Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-11-02 / 44. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM 44. SZÁM 1969. november 3. Ara: 2,— Forint Luther és a munkaerköics Luther társadalometikájának alapja „A keresztyén ember szabadságáról” című iratában kifejtett gondolatokban található. Az Isten ajándékából, a Jézus Krisztusban való hit által Isten gyermekévé vált ember, hálából önként és szabadon cse- lekszi Isten akaratát. Nem a törvény szigora, a büntetéstől való félelem viszi erre, hanem a legnagyobb ajándékot átvett ember szolgála^készsége, öröme és boldogsága cselekedteti vele mindazt a jót, amit végez. Ebből a hálás beállítottságból fakad a keresztyén ember erkölcsi aktivitása. A Jézus Krisztusban való hit az a kulcsfogalom, ahonnan megérthető a keresztyén ember erkölcsi ereje. „Az Isten által megigazított ember oly gazdag a Szentlélek és a megújított szív által, hogy mindazt megcselekszi önként, amit a törvény követel. A hitben minden szabad, önkéntes, jókedvű akaratban megy végbe.” Luther éber szociális felelősségérzése idők folyamán meghalványodott a lutheránizmusban. Németországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában államegyházi formába került a lutheránizmus. Az egyháznak az állammal való szoros kapcsolatából következett az is, hogy államfenntartó és társadalom- fenntartó szerepet kapott a lutheránizrrCus. Pedig közben nagyot fordult a világ. A munka értékelése terén egészen új helyzet alakult ki az évezredes pásztor, föld- mivelő, kisüzemi, kézműves munkák után akkor, amikor a XVIII. század folyamán kezdetlegesen, a XIX. században erőteljesebben, s a XX. században a kor egyik legnagyobb problémáját jelentő módon megváltoztak a munkával kapcsolatos régi keretek. Megjelenik a nagyüzemi gazdálkodás az élet egész területén, az iparban a gyár, a kereskedelemben a nagykereskedelem, a pénzgazdálkodásban a bank és finánctőke új hatalma, a mezőgazdaságban a gépesített nagybirtok. A gyárban megjelenik a gépi munka, ahol az automata szabályozza a gépet, az embert is. A munka tömegmunkává válik, amelynek megvan a maga pontos fegyelme, amelyben érvényesül a munkamegosztás és tervszerűség. A technika szédületesen gyors fejlődése az ipari munka számára soha nem látott kilátásokat mutat. Ebben azonban az egyes ember munkája az individuális munkával szemben kollektív jellegűvé vált, és a munkamenet láncsorának egyik szemét alkotta. A munkát, illetve a termelést társadalmivá tette, anélkül azonban, hogy a termelési eszközöket társadalmi tulajdonba vette volna. Ezt csak a szocializmus gazdasági felépítése tette meg. A munka társadalmi alapjának szocialista jellegű megváltoztatásával az egyházról eltűnt az a nyomás, hogy idegen erdekek kedvéért feláldozza az ige tisztán és igazán való hirdetését, elméleteket gyártson az emberi önzés, kapzsiság és Általában egyik ember munkájának a másik által való kizsákmányolása fedezésére és palástolására. A teológiai etika csak Isten iránti hálával köszöntheti a világi munkaerköics területén bekövetkezett változást, amelyben hazánkban a munkához való viszony a legfontosabb . erkölcsi kategóriává lett, mert noha azelőtt is a munka jelentette a munkás megélhetésének egyedüli forrását, a munkás mégsem rendelkezhetett a munkához való joggal, legéletbevágóbb jogával. Alkotmányunk biztosítja minden egyes állampolgárnak a munkához való jogát. Ebben a helyzetben a munka társadalmi alapja változott meg, a munka az egész társadalomnak, a hazának, az emberiségnek javára való átfogó szolgálati területté vált. A munkához való jog természetesen mindenkinél a munka kötelezettségével is jár. Ezek között a körülmények között az egyén érdekei egybeesnek a társadalom érdekeivel. Az egyes dolgozók jó munkája kedvezően hat ki az egész ország életszínvonalának emelésére. így válik a munka hazafias cselekedetté. így válik a kiemelkedő munka hősiességgé. Ez az az alapvető változás, amit az egyház embereinek világosan kell látniuk ahhoz, hogy korszerűen szólhassanak hozzá a kérdéshez. A reformáció kora óta evangélikus egyházunk tanítása mindig kiemeli Istennek az élet rendes viszonyai között való szolgálatát. A lutheri erkölcsiségnek, ha nem is kizárólagos, de fő megnyilvánulási területe a családi élet és a hivatásszerű munka köre. A családiassággal együtt a hivatáshűség a lutheri erkölcsiségnek egyik legjellemzőbb vonása s elsősorban annak az útján igyekszik betölteni legmesszebbmenő társadalmi, nemzeti és egyetemes emberi feladatait is. Ezért van a keresz- tyénség lutheri típusának bizonyos józan, egészséges, munkaszerető jellege. Az ember csak a közösség javára végzett munkában találhatja meg Isten jó tetszését. A keresztyén ember számára nem lehet meddő kérdés az élet értelme és célja. Ez a kegyelemből, hit által megigazult ember számára a felebarátok összességének, a hazának és az emberiségnek a javára kifejezett, cselekvő, keresztyén életben található meg. Mindaz, amit Luther, a XVI. század bibliaolvasó embere Isten igéjéből merített, ma is érvényes igazság, ha azóta régen el is tűnt a feudális társadalom háttere. Ma is időszerű az, apiit Luther a felebarát szolgálatáról írt, mert az embertársakat a hivatásban, a becsülettel végzett munkával szolgálhatjuk leghatásosabban, legeredményesebben. Természetesen a személyes felebaráti szolgálat érvénye mindig megmarad, de az mégis kiegészül az átfogó, az egész ország és az egész emberiség haladását szolgáló, szélesebb ölélésű feladattal. Így ér el Luther útmutatása a jelenig. D. dr. Ottlyk Ernő Az Európai Egyházak Konferenciája október végén Angliában tartott elnökségi ülésén részt vett D. dr. Ottlyk Ernő püspök, aki az Európai Egyházak Konferenciája héttagú elnökségének a tagja. Az új szlovákiai evangélikus püspöknek Rudolf Kostial volt esperesnek, a D. Ján Chabada egyetemes püspök által október 26-án Stará Turánban történt felszentelésén egyházunkat D. dr. Ottlyk Ernő püspök képviselte. Jubilál a budavári gyülekezet Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1844. október 20-án iktatták be tisztébe a pesti anyagyülekezettől akkor önállósuló budai egyházközség első lelkipásztorát, Bauhofer Györgyöt. Ebből az alkalomból nagyszabású, egyhetes ünnepségsorozatot tartott a budavári evangéli- kusság. Szeretnénk, ha népes olvasótáborunk is megismerkedne ennek az ünnepi hétnek az eseményeivel. Elsőnek a budai egyházmegye espereséhez, Vó- rady Lajoshoz fordulunk kérdéseinkkel. — Mi volt a budavári gyülekezet vezetőségének elképzelése a jubileummal kapcsolatban? — Elsődleges célunk az volt, hogy a gyülekezet tagjait hálaadásra serkentsük. Hiszen alig van Európának még egy fővárosa, amelynek -evangéli- kussága annyi szenvedésen és megpróbáltatáson ment volna keresztül a reformáció óta, mint a budai. Bőségesen van tehát okunk ma a hálaadásra. — Közelebbről milyen ünnepi programot készített a gyülekezet? — A hálaadás hetének ünnepségsorozatát október 12-én az egykori pesti anyagyülekezet képviseletében — a külföldi útja miatt akadályozott D. Káldy Zoltán püspök helyett — dr. Kékén András igehirdetése nyitotta meg, majd október 19-én az általam tartott ünnepi istentisztelet és dísz- közgyűlés zárta be. Közben minden este más-más igehirdető prédikált és az évtizedek során Budavárból kivált önálló gyülekezetek képviselői mondották el köszöntésüket. — Es az egyház története? — Természetesen az arra való visszaemlékezés képezte az ünnepi estek gerincét. Ennek szolgálatát dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár látta el. Ezenkívül igen színvonalas egyházzenei műsorról is gondoskodtunk. Ezután a Teológiai Akadémia egyháztörténész profesz- szorát keressük fel és kérjük meg a részletesebb tájékoztatásra. — Professzor úr a budai evangélikusság múltját régóta kutatja. — Valóban régóta foglalkozom a gyülekezet történetével. Már mini-teológiai.hr,ligeté fokozott érdeklődéssel fordultam a Vár felé. Mária Dorottya ná- dorné és Bauhofer György első budai lelkész szolgálata korszakkezdést jelent magyar egyházunk újkori történetében. Mint pápai káplán új ösztönzést kaptam néhai Pongrácz József református teológiai professzortól, aki mint a híres pápai egyházkerületi könyvtár vezetője, új adatokra is felhívSzimonidesz Lajosi HALOTTI BESZÉD A koporsón, a ravatalon tenger virág és sok-sok koszorú, Akinek hozták, fekszik hallgatagon, arcára kin fagyott s homlokán ború. Rózsátok illatát ő már nem érzi, harmat gyöngyeikbe sem gyönyörködik, többé tövisük kezét sem vérzi —, nyugalma felett a halál őrködik. Mért nem jöttetek, mikor egyedül volt? Sirtatok vön vele, mikor szive fájt? Mért nem tudtátok ezt a sok virágot útjára hintni, mig veletek járt?! Akkor örült volna!... Most porladó szivén örömet se keltve hervad a virág... Ha kit szeretsz, szeresd mig él hiven, akkor lesz szebb és boldogabb e világ!... Szimonidesz La.ios november 1-én lenne 85 éves. A haladó gondolkodásáért sokat szenvedett lelkész, egyházi író, történetkutató, később tábori püspök, költőként kevéssé volt ismert. Reá emlékezve közöljük fenti versét. ' E héten... ta a figyelmemet és kezembe adta a skót zsidómisszionáriu- sok egykori naplóit pest-budai élményeikről. — Honnan jött közénk Mária Dorottya nádorné? — Württembergből. Bengel, Oetinger, Hofacker hatása ki is mutatható erős bibliciz- musán.- ....— fo-Jáb hiUottah ■ zá nkban? — „Az ország papja”, Székács József és a református Török Pál, akik a Bach-kor- szak után püspökök • lettek. Székácsnak a nádorné szavaival „oroszlánrésze” volt az önállósodásban és abban, hogy első templomuk a Várban épült fel. Legkedvesebb lelki- pásztora Bauhof er György volt, akit a harmincas évek pozsonyi országgyűlései alkalmával még mint fiatal somor- jai lelkészt szemelt ki erre a tisztre. Be is váltotta a hozzá fűzött reményeket és csaknem két évtizedig szolgált az általa épített első budai evangélikus templomban. — Ez a Bécsikapu téri templom? — Nem. Az eredeti, empire stílusban épült templom a Szent György téren állt, a Vár közepén. Felszentelésén, 1847- ben jelen volt Kossuth és Széchenyi is. Ezt a templomot azonban a Honvédelmi Minisztérium építése során 1895-ben lebontották és helyébe a mai templom telkét adták. Ezen épült fel ugyanabban az évben Kallina Mór neobarokk külsejű temploma. — A budai evangélikus- ság tehát 125 éves múltra tekinthet vissza? — Nem, annál sokkal többre. Kereken 450 éve Grynaeus Simon, a híres budai profesz- szor, Melanchton iskolatársa, már a reformáció szellemében kezdett itt tanítani. A mohács» vész előtt Cordatus Konrád, Luther jó barátja, majd a 16*. század harmincas éveiben Dévai Mátyás már magasra emelték a reformáció zászlaját Buda várában. A 150 éves török uralom, majd a Habsburgok vallási türelmetlensége azonban 3 évszázadon át lehetetlenné tette a gyülekezet működését. Erről az előadássorozat kezdetén külön is szóltam a nagy érdeklődéssel figyelő gyülekezetnek. — Kik szolgáltak még név szerint a hálaadás hete alkalmával? ■— Az igehirdetők D. dr. Ottlyk Ernő püspökkel az élen a gyülekezet lelkészei voltak, valamint dr. Joó Sándor pasaréti református lelkipásztor és dr. Groó Gyula, a Teológiai Akadémia dékánja. — Kik köszöntötték £ gyülekezetei? — írásban többek között í>„ Káldy Zoltán püspök, aki afrikai útja miatt nem tehetett eleget a meghívásnak. Mindjárt első este személyesen adta át a Gustav-Adolf-Werke köszöntését Eberhard Schröder főtitkár Lipcséből. A következő estéken Fülöp Dezső az < éhnrfni, dr. Joó Sándor a pasaréti, Csengődy László a buda- hegyvidéki, dr. Groó Gyula a Teológiai Akadémia, Bencze Imre pedig a kelenföldi gyülekezet köszöntését tolmácsolta. — Szeretnénk néhány szót hallani az ünnepi hét egyházzenei műsoráról. — Szerepelt a kelenföldi és budavári egyesített énekkar Sulyok Imre és Csorba István vezényletével, s a budavári énekkar a záró estén külön zenés áhítatot is tartott; Nagy élményt nyújtott még a gyülekezetnek Peskó György, Sulyok Imre és Trajüer Gábor orgonajátéka, valamint a Fa- sang-trió nagyszerű orgonafuvola és fagott játéka. — Mivel zárult a hálaadás hete? — Ünnepi inten tisztelettel és közgyűléssel. Ezen a gyülekezet — amelyet Zimmermann Aladár egyházmegyei felügyelő köszöntött — Ünnepélyes Nyilatkozatot fogadott el. Ez többek között arról tesz bizonyságot, hogy a gyülekezet „Isten igéjének engedelmes- kedve Isten országa tagjaként és a magyar nép részeként is építeni akarja diakóniájával mind a lelki, mind a földi országot”. Utána úrvacsora^ osztás volt a presbitérium tagjainak részvételével. — És végül: még egy nagy okunk van a hálaadásra. A jubileum alkalmával 150 000 forint értékben renováltattuk gyülekezeti házunkat! BibHavasarnap Régi egyházi szokás és rendelkezés, hogy a reformáció ünnepét követő vasárnapon bibliavasárnapot tartunk, s a Biblia terjesztésére áldozunk. Méltó, hogy éppen reformáció ünnepe után, amikor az egyháznak Isten igéje által történt megújulására emlékeztünk, áldozzunk is arra, hogy minél többekhez eljusson a nyomtatott ige. Ezen a vasárnapon istentiszteleteink offertóriumát erre a célra adjuk. Az elmúlt évben az így befolyt összegből szerte az országban a szórványban élő konfirmandusok között osztott szét sok száz Bibliát a két egyház- kerület. IMÁDKOZZUNK Űr Isten, mennyei Atyánk! Szent Fiad által megnyitottad az apostolok szívét az Írás megértésére. Világosítsd meg a mi értelmünket is Szentlelkeddel, hogy megértsük szent igédet, és megértvén, higgyünk benne, hogy szent Fiaddal új életben járjunk és ez élet után feltámadjunk az örök boldogságra, az Űr Jézus Krisztus által. Amen, LUTHER-KUTATÖ KONFERENCIA 1971-BEN A negyedik nemzetközi Lu- ther-kutató Konferenciát 1971. augusztus 22—27. napjain az észak-amerikai St. Louis városában tartják meg. A konferenciának több mint 100 tagja lesz. A konferencia témái ezek lesznek: „Luther és az újkor kezdete”, mint főtéma és alté- mákként: „Társadalmi változások és reformáció”, „Renaissance és reformáció”, „A lelkiismeret és tekintély Luthernál”. A konferencia időpontjának megválasztása összefügg azzal, hogy Luther 450 évvel ezelőtt (1521) védte meg a wormsi birodalmi gyűlésen re- formátori iratait és az ott tanúsított magatartása miatt helyezték birodalmi átok alá. Az előkészítő bizottság elnö4 ke Jaroslav Pelikan newhave- ni (USA) teológiai professzor, helyettese pedig B. Lohse hamburgi egyháztörténész. AZ ÉSZT EVANGÉLIKUS EGYHÄZ Tooming érsek személyi használatára a finn evangélikus egyháztól autót kapott ajándékba, amit az elmúlt nyáron: vettek át Tallinnban.