Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-09-08 / 36. szám
Látszat és valóság Jel 3,1—6 Levelet hoz a posta... Ezt mindnyá jan nagy örömmel és várakozással fogadjuk: valakinek üzenete van hozzánk s ez az üzenet talán hatással lesz életünkre. Érthető hát, ha izgatottan bontogatjuk a borítékot. Szárdisz városa már régen eltűnt régi helyéről. A második század végén még neves keresztyének is éltek ott, századokkal később azonban a kutató már csak romokat s egy kicsiny falut talált a város helyén s e faluban mindössze — két keresztyént. Történetük azonban visszavezet egy régi-régi levélhez. S ha a város, a gyülekezet el is tűnt már az idő homályában, ez a levél megmaradt s mai vasárnapunkon magyarországi evangélikus gyülekezeteinkben ismét izgatott várakozással bontogatjuk. — A levél meg is érdemli a várakozást: tartalma ma is friss és meglepetéseket okoz. E meglepetések első pillanatra talán keserűvé teszik az olvasók szájaízét, de végül is jó célt szolgálnak és örömöt szereznek, mert életünk helyes felméréséhez, hitünk valóságának tisztázásához vezetnek. Az utat azonban ehhez a tisztázáshoz minden olvasónknak végig kell járnia. Félő, hogy Szárdiszban sokan nem így tettek s első meglepetésüket bosszús elutasítás követte, ezért nem jutottak el a levél üzenetének végiggondolásáig. AT. ELSŐ MEGLEPETÉST az ismert közmondással fogalmazhatjuk meg: ”a látszat csal". — „Az a neved hogy élsz, pedig halott vagy!” Bizony a hírközlés akkori állapota mellett sok fáradság, személyes híradás, utazás, levél kellett ahhoz, hogy valaminek híre menjen. Ennek a gyülekezetnek pedig híre volt! Virágzó város s benne a pogány lakosok között egy virágzó keresztyén közösség. Igehirdető és igehallgatók büszkén nyugtázták jó hírüket. A látszat azonban csalt. Csak a név maradt fenn Isten mérlegén, a bizonyára jól olajozott géphez hasonló gyülekezet életében nem volt fellelhető az igazi hit, a szolgáló szeretet valósága, a másokért való felelősséghordozás. — Bizony ez az ítélet sok mai gyülekezetei is jogosan érhetne. A templomot, parókiát talán jó állapotban találhatjuk, a presbitérium kiegyensúlyozott háztartási számadásokat hagyhat jóvá, igehirdetőnek, istentiszteleti létszámnak talán híre van. Ha azonban a hívek otthonába vagy munkahelyére látogatnánk, ha a gyülekezet tagjainak egymás iránt megmutatott szolgálatát és az egész társadalom, az egész emberiség kérdései iránt felelősségérzetet keresnénk, vagy csupán az imádságos életünkbe bepillantanánk, szomorú összképet kellene alkotnunk. A látszat sokszor csal. A MÁSODIK MEGLEPETÉS az, hogy ilyen kemény ítélet után Isten mégis azonnal feladatot ad a megítélt olvasónak: „erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak.’’ íme, ez Isten szeretetének örök titka. Méltatlanokat tesz méltókká, eröteleneket erőssé, halódó látszat-keresztyéneket az Elet beszédének szolgáivá, hordozóivá. Aki Isten ítélő szava hallatán nem kesereg, hanem megköszöni azt, s az azt követő bűnbocsánatot, az nyomban csodálkozva láthatja maga körül a mozgalmassá váló életet, a hasonló vagy még súlyosabb kérdésekkel küszködő embertársakat, akiknek éppen ő tud vigasztaló és eligazító szavakat mondani. Isten csodái között bizonyára ez az egyik legnagyobb (s szamunkra a legtermészetesebb!), hogy nincs megállás, nincs idő elkeseredésre, mert emberek vesznek körül, akik tőlünk várnak segítséget. Isten mozgósító, mindeneket használni tudó szeretete élteti a keresztyénséget s az egész emberiséget! Ezt a mozgósító, aktivizáló parancsot kell megértenünk és felelősséggel elfogadnunk, hogy ne látszatkeresztyének legyünk! A HARMADIK MEGLEPETÉS a győzelem ígérete. — Látszattal megelégedők, megbízást nem teljesítők között vannak olyanok, akik „fehér ruhában fognak járni velem”. Nem különbek ezek sem, mint szárdeszi társaik, a különbség csak az, hogy az olvasott levelet s már azt megelőző igehirdetéseket is megértették és komolyan vették. A fehér ruha Isten kegyelmének ajándéka s ez az élet szolgáivá teszi őket. „Aki győz __ an nak nevét nem törlőm ki az élet könyvéből." Ezt a figyelmeztetést és ígéretet szolgálja a levél mai újra felovasása is — közöttünk. Szirmai Zoltán Istentiszteleti rend Budapesten, 1968. szeptember 8-án DEÁK Tér de. 9. (úrv.) Dr. Kékén András, de. ll. (úrv.) Dr. Hafenscher Károly, du. 6. Trajtler Gábor. FASOR de. fél 10. Szirmai Zoltán, de. 11. D. Koren Emil, du. 6. Szirmai Zoltán. DÓZSA GYÖRGY ÜT de. fél 10 D. Koren Emil. ÜLLŐI ÜT 24. de. fél 11. KARÁCSONY SÁNDOR U. de. 9. RÁKÓCZI ÜT 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). THALY ICÁLMAN U. 28. de. 11. Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. KÖBANYA de. 10. Veöreös Imre. UTÁSZ U. de. 9. Veöreös Imre. VAJDA PETER U. de. fél 12. Veöreös Imre. ZUGLÓ de. 11. Boros Károly. RÁKOSFAL- VA de. 8. Bizik László. GYARMAT U. de. fél 10. Boros Károly FÓTI ÜT de. 11. VÁCI ÜT de. 8. FRAN- GEPÁN U. de. fél 10. ÜJPEST de. 10. Blázy Lajos. PESTERZSEBET de. 10. Virágh Gyula. SOROKSÄR- ÜJTELEP de. fél 9. Virágh Gyula PESTLŐRINC de. 11. Matuz László. PESTÚJHELY de. 10. Kürtösi Kálmán. RÁKOSPALOTA MÁV-TE- LEP de. 8. RAKOSPALOTA-NAGY- TEMPLOM de. 10. RAKOSPALO- TA-KISTEMPLOM du. 3. RÁKOSSZENTMIHÁLY de. fél 11. Karner Ágoston. SASHALOM de. 9. Karner Ágoston. MÁTYÁSFÖLD de. fel 11. CIínKO'i'A de. fél 11, du. fél 3. KISTARCSA de. 9. RÁKOSCSABA de. 9. Békés József. RA- KOSHEGY de. 9. RAKOSLIGET de. 10. RÁKOSKERESZTÚR de. fél 11, du. 3. BECSIKAPU TÉR de. 9. (úrv.) Várady Lajos, de. 11. (úrv.) Vára- dy Lajos, du. 6. Reuss András. TOROCKO TÉR de. fél 9. Reuss András. ÓBUDA de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII., TARCSAY VILMOS U. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József. du. fél 7. Fiiippinyi János. BUDAKESZI de. 8. Csengődy László. PESTHIDEGKÜT de. fél 11. Csengődy László. KELENFÖLD de. 8. (úrv.) Dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) Dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Bencze Imre. NÉMETVÖLGYI ÜT de. 9. Bencze Imre. KELEN- VÖLGY’ de. 9. Visontay Róbert. BUDAFOK de. 11. Visontay Róbert. NAGYTÉTÉNY de. fél 9. CSILLAGHEGY de. fél 10. CSEPEL de. 11. , — Szentháromság után a 13. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 13, 22—27; az igehirdetés alapigéje: Jel 3, 1—6. A délutáni istentisztelet alapigéje szabad textus. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 15-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi rádió és az URH hullámhosszán. — SEGÉDLELKÉSZÁTHE- LYEZÉSEK. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Rözse István miskolci segédlelkészt Pápára, Veczán Pál segédlelkészt Budapestről Miskolcra helyezte át. — VÁRPALOTA. A gyülekezet egyhangúlag meghívott új lelkészét, Németh Ferenc pápai másodlelkészt szeptember 22-én, vasárnap délután 3 órakor kezdődő istentiszteleten és az azt követő közgyűlésen iktatja be szolgálatába Halász Béla esperes. Az ünnepségen igét hirdet D. Dr. Ottlyk Ernő püspök. — LUTHER-KABAT magas termetre, alig használt, eladó. Érdeklődés a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugdíjosztályán, Budapest, Vili., Üllői út 24. I. em. Tel.: 138—504. — KONYHAI NŐI DOLGOZOT keres azonnali belépésre, 40 éves életkorig az Evangélikus Teológus Otthon (Budapest. Vili., Üllői út 24.) lakással, teljes ellátással és havi fizetéssel, megegyezés szerint. Jelentkezés és érdeklődés a helyi lelkészi hivatalásával a fenti címen. — KÁLMÁNHÁZA. A nyíregyházi egyházközséghez tartozó kálmánházi gyülekezet új harangját augusztus 20-án ünnepi istentisztelet keretében áldotta meg ifj. Benkóczy Dániel esperes. — SZÜLETÉS. Lackner Aladár keszőhidegkúti lelkészéknek augusztus 14-én harmadik gyermekük született; Neve: Márta, Johanna. — Baranyai Tamás segéd- lelkészéknek augusztus 15-én második gyermekük született. Neve: Piroska. — HELYREIGAZÍTÁS. A július 28-i számunkban a tatabányai gyülekezetről rövid hír jelent meg, amelyben Villányi István presbiter neve szerepel. A presbiter neve helyesen: Villányi (Venich) Iván. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest vm., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VHI. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.3261 100 éves az Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgatő „Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel ez én legkisebb atyámfiái közül, én velem cseleked- tétek meg”. (Mt 25,40) VASÁRNAP. — „Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Ür, az erős hadakozó Űr”. (Zsolt 24,8) Istenről gyakran mondjuk azt, hogy teremtő, megváltó, megszentelő Isten. Gyakran mondjuk azt is, hogy a kegyelem, a szeretet, a megbocsátás Ura, de közben megfeledkezünk arról, hogy Ö hatalmas Űr, Aki dicsőségében trónol, bünteti a bűnt, de megkegyelmez a hozzá térő bűnösnek. A dicsőség királya a mi királyunk, Aki napról-napra mindennel bőven ellát minket. HÉTFŐ. — „Az Úr szólt Izsáknak: megáldatna'k a te magodban a földnek minden nemzetségei”. (1 Móz 26,4) Gyakran nagyon könnyen mondunk rossz véleményt arról a világról, amelyben élünk. Könnyen mondjuk azt, hogy a siralom völgye, a szenvedés birodalma. Pedig Isten áldás földjévé tette számunkra ezt a világot, hogy megtanuljunk benne hinni, szeretni, a másik emberért fáradozni. Az Izsáknak adott Ígéret és áldás érvényes valóság a mi számunkra is. Nyissuk ki jól a szemünket, hogy észrevegyük Isten áldó kezének munkáját hétköznapjainkon is! KEDD. — „Ti, akik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok! És ne hagyjatok nyugtot néki, míg megújítja és dicsőségessé teszi Jeruzsálemet e földön”. (Ézs 62, 6—7) Isten gyermeke, a keresztyén ember nem élhet tétlenül a világban. Egyrészt maradéktalanul el kell végeznie hivatását, munkáját, eleget kell tennie az Isten iránti bizalom és hit követelményének, másrészt a felebarátért való szolgálat elkötelezettségének. Ugyanakkor azonban nem feledkezhet meg az állhatatos imádkozásról és könyörgésről sem. SZERDA. — „Ha ezt mondják tinéktek: tudakozzatok a halottidézőktől és a jövendő- mondóktól ... hát nem Istenétől tudakozódik-é a nép?” (Ézs 8,19) Az idők folyamán sokszor tévelygett Isten népe! De élete mindig zsákutcába jutott, amikor Isten szava helyett halottidézőkre és jövendőmondókra hallgatott. Az ember az évezredek folyamán semmit sem változott Ma is hajlamos arra, hogy az ige tiszta és eligazító szava helyett az emberi balgaságokra hallgasson. Tisztítsuk meg füleinket és szivünket, hogy Isten útmutatása szerint járjunk. CSÜTÖRTÖK. — „Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes Ö”. (5 Móz 32,4) Az ember legtöbbször csak addig marad hű a másik emberhez, amíg nem csalódik benne, amíg nem veszti el bizalmát. Isten hűsége azonban másfajta. Ő akkor is hű, amikor népe hűt~ lenkedik, hitetlenkedik és en- gedetlenkedik. ű Igaz és egyenes: mindig az Ö és Űj sző vétségben kinyilatkoztatott szaván hoz tartja magát. Sokszor nagyon is meghökkentő Isten egyenesége: az ige tükrét tartja elénk, amely valóságosan megmutatja mulasztásainkat, bűneinket. Isten hűsége tanítson meg miniket is a Hozzá való hűségre és a Néki szolgáló életre! PÉNTEK. — „Megoltalmazza az Űr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart”. (Zsolt 146,9) Az ember sokszor csak ahhoz ragaszkodik, akitől vár valamit, s életének megoldását reméli tőle. Isten azonban elsőn sorban a szegényekhez, az árvákhoz, özvegyekhez ragaszkodik, a kicsikhez, az elesettekhez, a semmikhez, hogy felemelje megvigasztalja és bátorítsa őket. Istennél mi is segítséget találunk. De az ö szeretete minket is tanítson meg a másik ember segítésére, bátorítására, vezetésére! SZOMBAT. — „Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítsen”.) Zsolt 22,12) Isten jelenléte a legnagyobb ajándéka a keresztyén ember számára* Ezért tanít minket erre a könyörgésre a zsoltár író. Ö közel van hozzánk akkor, amikor megszólaltatja közöttünk igéjét, amikor a keresztségben gyermekévé fogad valakit amikor Krisztus testében és vérében közeledik hozzánk. Ű közel van hozzánk akkor, amikor imádságunkkal keressük öt, de Ö közei van hozzánk akkor is, amikor táléin könnyen elfeledkezünk Róla. A Szent-i háromság egy igaz Isten jelenléte újítsa meg az életünket, hogy Neki éljünk itt e földön és egykor az.ö országaiban. Harkányi László — BUNDÁK, szőrmegallérokj kucsmák Somogyi szűcsnél. V., Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. — LEINFORMÁLHATÓ dolgozótanuló leány kis személyzeti szobát keres. Megbízható jeligére a kiadóhivatalba. — ORGONA, 5 regiszteres, sür- gősen eladó. Orgona- és harmó- niumjavítást vállalok. Farkas Károly hangszerkészítő Nyíregyháza, Dóka u. 8. Fehér kereszt piros mezőben Dániában lépten-nyomon szembe találkozik az ember a friss szélben lobogó-csattogó, fe- hérkeresztes-piros zászlóval. Középületek csúcsán, tereken és utak szélén, a sok kis családi ház előtti kertekben, mindenütt zászlók lobognak. Ha névnap vagy születésnap van a családban, a magas fehér árbocra a ház előtt felhúzzák a fehérkeresztes lobogót. Mikor Has- levbe érkeztem a Mini-Uppsala konferenciára, a tízezres kisváros utcáin, terein és a két népfőiskola előtt egész zászlóerdő fogadott. De sokfelé látni a többi északi testvérország lobogóit is, amelyek csak a keresztnek és zászlónak a színében térnek el egymástól. Nemcsak lobogóik, az északi országok nyelve is nagyon hasonlít egymáshoz. A konferencián a dánok jól megértették a svédül és norvégül felszólalókat, és ezeknek nem kellett tolmács. Csak mi „külfödiek” voltunk rászorulva a szinkron angol tolmácsolásra. Nekem mindenesetre sok torokhangjával és elnyelt szótagával a dán nyelv tűnt közülük a legnehezebbnek (tréfásan azt szokták mondani, hogy a dán nem is nyelv, hanem „torokbetegség”). A nyelvi nehézségeken azonban átsegített a gyönyörű kis ország lakóinak meleg vendégszeretete, amelyet mindenütt érezhettünk. Igen, területére és lakosságára nézve Dánia kis ország; csak feleakkora, mint hazánk. Mindenesetre hozzátartoznak a FaerOér-szigetek és az óriási Grönland; de ezek lakossága együtt sem éri el a százezret. Igazi „tengeri ország”. Legtermékenyebb, legsűrűbben lakott része a Sjaelland (tengeri föld, a keleti nagy sziget), rajta a másfél milliós Koppenhágával. De az ország nagy részét magába ölelő Jyl- land-félsziget is olyan, mint az európai szárazföld keskeny, messze kinyúló ugródeszkája az Óceán felé. Pár órai autóút, s utána mindenütt a tengerpartra érkezel. Kék ég, végtelen kék víztükör, sárga gabonamezők, szelíd lankák. erdők és sok-sok piros tetős tanyaépület a nagyszerű utak mellett — így marad meg a dániai nyár az utas emlékezetében. Koppenhága éppúgy megérdemelné az „Észak Velencéje” nevet, mint Stockholm. A tenger mindenütt jelen van: friss szellőivel, a városba mélyen benyúló kikötőivel és csatornáival. Egyórás kikötői körutazáson némi bepillantást nyerhettem arról, miért gazdag ez a kis ország. Jólétének egyik fő forrása a tenger: motoros és halászbárkák, teherhajók és óriás tengerjárók százai, hatalmas dokkok és raktárházak, daruk erdeje mindenfelé. Ezt figyeli csendben az Andersen-mese „kis sellőjének” bronzpatinás, szép szobra egy hatalmas sziklán, a kikötő bejáratánál. Néhány évvel ezelőtt valóságos nemzeti gyászt zúdított Dániára néhány huligán, akik egy sötét éjszakán lefűrészelték a Koppenhága jelképévé lett sellő bronzfejét. Azóta szinte észrevétlenül pótolták a hiányt, de a barbár tettről ma is felháborodva beszélnek. Koppenhága a zöld patinás, karcsú tornyok városa. Amikor a repülőgép a tenger felől leereszkedik a Kastrup-sziget óriás légikikötőjébe, már a magasból szembetűnnek ezek a díszes, zöld sapkás tornyok, és mindenhova elkísérnek a nagyváros utcáin. A főtér városháztornya, a Christiansborg (most parlament) kupolája, a szép barokk Nicolai-templom tornya, a Megváltó-templom sajátságos spiráltornya és a négy északi államot jelképező, négy sárkánytestből összefonódó, hajtü vékony börzetorony. Emlékezetemben így maradt meg Koppenhága: az alkonyati égre rajzolódó, zöld patinás tornyok városa. Az utcákon az autók tömegei mellett kerékpárok százai suhannak a járdák mellé épített kerékpársávokon (de már közel sem látni annyit belőlük, mint a régebbi útibeszámolók szerint). A Frederiksborggade és Nygade, Koppenhága két Váci utcája, tele van sétálók és turisták ezreivel; köztük feltűnnek a lobogó hajú, elhanyagolt, visszariasztó külsejű „hippik” is. Északon főleg Svédországban és Dániában nagy probléma az ifjúság „lázadása”; rengeteget vitáznak róla, de a látszat szerint nem sok eredménnyel. Különösen sok jut belőlük a Tivoli szórakozóhelyeire, amely Európa egyik legnagyobb Vidám Parkja. Aki azonban az igazi Koppenhágát akarja megismerni, menjen el inkább a Thorvaldsen-múzeum csendes termeibe, a klasszikus dán szobrászművészet remekeihez, vagy a Glyptothek szobrokkal, festményekkel zsúfolt kincsesházábá. Ott inkább találkozik a din főváros igazi kincseivel. A dán vidék a magyar utast leginkább a dunántúli tájra emlékezteti. Ha közben-köz- ben nem tűnnének fel öreg szélmalmok és a tengerpart, a Kisalföldön érezni magát az ember. A sok gondozott tanya és kisebb-nagyobb falu közt azonban újra, meg újra előtűnnek a vörös téglás tejüzemek, húsfeldolgozók és sör- főzők, a dán parasztszövetkezetek tulajdonai. A szövetkezés gondolata régi hagyomány ebben az országban, és a tenger mellett a másik fő forrása gazdagságának. Dánia adja ma is a világ vajtermelésének 20, sajttermelésének 15 százalékát; élelmiszeripara világhírű. A legutóbbi évek azonban sok gondot hoztak a dán gazdasági életben; a nyugat-európai vámunió a dán termékek elé is akadályokat emelt (Dánia az E FT A tagja) s ennek egyik következménye volt a múlt évi pénzleértékelés, a lassú infláció. A vietnami háború rendkívül népszerűtlen az országban, és a kis ország egyébként is küzd az „amerikanizálódás” ellen, — ez nyilvánvaló az őszinte, személyes megnyilatkozásokból. A ragyogó felszín mögött egy kis nép gondjai is ott rejtőznek. Felejthetetlenül szépek a kanyargós utak és erdők közül előbukkanó kastélyok, hatalmas udvarházak. Vemmetofte és Gisselfeldt kastélyai barokk pompájukkal, parkjaikkal vonzzák a látogatók ezreit. A legszebb talán valamennyi közül a helsingöri csodálatos Elsinore- várkastély, amelynek bástyáin a monda szerint Hamlet apjának szelleme kísértett, és a vár pincéiben a dán nép ős védőszelleme lakik. Dánia egyháza evangélikus „népegyház”. Ez azt jelenti, hogy a többi egyházak — a római katolikus, a baptista, a metodista és néhány más, kisebb vallási közösség — együtt is csak egy-két százalékot képviselnek. A „nép-egyház” azonban valójában államegyházat jelent. Az állandó egyházi tisztségeket, az egyházi minisztérium közbejöttével, a gyülekezetek jelölése alapján a király tölti be (csak ha egyhangú a gyülekezet választása, akkor kell azt a minisztériumnak elfogadnia). A parlament mondta ki 1947-ben a nők jogosultságát a lelkészi szolgálatra; a püspöki kar nagy része azonban nem szentel fel női lelkészeket (1965ben tíz női lelkész volt Dániában). Sokak számára ez a helyzet ma botránykő a dán evangélikus egyházban, és keresik a megoldást a „konstantinuszi korszak” idejétmúlt államegyházi örökségének felszámolására. Szeretnék, ha az egyház a saját lábára állna, nyitottabbá lenne más egyházak és a társadalom, a világ problémái iránt. A dán evangélikus egyház több mint 4 millió hívével ma tíz egyházkerületben él. A koppenhágai püspök egyúttal tíz püspök közül az első, és a kormányzat előtt képviseli az egyházat. Hozzá tartozik Grönland gyülekezeteinek gondozása, felügyelete is. Ma ennek a püspöki széknek a betöltője a hazánkban is sokak által ismert és tisztelt, ősz hajú, melegszívű W. Westergaard-Madsen püspök, egyházunk és népünk őszinte jó barátja. A dán egyházi szeretetmunka területéről került a legfőbb egyházi tisztségbe; de ott is megőrizte emberi közvetlenségét, a szegények és kisemberek, az emberiség mai szociális problémái iránti nyitottságát. Elődje, Fuglsang-Damgaard püspök, Akadémiánk tiszteletbeli doktora. A dán egyház két teológiai fakultása Koppenhágában és Aarhusban van; világszerte ismert teológusai közül Skydsgaard, Prenter és Soe professzorokat kell elsősorban említenünk. Es ne feledkezzünk meg Mogens Teuthen és Paul Hansen lelkészekről sem (az utóbbi ugyancsak tiszteletbeli doktorunk), akik a Lutheránus Világszövetség keretében mutatták meg szerete- tüket egyházunk és népünk iránt. A dán evangélikus egyház két legismertebb kincse világszerte a dóm Krisztus szobra és a Grundtvig-templom. A dóm sokszor elpusztult és újraépített falai közt áll a főoltáron a kiterjesztett karokkal hívogató hatalmas Krisztus-szobor; előtte a keresztelőmedence, térdelő angyal kezében egy hatalmas tengeri kagyló; körülötte a 12 apostol hatalmas márványszobrai; mind Thorvaldsen művei. És Koppenhága egyik külső negyedében emelkedik a dán egyház és nép nagy fiának emlékére a maradandó szépségű, óriási orgonárá emlékeztető homlokzatú, modern székesegyház: a Grundtvig-templom. Dánia egyháza megbecsüli a múltját. De egyre nagyobb kérdésévé lesz az egyház jövője. Erről azonban később szólunk. N. Gy.
