Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-05-04 / 18. szám

Magyar résztvevő az LVSZ egy szakkonferenciáján A gyülekezet struktúrája címmel március 16 és 22 kö­zött a Lutheránus Világszövet­ség Sáfársági Bizottsága kon­zultációt rendezett a svájci Cartigny-ben (Genf közelé­ben). Dr. H. T. Neve tanulmá­nyi titkár vezetésével 9 ország ad hoc bizottságának eddig végzett munkáját koordinálták és az 1970-ben tartandó világ­gyűlésre (Porto Alegre) java­soltak részletanyagot. A tanul­mányi konferencián a magyar evangélikus egyházat Dr. Ha­fenscher Károly lelkész képvi­selte. A tanulmányi munka másfél esztendeje folyik bizottságok­ban. Az említett 9 ország, amelynek evangélikus egyha­za résztvesz a munkában a következő: Brazília, Egyesült Államok, India, Japán, Ma­gyarország, Norvégia, Német Demokratikus Köztársaság, Svédország, Tanzánia. A kon­zultáción a tagegyházak kép­viselőin kívül behívott teoló­giai és szociológiai szakértők is jelen voltak. A résztvevők egy része nem lelkészjellegű úgynevezett laikus munkás volt. A Cartigny-ben rendezett konzultáció főtémája így hang­zott: az egyházaknak és a gyü­lekezeteknek milyen struktú­ráját kell megtartani és fej­leszteni ahhoz, hogy a világ­ban való bizonyságtételre és szolgálatra tudja hívni és fel­készíteni tagjait? E témát az említett tagegyházak 1967 no­vembere óta ismerik és négy altémára osztva dolgozták fel. A magyarországi evangélikus egyház a svéd evangélikus egyházzal került egy csoport­ba. így egy többségi és egy kisebbségi egyház volt együtt. E csoport részlettémája a kö­vetkező volt: Mi a szerepe a különböző formájú keresz­tyén közösségeknek az evan­gélium hirdetésében? A ma­gyar bizottság előzetes dolgo­zatát az elmúlt év júniusára készítette el és küldte be a genfi központba. A magyar bizottságnak öt tagja van: D. Káldy Zoltán püspök, Dr. Nagy Gyula és Dr. Pröhle Ká­roly teológiai professzorok, egy nem lelkész jellegű tagja: Dr. Szentivány Ödön másod­felügyelő és Dr. Hafenscher Károly lelkész. A beküldött előzetes dolgozatot a többi dolgozattal együtt 1968 augusz­tusában Helsingőrben (Dánia) egy sáfársági bizottsági ülé­sen, — amelyen D. Káldy Zol­tán püspök is jelen volt, mint a LVSZ Sáfársági Bizottságá­nak tagja — ismertették és értékelték. Nyolc részlet kér­dést intéztek a magyar bizott­sághoz, amire a válaszokat az elmúlt év végére készítették el. Ilyen kérdések szerepeltek: az emberi szeretet kapcsolata a krisztusi szeretettel, a ke­resztyén-marxista párbe­széd kérdése magyar szem­pontból, az egyház prófétai szolgálata, a gyülekezet egé­szének missziói szolgálata, a magyar evangélikus egyház bizonyságtétele más országok­ban, a gyülekezet felelőssége azért, amit lelkésze hirdet a szószékről. Ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozó kiegészíté­sünket megküldték a svéd egyház bizottságának. azok véleményezték, kiküldöttjük ismertette és bírálta hozzá­szólásunkat, míg mi meg­kaptuk a svéd hozzászólást is­mertetésre és bírálatra. Tárgyilagosan megállapítha­tó, hogy már az előzetes ma­gyar hozzászólásoknak nagyon jó visszhangja volt, végleges dolgozatunkat pedig nyilváno­san is több elismerés érte, gondolatait többször emleget­ték, tanítását hasznosnak mi­nősítették, teológiai hátterét alaposan átgondoltnak. Külö­nösen adott helyzetünk komo­lyan vételét értékelték példa­mutatónak: miként járjuk Krisztus útját mai világunk­ban a szocialista Magyarorszá­gon. Az egyik szakbíráló pél­dául többek között ezt írta: „Nagyon értékelem munkáju­kat. Le vagyunk kötelezve a magyar bizottság tagjai iránt azért a világos beszédért, aho­gyan egyfelől helyzetük való­ságát tárják fel, másfelől az evangélium életadó forrásai­ról beszélnek”. A magyar részvevő által javasolt záró­szakasz is jellemző, ami a csoport beszámoló végén áll: „A találkozás egyházak között, mint ahogyan ez jelenleg is történt, nem jelenti azt, hogy egynéhányan megpróbálnak tanárok lenni, mások tanítói. Amikor összejövünk lehetősé­get nyerünk a tanulásra és ezt kívánjuk alaposan kihasznál­ni. Azt gondoljuk ez itt (Gar- tignyben) meg is történt. Azok, akik itt találkoztak ez­zel a nyitottsággal és készség­gel megtapasztalták a közössé­get és segíthettek egymáson a saját feladataiknak jobb meg­értésében és azok jobb betöl­tésében is.” Egyházunkat képviselő Dr. Hafenscher Károly lelkész az­zal a jó tapasztalattal térhe­tett haza, hogy egyházunk sza­va nemzetközi egyházi fóru­mon nem súlytalan. Testvér­ként, egyenrangú partnerként kezelnek bennünket. A heves viták, testvéri jó megértések, együttes tanulás egyhetes mű­helymunkája csak megerősít­hette abban, hogy egyházunk­nak sajátos hangszínére, hely­zetéből adódó speciális hozzá­járulására nagy szükség van a lutheranizmus nagy családjá­ban. Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy a másfél éves előké­születi munka, a többi részt­vevő tagegyház dolgozatának alapos ismerete, a konzultá­ción való aktiv és egyértelmű részvétel, a magyar delegátus egyik istentiszteleten mondott igehirdetése meghozza a maga gyümölcsét. ESTI HÁLA Hála ez esti ólán néked. Hála a búcsúzó napért. Hála, hogy most ez áldd ettek felszállhat feléd. Hála, hogy mindent jől igazgatsz: utat, világot, csillagot. Hála, hogy őrzői, számontartasz, és hordoz karod. Hála, hogy volt e napban öröm. Hála, mert újra erőt ád. Hála! A bajt is megköszönöm, mert javamra vált Hála, hogy mint a kenyér, éltetsz. Hála, hogy igéd hallhattam. Hála, hogy mindig megsegítesz csodálatosan. Bibliai ábécé: VISSZATÉRÉS Hála, hogy adtál erőt nékem bírni a munkát, terheket. Hála, ha bármi jót tehettem, s most pihenhetek. Hála, hogy bűnöm megbocsátod. Hála, hogy vár a kegyelem. Hála, mert másképp meg nem állok, ha számolsz velem. Visszatérés ... Mikor kimon­dom e szót, egy kép villan elém. Szikrázó napsütésben vidám léptekkel közeledik va­laki, ismerős búzatáblák kö­zött az úton. Mikor megpil­lantja rég elhagyott faluját, a karcsútornyú templomot, — megdobban a szíve. Háború, fogság szörnyű viharai után drága dolog a visszatérés. E szóban két világ van: a „va­lahonnan” világa és a „vala­hova” világa. Évszázadokkal az újszövetség kora előtt a görögök egy érdekes szót hasz­náltak: „paruzia”. Mindig va­lami rendkívüli „visszatérés”- félét jelöltek e kifejezéssel. Az éveken át láthatatlan császár, mikor meglátogatott egy vá­rost, — ezt paruziának nevez­ték. A „valahonnan”: a magas falakkal körülzárt palota, a „valahova” az egyszerű embe­rek világa volt. Thukididész athéni hadvezér-író Kr. e. 400 körül a „paruzia” szót hasz­nálja tragédiájában, mikor az előbb rejtett istenség előlépé- séről ír. A „valahonnan” itt a láthatatlanság, a „valahova” a látható világ. Amikor a szövetség írói le­írták ezt a szót, paruzia — a feltámadott Jézus utolsó idők­ben való visszatérését jelölték vele. Eredeti értelme szerint a paruzia = jelenlét. Olyan je­lenlét, mely dimenzióban törté­nő változás csupán. Vagyis: ő, aki eddig láthatatlanul volt mellettünk, a paruziában lát­hatóvá lesz mindenki számá­ra. A láthatatlanság világából a láthatóság dimenziójába lép. Pontosabban: ugyanabba a di­menzióba kerül Jézus és az emberiség. Ha dadogó, emberi szóval próbáljuk leírni a leírhatatlant — ismerkedjünk meg kicsit a matematikusok dimenzióival. A mi látható világunk 4-di- menziós. (Dimenzió = méret, kiterjedés.) Világunkat 4 mé­ret határozza meg: hosszúság, szélesség, magasság, idő. Az ennél több dimenziójú világot nem láthatjuk. Jézus ilyen más dimenziójú világba lépett a feltámadás után. Nem „fel” ment, hanem jelen maradva mellettünk, a számunkra lát­hatatlan világba lépett. Egy regény szól arról, hogy „lap-emberek” éltek valahol, tehat olyan lények, akiknek csak szélességük-hosszúságuk volt, magasságuk nem. Ebben a két-dimenziós világban a „házak” is csak lapok voltak, ezekben vonalakkal körülzárt hálószobák, szekrények. Ben­nünket, természetesen, ezek a lap-emberek nem láthatnak, de számunkra nyitottak a szo­báik és széfjeik. A regény sze­rint egy tudóst azért ítélnek halálra, mert „lapember”-ként arról .kezdett elmélkedni és ír­ni, hogy más lények is létez­nek, más világ is létezik, ha nem is látjuk ezeket. Valami ilyesféle az a két vi­lág, amiről beszélünk itt: a mi látható világunk és Jézus „több-dimenziós” világa. Pál apostol az 1. Thessalonikai le­vél 4. részében ezt a szót hasz­nálja „elragadtatunk az Ür elé”. Tehát a több-dimenziós világba. Jézus „visszatérése” azt jelenti: újra látható lesz ő, aki jelenleg csak hit által fogható. Ugyanabba a dimen­zióba kerülünk mindnyájan, ahol Ö van. Nem a test és a vér világa az, hanem az örök­kévalóság világa, ahol a mi tér-idő fogalmaink már nem lesznek érvényben. E felé megy a történelem, mint folyó a tenger felé. A csodás örökélet az emberiség jövője. Istennek ez az egyet­len, jó akarata, hogy minden ember boldog legyen és oda eljusson. Pál — az említett hely mel­lett szinte egy lélegzettel ír arról, hogy „egymást szeressé­tek”, ezt gyakorlatilag éljétek meg, csendes életet folytassa­tok, a magatok dolgát végez­zétek, a kívülállók iránt tisz­tességgel viselkedjetek. Ez az a bizonyos „utolsóelőtti” idő, amiről Bonhoeffer olyan lel­kesen ír. Nem „égre mered­ve” várunk a Jézussal való teljes találkozásra, hanem az Ö jelenlétében, az Ö lelkü- letével szánjuk magunkat e 4-dimemziós világunkban a jóra, a szolgálatra, ígéreteinek lehetőség szerinti megvalósí­tására. Nem tudjuk, mikor lesz az a pillanat, amikor meglátjuk Öt. Az első keresztyének szol­gáltak, szerettek. — s közben ez volt az imádságuk: „Maran atha” Jöjj, Urunk! Görög Tibor Hála! A hála énekének — hála! — Szentlelked szárnyat ád. Hála! Te küldesz békességet és jó éjszakát. A 7. vers hozzátoldásával németből Túrmezei Erzsébet (A „Danke” dallamára) A gyűjteményi konferencia után AZ ORSZÁGOS EVANGÉ­LIKUS KÖNYVTÁR — mint minden könyvtár — kettős fel­adatot lát el: könyvet őriz és könyvet ad az olvasó kezébe. Azért őrzi gondosan 110 000 kötetnyi állományát, hogy ma is, de a jövendőben is el tud­ja juttatni az olvasókhoz. Ezért egyik feladatát sem sza­bad elhanyagolnia, — sem pe­dig valamelyiket is előnyben részesítenie. AZ EVANGÉLIKUS EGY­HÁZ, tudjuk, mindig megbe­csülte a könyvet, a könyvek összességét, a könyvtárat is. A központi könyvtárban s annak különböző részlegeiben a kez­detek óta folyt könyvtárfeltá- ró, katalógus-készítő munka Az elődök munkájának ered­ménye, hogy katalógusok áll­nak rendelkezésre a Teológiai Akadémia régi és új könyv- állományáról s az ún. Evangé­likus Könyvtár mintegy 18 000 kötetnyi feldolgozott könyv­anyagáról. Az olvasó e kataló­gusok segítségével a keresett könyvet megtalálhatja a szer­ző neve, illetve egy-egy tárgy­kör megnevezése szerint. Egyes szakterületek kutatói eredményesen használhatják a Régi és Ritka Könyvek Gyűj­teményének katalógusát. Hoz­záférhető a tudományos kuta­tás számára kevésbé ismert könyvtári műemlékünk, a Pod- maniczky-könyvtár is. A MAGYAR KÖNYVTÁR­ÜGY területén nem elszigetelt jelenség az Országos Evangé­likus Könyvtár a maga jelen­tős értékeivel, melyek az egye­temes és a magyar kultúra kincsei, a protestáns egyház- történet régi és újabb emlékei, vagy a teológiai kutatás és ok­tatás eszközei. Az országos könyvtári nyilvántartásokban súlyuknak megfelelően szere­pelnek értékeink, az ősnyom­tatványok éppúgy, mint a ré­gi magyar könyvek. A modern könyvek központi katalógusá­ba is eljut minden könyvtá­runkban feldolgozott mű ka­talógus-cédulájából egy-egy példány. így a könyv — ha szükséges — bekerül a könyv­tárközi kölcsönzés megfelelően szabályozott, eleven forgalmá­ba is. Ezen a réven hazai és külföldi kutatók is igénybe ve­szik a központi könyvtár állo­mányának egyes, másutt eset­leg hiába keresett darabjait. A KÖNYVTÁRI MUNKA természetéből következik, hogy soha sem ér véget: új és régi könyvek nagy mennyisége vár feldolgozásra az Országos Evangélikus Könyvtárban is. Van is, lesz is még nem egy megoldásra váró gondunk. De adddig is, mint mindig, sze­rény keretei között is az Or­szágos Evangélikus Könyvtár készséggel áll olvasói szolgá­latára. Papp Ivánné- AMERIKA FELEKEZETI MEGOSZLÁSA Az USA lakosságának 63%-a tartozik keresztyén egy­házakhoz. összesen 238 külön­böző felekezet működik. Szám­arány szerint a felekezetek így következnek: római egy­ház, anglikánok, majd a bap­tisták, metodisták és a luthe­ránus egyházak szorosan egy­más melletti lélekszámmal (9—11 millió). A zsidóság lé- lekszáma közel 6 millió, az or­todoxoké 1,7 millió. (Kotimaa) Egyhazunk 1919-ben Kántortanítók a proletárdiktatúrában Ötven éve, 1919 tavaszán, különösen is mozgalmas volt az élet az addig egyházi tulajdont képező iskolákban. Egyházi tanítóink közül sokan fogadták rokonszenvvel, sőt jó néhányan lelkesedéssel a forradalmat. Eddig még publikálatlan levelek, vallomások és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján most a Dunántúl középső részének, Veszprém megye haladó gondolkodású evangélikus tanítóinak szeretnénk emléket állítani. A sárguló papírokon keresztül szólaljon meg a múlt, elevenedjenek meg újra a Bakony, t, Marcal és a Somlóvidék forradalmi napjai. Szergényben, Marcalgergelyi patinás múltú filiájában Sass Aranka működött ekkor mint lelkes fiatal tanítónő. Szerette egyházát is, népét is. Amikor a forradalmi tanács tagjai közé választotta, tudta, mit kell tennie. Még lelkésze is örömmel fogadta a hírt, hogy egyházi alkalmazott létére aktív szerepet vállal a forradalomban. „Szelídségével és komolyságával bizo­nyára simítani és csillapítani fogja azokat az ellentéteket, amelyek a gazdák és a szocialisták között előfordulnak” — írta róla egyik jelentésében. így is történt. Fáradhatatlan volt az ügyek intézésében, a nehéz kérdések megfelelő megoldásá­ban. Egyszer alkalma volt bizalmi beosztása ellenére megmu­tatni, hogy egyházáért is felelősséget érez. Amikor lelkészét bebörtönözték, saját kezű kérvényt írt, aláíratta csaknem az egész faluval, majd a szergényi direktóriummal, s a pecsétes írást felterjesztette a Közoktatásügyi Népbiztoshoz. „Ez a leány valóságos heroikus lélekkel viselkedett” — írták róla utóbb egyházi elöljárói. Somlószőllősön is izgalmas napok járták akkoriban. A forra­dalmi hónapok legtöbb eseményt látott épülete itt az evangé­likus kántortanitó háza volt. Sokan laktak benne, öreg és beteges volt már a 45 éve itt tanító Rónai Pál, amint azt resz­ketős aláírása is bizonyítja. Vele lakott ezekben a hetekben asszonylánya, a hadifogságból hazatért férjével és kis család­jával együtt. De itt lakott Vincze Irén, a celldömölki szárma­zású fiatal tanítónő is. Sok harc. majd meghurcoltatás volt az osztályrésze ennek az otthonnak. Az öreg lévitát népszerűsége folytán még 1918. október 31-én, a polgári demokratikus forradalom győzelmé­nek napján a szőllősi Nemzeti Tanács elnökévé választották. Utóbb azonban korára való tekintettel átadta ezt a tisztet a fogságból visszatért vejének, Losonczi Gyula szombathelyi ta­nárnak. 1919 tavaszán a forradalmi direktórium biztos bás­tyája volt ez a család. Sőt többször bevonták a gyűlések jegy­zőkönyvének vezetésébe az ugyancsak evangélikus Vincze Irént is. Az ellenforradalom bosszúja nem kímélte a kántori ház la­kóit. Rónai Pált elhurcolta és két hétig őrizetbe tartotta a veszprémi rendőrség, miközben kegyetlenül meg is kínozta az öreg és beteg embert. Utóbb Vincze Irén idegeit is felőrölté a sok üldözés, amelyben része lett. Az akkor még Veszprém megyéhez tartozó Sur kántortani- tója ezekben a hónapokban Marosi Mihály volt. Ellenségei is elismerték, hogy „hallatlan népszerűségnek örvendett”. 1919. május 1-én, mint a munkástanács tagja beszédet mondott az iskolai ünnepélyen: lelkesedéssel beszélt a munkásság osztály­harcáról és pohárköszöntőt mondott a forradalom győzelmére. Ezenkívül elsőnek jelentkezett a faluban vörös katonának, hogy példát mutasson a lakosságnak. A forradalom bukása után lelkésze mentette meg ót, aki írásban tanúskodott Marosi Mihály „tagadhatatlanul hű kötelességteljesítéséről”. Hosszúra nyúlna, ha Veszprém megye mindegyik haladó szellemű evangélikus kántortanítójáról részletesen írnánk. Megemlítjük mégis Bögöthy Károly takácsi tanítót, aki „a forradalmi eszmék lelkes híve és hívatott terjesztője” volt, Halvax Károly sikátori pedagógust, aki a katonatanács elnöke lett, de a hitoktatás folytatása mellett mégis bátran síkraszállt, Káldy Lajos nagyacsádi, Orbán Károly dabronyi, Ormosi Alfréd tési és Rácz Károly csékuti kántortanítókat, akik a di­rektórium tagjaiként vállalták a forradalmi eszmék terjesz­tését. A proletárdiktatúrában való részvétel miatt így mind a tíz kántortanítónak súlyos meghurcoltatásban, majd hosszas vizs­gálati eljárásban volt része. Egyházunk népe elismeréssel adózik mindazoknak, akik har­coltak a társadalmi haladásért, — és ugyanakkor hűségesek maradtak Krisztus evangéliumához. Dr. Fabiny Tibor Felvétel kántori tanfolyamra Az Országos Kántorképesítő Bizottság 1969. nyarán Foton a következő előkészítő és továbbképző tanfolyamokat tartja: I. tanfolyam június 23—július 4. II. tanfolyam augusztus 18—29. Jelentkezési határidő: május 15. Cím: Országos Kántorké­pesítő Bizottság, Budapest. VIII. Puskin utca 12. Részvéteid díj 350,— Ft. Jelentkezéskor mellékelni kell lelkészi ajánlást, rövid élet­rajzot, hatósági orvosi bizonyítványt. A felvételről részletes értesítést küldünk. Jelentkezhetnek teljesen kezdők előkészítésre, haladók to­vábbképzésre. Karvezetés, énekkari munka és felkészítés a téli alapfokú és középfokú tanfolyamokra. A jelentkezéseket szeretettel várja az ORSZÁGOS KÁNTORKÉPÉSÍTŐ BIZOTTSÁG CSALÁDI HÍREK — HALÁLOZÁS. Szeberényi István, a Petrik Lajos Vegy­ipari Technikum tanára, 38 éves korában váratlanul el­hunyt. Ravatalánál a Farkas­réti temetőben Pásztor Pál es­peres szolgált. — Vandrásik Mihály, a ma­kói gyülekezet hűséges felü­gyelője április 11-én csendesen elhunyt. A makói gyászszertar­tás után — életében megha­gyott kívánsága szerint — szü­lőfalujában. Pitvaroson temet­ték el. „Az Ür adta, az Ür vet­te el, áldott legyen az Ürnak neve”. — özv. Horváth Istvánná, sz. Kalavszki Berta, a békési gyü­lekezet buzgó tagja 87 éves korában elhunyt. Abban a gyü­lekezetszervező munkában, amely 1934-ben ért meg, s amelyet még a békéscsabai Szeberényi Lajos és fia, Gusz­táv szorgalmaztak és segítet­tek, Horváth Istvánné teljes buzgósággal és lelkesedéssel vett részt. Sok áldozatot hozott s példát mutatott. Az 1934-ben szerveződött békési gyüleke­zet sokáig az ő lakásában tar­totta istentiszteleteit. VÁRADY LAJOS ESPERES AZ NDK-BAK Várady Lajos budai esperes feleségével közel három he­tet töltött egyházi meghívásra a Német Demokratikus Köz­társaságban. A magdeburgi Luther gyülekezetben már­cius 17—23 között igehirdetés- sorozatot tartott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom