Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-02-02 / 5. szám

Űj templom Csengődön—Űj lelkész Páhi-Kaskantyún Az építők öröme akkor lesz teljes, mikor munkájukat be­fejezve látják. Azért nagyon sok csengődi templomépítőnek nagy az öröme, mert az 1949- ben kezdődő templomépítési munka befejeződött. 20 eszten­dő nem nagy idő. Mégis töb­ben azok közül, akik ott voltak a munka indulásánál, már nem lehettek ott a befejezésnél, csendesen pihennek a temető­ben. A munkában megfáradtak — most látva a teljesen kész templomot — szinte felfrissül­nek s ezt mondják; érdemes volt! A-közben felnőtt új nem­zedék is büszkén veheti birto­kába az új templomot, mert a csengődieknek szép templomuk lett. Tiszta, fehér mint a meny­asszonyi ruha — mondja a kí- vül-belül tisztán fehérlő temp­lomra a gyülekezet lelkésze, Szentpéleri Péter, aki a temp­lomépítés „második félidejé­ben” lett a gyülekezet lelkésze. Szép templom, modern temp­lom — hálljük innen is, onnan is. IVE magunk csak megerősít­jük az elhangzó megjegyzése­ket. Nagyon „beszédesek” a templom szimbólumai. Az ökumené jelvénye, a szentsé­gek jelképe, a Szentháromság képé, a tízparancsolatot jelző római számok a belépés pilla­natától kezdve prédikálják Is­ten üzenetét. Ebbé a most befejezett, bár már korábban felavatott és használatba vett templomba érkezett D. Káldy Zoltán püs­pök november 24-én, hogy há­laadó istentisztelet keretében együtt örvendezzen a gyüleke­zettek Jelen volt az ünnepsé­gen a Bács-Kiskun Egyházme­gye esperese Görög Tibor is. A gyülekezet lelkésze kö­szöntőjében külön kiemelte és megköszönte azt, hogy az egy­házkerület nagy elfoglaltságu püspöke püspöki szolgálatának 10 esztendeje alatt négy ízben látogatta meg a kis csengődi gyülekezetek Kurucz Évike és a lelkészfiak versbefoglalt kö­szöntő után virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. A püspök 1 Kir 8, 57—60 alapján prédikált. — Kitartás, hűség kellett ahhoz, hogy templomukat a csengődlek megépítsék. A próbatétel ide­je azonban csak ezután követ­kezik, amikor újra meg újra meg kell tölteni a templomot, hogy valóban gyönyörű temp­lommá legyen és éljék is az igét az emberek között. Lesz-e a csengődieknek itt is kitartá­suk? Salamon királyhoz ha­sonló könyörgésre van szüksé­günk mindannyiunknak, hogy Isten szívünket egészen magá­hoz fordítsa és erőt adjon a szeretet cselekvésére egész né­pünk javára. Délután KASKANTYÜRA igyekeztünk, ahol a Páhi-Kas- kantyúl gyülekezet új lelkészét iktatta be Görög Tibor esperes. A falu határában népes kül­döttség élén Valuska István gondnok köszöntötte a püspö­köt, majd Tóth Erzsiké virág­gal kedveskedett. A gyülekezet elöljárói és a környező egyházközségek lel­készei kísérték Hulej Alfrédot, a gyülekezet megválasztott új lelkészét a zsúfolásig megtöl­tött istentiszteleti helységbe. Először a püspök szavait hallgatta megiUetődve a gyü­lekezet, aki 2 Tess 3, 2—5 alap­ján Isten hűségéről beszélt. Isten hűséges, ezért az ember­től Is hűséget követel. Az em­ber Isten iránt való hűségét elsősorban a másik ember iránt való hűségben, gondjá­nak felvételében, boldogulásért való fáradozásban mutathatja meg. Bibliai ábécé: TÜRELEM Luther korában- járta egy szólás-mondás: „A türelemben ismerni meg az embert”. Való igaz: a türelem, a hosszútűrés, beketúrés vagy türelmetlenség elárulja, hogy kik vagyunk. Istenről már az Ótestamen­tum is úgy szól, mint Aki „ir­galmas és kegyelmes, nagy tü­relmű és nagy irgalmasságé” (Jón 4,2). Pál pedig Isten „hosszú tűrésének gazdagsá­gát” magasztalja, mert vele megtérésre akar indítani (Rm 2,4). Vagyis Isten elnéző jósága nem tehetetlenségből fakad, hanem szeretetéből. Isten azért hosszútűrő, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem, hogy mindenki megta­lálja a megtérés útját. Ezért az Ür hosszú tűrését üdvösségnek kell tartani (2 Pt 3,9.15). Azaz: Isten türelme a kegyelem idői várakozását jelenti, az utolsó nap késését. Lehetőséget az Őhozzá való hazatalálásra. De ha megvetjük az Ö hosszútűré­sének gazdagságát, akkor meg nem tért szívünkkel haragját gyűjtjük magunknak a „ha­ragnak és az Isten igazságos ítélete kijelentésének napjára” (Rm 2,5). Jézus a gonosz szolgáról szó­ló példázatában (Mt 18,23-35) Isten türelmét a megbocsátó kegyelem korlátlan nagyságá­ban állítja elénk. Nem vélet­len, hogy példázatában az adós szolga ugyanazokkal a szavak­kal könyörög a példázatbeli ki­rályhoz — vagyis Istenhez — türelemért, mint a másik szol- gatárs később őhozzá. Mert az isten megbocsátó szeretetéből türelméből élő embernek ugyanilyen lelkülettel kell vi­seltetnie embertársai irányá­ban. Pál apostol így vall erről: azért könyörült rajta Jézus Krisztus, hogy benne mutassa meg teljes hosszútűrését és példaképé Tegyen azoknak, akik hisznek majd Őbenne az örök életre. S mint Isten szolgája példaképnek ajánlja magát a sok tűrésben és hosszútűrésben (1 Tim 1,16. 2 Kor 6,4.6). És azért imádkozik, hogy a ke­resztyének minden erővel erő­södjenek meg minden állhata­tosságra és hosszútűrésre (Kol 1,11). Mert a béketűrés, hosz- szútűrés, türelem nem egysze­rűen emberi erény, hanem a Szentlélek gyümölcse (Gál 5,22). Az igazi szeretetnek is lé­nyeges ismertetőjele a hosszú­tűrés. A keresztyén ember ak­kor él elhivatásához méltóan, ha türelmes mindenki iránt és hosszútűréssel szeretetben „el­szenvedi”, vagyis elhordozza, segíti, megérti embertársát. (1 Kor 13,4. 1 Tess 5,14. Ef 4,2). Olykor csak olyan kicsiny, de mégsem lényegtelen dologban, hogy türelmesen végig hallgat­ja az ember a másik beszedet és nem szakítja félbe, — aho­gyan ezt Pál is kéri Agrippá- tól (Csel 26,3). Máskor viszont ez a harag legyőzését jelenti, mert a hosszútűrő lecsendesíti a háborgást” (Péld 15,18). A békességés tűrés nemcsak a szeretet ismertető jele, ha­nem a hité is. Azé a győzelmes állhatatosságé, amely a biztos reménységbe torkollik. Aho­gyan Jakab apostol szerint a földműves türelmesen várja az őszi és tavaszi esőt és a föld drága gyümölcsét. Ebben a tü­relemben, valamint a szenve­dések közötti békességes hosz- szútűrésben Istennek előttünk élt gyermekei is példaképeink, akik mind-mind a hűségesen helytállók boldogságára és Is­ten hosszútűrő jóságára emlé­keztetnek bennünket, s állha­tatos hitükkel erősítenek ma is (Zsid 6,11-12. Jak. 5,7-11). Sárkány Tibor H. GOLLWITZER 60 ÉVES A nyugat-berlini Teológiai Főiskola rendszeres teológiai professzora, dr. H. Gollwttzer december 29-én töltötte be 60. életévét Mi magyar evangéli­kusok is szeretettel gondol­tunk ezen a napon Gollwitzer professzorra, kiben már a harmincas években, de külö­nösen is az elmúlt 10 esztendő­ben nemcsak korunk egyik nagy teológusát ismertük meg, hanem azt az embert is, aki éppen teológiai felismerései alapján a nyugatnémet egyhá­zi közélet egyik legnagyobb harcosa. Az iktató szertartás ünnepé­lyes pillanatai után az újonnan beiktatott lelkész Jel 21, 6—7 alapján elmondott beszédében köszöntötte gyülekezetét, majd Görög Tibor espertes köszön­tötte igehirdetéssel a gyüleke­zetei és annak új lelkészét Lk 19, 8—9 alapján. Az istentisztelet után ünnepi közgyűlésen sokan mondtak áldást a kezdődő új munkára. Brada Sándor felügyelő, Ne­mes István presbiter, Tóth- Szőllős Mihály dunaegyházai lelkész, dr. Murányi György kiskőrösi lelkész üdvözölték az új lelkészt, továbbá Szabó Andrásné, Martinkó Jánosné az asszonyok nevében; Tilus Ilona, Brada Ilona, es Zsubori György a gyerekek nevében mondtak köszöntőt A soltvad­kertiek nevében Font János gondnok, a kisbócsaiak nevé­ben pedig Szedvád Pál gond­nok fejezte ki jókívánságait. Az ünnepi díszközgyűlés után a résztvevő vendégek él­vezték a kaskantyúiak vendég­szeretetét, majd rövid idő múl­va az ünneplő sereg PÄHIra indult, hogy ott is résztvevői legyenek az új lelkész fogadá­sának ünnepi aktusán. Mi hazafelé indultunk. Két örvendező gyülekezetben jár­tunk. Egyikben új templom — a másikban új lelkész! Re­ménységünk, hogy az új temp­lom sokszor telik majd meg, az új lelkész pedig sokaknak fog úgy prédikálni, hogy fel­mérjék szolgálatukat a mában és így dicsőítsék Istent! Kosa László MEGHALT A TÓ Tíz éve még szép tiszta tó volt; Ringatta szél, fényiette napsugár. De apránként megtelt iszappal, S lett rothadó, rút, ártalmas mocsár. Evek során nem vettem észre, Mi folyt le itt a fénylő szint alatt. Ma döbbentem meg erre járva: Eltűnt a tó, s helyette szenny maradt igen levert s elgondolkoztatott: Pár év alatt ily szörnyű változás! Hol minden élt, ma már minden halott.. — Lelked tavára, ember, jól vigyázz! Szalay Mihály Gratulálunk Kisapostag! DÍJNYERTES REGÉNY A' négy északi államban — Dániában, Norvégiában, Svéd­országban és Finnországban — az egyik kiadó pályázatot írt ki vallásos, keresztyén regény írására. A pályázatra 164 pá­lyamunka futott be. Ezeket először -országonként bírálták. Mint már megírtuk, a finnek­nél Erkki Karionak, az egyházi sajtótájékoztató iroda vezető­jének Papin rikos (A pap vét­ke) című műve került az élre. Az összes pályamunkák végső döntésénél pedig megosztották az első díjat Kario műve és a norvég Ivar Grimsmon Mar­morberget (Márványhegy) cí­mű regénye között Gratulá­lunk Erkki Karionak, aki járt hazánkban is és igen jó barát­ja egyházunknak. CSALÁDI HÍREK — HÁZASSÁGI évfor­duló. id. Mika János, a köl­esei gyülekezet presbitere és felesége sz. Máté Emma 1968. december 29-én adtak hálát Isten megsegítő kegyelméért házasságkötésük 50-ik évfordu­lója alkalmából. — HALÁLOZÁS, id. Máté Bálint, a kölesei gyülekezet felügyelője 88 esztendős korá­ban elhunyt Közel 60 eszten­dőn keresztül különböző tiszt­ségek hűséges betöltésével szolgálta egyházát Január 16-án temették el a gyülekezet nagy részvéte mellett Lábossá László lelkész szolgálatával „Nékem az élet Krisztus és a mégha las nyereség.” — özv. Fekete Jánosné sz. Kovács Lídia a kiskunhalasi gyülekezet hűséges tagja 90 éves korában január 14-én el­hunyt „Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezésem szavát” — özv. Ganyecz Györgyné, a nagymágócsi gyülekezet volt gondnokának özvegye 1968. de­cember 25-én elhunyt. Temeté­se december 27-én volt Nagy- mág öcsön. — Nagy Sándomé, sz. Pal- lus Emília, a mezőtúri gyüleke­zet tagja, lapunk hűséges olva­sója és terjesztője január 18-án elhunyt. Temetése január 20-án volt Mezőtúron. Személyi változások a magyarországi római katolikus egyház vezetésében A magyarországi romai katolikus egyház felső vezetékében jelentős személyi változások következtek be. A püspöki kar több tagja magas életkora következteben nyugalomba vonult, közöttük a püspöki kar elnöke, dr. Hamvas Endre kalocsai ér­sek. Az így megüresedett, s az eddig üresen álló magas tiszt­ségekbe a pápa —- a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak előzetes hozzájárulása után — érsekeket, megyéspüspökö­ket, c. püspököket és apostoli kormányzókat nevezett ki, akik az Elnöki Tanács elnökénél esküt tettek. A kinevezettek kö­zött az élen két új érsek áll: dr. ljjas József kalocsai érsek és dr. Brezanóczy Pál egri érsek. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az eskütétel alkalmával beszédet mondott, amelyben rámuta­tott arra a megállapodásra, amit államunk es a katolikus püs­pöki kar közel húsz éve kötött. „Az azóta eltelt idő azokat iga­zolta, akik a katolikus egyházban a legkorábban ismerték fel, hogy a hívők érdekei nem ellentétesek szocialista rendünk: céljaival és törekvéseivel.” Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy hazánk nemzetközi tekintélyének erősödése és más tényezők hatására lehetővé vált, hogy a Szentszék kezdeményezésére, hosszú időn át függőben levő kérdéseket részben megoldjanak. „Van mód az együttműködés fenntartására és fejlesztésére, a katolikus egyház hazai és nemzetközi békeszolgálatának jö­vőbeni erőteljesebb kibontakoztatására.” Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a sajtó tájékoztatására sajtóértekezletet tartott, ame­lyen rámutatott arra, hogy államunk a szocializmus építését az ország javát szolgáló szilárd elvi politikával folytatja, s ennek megfelelően alakítja egyházpolitikáját is. E politika eredmé­nyeként az állam és az egyházak között olyan kapcsolat ala­kult ki, amely megfelel szocializmust építő népünk és az egy­házak érdekeinek is. A továbbiakban rámutatott a magyar ál­lam és a Vatikán között folyt közvetlen tárgyalások jelentő­ségére, majd hangsúlyozta, hogy „államunk teljes lelkiismere­ti szabadságot biztosít: jogában van minden állampolgárnak bármilyen választott vallást követni, úgyszintén joga, hogy ne tartozzék egyik felekezethez se. Az állam türelmet tanúsít a vallásos világnézetekkel szemben, az ilyen nézetek intézmé­nyes terjesztéséhez is biztosít lehetőséget”. Prantner József államtitkár a Vatikánnal folytatott tárgya^ lásokról s az ezek nyomán bekövetkezett fenti személyi válto­zásokról tájékoztatást adott a magyar református és evangéli­kus püspököknek és egyházi vezetőknek. Ezen a tájékoztatá­son egyházunk részéről jelen voltak D. Káldy Zoltán és D. dr, Ottlyk Ernő püspökök, dr. Pálfy Miklós professzor, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsa főtitkára, dr. Fekete Zoltán egyházkerületi felügyelő és D. Koren Emil püspökhe­lyettes. örülünk annak, hogy államunk és a magyarországi katolikus egyház között a jó viszony fokozatos javulásával eddig a sze­mélyi rendeződésig eljutottak. Prantner József államtitkár a sajtóértekezleten rámutatott arra is, hogy ennek az eredmény­nek megszületéséhez pozitívan hatottak azok az egyezmények, amelyeket a magyarországi protestáns egyházak, közöttük evangélikus egyházunk is, húsz évvel ezelőtt — s egyben há­rom évvel a katolikus egyházzal megkötött megállapodás előtt — kötöttek. Ezek az egyezmények húsz esztendőn keresztül megteremtették azt a jó légkört, amely az egyházak és az ál­lam között ma is fennáll. A katolikus egyház felső vezetésében beállott helyzet ismer­tetésével több egyházi vezetőtestületben foglalkozott D. Káldy Zoltán püspök, s foglalkozott vele a Pesti Egyházmegye lelké- szi munkaközössége is. Vannak dolgok, melyeket legjobb az óesztendővel együtt eltemetni. Ilyenek az óév bű­nei. Viszont álcád olyasmi is, amit nem szabad mulasztási bűnként az elmúlt év sírjába rekeszteni, mivel az hálátlan­ság Isten iránt, és tapintat­lanság emberek iráni A szilsárkányi templom Szilsárkány és Sopronnéme- ti örömünnepéről van szó, mely oly szép és kedves em­léke az elmúlt évnek, hogy fé­nye és melege átszűrődik az új évbe is. Anya és lánya örö­mének parázsa belefulladt ugyan már részben az óév hamujába, de az akkori püs­pöklátogatás emléke és áldá­sa — hisszük —, utólag is saj­tót érdemel. Egy ilyen öröm­ünnep emléke, mint forró nyá­ri napok melege, megreked az emlékek fájának ágai között Akkor villant fed először a kettőnek egyszerre kijutó rit­ka öröm lángja, mikor a szi­li papiak tágas udvarára meg­érkezett D. dr. Ottlyk Ernő püspök, majd az egyházme­gyei elnökség, és Berta Lajos gyülekezeti felügyelő a szó­szék légkörében is jártas em­ber higgadtságával és bcloses­ségével, meleg szeretettel kö­szöntötte az egyházkerület fő­pásztorát és kíséretét. Ezután már magától terebélyesedett a vendéglátók által kedvea együttlétnek és örömünnep­nek minősített ünnepi alka­lom lángja, mikor a püspök felment a nagy idők emlékeit őrizgető szilsárkáriyi templom szószékére, hogy az emberi együttélés törvényéről és gya­korlati követelményeiről szól­jon az ünnepi gyülekezethez. A két istentisztelet között a papiak gazdagon megterített asztalát ülte körül a vendég­koszorú, mint hajdanában a reformátor wittenbergi ven­dégszerető házában. Az asztali beszélgetésbe itt is újra meg újra belecsendült a mindig de­rűs és mosolygós papné meleg hangja, a papkisasszonyok pe­dig Lutherék gyermekei mód­ján fuvolával, zongorával és tisztán csengő vidám dallal kedveskedtek a papiak vendé­geinek. Sopronnémetiben Varga Sa­mu gondnok köszöntötte a püspököt, aki a zsúfolásig megtelt imateremben Isten szolgáinak gazdagságáról szólt a feszülő figyelemmel hallga­tó gyülekezethez. Közben rég leszállt már a csendes este, amikor a gondnokék meleg otthonában megterített asztal, örvendező és hálás szívek, gazdagon és melegen szétára­dó barátság fogadtak, melynek aranyszálait búcsúszavaiban egybefogta Ferenczy Vilmos, a gyülekezet hűséges pásztora. Weltler Rezső Gyermekszájjal — Édes jó Istenkém, add, hogy derék, jó fiú legyek, de ha ez semmiképpen nem le­hetne, adj édesanyának jő idegeket... Helsingln San ómat Szilsárkány és Sopronnémeti Evangélikus egyházunk Or­szágos Presbitériuma alapos és széles körű előkészítő munka után 1968. december 13-án tar­tott ülésén uj nyugdíj-rend­szert vezetett be egyházunk­ban. Mind egyházunk elnöksé­ge, mind a lelkészek úgy lát­ták, hogy emelni kell nyugdíjas lelkészeink es az özvegy pap­nők nyugdíját, mert az ala­csony nyugdíjösszegek méltató lanok nemcsak a hosszú lelké­sze szolgálat után nyugdíjbar ment lelkészekhez, hanem ál­talában egyházunkhoz is. A magasabb nyugdijakat a Nyug­díjosztály 1972. január 1-től fogja fizetni. Magatói értetődő volt, hogy magasabb nyugdíjat a Nyug­díjosztály csak úgy tud adni, ha gondoskodik megfelelő be­vételről is. Ezért vált szüksé­gessé, hogy a gyülekezetek az eddiginél magasabb nyvgdij- járulékot fizessenek és a lelké­szek nyugdíj járuléka is maga­sabb legyen. Sokan kétségeskedve gondol­tak arra, hogy a gyülekezetek és a lelkészek tudják-e telje­síteni a magasabb nyugdíjjáru­lékot. Most kaptuk a hírt az Orszá­gos Egyház pénztárából, hogy a kis 320 lelkes (!) kisapos- tagi evülekezet nemcsak ne­gyedévre fizette be nyugdíj- : járulékát — úgy, ahogy a rendelkezés szólt —, hanem ki­fizette azt az egész évre’. A rendelkezés megjelenése után 10 nappal az utolsó fillérig a pénztárban volt az egész évre szóló járulék! Gratulálunk Kisapostag! Ez a gyülekezet példát adott a közegyházi fele­lősségre és nyugdíjasaink gondjainak hordozására. Mind­ezt abban az időben tette a kis gyülekezet, miközben lelkészé­nek nagy áldozatokkal új pa­rókiát. épít.. Sokkal jobb anyagi helyzetben levő' gyülekezetek vajon követik-e a kisapostagi példát? De gratulálunk Éltes Gyula kisapostagi lelkésznek is! Ö is befizette 12 hónapra szóló sze­mélyi járulékát, pedig január­ban csak egy hónapra volt kö­telezve. A kisapostagi lelkész pedig nem tartozik a legmaga­sabb fizetésű lelkészeink közé. Három gyermeke is van. Még­is szükségesnek tartotta nyug­díjjárulékának egész évi ren­dezését. Vajon a sokkal na­gyobb fizetésű lelkészek — akik elég nagy számmal van­nak — követik-e a kipaposta- gi lelkész példáját? Vagy még előző évekről is van nyugdíj- járulék-hátrálékuk ? K. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom