Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-08-20 / 34. szám
VASÁRNAP. — -„Szaporítson titeket az Űr, titeket és a ti fiaitokat”. (Zsolt 115, 14) Isten gyermeke soha nem élhet önmagának, úgy, hogy közben nem törődik a másik emberrel. A keresztyén ember felelős a másik emberért, elsősorban is családja tagjaiért. Nem elég azonban csak kenyérrel ruházattal ellátni családunk tagjait, hanem gondoskodnunk kell a lélek táplálékáról, Isten igéjéről is. Felelősek vagyunk családunk tagjaiért itt a földön, de felelősek vagyunk örök életükért, üdvösségükért is. Meg kell ragadnunk az együttes igehallgatás, igeolvasás és imádkozás alkalmait, hogy egymás hite által épüljünk. HÉTFŐ. — „A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim”, (ásóit 119 24) Az ember soha nem élhet úgy, hogy saját értelmével, erejével mindig a jó. úton tudjon járni. Mindén embernek szüksége van arra, hogy jó tanácsadója legyen. A keresztyén ember legjobb tanácsadója maga Isten, aki nagyon világosan mutatja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. De megmutatja azt is, hogy hogyan kell élnünk és járnunk ebben a világban. Vájjon hallgatunk- e Isten tanácsára, útmutatására? Ö naponként bizonyságot tesz gondoskodásáról, sze- retetéről, hogy higgyünk Benne, s Neki éljünk. KEDD. — „Így felelt ő: — Ne félj, mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik ővelük. — És megnyitotta az Ür a szolga szemeit és látta és imé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szerekkel Elizeus körül”. (2 Kir 6, 16—17) Isten gyermekeit az örök élet, az üdvösség örököseivé tette. S hogy örökösei elérjék az örökséget, mindent megtesz értük. 'Mellénk áll akkor, amikor úgy érezzük, hogy egyedül vagyunk és ügyünk veszve van. De mellénk állít olyanokat is akiket szolgálatunkra rendelt. Ugyanígy rendel minket is a másik eínber szolgálatára, védelmére. A keresztyén ember célja a szolgálat. A szolgáló szere- tetben maga Jézus Krisztus adja elénk a példát. SZERDA. — „Én vagyok az Űr, Istened, ki tanítlak hasznosra és vezetlek oly úton, amelyen járnod kell”. (Ézs 48, 17) Isten naponként erősíti bennünk a hitet azáltal, hogy magára és ránk mutat, s azt mondja: Én vagyok a ti Atyátok — ti az én gyermekeim vagytok. A köztünk és a közte való kapcsolat újjáteremté- sére. erősítésére küldte el Jézus Kriszust erre a világra. Az volt Jézus Krisztus küldetése, hogy bizonyságot tegyen Arról, aki öt elküldte. Az Istennel való találkozás mindig döntés elé állít: Vagy Vele, vagy Nélküle akarunk élni. Vagy befogadjuk szavát, vagy szívünk keménysége miatt elutasítjuk öt. CSÜTÖRTÖK. — „Tarts meg engemet, mint szemed fényét, szárnyaid árnyékába rejts el engemet”. (Zsolt 17, 8) A zsoltáros azért imádkozik, hogy legyen drága Isten előtt az élete, s óvja őt mindenkor. Isten előtt drága gyermekének élete. Ennek bizonyságát számtalan helyen megtaláljuk a Bibliában. Isten felhő és tűzoszlop képében vehette a pusztában vándorló népét. Adott enni az éhezőknek és inni a szomjazóknak. Jézus Krisztus gondoskodó szeretetében lecsendesítette a ’ remegő szívű tanítványokért még a háborgó tengert is. Isten így visel gondot rólunk is életünk minden napján. PÉNTEK. — „Szerettelek titeket, azt mondja az Ür”. (Mal 1, 2) Nincs nagyobb ajándék az ember számára Isten szereteténél! Ezt tette nyilvánvalóvá Isten az Ószövetségben, s ezt újította meg az Újszövetségben Jézus Krisztusban. Jézus Krisztusban a mienk Isten szeretete, ami számunkra a megtartást, a bűnbocsánatot, az életet és az üdvösséget jelenti. Isten szeretete olyan hatalmas ajándék, hogy ahhoz foghatót másutt nem találhatunk. Isten — szeretetéből — még egyszülött Fiát is halálra adta a golgotái kereszten értünk. Az Ö szeretete naponként megújul életünkön, velünk marad az utolsó órán is, s elvezet az örök életre. SZOMBAT. — „Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok”. (Zsolt 5, 4) A keresztyén ember élete Isten színe elől indul el, s ugyanoda érkezik vissza. Ezt látjuk akkor, amikor a ke- resztségre és az örök életre gondolunk. De ennek kell megismétlődnie minden reggel és este: Isten nevében kezdjük és fejezzük be minden napunkat. Hozzá könvör- günk reggelenként és neki adunk hálát, amikor a nap nyugovóra tér. Bátran eléje állhatunk imádságunkkal, hiszen Jézus Krisztustól drága ígéretet kaptunk: „Akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt”. Imádkozzunk hittel, őszinte szívvel szüntelenül.” Harkányi László A! FINN ÉRSEKI TISZTSÉG ÉVFORDULÓJA Igyekezzetek bejutni a szoros kapun Lk. 13.22—27 Á finn érseki tisztség 150 éves. Ezekben a napokban emlékeznek a finn egyházban arra, hogy a svéd egyháztól való elszakadás folyamatában döntő lépés volt az, hogy az akkor mindössze két püspöki kerületre oszló finn területen az egyik püspököt érseki ranggal ruházták fel. 1817-ben történt ez s az első finn érsek Tengström Jacob turkui püspök lett. Azóta történelmi örökségképpen az érsek mindig a turkui kerület püspöke. A tisztség jelentőségét mutatja, hogy az érseki tisztet viselő turkui püspököt 150 év alatt egy eset kivételével minidig .az azóta többször megszaporodott valamely másik kerület püspöki székéből hívták meg. A turkui püspöki tisztet viselő érsek ma Simojoki Marttá, aki a turkui püspökséget illetően tisztében a hatvanadik, de érseki tisztét illetően a tizenegyedik. A finn evangélikus egyházban ma hét egyházkerület van s a hét püs- .pök egyike az érsek. E tisztség mai jelentősége azt mutatja, hogy a finn egyházban egységes vezetés van. J * A nyári hónapokban gyakran kérdezzük ismerőseinket: hol töltőd a szabadságod, rokonoknál, üdülőben, vagy külföldön? Isten Szentlelke most ezt kérdezi tőlünk: hol töltőd az örökkévalóságot? Jézus a szoros kapun át üdvösségre hív. Szűk a kapu. Nem mehetünk át bűneink tömegével, sem vélt érdemeink batyujával, csak a kegyelemben bízó hittel. Amikor Jézus ezt mondja: „igyekezzetek bejutni” tulajdonképpen erre biztat: rakd le terhed, vedd komolyan a bűnbocsánatot és járj a hit útján. Ez nem könnyű. Mégsem egyedül kell járnunk a mennyek felé vezető utat. A keskeny út vándorai Krisztusban közösségre jutnak. A kölcsönös megbocsátás, egymás terhének hordozása, az egymást elszenvedő szeretet ennek az útnak a belső törvénye. Közösségben, egymásra támaszkodva járható ez az út és sok örömnek a forrása. „Én vagyok az ajtó” mondja Jézus magáról egy alkalommal. Az ajtó védelmet nyújt a belül levőknek. Jézus így áll oda az övéi és a rájuk leselkedő veszedelem közé. Nem korlátozó börtönajtóként, de védelmet, áldott üdvöt biztosítva. Igyekezzetek bejutni. Az egyház feladata, hogy útjelző legyen az üdvösség felé vezető úton. Nagy dolog, hogy vannak akik a bizonytalankodókat, keresőket készek az igével irányítani. Sokan készek mutatni az utat, de maguk ott maradnak az út mellett. Mást irányítanak, de maguk nem indulnak. Mesterünk követésre hív. Nem állhatunk le, segítenünk kell egymást az úton. A gazda felkel és bezárja az ajtót. Az ember legnagyobb gondja: meg fogok halni. Isten kegyelmi idejének egyszer vége szakad. A halál után pedig már nincs megtérésre lehetőség. Aki addig megveti Jézus hívogatását, az kívül marad. A gonoszságaiktól szabadulni nem akarók akkor már hiába vágynak bebocsátásra, megbocsátásra. Ez hangzik: „távozzatok tőlem!”. Hol töltőd az örökkévalóságot? Térj Krisztushoz, ne késs, lejár a kegyelmi idői Cselovszky Ferenc — Szentháromság utáni 13. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jel 3, 1—6; az igehirdetés alapigéje: Lk 13, 22—27. A délutáni istentisztelet alapigéje: Ezék 18, 1—9. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 27-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Pe- iőfi-rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet: DR. OTT- LYK ERNŐ püspök, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke. — KEMENESHŐGYÉSZ. Dr. Ottlyk Ernő püspök augusztus 20-án szenteli fel az egyházközség új templomát. Délután a magyargencsi filiá- ban hirdet igét. — BORSOD—HEVESI EGYHÁZMEGYE. Dr. Ottlyk Ernő püspök augusztus 24-től szeptember 5- ig egyházlátogatást tart a Bor- sod-Hevesi Egyházmegyében, melynek során minden gyülekezetben látogatást tesz és igét hirdet. — SOPRON—BÁNFALVA. A gyülekezet istentiszteleti helye az állami iskola emeletén van. Mellette egy kisebb gyülekezeti terem. A Sopron Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya az eddigi napközi otthon épületét ajánlatta fel csereingatlanként, amelyben két terem és több helyiség van. A gyülekezet a csere elfogadása mellett döntött. A csereingatlannál a gyülekezet új tornyot szándékozik építeni, esetleg a régi lebontásával, ahol harangjait és toronyóráját helyezné el. — HÁZASSÁG. Tarpataki Pál gépészmérnök és Fecske Katalin tanszéki adminisztrátor, Fecske Pál nagyszénási lelkész leánya, augusztus 12- én tartották esküvőjüket a Deák-téri templomban. — Benczúr László és Horváth Márta augusztus 14-én ■tartották esküvőjüket az angyalföldi templomban. — HALÁLOZÁS. Zsilinszky Emilné sz. Szren- kányi Karolin, életének 70-ik évében július 31-én elhunyt. Medgyesegyházán helyezték örök nyugalomra. Az elhunytban Zsilinszky Emil, a med- gvesegyházi evangélikus egyház kántora, hitvesét gyászolja. „Imé én meghalok, de Isten veletek lesz”. — SZÉP TANULÓSZOBÁBA két csöndes és jőviseletű diáklányt keresünk albérletbe. Telefon: 135— 724. — KÉT DIÁKLÁNYNAK központi fűtéses, különbejáratú. utcai szoba kiadó, belterületen. Megbeszélés lehetőleg szülőkkel. Cím az Evangélikus Egyház Nyug- díjosztályan. Telefon: 138—504 munkaidőben. — KÉSZPÉNZÉRT és havi részletre vennék idős tulajdonos által részben lakott, részben beköltözhető családi házat, vagy szolgálati lakással járó munkát vállalok. Tóth Lajos Bp. Il/a. Kiont vezér u. 7. ELMÉLKEDÉS Hogy szeretem a templomot! — szavakkal el sem mondhatom. De oda csak akkor megyek, ha úgy hozza hangulatom. Kell az Ige, nékem is kell, mint az eső száraz nyáron! De ha nem Kis Pál hirdeti, odavan a buzgóságom. Szép az ének, ismerem jól, s hangom is van, hál’Istennek! Épp csak arra nem volt példa, hogy még én is énekeljek. De megjegyzem, ami fontos! Ez az áhitat alapja! Legutóbb is ferdén állt egy gyertya és Nagyné kalapja. Akad gondja egyházamnak, szívemen van minden terhe — melyeknek csak viselését hagyom rá a többiekre. Van hiba — de szeretettel szólva minden másként mehet. Én például nyíltan s bátran beszélek a hátak megett! Értem én a gyarlóságot — s egynek okát mégsem lelem: testvéreim kifogása mi lehet pont énellenem?! Jobb sorsom a mennyben lesz csak, hol minden bú s viszály elül —• kivéve, ha Tóthné mellé kerülnék ott véletlenül. „Kihallgatta”: Bodrog Miklós A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS KÖVETKEZMÉNYEI A baptisták déli államokbeli közössége megszűnik, ha templomaikat nem nyithatják meg az összes fajokból to- borzódó hívek számára — jelentette ki Fanning baptista lelkész egy konferencián. „Ha nem következik be a baptista magatartásban változás, ha nem válnak templomaink istentiszteleti helyekké, ahol minden fajú és rendű ember közösen imádhatja Krisztust az istentiszteleteken .. „ akkor eltemethetjük a baptista közösséget” — állapította meg Fanning lelkész. PÁPAI ENCIKLIKA A PAPNÖTLENSÉGRŐL Június 26-án nyilvánosságra hozták VI. Pál pápának a papnőtlenségről szóló ancykli- káját „sacerdotalis coelibatus” címmel. A körirat bevezetőjében megállapítja a pápa, hogy a papnőtlenséget továbbra is szent örökségként őrzi a katolikus egyház és semmit sem veszített értékéből a mi változó világunkban sem. Ezzel a körirattal elejét vette a pápa minden további reménykedésnek a katolikus papok részéről. Istentiszteleti rend Budapesten, 1967. augusztus 20-án Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de, 11. (úrv.) dr. Kékén András délután 6. dr. Kékén András Fasor de. 11. du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. Dr. Rédey Pál Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. de. fél 10. Fóti út de. 11. Solymár Péter Váci út de. 8. Solymár Péter Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. 10. Blá- zy Lajos Pesterzsébet de. 10. Vi- rágh Gyula Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. Í0. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos, de. 10, (német, úrv.) Várady Lajos de. 11. Madocsai Miklós este 7. Madocsai Miklós Toroczkó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József de. 11. Takács József este fél 7. Csen- gődy László Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Kélenföld de. 8. dr. Benes Miklós de. 11. (úrv) Bencze Imre du. 6. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontay Róbert Budafok de. 11. Visontay Róbert Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság* Felelős szerkesztő és kiadó a • Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm, Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 67.03083/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre . t INKER!, SSRPA — és mások... " WKERl K - : r Finn kislány. Rövidre vágott szőke hajjal, az ahhoz járó kék szemekkel, barnácskára sülve (nagy ritkaság a fehérbőrű finnek között!). folyton mezítláb és be nem álló szájjal. Ha rákezdte, úgy éreztem — mert nem értettem —, hogy egyetlen mondatban beszélt percekig. Valahányszor viccelődtem vele, ilyeténképpen: „etyerepetyere, egyerepetyere”, a kacagása úgy szállt, mint egy szobába röppent madáré. Inkeri 1961 őszén született és így csak 1968 őszén kerülhet az iskolások közé. Hogy el ne felejtsem, egy papi házaspár ötödik gyermeke. Egyik este meglátogattunk egy tábort, ahol serdülő gyeremekek üdültek s a vezető, Auvi- nen barátunk, áhítatot tartott. Elővettük az énekeskönyvet és tekintettel a magyar vendégekre, kiválasztotta a 357-iket, amely így kezdődik: „Saavu, Jeesus, suuri armon- tuoja...” „Jövel, Jézus, lelkem hő szerelme ..Szőnyi Benjámin szép magyar éneke. A kis, éneklő gyülekezetben pedig felcsendült egy csodálatos gyermekszoprán, bátran, szárnyalóan, mintha csak vezetni akarná a felnőtteket. A kicsi, kicsi Inkeri énekelt, kezében az énekeskönnyvvel, mint egy nagy, pedig még nem jár iskolába! Inkeri csodagyerek. Megtanult testvéreitől olvasni és ismeri a számokat is. Amikor ezt megtudtam, már nem is csodálkoztam, pár nappal később, egy reggelen, amikor elém lépett és németül mondta, csak így egyszerűen, ragozás nélkül: „réggé l”, mert már kileste a finn—német szótárból^ u i . SIRPA azonban már 22 éves, egy tanító nagylánya. Este volt, úgy 10 óra felé, de még nappali világosságban, amikor beléptünk a nagyszobába. Asztal körül ült az anya, egy serdülő lány, egy fiatalasszony vendégük és Sírja. Nyújtottam a kezemet, de Sírja nem nyújtotta. Másodszor is köszöntem hangosan, németül is, finnül is, mire így válaszolt: „Ich sehe Sie nicht, ich bin blind ..Vak volt... Később beszélgettünk. Cukorbetegség következtében pár évvel ezelőtt elvesztette sze- mevilágát. Mégis beiratkozott különleges engedéllyel Jyväskyläben (olv. jüveszküle) az egyetem filozófiai és matematikai tanszékére. Magnetofonról tanul. Az anyagot ismerősei ráolvassák a szalagra, de egyes tantárgyak már így vásárolhatók. Szóbeli és írásbeli vizsgát tett, az írásbeli jobban sikerült s a feleletet a vakok különleges írógépével kopogta le. Amíg beszélgettünk, felém nézett zöldes szemével, mintha csak látna. Bizonyosan el is képzelt valakit a hangom után. Ugyan milyennek látott ? De én tisztelettel, csodálattal és meghatot- tan gondolok arra, aki így, az örökös sötétségben is, küzd az életért, a jövőért, a lelkiszellemi haladásért. „ JUKKA a harmadik ebben a sorozatban, a vihargyerek, amolyan 10 esztendős fiú. Állandó lakása Helsinkiben van, elvált anyjánál, aki kereskedelmi ügynök. A fiú a nagyvárosban egyedül él, neveletlenül, csapongva utca és játszóterek között, aki — amikor anyjával esténként találkozott — már csak kőkemény, durva szavakkal tudott beszélni vele. Egy finn társadalmi szervezet, amely ezekkel a gyerekekkel is törődik, „kiközvetítette” Jukkát Pieksemäkibe egy papi családhoz, azzal a céllal, hogy neveljék, faragják, hadd legyen belőle rendes ember. Így találkoztunk vele, feleségem és én, óriás erdő kellős közepén, egy nyaralóban, ahol a lelkész gazdánk és felesége, hat gyermeke (a legmagasabb 194 centiméter magas, de a többi is siet utána), Jukka és mi ketten laktunk. Elfértünk és megfértünk egymással mind a tizenegyen. Ebben a társaságban Jukka volt a sztár, a csupa ideg, csupa mozgás, csupa szó gyerek. Az asztalnál valósággal zabáit, mint aki fél, hogy elveszik előle az ételt. Reggel nem köszönt addig, amíg meg nem tanítottam a szervusz-ra, s akkor még kezet is fogott velem. Ha fürdeni mentünk, békatalpat húzott és ránk csapkodta a vizet. A következő perc-. ben már becsőnakázott a tóba s hiába kiabált utána mindenki „gyere vissza, Jukka!”, annál messzebbre ment. Ismerjük ezt a típust nálunk is. Mit akarok ezzel mondani? Már csak annyit, hogy Jukkának persze apja is van, aki a válás után ismét megnősült, nagyon jó állásban van. Éspedig a finn rádióban országhíres rendező, most is folyik egy népszerű sorozata. Az apa a gyermeknevelés és gyermekszórakoztatás rádiós művésze ... 1 Milyen furcsa is az élet! VÉGÜL pedig előttem áll egy hatalmas szeretetintéz- mény képe Vaalijalaban. Modern kórház, modern főorvos, aki azért vállalkozott gyengé- elméjű, nyomorék gyermekek gyógyítására, mert a saját gyermeke is úgy született... Az egyik teremben, amolyan szórakoztató-, játékteremben 15—20 éves lányok üldögéltek egy asztal körül bambán, tehetetlenül, majdnem mozdulatlanul. Az asztal végén pedig egy ugyanolyan fiú, aki kezelte a lemezjátszógépet és zenével „szórakoztatta” a leányokat. Ezek a lányok szőni is tudnak, a maguk módján, de nagyon szépen és minden héten van egy „szabad- nap”-juk. A fiú pedig ugyanakkor hóna alá veszi a lemezeket, miegymást, közéjük ül és — szolgál... A lányok torz mosollyal, de mosollyal köszönték meg. Milyen csodálatos is az élet! .Várady Lajost ^
