Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-10-01 / 40. szám

Az emberi együttélésről beszélt Ottlyk püspök Beleden Az egyháztörténetből Nagy Konstantinus és korszaka Beled besenyő eredetű név. Érdekes, hogy az egymást kö­vető századokban, a kapuvári járásban csak a járás délnyu­gati részén, Beleden maradtak evangélikusok. Ennek az a ma­gyarázata, hogy az ellenrefor­máció idején, a hírhedt kapu­vári börtönbe százával zárták be hithű eleinket. Bük híres szülöttje: Gyu- rátz Ferenc, a későbbi püspök volt a gyülekezet lelkésze 1868. december 1-től 1872-ig. Róla az az adoma járja, hogy lelké- szi beiktatása alkalmával a helyi rabbi magyarul köszön­tötte, Gyurátz Ferenc pedig héberül válaszolt. Még a visszajáró nyári me­legben érkezett Beledre szep­tember 18-án dr. Ottlyk Ernő püspök Fülöp Dezső püspöki titkár és Kőszeghy Tamás ke­rületi lelkész kíséretében a délutáni órákban. Az este 6 órakor kezdődő is­tentiszteleten, a hívogató ha­rangok hangjára megtelt a templom. Az ünnepi istentisz­telet elején Puskás Jenő, az ősz hajú pásztor, aki 42 éve végzi szolgálatát ebben az egyházközségben, köszöntötte a püspököt. A helyi gyülekezetek és fi- liák virágcsokrait Bödecs Il­dikó, Kronekker Klára és Né­meth Klára adták át. A püspök Máté 5, 43—48 alapján az emberi együttélés viszonyait színesen és érdeke­sen részletezte. Az ember egy­máshoz való viszonya állan­dóan égető kérdés mindenki számára, hiszen mindnyájunk élete át meg át van szőve a másik ember élete viszonyai­val. Kölcsönhatás van az em­beri életek között. Az együtt­élés törvényét Isten a Tízpa­rancsolatban szabta meg. Az emberi életviszonyok feszült­sége a szeretet alapján oldható fel. Nem lehet Isten szeretetaka- ratát büntetlenül megszegni. Az egyháztörténet is mindig azt hirdeti, hogy leginkább szégyellnivaló az, ha megfe­ledkezett az egyház Jézus sze- retetparancsáról. A megoldás csak egy lehet: Jézus szeretetével küzdeni a gyűlölet ellen, a békéért a vi­lágban, a munkatársak közötti megértésért, az otthon csend­jéért. Az istentisztelethez csatla­kozóan Weltler Rezső esperes gondnokokat és presbitereket iktatott tisztségükbe és a szol­gálatra való alkalmasság je­gyeiről szólt. Majd dr. Ottlyk Ernő püs­pök tájékoztatót adott egyhá­zunk életéről és szolgálatairól. Fülöp Dezső ' # Énekeink Dicsérd én lelkem... Bármily különösen hangoz­zék is, a 10-ik énekünket, amit oly sokszor énekelünk — elő­ször a neandervögyi ősember hallhatta volna, ha az ének keletkezése idején már több mint százezer éve le nem rág­ták volna a pleistocén kor fér­gei koponyájáról a hús-bőrt. Igaz, hogy az ének szerzője sem gondolta, hogy az ihletés helyén kerek kétszáz év múl­va egy százezer éves koponyát fognak találni. De az a furcsa koponyájú emberős sem gon­dolta, hogy embersége típusát a tudományos világ egy pie- tista énekköltő nevével fogja fémjelezni. A tény mindenesetre az, hogy a Düsseldorf melletti Düssel patak völgyét az ötévi szolgálata alatt is mélyen megszeretett és tisztelt Nean- der Joakimról nevezték el Neander-völgyének, mivel kedvenc sétahelye volt. Itt ta­lálták meg 1856-ban egy bar­langban az ősember csontjait. Énekünk szerzőjének rövid élete jelentős fordulatokban gazdag. Brémában született 1650-ben. Fiatalkora idején Undereyk Teodor igehirdeté­sei vonzottak sokakat. Az egyház életének az a korszaka volt ez, amikor az igaz és tisz­ta tanítást oly mértékben tar­tották fontosnak, hogy mellet­te a keresztyén életgyakorlat kezdett mellékessé válni. En­nek ellenhatásaként szóltak izzó szívű lelkipásztorok a megtérésről és a keresztyén élet gyakorlatáról, annak kö­telességeiről és örömeiről. Un­dereyk ilyen igehirdető volt. A fiatal Neander Joakim, a brémai latin iskola igazgató­jának fia, egy alkalommal csupán kíváncsiságból ment el meghallgatni a híres prédiká­tort, mivel Undereyk ellenfe­lei gúnyos torzképet rajzoltak róla, s hallgatva őt, jól el akart szórakozni. A hatás éppen ellenkező volt. A kíváncsiságból figye­lem, érdeklődés, odaadás és el- szánás lett. Üj életszemlélete és hite további életén egyre jobban átsugárzott. 1674-ben Düsseldorfba hív­ták az egyházi latin iskola rektorául. Az az öt év, amit ott töltött, rövid életének leg­fontosabb szakaszává vált. Hi­te és keresztyén életrendje miatt éppen az egyház részé­ről kapott meg nem értést. A szomorú tapasztalatok között azonban költői vénája csak tisztult és érlelődött. Alig több, mint félszáz éneket írt, de a református egyház egyik legjelentősebb énekszerzője- ként emlegetik. (Érdekes, hogy a magyar református énekes­könyvben mindössze két éne­két találjuk meg, az evangéli­kusban hármat.) Énekeit séta közben írta. Szövegükön is észre lehet ven­ni, hogy a szabad természet­ben születtek, Isten teremtő munkájának dicséretére. 1679- ben 56 éneke jelent meg egy füzetben. -Úton, otthon és zöldben tartott áhítatok alkal­mára íródott énekek« — írja róluk ő maga. Nem ír egyház­ról, ünnepekről. Inkább a hivő lélek Isten iránti mély szere- tete csendül meg bennük. Is­merte a természet templomá­nak szépségét, de nem tévedt el valami homályos panteiz- musba. E világnak, mint virágnak Szépségei bár nagyok: Téged vallak én Uramnak, Én csak nálad maradok — írja a 406-ik énekben. A 89-ik énekre pedig kedves völ­gyének alkonyi fénye hull: A nap lement, ó Jézus, maradj velem ... Még ugyanezen évben, 1679- ben meghívták szülővárosába, Brémába, hogy mestere, Un­dereyk mellett a dóm harma­dik lelkészi állását töltse be. Életének bizonnyal legboldo­gabb eseménye volt ez a meg­hívás. Nagy lendülettel kez­dett az új szolgálathoz, de már a következő évben súlyosan megbetegedett. 1680 pünkösd másodnapján örökre lehunyta szemét. Har­mincéves volt mindössze. Az történt vele, amit megénekelt: Dicsérd én lelkem a dicsőség örök királyát Szállj fel trónja elé, mondván néki buzgó hálát... Koren Emil DACHAUBAN, az egykori koncentrációs tábor területén most avatták fel a megépült evangélikus templomot. Az el­ső igehirdetés-sorozatot Reger Christian lelkész tartotta, aki rabként szenvedett annak ide­gén a táborban. FINNORSZÁG. A helsinki egyetem teológiai karára a most kezdődő tanévben 185 el­sőéves hallgatót vettek fel, 98 férfit és 87 nőt. A hallgatók száma a finn egyház méretei­hez viszonyítva nem elegendő a lelkészhiány megszüntetésé­re. BIBLíAKIALLÍTÁST ren­dezett Bécsben az Osztrák Ka­tolikus Bibliaegyesület, ame­lyen a legrégibb német biblia­kéziratok mellett kiállították Luther bibliafordításának egyik legrégibb példányát is. TIFLISBEN augusztus 18-án a baptista gyülekezet egyhetes ünnepsorozaton emlékezett meg arról, hogy a mai Szovjet­unió területén az első baptista gyülekezetét 100 évvel ezelőtt 1 szervezték meg. Nagy Konstantinus 288-ban született, pogány családból. Csak halálos ágyán keresztel- kedett meg, a korabeli keresz­tyén és pogány írók igen elté­rően ítélték meg megtérését. Kétségtelen, hogy politikai szempontok vezették a keresz- tyénséghez való csatlakozás­ban. Az egyházban szövetséges társat keresett, s amikor győ­zött, szövetségesét is részesí­tette a kivívott győzelem elő­nyeiben. Működésének politi­kai alapgondolata az volt, hogy az egyház egységével a birodalom egységét biztosítsa. Ennek jegyében tartott egye­temes zsinatot, ezért üldözte az eretnekeket. A számára ki­váló politikai szolgálatot tel­jesített egyházat azonban a maga uralmának rendelte alá. Az egyházat birodalma egyik alkotó és fenntartó elemének tekintette, a pogány vallások mintájára. Az államot keresz­tyénné, az egyházat pedig ál­lamivá tette. Mindezt azonban csak óva­tosan hajthatta végre kezdet­ben. Csak császári ellenfelé­nek, Liciniusnak legyőzése után kezdhette meg az egyház felkarolását. Ekkor azonban a vasárnapot az egész biroda­lomban ünneppé tette, az álla­mi hivatalokba főleg keresz­tyéneket nevezett ki. Űj temp­lomokat építtetett, sőt pogány templomokat is átengedett az egyháznak. A pogány szertar­tásokat mellőzte állami ünne­peknél, a hadseregben keresz­tyén jelvényeket honosított meg. Fiait is keresztyén taní­tókkal neveltette. A papság számára állami anyagi támo­gatást rendelt. Mindez abban az időben tör­tént, amikor még Róma lakos­sága nagyrészt pogányoltból állt. Intézkedései nem voltak népszerűek ezekben a körök­ben, sőt jelentős rétegek elide­genedtek a császártól, a temp­lomfoglalásokkor pedig ellen­szegültek. Ez a jelenség is egyik oka annak, hogy Kons­tantinus elhagyta Rómát s székhelyét Bizáncba tette át. Ez a lépés egyháztörténetileg is jelentős volt, mert a római püspök kihasználhatta a maga 71. ZSOLTÁR Dallam: Jézus, én bizodalmám 1. Tebenned bízom Uram, Óh szégyen ne érjen soha. Te voltál hű oltalmam Már világra jöttöm óta; Légy most is a segélyem, Ha rám tör ellenségem. 2. Óh ne vess el engemet Az én vénségem idején, Fogytán érzem erőmet, Támogass a harc mezején. Nehogy ellenség mondja: lm, az Isten elhagyta. 3. Gyermekségemtől fogva, Te tanítál Uram, engem; Sok csudadolgaidra Alázattal emlékezem. Hajam, ím, őszbe vegyül, Ne hagyj most se egyedül. 4. Hisz jóságod én Uram, Felhatol a magas égig S bár sok vész közt vitt utam, Kegyes voltál hozzám végig; A mélyből is felhoztál S engem megvigasztaltál. 5. Én is tisztellek téged Zengő dalban én Istenem, Megváltó kegyességed Maradjon hát tovább velem, így, kik vesztemre törnek, Bizton megszégyenülnek. Vértesi Zoltán Dr. Luther Márton diadalénekének szövege szabad latin fordításban Könyvtáraink kincsei között rá-rábukkanunk idegen nyel­ven sok olyan szellemi ter­mékre, mely nekünk kedves és felemel. így nagyjaink költe­ményeinek legjavát megtalál­juk latinul is, többet közülük a horáciusi ódák erejével és szívet-lelket gyönyörködtető szépségével, Berzsenyi, Vörös­marty, Kölcsey, Petőfi reme­keit Tamaskó István, Irsy Jó­zsef, Borzsák István és mások tolmácsolásában. Élvezzük őket. Akár szerette valaki az iskolában a latint, akár nem, elfogja a kíváncsiság, vajon hogyan hangzik ezen a nyel­ven például a Fohászkodás, a Szózat, a Himnusz, a Szeptem­ber végén, — hogy csak néhá­nyat ragadjunk ki a sok közül. Ma, a reformáció 450-ik év­fordulója küszöbén elfog a kí­váncsiság, vajon akadt-e em­ber, aki latinul is vissza tudta adni az Erős vár a mi Istenün­ket. Az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményeiben er­re is találunk feleletet. Van fordítás, de csak szabad for­mában. Olyan valaki tette át, aki Luthert személyesen is is­merte, nagyra becsülte, olyany- nyira, hogy maga is protestáns hitre tért. Ez a kitűnő kortárs Johannes Sleidanus (eredeti nevén Philippson), aki 1506- ban Schleidenben született s 1556-ban Strassburgban halt meg. Luther diadaléneke sza­bad fordítását beleszőtte több kiadást és fordítást is megért nagy művébe: De statu reli­gionis. Sleidanus a maga korá­ban nagy tekintélynek örvendő történetíró volt és diplomata francia, illetve német szolgá­latban. Bátor tudós és publi­cista, aki teljesen protestáns és császárellenes szellemben, szép stílusban alkotta meg nagy munkáját. S. K. Békemisszió A béke Nóbel-díjasok egy csoportja azt tervezi, hogy mint békedelegáció fölkeresi a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, Dél-Vietnamot és az Észak-Amerikai Egyesült Államokat, hogy a vietnami béke megteremtésének a lehe­tőségeit megállapítsa. A nor­vég külügyminisztérium tette közzé ezt a hírt, az érdekelt kormányok pedig kijelentet­ték, hogy készek fogadni ezt a békeküldöttséget. A küldöttség vezetője Phi­lip Noel-Baker angol béke No­bel-díjas lesz és a belga Domi­nique Pire lelkész. Az utazási költségeket a norvég kormány fedezi és a küldöttség még eb­ben az évben megkezdi külde­tését. Az egész gondolat Norvégiá­ból indult el, aminek külön is örül a világ közvéleménye. Bi­zonysága akar ez lenni annak, hogy a norvég kormány nem­csak Nobel-békedíjakat ad ki, hanem egyébként is felelőssé­get vállal azért, hogy béke le­gyen mindenütt a világon. javára a lehetőségeket. So­kat átvettek a római püspökök a császári hatalomból, intézke­déseiket nem korlátozta im­már semmi, mentesek voltak minden császári ellenőrzés alól. Ez a helyzet kedvezett a később kialakuló pápaságnak. A 337-ben elhunyt Nagy Konstantinus művét fiai foly­tatták, akik azonban erőszako­sabban törtek céljaik megvaló­sítására. Miután belső villon­gások következtében két fiú elesett, újra egy uralkodó, Konstancius kezében összpon­tosult a hatalom, aki bezáratta a pogány templomokat, az ál­dozást halálbüntetéssel tiltot­ta meg. Intézkedései nyomán tömegek tértek át, de inkább kényszerből, mint meggyőző­désből. Sokak szemében ez a keresztyénség meggyűlölését jelentette, s az ősi pogányság­hoz való ragaszkodás a hazafi- ság és műveltség dolgának számított. Nagy Konstantinus fiainak eljárása a pogányság visszaha­tását váltotta ki, ami ha rövid ideig tartott is, de Juliánus császár személyéhez fűződve (361—363) jelentős erőket moz­gósított. Juliánust papnak és szent­nek nevelték, de megutálta ezt a rákényszerített szerepet, s a pogány klasszikusok tanulmá­nyozására fordította idejét. Intézkedéseiben a keresz- tyénséget gyengítette. A po­gány templomokat visszaadat­ta, az egyháznak folyósított ál­lami javadalmat megszüntette, az állami hivatalokból a ke­resztyéneket elmozdította. A pogány vallást azzal akarta erősíteni, hogy ami jót látott a keresztyénségben, azt átül­tette. Jótékony intézeteket ala­pított, a pogány kultuszt épü­letesebbé tette, maga is tar­tott templomi beszédeket, mint pontifex maximus. Iro­dalmi téren is küzdött a ke­resztyénség ellen, három köte­tes könyve elveszett ugyan, de Cyrillus alexandriai püspök apologetikus írásaiból közvet­ve ismerjük érvelését. Már újabb véres keresztyén­üldözéstől lehetett tartani, amikor Juliánus a perzsák el­leni háborúban 363-ban elesett. A monda szerint utolsó sza­vait Jézus Krisztushoz intézte: »•Mégis győztél, galileai!« A pogányságnak többé nem akadt védője a császárok kö­zött. Nagy Theodosius (379— 395) betiltotta a pogány temp­lomok látogatását, a pogány vallásra való viszatérést, mint Örömünnep A szakonyi evangélikus gyü­lekezetnek kettős örömünnepe volt. Hálaadást tartott temp­loma megújítása alkalmából és Isten elé vitte új felügyelő­jének: Németh Kálmánnak most kezdődő szolgálatát. A hálaadó istentiszteleten és a felügyelő beiktatásán Welt­ler Rezső esperes prédikált. A földi és mennyei kincsekről szólt az ige. A földi kincsek­kel azt akarja elérni az ember, hogy élete biztosított, nyugodt, félelem nélküli és örvendező legyen és a kincs megszerzé­sével olykor az ellenkezőt érj el: nyugtalanná, idegessé és aggodalmaskodóvá teszi a kincs elvesztésének félelme. A mennyei kincs az embert bol­doggá és örvendezővé teszi. Azért újíttatta meg a gyüleke­zet ezt a templomot is munká­jával és áldozatával, hogy itt mennyei kincseket gyűjthes- sen. Nem ér semmit a leg­szebb templom sem, amelyet erre nem használ fel a gyüle­kezet. Ezért ne csak az ilyen ünnepélyes alkalmakon töltse meg a gyülekezet szép temp­lomát, hanem mindig, amikor itt mennyei kincseket kínál az ige. Az új felügyelőnek többek között ezt mondotta: Pál apos­tol szerint a presbiter, fel­ügyelő legyen a nyáj példaké­pe. Most olyan felügyelője lett a szakonyi gyülekezetnek, aki a gyülekezettel eddig is együtt élt, ismeri gondját-baját. Jár­jon elöl ezután is jó példával az egyház Urának szolgálatá­ban, az ige hallgatásában, a mennyei kincsek gyűjtésében. Az istentiszteletet követő közgyűlésen az egyházmegye főbenjáró bűnt büntette. Vak­buzgó papok a pogány temp­lomok lerombolására izgatták a népet. Sok műemlék is áldo­zatul esett. A pogány művelt­ség utolsó fellegvárát, az athé­ni tudományos akadémiát I. Justinianus császár (527—565) záratta be 529-ben. Nagy Konstantinusszal dön­tő fordulat következett be az egyház és az állam viszonyá­ban, ami az utódai alatt to­vább formálódott. Az uralko­dó egyházzá vált keresztyén­ség jogi helyzete nem tisztázó­dott a birodalomban, de a tényleges viszonyokból világo­san bontakozott ki az új rend­szernek, az ún. nagykonstanti- nuszi korszaknak a lényege. Az állam és az egyház között létrejött érdekközösség kétol­dalú volt. Egyrészt az állam, illetve az államfő messzemenő jogokat nyert az egyházban. Nagy Konstantinus az egyház külső ügyeiben való püspöknek ne­vezte magát. Lényegében ezzel a pogány pontifex maximus szerepét vitte be az egyházba. Ennél azonban nem maradtak meg a császárok, hanem sok belső egyházi ügyben is intéz­kedtek. Maguknak tartották fenn a püspökök kinevezésé­nek és megerősítésének a jo­gát, az egyetemes zsinatokat ők hívták egybe, az egyházi döntéseket, határozatokat ők hajtották végre, az eretnekek­kel karhatalommal számoltak le, az egyházban is legfőbb törvényhozói és bíráskodási jogot gyakoroltak. Másrészt az egyház is mesz- szemenő jogokat és kedvezmé­nyeket kapott az államtól, il­letve államfőtől. Jelentős ala­pítványokhoz jutott az állam- kincstárból. A pogány templo­mok javadalmait is az egyház nyerte el. Jogot kapott az egy­ház ingatlanok szerzésére, bármilyen adomány, örökség elfogadására. Az állami adók legnagyobb része alól mente­sült az egyházi birtok. A püs­pökök bíráskodási jogát állam biztosította, a papságot kivet­ték a világi törvényhatóságok alól és egyházi bíróság alá he­lyezték. -1(0,­Ezek az előnyök csak lát­szatra segítettek az egyháznak, lényegében hátráltatták az egyház evangéliumi fejlődését. A pogány mintára létrehozott államegyházi rendszer az el- világiasodás melegágya lett. Dr. Ottlyk Ernő Szakonyban nevében Sátory Vilmos egy­házmegyei felügyelő köszön­tötte Németh Kálmánt úgy la, mint a szakonyi gyülekezet felügyelői tisztében közvetlen utódját. A gyülekezet nevében a helybeli lelkész köszöntötte az új felügyelőt. Arra kérte, hogy felügyelői tisztében úgy járjon közöttünk, hogy a gyü­lekezet tagjai igazi testvérek­ké legyenek. A templom javításáról a lel­kész számolt be részletesen. A nagy költségű munka elvégzé­sét a gyülekezet komoly áldo­zata tette lehetővé. Isten áldá­sát kérte a gyülekezet azokra, akik adományaikkal és szolgá­latukkal lehetővé tették, hogy templomunkat megújíthattuk. A komoly szakmunka mel­lett a segédmunkákat a gyüle­kezet tagjai végezték el jó szívvel. A műszaki ellenőrzés­ben nagy segítséget nyújtott a gyülekezetnek Kováts Viktor főmérnök. A belső díszítéshez az egyházi esztendő szimbólu­mainak rajzát Rác Miklósné készítette el Abban a reménységben ün­nepeltünk, hogy « gyülekezet áldozatán és munkáján kívül rendszeres látogatásával is sa­játjának vállalja szép templo­mát. Rácz Ernő FÜLÖP-SZIGETEK. Az evangélikus egyház lélekszáma az elmúlt évben 18 százalék­kal növekedett, s 11 új gyüle­kezetét szerveztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom