Rámnéz és elég sokára feleli — Fiút. Megtört a jég, most már lehet csevegni asz- szonyi titkokról: hónapokról és étrendről, nevekről és orvosokról. — És választott már nevet? — kezdem ismét. — Nem. Minek? — Hát a kisfiúnak — mondom meglepetten. — Nem kell annak név. Remélem, nem születik meg. Azért vagyok itt. — De hát előbb mondta, hogy fiút szeretne, nem? — Igen. Fiút szeretnék. Nagy fiút. Apát. Nem folytatódott a párbeszéd, mert szólították. Valamilyen Katalin volt. S én olyan szomorú lettem, hogy én se kíméltem őt. Bizonyára mindenhol csak új vendég volt * A köasztal oldalára ez van írva: „Csak nyugdíjasok részére”. Végetnemérően sakkozgatnak és kártyáznak rajta délutánonként. De ilyenkor, vasárnap délelőtt még alig-alig ülnek, most még nem a férfiak uralják a helyeket Jólesett egy kicsit ülnöm, már éppen indulni készülök, mikor egy idős néni ül mellém. Fáradt arc, eres kéz. Gyorsan kezdi a beszélgetést. — Orvosság ez a kis nap, tudja kedvesem, elég sötét a lakásom. — Egyedül tetszik lakni? — kérdezek és határozom el, hogy maradok. — Három éve. ötvenkét évig éltünk együtt. — Gyermekek? — Van egy, de nincs Magyarországon, Ausztráliába ment ki. Ír is néha. Veszi elő, s mutogatja a színes, négyszögletes fényképekét. Kék ég, nagy síkság, előtérben hatalmas kocsi. — Tudja kedvesem — folytatja, nehezen telnek ilyenkor már a napok, különösen vasárnap. Már nincs mit tennem, az eltartóim mindennel ellátnak. Gondolok egy nagyot. — Tessék bejönni majd ide a templomba! Ebédig éppen elmegy az idő. — Templomba? — néz rám csodálkozva. Ügy látszik, ilyet még nem ajánlottak neki. — Igen, szóval tessék csak bejönni, tíz perc múlva kezdődik, jó? Köszönök és elindulok, mert még dolgom van. Később hiába nézegettem a padban ülőket, az ismerős fejkendős fejet nem láttam. Esetleg közben levetette volna? Gyerekek labdáznak a ligetben. Hatan játszanak. Kettő meg nézi. Repül fel a labda, s szökken a fejről a kapu felé. Ez két fa. A két szempár irigyen néz, alig várják, hogy az elgurult labdához legalább hozzáérhessenek. — Hadd' szálljunk beee... ! — kérik, bizonyára nem először — Mondtam már, hogy fontos döntőket játszunk! — hangzik az ellihegett válasz. — Azt mondtátok, ha lejátsszátok az elsőt, mi is beszállhatunk. Már a harmadikat is el- kezdtétek. — Jól van, na, vigyázzatok innen! Majd később. — Köztudomású, hogy ez azt jelenti: ma már nem. En játszanék velük. Fejelnénk egy jó nagyot, vagy beszállnánk és mi lennénk egy külön csapat. Csak lenne nálam egy labda! Mi minden kellene, hogy legyen az embernél! Így csak továbbmegyek. A Landler Jenő utcában van egy üveges és képkeretező bolt. Maszek. A kirakatban sorakoznak a különböző keretek. Egyszerű és aranyozott, sima és agyondíszített. Középen nagyobb, díszesebb keret áll, benne kép. A sarkában egy cédulán ez áll: „A kép csak dekoráció, keret ára 120 Ft.” Á keretben Krisztuskép volt. Kosztolányis hangulatban figyelem a kalauzt. Kikészíti a visszajáró ötven filléreket, haladjon gyorsabban majd a felszállók sora. Gyorsulunk s zökkenünk. A könnyű alumínium érmék ugrálnak picit. Néha nagyobbat. Menjünk beljebb, adjunk helyet a felszállóknak, indul a kocsi __ Megigaz ítja a haját. Egy alumínium-szürke nylon-zacskóban kenyér és szalámi van. A kenyéren látszik néhány harapás nyoma. A kocsi belsejében minden utas elrendeződött már valahogy. ö két megálló között alszik egyet. Igazában, lehetnének hosszabbak ezek a megállók. B. Plagányi Erzsébet LESKELŐDÉSEK
