Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-29 / 26. szám

Káintól Kr GAZDAG MEGJELENÉSI FORMÁJA van a kaini lelkűiéi­nek, mindig új és válogatott formában lép elénk. Belép az éle­tünkbe, abban az enyhített formában, hogy önzésre hív, eltere­li a figyelmet másokról, a magunk gyönyörűségének keresésé­re biztat, hív a gyönyörre, nem az eszközt tartja fontosnak, ha- ‘ném csak azt, hogy a m-agunk érdekét szolgáljuk. Vagy megje­lenik, mint kapzsiság, mohóság, kínálja a pénzt tisztességtelen eszközökön keresztül is. Itt sem fontos a máik embernek vagy a közösségnek a szempontja, hanem csak az, hogy reá hallgas­son az ember, s a kaini lelkűiét vonását kövesse. Vagy feltárja az erőszak, a hatalom lehetőségét. Mód lenne emberekkel ha­talmaskodni, megtörni őket és megalázni, kizsákmányolni és eldobni, hogy ezzel növekedjék a saját én-nek a hatalma, ha enged vonzásának. Vagy ráirányítja tekintetünket a másik em­ber sikerére, hogy irigység, féltékenység támadjon, amely leg­alábbis kívánságszerűen tör rá a másik ember sikerére és eredményére. Vagy megjelenik, mint gyűlölet, haragtartás, a másik elten irányuló sötét érzelem, hogy ellenségeskedés jöj­jön létre ember és ember között. KÖZÖSSÉGI FORMÁBAN IS pusztít a kaini lelkűiét, ami­kor nemcsak egyének, hanem tágabb közösségek lépnek a sze­retet egyensúlya megbontásának útjára. A kaini lelkűiét je­lentkezik ott, ahol egyik ország agressziót követ el, megtámad­ja a másikat. A háború ősbűne is Kamra vezethető vissza, az első gyilkosra. De kaini lelkűiét jelenhet meg bent az egyházban is, amikor az egyház csupán önmagáért él, amikor önzővé válik, amikor elveszti látóhatára a szeretetet, az ember ügyének szolgálását, s amikor megüresedik élete azzal, hogy vallásos szokások megtartásából áll, de letér a szolgáló egyház feladatáról. AZ ÉLET RENDJÉÜL SZÁNTA Isten a szeretetet, erre épül az emberi együttélés rendje. Isten színe előtt az, ami nem cse­lekedet, nem valóság, nem aktivitás, nem. élet — semmit sem ér. Isten pedig az emberek szolgálatát kívánja meg, arra irá­nyítja az aktivitást és szolgálatkészséget, A KERESZTYÉN EMBER KÜLÖNÖS ISMERTETŐ JEGYE: a szeretet. Igénk azt mondja: arról ismerhetők meg az Isten gyermekei, hogy szeretik a testvérüket, az afyjukfiát. A ke­resztyén ember is olyan, mint a többi, nincs rajta semmi má­soktól megkülönböztethető vonás. Különös ismertető jegye csupán a szeretet. AZ EGYÜTTÉRZÉS Jézus erkölcstanának egyik alapvető követelménye, amelyben a másik ember ügyével azonosítjuk magunkat, együtt örülünk az örülőkkel, együtt sírunk a sírok­kal, rokoni, testvéri érzéssel viseltetünk a másik iránt. Jézus maga is így érez együtt velünk, szolidáris, közösséget vállaló az emberrel. Jézus tanítványa sem járhat más úton. Felvállal­ja a másik ember gondját, baját, beleéli magát annak a vilá­gába, igyekszik megérteni őt, vele együtt* béUUről igyekszik megmutatni az utat, amelyen járnia kell. A SEGÍTÉS alapvető követelménye a szeretetnek. Ennek tár­gya minden rászorult ember, aki irgalmasságot, könyörületes- séget, támogatást kér. Gyönyörű példázata Jézusnak a segítés lelkűidéről az, amit az irgalmas samaritánussal kapcsolatban mondott eL Az idegen, a más népből való, de rászoruló ember­re árad ki az irgalmas samaritánus segítsége, gondviselése, gyó­gyítása, Hogyan kérheted • Isten segítségét bármihez is, amikor magad nem vagy segítőkész? Hogyan kérheted Isten bocsána­tát, amikor az ellened elkövetett bűnökben nem vagy kész a bocsánatra? Hogyan remélheted Isten hozzád való ingalmát, ha embertelen és könyörtelen vagy. A segítés lelkülete nem ke­resi a segítés alkalmait, hanem bőven, frissen, energikusan cse- lekszi azt. AZ ODAADÁS a másik ember iránt az önfeláldozás jegyé­ben történik. Ebben nem én vagyok a fontos, hanem ö. Nem az én érdekem az első, hanem az övé. Az a Jézus kívánhatja meg tőlünk az odaadást, aki maga életét adta juhaiért. Ha a tanítványban az a lelkűiét van, amely Jézusban, akkor az is kész bevetni magát a másik emberért, a testvérért. ÖNKÉNT ÉS SPONTÁN ébred fel és támad fel a szeretet. Nem lehet kényszeríteni, hazudni, megjátszani. De éppen az önkéntesség a szeretet nagy értéke, mert így az ember szívvél- lélekkel vállalja azt, jószántából, jókedvéből, jó indulatából. ÁLLHATATOS, TÖRHETETLEN, KIÁBRÁNDlTHATATLAN az igazi szeretet. Nem lehet elkedvetleníteni, mert Isten maga szüntelen ad lelki erőt hozzá. Isten azt kívánja, hogy őt teljes szívünkből, teljes lelkűnkből, teljes erőnkből (V. Móz 6, 5) sze­ressük, de ugyanazt kívánja, hogy legyen lelki erőnk a feleba­rát céltudatos és rendíthetetlen szeretetére is. KÖZÖSSÉGI MAGATARTÁS lüktet a szeretetben. A szere­tetnek van társadalmi távlata is. Az emberi munka, az élethi­vatás által teljesítjük a szeretet szogálatát. Szeretetszolgálat sokféle van, de legkövetkezetesebb az a szolgálat, amit hivatá­sommal teljesítek embertársaim javára. A keresztyén ember éppen azért, amit tesz, nem csupán a várható előnyökért teszi, hanem azzal a tudattal szolgál, hogy munkája nyomán valósul meg abban a kis körben, amelyet betölt, a keresztyén testvér- szeretet A TÖRVÉNY BETÖLTÉSE a szeretet, ami azt jelenti, hogy Isten törvényének summája, összege a szeretet, amely magában foglal minden mást. Aki szeretetben jár, annak nincs szüksége a tör­vény követelésére, mert annak a számára magasabb kate­gória érvényes, a szeretetnek a kategóriája. Ettől függ az egész törvény és a próféták — mondja Jézus (Mt 22, 40). A keresz­tyén életszabályok összessége bent van a szeretetben. Jézus szerint: „Amit akartok azért, hogy az emberek veletek csele­kedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjetek azokkal!” (Mt 7, 12). Azért írta bele Isten keze a mindenségbe a szeretet alapgon­dolatát, azért tette meg a szeretetet egyháza alapfeladatának, azért tűzte ki számunkra is a felebaráti szeretetet, mint élet­célt, hogy győzzön Isten vonzása, hívása, hatása. D. dr. Ottlyk Ernő AZ EGYESÜLÉS NEM SIKERÜLT Franciaország „evangélikus egyházai” régóta tervezik, hogy a két lutheránus és a két református egyház „egyházi unióra” lép egymással Az „únió” alapját képező alapira­tot azonban a lutheránus egy­házaik több körzete nem fo­gadta el s ezzel meghiúsult egyelőre a protestánsok egy­házszövetsége Franciaország­ban. A két francia református egyház már 1968. végén az egyesülés mellett szavazott. A lutheránus egyházak az­zal okolták meg határozatukat, hogy a központosítás sok ve­szélyt rejt magában és, hogy az egység kérdését nem sza­bad csak szervezeti kérdésnek tekinteni. Viszont helyesnek tartanák, hogy Franciaország protestáns egyházai a jövőben sokkal nagyobb testvéri közös­ségben éljenek egymással, mint az eddig történt. PIDGIN NYELVRE fordították az Űjtestamento- ban kinyomtatták Madangban, mot evangélikus misszionáriu- Űj Guineában, sok és negyvenezer példány­Bizánci és avar emlékek nyomában — Ez a bronz lámpafüggesz- tö Krisztus-monogram Pannó­nia valamelyik ókeresztyén bazilikáját díszítette a negye­dik században. Kormánykere­ke Krisztus világuralmára utal. Egy bonyhádi ásatáskor került elő. Az alsó, letörött ré­szében helyezték el a mé­csest ... Szakértelemmel és lelkese­déssel magyaráz dr. Garam Éva, a fiatal múzeológus 10—15 teológiai hallgatónknak a Ma­gyar Nemzeti Múzeum bizánci kamarakiállításán. A bizánci és ravennai művészet kérdé­seivel foglalkozó konferencia Budapesten tartózkodó tagjai tiszteletére kitett gyűjtemény jó áttekintést ad a bizánci mű­vészet magyarországi emlékei­ről. A teológusoknak, mint az egyháztörténeti szeminárium hallgatóinak a figyelmét külö­nösen is leköti mindaz, amit itt a római, avar és árpádkori leletekről látnak és hallanak. — Ezt az üvegpoharat, a ké­sőrómai üvegipar remekét Pé­csett találták. Ugyancsak a IV. századból maradt fenn. Görög felirata a keresztyénség egyik első írásos nyoma hazánk te­rületén: „Igyál, boldogan élsz örökké!” Odalépek a fiatal régésznő­höz. — Ügy tudom, különösen az avarkor szakértője. Mit tudna mutatni nekünk ennek a VI— VÁCI MIHÁLY Eső a homokon című versét Anna-Maija Raittila köitőnő közli néhány ismertető beve- fordításában, zető sor után a finn Kotimaa, BIZALOM ÉS LELKIISMERET Perzsel a napfény — puhul az aszfalt Fullaszt a hőség — csúcsforgalom van Utasban bőség, s a villamosban Legforróbb vágy az árnyék s a fagylalt. Szól a kalauz s az emberhullám Közepéből a hangja lángra kap Verítékfoltos inge rátapad Mégis! amit mond, üdítően hull rám: „Vigyázz! A sárga indulatba jön! Űtitársak! A peronon — lépcsőn Rendben van-e a lelkiismeret?” „Bízom önökben!” — folytatta halkan — És e bizalom hűtött, s a zajban Szellőként járta át a szívemet .„. Sárkány András VII. századi korszaknak óke­resztyén emlékeiből? — Néhány nagyon szép tár­gyat. Az egyik az ún. „ozorai lelet” Tolna megyéből: egy 6X6 cm nagyságú arany nyak­ék, közepén görög alakú mell­kereszttel. Pogány avar férfi görög származású keresztyén felesége és kislánya viselte a Krisztusmonogram, Bonyhád nyakán. — Ezek a korongos fibulák pedig különösen is kedvesek nekem... — Mik azok a fibulák? — kérdezi az egyik hallgató. — Ruhakapcsoló tűk, ame­lyek a ruha redőit a mell fö­lött összefogták. Ezen Krisztus megdicsőülése látható, azon két apostol a kezükben magas­ra tartott kereszttel, ezen pe­dig Szent György, a diocletiá- nusi keresztyénüldözés egyik vértanúja a sárkánnyal. — Hol ásták ki ezeket? — A Balaton déli partján és Pécs környékén. — És az árpádkori emlékek­ből is láthatunk valami érde­keset? — Igen. Ez itt „Lehel kürt­je”, eredeti bizánci motívu­mokkal. Jászberényből kaptuk meg a kiállítás idejére. Ennek nincs keresztyén vonatkozása. De itt van a besztereci szen­teltvíztartó, amely a XI—XII. századból tárja elénk érdeke­sen a hellenisztikus hagyomá­nyoknak és az iráni díszítő­stílusnak az egybefonódását. Felső részén különösen is meg­kapó a görög nyelvű felirat: „Jézus a gyógyulásnak is for­rása”. Végül két kimagasló, művészeti remek Konstanti- nosz Monomakhosz arany ko­ronája és egy aranyozott sztau- rothéka. Ez az utóbbi különö­sen is érdekelheti a teológuso­kat. Krisztus állítólagos ke­resztdarabjának ereklyetartója volt, aranyozott ezüst lemezen. Fent két szárnyas angyal, kö­zépen Nagy Konstantinusz és anyja, Heléna császárnő, a ke­reszt hagyomány szerinti meg­találója, az alsó részben pe­dig Krisztus levétele látható a keresztrőL Ez a XII. századi műremek az esztergomi Főszé­kesegyházi Kincstár tulajdonát képezi. — Még néhány szót szeret­nénk hallani magáról és a munkájáról. — Édesapám a böbai evan­gélikus gyülekezet lelkésze. 1962-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem böl­csészeti karán, a régészeti sza­kon. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályán dolgozom. Ennek a kiállítás­nak én vagyok az egyik Bea- dezője. Négy éve minden ta­vasztól Tiszafüreden vezetek egy igen érdekes ásatást. — Mondana erről is vala­mit? — Szívesen. A feltárást a második tiszai vízilépcső épí­tése teszi sürgőssé: 1—2 év múlva ezt a vidéket már ha­talmas vízterület fogja boríta­ni. Földjében viszont két bronzkori és egy késő-avarkori temető van. Ezeket addig fel kell tárnunk. — Az avar településekből maradt-e valami emlék az utókorra? — Csak a sírok. De azok hí­ven tükrözik az egykori élő fa­lu halott képét A 20—30 főből álló „nagy család” a családfő körül temetkezett, akit lová­val és fegyvereivel temettek el, hozzá legközelebb a felesé­gei gyöngyökkel, övékkel, kar- perecekkel, majd a szolgák és a gyermekek a temető szélén. — Milyen emlékeket őriz­nek az avar gyermeksírok? — Az egészen kicsik kezé­ben vascsörgőket találunk kis kőgolyókkal... a nagyobb lá­nyoknál már orsógomb is van — égetett agyagból — vagy csont tűtartó vastűvel. A 12 évnél idősebb fiúk derekán pedig véretekkel kivert övét találunk. — Még két kérdés. Kik se­gédkeznek az ásatásnál és hová kerülnek a leletek? — Egy-egy ásatásnál körül­belül 25 munkást irányítok. Ezek között sok a segéderő is, akik részben gimnazisták vagy régészhallgatók. A tárgyi lele­teket a Szolnoki Múzeumba, a csontokat pedig a szegedi Em­bertani Intézetbe szállítjuk. Garam Zoltán bobai lelkész­testvérünk múzeológus leányá­nak köszönjük a szakértő ka­lauzolást, és érdekes munká­jához további sok sikert kívá­nunk. Dr. Fabiny Tibor FILM A MAGYARORSZÁGI PROTESTÁNS EGYHAZAKRÓL A NYUGATNÉMET TELEVÍZIÓBAN A Második Nyugatnémet Televízió a világ különböző ré­szein élő protestáns egyházak életéről egyenként félórás tv- filmekből álló sorozatban szá­mol be adásaiban nézőinek. A sorozat keretében a tv mun­katársai 1968. májusában több héten keresztül tartó munká­val forgatták a felvételeket a magyarországi protestáns egy­házak életéről. Az időközben elkészült tv-filmet a Második Nyugatnémet Televízió 1969. április 27-én mutatta be nézői­nek a második program műso­rában. Irodalom és könyvek ereje i Sóhaj tört fel egy írói meg­állapítással: halott a régi ma­gyar irodalom! Egyik költőnk véleménye szerint József At­tila a határ, ami előtte van, nem élmény már, nem olvas­mány. Arról nem nyilatkoz­nak az írók, hogy mit gon­dolnak a József Attila utáni irodalomról, mennyire él az közöttünk? Nem is olyan egy­szerű a kérdés, mégis elemez­ni kell. Mert mi sem fonto­sabb, mint hogy világosan lás­sunk. A reformáció teremtet­te meg az igazi magyar iro­dalmat, a nyelvszabadító pro­testantizmus szárnyain röpül­tek fel nagy költőink. Gyor­san közbeszúrhatnám: amíg él és olvasmány a Biblia, él a magyar irodalom is. De a kér­dés nem errefelé kanyarodik. Ügy látszik, mondják a sóha­jok, klasszikus költőink nem élnek, vagyis nem olvassák őket. Az írók nem díszítik fel írásaikat régi magyar versek­ből vett idézetekkel. Légkö­rünket nem versszakok, ha­nem műszaki szakkifejezések uralják. A szépirodalmi könyv megszűnt elsőrangú vonzerő lenni. A rádió és a televízió, az újságok és folyóiratok ja­varészt irodalmon kívüli él­ményeket sugároznak. Bár a tanárok ma is remekműnek mondják a Szigeti veszedel­met, s Eötvös József és Ke­mény Zsigmond regényeit, nincs olvasó, aki e műveket elővenné. Az irodalom és an­nak hivatásos szolgálata kö­zött űr támadt. Vannak még más aggasztó jelek is. Hová kanyarodott el annyiszor meg­dicsért olvasóközönségünk? Nem hiszem, hogy mindez így igaz. A pesti látkép még nem azonos a teljes magyar körképpel. Pesten másfél szá­zada folydogál az a nyegleség, mely lebecsüli a hazait, föl­magasztalja a külföldit. Nem­csak napi szükségletet kielégí­tő áru dolgában, hanem könyv, film, művészet esetében is. Csak szégyenkezve szemlél­tük, mennyire nem érvénye­sült sokszor az igazi hazai te­hetség, s ünnepet rendeztek megannyi divatos idegen könyvnek, vagy filmnek. Pest divatcsináló közép-európai központ, de hányszor gyújtott görögtüzet silányságoknak, s hagyta veszni a magyar láng­észt. Bartók nem érvényesült itt, Csontváryt bolondnak mondták, és hagyták éhenhal- ni, József Attila elszigeteltsé­géből önként ment a halálba. Ezek csak nemzedékünk éle­téből vett példák. Vannak ré­gebbiek is. Minek folytassam? Ugyanis itt állnak az ellenpél­dák is. Kodály széttörte a pes­ti nyegleséget s európai isko­lát nyitott a magyar énekszó­nak. Az a nyelvterület va­gyunk Európában, ahol nem vész el a népdal, megőrződik a népi dallam, a nemzeti biz­tonság egyik alapköve. Ez a nyíratlan hajú ifjú zenészek és rikoltó ifjú énekesnők di­vatja idején is történeti tény. S tény az, hogy Arany János és Petőfi Sándor ma élő erő­vel él millió és millió magyar lelkében, tény, hogy az Em­ber tragédiája hódít, nem­csak látványként, hanem mon­danivalójával is, tény, hogy Jókait nemcsak naiv ifjú ol­vasók becsülik könyvélmény­ként, hanem ezernyi ezer fel­nőtt is, s Mikszáth és Móricz soha nem érvényesült annyi­ra a múltban, mint éppen nap­jainkban, s Ady magyar és közép-európai érvénye vitat­hatatlan, ha ifjúságunk el is szokott Adytól, mert valami közben elszoktatta. Megbízha­tó jelek árulják el, hogy az Ady-nemzedék nagyjai — Ba­bits, Kosztolányi, Juhász Gyu­la és társai — ugyancsak élő olvasmányok, új kiadások, cikkek, viták, könyvek jelzik jelenlétüket. Ez az irodalom nem halott. Sajnálnivaló, hogy íróink — és prédikáló lelké­szeink —r nem díszítik mon­dataikat Zrínyi vagy Csoko­nai, Balassi vagy Berzsenyi idézeteivel, de ez még nem az írói halál jele, csupán a nem­törődömségé. 2. Sokkal nagyobb baj, azonban hogy tanuló ifjúságunk je­lentős része nem olvas könyvet, csak feladatként. Érettségi után ez is véget ér, a kötelező olvasmány is eltűnik a kézből. A minap Szegeden tanácskoz­tak erről a magyar pedagógiai főiskolák tanárai s nem jó ké­pet állítottak össze. Hanyatlik a diák spontán érdeklődése az irodalom iránt. Hiányzik, or­szágszerte, a kinyújtott kéz, mely könyvet keres. Pedagógu­sok állapították meg, hogy a könyv nálunk megszűnt első­rangú diákélmény lenni. Ez már aggasztó tünet. Ér­telmiségünk és dolgozó népünk egyaránt egy életre szóló benső eligazítást a magyar irodalom­tól kapott. Az irodalomtanítás­nak vissza kell adni azt a füg­getlenséget, amellyel esztétikai módszerekkel a serdülő lelkek élményévé válhatik. A most meghalt Benedek Marcell egy hosszú életen át hívta fel az ország figyelmét arra, hogy az olvasás is művészet, s a ma­gyar irodalom óráin ilyen ol­vasó művészeket kell nevelnie a tanárnak. Vissza kell adni tehát ifjúságunknak az olvasás örömét, hagyni kell, hogy ösz­tönösen nyúljon bűnügyi regé­nyek és malacságok helyett a megrázó nagy alkotások után. 3, Sóhaj és panasz hangzott el, hogy a könyvtárakkal is baj van, falun és városban egy­aránt az előző évekhez képest csökkent a könyvvásárlásra fordított összeg. Sorvadó könyvtárakról esik szó napi­lapjainkban. A népgazdaság teherbíró képessége nem enge­di meg a könyvtárak fejleszté­sét, másra kell a pénz, még pe­dig sürgősen. Borsod megye falvaiban 1968-ban, például, a községi tanácsok egyetlen fil­lért sem adtak könyvvásárlás­ra. Nincs törvény, mely szabá­lyozná, mit kell adni közműve­lődésre, s hogyan kell azt irá­nyítani. A magyar írók testü­leti összejöveteleiken mind gyakrabban komor beszámolók hangzanak el az olvasás sat- nyulásáról. a rangos irodalom visszaeséséről. A Magyar írók Szövetsége épp ezért új moz­galmat indított útra, az Olvasó Népért mozgalmat. Ez a meg­mozdulás azt szeretné elérni, hogy minél több jó könyv ke­rüljön az olvasó-nevelés fő he­lyeire: az iskolákba, és a falusi meg városi könyvtárakba. Mindenki, aki szereti a köny­vet, s ezek ezren és ezren van­nak. segítsék saját körükben, hogy a magyar könyv és iroda­lom országos erővé váljon. A jó olvasó jó könyvet választ. S ez a választás nemcsak könyv­olvasókat teremt, hanem iro­dalmi megújhodást is. Szalatnai Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom