Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-12-17 / 51. szám
Az üres karosszék János apostol írja levelében: »Aki gyűlöli testvérét, mind embergyilkos az.« (1 János 3, 15la) Ez ige szerint, ahhoz, hogy az ember öljön, nem kell semmiféle fegyver. Vannak emberek, akik nem dobnak követ embertársaikra, mert felírná őket a rendőr — de megdobálják őket olyan szavakkal, amelyek mélyebb sebet tudnak ütni a szíven, mint a legkisebb kő a homlokon, ölni tehát lehet gyűlölettel, szeretetlensíggel, rágalmazással vagy pletyka által is. A nyelv bűnei ezek, amelyekről Jakab apostol ezt írja: »Így á nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokat mivel. Lám csekély tűz milyen nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszság egész világa.« (Jakab 3, S.) Nemhiába tapétázta ki Dante a Pokol egyik limbusát emberi nyelvekkel. Egy arab legenda szerint a Hold egyszer panaszra ment Allahhoz, hogy éjjeli útján nagyon sok bűnt lát a földön. Mire Allah így szólt a Holdhoz: Azért küldtelek, hogy világíts, nem pedig, hogy bűnök után kutass! A hibákkal teli ember is, Isten arcának egy tükör darabja. Hibáit gyűlölhetjük, de magát az embert mindig szeretnünk kell. Erre is Jézus adott szép példát, amikor elítélte ugyan a bűnt, da felemelte a bűnös embert. Luther Márton a nyolcadik parancsolat magyarázatánál ezt tanítja: »Felebarátunkat hazugságba ne keverjük, el ne áruljuk, ne kisebbítsük, se rossz hírét se költsük, hanem inkább mentsük, jót mondjunk róla és mindent javára magyarázzunk.« A nagy francia író, Victor Hugo szalonjában ott állt egy üres karosszék, rajta az Írás: »Itt ül a távollevő!« Figyelmeztetés akart ez lenni arra, hogy a távollevő harmadikról, mindig azzal a megbecsüléssel kell beszélni, mintha jelen volna. Az igaz keresztyén ember, mindig a távollevő pártjára áll. Az ige szerint, aki gyűlöli testvérét, mind embergyilkos az! De János apostol ugyanitt ezt is írja: »Mi tudjuk, hogy ■iltalmentünk a halálból az életbe, mivel szeretjük testvéreinket.« (1 János 3, 14.) Ha tesvéreinket, embertársainkat, felebarátainkat, minden embert a krisztusi szeretet igéivel világítanánk át, többé nem létezne számunkra olyan ember, akit nem lehet szeretni. Jézus azt a parancsot adta, hogy úgy szeressük egymást, mint ahogyan Ó szeretett minket. Sikter László IMÁDKOZZUNK Istenünk, jó Atyánk a Jézus Krisztusban!: Hálát adunk Neked, hogy nem szégyelltél minket, nem vetetted meg elesett- ségünket, hanem közénk jöttél és magadra vállaltad erőtlenségeinket, hordoztad bűneinket. Köszönjük, hogy eltörölted a halál erejét és múlandóságunkban is örök vigaszt adtál, ezzel kimentettél a halálfélelem iszonyatából. Megköszönjük hívásodat, melyet keresztségünkben kaptunk először. Légy áldott, hogy napfényre hoztad a teljes, értelmes, gazdag, bővülködő életet az evangélium által. Valljuk Előtted, hogy gyakran megtántorodtunk a hitben és megerőtlenedtünk a felebaráti szeretetheti. őszintén bánjuk, hogy szégyelltünk Téged és szégyelltük egymást, csak a bűnt nem szégyelltük, sőt dicsekedtünk vele. Gazdagsággal ajándékoztál meg, mi mégis úgy éltünk, mintha szükségben kellene tengetnünk életünket. Bizalom helyett bizalmatlanság, meggyőződés helyett kételkedés, szeretet helyett önzés jellemezte' életünket. ’’ . " ..... Köhyörgünk Hozzád, Erőnek Ura, változtasd át gyengeségünket erővé, bűnösségünket tisztasággá, közönyünket segítő szeretetté. Segíts a hit bizonyosságára, hogy Benned megmaradjunk. Bátoríts egymást felismerő és egymással közösséget vállaló testvérszeretetre. őrizd meg közöttünk az egészséges beszédet, bogy a ránkbizott drága kincset megőrizhessük, mindenek felett pedig önmagádat add nekünk, hogy nyugtalan szívünk megelégedjék! Ámen. MÜNCHEN A Bajorországi Evangélikus lám és az egyház szerződéséTartományi Egyház zsinata ről. A szerződés értelmében a egyhangúlag elfogadta a Műn- Teológiai Fakultás hallgatói az cheni Evangélikus Teológiai egyházjogot az egyetem jogi Fakultás felállítására vonatko- fakultásán fogják hallgatni, zó egyházi törvényt a bajor álMEGSZÓLAL A MÜLT A népek történelméről faragott kövek, cseréptáblákra vésett jelek, fületlen, repedt kancsók, rozsdás kengyelek, csorbult kardok, foszladozó papirus lapok beszélnek. Az egyház hitében él. Történelme nem lezárt kapu, mely csak a titkokat megfejtők előtt tárul fel, hanem nyitott ajtó, melyen át bepillanthatunk őseink, atyáink szívébe. Űrvacsorai edények az 1300-as évekből A reformáció 450 éves évfordulója ilyen ajtónyitást teremtett a győri gyülekezet múltjában. A gondos kézzel válogatott kiállítási tárgyak, mind az öregtemplomban, mind a nádorvárosi Üj templomban sok száz érdeklődőt vonzott Nehéz róluk beszélni. A válogató kezek számára mind drága kincs. Történelmében az öregtemplom szólal meg. A kiállítási teremben négy plakát az evangélikusság hőskorátállítja beszédesen a szemünk elé. Látjuk a XVI. század városrajzát, rajta kicsiny fehér folttal. Rüber ezredes háza ez, aki lovas katonáival trombi- táltatja össze, házába — az evangéliumra éhes szíveket A második kép 1626 fájdalmas emlékéről beszél, amikor elveszik a gyülekezet templomát A harmadik kép 1674. augusztus 4. szimbóluma. Széchenyi György püspök e szavakkal toloncoltatja ki a városból az evangélikus lelkészt és tanítókat: Vigyétek az ebeket a fehérvári kapuhoz«. Bognár György lelkész ekkor indul el szomorú s számunkra ismeretlenségbe vesző útjára. A negyedik kép: a templom nélküli gyülekezet képe. Útjelző tábla: Tét és Felpéc irány jellel. Előtte gyalogosok és parasztkocsin tömött sorban ülők. Mindegyik vállán tarisznya. Így mentek az evangélikusok templomba idegenbe. Még ez század elején is így hívták a győri evangélikusokat: -tarisznyások«. Mai öreg temploma II. József alatt, a Türelmi rendelet kiadásakor épült. Kincsei közül csak néhányat említhetünk: »Az Ágostai hitvallás és Apológiája« első latin nyelvű kiadása 1531-ből. Értékes látnivalók közül kiemelem: Luther írásmagyarázatát Mikeas könyvéről, 1560. Szenczi Molnár Albert fordítását: Discursus a legfőbb jóról 1610-ből, Meisner—Madarász: »Vasárnapi evangéliumok« könyvét 1635-ból, Lóvéi Balázs győri lelkész kézírásával bejegyzett templomszentelési énekével, Perlaky József superintendens »püspöki in- structiói« és kézírásos »papavatási Ágendája«. Ágendák 1583-ból, Mária Terézia idejéből. Pataki Mihály kéziratos Ágendája 1749-ből. A győri lelkészek kéziratos templomi Ágendája 1750 körül. Ritka kincs: a régi győri kéziratos Korálkönyv 1740 körül. Régi magyar dallamai közül a legszebb: Szegény fejem Uramhoz óhajt... eddig csak ebben a könyvben találták meg a szakértők. Bibliák közül számunkra legértékesebb a Laubánban kiadott magyar nyelvű Biblia, melyben a zsoltárokat kottáz- va írták le. Oltárfcerítői, kehelyterítői, muzeális értékűek. Gyertyatartója a mai embert is ámulatba ejti finom kivitelezésével. Egy külön asztalon bemutattuk . a győri szeretetszolgálat sokféle ágazatát Egy másikon pedig a győri gyülekezet közegyházunk érdekében végzett szolgálatát. öregtemplom felszentelésén elhangzott prédikációját is — eredeti kéziratban. Torkos András idejéből értékes az anyakönyv. (1700—1749), mely krónikaszerűen reagál a kor egyházi, városi és nemzeti eseményeire. Keserű fájdalommal reagál Ocskay árulására, s aggódik a Rákóczi-féle szabadságharc végzetes kimeneteléért Plachy Lajos KÖDBEN JÁROK Talpig fátyolban a város Fényei hulló csillagok. Utam merre visz? Hol járok? ' Feléljétek, ne hagyjatok! Imbolygó árnyak suhannak Távoli minden s idegen. Emberek, társak hol vannak? Száll a köd lágyan, hidegen. Házak, terek, sötét foltok fehérré lesznek. Kcd szitál. Vágyak, álmok, tervek, gondok: a köd fehér ruhát kínál. Ködök homályán messze túl, s közel, akár érinthetem, ígéret kél és valósul, kétkedő hangok: csend legyen! Fehér vagy ádvent, mint e köd. Csupa rejtőző sejtelem. Kinyújtom rajtad át karom, drága Jézusom, jöjj velem! Novák Rezsőné Szombathely—OrimagyGrosd D. Dr. Ottlyk Ernő püspök Fülöp Dezső püspöki titkár és Köszeghy Tamás kerületi lelkész kíséretében november 22- én Szombathelyen volt, ahol délelőtt 11 órakor tisztelgő látogatáson járt a Vas megyei Tanács elnökségén. A püspököt és kíséretét Dr. Kelemen Ferenc megyei vb-elnök- helyettes és Dr. Horváth Sándor megyei vb-titkár fogadta. A megbeszélésen jelen volt: Grnák Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője, Nacsa Sándor, megyei egyházügyi tanácsos és Lehel Ferenc szombathelyi lelkész, országgyűlési képviselő. Délután a megyei Hazafias Népfront rendezésében a református és evangélikus lelkészek számára békegyűlés volt, amelyen Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda szerkesztője tartott értékes előadást a külpolitika mai helyzetéről. Az előadáshoz többek között D. Dr. Ottlyk' Ernő püspök is hozzászólt, és felszólalásában a nemzeti egység fontosságára hívta fel a figyelmet. »A szószéken szolgáló lelkészek arról a Jézus Krisztusról tesznek bizonyságot, aki embereket szerető Jézus, és aki az emberek lelki és testi békéjét egyaránt fontosnak tartja. A nagy és alapvető célok megvalósítása érdekében találkozásunk van a más ideológiát valló emberekkel, akikkel örömmel dolgozunk együtt a jólétért, békéért, kultúráért, emberekért és az egész világért!« Délután a püspök örimagya- rósdra látogatott el, ahol a 6 órakor kezdődő istentiszteleten igehirdetésében a hívek elé állította a segítségre szorulókat, akikben Jézus van jelen. Az ünnepélyre messze útról eljött id. Bachát István nyugalmazott lelkész, aki harmincnyolc évig volt az őri- magyarósdiak hűséges lelkésze. Az istentisztelethez csatla- • kozóan előadást tartott a püspök a Wittenbergben tartott ünnepélyekről. Majd a gyülekezet adományát nyújtotta át a negyvenöt éve szolgálatban álló harangozőnák. Már nyugodni tértek az őrség meseszerűen szép vidékének békés lakói, amikor a püspök és kísérete a jó illatú fenyőerdők hazájából visszaindult Budapestre. F. D HARMS PÜSPÖK ELFOGLALTA HIVATALÁT Már jelentettük lapunk olvasóinak, hogy az Oldenburgi Evangélikus Egyház (NSzK) nyugalomba vonult püspöke helyett dr. H. H. Harms hamburgi főlelkészt választotta püspökévé. Harms püspök a jelentések szerint elfoglalta hivatalát —------------ »sg HÁ ROM KÖNYV Szalatnai Rezső új munkái Ebben az évben beszélgetés folyik a magyar szellemi életben a hazafiasság értelmezéséről. Arról, hogy mi az igazi korszerű magyar nemzeti érzés, és mi helytelen, torz nacionalizmus. Szalatnai Rezső nem szólt bele a vitába, hanem letett a magyar közönség asztalára három írásművet. Jelzése mindegyiknek: 1967. S ez a hármas írói alkotás, mint tetté lett vallomás, hirdeti, képviseli, sugározza: valamiként ezt jelenti a hazát szeretni ma. Hangsúlyozom: a három együtt ez a felelet. MAGTAR IRÖK NYOMÁBAN (Móra könyvkiadó) 29 íróval, költővel történt »találkozását« mondja el Balassi Bálinttól Szabó Lőrincig. Négy évszázad keretében mozog, az első igazi magyar versköltőtől az utolsó halottig. Találkozásainak több formája van, de azonos módjuk az élmény. Ez a sajátosság avatja újszerűvé és megragadóvá vállalkozását. Az írók rajzai közül jó néhány a hely ihletének varázsában készült. Felkereste Zólyom várát mai állapotában, és a magasból nézte Balassi Bálint szülőföldjét. Megállt a pozsonyi dómban Pázmány Péter életnagyságban megfaragott, lenyűgöző kőalakja előtt. A debreceni kollégium nagykönyvtárában Csokonaira emlékezett. Alsósztregován a Ma- dách-kastély egyik ablakmélyedésében »hie- űelmss szívvel« megérintette a falat. A szlovákiai Vitkócon megállt gépkocsival, és a régi kis kastélyhoz tapasztott fehér cselédház az útmenti nyárfák susogása közben suttogni kezdett Reviczky Gyuláról. Podolin felvidéki városka utcáin Krúdy Gyuláról kérdezgette a csodálkozó embereket. Még diákkorában dideregve tapogatózott Kazinczy egykori sötét, hideg celláiéban a brünni várban. Ifjúkorának városában, Pozsonyban, még megmutathatta neki a város krónikása a helyet, ahol íródott Petőfi verse az édesanyjához: Távolból. így elevenedik meg életük színhelyéhez, szülőföldjük tájához, vagy sorsuk egyik drámai eseményének terepéhez kapcsoltan Vörösmarty, Komjáthy Jenő, Vajda János, Mikszáth,, Gárdonyi, Kosztolányi, Karinthy Frigyes, Babits alakja. Kaffka Margitnak sírjához ment ki. Juhász-kutatásának személyes emlékeit szólaltatja meg, s kései beszélgetését mondja el róla saját egykori szakolcai tanítónőjével. A zarándoklásokat, a közvetett élményeket azután felváltják a valóságos emlékezések: Üjtátrafüreden diákkorában Tóth Árpáddal, egy hét József Attilával, Leányfalun Móricz Zsigmondnál, a háború utáni romos fővárosban Szabó Lőrinccel. A többi találkozása is valamiképpen személyes, izzó élményhez fűződik, irodalomtörténeti kutatásban, a magyar, irodalomnak, életét kezdettől kísérő szomjas olvasásában. Ezeket az élményeket hol történeti hitelességű novellisztlkus feldolgozás formájába önti (Arany, Jókai), hol egy-egy főszempont alá tömörített életrajzban nyújtja (Zrínyi Miklós, Mikes, Kölcsey). Radnóti Miklós a szerző egyik esős vasárnap reggelének otthoni könyvélményében lép színre. Az emlékek varázsát csak egy költőnél keresi hiába a Színhelyen, tárgyakban; de annál erősebb hévvel sistereg a felejthetetlen, életre szóló, fiatalkori találkozása magával a költő művével, az első világháború után Ady lírájával. Az egész kötet nagy ajándéka, hogy visz magával. Vele kell mennünk óhatatlanul az olvasás közben. Ez a vonzás több alkalommal sodrássá válik. Megfeledkezünk a kalauzoló kezéről, elmerül mellettünk szobánk, s mi éljük át a találkozást. Ahol ez mélyen, áthatóan történik, ott van szerepe csúcsán, pótolhatatlan szolgálatot végezve a könyv. Amikor letesszük: majdnem harminc magyar író életével, személyével, alkotási lázával kerültünk legbensőbb kapcsolatba. Találkozási élményükhöz hozzátartozik a kötet végén mindegyikkel kapcsolatosan közölt egy jellemző kép, köztük alig ismertek. Urai Erika szép illusztrációi a könyvhöz illő történelmi hangulatot árasztanak. NEZVAL: ÉLETEMBŐL (Európa könyvkiadó). A 20. század legjelentősebb cseh költőjének visszaemlékezéseit, vallomásait fordította magyarra Szalatnai, a prágai írót személyesen ismerő kortárs. Saját és egy. fiatal cseh irodalomtörténész tanulmányát csatolta hozzá. Nezval a két világháború közötti alkotó korszakában főleg szürrealista, a valóság fölé emelkedő verseket írt. Ez az európai művészi irány nem hagyott mélyebb nyomot a magyar költészetben. Izgalmas megfigyelnünk, ahogyan nem messze tőlünk ezen a formanyelven írt egy tehetséges, modern költő, aki ugyanakkor nagyon valóságosan küzdött a szocialista eszmékért. Másik jelentősége számunkra: ha visszafelé nézve is. de betekintést kaphatunk a cseh kultúréletbe négy évtizeden át, mert Nezvallal együtt nőtt fel a modern cseh képzőművészet, színház, zene, s ez a kavargó, színes folyamat lejátszódik az emlékezés filmjén. Egy mellettünk élő nemzet művészi értelmiségének életéről nyújt felvételeket s ezáltal a káros hatású és méltatlan sovinizmussal szemben segít a baráti, őszinte közeledésben szomszédainkhoz. Ez egyben korszerű magyar hazaszeretetre ösztönzés. MAGYARORSZÁG MADÁRTÁVLATBÓL (Panoráma könyvkiadó). 97 kitűnő fénykép hazánk tájairól, városairól, melyeket Zárai Rudolf készített. A képek érdekessége és különlegessége, hogy repülőgépről vették fel. A festői Dunakanyartól indulva Kelet felé végigrepüljük Észak-Magyarországot, azután az Alföldet, a Dunántúlt, a Balatont Végül Budapest fölött köröz a gép és a lencse. Ehhez a röpke utazáshoz írt Szalatnai szép bevezetőt Megelevenednek a régi romok, hazánk első templomai és kolostorai, hősi énekeket énekelnek a várak, hangot kapnak a Dunához és Tiszához fűződő érzelmeink, átsuhanunk viharos századokon, előlép a múlt távolából a sokat küzdött nép, s a jelenből a dolgozó emberek. Mély értelmű mozdulat a könyv ujjmutatása: ez a hazánk! Szövegben és képben egyszerre érint meg a hon, mint múlt és jelen, föld és látvány, a magyar irodalom éltető forrása és mai életünk talaja. A könyvvel töltött egy-két óra nemcsak gondolatbeli utazás szobánk négy fala között a szülőföld előttünk még sok ismeretlen szépséges zugába. Több ennél: tudatunkból újra szívünkbe hatol egy néy, egy fogalom — Magyarország, s lelkűnkben 'izzani kezd a néha lehúnyó érzés, a hazaszeretet. Mindhárom köry? kiállítása messze kimagasló művészi ízlésről tanúskodik. Veöreös Imre A nádorvárosi gyülekeze alagsorában Ráth Mátyás: Ma gyár Hírmondójának első szá mát teljes terjdelmében fotó bépmásolaton láthatták hí veink. Itt olvashatták a ma
