Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-09-28 / 39. szám

I „Egyet kérek az Űrtói.. ” — A rádi gyülekezet örömünnepén — Az augusztusi „őszben” ki- esit drukkolva készültünk a vasárnapi szolgálatra, de au­gusztus 31-én az időjárás is pártfogásba vette az örvende- zőket, mert ismét 'visszatért a nyár Ragyogóan szép időben indulhattunk tehát Rádra, Vác leánygyülekezetébe, ahová 4 év leforgása alatt már másod­ízben hívta meg a gyülekezet D. Káldy Zoltán püspököt és feleségét, hogy a templomépí­tő, renováló munkájuk egy- egy jelentős állomásánál együtt adhasson hálát és együtt örülhessen az egyház- kerület püspökével a gyüleke­zet NGELIKUS FOLDRADZ Ahol Mohamed a „próféta 99 Tizenegy ország fekszik azon a területen, amely a történe­lem során gyakran egy biro­dalmat alkotott. Ez az a terü­let amely majd minden hó­dító álmában kísértett Nagy Sándoron és a bizánci császá­rokon keresztül Mohamedig és az ő szellemi hagyatékát elsa­játító szultánokig. Ősi kultú­rája, változatos történelme ro­mantikus képzeteket támasz­tanak bennünk, pedig akkor is vérrel írták a történelmet, aki­kor is szenvedtek az elnyo­mottak és jól éltek az elnyo­mók, mint ma. Európai szellemi életünk át, meg át van itatva azzal a kultúrával, amelyet ez a világ szült. Mezopotámia gazdagon öntözött földje ringatta egy­kor a nagy babiloni és asszír uralkodók, csillagászok, tudó­sok bölcsőit. Költőket, írókat ihlet meg a letűnt világ és mi ábrándozva gondolunk a nagy Hammurápira, vagy idézünk fel egy lenyűgöző világot Bá­bel, Ninive, Ür, Uruk városok romjaiban. De itt lett teljessé Hellasz szépsége is. Trója el­este után a gyarmattá tett Kisázsia Peloponézosz és Athén csodáival vetekedett Palmir, Efezosz márványoszlo­pai a Nagy Sándor utáni di­csőségről beszélnek. És itt ta­lálkozunk a Szentírás földrajzi helyeivel, kezdve a Bábel tor­nyával és folytatva a Taurus fölé emelkedő Ararat hegyé­vel, ahol Noé bárkája meg­akadt, vagy a honáért küzdő Izráel dicsőséges és gyászos ál­lomásaival és Jézus születési helyével, meg ahol járt és ineghalt. De egész Kisázsia is­merős az apostolok, különösen Pál térítői útjai révén. A kü­lönböző kultúrák ezen a vidé­ken úgy tekeredtek egymásra szorosan, mint a hagyma héja. Hat évszázaddal a keresz- tyénség születése után új áramlat termékenyítiH meg e vidéket Mohameddel új kul­túra kezdődik és újabb kul­tuszhelyekkel gazdagodik ez a terület. Mekka, a Kába kővel és Medina, ahová a próféta menekült. Majd a VIII—IX. század körül, amikor az isz­lám súlypontja keletebbre to­lódik, Bagdad kápráztatja sze­münket az „Ezeregy éjszaka” sötétségében. E sort a végte­lenségig lehetne folytatni. A számtalan, egymással he­ves küzdelemben álló vallásos kultuszok közül három nagy történeti vallás bölcsője rin­gott itt. Az egyik a zsidó val­lásból született keresztyén, a másik a perzsa, a harmadik az iszlám, amely uralkodó vallás­sá lett ezen a területen. Ki tudja, hogyan alakul a Kis- ázsiától Pakisztánig húzódó 11 ország sorsa, ha Mohamed próféta nem jelenik meg a VII. században és nem tűzi ki célul, hogy „Allah neve előtt térdet hajtson és hódoljon az egész világ”. Harcos célkitű­zés volt ez, s e program min­denkor . nagy vállalkozásokra tette képessé a próféta gyer­mekeit. Kezdetben csak az arab félsziget beduinjai retteg- tették a környező népeket, majd a szerencsés véletlenek egész sora játszott közre ab­ban, hogy a mohamedán im­perium lerakhatta alapjait. Karun al Rasid ízelítőt adott abból, hogy az arab Kelet mit tud nyújtani a világnak. Majd amikor hullámvölgybe került a birodalom, az enervált ta­gokba friss vért a szeldzsuk törökök hoztak. A Kaukázus hágóin keresztül jönnek a XI. század eleién és feltartóztat­hatatlanul lepik el a roppant területet. A győztesek első dolga volt felvenni a legyőzői­tek hitét és magukévá tenni Mohamed szellemi hagyaté­kát. Ezzel, valamint hátbor­zongató vakmerőségükkel és fanatizmusukkal akkora biro­dalmat hoznak létre évszáza­dokra, hogy az párját ritkít­ja. A törökök agressziója idézte elő a hosszan tartó ke­resztes háborúkat, s hódításuk következtében szenvedtünk mi is 150 éven keresztül. Birodalmuk azonban ki- sebb-nagyobb változással majdnem az első világháború­ig fennállt, és csak a múlt szá­zadban merték a „beteg, öreg ember” örökségét az európai kolonialisták szétosztani ma­guk között. Eközben virágzó keresztyén egyházak estek ál­dozatul a mohamedán fanatiz­musnak. Szinte teljesen elve­szett a nyugatszír jakobita, a nestoriánus és örmény egyház. És akik nem hódoltak be Ál­latinak, kegyetlen vérfürdők áldozatai lettek. Nagy szám­ban vándoroltak azután ki az üldözöttek. így találunk sokat közülük Amerikában, de Er­délyben is. (örményeket!) És ha eddig arról szólhat­tunk, hogy a romok és emlé­kek fényűző életről tanúskod­nak, akkor annál megdöbben­tőbb az elmaradottság, sze­génység és hanyatlás, amely jellemző „mohamedán Ázsiá­ra”. Igaz, nem vehetjük egy kalap alá e terület társadal­mát. Mert bizonyos rétegek fényűzése ma is elképesztő. A kuwaiti sejk, vagy egy-egy császár a kőolaj-koncessziók és kutak bérbeadásából kép­zeletet meghaladó módon él, de mellettük a milliók éhez­nek, nem tudnak írni, olvas­ni, keleti betegségek tizedelik őket, lakásuk nincsen, egyszó­val fantasztikus nyomorban él­nek. Mezopotámia — Irak — valamikor csodálatosan gaz­dag földje ma zömében siva­tag s a feudális félnomád tör­zsek is csupán a 17 százalékát művelik a művelhető terület­nek. A régi, gazdag Perzsia — Irán — gyengén fejlett mező- gazdasági állam stb. Pedig e sivatagok aranyat érnek. Bár­hol nyomják meg, olaj bugyog belőle. Mégis iszonyatos e vi­déken a nyomor a társadalmi elosztás következtében. Az arab államok közé éke­lődik be Izráel. A nagyhatal­mak 1948-ban garantálják ön­állóságát. E két és fél milliós állam nyugati szövetségben, merőben más kultúrájával, vallásával rendkívül feszült politikai góca a Közel-Kelet­nek, s agresszív háborújával tűzfészekké lett. Törökország, Szíria, Izráel, Jordánia, Szaúd-Arábia, Irak, Irán, Kuwait, Jemen, Afga­nisztán és Pakisztán területén — minden bizonnyal az évez­redes mohamedán elnyomás miatt — igen gyér a keresz­tyének száma. Ennek megfe­lelően az evangélikusoké még alacsonyabb. Izráelben 18 (!), Jordániában 1476, Pakisztán­ban két egyházi szervezetben 2200, összesen tehát 11 ország­ban 3694 lélek. Hogy mikép­pen élhetnek ilyen roppant diasporában, azt el tudjuk képzelni, hiszen a felsorolt ál­lamok lakóinak száma 172 millió. Mohamedán Ázsiának ne­veztük ezt a területet. Itt az iszlám az uralkodó vallás. De tudnunk kell azt, hogy az isz­lám nem rekedt meg ezen a területen, mert nagy tömegek­ben élnek mohamedán vallá- súak Ázsia egyéb országaiban is. Pl. Indonéziában, valamint Afrikában, mint arról már szóltunk. Dr. Uédey Pál Utunk Vácon át vezetett Rádra, ahol rövid időre Ba- chát István lelkészék testvéri szeretetét élvezhettük, majd együtt folytattunk utunkat Rádra. Néhány perc maradt még a készülődésre, majd nyolc lutherkabátos lelkész kí­séretében indult el a püspök a szolgálatra. A templomkapunál az érke­ző püspököt és feleségét Já­nosi Dániel, a rádi gyülekezet felügyelője köszöntötte meg­hatott szavakkal. Az ünnepi istentiszteleten — ahol ez alkalommal kicsinek bizonyult a templom — D. Káldy Zoltán püspök a 27. Zsoltár 4—5. versei alapján hirdette az igét. Igehirdetése elején méltatta azt a templom- szeretetet, amely lehetővé tet­te ennek a hatalmas áldozatot követelő renoválási munkának elvégzését. Ez a templomszere­Az ünnepi istentisztelethez közgyűlés kapcsolódott, mely­nek a megnyitásakor Detre László esperes köszöntötte a püspököt a gyülekezet és az egyházmegye nevében. Érdeklődve hallgattuk Ba- chát István lelkész beszámo­lóját, aki az 58 éves templom történetét, majd a mostani re­noválás eseményeit ismertet­te. A templom, amely Rád leg­magasabb pontján épült, sok vihart állt már ki. Természeti csapások, háborús sérülések, amelyek szükségessé tették 1985-ben, hogy az alapokat kicseréljék, és a mostani kül­ső és belső renoválási munká­latokat. A kicsi, mintegy 300 lelkes gyülekezet közel 200 000 forintot költött erre a mun­kára, amihez még nagyon sok társadalmi munka is kapcso­lódik. A beszámoló azonban nemcsak hálaadás és köszönet D. Káldy Zoltán püspök Beire I.ászló esperessel és Bachát István lelkésszel tét arról is tanúskodik, hogy a gyülekezet szereti Istent. De ez a szeretet akkor lesz való­ban életté és állandó erőfor­rássá, ha nemcsak a templom­ra korlátozódik. A zsoltáros arról tesz bizonyságot, hogy egész életében az Ür házában, a templomban akar élni. Mit jelent ez a mai ember számá­ra? Az a keresztyén ember célja, hogy egész életében „templomban legyen”, vagyis egész élete Istennel való sze­mélyes közösségben teljen el. Tehát a családban, a munka­helyen, a társadalomban, az egyházban úgy éljünk, mint a templomban, vagyis Istent szolgáljuk, ami a szeretet cse­lekedeteinek naponkénti gya­korlását jelenti. „Járjatok ide tehát úgy, hogy amikor el­mentek akkor is templomban legyetek!” — mondotta befe­jezésül a püspök. volt, hanem egyúttal figyel­meztető is, hogy nem lehet ön­célú egy ilyen renoválási mun­ka. „Ha valóban a hála háza, az imádság háza, a béke háza és a szeretet háza lesz e meg­újított templom, akkor lesz kedves Isten előtt a templom és a templomban élő gyüleke­zet.” Ezután a jelenlevő lelkészek és a váci gyülekezet másodfel­ügyelője köszöntötték az ün­neplő gyülekezetei. Azzal a jó érzéssel és hála­adással vettünk búcsút a rádi gyülekezettől, hogy olyan em­berektől búcsúzunk, akik sze- retetébe nemcsak a templo­muk, nemcsak a gyülekezetük, hanem ezen túlmenően min­den felebarát beletartozik. Isten adjon nagyon sok ilyen élő és komolyan dolgozó gyü­lekezetét egyházunknak és né­pünknek. ?fj. Kendeh György Almunk valóra vált Kicsi szigetközi falu, egye­düli emeletes ház, udvarán eternitcső, téglarakás, vízveze­tékcsövek, csapok és még ki tudja, mi minden, ami szük­séges ahhoz — hogy egy ál­mot valóra váltsunk —, hogy egy épületet a mai időknek megfelelően korszerűvé te­gyünk. Még a harmincas években épült ez az emeletes épület. Akkor árva gyermekeknek ott­hont nyújtó épület volt. Bel­ső kényelmek, mint vízveze­ték, világítás, ismeretlen fo­galom volt. Az idők múlásá­val almok születtek, amelyek megvalósításra vártak. A negyvenes évek elején, amikor az árvákat öregek váltották fel, ezek a hiányosságok még feltűnőbbek lettek. A vasi egyházmegye diakó- niai előadója figyelt fel reánk legelőbb, aki az akkori sajtó­ban „Egy vödör vizet Bőrös­nek” címmel ismertetőt írt. Erre az ország legtávolabbi községeiből is kaptunk adomá­nyokat. így vált lehetővé, hogy első álmunk valóra vál­jék: rövid időn belül a falból kiálló vízcsapból bőven folyt a friss kútvíz. Sőt, ebben az időben a vízvezeték-szerelés mellett elkészült az épület tö­kéletes világítása is, gondozot- taink örömére. Sajnos, mai szemmel újabb hiányosságokat kellett észre­vennünk. A konyhában hiány­zott egy mosogató, a fürdőszo­bában a meleg vizet a jó öreg fafűtéses katlan szolgáltatta csupán. Gondozottaink hiá­nyoltak az épületben egy olyan helyiséget, ahol nappal fogla­latoskodhattak volna, ahol Vilma néni, az egykori mese írónő, elmesélhette volna ti zenkét társának élete gazda; élményeit. .A hiányosságok felismerésé ben segítségünkre volt az Or szágos Diaköniai Osztály ügy vivő-lelkésze, aki megfelel anyagi biztatással is elindító ja volt a most elvégzett mun kának. Most már örömmel jelent hetjük, hogy börcsi kis Szere tetotthonunk modern fürdő szobával rendelkezik, amely ben állandó hideg-meleg víz ről egy 200 literes villanyboy ler gondoskodik, kicseréltük ; már kiszolgált kétlépcsős szi vattyút háromlépcsősre, amel; emberi beavatkozás nélkül lát ja el automatájával a vízszol gáltatást. Egyéb mellékhelyi séget is felszereltünk az épü letben. A konyha hideg-melej vizes mosogatót kapott. Átmá zoltattuk az épület ablakait, ! szobákat linóleummal padlóz tűk, hogy a takarítás és tisz tántartás könnyebb legyen. Igyekeztünk minden hiá nyosságot pótolni, hogy gon dozottaink életét kellemeseb bé tegyük. S ami a gondozot tak részéről talán a legna­gyobb tetszést váltotta ki, a: emeleti előteret ajtóval lezár­tuk és kandallót is állítottunl be. Ezzel alkalmassá tettül nappali foglalkoztatásra, áhí­tatok tartására, tv-nézésre, be­szélgetésre. így váltak újabb álmaink valóra. Isten kegyelméből jutottunk el eddig. Örül a szívünk, hogy kereken 35 000 forintos költ­séggel eltüntettük az épület­nek minden hiányosságát. Bors > Hmm Espereseinké a szó Beszélgetés dr. Selmeezi Járással a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperesével Szerkesztőségünk egyházunk minden esperesével riportot tervez készíteni, Az első ilyen riport beszélgetésünkből születik meg. Mindenekelőtt arra kérem, mutassa be olvasóinknak egy­házmegyéjét. Egyházmegyénk két közigazgatási megye területére, Fejér és Komárom megyére terjed ki. E terület 630 ezer lakosa közül mindössze 15 ezer evangélikus. Az evangélikus hívek 21 anya­gyülekezetben, 8 leány-, illetve társgyülekezetben és 150 szór- ványgyülekezetben élnek. 28 templomban, 4 imaházban, vala­mint a szórványokban református templomokban és iskola­termekben hallgatják vasárnapról vasárnapra Isten igéjét. Az igehirdetés szolgálatát 22 lelkész végzi. Csak egy gyülekezet­ben, Tatabányán működik 2 lelkész. Gyülekezeteink közül csak a bakonycsernyeiben (2300) és a tatabányaiban (1100) él ezernél több evangélikus, a többi gyülekezet lélekszámú 500— 800 közölt váltakozik. 500-nál kevesebb lélekszáma csak 4 gyülekezetne^ a gyúróinak, a komárominak, a szendinek és a tatainak van. Egyházmegyéjében milyen jellegű gyülekezetek vannak? Mivel egyházmegyénk területe Budapest, valamint a nagy ipar- és bányatelepek (Tatabánya, Oroszlány, Dorog, Almás­füzitő, Székesfehérvár, Dunaújváros stb.) vonzókörébe esik, ez a tény gyülekezeteink jellegét is meghatározza. Vannak kimon­dottan ipari jellegű gyülekezeteink (Tatabánya, Oroszlány, Dorog), de a legtöbb falusi gyülekezetünk tagjai közül is sokan dolgoznak Budapesten, vagy a közeli ipar- és bányatelepeken. Mindössze egy gyülekezet, Lajoskomárom területéről nem tud­nak naponta bejárni, azért ebből a gyülekezetből igen nagy­mértékű az elvándorlás. Miben látja az evangéliumnak azt az üzenetét, amit a mai modern ember is meg tud érteni? Elsősorban abban, hogy az evangélium — Istennek Jézus Krisztusban hozzánk lehajtó szeretete — felelősségre indít ben­nünket az emberiség minden jó ügyéért, elöbbrehaladásáért. E nélkül a felelősség nélkül nem képzelhető sem a családok, sem népünk, sem az egész emberiség jövője. Isten szeretete, az evangélium segít eljutni arra a magatartásra, hogy jövőn­ket, egyéni boldogságunkat együtt lássuk az egész emberiség jövőjével, boldogságával. Az előbb említett gyülekezetek népe hogyan segíti népünk minden jó ügyét? Gyülekezeteink tagjai, presbitereink részt vesznek és igen sok esetben példát mutatnak a termelőmunkában, s amikor egy-egy konkrét ügy megoldását (törpe vízmű, csatorna, járda­építés stb.) társadalmi összefogással kell segíteni, akkor híveink legtöbbször a lelkészek vezetésével az elsők között vannak. Vannak-e az egyházmegyében műemlék vagy műemlék- jellegű templomok? Műemléktemplomunk nincs, de műemlékjellegü temploma 5 gyülekezetnek, van. Ezek majdnem kivétel nélkül a. Türelmi Rendelet után épültek barokk stílusban. Közülük legjellegze­tesebb a hántai templom, amely 1802-ben épült az ún „bakonyi mestergerendás, famennyezetes” stílusban, s e stílusnak igen ritka képviselője. Teljes tatarozása éppen most van folya­matban. Vannak-e egyházmegyéjének különleges tervei vagy prob­lémái? Egyházmegyénkben az elmúlt két évben két új lelkészlakás épült: Oroszlányon és Szendén, s a következő öt évben Bakony- csernye és Bököd készül egészségtelen, nedves parókiájának lebontására és újraépítésére. A Lutheránus Világszövetségtől nemrég kapott szolgálati gépkocsi segítségével szeretném ez évben minden gyülekezetünket meglátogatni, s a gyülekezetek vezetőivel a gyülekezetek jelen helyzetéről és jövőjéről elbe­szélgetni. Ügy látom, hogy híveink felelősségérzetének és áldo­zatkészségének növelésére van most a leginkább szükség. A lelkészek közül hányán vannak 60 év felett és 30 év alatt? Lelkészeink közül kettő töltötte be a 60. évet, de még mind­ketten frissen, fiatalosan végzik szolgálatukat. 30 évesnél fiata­labb lelkészünk nincsen. A lelkészek átlagos életkora 48,7 ét/. Az egyházmegyei lelkész! munkaülést általában évenként hányszor hívják össze, és mivel foglalkoznak? Lelkészt munkaközösségi ülést évenként 9—10 alkalommal tartunk, rendszerint Budapesten. Évenként két alkalommal az egyházmegye valamelyik gyülekezetében tartunk kétnapos ülést, amikor a gyülekezetben is szolgálunk. A kötelező témák, megbeszélése mellett közösen készülünk az igehirdetésre, s megbeszéljük a gyülekezeti szolgálat főbb kérdéseit. Legköze­lebb például az elmúlt évi lelkészi jelentéseket értékeljük ki, s ennek fényében beszéljük meg a következő munkaév gyüle­kezeti munkatervét. Lelkészeink — elosztás szerint — figye­lemmel kísérik az összes folyóiratokat, s időnként beszámol­nak, s kiemelik azokat az írásokat, amelyek segítségül lehetnek szolgálatunkban. Évenként egy ülést arra használunk, hogy meglátogatjuk valamelyik központi intézményünket, a Teoló­giai Akadémiát vagy egy szeretetintézményt. Sokat hallottunk esperes úr tudományos munkájáról. Kérem életéről, munkájáról is mondjon valamit. A szláv nyelvű folyóiratok tükrében figyelemmel kísérem a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária egy­házainak életét, s tapasztalataimat, mint a Külügyi Bizottság tagja, egyházunk külügyi munkájában hasznosítom. Emellett a Lutheránus Világszövetség magyar tanulmányi bizottságának tagjaként most azzal a problémával foglalkozom, hogyan tölt­heti be egyházunk hűségesen küldetését anélkül, hogy az ön­megtartás kísértésébe esnék. Végül, de nem utolsósorban az esperest és tudományos munka mellett itt van a tatabányai gyülekezet egyik részének pásztorolása, ami szintén nem könnyű feladat. 21 éve próbálom több-kevesebb sikerrel ezt a nem könnyű szolgálatot ellátni. S ha még ezen felül marad egy kis szabad időm, feleségemmel, s 16 éves fiammal Szívesen kirándulok a Tatabányát körülvevő vadregényes tájakra. FUlöp Dezső Felvétel kántori tanfolyamra 1969. november 17-től 1970. március 27-ig az Országos Kántorképesítő Bizottság Foton négyhónapos kántori tanfolyamot tart teljesen kezdők, haladók és kántorok továbbképzésére. A tanfolyam bennlakásos. Részvételi díj havonként 500,— forint, amelyben .benne van a teljes ellátás, lakás és a tandíj. Azok számára, akik nem tudnak négy hónapon keresztül részt venni mint bennlakók, lehetővé tesszük, hogy a tanfo­lyam elején, közepén és végén 2—2 hetet töltsenek a tanfo­lyamon. Ez időre az ellátási díj felét fizetik. A közelben la­kók is bejárhatnak, ezek havi 120,— forint tandíjat fizetnek és az-élelmezést esetenként és naponként térítik. Jelentkezési határidő: október 15. Jelentkezési cím: Országos Kántorképesítő Bizott­ság, Budapest, VIII.. Puskin u. 12. A kérvényhez mellékelni kell: lelkészi ajánlást, orvosi bizonyítványt, rövid életrajzot. A felvételről részletes értesítést küldünk. ORSZÁGOS KÁNTOKKÉPESÍTÖ BIZOTTSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom