Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-07-20 / 29. szám

, KÜLFÖLDI HÍREK A Német Demokratikus Köztársaságban a Wiehern- Plakettot D. dr. Krummacher püspök nyújtotta át dr. Max Patrunky orvosnak, aki évti­zedeken keresztül szolgált egyházi szeretetintézmények- ben. A Keletafrikai Bibliatársu- !at, amelynek székhelye Nai­robi (Kenya) és amelyet euró­pai egyházak erőteljesen támo­gatnak, 1968. évben szuahéli nyelven 1,34 millió Bibliát, Üj- testamentumot és evangéliu­mokat terjesztett. A kiadott bibliai szövege azon a területen a római katolikus egyház is hivatalosnak ismerte el. A düsseldorfi (NSZK) Ta­más-gyülekezetben néhány kérdésben közvéleménykuta­tást végeztek. Arra a kérdésre, hogy a gyülekezet tagjai kí­vánnak-e jazzmuzsikát az is­tentiszteleteken, 56 százalék tagadóan válaszolt. A Mi­atyánk együttes imádkozását 94 százalék kívánta. Az isten­tiszteletek új formái mellett 69 százalék szavazott. Az NSZK-ban ebben az év­ben Jubilate vasárnapján tar­tották a „közlekedés nap”-ját. DietzfeVoinger evangélikus püspök és Doepfner római ka­tolikus bíboros közös levelet intéztek a gyülekezetekhez és a lelkészek prédikációban ki­tértek a közlekedés kérdéseire. Az egyházi újságok cikkekben foglalták össze a baleseti sta­tisztikákat. A Holt-tenger melyen, mint­egy 17 kilométerre Qumrán romjaitól izraeli archeológusok egy Jézus korabeli város nyo­mait találták meg, amely a fel- tételezés szerint az esszénusok központja lehetett De alatta, még mélyebben is fekszik egy város, amelyről az a vélemény, hogy azonos a Józsua könyvé­ben említett Só-várossal. A hamburgi (NSZK) egyház­tanács azon az új törvényen dolgozik, amely szerint a lel­készeket csak bizonyos időre választanák meg a gyülekeze­tek, amelynek lejárta után mindig új választás következ­nék. Ezzel a kérdéssel Párizs római katolikus érseke is fog­lalkozott. Aschkenázi hollandiai rabbi, történész, az első rabbi, aki az amsterdami és utrechti római katolikus papnevelő szeminá­riumokban rendszeresen elő­adásokat tart. A rabbi a Krisz­tus születése előtti 450 és Krisztus születése után 200 közötti időszak specialistája. Dániában hosszú idő óta nagy vita folyik az államegy­ház és a püspökök tekintélyé­ről. A vitát az a tény idézte elő, hogy Erik Jensen püspök megtiltotta egyik papjának, hogy a baptisták ülésén a há­zasság és a keresztség kérdé­séről tartson előadást. A püs­pöki fegyelmező jog kérdését az egyházügyi miniszter elé terjesztették. v T Volt nála, Tisztslendő Úr? Egyik peremvárosi lelké­szünk déltájt hazafelé tartva, találkozott valamelyik hívével, aki megkérdezte tőle: — Tisztelendő úr tudja-e, hogy az utcánkban lakó öreg gyülekezeti tagunk súlyos be­teg? Kérem, látogassa meg. A lelkész még aznap sietett meglátogatni az öreg, idős, egyedülélö, beteg hívét. A la­kásban szenny és por fogadta. Kitakarította a lakást, rend­behozta az öreget, nála töltötte az egész délutánt. Már a vil­lanylámpák égtek az utcákon, mire hazaért. Az eső is szi­tált. és csak otthon vette észre, hogy takarítás közben ruhájá­ra rakodott porból a kabátján sárfoltok látszottak. Múltak a hetek és egyik nap újra találkozott ugyanazzal a hívével, aki kérte a látogatás­ra. A beszélgetés így folyt le: — Volt nála tisztelendő úr? — Voltam, egy egész délu­tánt vele töltöttem. És maga mikor volt nála? Én nem voltam, de a házfe­lügyelőnél érdeklődtem, hogy mi van vele? Van, aki mondja, és van aki teszi azt, ami mindm/ájunk dolga, szeretet kötelessége. Fülöp Dezső IMÁDKOZZUNK Drunk! Köszönjük szeretetedet, amellyel tanítványodul hív­tál el bennünket és velünk együtt sokakat: lelkesedőket és csüggedőket, keresőket és tévelygőket. Köszönjük, hogy hívó szavad évszázadokon át hozzánk is eljutott. Bocsásd meg hitünk sok tévedését, szeretetünk sok bizony­talankodását és szűkkebiűségét. Azt, hogy benned is csak ma­gunkat akartuk látni és önző céljaink szolgálatába állítanánk téged. De te szolgálni jöttél értünk és nem kiszolgálni minket. Itt tévedett meg hitünk és ezért bizonytalankodtunk él a ben­ned való reménységben. Kérünk, Urunk, azokért, akik félreértenek téged és azokért, akik ezért csalódnak benned. Azokért, akik rosszul ismertek meg, de azokért is — bűnbocsánatodat kérve — akik rosszul ismertettünk meg téged. Erősítsd meg, Urunk, hitünket és tedd cselekvővé szeret etünket, hogy embertársainkban téged szol­gáljunk. Hallgasd meg imádságunkat Fiad, a Jézus Krisztus nevében. Amen. Benedek Marcel,az ember (Részlet) Hogy milyen volt? Ma már esaik hosszas gondolkodás után, lassan, nehezen válogatva a szavakat tudnám elmondani, hogy milyen is volt valójában. Tizennyolc éves koromban — az első találkozás után — gon­dolkodás nélkül, teljes bizton­sággal feleltem: édes. Valóban az volt. és a humo­rát külön szeretteim. Virágot kapok Egyszer — még a háború előtt — a Váci utcában egy vi­rágárus szegődött a nyomunk­ba. — Szép rózsákat tessék! Mentünk, mint aki nem is hallja. — Tessék venni egy szálat a kisasszonynak. Rá se hederített. — Pengőért adom .. . Ez sem hatott. — Vegyen már a fiatalúr! Megtorpant. — Hallotta? Fiatalúr! Ennek nem tudok el­lenállni. — Visszafordult, és vett egy szál rózsát nékem. Passzió A könyvszekrényemben egy polc Benedek Marcel köny­veivel van tele. Szépirodalom és tanulmány, eredeti mű és fordítás: vagy negyven kötet. ÜZENET AZ ŰRHAJÓSOKNAK Ugy-e. milyen szép messziről a Föld. amikor súlytalan suhantok a hideg űrön át karszti tájak felé, ahol nincsen szín, illat, élet! „Oázis a nagy Mindentégben!” Mint testvérek, élhetnénk rajta szépen békességben mi emberek! Műszerekre tapadó szemetek színt éhezik, virágok mosolyát. S amíg milliók figyelnek reátok, — talán szívesen laszakítanátok tavaszi erdőn egy szál ibolyát... Túrmezei Erzsébet Felvétel a Teológiai Akadályára Evangélikus Egyházunk lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb augusztus 15-ig küldjék be a Dékáni Hivatalhoz (Budapest, VIII., Üllői út 24. II.) A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellé­kelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai vég­zettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek fog­lalkozását és kereseti, ill. szociális viszonyait feltünteti, d) or­vosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmációi bizonyítvány, g) részletes önéletrajz, mely fel­tárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, vala­mint a lelkészi szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges to­vábbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lel­késznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lel­készi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a leg­utóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levélben, közvet­lenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányo­kat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles má­solatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi haszná­latra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egyidőben a jelentkezők kérjék fel­vételüket a Teológus Otthonba is, ahol az Akadémia- hallga­tói lakást és ellátást kapnak. Ez a kérvény is a dékáni hiva­talba küldendő részletes önéletrajz kíséretében. FINNEK AFRIKÁBAN A finn lelkészegyesület 70 tagú csoportos utazást szerve­zett a finn külmisszió afrikai területére, Ambo-földre. A csoportot Nikolainen proíesz- szor, Kapanen esperes és Saa­rinen lelkész vezeti. A finn külmisszió működésének gyü­mölcseként ma már önálló evangélikus egyház szervező­dött. Az Ambo Karango egy­ház püspöke, D. Leonhard Anala fogadta a vendégeket. Tisztesseges mennyiség, csak éppen mi ez ahhoz képest, amit valójában írt és fordított. Ahogy visszaemlékszem, álta­lában két-három könyvön dol­gozott egyszerre. Ha délelőtt franciát fordított, akkor délu­tán valamelyik angol halha­tatlanról értekezett, esetleg a lexikon ráeső betűit vette sor­ra. — Nem fáradt? — Nem. Szívesen csinálom. Valaki egyszer azt magya­rázta nekem, hogy aki azt csi­nálja, amiben kedvét leli, az nem dolgozik, hanem — pasz- sziózik. Azt is megmagyarázta, hogy a passzió nem azonos a szórakoztató időtöltéssel: a passzióban elmúlhatatlanul ott van a Szenvedés egy paránya. Talán ez az emberi erőhöz mért — és mégis túlméretezett — szenvedés kínja és öröme az, ami rangot ad a tudós, író művész munkájának. Ezért nem tudott haláláig lemondani a munkáról, mert nem dolgozott: — passziózott Szerény Sokszor elhangzott Benedek Marcsiról, hogy szerény. Ha arra gondolok, hogy leg­többször a semmire is milyen büszke az ember, akkor iga­zán nem tudok megilletődni azon, hogy szerény volt. Aki önmagéban és a világban el­jutott odáig, ahová ő eljutott, annak minden oka megvan rá, hogy szerény legyen. Nagyon szerény ... Kopácsy Margit Kél hét Július 4-én ért véget az idei első nyári kéthetes kántori tanfolyam Foton. Mint mindig, most is ünnepélyes vizsgával zárult a munka. Mit lehet elérni két hét alatt egy ilyen népes tanfolyamon? Nagyon sokat! Erről tanúsko­dott a záróvizsga. Ünnepélyes alkalom volt, de vizsga volt. Két és fél óra leforgása alatt máj dem mindenki ízelítőt adott előrehaladásából. Énekkart ve­zényeltek, harmóniumon és or­gonán (egyenlőre a kiérdeme­sült, dohogó, kopogó orgonán) játszottak. 39 teljesen kezdő közül néhány egészen tehetsé­ges emelkedik ki. A fehér és fekete billentyűk világában már otthonosan mozognak a kisebb és nagyobb kezek ujjai. A haladók már orgonán ját­szanak. Közülük több, vala­mennyi korálunkat ismeri. A vizsgabizottság elnöke találom­ra kinyitja a korálkönyvet. Rámutat az egyik énekre. Már halljuk is pedálkísérettel. A vizsga néhány kánon, bemu­tatásával kezdődik. Asbóth Katalin, Simor Árpád áll szemközt az énekkarrá alakult tanfolyammal. Aliig tizenéve­sek. Tekintetük, felemelt ke­zük összefogja, vezeti az éne­ket. Később bonyolult több­szólamú kórusművek is meg­szólalnak, Pal°sztrina, Bach és modern szerzők darabjai, kö­zöttük Sulyok Imre és Csorba István szerzeményei. Mi tette lehetővé a szemmel látható és fület gyönyörködte­tő előadást ilyen rövid idő alatt? A szakszerű és rendsze­res munka. A rendtartó és de­rűs atmoszféra. A gyakorlást biztosító sok hangszer. De nem utolsósorban az oktatógárda. Trajtler Gábor orgonaiművész- lelkészünk kedves és lelkes szervező munkájának gyümöl­cse ez. Az oktatók között elis­mert szakemberekkel, zene­értő lelkészekkel, és ami kü­lön öröm, volt növendékekkel találkoztunk. Nem csak kánto­rok, hanem zenepedagógusok nevelkednek Foton. Mintegy tizenkettőn vettek részt az ok­alatt.. * tató munkában. Teljesen ön­kéntesen. Kiss János — a tan­folyam vezetője meg is emlí­ti: ha óradíjakat kellett volna adni, közel 30 ezer forint lett volna szükséges. Nem maradhatott el a hu­mor sem a vizsgáról. Trajtler Gábor érzékeltetni kívánta a megjelent szülők előtt, milyen nehéz dolog a pedál játék az orgonán. Tessék megpróbálni a bal lábfejjel kört leírni s ugyanakkor a jobb mutatóuj­jal nagy D betűt rajzolni a le­vegőbe. Néhány an megkísérel­ték és igazat adtak neki: nem könnyű a kéz és a láb össz­munkája az orgonánál. Kihirdették az énekverseny eredményét is. Mindenki össze­írta hány éneket tud. Az egyik kiválasztott éneket szabályo­san kellett elénekelni a zsűri előtt. Az ismert énekek számát és az éneklés után adott pon­tokat összeszorozva jött ki az eredmény. Az első három he­lyezett: Roszik Miklós, Lupták György, Tóth Ildikó. A bibliai versenyben öt cso­port indult. A tanfolyam ideje alatt Mózes első könyvét kel­lett tanulmányoznia a hallga­tóknak. A vetélkedőn 10 kér­dés megválaszolását kapták feladatul. A vizsgán az elnöki tisztet az országos kántorképesítő bizottság megbízásából Bencze Imre kelenföldi lelkész töltötte be. Egyik gyermeke részt vett a tanfolyamon. Megnyitó áhr tatát 1 Kor 14, 33 alapján tar­totta: „Isten nem a rendetlen­ség, hanem a békesség Istene”. A kántori szolgálat is igényli a rendet, és nem tűri a rendet­lenséget — mondatta. A rend azonban nem öncélú. A szol­gálat jó rendjével az istentisz­teleten résztvevők békessége erősödik. Isten békét akar az emberek között, a népek kö­zött, a gyülekezetben és a szí­vekben. A záróünnep végén örvende­ző, hálatelt szívvel adakoztak a vendégek az építendő házi orgonára. , Benczúr László SS5H5H5H55SESaSÍ!Fasri5H5H52SHSa5ESa5H52SRS3SaSFSa5asa5aSB5HSHSHSS5a5H525HSaSH5HSa5HSH525HSBSHSHSF5HSBa5H5H5H5H5H5H5S5H5H5H5a5H52SHSSSH5H5H5aSFSa5aSRSH5a5H5HSHSH5aSH525ES2SESHSBSHS9 fi magyar protestáns papnék bét példaképe Nemcsak korának, hanem az utókornak is legkiválóbb magyarországi papjai között fog­lal helyet Tessedik Sámuel, szarvasi egykori lelkészünk. Az ö áldott emlékű munkásságá­val úgy az elmúlt korszakok, mind a jelenkor tudósai egyértelműen nagyraértékeléssel fog­lalkoznak s így ma már közismert az, hogy ki volt és hogyan szolgálta hazája és egyháza érdekeit Tessedik Sámuel. Kevesen tudják azonban azt, mit tett ennek érdekében az első, majd annak halála után a második felesége. Tessedik Sámuel emlékirataiból tudjuk, hogy Markovitz Mátyás szarvasi lelkész leá­nyának, Teréznek (szül. 1749. május 12.) gyer­mekkori himlő betegsége bal kezét megbéní­totta. Ez a csapás nagy gondot okozott első­sorban szüleinek. A szülői gondoskodás e leá­nyuk nevelése céljául azt tűzte ki, hogy a női munkakörök minél szélesebb rétegét elsajá­títva, a magáramaradottság idején majd be­csülettel végzett munka biztosítsa számára a mindennapi kenyeret. Az isteni gondviselés 1768. július 21-én Tessedik Sámuel felesége­ként jelölte ki az életút további részét annak a leánynak, aki nemcsak, ügyességével, ha­nem szelídségével is mindenki szívét meg­nyerte. Mit kívánt a Tessedik-paplak a papnétól? Egészen mást és 'okkal többet, mint bárme­lyik más hazai, vagy külföldi ilyen otthon. A lelkészi teendők itt szorosan összefüggtek a hívek gazdászati és ipari nevelése feladatai­val, a templom mellé épített olyan intézet­ben, amely első volt akkor nemcsak Magyar- országon, hanem az egész Európában. Ennek a kettős feladatnak legtevékenyebb munka­társa volt férje oldala mellett a papné, a ti­zenhárom gyermek anyja, aki a feladatok so­kaságának terhét fáradhatatlan igyekezettel viselte olyan mértékben, hogy amikor férjél hivatalos teendői, intézeti munkaköreitől el­szólították, ö helyettesítette e téren nemcsak a tanításban, hanem ennek gyakorlati részé­ben is: a veteményezésben és az ipari mun­kák sokaságában, a selyemtermelésben és fel­dolgozásban. Ezen a téren elért eredményei olyan nagyok voltak, hogy II. József „Erénye és példája által” feliratú nagy aranyéremmel tüntette ki. Hűséges munkatársa, legidősebb leánya: Te­réz halála miatti nagy fájdalmában az édes­anya azt határozta el, hogy legidősebb fiának. Sámuelnek gazdászati szaktudóssá nevelését, személyes közbenjárásával készíti elő. Nagy külföldi útra indult fiával 1790 nyarán Po­zsony—Bécs—Prága—Jéna—Weimar—Er­furt—Gotha útirányon Schnepfenthalba, ahol a híres Salzmann-féle intézetet kereste fel s itt a maga számára is értékes ismereteket szerzett. A tanulmányút Gothaból Coburg— Erlangen—Nürnberg—Ausbachenén át Kúp- ferzellbe vezetett, ahol pártfogásukba vették a kis magyar fiút, az anya pedig megnyugod­va utazott vissza hazájába. Hiányos volna Tessedikné emlékképe, ha aem ismernénk meg őt otthonában is. Itt min­denkinek feltűnt a nagy tisztaság és rendsze­retet, a nagy szerénység és a ruházkodási egy­szerűség. A leggondosabban került minden fényűzést, hogy az így megtakarított fillére­ket gyermekeinek célirányos nevelésére for­díthassa. A papiakban úgyszólván egymást érték a bel- és külföldi látogatók, akik Tes­sedik gazdászati kísérleteit és ezek eredmé­nyeit tanulmányozták. Nem is egy közülük az akkori legmagasabb társadalmi körök kép­viselője volt. A papné egyszerű és szerény életkörülményein semmit sem változtatott és éppen ezért nyerte el a magas rangú látoga­tók őszinte nagyrabecsülését. Amilyen egyszerű volt az életmódja, olyan volt halála is. Gyenge szervezete működését célszerű életmódjával, mértékletességével és állandó vidámságával tudta egyensúlyban tartani, amíg a „sorvadás”-sá fajult betegsé­ge, élete utolsó négy hónapjában, állandó ágybanfekvésre nem kényszerítette. Kedélyét, jövőbeni bizalmát nagy türelemmel viselt be­tegsége utolsó időszakában sem veszítette el s 1791. január 26-án, halála napján, utolsó szavaival férjét és gyermekeit áldotta meg. Lichovinyi András Hont megyei törvény- széki ülnöknek és feleségének szül. Mauscow Zsuzsannának (apja M. Gyula porosz ezredes volt) Karolina leánya tizenhat éves korában férjhez ment Zipser Márton huta-felügyelő­höz. Nyolc év múlva két kisgyermekével öz­veggyé lett Hét évi özvegység után pedig Tessedik Sámuel második feleségeként kerülí Szarvasra, 1792-ben. A kis árva leány gyermekkori nevelésének irányvonala kettős célú volt: kertészeti mun­kaköri és az önzetlen segítségnyújtás. Mind­ezekben gazdag tapasztalatokkal és az árva­ság, az özvegység szomorú emlékeivel meg- edzetten nagyon jó anya, feleség és híveinek segítséget nyújtó nevelője lett. Maga köré gyűjtötte a szarvasi gyermekeket s velük na­ponta 100—200—300 facsemetét oltogatott, kü­lönféle salátafajokat nevelt, gyűjtötte és má­zsaszámra szállította a gyógyfüveket a városi gyógyszertáraknak, megismertette a szarvasi­akkal a krumplinak kenyérsütésre, a sárgaré­pának cukor és szirup készítésre használható­ságát. Már kisgyermekkori nevelésének idő­szakában foglalkozott a házi gyógyszerkészí­téssel és ekkor ismerte meg a növények né­melyikének gyógyító hatását. Gyűjtötte a .,borsosmenta”-t, készítette gyógyszereit bod­zavirágból, székfűvirágból, az „oroszlánfogfű”- bői a „pézsmacsüküllő”-ből, kenőcseit, ürmö- seit, „attikai balzsam”-át, s ezekkel szolgált önzetlenül a betegeknek. Gyermekei nevelése és háztartása vezetése is mintaszerű volt. Maga köré gyűjtötte a gyermekeivel egykorú szarvasi fiatalságot, ta­nította őket varrásra, ruhaszabásra éppen úgy. mint népdalokra. Pontosan vezetett számadá­sai bizonyságtételek éléskamrájáról, kertjé­ről, háziállatairól. Mindezeket pedig végezte az a feleség és édesanya, akinek második há­zasságából is öt gyermeke született. Életmód­jának és ruházkodásának egyszerűségére; gondosságára jellemző az is, hogy mindössze két fejkötője volt, aranyos csúcsdísszel s ezeket még húsz évi használat után is Tesse­dik Sámuel olyannak látta, amilyenek azok újkorukban voltak. Az 1760-ban Selmecbányán született papne 60 éves korában, mindössze néhány hónap­pal előzte meg férjét, az 1720. december 27- én meghalt Tessedik Sámuelt. Kell Lajo*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom