Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-05-14 / 20. szám
mm BMomrnm Hallásból hitre és üdvösségre Csel 2, 36—38 A pünkösd szent, örök, nem lankadó és nem szűnő ünnep. Változhatatlan lényege az, hogy az Igén keresztül mindenki mindent, teljességgel megtudjon a Megfeszítettről, halljon és higyjen. A Szentlélek azt munkálja bennünk, hogy az Igéből megismerjük érdemtelen és bűnös voltunkat, de meglássuk az Igében azt az egyetlen utat is, amely életre visz. Azért szólalt meg az Ige első pünkösdkor úgy, hogy azóta is minden Lélek-diktálta igehirdetés hallásból hitre és bűnbánatban Krisztushoz vezessen. Arra pedig szent ígéretünk van, hogy Krisztusnál a bűnbánó bűnöst kegyelem fogadja. Így lett pünkösd a hallásból hitre és üdvösségre jutás kegyelmének ünnepe. A Lélek cselekszi ezt: emberi szóval, szent erejével, megnyitott szívek és ajkak bizonyságtételével, hogy a megszólított bűnös magára ismerjen és Krisztusban megismerje az egyetlen Megváltót és higgye, hogy bűneire csak Krisztusban van bocsánat. Röviden ez volt az első pünkösd eseményeinek sora és ez marad állandó programja is. Akkor összegyűjtötte a félétek kis sereget, hogy egyakarattál együtt legyenek. Kiárasztotta reájuk a látásnak, hallásnak, erőnek és hitvallásnak Lelkét, hogy az Ige megszólaljon és hallja meg mindenki a Lélek által megnyitott szívek és ajkak bizonyságtételét. Az Igéből és kegyelemből élő egyház a bizonysága annak, hogy akkor nem emberek voltak a cselekvők, hanem Isten maga szólaltatta meg Szentlelkével az Igét. Meg kellett hallania sokezer embernek, meg kellett értenie, hinnie kellett, mert a Lélek így akarta. Ma is ez a célja Istennek az Igével. Szólaljon meg a Krisztusról szóló bizonyságtétel annyira Lélektől adottan, hogy legyen annak bűnbánatot és hitet teremtő nyoma a szívekben. Azt akarja Isten, hogy mind az Ige hallgatói, mind pedig hirdetői érezzék a kereső és mentve-üdvözítő kegyelmet az üdvösségre hívás üzenetében. Azt akarja Isten, hogy hallják és higgyék a bűnösök, hogy minden értük történt a szent és érthetetlen örök csodában, a kereszt csodájában. Higgyék, hogy a bűnösnek, bűnbocsánat után, kegyelemből, egyedül Krisztusban adatik áltál- menetel a halálból az életbe. Elvett és elvesz Isten a bűnös kezéből minden érdemet, de megtanít arra, hogy egyedül Krisztusban reménykedjék. A Lélek jelenlétének bizonysága az, ha „szívében megkeseredik” az Ige hallgatója, ha meglátja a két végtelent: utat keres és talál is Krisztus által egyik végtelenből a másikba. Ha rájön arra, hogy innen az elveszettségből és bűnből oda a kegyelem Istenéhez csak egy út vezet: a megtérés útja. Ezen az úton az Ige mutatja az irányt. Így lett és lesz minden igehirdetési alkalom — bölcsőtől a koporsóig — pünkösddé. Ha a Lélek megszólaltatja az Igét, ha hallásból megtérésre és hitre hív, ha elhisszük, hogy „nin- cien senkiben másban üdvösség”, akkor ma is él és ég a pünkösdi olimpiai láng, hogy az egyházban a Lélek erejével szóljon és hívogasson az Ige hallásra, hitre és üdvösségre. Jakab Miklós ,tttí)er SÖidrton mortbía Pünkösd ünnepén Jn 14,26 Krisztus az ige szolgálatának nevezi a Szentelek szolgálatát és tevékenységét és prédikátornak nevezi, amikor vigasztalónak és az igazság lelkének mondja. Hiszen ezt a kétféle szolgálatot, a vigasztalásnak és az igazságra vezérlésnek a müvét nem lehet másként véghezvinni, csak az Igével, tehát a tanítással. Azért történt pedig ez, hogy mindenki tudja, hogyan és hol kell keresnie a Krisztust és hol találhatja meg és ne kételkedjék valaki, se kétségbe se essék, hogy azután különleges kinyilatkoztatások vagy megvilágítottságok után áhítozzék. Ezzel szemben mindenki tartsa magát az Igéhez és tudja meg, hogy a Szentlélek az igével és semmi mással nem világosítja meg az emberi szívet és elmét. És ha valaki hisz a Krisztusról szóló igében és ez megvigasztalja a szívet, akkor minden bizonnyal a Szentlélek dolgozik benne és munkálja a maga müvét. pm A téti gyülekezetben Tét község Győrtől délre fekszik, s benne a Dunántúl egyik legnagyobb evangélikus gyülekezete él. A több mint négyezer lakosnak csaknem a fele evangélikus. Bizonyosat a gyülekezetről 1698 óta tudunk. Ekkor a falu közepén volt a fából és sárral bevont sövényből létesült tágas templom, kC'#~ií;'A ... an yakönyvekkel s a gyülekezet valamennyi okmányával együtt. A tűzvész után az evangélikusok rögtön neki láttak, hogy templomot építsenek, de hosszas utánjárásra csak maga Mária Terézia királynő adott engedélyt az építkezésre s ő is úgy, hogy a templomot a falu szélén, lapályos, mocsaras helyen volt I szabad felépíteni torony és ha- ’ rang nélkül. EZ A MOSTANI TEMPLOM. Magyarországi evangélikus egyházunk egyik legérdekesebb, s belülről igen szép |]|!l!llllltl!lll!l!lll!l!llin!l!llllllli!ll!lll[l[llliri;i!IIIIIIIiri!lllli:i:i!lll!lll!l!lllllll[l!l!l!lll!nil!ll!ll|[|ll!lll!lllilllllllll!lll!lilllilllíl!l!lllll[lllll melyben 200—300 ember is elfért. A kuruc-labanc háborúk idején a falut fölperzselték, de 1710-ben újra feléledt a gyülekezet. 1774-ben elégett a fából épült templom, a papiak, a tanítói lakás és az iskola az ÉDESANYÁNK Az emberek java része mindig érezte, hogy hálával és szeretettel tartozik az édesanyáknak. Kormányunk mindnyájunknak példát adott és mutatott az édesanyák megbecsülésére. Lehetővé tette, hogy a gyermeket szülő édesanyák otthon maradjanak éveken át és neveljék gonddal és szeretettel gyermeküket. Van a Bibliában egy ilyen ige: „Meg ne utáld a te anyádat, amikor megvénhe- dik.” Nem lehet azt mondani, hogy az öreg és megvénhedett édesanyákat könnyű szeretni. Nehéz elhordozni az öregeket. De el kell hordozni! Azok az édesanyák, akik önmagukról megfeledkezve segítettek minket, megérdemlik, hogy öregségük és tehetetlenségük idején is mindent megtegyünk értük! Ha kicsinyesek, ha meg is keserítik néha a fiatalok életét, akkor is hálával és szeretettel tartozunk irántuk. De ne úgy szeressük őket és ne úgy legyünk hálásak, hogy viselkedésünk és magatartásunk után megkeseredjék a szájuk íze! Hanem minden igyekezetünkkel és erőnkkel azon legyünk, hogy a velünk élő édesanyánk beletörődjék az anya/ sorba. Ha pedig nem velünk él, többször is keressük fel! Segítsünk neki minden gondjában és bajában. Az édesanyák, a szülők Isten munkatársai! Megbízatással élnek itt a földön. A gyermekeknek pedig Isten parancsolja a szülők iránti szerete- tet és a szüleiket szerető gyermekeknek hosszú életet ígér. Fülöp Dezső Angyalföld Bőrig ázottan, dideregve jöttek el Cantate vasárnapja előtti szombaton a konfirmandusok beszámoló vizsgájukra. A vizsgát — némi formabontással — az Agenda előírása szerint, a templomban tartották. A formabontás abban jelentkezett, hogy amennyi plédet és pokrócot csak lehetett, összeszedtek a papiakon. Az átázott kabátok helyett ebbe burkolóztak a gyermekek. Vizsga után jó meleg teát is kaptak. Egyikük se betegedett meg. Következő nap délután szeretetvendégségen vettek részt a konfirmandusok. A gyülekezet egy mérnök-presbitere ezen a címen tartott előadást: „Miért szép templomunk és hogyan lehetne még szebb?” A jelenlevő szülők felajánlották egyik szombat délutánjukat arra, hogy ásóval, csákánynyal kibontják és megjavítják a templom melletti kert betö- mődött vízelvezető csatornáit. A következő szeretetvendégsé- gen, májusban, az anyák napja hagyományos megünneplésére keiül sor. temploma. Érdekes, hogy A TORONY A RÉGI TEMPLOM HELYÉN ÁLL, mintegy 150 méternyire a templomtól, két tekintélyes haranggal. Közben van a tágas lelkészlakás, melyet 99 évvel ezelőtt vásárolt ü gyülekezet, s amely már akkor is régi épület volt. A templomban 800 ülőhely van. A gyülekezet papjai közül négy szuperintendens (püspök) került ki. Itt lelkészkedett Szűcs János is, akinek néhány éneke mai énekeskönyvünkben is megtalálható. Nagy gyülekezet várta dr. Vető Lajos püspököt és feleségét, amikor megérkezett a paróchia udvarára- Fülöp Dezső és Kőszeghy Tamás lelkészek kíséretében. l,ukácsy Dezső helyi lelkész s több gyermek köszöntötte a vendégeket szép szóval, versekkel s csokrokkal. A püspök prédikációja előtt szeretettel köszöntötte Lukácsy Dezsőt, aki harmincöt év óta lelkészük a téti evangélikusoknak. Jn 15, 26—27 alapján tartott igehirdetésében hangsúlyozta a püspök, hogy a lélektelen egyházi életnek nincs értelme. Az isteni Szentlélek viszont az igazság lelke s ha őszintén szemügyre vesz- szük önmagunkat, a világot és az egyházat, nemcsak bajt és bűnt észlelhetünk, hanem azt is, hogy emberfeletti erők működnek az egyház megtisztulásáért, a népek békéjéért s az egyes ember boldogságáért és üdvösségéért. Ez az, ami lelkesít minket, akik különben személyesen is kapcsolatban lehetünk Istennel lélekben az imádkozás révén. Istentisztelet után dr. Guóth Béla felügyelő köszöntötte a püspököt, s visszaemlékezett arra, hogy Gyurátz Ferenc látogatása óta immár a negyedik püspöklátogatást érhette meg. Majd a püspök a gyülekezet aktuális kérdéseiről tartott eszmecserét a presbitérium tagjaival, a Győr-Soproni egyházmegye ügyeiről pedig Weltler Rezső esperessel. DÉL-AFRIKÁBAN A dél-afrikai kormány állandó zaklatásait kell eltűrnie a nemrég megválasztott színes bőrű anglikán püspöknek, A. Zulunak. A püspök lakását már kétszer kutatták át a politikai rendőrség „különleges osztagai”. Elvették az útlevelét is, hogy ne tudjon külföldre utazni. Legújabban nem használhatja püspöki szolgálati lakását sem, amely pedig kerületének a centrumában van, mert a lakás a városnak abban a részében van, ahol csak fehérek lakhatnak. A püspöknek emiatt naponként 45 km-t kell utaznia mostani lakásától a hivataláig, hogy a szolgálatát el tudja végezni. A schwerini prédikátor Április 26-án töltötte be 65. életévét a schwerini dóm prédikátora, Karl Kleinschmidt. A nálunk is jól ismert és becsült lelkész Jenában végezte teológiai tanulmányait és politikai felfogása miatt első német lelkészként tartóztatták le a nácik 1933 áprilisában. A Hitvalló Egyház ún. baloldali szárnyához tartozott, tehát a niemölleri vonalhoz. A háború befejezése után azonnal azoknak a sorába állt, sőt részben vezetőjük lett, akik az evangélikus egyháznak az őt megillető új helyét és feladatait keresték a Német Demokratikus Köztársaságban. Komoly írói tevékenysége mellett (Münzer Tamás és Luther Márton) talán csak a békéért végzett lankadatlan munkája nagyobb és értékesebb. Magyarországi barátai és lelkésztársai nevében is köszöntjük őt úgy is, mint az Evangelisches Pfarrerblatt (Evangélikus Lelkészek Lapja) szerkesztőjét. Május elsején mint a schwerini dóm lelkésze nyugalomba vonul ugyan, de egyéb munkakörét megtartja és azt reméljük, hogy sokszor találkozunk majd még vele a különböző nemzetközi keresztyén fórumokon. pm A LUTHERÄNIA május 14-én, pünkösdvasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban EGYHÁZZENEI ÁHÍTATOT tart, amelyen Gárdonyi Zoltán énekkari és orgonaműveiből ad elő. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: Dr. Kékén András Egyházunk gyülekezetekben él, ezért egyházunk történetének egy részét is a gyülekezetek története jelenti. Tés, hazánk egyik legrégibb községe. A középkorban a bakonybéli bencés apátság, később a székesfehérvári katolikus püspökség birtoka volt Az evangélikus gyülekezet keletkezéséről nincs biztos adatunk, de a község lakossága valószínűleg nagyon korán megismerte és elHűség a reforsnációlioz — hűség népünkhöz A tési gyülekezet történetéből fogadta a lutheri reformációt. Az 1629-ben, Körmenden tartott református zsinat jegyzőkönyve szerint már biztosan létezett itt az evangélikus gyülekezet. Első ismert lelkésze Tartási György, aki 1631-ben, mint tési lelkész ott volt a csepregi zsinaton. 1641 óta Textoris Gergely volt a tési lelkész. Az 1646-ban, Bükön tartott zsinaton is részt vett a tési lelkész. 1649-ben Fejér Miklós, mint „Nagy-Thés” lelkésze szerepelt. Utóda Vöröskői György volt. 1655-ben Nit- riarii Miklós volt a gyülekezet pásztora. 1658- ban templomépítésre gyűjtöttek. 1661-ben is az anyagyülekezetek között szerepelt Thees. Egy 1776-ból származó jegyzőkönyv 1. pontja: „... Nem emlékezik ember afra, hogy valaha Teési Helységünkben az Evangélika Részről Praedicatoraink nem lettenek volna, hanem inkább az nem régében megholt öreg embereink úgy emlékeznek, hogy Török Háború előtt Galambos és Szely András Praedicatoraink, Török Háború alatt és utána következő időben Födémesi, Tatai, Miszlai István, Vasoni, Csonka, Szilvágyi, Göndör voltának ...” Az 1725-ből való, győri egyházmegyei jegyzőkönyvben Szilvágyi Mihály tési lelkész neve szerepel. Egyik bélyegzőnkön az „1760” évszám olvashatód Egy, 1777-ből való vizsgálati jegyzőkönyvből: „... Most csak mesterek („mesterük”: tanítójuk) vagyon, míg Felséges Asszonyunk (Mária Terézia) kegyelméből prédikátort nyerhetnek, míg azon boldog idő elérkezik, Palotai Augustana Confession levő templomban járnak ...” Ebben az időszakban a tési gyülekezet a várpalotaihoz tartozott. A Türelmi Rendelet hatására 1784-ben újraéledt a gyülekezet. 1785-ben megengedte a vármegye, hogy templomot építsenek, de azzal a feltétellel, hogy „... ennek építése kedvéért magokat adósságba ne keverjék, hogy az által mind a N. Vármegye adójának, mind pedig a földes uraságnak szolgálatidnak megtételére alkalmatlanokká ne tétessenek ..." De a templom nem épülhetett utcára néző bejárattal és toronnyal. Varga János ajánlotta fel jobbágytelkét cserébe a régebbi imaházért és telekért. 1785-ben kezdték meg az építkezést, amelyet késleltetett akkori földesuruk, Nagy Ignác magatartása, aki „... az építésre fát és és követ még pénzért se adott, oda pedig határának kétszer nagyobb része fából és mészkőből áll. Már e miatt a Templom építése a szegény Jobbágy emberektől olly’ lassan mehetett, hogy csak 1786-ban vehették fedél alá a Templomot, és nagy nehezen mehettek a még rendes székek nélkül való Templomjok- ba...” A követ és a meszet a csőszi és a palotai uradalmakból, a fát pedig a iveimí erdőből hordták. A gyülekezetét újjászervező Mayer Mihály utóda, Kiss Pál lelkész idejében (1786—1823) vették a hívek két harangjukat, és az első orgonát. A régi keresztelő kancsón ez a felirat olvasható: „T. Ev. Ek. k. k.”, alján pedig az „1785” évszám. Az oltár 1790-ből, az oltárkép 1848-ból, az oltáron levő kis feszület 1865-ből való. Turcsányi Gábor szolgálata alatt (1823—1869) a templom újjáépítése, kibővítése és a torony megépítése vált szükségessé. Ekkor kapta templomunk mai alakját. Az 1860-ban tartott egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvének 4. pontja szerint az esperes bejelentése: „... Az 1859. évi szept. 1-én kelt, vallást szabályozó pátens által félrevezetett s az önkormányzati állapotból kilépett négy gyülekezet, úm.: Csernye, Sur, Tés és öskü, írásbeli nyilatkozatot adván be az iránt, hogy ... magokat ezen autonómiai téren megmaradt egyházba ismét bekebelez- tetni óhajtják...” A visszatérés megtörtént. A gyülekezet tagjai jobbágyok voltak. Megható az a buzgóság, amelyet a kicsiny gyülekezet fenntartására fordítottak: közmunkát, adományokat. Erről az áldozatkészségről tanúskodnak a régi számadási könyvek. Napjainkban is a Borbások, Bódaiak, Ivánczák, Kissek, Simonok, Szecsödiek, Zugorok leszármazottai alkotják a gyülekezetei. Az 1835/36-ban fellépett ragályos betegség, egészségügyi, közlekedési viszonyok, valamint a két világháború a gyülekezetnek emberéletben és anyagiakban nagy veszteséget jelentettek. A két világháború közötti időszakban a rossz gazdasági viszonyok hatására sokan arra kényszerültek, hogy hazánk távolabbi tájain, vagy a tengerentúl vállalt munkával próbálják meg leküzdeni a Horthy- korszak nyomorúságait és szenvedéseit. A II. világháború után áldozatos munkával és nagyösszegű adományokkal pótolta a gyülekezet elkallódott értékeit. 1964-ben egyházkerületünk püspökének, D. dr. Vető Lajosnak a szolgálatával adtunk hálát Istennek gyülekezetünkért, és a nekünk adott ajándékaiért. Földrajzilag hazánk legmagasabb pontján levő evangélikus templomának kis gyülekezete a reformáció jegyében, becsületes és szorgalmas munkával dolgozik, egyházunk, népünk, hazánk ’ és az emberiség boldog, békés jövőjéért. Barcza Béla » l
