Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-03 / 9. szám

Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. (1 Jn 3, 8) VASÄRNAP. — -Térjetek vissza szófogadatlan fiák és meggyógyítom a ti elpártolá­sotokat! íme mi hozzád járu­lunk, mert te vagy az Űr a mi Istenünk« (Jer 3, 22) Az ember életének alapbűne az Istentől való elpártolás, az engedetlen­ség. Ebből az állapotból a ma­gunk erejéből nem szabadul­hatunk meg. Isten atyai hívá­sa, mely Jézusban hangzik fe­lénk, munkálja megtérésün­ket. Felébreszti szívünkben a bűnbánatot és Jézus bűnbo­csánatában bízó hitet. Ez tesz minket engedelmes fiákká. HÉTFŐ. — -Ezt mondják majd szüntelen, akik szeretik a te szabadításodat: Magasz- táltassék fel az Isten.« (Zsolt 70, 5) A testi és lelki nyomorú­ságból megszabadult ember szíve mélyéről előtör a hála és dicsőítés szava. Jézus legyőzte életünk fenyegető ellenségeit: a bűn, halál és Sátán hatal­mát, a kereszten. Magasztal­juk Urunkat, hogy az ő szaba- dítása teljes. Azért küldte hoz­zánk szent Fiát, hogy félelem­től megszabadított, szeretet- ben szolgáló, örvendező éle­tünk legyen. KEDD. — -Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai és leborulnak előtted a pogányok minden nemzetsége«. (Zsolt 22,28) Is­ten üdvösségszerző terve át­öleli az emberiséget. Evangé­liuma minden népnek szól. Jé­zus Krisztus az egész világ Megváltója. A jánosi bizony­ságtevés fényében kell látnunk Isten világra vonatkozó elha­tározását: -Ügy szerette a vi­lágot, hogy az ő egyszülött Fiát adta« (Ján 3,16) Isten né­pének az a feladata, hogy ezt a szeretetet hirdesse és csele- kedje, hogy szolgálata által Krisztus megváltásának ereje beáradhasson az emberiség életébe. SZERDA. — -Ki adhat tisz­tát a tisztátalanból? Senki.« (Jób 14, 4) Súlyos örökséget hordozunk mindannyian. Ez rontja meg életünket. Ben­nünk van az öröklött bűn. Szí­vünk gondolata gonosz ifjúsá­gunktól fogva. Önmagunkból Istennek tisztát nem adha­tunk. Jézus Krisztus szent és drága vére tisztítja meg bűnös szívünket. Igéjében, az úrva­csorában, az Ö tisztító erejét kapjuk. Az tisztát adhat Isten­—KELENFÖLD. A gyüleke­zet hatvanad vasárnapi, e célra meghirdetett offertoriumaként 1000. — Ft-ot küldött a Ma­gyar Vöröskereszt útján a szi­cíliai földrengés áldozatainak megsegítésére. — A KELET-BÉKÉSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ­MEGYE lelkészl munkaközös­sége február 21-én tartotta ülését Békéscsabán. Áhítatot Kun Kaiser József, előadást Kiss György, Sáfár Lajos, Ká­véházi Ottmár és Nagybocskai Vilmos tartott. Mekis Ádám esperes az aktuális kérdések­ről tájékoztatta a lelkészeket. nek és embertársainak, aki ebből a bűnbocsátó szeretet- ből él és ilyen szívvel szolgál. CSÜTÖRTÖK. — -És látá Isten, hogy minden amit te­remtett, íme igen jó.« (1 Móz 1 31) Isten a teremtés hajnalán jónak teremtette a világot. Harmónia, békesség és csodá­latos rend állott elő teremtő szavára. Mi lett e világgal? Az első emberpár bűne miatt Is­ten Ítélete és haragja elé ke­rült, de mégsem taszította el magától. Jézus Krisztust azért adta, hogy benne és általa újjáteremtse a világot. Benne megkezdődött a világ gyógyu­lása. Ö a mi reménységünk. PÉNTEK. — -Hadd men­jünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten.« (Zak 8, 23) Ahol a szeretet uralkodik és Isten jelenléte érezhető a hívek életfolytatá­sában, ott a keresztyénség vonzó a kívülállók számára. Ezért nagy a felelősségünk. Ha­mis, szeretetlen, képmutató keresztyének élete taszító és Isten nevének gyalázata. Kér­jük Istent, hogy tegye szívün­ket alkalmassá a szeretetre és másokért való áldozatos szol­gálatra, hogy életünk hiteles és vonzó lehessen. SZOMBAT. — -Az Űr hada­kozik érettetek, ti pedig vesz­teg legyetek. (2 Móz 14,14) Meg kell tanulnotok, hogy a hivő ember életében vannak olyan helyzetek, amikor kétségbe­esett erőfeszítésekkel, félelem­től diktált cselekedetekkel nem jutunk előre a hit útján. Ilyen helyzetben engedjük, hogy Isten cselekedjen és ar­ra figyeljünk, milyen utat mu­tat Isten nekünk. Nem passzív tétlenség ez az állapot, hanem Isten útmutatását váró elmé­lyülés az Ö igéjében. Így is­merjük fel azt, amit Isten ér­tünk cselekedett. Garami Lajos El kötelezés és lehetőség 1 János 3, 5—8 Nálunk ma is az a gyakorlat, hogy minden böjti istentisz­telet a 174-es énekkel kezdődik. Ez alkalommal föéneknek is ki­tűzhető, mivel megüti nemcsak a böjti időszak, hanem a szó­székre vitt ige alaphangját is. A »-Viselvén bűneinket, megvál­tottál minket...« böjti lépcső alapigénk szívéhez. Krisztus küldetése és váltsága kettős elkötelezés a bűn el­leni tudatos és elszánt harcra. 1. Krisztus küldetése mindenekelőtt azért kötelezi Isten gyermekeit a bűn elleni elszánt harcra, mivel ö azért jelent meg, hogy a bűnöket elvegye. Már a Keresztelő is ebben látja Krisztus művének lényegét: Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! A Krisztushoz tartozás minden vonatkozásban össze­egyeztethetetlen a bűnnel. Jó ezt böjt legelején újra meg újra leszögezni: szakítani a bűnnel, és végképp elszegődni az igazság szolgálatára! 2. Krisztus küldetése azért is kötelez minket a bűn elleni elszánt harcra, mivel Ö azért jelent meg, hogy az ördög mun­káit lerontsa. A bűnnek van egy láthatatlan háttere. János a jót is, a gonoszt is végső gyökerében tárja fel. Az ördög kezdet­től fogva vétkezik. Az ember a vétkezők sorában nem az első, nem a feltaláló, csupán az utánzó, az esetlen tanonc, aki vezet­teti magát ördögi mesterétől. Minden egyes bűnös és bűn mö­gött ott rejtőzik a végzetes titok: az ördögtől van. Jó ezt is böjt legelején újra meg újra leszögezni, hogy Krisztus az ördög munkáinak lerontása végett jött. A magam, a családom, a tár­sadalom és népem életében is azon van, hogy lerontson min­dent, ami nem az igazság, hanem vétek Isten és emberek ellen, — ami ördögi. Az életem ilyen szempontból történő böjti fel­mérése valóban nem babonás ördögűzés, hanem elfordulás és odafordulás komoly valósága. 3. A kettős elkötelezés mellett felvillan ennek szent és drá­ga lehetősége is: aki benned marad, nem vétkezik. Nem Isten gyermekeinek bűntelenségéről van itt szó, in­kább ismételten is tapasztalható fájdalmas vétkeikről, és arról a lehetőségről, hogy nem kellene ennek így lennie. Honnan és miért van az, hogy akik oly remegő hangon éneklik: Krisztus ártatlan bárány, és böjtben többször is élnek a gyónás és úrva­csorázás gyülekezeti alkalmaival, — nem jobbak, igazabbak? Miért oly sok életükben az ördögi? Itt a válasz: mivel nem ma­radnak őbenne! Aki Őbenne marad, nem vétkezik! A böjti üzenet, hogy a keresztyén ember nem vétkezik, úgy értendő: ellensége a bűnnek, elvi ellenkezésben áll vele szem­ben. Nem merül el benne, mivel a bűn nem életeleme. Aki látta és megismerte Öt, olyan mint az iránytű, amely ugyan kimozdítható helyes irányából, de azonnal vissza is tér a helyes alapállásba. Böjt heteiben a keresztyén ember irány­tűje, a böjti üzenet, a keresztre, és a hozzá illő életre mutat. Weltler Rezső-Most dicsőíttetett meg az embernek Fia...« (János 13, 81—38) Böjt 1. vasárnapján az ol­tárterítő színe: lila. A vasár­nap délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 16, 21—27: az igehidetés alapigéje: 1 Jn 3, 5—8. A délutáni istentisztelet alapigéje szabad textus. — A SOMOGY—ZALAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ­MEGYE lelkészi munkaközös­sége február 12-én Kaposvá­rott tartotta ülését. Igetanul­mányt dr. Pusztay László, elő­adást Szerdahelyi Pál és Pin­tér János tartott. A békeszol­gálat híreit Varga Árpád, az időszerű kérdéseket Lágler Béla esperes ismertette. — KONDOROS. Március 3- án, böjt első vasárnapján Szi­ta István cinkotai segédlelkész szolgál a gyülekezetben. A délutáni szere tetvendégségen -A művészet diakóniája a templom belső terében« cím­mel tart előadást. — NAGYBÖRZSÖNY. A Budai Evangélikus Egyházme­gye elnöksége február 11-én részt vett a gyülekezet új tisztikarának beiktatásán. Esküt tettek Somogyi András és Kempf Márton felügyelők, Wolf György másodgondnok, Brecs János templomatya és tizenhárom presbiter. Várady Lajos esperes igét hirdetett a délelőtti és délutáni istentisz­teleten, majd a gyülekezeti te­remben rendezett presbiteri szeretetvendégségen előadást tartott egyházunk időszerű kérdéseiről. Az új tisztségvi­selőket az egyházmegye nevé­ben Zimmermann Aladár egy­házmegyei felügyelő köszön­tötte. — 30 Állapotban levő, kitűnő hangú, német gyártmányú har­monium eladó. Bp. IX., Erkel u. 18. fszt. 11. — KISIPAROS keres felvételre vizvezetékszerelő, józan életű, szorgalmas, kisipari gyakorlattal, segédet, 22—40 évig. Ugyanoda, jó bizonyítvánnyal, szorgalmas ipari tanulót. Nagy-budapesti legyen. -Szorgalmas- jeligére a kiadóba. Pongor Lajos 1911-1968 Az ősök egyházépítő ke­gyességében erős Kemenesal­ja köldte őt is mint egyhá­zunk oly sok hű fiát. A hatal­mas gyárvárosban kezdettől fogva megtalálta otthonát az akkor még szerveződő és épülő gyülekezetben. Később is fe­lelősséget érzett, hogy a nagy­városba kerülő hányódó fia­talok kenyeret, otthont, és lel­ki tartást találjanak. Munká­sa volt a gyülekezetnek, a szó igazi értelmében. Nélküle semmi nem történt, és a leg­különbözőbb gyülekezeti tiszt­ségekben vállalta a szolgála­tot. így arra éretten helyezte őt 1954-ben a csepeli gyüleke­zet a felügyelői székbe. S mert tudott összefüggésekben is gondolkodni, vált alkal­massá a közegyházi szolgálat­ra, a Budai Evangélikus Egy­házmegye és az Északi Evan­gélikus Egyházkerület pres­bitereként. Szolgálatát nehéz időkben töltötte be. Az építés és újjá­építés, személyi változások és átalakuló élet terhei alatt kormányozta a gyülekezetei, miközben nagylétszámú csa­lád fenntartásának gondjai és a munkakörével kapcsola­tos óriási felelősség napon­ként rótta elébe a feladato­kat. A sokféle kapocs embe­rek sokaságát fűzte hozzá, akik mégis mindig személye­sen érezhették figyelmessé­gét, szeretetét és segítőkész­ségét. Nem csoda hát, hogy teme­tésén a legkülönbözőbb embe­rek állták körül testvérként ki orsóját. Lelkészek, akik­kel együtt végezte a gyüleke­zetépítés szolgálatát, felette­sek és beosztottak, akik mun­kás élete tanúi voltak, bará­tok, akik meleg szívének jó­téteményeiben részesültek, megrendültén fogadták a vi­gasztalás igéjét Várady Lajos, a Budai Evangélikus Egyház­megye esperese, és a megem­lékezést Mezősi György gyüle­kezeti lelkész szolgálatából. Istentiszteleti rend Budapesten, 1968. március 3-án Deák tér.- de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 ’úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 Trajtler Gábor. Fa­sor. de. fél 10, de. 11, du. 6. Dózsa György út. de. fél 10. Üllői üt 24.. de. fél 11. Karácsony Sándor u.: de. 9. Rákóczii út 57/a. de. 10 (szlo­vák), de. 12 (magyar). Thaly Kál­mán U.. de. 11 (úrv.) dr. Rédey Pál, de. 11 Bándi Sándor, du. 6 Bándi Sándor. Kőbánya. de. 10 (úrv.) Veöreös Imre. Utász u.. de. 9 (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u.. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre. Zugló. de. 11 (úrv.). Rákosfalva: de. 8. Gyarmat u.. de. fél 10. Fóti út: de. 11. Váci út. de. 8. Frange- pán u..- de. fél 10. Újpest: de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet, de. 10 Virágh Gyula. Soroksár—Üjtelep. de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc, de. 11 Matuz László. Pestújhely, de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalo­ta MÁV telep. de. 8. Rákospalota nagytemplom, de. 10, du. 3. Rákos­szentmihály. de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom, de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld. de. fél 11. Cinkota. de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa. de. 9. Rákoscsaba, de. 9 — A BORSOD—HEVESI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ- MEGYE lelkészi munkaközös­sége február 27-én Miskolcon tartotta ülését. Reggeli áhíta­tot Nikodémusz János, előa­dást Rozsé István és Buchalla Ödön tartott. Az időszerű kér­désekről Pásztor Pál esperes tartott tájékoztatót. A záró imádságot Pintér Károly mondta. Békés József. Rákoshegy. de. 9. Rákosliget. de. 10. Rákoskeresztúr: de. 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vá­rady Lajos, de. 11. (úrv.) Várady Lajos, du. 6. (úrv.) Madocsai Mik­lós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Káposzta Lajos. Óbuda de. 9, de. 10. (úrv.). XII., Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László, de. 1L Csengődy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) Görög Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Gö­rög Tibor. Kelenvölgy de. 9. Buda­fok de. 11. Visontai Róbert. Nagy­tétény de. fél 9. Csillaghegy de. 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadós D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vül.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám 20.412—VUL Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.0454 a 100 éves Athenaeum Nyomda rotációs magasnyomása, Budapest Felelős vezető: Soproni Béla igazgató GRÖNLAND Az északi sarkvidék jeges gleccsereivel, úszó jéghegyeivel, vakítóan fényes jégmezőivel, tisz­ta fényű, égszínkék tengereivel nagyon messze esik tőlünk. Most azonban a világ érdeklődé­sének a középpontjába került ez az érdekes vi­lágtáj. Amióta az amerikai légierők egyik B-52-es bombázógépe 4 hidrogénbombával lezuhant és a széthullt bombákból rádióaktív anyagok szivárogtak ki, aggodalommal tekin­tünk Grönland felé. Az aggodalomra sajnos megvan az oka minden embernek, aki az em­beri összetartozás érzését és felelősségét ismeri És mi mint keresztyének azok vagyunk, mert ismerjük az egymásért való felelősséget. Az amerikaiak — eléggé el nem ítélhető módon — már másodszor veszélyeztetik országrészek életét. A veszedelmet a katasztrófa színhelyé­re érkezett tudományos szakértőkből álló bi­zottság megállapította. A vizsgálatokban részt vettek din tudósok is, mert Grönland ma dán felségterület. Osztozunk a világért való fele­lősségben minden emberrel. Ebben az esetben pedig még inkább felfigyelünk, mert a dánok is, és grönlandiak is hittestvéreink. Féltő sze­retettel gondolunk rájuk. Vessünk egy pillantást Grönland szigetére gondolatban és ismerkedjünk meg földrajzi, társadalmi, gazdasági viszonyaival röviden. Az egész földrészt a mondák, ahogy ott mond­ják, a szágák, a legendák övezik. Ezek a mon­dák a skandináv népeket foglalkoztatták első­sorba , hiszen ők a legközelebbi szomszédaik A mondák, mesék, legendák világából azon­ban a valósághoz 'ezető utat is meg kell ke­resnünk. De maga a sziget története is mesébe illő. Földrajzilag a földkerekség legnagyobb szi­gete. Több mint két m’Hió négyzetkilométer. Az angol szigeteknek a uét„ erese ez a terület. Koppenhágától és Londontól a Szahara siva­tag közepéig nyúló távolságot jelent ez. E rop­pant terület öthatodát örökös jég borítja. A fjordok mélyen belehasítanak a ’’száraz­földbe,,. Észak és kelet Grönlandon gleccserek nyúlnak a hómezőröl a tengerbe. A gleccserek mozgatta jéghegyek a hajózást veszélyeztetik. A legnagyobb település Godthaap — jelentése jóreménység — azonban egész éven át meg­közelíthető a tengeren. Grönlandon halad ke­resztül az északi sarkkör és az egész szigetnek sarki éghajlata van. Az európai partoknak oly nagy áldást jelentő melegítő Golf áramlat ezt a földrészt elkerüli. Ez az oka annak, hogy a lakható kelet- és nyugatgrönlandi sávon még júliusban sem emelkedik a hőmérséklet 10 Celsius fok fölé. Ennek megfelelő a nö­vényzet is. Nevét a sziget Vörös Eriktől kapta, aki 943- ban Izlandról hajózott a sziget felé és amikor megpillantotta, felkiáltott: zöld föld, Grön­land! Két település keletkezett itt akkor, együttes lélekszámúk csupán 4000 volt. Ezek a betelepülők izlandi normannok voltak és va­lószínűleg a diadalmaskodó keresztyénség elöl menekültek el északabbra. Az új települők az őslakosságot, az eszkimó­kat rettegésben tartották, mert jól fel voltak fegyverkezve. Így szorultak az eszkimók az enyhébb, lakhatóbb parti vidékről a sziget belscj 'be. A normannok már 1055-ben keresztyének vol­tak. Egyházszervezetük is volt. Később 1125- ben már 16 egyházközséget egyesített a gárdei püspökség. A Norvégiával való kapcsolatot mutatja a Nidaros-ban lévő (ma Trondheim, Trondjem) egyházi irattár. Számos templom és kolostor épült. Végzetes katasztrófát jelen­tett a településnek a '„fekete halál” a pestis, amely ugyan nem hatolt be a jégvilágba, de megszakította a kapcsolatokat 1348-tól az anyaországgal, Norvégiával. Amikor magukra maradtak, az őslakó eszkimók visszaadták a kölcsönt. Egyik települést a másik után pusz­tították el. De még 60 esztendeig élt a keresz­tyén közösség. A nidarosi levéltárban 1410 óta nincs többé nyoma életüknek. 1448-ban V. Miklós pápa foglalkozott a Grönlandon rekedt keresztyének sorsával és szorgalmazta felkutatásukat, de eredményte­lenül. Időközben számos különféle expedíció járt Grönlandon, a keresztyénségnek azonban csak a nyomaira bukkantak a templomok és kolostorok romjaiban. Az expedíciók megmu­tatták, hogy Grönland nem éri meg a befek­tetést, nem kifizetődő, nem hasznos foglalkozni vele. Az eszkimókkal pedig senki sem törődött, tev ment ez egészen a XVI. és XVII. századon keresztül. Kalandvágy és felderítési ambíció ugyan fűtötte a vállalkozó szellemű embere­ket, az értékelés azonban mindig ugyanaz ma­radt: Grönland semmit sem ér. Nem éri meg még a ráfordított áldozatot sem. Egede János norvég evangélikus lelkész 1721-ben az evangélium hirdetésének a vágyá­val szervezte mej nagy áldozattal és fáradság­gal grönlandi útját és az eszkimók megtéríté­sét tűzte ki céljául. Indítékai között szerepelt ugyan a mesék és mondák világa által táplált gondolat, hátha megtalálja még normann vé­reinek ivadékait; de az eszkimók üdvössége volt Istentől kapott hivatása. Ennek a munká­nak az eredményeként 1934-ben keresztelték meg az utolsó pogány eszkimót. Ma mindany- nyian evangélikus egyházunk tagjai. Számuk összesen 36 000. A mesék és mondák világában élő Grön­land; fóka, rozmár és bálna vadászaival és vadászataival már megszűnőben van. Ma Dá­nia része Grönland szigete, 1953-ban megszűnt gyarmati jellege és lakói azonos jogokat élvez­nek mint az ország többi polgárai. Kialakuló­ban van az ipari társadalom és a dán költség- vetés igen jelentős befektetést fordít Grön­land és a grönlandiak támogatására. Főként a halászat és a halfeldolgozás éri meg a be­fektetést. Ma kb. 100 település van Grönlan­don, az egyik legészakibb az a Thule („világ vége” eszkimó nyelven) ahol az atombombázó katasztrófája történt. A lakosság száma roha­mosan nő. A statisztikusok szerint 1975-re el­éri az 50 000-et. Az utóbbi években lzultúrális és gazdasági szempontból egyaránt fejlődés­ben van Az eszkimók buzgó evangélikusok. A Kis Káté az első nyomtatott eszkimó könyv és ott van minden házban. Egy házilag a koppenhágai püspök felügyelete alá tartoznak. Az egyházi kapcsolat az anyaországgal igen bensőséges. Egyházlátogató úton lévő egyházi embere1’ beszámolóikban megkapónak tartják azt és csak megindultan tudnak beszámolni arról, hogy amikor a jármű megérkezik a településre, megszólal a templom harangja és a templom­ban ott találja a látogató szinte egy szálig az egész lakosságot. Érdeklődéssel hallgatják, hogy a távoli kontinens felől érkezett vendég hogyan hirdeti nekik az üzenetet, az evangé­liumot. Se ezt a szorgalmas, szívós, sokat fáradozó népet, se mást ne fenyegesse a háborús kár­tevés! Kun Kaiser József

Next

/
Oldalképek
Tartalom