Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-02-26 / 9. szám

VASÄRNAP. 'Akkor Változtatom majd a népek ajkát tisztává, hogy mind segítségül hívják az TJr nevét, hogy egy akarattal szolgálják őt”. (Zof 3,9.) Tisztán beszélni majdnem annyit jelent, mint értelmesen beszélni. Nem egy-egy „szalonképtelen” szónak kigyomlálása a feladatom tehát. Ennél sokkal több: arról beszélni, hogy életem értelme Isten hívásának való engedelmesség, és Úgy beszélni, hogy ez segítő szolgálatot jelentsen mások {számára. Szavaim és egész életem nem emberek előtt vizsgáznak csupán. Ezért lesz a tiszta beszéd mértéke: Uram akaratának hirdetése. (Csel 17,30.)

HÉTFŐ. „Mert beszédedből ítéltetel majd igaznak és beszédedből ítéltetel bűnösnek”. (Mt 12,37.) Szavaim nem függetlenek gondolkodásomtól, érzelmeimtől, sőt hitemtől gém. „A szív teljességéből pzól a száj”. Ha tehát szavaim el is tűnnek, vagy letagadhatok, — nem tűnik el velük együtt életem egésze. És ez hitetlenséget vagy hitet sugározhat, — ez pedig kárhozatot vagy üdvösséget jelent. Mivel ma is az üdvösség útján akarok járni, vigyázok arra, hogy szavaimmal ezt a szándékomat meg ne hazudtoljam. (Zsolt 141,3.)

KEDD. „Vegyétek fel magatokra az én igámat”. (Mt 11,29.) Az igában élés elsősorban irányítás alatt élést jelent. Csak akkor válik nehezen viselhetővé, ha annak ellenére akarok haladni. Uram ma is vezetni akar. Azt szeretné, ha világának sok csodáját, áldásának gazdagságát, a bűn szomorú következményeit, a szolgálat szépségét és az üdvösség örömét Vele ismerném meg. Ezért

jézus — az Isten báránya

János 1, 29—30.

énekelek így: Fogd két kezem kezedbe s vezess Uram a sírig s majd a mennybe, minduntalan. (5 Móz 11,26—28.)

SZERDA. „Az Űr küldött engem, hogy hirdessem az Űr jókedvének esztendejét”. (Ézs 61,2.) Tanítványi küldetésemnek pontos körvonala és tartalma van. Nem nekem kell kitalálnom, hogy hol, mit és miért kell mondanom, vagy tennem. „Nem magunkat prédikáljuk” — vallja Pál apostol, hanem azt a Krisztust, aki szenvedésével, halálával és feltámadásával Isten „jókedvének”, az üdvösségnek részeseivé tett. Ezt kell nekem nyilvánvalóvá tennem azok között, akik ma körülöttem lesznek, (jn 15,11.)

CSÜTÖRTÖK. „Mert azért jött az Embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett”. (Lk 19,10.) . Én naponta képes vagyok elveszíteni bizalmamat az emberek iránt, a segítőkészségemet. Elveszítem tájékozódásomat a világ dolgai között — sőt Uramhoz kötő hitemet is. Isten és ember nélkül igy veszítem el magamat, és leszek — Luther szavaival — elveszett Is elkárhozott ember.

A megváltás abban lesz számomra tapasztalható ténnyé, hogy nem kell reménytelen harcot vívnom megmaradásomért, hanem örülhetek már itt a Krisztus által elért győzelmeknek is. (Ézs 62,11.)

PÉNTEK. „Menjetek be a szoros kapun”. (Mt 7,13.) Ennek a felszólításnak eleget tenni, keresztyén életem egyik legnehezebb próbája. Hiszen ez nem jelent mást, mint önrendelkezési jogom feladását. Helyette pedig vállalnom kell Krisztus szolgájának merész és kockázatos döntésekkel teli életét. Nem tehetek egy lépést sem anélkül, hogy az Ö akaratát ne keressem. Az akadályokat pedig azért kell legyőznöm, hogy az Ö akarata valósuljon meg. (Jer 7,23.)

SZOMBAT. „Állhatatossággal nyeritek meg majd életeteket”. (Lk 21,19.) Annak az Űrnak vagyok követe, aki tegnap, ma és örökké ugyanaz. Velem való akarata nem változik, eszközei is azonosak maradnak. Ezért nem jellemezheti életemet a kapcsoló tervszerűtlenség, a riadt figyelmetlenség, vagy a „gazdátlanság” érzése. Csak a jónak állhatatos munkálása teremtheti meg azt a légkört, ' amelyben testvérem számára nyereséget jelenthetek. (Hab 2,4.)

Dorn Vilmos

„íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét”... az üdvösség, a váltság útja az Üjtestamentomban Keresztelő János egyetlen mozdulatába belefér. Ez a mondat, bizonyságtevés, magában rejti az egész dogmatikát, megváltottságunk minden lehetőségét. Ez tulajdonképpen a keresztyénség egyetien mondanivalója.

A Biblia szavaiban, súlyos kijelentéseiben is milyen egyszerű és érthető! Filozófiai kísértés nélkül nyilatkoztatja ki a legnagyobbat. A Szentírás a meglevő fogalmakkal fejezi ki az emberfelettit. Olyan ez a bizonyságtevés Jézus váltságszer- zéséröl, mint egy nagyszerű szobor, amit a mester egyetlen kőtömbből faragott ki.

Buddha a testi és lelki gyötrődéstől és szenvedéstől akarta imegmenteni az embereket, amikor meghirdette az önöldöklés nyolcas útját Mennyi komplikált vállalkozás az . emberiség megváltására ... Az igazi megváltás egyetlen mondat, mozdulat: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét”!

Keresztelő János szájából hangzik ez a kijelentés. Jézus ez Isten Báránya, aki megváltja a világot. Aki kivezeti az emberiséget a bűn pusztító hatalmából. Érthető volt a kép a kortársaknak. Nem valami bárányi ártatlanságra, szép, fehér szelídségre gondoltak. Mindenki világosan értette ebből Jézus valóságát: ÁLDOZAT Ö miérettünk! Ö az, aki bűneink büntetését hordozta, aki végigjárta a szenvedés útját. Jézus az, aki világosan látta, hogy nincs más kivezető út, nincs más menekülés, s engedelmesen vállalta a böjti kálváriát. Szívesen, önként adta magát áldozatul, lett fizetség adósságunkra. Ami Jézusban történt, az az Isten akarata volt. Ennek lényege pedig az, hogy Benne Isten elveszi a világ bűneit!

Jézus elveszi a világ bűnét. Azt, ami le nem tagadható, el nem odázható, nélküle el nem tüntethető. Elveszi azt, amitől a magunk erejéből nem szabadulhatunk, ami átkos pecsét rajtunk. Elveszi úgy, hogy kivezet belőle. Irányt és példát mutat, aki Hozzá megy azt felemeli. A bűntől való szabadulás vágya oly elemi erővel tör fel az emberekben, a váltság oly egyetemes szükséglet, hogy válogatás nélkül eggyé kovácsolja az emberiséget. Ezt jött megadni Jézus. Ettől a tehertől megszabadítani. Erőszakkal, kínnal, áron, áldozat árán. Ez az EVANGÉLIUM!! A csodás örömhír a böjtben! A bűnbocsánat tehát %lem tudás és nem emberi akarat, nem módszer és nem kitartás, hanem egyedül Krisztus áldozata.

Keresztelő János bizonyságtétele nem akar egyéb lenni, mint egyszerű ismeretközlés arról, hogy ő látta, ő megtudta: Jézus a váltság, az Istennek Báránya. Ezt a csodálatos áldozatot, megváltást hideg fejjel, hűvös, vitázó értelemmel meg $em lehet közelíteni. Egyszerű, érthető nyelven szól ma az ige. Nyilatkoztatja, kínálja a váltságot: „Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét”!

Legyen rá a felelet is ilyen egyszerű és spontán: hiszem !

Solymár Péter

Mi jó van begin ütik ?

József és testvérei történetét magyarázom a hittanórán:

— József arra kérte testvéreit, hogy hozzák el az édesapjukat is Egyiptomba.

Hej, mi lesz most! — élénkítem a történetet. Elkerülhetetlenül be kell vallaniok az édesapjuknak, nem igaz, hogy vadállat ölte meg Józsefet.

Látjátok — szövöm a tanulságot a történetbe, bármennyire nehéz is bevallani a bűnt, hiába rejtegetjük, egyszer mégis napvilágra jön.

Ha most arra kérném Ferit, mondja el nekünk, hogy az ő életében milyen bűnök vannak, vajon elmondaná-e?

Próbáljuk meg! Ferikém, állj fel és mondd el, mi rossz van tebenned!

A felszólításra Feri a pillanat töredéke alatt a pad alá bújik.

— Ha Ferivel így jártunk, kérjük meg Lajcsit, hogy ő válaszoljon a kérdésünkre.

Lajcsi is a pad alatt keres menedéket. A többi gyermek is lapul — félnek, hogy őket is felszólítom.

— Fordítsunk egyet ezen a kényelmetlen helyzeten —

emelem Jel a szavamat, na most arra kérnék valakit kö- zületek, hogy mondja el, mi jó van őbenne, fogadom, nem bújna el a pad alá, hanem elkezdene dicsekedni.

Próbáljuk meg!

A magasabb osztályosokat hallgató, elsöosztályos Ágika máris jelentkezik. Olyan nagy igyekezettel nyújtogatja uj- jacskáit, hogy majdnem kiesik a padjából.

— Nos, mondd meg Ágika, mi jó van benned?

— Énbennem főtt disznómáj van — mondja büszkén Ágika.

Ági őszinte gyermekszemmel ámuldozik; nem érti, miért kacagnak a többiek olyan nagyon a feleletén.

Agikáéknál disznótor volt.

Németh Géza

— BUNDÁK, kucsmák, szőrme- gallérok, átszabások Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1., az udvarban.

— ORGONÁK generálozását, javítását, tisztítását, hangolását, valamint évi rendszeres karbantartását vállalom. Váradi Ottó orgo- nakészítő-mester. Budapest, X., Pataky István tér 23. Telefon: 149—088.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12.

Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

67.00831/2 — Zrínyi Nyomda Bpest F. v.: Bolgár Imre

— Böjt 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pt 1,17—21; az ige-, hirdetés alapigéje: Jn 1, 29—30 (31—34.). A délutáni isten- tisztelet alapigéje: Ézs 53, 2—7.

— EVANGÉLIKUS VALLÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓBAN. Február 26-án, reggel fél 8 órakor a Petőfi rádió és az URH- hullámhosszán evangélikus vallásos félóra lesz, amelyen az igehirdetés szolgálatát DETRE LÁSZLÓ mendei esperes végzi.

— A NÖGRÁDI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége február 23-án tartotta ülését Balassagyarmaton. A bevezető' írásmagyarázatot Szabó József lelkész vezetésével beszélte, meg a munkaközösség és Schultz Jenő úrvacsoraosztása után Gartai István esperes számolt be az egyházmegye életéről és Polónyi Zoltán a békemozgalomról. Szabó István „Az imperializmus mai megnyilvánulásai” címen tartotta meg előadását, amelynek koreferrátora Babka Tivadar lelkész volt

— SZÜLETÉS. Rác Miklós nádasdi lelkészéknek február. 9-én leánygyermekük született. Neve: Nóra.

— MEZÖBERÉNY. A mezőberényi II. kerületi gyülekezet február 12-én tartott szeretetvendégségén Deme Károly békéscsabai lelkész szolgált. A szeretetvendégségen a gyülekezet asszonyai Fábry István lelkésznek gyülekezeti szolgálata 6. és lelkészi szolgálata közelgő 20. évfordulója alkalmából egy új Luther-kabátot adományoztak.

— BUDAPEST-DEÁK TÉR. Mint minden munkaévben, az idén is októbertől júniusig havonta vannak szeretetvendég- ségek a gyülekezetben. Az idei előadások az egyház útjának jelentős állomásaival foglalkoznak. A munkatervben a következő címek és évszámok szerepelnek: Jeruzsálem 49, Milánó 313, Róma 440, Konstantinápoly 1054, Wittenberg 1517,_ Lützen 1632, Tranquebar 1706, Bethel 1867, Stockholm 1925. Feburár 12-én a sorozat ötödik előadása hangzott el. A szol-, gálátokat a gyülekezet lelkészei végzik.

— KÉTEGYHÁZA. Február 16-án temették el Korosy Ká-. roly gyémántdiplomás gyógyszerészt életének 85. évében. El-, költözött testvérünk buzgó tagja és hosszú ideig fiókegyházi felügyelője is volt a kétegyházi szórványnak. „Az én békés-, ségemet adom néktek.”

— BP.-KELENFÖLD. Február 4-én tartott szeretetvendég- ségen Bohus Imre fóti lelkész tartott előadást: „Családi éle-, tünk kérdései” címen.

— BÓCSA. A nagy szórványterület két központjában, Kis-* bócsán Keveházi László pilisi lelkész, Bócsán Tóth Szálló$ Mihály dunaegyházi lelkész szolgált három-három napon keresztül.

— BUDAVÄR. Böjt heteiben áhítatokat tartanak a gyülekezetben vendég igehirdetők szolgálatával. A pasaréti gyülekezetben (Torockó tér 1.) hétfőn este fél 7 órakor, a várj gyülekezetben pénteken este 6 órakor kezdődtek az áhítatok.

A presbitérium február 18-án délután szeretetvendégség keretében ülést tartott, amelyen a - gyülekezet reformációi jubileumi tervekről tárgyalt. Koren Emil pesti esperes „A reformáció Finnországban” címen tartott előadást.

Szeretetvendégséget rendez a gyülekezet február 26-án délután 5 órai kezdettel dr. Kékén András lelkész előadásával; „Luther az ember” címen.

— BP.-KÖBÄNYA. A gyülekezet február 19-én tartott szeretetvendégségén Grünvalszky Károly Bp-Józsefvárosi lelkész tartott előadást.

E

y

»J

&

yy

Iái

m

Budapesten, 1967. február 26-án

Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtier Gábor de. 11. (űrv.) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. (úrv.) Szirmai Zoltán de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Kinczler Irén Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. dr. Rédey Pál du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Baranyai Tamás Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Fóti út de. 11. Benczúr László Váci út de. 8. Solymár Péter Fran- gepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár-Ujtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota-Kistemplom de. M. du,

3. Rákosszentmihály de. fél 11, Karner Ágoston Sashalom de. 9, Karner Ágoston Rákoscsaba de,

9. Békés József Rákoshegy de. 9, Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3.

Bécsíkapu tér de. 9. (úrv.) Csákó Gyula de. 11. (úrv.) Várady Lajos este 7. Madocsai Miklós Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos Öbuda de. 9. Fülöp Dezső de.

10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László este fél 7. Takács József Budakeszi de. 8. Takács József Pest- hidegkút de. fél 11. Takács József Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. (úrv.) Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

A KAPOLCSI PAP

Néprajzi kutatásaim alkalmával akadtam erre a kedves, régi képre, melyet Clements Simon, az angol király híres követe festett 1714-ben a kapolcsi evangélikus papról: „Durva szövésű ingben volt, mely lazán függött le derekán alul, alatta pedig bő, bokáig érő gatyát hordott. A vászon durva szövésű volt, mint Angliában a sátorvásznak szoktak lenni. Tiszteletemre a pap azonban felvette rövid, prémmel bélelt, kék mentéjét s mindkét vállára akasztotta. Ilyen prémes mentét hordanak télen-nyáron —”

Érdekes ez a kép. Érdemes hosszasan eltűnődni rajta. E viselet azonos volt korának jobbágyi, vagy falusi kisnemesi öltözékével. Csak az ünnepi mente, vagy reverenda emelte ki őt ebből a sorból. A munkás hétköznapokban egy volt munkában, öltözékében híveivel. Földje, állatai voltak. Közös volt a munkaterület. Ha jégfelhők úsztak az égen, az ő szíve is elszorult, hiszen kaszára érett búzáját ő is féltette a rétek alatti dűlőben. Tudta kinek hol, mi fáj. Ki az, aki bőven arat s ki pedig csak üres szalmát csépel. A szó legszorosabb értélmében sorsközösség volt. Ha reménységüket sárba verte a jég, vagy aszály vékonyította el a termést, az ö szárnya is lógott. Benne is ágaskodott a lá- ■ zadás, az istenkáromlás. Előbb önmagában kellett győzelmet aratnia fölötte. Előbb magának kellett megbékélnie, hogy Pávó gazdához hasonlóan odaállhasson öklöketrázó hívei elé: Emberek! Ne káromoljuí: az Istent! Szántsunk és vessünk újra, mert csalj aki ezt megteszi, várhat aratásra!

Nem volt könnyű ezt az ünnepi mentét megtalálni és felöltem. Ma sem könnyű. Száguldó sebességben változó időben élünk. Igaz e régi népimondás: „A hold, hol nő, hol fogy, hol meg szarvasodik. Nehezen lehetne rá köntöst szabni.”

A protestáns papság életközelségének történelmi múltja van. Évszázados hagyományok, kitaposott út birtokosai vagyunk. Életünk, sorsunk összeforrt népünkkel, híveinkkel. Kölcsönös bizalom és ragaszkodás köt össze bennünket.

Kuruc-labanc idők forgatagában találta a követ így a kapolcsi papot. Számára sem volt könnyebb a változó, forrongó időben megkeresni az utat, melyen népével együtt menetelhet. Hagyományt kaptunk örökségképpen, de nem kijelölt utat. Azt nekünk kell a változások között kikeresnünk. Nem könnyű ma az utat, a helyes utat megtalálnunk. Hiszem, hogy nemcsak a vak sors, a kenyérért vívott harc sodor egymás mellé bennünket, hanem Isten irányítja lépéseinket úgy, hogy egyugyanazon úton együtt menetelhetünk. Nagy dolog, ha Isten akarata szerint egyet akarunk: békét, megértést, egyre gazdagodó, boldog életet. Ez része s vallom elengedhetetlen része annak az örökéletnek, mellyel Isten minden békét kereső, akaró, életet-igenlő gyermekét megajándékozza.

A ma Angliájának követe hasonló képet találna Kapolcson és másutt is: A nép papja ott van, ahol a népe. Talán a tsz könyvelői asztalánál, vagy a háztáji kert kapanyelénél ... Egy a fontos minden idők számára: A falu papja daráéban, mentében, jóban, rosszban, örömben, bánatban egy legyen övéivel. Nem a múltban topogni, a jelenben téblábolni, hanem a holnap felé kell reménységgel nagyot lépni! Mert:

„Araszolva lép az év mi közbe van avul, akár lejárt szerződés papírkosárba hull.

Múltunk tavalyi műsor az ómega alatt.

Divatja múlt esernyő ócska szalmakalap.”

(Károlyi Amy: Omega.)

Naponként kapom a leckét, mint egy kisdiák. Mindig újat. Jaj annak, akit egyet is kihagy! Felelni kell! Felelős korban élünk, ahol és amikor döntenünk kell! Tarsisba nem lehet és nem szabad mennem!

„örök tanulság: soha nem lehet Tarsisba futni Ninive helyett, mert utoléri mindenkor az átok, aki rühelli a prófétaságot.”

Nem tudom követni már a sebességet szemem nem fogja fel a viliódzó fényeket... eszem képtelen felfogni, megismerni az ismertté tett világot... mikro-makrokozmosz ’forgatagában szédülök... s keresem a köntöst, mit világomra ráboríthatok... mire azt mondhatom: ismerem, az enyém... szeretem ... keresem a helyem, ahol nyugalmat lelhetek testemnek-lelkemnek... talán ott és abban, ahol a megkezdett versben a költő keresi:

„Az ő gondja — a megfutás helyett — a. felelősség, meg a becsület: atyafiai számonkérik tőle, hogy az igazság beszél-e belőle?

Az ő gondja, hogy meg kell vallani, amit nem lehet ki nem mondani, súlyos igazát hirdeti halálig, és szava a sírból is kicsírázik.”

(Pákolitz István: Költő)

Keresem, keresem, hittel és reménységgel azt a darócot, vagy mentét, melyben egy lehetek népemmel, melynek szolgálatába szegődtem. Nem én választottam... Ö választott engem ... Tudom nem hágy el. Így bátran megyek, merre mennem kell!

Hernád Tibor