Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-14 / 2. szám
Répcelak — Ostffyasszonyfa—Uraiújfalu Három egymáshoz közeleső falu Vas megyében. E három falu evangélikus gyülekezeteit 1967. december 17-én meg’á- togatta D. dr. Ottlyk Ernő püspök. A répcelaki gyülekezet kettős jubileumot ünnepelt: az akkori Dunántúli Egyházkerület közgyűlése a répcelak— csánigi fiókgyülekezetet 100 évvel ezelőtt önálló gyülekezetté nyilvánította. A másik jubileum a jelenlegi lelkész, Smidóliusz Ernő negyedszázados répcelaki lelkészi szolgálata. Verőfényes napsütésben érkeztünk Répcelakra, de az istentisztelet kezdetére olyan szélvihar és hózápor kerekedett, hogy majdnem levette rólunk a kabátot és kalapot, míg a papiakból a templomba értünk. Zord időben jólesik védett helyről figyelni az elemek tombolását. Ez az érzés valamennyiünknek szivét átjárhatta, amikor a templom ablakain át láttuk a vadul kavargó havat és hallottuk a szél zúgását, amely karácsonyi hangulatot keltő dallamokat dúBach h-moll miséje a Deák téren Ha megkérdezzük az embereket, hogy nevezzék meg a zeneirodalom legnagyobb alkotását, a zenekedvelők Beethoven kilencedik szimfóniájára, a muzsikusok pedig Bach h-moll miséjére szavaznának túlnyomó többségben. Miben rejlik e mű nagysága? Abban, hogy Bach itt mutatta meg tudós és próféta mivoltát. Tudós módra mutatta meg egyes tételekben azt, hogy az előtte való évezredben mit írtak a zeneművészetben, más tételekben viszont prófétai módon jelölte ki az utat: merre mehet a következő évszázadokban a zeneszerzés útja. Ennek a pompás műnek meghallgatására sereglett ösz- sze a zenekedvelők nagy gyülekezete, szép számmal vidékről is. A zsúfolásig megtelt templomban mindenki érdeklődve tekintett a karzatra, ahol több, mint száztagú énekes és zenészegvüttes állt készen, hogy Weltler Jenő karnagy intésére elénekelje azt. amit több hónapos fárasztó próbákon megtanult. Hallhattuk a szólisták között világhírű operaházi énekeseinket, László Margitot és Sándor Ju- ditot. a szegedi opera kiváló altistáját, Lengyel Ildikót. A férfi szólószerepeket e templom karzatáról is már jól ismertek énekelték: Marik Páter és Mezőfi Tibor. A szólistagárda az egyes tételekben egészen kiválót alkotott. Mindegyik tudásának és tehetségének legjavát adta. E nagyszerű gárdához méltó volt az énekkar által nyújtott élmény is. A szenvedéstörténet pianisszimójától a feltámadás fortisszimójáig minden hangulati momenutmot jól ragadott meg nagy figyelemmel követve a karmesteri pálca minden rezdülését. Dr. Kékén András igehirdetése arról szólt, hogy ez a muzsika jól készít minket fel karácsonyra: belső változást idéz elő. Egyrészt közelebb kerülünk Istenhez. Másrészt alkalmasakká válunk arra, hogy Isten békeakaratát éljük meg szeretőiünkkel és megbocsátásunkkal. Valóban, akik részt vettek ezen az ádventi alkalmon, más lélekkel távoztak a templomból. Találkoztak az Isten dicsőségével. És közelebb kerültek az embertárshoz is. ismertekhez és ismeretlenekhez egyaránt, hiszen bennünk csengett az utolsó tétel szövege is: Add nékünk békédet! Pontatlan idézet Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő PONTATLANUL IDÉZI Mózes első könyvének huszonkettedik fejezetét új regényében Szabó Magda. Izsák maga lép le az oltárról, mert atyáinak eszményeiért nem hajlandó feláldozni az életét; mapa akar találni eszményt magának, amiért elemésztődhessen. Baj-e ez a pontatlanság? A Biblia a keresztyének szent könyve, de egyúttal a világ- irodalom egyik sarkalatos műve is; mint szent könyv, mó- dosíthatatlan, mint világirodalmi szöveg, jó írói szándékkal akár pontatlanul is felhasználható. A SZÁNDÉK ellen nem eshet kifogás. Szabó Magdát a lélek mélyén lezajló folyamatok érdeklik, s ezeknek rendszerint alaposan utánajár, eredetüket és következményeiket egyaránt gondosan megvizsgálja. Ezúttal a ma élő nemzedékek problémájával foglalkozik: szenvedélyesen keres választ arra a kérdésre, hogy milyenek is a mai fiatalok, s miért olyanok, amilyenek? Elő kérdés ez, elhangzik naponta számtalanszor; rendszerint lekicsinylő rá a felelet. Mondhatnánk, nem új probléma ez, az idősebbek és a fiatalabbak között mindig is megvoltak a természetes különbözőségek, akár ellentétek is; miért éppen mai korunkban hiányoznának, amikor a korváltás hatalmasabb, mint talán bármikor amikor technikai-tudományos, és társadalmi forradalmat egyaránt átélünk? ERRE A KÉRDÉSRE, természetesen, nem lehet felelni anélkül, hogy az idősebbekről, az »öregekről« is ne szólnánk. Szabó Magda sem tér ki ez elől. Három család áll érdeklődésének középpontjában, öt felnőtt és öt fiatal ember. Szembesíti őket. Mestere a lélektani jellemzésnek, mesterien jellemez most is, kitűnő arcképeket rajzol, mindegyik kép hiteles. Az öt felnőttben a sokat átélt nemzedékek néhány jellegzetességét ábrázolja, igen élesen, szókimondóan. De, keményen szólva: szélsőségesek a regény alakjai, nem annyira az élet sokszínűsége érződik rajtuk, hanem valami romantikus, és ugyanakkor tételszerű mesterkéltség. Legföljebb összességükben képviselik a változatos valóságot, külön-külön mindig csak egy, az írói érdeknek megfelelő vonást mutatnak, jelenítenek meg. A FIATALOK IS öten vannak: két testvérpár és egy magányos fiatalember. A közös mindegyikükben a szabadság- vágy, a függetlenségre, önállóságra törekvés. Innen a bibliai történet megváltoztatása is: Szabó Magda — valósze- rűen — úgy látja, hogy a mai ifjúság legjellemzőbb tulajdonsága: még az elrontott élet is jobb, ha magam rontom el a magamét, mint a jó, ha nincs közöm hozzá, mert kaptam, örököltem, rámhagyták. Érdekes gondolat, s kár volna visszautasítani a földi üdv e föltételét azért, mert az örök üdvösségre vonatkozó keresztyén hit éppen az ellenkezőjét vallja, hogy ezt az ember a maga erejéből sohasem érheti el, csak Isten ajándékaképpen megkaphatja. A hétköznapi életre vonatkozóan azonban a keresztyénség sem fogadja el a tétlen várakozást, a sültga- lamb-várást, s egyetért azokkal. akik a jólét, a békesség, a boldogság elnyerését az értük kifejtett fáradozásoktól elválaszthatatlannak tartják. MI HÁT A HIBA Szabó Magda érdekes regényében? Ügy vélem, az összkép pontatlansága itt a hiba. Pontatlanul idéz az életből, egyoldalúan, bár jó szándékkal, ö arra akarja inteni a felnőtteket, hogy megszokásaik, be- idegzettiégeik, előítéleteik félrevezethetik a fiatalokat, a következő nemzedéket, mert valóban elriasztóak olykor. S arra akarja inteni a fiatalokat, hogy a régitől elfordulva, másik végletbe ne essenek, hogy a szabadságvágyuk szabadosságra ne vonzza őket. Hogy végső soron mindegy, ha elromlott az életünk, magunk rontottuk-e el, vagy mások. AZ INTELEM helyes, az c dolgunk, hogy az életet meg- jobbitsuk, s nem az, hogy elrontsuk. Hogy a korábbi hibákat helyrehozzuk, s nehogy újabb hibákkal cseréljük föl. Zay László dőlt odakint, miközben Isten igéje hangzott a püspök ajkáról. Az istentisztelet utáni közgyűlésen a helyi lelkész felolvasta a gyülekezet történetét. Utána köszöntések hangzottak el: az egyházmegye üdvözletét Szabó Lajos esperes és Berzsenyi J. Miklós egyházmegyei felügyelő tolmácsolta. A szomszéd gyülekezetek közül Baráth József hozta el az uraiúj falusi hívek köszöntését. Végül a püspök mondott örömre, szeretetre és hálaadásra buzdító szavakat. Ebéd közben szóba került a néhány évvel ezelőtti árvíz, amely nagy pusztításokat végzett Répcelakon. A gyülekezet lelkésze és mások elmesélték, hogy milyen sokoldalú segítségben fejeződött ki az ország lakóinak a szeretete és együttérzése az árvízi-árosul‘ak iránt. Ostffyasszonyfára menet láttuk a szép, modern családiházak egész sorát, amelyek a megrongálódott lakások helyére épültek. »Lelkészpalota-«« mondták a szomszéd gyülekezetek lelkészei, amikor az ostffyasszony- fai parókiát megcsodáltuk. Hozzá hasonló, ideális lelkészlakást vidéken még nem láttunk. De a gyülekezet temploma sem akármilyen: az egv- kori vár helvén. a falu közepén levő magaslaton épült. Az ostffyassz^nyfai evangélikusok is jubileumot iirne- npltok; Ptvoo éve önállósult a gyülekezet. Örömük kifejezésre jutott az új harang hangjában is, amely az ünnepi istentisztelet alatt szolalt meg először. A második világháború elvitte a gyülekezet egyik muzeális értékű harangját, melynek helyébe a hívek a jubileumra újat vásárolták. Az istentiszteletet, melyen D. dr. Ottlyk Ernő püspök hirdette Isten igéjét, ünnepi közgyűlés követte. Csizmazia Sándor, a gyülekezet lelkésze ismertette a gyülekezet történetét. Az ünneplő gyülekezetét az egyházmegye esperese, felügyelője, a szomszédos gyülekezetek lelkészei és végül a püspök köszöntötték. December derekán nagyon korán sötétedik. Ostffyasz- szonyfára leszállt az est, amikor elindultunk utunk harmadik célja felé: Uraiújfa- luba. A falusi templomok télen általában mind hidegek. Vrai- újfaluban sem lenne érdemes fűteni ilyenkor a templomot, mert a meleg elveszne a nagy épületben. De a hideg templomot szívet melengető öröm és várakozás töltötte meg D. dr. Ottlyk Ernő püspök igehirdetése nyomán. A szépszámmal egybcsereglett hívek, lélekben meggazdagodva, szívükben a szeretet melegével távoztak a templomból. öreg este lett mire nekivágtunk a kisalföldi éjszakának. Nem éreztük a hosszú út és a sok szolgálat fáradalmait, meri jó volt bárom gyülekezettel egvütt örülni, énekelni. Isten* dicsérni és e?vmás hite által erősödni. Kőszeghy Tamás A balatonszemesi új templom oltára, szószéke és keresztelőköve. Tervezte és készítette Kardos József lelkész Evangélikus Napiár 1968 Szép kivitelben, gazdag tartalommal jelent meg ebben az évben is Evangélikus Naptárunk 134 oldalon. Azt szokták mondani, hogy a jó bornak nem kell cégér. Naptárunknak sem, hiszen az önmagáért beszél. Ez a rövid kis írás sem »cégér« akar lenni, hiszen a naptár az utolsó darabig elfogyott, hanem örvendező regisztrálása Sajtó- osztályunk e megszokottan szép kiadványának. Az 1968. évi naptár vezér- gondolata: a család. D. Káldy Zoltán püspök írja Beköszöntő cikkében: »Azok a nagy változások, amelyek világszerte a társadalmi, gazdasági és kulturális életben végbemennek, jelentős kihatással vannak a családok életére, a „családi er- kölcs”-re, jó és rossz irányban egyaránt.« Ennek jegyében foglalkoznak a családdal kapcsolatos cikkek: a házastársak életközösségéről, gyermeknevelésről, a szülők és gyermekek viszonyáról és az egyedül élőkről. Naptárunk a nevezetesebb évfordulók egész soráról is beszámol egy-egy cikk keretében. A megemlékezések élén Dr. Ottlyk Ernő püspök cikke áll, aki a 20 évvel ezelőtt az államunkkal kötött Egyezményünkről ír. A naptár bőségesen tájékoztat az elmúlt év egyházi eseményeiről, gyülekezeteink életéről. Mindezeket a tájékoztatásokat 50 művészi fénykép teszi elevenebbé, színesebbé. A szépirodalmi részt 7 hitmélyítő elbeszélés és 10 vers képviseli, nagyon tehetséges verselők tollából. Falusi olvasóink ezeket olvasták el először a naptárból, de meggyőződésem szerint a városiak részére is nagy élményt jelent majd ezek olvasása. Pompás a családot ábrázoló címlap, valamint a cikkek, főleg az elbeszélések rajzokkal való illusztrálása. Hiszem. hogy gyülekezeteink mindenütt örömmel fogadják és olvassák gazdag tartalmú naptárunkat és belőle sok áldás, lelki épülés és erősödés támad a most kezdődő 1968 esztendőben. Sikter László Lelkigondozás öregek közt Az a tény, hogy az orvos- tudomány rohamos fejlődése és a szociális viszonyok javulása következtében évről évre nagyobb lesz az öregemberek száma, világszerte központi kérdéssé teszi a gerontológiát, a geriátriát, vagyis az öregekről s az öregek gyógyításáról és gondozásáról szóló tudomá nyokat. Erre mutat újabban az is, hop* a napokban svéd nyelven jelent meg a kiváló dán valláspszichológusnak. Villiam Grönbaeknek az öregek lelkigondozásáról szóló új könyve. Az öregemberekben fokozott kisebbrendűségi érzés van, vágyódnak emberi kapcsolatokra s arra, hogy érzéseiket s emlékeiket megértéssel kezeljék. Fontos eligazításokat ad Grönbaek arra vonatkozólag. hogy miként kell az öregekkel való beszélgetést s a nekik szóló igehirdetéseket és áhítatokat folytatni, és egyáltalán vallási szükségleteikkel foglalkozni. Grönbaek új könyve igen értékes segítséget nyújt nemcsak azoknak, akiknek kifejezetten a lelkigondozás a feladatuk. Grönbaek könyve a legjelentősebb hat valláspszichológus közt említi Dr. Vető Lm jós ny. püspököt HOMO RHODESIENSIS Éppen száz esztendeje, hogy Adam Renders angol vadász Afrika szívében, a Zambézi folyó közelében egy ősi, városi kultúra nyomaira bukkant. A megindult régészeti kutatás a bantu törzsek sok-évezredes építkezésének nagyszerű emlékeiről számolt be. Hamarosan még régebbi leletek is előkerültek: paleolit korból származó balták, egyéb haszhálati eszközök és egy olyan emberi koponya, amely a ncander-völgyi ember koponyájával mutat hasonlóságot. »Hotno rhodesien- sis«-nek nevezték el Az ősi -fekete--lelet — egy fehér-emberről, Cecil Rhodes-ről kapta nevét, aki Zimbabwe (Dél- Rhodesia) földjén 1890-ben tűzte ki az angol lobogót. Az ország aranya már a IS. században vonzotta ide a fehér embert, s a gyarmati kizsákmányolás alól mind máig nem tudtak felszabadulni. A kellemes éghajlatú, gyönyörű vidék nemcsak aranyban gazdag. Króm, wolfram, szén, azbeszt és dohány termelése világviszonylatban is igen jelentős. Gazdag az ország, gazdagok a fehér telepesek és az angol monopóliumok haszonélvezőt Csak azok szegények, akik ennek a földnek gyermekei. Szegények, mert a 2,5 millió feketét elnyomja a fehér kisebbség. A bányákban a gyárakban és farmokon éhbérért dolgoztatják az afrikaiakat. A vasúton csak külön szakaszban utazhatnak és meg a temetőkben sem felehetnek egymás mellett a négerek és. európaiak. Igaz, alkotmányukban nincs faji megkülönböztetés, de a választójogot olyan képzettséghez és vagyoni nívóhoz kötötték, hogy 5000 afrikai közül jó, ha egy megfelel ezeknek a követelményeknek. 1930-ban az ország területét két zónára osztották: a nagyobb, termékeny, gazdag vidék az európaiaké; a másik, szinte megművélhetetlen, aszályos rész pedig a bennszülötteké lett. Mivel ez a föld megélhetésüket is alig biztosítja .nem is beszélve a négerekre börtönbüntetés terhe mellett kivetett -fejadóról«. kiszolgáltatottságukban a legolcsóbb bérmunkát is kénytelenek elvállalni. Ian Smith 1965-ben kimondta ugyan Dél-Rhodcsia függetlenségét, de az Angliától való elszakadás nem hozott új szociális rendet. A hatalom továbbra is a fehérek kezében van, akik politikai és gazdasági uralmukat a fasizmusra emlékeztető módszerekkel tartják fenn. 50 000 ember börtönökben és koncentrációs táborokban sínylődik. A hatalom fenntartásához a rendőrség mellett még korszerű repülőgépekkel ellátott hadsereg áll a fehérek rendelkezésére. S biztosító hátvédként ott ran a »rhodesiai üzletbe« 200 millió tont sterlinget befektető Anglia és a fajüldöző Délafrikai Köztársaság. 1968 az emberi jog esztendeje lesz. Zimbabwében is vannak, akik azért harcolnak. Az Afrikai Népi Szövetség (ZAPU) ellenállási mozgalma 1960-ban indult. Ennek a mozgalomnak sok évi börtönt szenvedett, bátor vezetője Joshua Nknmo. Széleskörű politikai tevékenysége mellett vasárnaponként igehirdetői szolgálatot végez. Annak a Jézusnak a nevében beszél, akinek jászol-bölcsőjéhez a »színes világ- képviselői is eljöttek; akit Heródes haragja elől a fekete-Afrika rejtett el; s akinek keresztjét is egy színes ember segítette a golgotái úton. 1968-ra kijelölt ige szerint Isten jó sáfáraiként kell szolgálnunk egymásnak a kapott ajándékokkal Ennek a szolgálatnak komolyságával és felelősségével az új esztendőben az egyházaknak és az egyes keresztyén embernek mindent meg kell tenni azért, hogy gyógyuljanak a jogtalanság okozta égető sebek; hogy mindenütt a világon előbbre jusson az igazság és a jogosság; hogy egyenlő legyen az ember, akit Isten egyenlőnek teremtett. Támogatnunk kell azokat a mozgalmakat, amelyek ezért küzdenek és együtt kell munkálkodnunk mindazokkal, akik ezért a célért fáradoznak. Mert a ma szenvedő és elnyomott »homo rhodesiensis« minden sorstársával együtt csak így juthat el emberhez méltó életre. Madocsai Miklós a dékán december 20-án kiosztotta a reformáció 450 éves jubileuma alkalmából kiirt pályázat jutalmait A tanári kar az Északi és Déli Egyházkerület 500—500 Ft-os megajánlásából Győr Sándor III. évi. hallgató »Szociális kérdések a XVI. század magyar reformátorainak szolgálatában- c. dolgozatát I. díjjal, Krähling Dániel IV. évf. hallgató »Luther Szentlrás-értelmezése a bibliai könyvekhez írt bevezetéseiben« c. dolgozatát I. díjjal és Fonyód Pál III. évf. hallgató »Luther tanítása a munkáról és a földi hivatásról- c. dolgozatát II. díjjal jutalmazta. KURT SCHMIDT-CLAUSEN ÚJ TISZTE A Németországi Egyesült Lutheránus Egynáz és a német Lutheránus Világszövetségi Nemzeti Bizottság közös ökumenikus bizottságának az el- nökévé dr. Kurt Schmidt-Clau- sen egyházi főtanácsost, a Lutheránus Világszövetség korábbi főtitkárát választották meg GYUSZIflA Gyuszika ötéves és nincs kisautója. Nincs és nem is volt. Más játéka se nagyon. Gyuszika nem lehet sofőr, autótulajdonos. Gyuszika nem építhet nagyszerű útkereszteződéseket aluljárókkal, felüljárókkal, mert neki nincs kisautója egyetlen egy se. Gyuszika életéből hiányzik a játék boldog önfeledtsége, az alkotás első öröme ... Gyuszikának nincs édesanyja. Helyesebben, van és még sincs. Az anya lemondott kisfiáról. amikor pár hetes volt. Gyuszikának sohasem mondták: „kis csillagom”. vágy valami ehhez hasonló becéző szó kát. amivel az anyák olyan spontán és egyszerűen vallanak az anyai szerétéiről Az ő hibáit és csinytevéseit sohase szépítette az anyai szűklátókő- riíség. Védelmet és biztonságot mindég idegenek között kellett keresnie. A Magyarországi Egyházak ökumenikus főtitkára, dr. Pál- fy Miklós professzor, megválasztása alkalmából üdvözölte az új elnököt és kifejezte azt a reményét, hogy a két ökumenikus testület jó kapcsolatokat épít ki egymással. Gyuszika nem szokott mosolyogni. Komoly kicsit felnőt- tes arca van. SzolgálatkésZj csendes kisfiú. Amíg ott vol-' tam, kétszer mondták neki: „Ne légy rossz!" Pedig egyáltalán nem rossz Egy pár kedves szóért engem, az idegent tüntetett ki szeretetével. ..Tessek eljönni holnap is..Milyen különös, nem is ígértem neki semmit. Csak gondolkodtam azon. milyen jó lenne Gyuszikának eay kisautó. Szavai után iöttem rá. hogy az életéből igazán mégsem a kisautó hiányzik. Omszikn Életéből — szándékosan írtam nagy é-vel az sletet, mert az ő számára az élet már most csalódások sorozata — igazán és pótolhatatlanul a szeretet hiányzik... Vajon megtalálja-e az emberek között? Szita István oá A Teológiai Akadémián
