Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-07-23 / 30. szám

VASÁRNAP — ;,Ne félj, hanem prédikálj és ne hall­gass!” (Ap. csel. 18,9.) Isten akaratából hangzik az ige az egyházban. A hirdetett ige, mely Pál ajkán is bátorság­gal hangzott, teremti az igaz hitet és az aktív szeretetben munkálkodó keresztyén éle­tét. Éppen ezért az igehirdetés nem szűnhet meg e világon, mert ez az egyház egyik is­mertető jele. A jó szívvel be­fogadott ige teremti meg éle­tünkben a szeretet minden­nap munkálkodó cselekede­teit Az igehirdető felhatalma­zását és a bátorítást Urától kapja és a Szentlélek teszi hatékonnyá és' életté az igét a gyülekezetben. HÉTFŐ: — „Ha szerettek engem, tartsátok meg paran­csolataimat.” (Jn 14,15.) Azzal mutathatjuk meg Jézus iránti szeretetünket, ha az ő tömö­ren összefoglalt „nagyparan- esolatát” megtartjuk. Két kö­telezést ad: Szeressük Istent és embertársainkat. E kettőt nem lehet egymástól elvá­lasztani. Istent szeretni a fele­barát szeretete nélkül „kegyes embertelenség”. Az igazi is­tenszeretet embertársaink iránti szeretetünkből ismer­hető fel. Aki embertestvérét gyűlöli és megveti, az nem szereti sem Istent, sem Jézus Krisztust. KEDD — ^Törekedjetek bemenni a szoros kapun.” (Lk 13.24.) Keresztyén életünk célja, hogy bejussunk Isten­országa kapuján. Jézus köve­tése és országába való bejutás igénybe veszi az ember erköl­csi erejét. Az üdvösség Isten kegyelmének ingyen való ajándéka, de ez az ajándék feladatot is ró reánk. Teljes erkölcsi, akarati erőnk beve­tését igényli, hogy a keskeny úton megmaradhassunk és Is­ten országának kapuján bejut­hassunk. Isten ajándéka a feladat megvalósításához erőt ís ad. SZERDA — ;A szegények­nek pedig az evangéliumot hirdetik.” (Mt 11,5.) Az egy­ház legdrágább kincse az evangélium. Boldog örömhír ez Jézus bűntörlő és életet újító hatalmáról. Ezt az üze­netet az tudja felfogni, aki üres kézzel, nem a saját ér­demeiben bizakodva áll Jé­zus elé. Az evangélium a hir­detett igét és a szeretet cse­lekvését jelenti egymástól el­választhatatlanul. Keresztelő János is erről ismerte fel, hogy Jézus a megígért Mes­siás. Ma is ott van igaz hit, ahol a hirdetett igéhez a sze­retet cselekedetei járulnak. CSÜTÖRTÖK — „Nincs másban üdvösség”. (Ap. csel. 4,12.) Az üdvösség és Jézus Krisztus személye összetarto­zik. A földön senki és semmi nem adhat üdvösséget az embernek. Egyedül Jézus ne­vében, az Ö megváltó szere- tetében bizakodhatunk. Ö sza­badít meg az életünket meg­rontó hatalmaktól: a bűntől, haláltól és a gonosz hatal­mából. PÉNTEK — „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt. 16,16.) Kinek mondotok engem? — kérdezte Jézus ta­nítványaitól. Péter a Szentlé­lek által mondotta e hitval­lást. Hitünk középpontjában Jézus Krisztus az Isten Fia áll. Valóságos emberként sorsközösséget vállalt ve­lünk, bűneinkért meghalt, de valóságos Isten is, mert fel­támadott megigazulásunkra, Isten jobbján van. Övé min­den hatalom mennyen és föl­dön és Ö lesz ítélőbíránk az utolsó napon. SZOMBAT — „Kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örö­mötök teljes legyen.” (Jn 16,24.) Az imádság gyakorlá­sára buzdít az ige, mert a Jézus nevében mondott kö­nyörgés meghallgattatásra talál. A krisztushitből fakadó imádságot a meghallgattatás bizonyossága és a beteljesül lés öröme kíséri. Merjünk bátran kérni, mert Jézus ígé­retében feltétlenül bízhatunk. Garami Lajos BRAZÍLIA ötödik esztendeje rendezi meg tudományos előadásso­rozatát a sao-paoloi magyar evangélikus gyülekezet, ez év­ben „Kételkedés és meggyő­ződés határán” címen. Az előadásokat felkért laikusok tartják. — Szentháromság utáni 9. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Zsid 3, 12—14; az igehirdetés alapigéje: Jn 15, 1—5. A dél­utáni istentisztelet alapigéje: 2 Móz 32, 4—10. — evangélikus isten ­TISZTELET A |RÁDIÓBAN. Július 23-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus val­lásos félóra lesz a Petőfi Rá­dió és az URH hullámhosz- szán. Igét hirdet: Koren Emil Budapest-fasori esperes. — CSEPEL. — Július 23-án, vasárnap dr. Ottlyk Ernő püs­pök hirdeti Isten igéjét és oszt úrvacsorát a délelőtt 11-kor kezdődő istentiszteleten. TENGELIC. A gyülekezet templomát harminc esztendő­vel ezelőtt építették. A temp­lomépítés emléknapján most a gyülekezet templomépítő egykori lelkésze, Lehel Fe­renc szombathelyi lelkész szolgált. A gyülekezet és volt lelkészének találkozása szí­ves, meleg emlékeket ébresz­tett az ünnepségen. SZÜLETÉS. Madarász Ist­ván somogyvámosi lelkészék­nek június 24-én harmadik gyermekük született. Neve: Emese, Lilla* HALÁLOZÁS. Melis Mi­hály nyugalmazott tanító jú­nius 23-án, 74 éves korában váratlanul elhunyt. Negyven évi tanítói, több évi iskola­felügyelői hűséges szolgálatá­val Szarvason nemzedékeket nevelt Isten-, haza- és em- berszeretetre. Mint a szarvasi evangélikus egyház évtizede­ken át volt ellenőre az egy­ház szolgálatában is hervad­hatatlan érdemeket szerzett. — özv. Káposzta József né, a tokaji gyülekezet tagja. Ká­poszta Lajos segédlelkész édes­anyja, július 18-án 66 esztendős korában váratlanul elhunyt. ,,Jöjjetek énhozzám mindnyá­jan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én meg- nyugosztlak titeket”. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: I). dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest, VÜI.; Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vin, Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 67.02865/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre , Istentiszteleti rend Budapesten, 1967. július 23-án Deák tér de. 9. (úrv) Hafen- scher Károly de. 11. (úrv) dr. Kékén András de. 6. Dr. Kékén András Fasor délelőtt 11., délután 6. Dózsa György út délelőtt fél 10. Üllői út 24. délelőtt fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. ll. dr. Rédey Pál Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Rá­kosfalva de. 8. Gyarmat u. de. fél 10. Fóti út de. 11. Benczúr László Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pest­újhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAV-telep de. 8. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsa­ba de. 9. Békés József Rákos­hegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rá­koskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bé­csikapu tér de. 9. (úrv,) Madocsai Miklós de. 11. (úrv) Schreiner Vilmos este 7. Ruttkay Levente Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos öbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. dr. Benes Mik­lós Budakeszi de. 8. Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Filippinyi János Kelenföld de. 8. (úrv) Bogya Géza de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bogya Géza Németvölgyi út de. 9. dr. Re­zessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Cse­pel de. 11. (úrv.) Dr. Ottlyk Ernő. János 15, 1—5. Jézus Krisztusnak ez a tanítása a mai ember számára talán kissé romantikusnak tűnik. Fenyeget az a veszély, hogy „pa­pos” beszéddé válik az, amit vele kapcsolatban el tudunk mon­dánk Mégis egyike azoknak a tanításoknak, melyben a legegy­szerűbben és a legvilágosabban mutatja meg Jézus Krisztust egyrészt a keresztyén ember viszonyát Urához, másrészt életé-i nek értelmét és feladatát a világban. y A keresztyén ember élete Urából fakad. Ahogy a szőlővesz-i szőnek csak úgy és addig van értelme, amíg a tőkén van, a mi életünk is csak Belőle fakadhat és csak Belőle táplálkozhat. Ne gondoljunk valami romantikus, megfogalmazhatatlan kapcsom latra. Itt egyszerűen arról van szó, hogy Isten akarata szerint; való élet csak úgy valósulhat meg bennünk, ha előzőleg Jézus Krisztusban ismertük meg azt az Urunkat, aki értünk jött és aki egyedül képes kiszakítani bennünket a bűn hatalmából, ö akar egész életünk formálója lenni, mert ö tud erőt adni ah-, hoz, hogy ezt az életet valóságosan élni tudjuk. Egyszerűen' tőke szeretne lenni, melyből úgy fakad ki a mi életünk fája,» mint a vessző a tőkéből. Mindezt pedig azért teszi, hogy életünk gyümölcstermő élet legyen. Ebből a tanításból nagyon világosan meg lehet érte­nünk, hogy mennyire fontos a gyümölcs. Fontos azért, mert a szőlővesszőnek csak úgy van értelme, ha gyümölcsöt terem. A terméketlen vesszőnek az a sorsa, hogy lemetszik. A keresztyén életnek is abban van az értelme, hogy gyümölcsöt terem. Még hozzá egészséges, tápláló gyümölcsöt. Ami nyilvánvalóan azt akarja jelenteni Jézus tanításában, hogy a mi életünknek olyan gyümölcsöket kell teremnie, melyek táplálni, tehát segíteni, előbbre vinni tudják az ember életét. A gyümölcs mindég má­sokat táplál, nem a termő ágért van. A keresztyén élet az em-| berekért van és nem önmagáért. Jézus minden benne hívő' ember életében ma is azt munkálja, hogy olyan gyümölcsöket’ tudjanak teremni, melyek ezt a világot és benne élő emberit segíteni, táplálni tudják. Ez a mi Istentől kapott hivatásunk,^ Ezért meg kell vizsgálnunk életünket és keresni kell benne eze­ket a gyümölcsöket. Ahol a keresztyén világban nincsenek* ilyen gyümölcsök, ott már leszakadt a vessző a tőkéről. Életünk Jézus Krisztushoz kötött élet. Meg kell hallanunk» Urunk figyelmeztetését és tanítását: „Maradjatok énbennem ég én tibennetek . Kökény Elek Jelentkezés kántori tanfolyamra Áz Országos Kántorképesítő Bizottság Foton augusztus 14—» 25 között tartja a második nyári kéthetes kántori előkészítő és' továbbképző tanfolyamot, amelyre augusztus 1-ig lehet jelent-» kezni: Országos Kántorképesítő Bizottság Budapest VIII., Pus-f kin u. 12. címen. Jelentkezéskor mellékelni kell: lelkészi ajánló-, levél, orvosi bizonyítvány, rövid életrajz. Felvételről értesítést küldünk. Részvételi díj: 300 Ft, a helyszínen fizetendő. Országos Kántorképző Bizottság — HARMÖNIUMOK speciális javítása garanciával. Adás-vétel. Pokorny Pál Bp. IV., Újpest, Komját u. 120. Telefon: 493—017. — AZ ÓBUDAI Evangélikus Egyházközség egyházfit keres. La­kás, villany, gáz, tüzelő, 300,— Ft készpénz. Cserelakás szükséges, költségtérítés lehetséges. Jelent­kezés az Óbudai Evangélikus Egy­házközség Lelkészi Hivatalánálr Bp. III., Dévai Bíró Mátyás tér közép. Csak levélben. — 30 családból álló méhészet teljes felszereléssel jutányos áron eladó. Érdeklődni lehet a hely­színen: Urbán István ny. tanító; Tabdi, Bács m„ vagy Budapes­ten, XVI., Mátyásföld, Kossuth Lajos u. 5. sz.. alatt 17 óra után. Nyolc után öt perecét csengett a telefon'. Az ügyeletes szülésznő — akit a szülőott­honban mindenki Margit néninek ismert — éppen a műszereket készítette össze sterilizá­láshoz. Ezt mindig nagy gonddal végezte. Nem szerette, ha ilyenkor zavarták. De a telefon kitartóan, sürgetve csengett. Kinek lehet ilyen sürgős — dünnyögte, s odament készülékhez. — Halló! Itt a szülőotthon. A vonal másik végén izgatott férfihang je­lentkezett. — A főorvos úrral szeretnék beszélni. — Még nem jött be. Hívjon fel később — De nagyon fontos dologról van szó. Sür­gősen át kellene adni egy üzenetet. — Akkor mondja el nekem, s amint bejön a főorvos úr, azonnal átadom. — Németh József azt üzeni Zácsról, hogy meggondolta a dolgot. Arra kéri a főorvos urat, ne végezze el a műtétet. — Ejha! No ennek biztosan megörül a fő­orvos úr. — Mást nem üzent? . •. Késett a válasz ... Nem .. \ Űjabb szünet következett... A telefonáló, mintha mentege- tődzni akart volna, még hozzátette: a rész­leteket majd elmondja ő, személyesen. A szülésznő elgondolkozva indult vissza a műszerekhez. Hirtelen megállt, és kifordult a folyosóra. — Szólok az asszonynak, hadd örül­jön ő is. * * * Némethné a hatos szobában feküdt, az ablak alatti szélső ágyon. Aludt még. Két szobatársa már ébren volt, halkan be­szélgettek. — Szegény, még mindig alszik, — mondta a fiatalabb. Pedig már elmúlt nyolc óra. — Nem csodálom — mondta a másik —, hi­szen sokáig nem tudott elaludni este. Én már aludtam is egyet, de ő még mindig hánykoló­dott. Mintha sírt volna. Nem tudom, mi baja lehet? Elhallgatott, s odanézett az ajtóra, ahol Mar­git néni fordult be harsány köszöntéssel. — Jó reggelt asszonykák! Hogy aludtak? Ügy látom Némethné még alszik. Pedig neki hoztam üzenetet. Odament az ágyhoz, gyöngéden megrázta az asszony vállát. — Jó reggelt Irénkém! Ébredjen fel.már! Némethné fáradtan nyitotta fel a szemét. — Jó reggelt Margit néni! A szülésznő egészen közelhajolt és úgy sut­togta. — Irénke! Most telefonáltak a zácsi postáról. A férje azt üzeni a főorvos úrnak, hogy meggondolta a dolgot. Nem kell elvégez­ni a műtétet. Az asszony arcáról pillanat alatt eltűnt az álmosság. Hirtelen felült és izgatottan kérdez­te. — Mást nem üzent? — Nem. Azt mondta, hogy a többit majd élőszóban elmondja. Némethné arca ragyogott az örömtől. — Margit néni nem is tudom elhinni, hogy ez igaz. Olyan, mintha álmodnék. Pedig igaz ugye? A szülésznő anyáskodva átölelte a vékony kis asszonyt. Persze, hogy igaz, Most már nyu­godjék meg. Szelíden visszanyomta a párnára. — Most már ne izgassa magát, csak pihen­jen! * * * Némethné lehunyta a szemét. Mosolygott. Gondolatait rendezgette. Űjra pontosan emlé­kezett az elmúlt két nap minden apró mozza­natára. De ez a visszaemlékezés már nem fájt, hanem boldog feloldódást hozott. Józsi pénteken este váratlanul megjött. Nem számítottak rá. Arra sem, hogy első útja a pincéhez visz. Azon meg éppen elcsodálkoztak, hogy őt is kihívta magával. Mit akarhat? — ezt találgatta egész úton. Mi az a titokzatos, fontos, amit otthon nem lehet megmondani? Azt bizonyosan tudta, hogy az a sok beszéd, amivel útközben a hét eseményeit mesélte, mind mellébeszélés. A fontos majd ott kinn, a présházban következik. Rossz előérzete volt. Józsi az ajtózárral bajlódott. S ahogy belök­te a nehéz tölgyfaajtót, őt is megcsapta a prés­ház hordószagú, dohos levegője. — Megbor­zongott. Józsi kitörésétől azonban kirázta a hideg. — Nem akarok másik gyereket! Értsd meg! Most még nem akarok! Nem kell! Ezért kellett hát kijönni!? Összeszorította a száját, mert vacogott a fo­ga. Jeges hideg futott végig a hátán. A követ­kező pillanatban forróság ömlött el rajta. Ré­mülten markolta meg a kád szélét, hogy el ne vágódjék. Végtelennek tűnő másodperc után sóhajtot­ta: Pedig én úgy szeretném! Ennyit is kár volt mondania. Józsiból ömleni kezdett a szó. S ő érezte, hogy ez az irtózatos szóáradat menthetetlenül sodorja őt valami szörnyű mélység, halálos zuhatag felé. Szakvizsga ... oklevél... fizetés­emelés . 1 bútor;:; Kavarogtak a szavak zúgó agyában. Tudta, hogy nincs ereje az ellenálláshoz. Sokszor elmondta már érveit. Néha tréfásan, máskor komolyan. Eddig bízott, mert Józsi sohse mondott határozott nemet. Titokban azt reméltem, hogy a végső összecsapás elmarad. Józsi már az utolsó mondatokat hadarta. — Anyámnak ne szólj egy szót se! Holnap bemegyünk motorral a szülőotthonba. Majd kitalálok valamit, amivel anyámat megnyug­tatom. Este nem tudott elaludni. Már mindenki aludt, ő csak forgolódott az ágyban. Éjjel rémálmok gyötörték, másnap zúgó fej­jel ébredt. Ösztönös lépésekkel ment a kiságyhoz, hogy megigazítsa a takarót. Amint lehajolt, egy könnycsepp odahullott a kicsi arcára. A gye­rek álmában elmaszatolta, mintha valamit el akart volna hessegetni. Megszokott mozdulatokkal öltözött, mégis nehezen készült el. Kiment a konyhába. Az anyósa megjegyezte: — De sápadt vagy! Mi van veled? Józsi válaszolt helyette. — Nem szokta meg a bort. Egész éjjel égett a gyomra, meg a feje is fájt. De azt mondja, már jobban van. Kiáltani szeretett volna: „Hazudsz ... ha­zudsz ..De minek? Szótlanul visszament a szobába, hogy össze­rakja Józsika ruháit. Mikor a motor felberregett, az ajtóból még visszaszólt anyósának. — Józsika ruháit odakészítettem a sublótra. Nem tudom, hogy mikor jövünk vissza. Ha melegebb lesz, vegye le róla édesanyám a pu­lóvert. Óráknak tűnt az út. Amikor a szülőotthon­hoz vezető lejtőn leereszkedtek, megint úgy érezte, hogy zuhan. Iszonyatos mélységbe, ahonnét nem jöhet vissza. A főorvos vidáman fogadta őket. — Mi újság Némethné? Csak nincs valami baj? Majd huncut mosollyal hozzátette: Vagy talán erősíteni kellene a Németh öcsi anyuká­ját? Itt is Józsi felelt. — Nem kell erősítés, és öcsi sem kell. Éppen azért jöttünk be, hogy legyen szíves doktor úr elvégezni a műtétet. — Mit beszél? — A feleségemmel megegyeztünk, hogy egyelőre nem kell másik gyerek. Az orvos magyarázni kezdett; érvelt. A meg­felelő korkülönbséget emlegette, s a kis Józsi­ért folytatott sok küzködést. Elmondta a műJ» tét hátrányait. Hiába. Józsi egyre csak azt hajtogatta, nem- kell, most nem kell. Sőt végül célzást tett arra, hogy az orvos hivatali kötelességteljesítésből akarja lebeszél­ni őket. A főorvos ingerült lett. Kijelentette, hogy <f műtétet aznap nem tudja elvégezni, mert sür­gősen el kell utaznia. De mégis megvizsgálta. Enyhe gyulladást állapított meg és nem enged­te haza. Örült, hogy itt maradhatott. Nem birt volna mégegyszer elindulni erre az útra. De most már mosolyog. Még a könny is mo­solyog a szeme sarkában. Hiszen mindjárt jön a főorvos. Talán Józsi is bejön? * * * A rendőrtiszt a zácsi tanácselnök irodájában ült. Feljegyzéseit olvasgatta. A vallomások alapján már el tudta képzelni az eseményeket. Németh József előző nap késő estig ivott az italboltban. A boltvezető szerint valamiért dü­hösnek látszott. Besötétedéskor hazament. Ké­sőbb többen is találkoztak vele, a pincékhez igyekezett. A termelőszövetkezet állatgondozói hajnalban villanyfényt láttak Némethék elő­szobájában. A szomszédoknak lett gyanús a reggeli nagy csönd. Bezörgettek. Senki sem nyitott ajtót. Pedig látták, hogy Józsi ott fek­szik az előszobái díványon. Felfeszítették az ajtót, a férfi ájulton feküdt. Valaki elrohant, hogy mentőkért telefonáljon. A mentőautó el­vitte a nagymamát és Józsikát is. A férfi egyik rokona a szülőotthonba is telefonált. A lakásban még akkor is széngáz terjengett, amikor helyszíni szemlét tartottak. Az egyik tanú azt vallotta, hogy Németh Jó­zsef többször is hangoztatta: őt valaki megta­nította a takarékos tüzelésre­Az elnök asztalán csengett a telefon. Kovács századost keresték a megyei kapitányságról. Tájékoztatásul közölték vele a kórház jelen­tését. Németh József túl van az életveszélyen. De az idős asszonyon és a kisgyermeken már nem tudtak segíteni. — Kérik, hogy a nyomo­zást ennek megfelelően folytassa. A százados halkan letette a kagylót. * * * A szülőotthon ablakán besütött az őszi nap. Meleg sugarakkal simogatta Némethné ar­cát. Az asszony arra gondolt, a nagymama bizto­san levetette már Józsika pulóverét. Bakonyi Rezső ft /3 műiéi elmaradt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom