Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-05 / 23. szám
DCßmjohii Május 28-án ünnepélyes keretek között nyitották meg Budapesten az ünnepi könyvhetet. Május 28 és június 5-e között utcai pavilonokban, könyvsátrakban, üzemi könyv- terjesztőknél Budapesten és vidéken lépten-nyomon találkozunk kedves barátunkkal, hűséges társunkkal: a könyvvel. Mikor e sorok napvilágot látnak, addigra már teljes erővel „üzemel" a könyvhét. Könyvgyűjtők lepik el a sátrakat, hogy még „melegiben” hozzájuthassanak ahhoz a könyvhöz, amelynek a megjelenésére oly régen vártak. Kíváncsiskodók állnak meg d könyvespolcok mellett és csak úgy találomra néznek bele egyikbe-másikba, ami azzal végződik, hogy vastag könyvcsomaggal lépnek ki az üzlet ajtaján. Az igényesebb könyv- barátok a régi kiadású köteteket igyekeznek kicserélni újabbakra, hogy azoknak kötése, művészi kivitelű formája is szervesen beleilleszkedjék a modern lakáskultúra művészi összhangjába. Ma már mindenki tudja, hogy nem állhat meg azon a szinten, amelyet tanulmányai alatt, vagy pedig egyéb úton mint tudást és ismeretet megszerzett magának. A tanulásban, ismerétek gyűjtésében nincs és nem is lehet megállni. Ebben a fejlődésben pedig nagy segítség — még a televízió korában is — a jó és színvonalas irodalom. Hiszen ismereteink bővítését ezekből szerezhetjük meg; emberi életek állnak úgy elénk, hogy azoknak elbukásából vagy fel- emelkedéséből, harcaiból és vereségeiből a magunk számára is le tudjuk vonni a következtetéseket; egy-egy számunkra ismeretlen vidék odajön hozzánk pihenésünk órájában, hogy reális színekkel elénk fesse ismeretlen népek életét, kultúráját, szokásait. Segít a könyv a különböző tudományágak népszerűsítésében, amelyeknek az ismerete nélkül ma már nem lehet megélni. A könyv társunkká szegődik pihenésünkben, tanárunkká lesz ismereteink bővítésében és szakmai tanácsaival segít a munkánk eredményesebb elvégzésében. Könyvheti előkészületekből egy számadatot emeljünk ki. A könyvhéten 1200 faluban tartanak könyvnapot. 1200 falu apraja és nagyja ismerkedik ezeken a könyvnapokon a meséskönyvektől a mezőgazdasági könyvekig terjedő széles skálájú könyvkiadással. Amikor az egész országot átfogó ür.nepi könyvhétről számolunk be, nagy öröm tölt el bennünket. Mi is felkeressük a könyvsátrakat, könyvesboltokat, belelapozunk az új magyar irodalom most megjelenő köteteibe és bizonyára jó néhány kötettel fog gazdagodni házi könyvtárunk. Ezeknek a könyveknek a segítségével még jobban és még mélyebben megismerhetjük azt a világot, amelyben az Ige szolgálatát végezzük, kitágul általuk gondolkodásunk látóhatára, elmélyül a figyelmünk és — ami a legfontosabb a számunkra, — ismertebbé válik az pz ember, aki ma él, ma küzd az igazságért, ma fáradozik a munka mind könnyebbé tételén, aki szeret és csalódik, aki elbukik és keresi az áldás füstjét. örülünk a könyvhétnek, ennek az egész társadalmunkat megmozgató kulturális eseménynek, amelyik jobban megismerteti velünk a ma emberét. Karner Ágoston Harmadik megbeszélés a Vatikán és az Egyházak Világtanácsa között Május második hetében tartották meg a harmadik megbeszélést az Egyházak Világtanácsa és a római katolikus egyház között Bosseyban. A megbeszélés középpontjában elsősorban magának a párbeszédnek a problémája állt. Alakítottak egy bizottságot a katolicitás és apostoli hivatal kérdésének a tanulmányozására és egy másikat az ökume- nizmus lényegének és feladatának a megvizsgálására. Egy harmadik bizottság a lélekvadászat, a vallásszabadság és a közös ökumenikus feladatok témakörét tárgyalja meg. I Az ajkai, pusztamiskei és csékúti evangélikusok között A Pusztamiskc-i templom előtt Május 15-én Dr. Vető Lajos püspök meglátogatta az egyik legnagyobb dunántúli gyülekezetünket. A gyülekezet központja a bauxitbányászatról híres Ajka városa a Ba- kony-hegység szélén. Két leánygyülekezete Pusztamis- kén és Csékúton külön-külön templommal rendelkezik. A gyülekezet körülbelül négyszáz négyzetkilométernyi területre terjed ki. Ezen a területen tizennégy római katolikus plébánia és három református egyházközség van. Ma már nem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor keletkezett az ajkai evangélikus gyülekezet. De 1600-ban már megvolt. Maga a település később a török harcokban elpusztult, a megmaradt lakosság a régi város fölé emelkedő úgynevezett templomdombra, mely temetőül is szolgált évszázadokon keresztül, templomot épített. Ez a fatemplom 1725 körül leégett. Mostani templomunk 1787-ben épült, szintén a templomdombon, a lelkészlakás 1806-ban. A pusztamiskei és a csékúti templomot sokkal későbben emelték. Mindhárom templom figyelemreméltó művészi ízlésről tanúskodik, s mostani látogatóik is szemmel láthatóan szeretik és gondozzzák őket. Az összgyülekezet lelkésze, Mátis István súlyt helyez nemcsak az anyagyülekezet, hanem a leánygyülekezetek gondozására is. Amikor meghívta a püspököt, külön kérte, hogy a leánygyülekezeteket is látogassa meg. így is történt. Vasárnap délelőtt Ajkán, délután Pusztamiskén, este Csékúton volt istentisztelet és díszközgyűlés. A templomi szolgálatok végzésében részt vett Halász Béla esperes és Köszeghy Tamás lelkész is. Ajkán az istentisztelet után a püspököt Nagy Sándor presbiter köszöntötte, örömének adott kifejezést, hogy míg eddig csak írásaiból és rádiós szolgálataiból ismerhették, most személyesen is találkozhattak püspökükkel s hallhatták igehirdetését. Hangsúlyozta, mennyire értékelik az állam és egyház jó viszonya és a világbéke érdekében végzett szolgálatát. A püspököt köszöntötték még a helybeli egyházak képviselői is. Válaszbeszédeiben a püspök az aktuális egyházi és hazafias A 180 éves ajkai evangélikus templom A csékúti evangélikus templom belseje feladatokról nyújtott tájékoz- i tatást, többek közt a második I vatikáni zsinattal kapcsolata? helyes magatartásunkról is. cAíite-íina András a szerelő beállította tv készülékemet A fény „bejött", a hang is, csak a kép nem érkezett. Egy kis fémvillát, az antennát rátette a Horizontra és csodák, csodája, vibrált már a képek sora. Vibrált egyre és végre stabil lett. Csodálatos! Oh de csodálatos — mondtam én — hogy mit ki nem találnak az emberek... A kép is, hang is itt volt a szobámban, míg nem vettem meg készülékemetTe is itt vagy Isteni Fényed o szobámban lebeg1 Szívem az ANTENNA, feléd fordul és érzem Szent Lelkedet Novak Rezsőné Összehívták a Béke Világtanács ülését A Béke Vjlágtanács június 13—16-ig ülést tart Cenfben. A megtárgyalandó pontok között szerepel a vietnami kérdés, a dél-amerikai népek szabadság- harca az imperializmus intervenciója és szubverziója ellen, Európa biztonsága és a leszerelés kérdése. Urner professzor 05 Éves A Hallei Luther Márton Egyetem teológiai fakultásának gyakorlati teológiai professzora, Dr. Hans Urner május 21-én töltötte be 65. életévét. Urner professzor jelen volt Prágában 1958 tavaszán a Keresztyén Békekonferencia megalapításán. ÍGY LÁTJUK A da nang-i sortüzek Szomorú, de nem tehetünk mást, mint hogy újra meg újra foglalkoznunk kell a vietnami háborúval. Hiszen Vietnam és mindaz, ami mögötte van, annyira jellemző a világbékét veszélyeztető amerikai imperializmusra, annak újkolonialista agressziójára, hogy ma a vele kapcsolatban elfoglalt álláspont különbözteti meg egymástól a „szellemeket". Miután az egész világ előtt lelepleződött az amerikai „békeoffenziva” hazugsága, Washington még gátlástalanabbal folytatja háborúját a Vietcong és bombatámadásait Észak-Vietnam ellen. Az amerikai intervenciós hadsereg számát állandóan emelik, de az amerikaiak nem jutottak közelebb a győzelemhez. Sőt még azt a politikai céljukat sem érték el Észak-Vietnam bombázásán I val, hogy Hanoi-t engedékenységre kényszerítsék. Észak-Vietnam népe hihetetlen hősiességgel és nyugalommal fogadja a bombázásokat, hiszen egy elpusztított útnak a helyreállítását 48 óra alatt, bombázott vasútvonalét pedig 72 óra alatt végzik el. Amerikának el kellett jutnia többek között arra a „föl-, fedezésre” is, hogy Dél-Vietnamban mélyreható szociális reformokat kell végrehajtani a Ky-kormánynak, hogy valameny- nyire is eltereljék a Ky-kormány ellenzékének és az amerikai agresszió ellenfeleinek a figyelmét a valóságos problémáktól. Abban reménykedett Amerika, hogy a Ky-kormányt rá tudja venni a gazdasági és szociális reformok végrehajtására, aho- gyan erről a Honoluluban tartott tanácskozások közleménye tudósit. Az események azonban arról tanúskodnak, hogy Amerika későn szánta el magát erre a lépésre. Dél-Vietnam vezető rétegeinek a zsebében ma eltűnik mindaz a pénz, amit Amerika a gazdasági és szociális reformok végrehajtására ennek a kormányzó rétegnek juttat. A Saigonban kirakott amerikai áruknak ötödrészét ellopják és a feketepiacon értékesítik. Nagy része a szabadságharcosok birtokába kerül előbb vagy utóbb. Amerika „felszabadító háborúja" ilyenformán drága dolog lesz lassanként maguknak az amerikaiaknak is, hiszen a „Newsweek” február 21 -i számában arról tájékoztat bennünket, hogy minden egyes megölt szabadságharcos 52 500 dollárjába kerül Amerikának. Az amerikai parlament ennek ellenére majdnem egyhangúlag szavazta meg az új hiteleket Vietnamnak, miközben sok szenátor a saját meggyőződése ellen szavazott. Hiszen nemcsak az egész világ fölhábórodását váltotta ki az USA elvetemült háborúja Vietnamban, hanem magában az Egyesült Államokban is egyre jobban teret nyer a Johnson- kormány esztelen ázsiai politikájának a bírálata egészen a legfelsőbb körökig. És közben arról is képet kaphatott Amerika, hogy milyen irányban alakul a dél-vietnami nép hangulata. Hue, Da Nang, Saigon és más városok tömegtüntetései nemcsak Ky tábornok katonai kormányának a lemondását, hanem részben az amerikai csapatok kivonulását is követelték Dél-Vietnamból. Ezek a tüntetések nem józanították ki sem Ky tábornokot, sem az amerikaiakat. Megfeledkeztek arról, hogy a buddhisták ma nem körmeneteket, hanem politikai célokért harcoló polgárokat meneteltetnek Saigon utcáin, ök a buddhizmus régi jogainak a visszaállítására törnek Dél-Vietnamban, amiket a francia gyarmati uralom alatt elveszítettek. Ez a célkitűzés pedig szorosan összefügg Dél-Vietnam politikai függetlenségének a kérdésével, amit ma éppen az amerikai agressziós háború akadályoz meg. A buddhisták harcias föllépésére Ky tábornok megígérte, hogy „demokratizálják” az országot és parlamenti választásokat tartanak. Ky tábornok azonban nem tudta megnyerni a buddhistákat, viszont sikerült maga ellen hangolnia a katolikusokat. Most ők tüntettek Saigon utcáin és szemére vetették Ky-nek, hogy nem tudja megrendszabályozni a zendülőket. Közben megkezdték a szívgárda különítményeinek a szervezését, amiknek az lett volna a feladatuk, hogy megakadályozzák a kommunisták megválasztását és a buddhisták többségét a parlamentben. E szervezkedés mögött minden bizonnyal az amerikaiak állnak, hiszen a buddhista vezetők nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a dél-vietnami buddhista mozgalom végső sorban a háború befejezésére és az ország semlegesítésére törekszik. x A Da Nang-ban székelő 1. hadosztály kormányellenes lázadása indította el a végső válságot, amelynek kifejlete az volt, hogy Ky tábornok tankjai megrohamozták a da nang-i fölkelők főpagodáját és a vietnami/ kormánycsapatok sortüze vérbe fojtja a vietnami fölkelők szabadságvágyát. Dél-Vietnam északi tartományai elszakadással fenyegetnek a bábkormánytól, magában Saigonban buddhisták tüntetései és katolikusok ellentüntetései váltják egymást. És még azt meri valaki állítani, hogy Ky tábornok kormánya a dél-vietnami nép akaratából létezik? Ez a dél-vietnami kormány öt perccel sem élné túl az amerikai csapatok kivonását! Az amerikaiak nagy dilemmában vannak. Jól tudják, hogy a buddhisták nagy hatalommal rendelkeznek az országban és hogy eddig megbuktattak minden olyan kormányt, amelyikre kimondták a szentenciát. Az amerikaiak minden reményüket Ky tábornokba helyezték, aki azonban még a da nang-i sortüzet sem parancsolhatta meg az amerikaiak parancsa nélkül. De éppen ez sérti és keseríti el magát a népet, akik a régi gyarmatosítók utódait látják az amerikaiakban. Ezért magasztosul föl a Fclszabadítási Front a legtöbb délvietnami hazafi szemében! Ezért lesz az ellenük folytatott harc egyre inkább amerikai „ügylet" a dél-vietnamiak szemében, amihez nekik semmi közük sincs. Amerika nagy aggodalommal szemléli ezeket a fejleményeket, hiszen ezek leleplezik azt a propaganda-hazugságot, hogy az Egyesült Államok a vietnami nép belső és külső szabadságát védi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a dél-vietnami lakosság többsége nem akar tudni az „amerikai szabadságról”. Es ez a második nagy kacsa, aminek a leleplezése kínosan érinti az amerikaiakat. Hiszen ők a hadüzenet nélküli háború megkezdése óta fennen hirdették, hogy a saigoni kormány és a dél-vietnami nép „törvényes akaratára” harcol a Vietnami Felszabadítási Front ellen. A buddhista boncok nem tudták Ky tábornok tankjait föltartóztatni Da Nang utcáin, sem a sortüzeket megakadályozni, amelyek buddhista hazafiakat öltek meg a kolostorokban. Az események menete azonban átgázol az amerikai hazugságokon. A „Monthly Review" (New York) márciusi számában ezt írja: „A vietnami háború első számú áldozata maga Lyndon B. Johnson lesz. És semmi jelentősége nincsen annak, hogy ő és az amerikai távol-keleti politikában munkatársai (elsősorban McNamara, Rusk és Bundy) cselekedeteik várható következményeit látjáíc-e...” Ma már a buddhista tüntetők zászlaján is olvasható a jelszó: „Adjátok vissza szabadságunkat és függetlenségünket!” Lelkész lett három cowboy Három bennszülött indián, kán missziói munka eredmé- akik korábban cowboy-ok vol- nyeként. A három indiánt Dr. tak, az anglikán egyház leiké- Tucker anglikán püspök szen- szei lettek Dél-Amerikában. telte föl, aki nemrég jelentette Dél-Amerika keleti részén be Londonban, hogy még eb- mintegy 25 000 anglikán hitű ben az évben további incüáno- keresztyén él az ottani angli- kát avat lelkésszé.
