Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-03-12 / 11. szám
KP. BERM. BP. W XXXII. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM 1967. március 12. Ara: 1,40 forint Legyetek követői Részletek Detre Lásaló esperes február 26-án Ef 5, 1—2 alapján tartott rádiós igehirdetéséből. Krisztus szeretett titeket, és önmagát adta értünk mint ajándékot és áldozatot az Istennek — így hangzik a böjti üzenet hozzánk, akik nem a templomban, megszokott helyünkön, hanem vasárnap reggeli munkánk közben vagy éppen betegágyon hallgatjuk Isten igéjét A jól ismert szavak különös színt kapnak, umikor az egyházi esztendő böjti időszakában hangzanak el. A mai vasárnapra már rávetődik a nagypénteki kereszt árnyéka és Jézus Krisztus szeretetének mélységeit tárja fel. Krisztus emberszeretetét máskor is könnyű észrevenni. Az evangéliumokban előttünk álló Jézus olyan ember, aki egészen benne él*a világban és részt vesz az emberek mindennapi életében. Mindenütt ott laláliuk, ahol valakinek segítő szeretette van szüksége. Az egyetlen fiát sirató édesanya mellett csakúgy, mint a társadalomból kitaszított leprások között. Szeme mindenütt meglátja a szükséget, füle meghallja a ki sem mondott kérő szót, lába a segítségre szorulók felé viszi, keze a segítő szeretet mozdulatára lendül. Ha csak ennyit tudnánk Jézusról, akkor is az emberszeretet örök szép példája volna. De a böjti idő arról is beszél, hogy „nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja a barátaiért’’. A szenvedéstörténetben tárul fel Jézus Krisztus emberszeretetének a mélysége. Mire kötelez bennünket böjtnek ez az üzenete? „hegyetek követői az Istennek mint szeretett gyermekek” •— hangzik a felhívás. Mint Isten gyermekeinek szent jogunk és kötelességünk Isten követésében járni, jónak és irgalmasnak lenni egymáshoz a családban, a munkahelyen és ahol emberekkel vagyunk együtt. Aki igényt tart az ember névre, nem lehet rossz és irgalmatlan a másik ember iránt. Bennünket keresztyéneket Istenhez tartozásunknak a fölismerése indít arra, hogy a jóságot és irgalmasságot a másik ember gyengéinek és hibáinak a megbocsátásával gyakoroljuk. Ahogyan Jézus „széjjel járt és jót tett”, úgy kell nekünk is az emberek javán fáradoznunk. Amikor a magunk és családunk megélhetéséért dolgozunk, látnunk kell magunk előtt népünk egészét és rájuk nézve kell még hűségesebben végeznünk kötelességünket, mint olyanok, akik nemcsak az emberek, hanem Isten tetszését is keresik. „Járjatok szeretetben!” — hangzik a másik felhívás. Mintha a szeretettől való beszéd megüresedett volna. Igen megfogyatkozott a szeretet. Pedig a szeretet az élet legnagyobb kincse. A legdrágább ajándék, amit az ember a szeretet forrásától, Istentől kapott. Emberek, vigyázzatok erre a kincsre! Ne engedjétek, hogy a megszokás kifakítsa és elszíntelenítse. A szeretet azonban nem rekedhet meg a család körében és nem érhet véget az egy nyelvet beszélő nemzet határainál sem. Ahogyan Isten szeretete magához öleli az egész világot, a mi szeretetünk se lehet ennél szűkebb körű. Akiben szeretet van. annak fáj a másik ember szemében meglátott könny, azt égeti és nyugtalanítja a mások ínsége és baja. Segíteni akar ott, ahol valami természeti csapás, árvíz vagy földrengés pusztít, és szent felháborodással tiltakozik minden embertelenség, erőszak, elnyomás és háború ellen. Nemcsak akkor kiáltja: ne lőjetek, itt emberek vannak — amikor a puska csöve felénk irányul, hanem akkor is, amikor az egy olyan'távoli nép szabadságát akarja elvenni, mint az amerikaiak vietnami háborúja. Szeretet nélkül elembertelenedik az élet — szeretettel válik az élet igazán emberivé. Bennünket, keresztyéneket a szeretetve nemcsak kötelez Isten, hanem képessé is tesz. Ahogyan a kisgyermek boldogan nevet vissza a rámosolyogó édesanyára, úgy sugározza a keresztyén ember maga köré Isten szeretetét, amellyel ő mindig előbb szeret minket. Ha böjt útján így kísérjük végig Urunkat, akkor válik a mi böjtünk áldássá a magunk és velünk élő emberek számára. IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztus! Áldunk Téged, hogy igazi Főpapunk vagy, aki mindent megtettél üdvösségünkért. Köszönjük, hogy helyettünk, miattunk és érettünk vállaltad a szenvedést, a megaláztatást és meghaltál mindnyájunkért. Feládoztad önmagadat, hogy kiments minket a bűnből, a kárhozatból. Tulajdon véreddel örök Váltságot szereztél számunkra. Köszönjük Üdvözítő Krisztusunk, hogy ma is szolgálsz: Igéddel és szentségeiddel tisztogatod szívünk templomát. Szent- Ielked világosságával megmutatod bűneinket, gyarlóságainkat. Hisszük, hogy Te mindenképpen üdvözítheted azokat, akik Általad járulnak az Atyához, mert Te vagy egyedüli közbenjárónk. Te most is könyörögsz érettünk, mert élsz és uralkodói mindörökké. . « Bűnbánattal valljuk, hogy sokszor nem hallgattunk intésedre. Nem engedelmeskedtünk beszédednek, hanem kalmár- kodtunk még szent házadban is, mert földiekkel törődtünk a mennyeiek helyett. Ítélj meg bennünket, tisztítsd meg szívünket és irgalmas szereteteddel emelj magadhoz. Növeld hitünket és segíts minket olyan életre, hogy csak Neked éljünk. Igéd világosságával és Szentlelked fényével mutasd meg bűneinket és adj erőt, hogy azokat elhagyjuk és tiszta szívvel szolgáljunk téged. Adj szívünkbe szeretetet egymás iránt, hogy ne csak önmagunkra, hanem embertársainkra is tekintsünk. Áldott Főpap, Reád bízzuk magunkat, vezess az örökkévalóságba. Ámen. BUDAPEST—GYŐR—BALASSAGYARMAT A jobb idő beálltával megélénkült a Lelkész! Munkaközösségek élete is. Egymás után tartják összejöveteleiket. Az év első ülésein többnyire a múlt évről elmaradt témákkal foglalkoznak a lelkészek, de többhelyen hozzákezdtek az ez évre kijelölt témák feldolgozásához is. A Lelkészi Munka-' közösségekben általában nagy örömet keltettek azok a témák, amelyeket az Országos Választmány a reformáció 450 éves jubileuma alkalmával jelölt ki. A lelkészek szívesen vállalták ezeknek a témáknak a feldolgozását. D. Káldy Zoltán püspök, a Lelkészi Munkaközösségek elnöke, február hónapban több munkagyülésen részt vett, azokon előadásokat tartott, és kötetlen megbeszéléseket folytatott a lelkészekkel. A Lelkészi Munkaközösségekben végzett szolgálatának állomásai sorrendben a következők voltak: Budapest—Győr—Balassagyarmat. A Pesti Lelkészi Munkaközösség február 14-én tartotta ülését a Rákóczi úti gyülekezet tanácstermében. Az ülésen Virágh Gyula pesterzsébeti lelkész tartott előadást: „Az imperializmus mai megnyilvánulási. formái” címen. Áz előadó a témát új oldalról közelítette meg, és ennek nyomán élénk megbeszélés alakult ki. D. Káldy Zoltán püspök ezen a címen tartott előadást: „A budapesti lelkészek szolgálatának néhány kérdése.” Szólt a püspök a budapesti lelkészek igehirdetéseiről, lelkipásztori látogatásairól, az ifjúsággal való foglalkozásukról, a konfirmációi oktatásról. Hangsúlyozta, hogy az ország valamennyi gyülekezetében, de Budapesten különösen is olyan igehirdetéseket kell tartani, amelyek alapos felkészülés nyomán jöttek létre, és amelyeket átmelegít a személyes hit ereje. Kiemelte a konfirmandusokkal való tervszerű foglalkozás fontosságát. Győrben február 16-án volt a Győr-Soproni Egyházmegye Lelkészi Munkaközösségének ülése. A lelkészek nagyszám- rrfal voltak jelen. Weltler Rezső esperes, D. Káldy Zoltán püspök köszöntése alkalmával hangsúlyozta, hogy milyen nagy fontosságú az egyház vezetőinek a lelkészekkel való állandó kontaktusa. Az ülésen a püspök a következő címen tartott előadást: „Egyházunk külügyi szolgálata”. Előadásában vázolta az utolsó 20 esztendő egyházi, külügyi szolgálatának főbb vonásait, annak eredményeit, a Magyarországi Evangélikus Egyháznak a küMIÉRT HALLGAT AZ EGYHÁZ? Ezen a címen juttatott el a Keresztyén Békekonferencia nemzeti bizottsága múlt év szeptemberében egy levelet a Németországi Evangélikus Egyház elnökéhez, dr. Kurt Scharfhoz. A levél írói fölvetik a kérdést, hogy mivel az egyháznak nem szabad tagjait és a nyilvánosságot tájékozatlanságban hagynia, nem jött-e el az ideje annak, hogy a Németországi Evangélikus Egyház nyilatkozzék az alábbi problémákhoz: 1. Az összeurópai béke biztosításának a kérdése szoros kapcsolatban van a német kérdéssel. Bár minden politikus tudja ezt, a német népet mégis félrevezetik azok, akik megint azt hangoztatják, hogy a béke egyetlen feltétele, ha a németek kívánságait teljesítik. Nem jött-e el az ideje, annak, hogy az evangélikus egyház kijelentse: az európai béke fontosabb, mint a német újraegyesülés? Arra is rá kellene az egyháznak mutatnia, hogy bizonyos körök követelései: az 1937-es Német Birodalom visszaállítása, az atomfegyverek fölötti rendelkezési jog megszerzése, stb. elsősorban veszélyeztetik Európa békéjét, és, hogy támogatnia kellene az Európai Biztonsági Konferencia összehívását. 2. Hangsúlyozza viszont ez az egyházi „Emlékirat”, hogy csak a két német állam részvételével képzelhető el egy ilyen konferencia. Kifogásolja, hogy az egyházi sajtó ma is még „Közép-Németországról” ír, amikor a Német Demokratikus Köztársaságról van szó, és ezzel folytatja a hidegháborús politikát. Ezért kelti a Német Szövetségi Köztársaság magatartása az NDK-val szemben a szomszédos államokban azt a benyomást, hogy erőszakos módon szándékozik „egyesíteni magával” az NDK-t. 3. Nyugat-Németországnak ez a homályos magatartása fokozza most már Nyugaton is a bizalmatlanságot a Német Szövetségi Köztársaság iránt. 4. Július 5-én arra kérték az elnököt, hogy a Németországi Evangélikus Egyház is ítélje el az amerikaiak agresszióját Vietnamban és ezt az álláspontját közölje hivatalosan az USA elnökével. Nem szabadna előfordulnia, hogy az egyház vezetősége hallgat egy olyan háborúval kapcsolatban, amely nemcsak a nemzetközi jogot sérti, hanem az emberiességet is lábbal tapossa és megcsúfolja Jézus Krisztus evangéliomát és azzal fenyeget, hogy világháború lesz belőle. Erre a levélre privát úton azt közölte az elnök, hogy beszélgetésre akarja meghívni a levél íróit a fölvetett problémákkal kapcsolatban. Erre a megbeszélésre azonban mind a mai napig nem került sor, s ezért a levél aláírói (H. Kloppenburg, K. Immer, H. Mochalski, W. Schweitzer, M. Schröter), a Stimme der Gemeinde c. lap február 15-i számában teljes terjedelmében nyilvánosságra hozták levelüket. DR. BUDAI GERGELY 80 ÉVES Dr. Budai Gergely, a Budapesti Református Teológiai Akadémia nyugalmazott professzora a napokban töltötte be 80. életévét. A Reformátusok Lapja hosszú interjút közöl március 5-i számában a 80. éves professzorral, aki 12 évvel ezelőtt vonult nyugalomba, de azóta is töretlen munkakedvvel dolgozik új- testamentomi fordításán és kommentárján. Dr. Budai Gergely tagja volt annak az új- szövetségi fordító szakbizottságnak, amely 1947—50-ben revideálta a Magyar Bibliatanács megbízásából az Űj- testamentumot. Az Evangélikus Élet szerkesztősége és olvasói is sok szeretettel köszöntik 80. születésnapja alkalmából dr Budai Gergely professzort. lönböző egyházi világszervezetekben végzett munkáját és az egyes országok evangélikus egyházaihoz fűződő kapcsolatait. Szólt arról, hogy nemcsak az egyház vezetőinek, hanem valamennyi lelkésznek és ál- j falában a gyülekezetek presbitériumainak is ismernie kell azokat az elgondolásokat, amelyeket a szűkebb körű A győri evangélikus szere- tetház egyházi vezetőség szem előtt tart az egyház külügyi szolgálatában. Az előadás után a lelkészek sok kérdést tettek fel. Különösen is érdeklődtek azután, hogy miképpen tudnának résztvenni az NDK-ban tervezett reformációi jubileumi ünnepségeken, és mi módon tudnák megtekinteni a „Luther- városokat”. Az ülés befejező részében Weltler Rezső esperes tartott előadást: „A hit*- vallásosság és ökumenikus éti-- kai döntéseink” címen. Balassagyarmaton február 23-án tartotta ülését a Nógrádi Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége. Itt Szabó István ősagárdi és Polóny Zoltán teré- nyi lelkész tartott előadást. Ezt követően D. Káldy Zoltán püspök azokról a tapasztalatairól szólt, amelyeket külföldi evangélikus egyházakban és az egyházi világszervezeteknél szerzett. Több lelkész felszólalásában annak adott hangot, hogy az utolsó években hazánk felé irányuló nagy turistaforgalom jó eredményei mel- ■lett, vannak olyan jelenségek, amelyeket sem mint evangélikus lelkészek, sem mint magyar emberek nem nézhetünk jó szemmel. Egyes egyházi jellegű személyek is, akik turistaként jönnek az országba, bizonyos „lazító” tevékenységet is igyekeznek kifejteni. A lelkészek megítélése szerint az ilyenfajta tevékenység semmiképpen sem illik egyházi emberekhez. Az ülés végén Gor- tai István esperes mondott köszönetét a püspök szolgálataiért és a dolgozatokat hozó lelkészek munkájáért. Luther Márton mondta: Böjt 5. vasárnapján Zsid 9, 14 Meg kell tanulnunk, hogy a bűn borzalmas szerencsétlenség az életünkben. Nem abban a pillanatban persze, amikor elkövetjük, hiszen akkor nagyon is jó érzéssel tölt el bennünket és nagy kedvvel tesszük. A borzalmassága akkor tetszik meg, amikor fölfedi azt és leleplezi a törvény. Ilyenkor meg kell tanulnunk, hogy a bűn maga a pokol, de azt is, hogy milyen nagy dolog az isteni kegyelem, hogy Isten az ő Fiát elküldte a világba, nem azért, hogy megítélje a világot, hanem hogy megtartassák a világ általa (Jn 3, 17). Ha ez a vigasztalás nem hatalmasodik el a szívünkben és életünkben, akkor más segítséget és útmutatást nem kaphatunk a bűn ellen, ha még annyi csuklyát húzol is magadra. > pm Dél-Afrika Dél-Afrikában nem enyhülnek, hanem éppen kiéleződnek a faji ellentétek. A dél-afrikai kormány rendkívül szigorú intézkedéseket hozott a múlt év végén mindazok ellen, akik ellenzik a kormány faji politikáját. Most már arra irányul a törekvésük, hogy távol tartsanak az országtól minden olyan személyt, aki nem ért egyet a faji megkülönböztetés politikájával. Így például minden külföldi protestáns és katolikus lelkésznek tartózkodási engedélyért kell folyamodnia a kormánynál és ezt az engedélyt legföljebb hat hónapra kaphatja meg.- Cenzúráznak minden egyházi újságot. Dil anglikán lelkész tudósított minderről, akit a délafrikai kormány kiutasított az országból.' Dil holland származású, kilenc évig volt lelkész Pretoriában, ahol fehérek és feketék vegyesen vehettek részt az istentiszte-1 leteken. Az elmúlt három esztendőben többször kifejtette véleményét az aparteid, (faji megkülönböztetés) ellen a gyülekezet részére kiadott lapjában. A kormány azonban cselhez folyamodott. Az egyik fogházőr elrejtőzött egy szekrényben és látta, amikor az egyik rab személyes lever let adott át a lelkésznek menyasszonya részére. Ennek alapján kiutasították Dilt az országból. Az egyházi életről szólva kijelentette Dil lelkész, hogy nagy mértékben csökkent Dél- Afrikában a színes bőrűek közegyház'i tevékenysége az elmúlt esztendőkben, hiszen a gyülekezetnek ma már azért kell harcolniok, hogy ne veszítsék el a fehér lakosságot az egyház számára. S közben egyre nagyobb lesz a színes- bőrűek elkeseredése most már a fehér keresztyének ellen is. A BÉKE ÉS A GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A Keresztyén Békekonferenciának a gazdasági kérdésekkel és a fejlődő országok problémáival foglalkozó nemzetközi tanulmányi bizottsága, március 1—4. napjain a nyugat-németországi Höchstben tartotta ülését a Hessen-Nas- saui Evangélikus Egyház meghívására. A tanácskozások központi témája: „Gazdasági tények és összefüggések jelentősége a politikai döntésekben, tekintettel a tartósan békés világrendre;”
