Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-07-09 / 28. szám

„... hogy megtartsam a világot” Jn 12, 44—50. Jézusnak minden szavát és tettét ebből, a vasárnapi igénk­ben félmondatként található kijelentéséből lehet megérteni. A mai vasárnap igéjében megőrzött szavait is. Különben úgy járhat vele az ember, mint akik a világ hóhérát várták benne (ahogy egyik lelkészünk jelzi az ige magyarázatánál), vagy legalábbis a szigorúan elítélő bírót. S ha az ítélet és végrehaj­tása elmaradt, megbotránkoztak, vagy Keresztelő módjára csalódottan kérdezték: Te vagy-e, aki eljövendő, vagy mást várjunk? Ö volt az eljövendő és el is jött megtartani a világot. Cse­lekedetei is „beszédes, prédikáló jelek” (írja egyik neves ige­magyarázónk) arról az isteni szándékról, amely életet, örök életet szán a világnak. Szavai és mozdulatai nyomán ezért kelhetnek fel új életre bűnösök és betegek, testi és lelki holtak. Isten parancsára jött, nevében szólt és cselekedett. Istent Atyának nevezi. Nem csak saját atyjának, hanem a mi Atyánk­nak, akinek gyerm.eke minden e földön élő ember. A mi Atyánk azt akarja, azt parancsolja, hogy minden ember megtartassák az életre. Jézus ezt a parancsot jött végrehajtani és ezt a pa­rancsot adja tovább az Atyára hallgató embertestvéreinek. Világosságul jött, „lábaink szövétnekéül”, hogy lássuk az iitat, amely bűnből és halálból az életre, engedetlenségből en­gedelmességre, az Atyához visz. Világosság minden szava és cselekedete. Rajta látjuk, mit jelent életben járni: szeretettel, igazsággal és békével az emberi életek megtartásáért mun­kálkodni. Igéje ott válik ítéletté, ahol életre hívó és életet paran­csoló szavát semmibe veszik. Az ítélet döntő szavát mi mond­juk ki, magunk felett, ha ellene mondunk életet mentő szavá­nak és nem adjuk magunkat oda az élet és világosság szolgála­tára szeretetben,, igazságban és békében. M. Gy. VASÄRNAP — „Ügy tün­dököljek a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket és di­csőítsék a ti mennyei Atyá­tokat”. (Mt 5, 16.) Jézus azért jött e világra, hogy a bűn sötétségében vergődő ember­nek megmutassa az új élet vi­lágosságát. S az új életet nyert emberek maguk is fény­forrássá lesznek, mert a szol­gáló szeretet útján életükkel megmutatják a körülöttök élő embeknek, hogyan lehet Jé­zus Krisztus által új életben járni. Mindebből Isten nevé­re száll dicsőség, hiszen a mi életünk csak mint tükör, Isten Szeretetét tükrözi vissza. oiHÉTFÖ — „Ne nyugtalan­kodjék a ti szívetek; higyje- tek Istenben és higyjetek én- bennem!” (Jn 14, 1.) Az étet- foen sokminden töltheti el nyugtalansággal a szívünket, többek között az életünkért, a családunkért, az emberiségért vagy egyházunkért való aggo­dalom. E nyugtalanságtól csak akkor szabadulhatunk meg, ha bizodalmas hittel Isten kezébe tesszük le életünket. S ezt bátran meg is tehetjük, hi­szen ha Isten egyszülött fiát odaáldozta értünk, hogyne ajándékozna nekünk mindent vele együtt! . KEDD — „Ne ítéljetek és nem ítéltettek! Bocsássatok meg és nektek is megbocsáttatik!” (Lk 6, 37.) Óe-mberünk egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mi elvárjuk Istentől a szeretetet, bűnbocsánatot és a kegyelmet, de mi nem va­gyunk hajlandók ezt mások felé gyakorolni. Pedig ilyen önző lelkülettel nem lehet Is­ten előtt megállni. Aki komo­lyan veszi Isten ajándékait, az nem ítélkezik embertársai fölött és készségesen megbo­csát azoknak, akik ellene -vét­keznek. : SZERDA — „Nem akarom löket éhen elbocsátani, hogy valamiképpen ki ne dőljenek az úton.” (Mt 15, 32.) Jézus Krisztus testi és lelki vonat- ikozásban egyaránt gondosko­dik övéiről. Nemcsak igéjé­vel táplálja őket, hanem a mindennapi kenyerüket is rbőségesen megadja. Arra pe­dig különöisképpen is gondja I van, hogy igéjének hallgatása miatt ne kerüljenek nehéz helyzetbe. Ha erre jobban fel­figyelnénk, sokkal felszaba­dultabban tudnánk Isten igé­jét hallgatni és sokkal többre értékelnénk Jézusnak minden­napi kenyerünket biztosító gondviselő szeretetét. CSÜTÖRTÖK — „A hegyen épült várost nem lehet elrej­teni.” (Mt 5, 14.) A keresz­tyén ember élete olyan, mint a hegyen épült város: Szol­gáló szeretetét nem lehet sem eltitkolni, sem elrejteni. Ebből az is következik, hogyha az emberek nem veszik észre szolgáló szeretetünket, békes­ségre törekvésünket, akkor baj van keresztyén életünkkel, hi­tünkkel, Jézushoz való kap­csolatunkkal. Ilyenkor egyet­len megoldás van: Jobban ki kell tárni a szívünket Jézus szeretete előtt, mert csak az ő szeretetéből élve tudjuk su­gározni a szeretet fényét és melegét az emberek közé. PÉNTEK — „Mindenkor a templomban voltak és dicsér­ték az Istent.” (Lk 24, 53.) Jé­zus mennybemenetele utálj a tanítványok a templom csend­jében imádkozás és igehallga­tás közben találkoztak Uruk­kal, a feltámadott és megdi- csőült Jézus Krisztussal. Itt kaptak erőt arra is, hogy Jé­zus akarata szerint egész éle­tükkel bizonyságot tegyenek Jézus Krisztusról. A templom csendje, az imádkozás és ige­hallgatás ma is az élő Jézus­sal való találkozás boldog al­kalma és a szolgáló, bizony­ságtevő élet forrása. SZOMBAT — „Anna nem távozott el a templomból”. (Lk 2, 37.) Sokszor az a ba­junk, hogy nem tudunk türel­mesen várni Isten Ígéreteinek beteljesedésére. Azt szeret­nénk, ha Isten Ígéretei min­dig azonnal valósulnának meg. Simeontól és Annától —akik türelmes várakozásuk gyümöl­cseként átélték a beteljese­dést, a Jézussal való találko­zást — megtanulhatjuk, hogy Isten minden ígérete betelje­sedik, csak legyen elegendő türelmünk és bizodalmunk a beteljesedés kivárására. Selmeczi János — HALÄLOZÄS. Németh Rozália lapunk hűséges olva­sója június 19-én Acsádon el­hunyt. Június 21-én temették el Acsádon a gyülekezet nagy részvéte mellett. „Tudom, hogy az én Megváltóm él...” MÉHÉSZ, magyar—német peda­gógus családtagnak ajánlkozik, Cím a kiadóban. 4,5 köbméter új tetőfa, vegyes méret és használt 2 colos 4 mé­teres pallók eladók. XX. Gábor u. 16. EGYEDÜLÁLLÓ férfi albérleti szobát keres magányosnál vagy 4dős házaspárnál. Kántor jel­igére a kiadóba. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vm., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIII, Előfizetési ár: egy évre 60, _Ft Ár usítja a Magyar Posta Index 25 211 67.02660/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. V.; Bolgár Imre k Mielőtt a Magas-Tátra fes­tői szépségű hegyei közé utazna az ember, jól teszi, ha az Útikalauz-sorozatban megjelent „Magas-Tátra” c. könyvet megveszi, amelyet Jozo Simko írt. A könyv azért is érdekes, mert megemlékezik idősebb Buchholtz György (1643— 1723) felkai evangélikus lel­készről, aki az első olyan köny­vet írta, amely szakszerűen tárgyalja az egyik tátrai csúcs megmászásának hiteles törté­netét. Bél Mátyásról a híres-neve­zetes tudósról kevesen tudják, bogy a „Régi és új Magyar- ország küldötte” c■ müvében földrajzilag is milyen sokat foglalkozik a Krivánnal. Még egy evangélikus lelkészről tu­dunk, Cirbesz Jónás András­ról (1732—1818), aki Iglón volt lelkész és könyvet írt a Ma­gas-Tátra tavairól, vízesései­ről, ásványairól, állat- és nö­vényvilágáról. Csak aki járja az erdők út­jait, veszi észre, milyen kü­lönösen szép a Magas-Tátra növényvilága. Akár a Tátra- lomnicról. akár Ótátrafüred- ről közelítjük meg a Tarpata­ki vízesést, útunkon különle­ges virágokat hozó növénye­ket találunk. Gyönyörködhe­tünk az illatos gyökerű var­júhájban. A havasaljai része­ken nagy területeken díszük a zöldvirágú zászpa. Elámulva csodáltam meg a hótakaróval borított hatalmas hegycsúcsokat: a Gerlach-csú- csot. a Nagykrivánt, a Lorenz hágót, a Lomnici csúcsot. A sok kedves énekesmadár szinte kórusban énekel kora reggeltől késő estig. Trilláz­nak, fütyülnek, zengenek. Ügy tűnnek, mintha a sok le­írhatatlan tünemény magya­rázói lennének. A kis mókusok, a Nemzeti Parkban eléd állnak és enni­valót kérnek. Nem bántja őket senki! Ha valamitől még­is megijednének, trapézmű­vészként ugranak egyik fá­ról a másikra. A mindig csobogó, mesét mondó kis erdei patakok part­ján Schubert dalaira emlé­kezik az ember. Az égig érő fenyőfák közül most sokat kivágnak. Cseh­szlovákia megkapta valame­lyik Téli Olimpia rendezési jogát és a hegyekben síle- siklókat építenek. A lomnici kis evangélikus templomban az egyik vasár­nap huszonötén dicsértük Is­tent és kértük alázatosan, hogy legyen béke a földön és Isten engedje az embereknek, hogy dolgozzanak békén egy­másért és amikor eljön a pi- I henés ideje, járhassanak he­gyek és erdők úttalan útjain. Fülöp Dezső EGY IGAZ NÖ HALÁLA A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség elnökmője, Eugenie Cotton asszony 85 éves korában elhunyt. 25 éven át volt a világ nőszövetségé­nek a vezetője és harcolt azért, hogy a világ asszonyai és azok gyermekei békében élhessenek. A világ egyik nagy egyéniségét veszítettük el benne, aki életének utolsó lehelletéig harcolt a népek megbékéléséért. — Szentháromság utáni 7. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A vasárnap dél­előtti istentisztelet oltári igé­je: 1 Jn 5, 11—13; az igehir­detés alapigéje: Jn 12, 44—50. A délutáni istentisztelet alap­igéje; Ézs 55, 1—3. — GYÓN. Június 25-én, Gyóni Géza halálának ötvene­dik évfordulóján, a gyóni pa­rochia falában elhelyezett em­léktábla előtt koszorúzási ün­nepet rendezett a gyülekezet. Koren Emil esperes Gyóni Gé­za patriotizmusáról, prófátai küldetéíésről, érzésvilágáról tartott előadást, gyülekezeti tagok Gyóni verseket adtak elő. Az ünnepséget megelőző istentiszteleten ugyancsak Ko­ren Emil hirdette az igét. — SZÜLETÉS. Jeszenszky Tibor kiskunhalasi lelkészék­nek június 24-én hatodik gyer­mekük született. Neve: Klára, Mária. — A BÄCS-KISKUN EVAN­GÉLIKUS EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI -MUNKAKÖZÖS­SÉGE junius 23-án Kecske­méten tartotta ülését. Görög Tibor esperes áhítata után D. Káldy Zoltán püspök „Egy­házunk külügyi szolgálata” címen tartott előadást. Cser­háti Sándor a bibliafordítás munkájáról számolt be, Poni- csán Imre a „Világosság” egyik számát, Aradi András „A beszéd művészete” c. könyvet ismertette. Három gyülekezet lelkésze gyüleke­zete örömeiről és gondjairól számolt be. — A NÓGRÁDI EVAN­GÉLIKUS EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKAKÖZÖS­SÉGE június 29-én tartotta ülését Balassagyarmaton. Ré­vész László homiletikai előké­szítőt tartott, Gartai István esperes az Országos Esperesd Értekezletről, Németh Géza a békemozgalmi munkáról szá­molt be. Gerhát Sándor. „A reformáció az emberről” cí­men tartott előadást. Az úrvacsoraosztás szolgálatát Kühn Ernő végezte. — A KELET-BÉKÉSI EVAGÉLIKUS EGYHÁZME­GYE LELKÉSZI MUNKAKÖ­ZÖSSÉGE július 1-én Békés­csabán tartotta ülését. Deme Károly áhítata után Mekis Ádám esperes számolt be az Országos Esperesi Értekezlet­ről. Homiletikai előkészítőt Fábry István, előadást Köp- pány János tartott „A refor­máció nyomában gyülekeze­tem múltjában” címen. Me- kis Ádám esperes az aktuális ügyekről tájékoztatta a lelké­szeket. Az úrvacsora szolgá­latát Kun-Kaiser József vé­gezte. — A FEJÉR-KOMAROMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ­MEGYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE július 4-én Bu­dapesten, az Országos Egy­ház épületében tartotta ülését; Az úrvacsorái szolgálatot dr. Ottlyk Ernő püspök végezte, majd Szebik Imre homiletikai előkészítőt tartott. Selmeczi János esperes az Országos Es­peresi Értekezletről tájékoz­tatta a lelkészeket, majd dr. Ottlyk Ernő püspök vezetésé­vel beszélgetés folyt feladatok­ról és problémákról. A befe­jező áhítatot Lábossá Lajos tartotta. — BUDAVÁR. A gyülekezet presbitériuma július í-én, sze- retetvendégség keretében ülést tartott, amelyen dr. Ottlyk Ernő püspök első alkalommal vett részt, mint a gyülekezet lelkésze. Az első félévről szóló lelkészi, majd pénzügyi jelen­tések után a püspök tartott előadást „A reformáció Ma­gyarországon” címmel. — ANGYALFÖLD. Dr. Ko­vács Győző és felesége, Rimár Ibolya, június 25-én du. 5 óra­kor tartották házasságkötésük huszonöt éves jubileumát az angyalföldi templomban, ahol annak idején esküvőjüket tar­tották. Az igehirdetés Jel 3, 12 alapján ■ hangzott, mint 25 évvel ezelőtt, amikor id. Rimár Jenő, a menyasszony édesaty­ja, mint a gyülekezet első lel­késze szolgált. l!l!IJ4IIIII!l!l!il!III!I!l!l!l!l!l!l!n!II!llllll!ll!lll!lllllll!II|l|||III!l!11!lll!li!iri!!(lini[|llll!!!l!lilillll!!!llllllll!lll!ll!IIIII|[!!!l|[!ll!ll!!IIIII!lllíI Budapesten, 1967. július 9-én Deák tér de. 9. (úrv) ifj. Kendeh György de. 11. (úrv) Hafenscher Károly du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Szirmai Zoltán Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sán­dor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. dr. Rédey Pál Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. H. (úrv) Boros Károly Rákos­falva de. 8. Boros Károly Fóti út de. 11. Benczúr László Váci út de. 8. Benczúr László Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László Üj- pest de. 10. Blázy Lajos Pester­zsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sasha­lom de. 9. Karner Ágoston Rákos­csaba de. 9. Békés József Rákos­hegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rá­koskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Rutt- kay Levente de. 11. (úrv) Schrei­ner Vilmos du. 7. Ruttkay Leven­te Torockó tér de. fél 9. Schrei­ner Vilmos Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. 21. de. 9. de. 11. du fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Kelenföld de. 8. (úrv) Bo- gya Géza de. 11. (úrv) Dr. Re- zessy Zoltán du. 6. Bogya Géza Németvölgyi út de. 9. Dr. Rezes- sy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Vi- Visontai Róbert Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. Petőfi nagyszüleinek hithűsége Eddig, ha valaki kereste a Petőfi-ősöket, az evangélikus anyakönyvekben tallózott csu­pán. Nem gondolt arra, hogy olyan helyen is lakhattuk, ahol csak katolikus anya­könyvbe kerülhettek más le­hetőség híján. A Petrovics- család többször lakott olyan helyen, ahol kénytelen volt igénybe venni a plébánosok funkcióit. A Lipót-féle rendelkezések (Explanatio Leopoldina), ké­sőbb a Carolina resolutio ér­telmében ott, ahol nem vol­tak evangélikus gyülekezetek, a plébános vetett ki adót evangélikus hívekre, keresz­telte, eskette, temette őket. Így történt a Pesttől 17 km- re fekvő Rákoscsabán is, ahol a plébános hatáskörébe tar­tozott nemcsak a helyi, de a rákoskeresztúri és péceli evan­gélikusok anyakönyvezése is, „mivel nem lévén helyben sa­ját lelkészük, sem a maglódi ágostai anyaegyház, sem a péczeli helvét lelkész, de igen­is a rákoscsabai plébános funkcióit köteleztctnek igény­be venni még pedig aszerint fizetve, több vagy kevesebb stólát, amint a plébánosnak kell kimenni, vagy helyben végezheti a szertartást” — írja a rendelkezés 1775-ben. Petrovics Tamás, a költő nagyapja, 1773. január 21-én köt házasságot Aszódon az evangélikus egyháznál, s azonnal Rákoscsabán telep­szik le. Ez a falu akkor ve­gyesen katolikus és reformá­tus vallású. Beköltözött evan­gélikus mindössze kilenc csa­lád 36 fővel, egy kivételével iparos. Vallásuk összetartja őket, egymásnak sokszorosan komái. Petrovics Tamás tíz évig bérli a községi mészárszéket. Ebben a magyar környezet­ben asszimilálódik teljesen, csak a neve marad szlávos, azaz még azt is a csabaiak Mészárosra változtatják. Ezen a néven szerepel a plébános egyik összeírásában, s a re­formátus anyakönyvben, mint a falu kovácsa gyermekének keresztapja. Petrovics Tamáséknak iit- tartózkodásuk alatt öt gyer­mekük születik. Ezek közül eddig csupán kettőnek ismer­te nevét a Petőfi-irodalom. Első gyermekük: György szü­letése után meghalt 1773-ban, Anna 1774-ben, Katalin 1775­ben, Zsuzsanna 1777-ben és Erzsébet 1780-ban született. A rákoscspbai kedvező szék- bérlet ellenére Petrovics Ta­más és családja 10 év után Aszódra és környékére költö­zik, közelebb felesége rokon­ságához, s nem utolsósorban evangélikus környezetbe, ahol a gyermekek taníttatása hitük szerint folyhat. Jól ismerjük a család Aszód, Kartal, Valkó állomásait, az ott született há­zasságot kötő gyermekek ne­vét; mindezt az aszódi evan­gélikus anyakönyvek tartal­mazzák. Eddig azonban senki nem gondolt arra, hogy Val­kó római katolikus anyagyii- lekezete, V ácszentlászló plé­bániájának anyakönyvét fel­lapozza. Itt kaptunk eddig több kérdőjelre kielégítő vá­laszt. Megtudtuk belőle, hogy mi vonzotta Petrovics Tamást ebbe a községbe. Előtte huza­mosabb idein, 1776—83-ig Val- kón élt felesége után való sógora, Janovics János mé­száros. Rokoni biztatásra ke­rülhetett tehát Kurtáiról Val- kóra, hol 1793—1802-ig bérel mészárszéket költőnk nagyág­ié. Itt tölti gyermekéveit. Pe­tőfi édesatyja 10 éves koráig. Valkón temeti el Petrovics Tamás legkisebb fiát, Jánost, 1800. augusztus 15-én. Ennek a gyermeknek a keresztelése Aszódon történt az evangé­likus egyháznál, temetését azonban már a vácszentlászlói plébános végezte. De nemcsak a gyermekek, hanem gyakran a felnőttek temetéséhez sem hívtak Valkóra a messzi Aszódról evangélikus lelkészt. Így Petrovics Tamás vejét, Miklián Györgyöt is a plé­bános temeti el 1807. decem­ber 5-én. Miklián György, apósa távozása után bérelte 1802—1807-ig a valkói széket. Petrovics Tamás innen ugyan­is Hévízgyörkre költözött, fele­sége halála után pedig Do- monyban telepedett le, ahol ismét házasságra lépett egy özvegyasszonnyal. Utóbbi he­lyeken gyermekeinek meg tudta adni a vallásos nevel­tetést, így nem kallódtak el az egyház számára, s megtar­tották hitüket. Ez az időszak volt ugydbis az, amikor más- vallású környezetben számta­lan család elveszett az evan­gélikus egyház számára. Pet­rovics Tamásé kiállta a pró­bát. s megmaradt evangéli húsnak. , j­Jakus Lajos3 i l Magas-Tátra

Next

/
Oldalképek
Tartalom