Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-05 / 23. szám

DCßmjohii Május 28-án ünnepélyes ke­retek között nyitották meg Budapesten az ünnepi könyv­hetet. Május 28 és június 5-e között utcai pavilonokban, könyvsátrakban, üzemi könyv- terjesztőknél Budapesten és vidéken lépten-nyomon talál­kozunk kedves barátunkkal, hűséges társunkkal: a könyv­vel. Mikor e sorok napvilágot látnak, addigra már teljes erő­vel „üzemel" a könyvhét. Könyvgyűjtők lepik el a sát­rakat, hogy még „melegiben” hozzájuthassanak ahhoz a könyvhöz, amelynek a megje­lenésére oly régen vártak. Kí­váncsiskodók állnak meg d könyvespolcok mellett és csak úgy találomra néznek bele egyikbe-másikba, ami azzal végződik, hogy vastag könyv­csomaggal lépnek ki az üzlet ajtaján. Az igényesebb könyv- barátok a régi kiadású kötete­ket igyekeznek kicserélni újabbakra, hogy azoknak köté­se, művészi kivitelű formája is szervesen beleilleszkedjék a modern lakáskultúra művészi összhangjába. Ma már mindenki tudja, hogy nem állhat meg azon a szinten, amelyet tanulmányai alatt, vagy pedig egyéb úton mint tudást és ismeretet meg­szerzett magának. A tanulás­ban, ismerétek gyűjtésében nincs és nem is lehet megáll­ni. Ebben a fejlődésben pedig nagy segítség — még a televí­zió korában is — a jó és szín­vonalas irodalom. Hiszen is­mereteink bővítését ezekből szerezhetjük meg; emberi éle­tek állnak úgy elénk, hogy azoknak elbukásából vagy fel- emelkedéséből, harcaiból és vereségeiből a magunk számá­ra is le tudjuk vonni a követ­keztetéseket; egy-egy szá­munkra ismeretlen vidék oda­jön hozzánk pihenésünk órá­jában, hogy reális színekkel elénk fesse ismeretlen népek életét, kultúráját, szokásait. Segít a könyv a különböző tu­dományágak népszerűsítésé­ben, amelyeknek az ismerete nélkül ma már nem lehet meg­élni. A könyv társunkká sze­gődik pihenésünkben, taná­runkká lesz ismereteink bőví­tésében és szakmai tanácsaival segít a munkánk eredménye­sebb elvégzésében. Könyvheti előkészületekből egy számadatot emeljünk ki. A könyvhéten 1200 faluban tartanak könyvnapot. 1200 falu apraja és nagyja ismerkedik ezeken a könyvnapokon a me­séskönyvektől a mezőgazdasá­gi könyvekig terjedő széles skálájú könyvkiadással. Amikor az egész országot át­fogó ür.nepi könyvhétről szá­molunk be, nagy öröm tölt el bennünket. Mi is felkeressük a könyvsátrakat, könyvesbolto­kat, belelapozunk az új ma­gyar irodalom most megjelenő köteteibe és bizonyára jó né­hány kötettel fog gazdagodni házi könyvtárunk. Ezeknek a könyveknek a segítségével még jobban és még mélyebben meg­ismerhetjük azt a világot, amelyben az Ige szolgálatát végezzük, kitágul általuk gon­dolkodásunk látóhatára, el­mélyül a figyelmünk és — ami a legfontosabb a számunkra, — ismertebbé válik az pz em­ber, aki ma él, ma küzd az igazságért, ma fáradozik a munka mind könnyebbé téte­lén, aki szeret és csalódik, aki elbukik és keresi az áldás füstjét. örülünk a könyvhétnek, en­nek az egész társadalmunkat megmozgató kulturális ese­ménynek, amelyik jobban megismerteti velünk a ma em­berét. Karner Ágoston Harmadik megbeszélés a Vatikán és az Egyházak Világtanácsa között Május második hetében tar­tották meg a harmadik meg­beszélést az Egyházak Világ­tanácsa és a római katolikus egyház között Bosseyban. A megbeszélés középpontjában elsősorban magának a párbe­szédnek a problémája állt. Alakítottak egy bizottságot a katolicitás és apostoli hivatal kérdésének a tanulmányozá­sára és egy másikat az ökume- nizmus lényegének és felada­tának a megvizsgálására. Egy harmadik bizottság a lélekva­dászat, a vallásszabadság és a közös ökumenikus feladatok témakörét tárgyalja meg. I Az ajkai, pusztamiskei és csékúti evangélikusok között A Pusztamiskc-i templom előtt Május 15-én Dr. Vető Lajos püspök meglátogatta az egyik legnagyobb dunántúli gyüle­kezetünket. A gyülekezet köz­pontja a bauxitbányászatról híres Ajka városa a Ba- kony-hegység szélén. Két leánygyülekezete Pusztamis- kén és Csékúton külön-külön templommal rendelkezik. A gyülekezet körülbelül négyszáz négyzetkilométernyi területre terjed ki. Ezen a területen ti­zennégy római katolikus plé­bánia és három református egyházközség van. Ma már nem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor ke­letkezett az ajkai evangélikus gyülekezet. De 1600-ban már megvolt. Maga a település ké­sőbb a török harcokban el­pusztult, a megmaradt lakos­ság a régi város fölé emelke­dő úgynevezett templomdomb­ra, mely temetőül is szolgált évszázadokon keresztül, temp­lomot épített. Ez a fatemplom 1725 körül leégett. Mostani templomunk 1787-ben épült, szintén a templomdombon, a lelkészlakás 1806-ban. A pusz­tamiskei és a csékúti templo­mot sokkal későbben emelték. Mindhárom templom figye­lemreméltó művészi ízlésről tanúskodik, s mostani látoga­tóik is szemmel láthatóan sze­retik és gondozzzák őket. Az összgyülekezet lelkésze, Mátis István súlyt helyez nemcsak az anyagyülekezet, hanem a leánygyülekezetek gondozásá­ra is. Amikor meghívta a püs­pököt, külön kérte, hogy a leánygyülekezeteket is látogas­sa meg. így is történt. Vasárnap délelőtt Ajkán, délután Pusztamiskén, este Csékúton volt istentisztelet és díszközgyűlés. A templomi szolgálatok végzésében részt vett Halász Béla esperes és Köszeghy Tamás lelkész is. Ajkán az istentisztelet után a püspököt Nagy Sándor presbi­ter köszöntötte, örömének adott kifejezést, hogy míg ed­dig csak írásaiból és rádiós szolgálataiból ismerhették, most személyesen is találkoz­hattak püspökükkel s hallhat­ták igehirdetését. Hangsúlyoz­ta, mennyire értékelik az ál­lam és egyház jó viszonya és a világbéke érdekében végzett szolgálatát. A püspököt kö­szöntötték még a helybeli egy­házak képviselői is. Válaszbeszédeiben a püspök az aktuális egyházi és hazafias A 180 éves ajkai evangélikus templom A csékúti evangélikus templom belseje feladatokról nyújtott tájékoz- i tatást, többek közt a második I vatikáni zsinattal kapcsolata? helyes magatartásunkról is. cAíite-íina András a szerelő beállította tv készülékemet A fény „bejött", a hang is, csak a kép nem érkezett. Egy kis fémvillát, az antennát rátette a Horizontra és csodák, csodája, vibrált már a képek sora. Vibrált egyre és végre stabil lett. Csodálatos! Oh de csodálatos — mondtam én — hogy mit ki nem találnak az emberek... A kép is, hang is itt volt a szobámban, míg nem vettem meg készülékemet­Te is itt vagy Isteni Fényed o szobámban lebeg1 Szívem az ANTENNA, feléd fordul és érzem Szent Lelkedet Novak Rezsőné Összehívták a Béke Világtanács ülését A Béke Vjlágtanács június 13—16-ig ülést tart Cenfben. A megtárgyalandó pontok között szerepel a vietnami kérdés, a dél-amerikai népek szabadság- harca az imperializmus inter­venciója és szubverziója ellen, Európa biztonsága és a lesze­relés kérdése. Urner professzor 05 Éves A Hallei Luther Márton Egyetem teológiai fakultásá­nak gyakorlati teológiai pro­fesszora, Dr. Hans Urner má­jus 21-én töltötte be 65. élet­évét. Urner professzor jelen volt Prágában 1958 tavaszán a Keresztyén Békekonferencia megalapításán. ÍGY LÁTJUK A da nang-i sortüzek Szomorú, de nem tehetünk mást, mint hogy újra meg újra foglalkoznunk kell a vietnami háborúval. Hiszen Vietnam és mindaz, ami mögötte van, annyira jellemző a világbékét ve­szélyeztető amerikai imperializmusra, annak újkolonialista agressziójára, hogy ma a vele kapcsolatban elfoglalt álláspont különbözteti meg egymástól a „szellemeket". Miután az egész világ előtt lelepleződött az amerikai „békeoffenziva” hazug­sága, Washington még gátlástalanabbal folytatja háborúját a Vietcong és bombatámadásait Észak-Vietnam ellen. Az ame­rikai intervenciós hadsereg számát állandóan emelik, de az amerikaiak nem jutottak közelebb a győzelemhez. Sőt még azt a politikai céljukat sem érték el Észak-Vietnam bombázásán I val, hogy Hanoi-t engedékenységre kényszerítsék. Észak-Viet­nam népe hihetetlen hősiességgel és nyugalommal fogadja a bombázásokat, hiszen egy elpusztított útnak a helyreállítását 48 óra alatt, bombázott vasútvonalét pedig 72 óra alatt vég­zik el. Amerikának el kellett jutnia többek között arra a „föl-, fedezésre” is, hogy Dél-Vietnamban mélyreható szociális re­formokat kell végrehajtani a Ky-kormánynak, hogy valameny- nyire is eltereljék a Ky-kormány ellenzékének és az amerikai agresszió ellenfeleinek a figyelmét a valóságos problémáktól. Abban reménykedett Amerika, hogy a Ky-kormányt rá tudja venni a gazdasági és szociális reformok végrehajtására, aho- gyan erről a Honoluluban tartott tanácskozások közleménye tudósit. Az események azonban arról tanúskodnak, hogy Ame­rika későn szánta el magát erre a lépésre. Dél-Vietnam vezető rétegeinek a zsebében ma eltűnik mindaz a pénz, amit Ame­rika a gazdasági és szociális reformok végrehajtására ennek a kormányzó rétegnek juttat. A Saigonban kirakott amerikai áruknak ötödrészét ellopják és a feketepiacon értékesítik. Nagy része a szabadságharcosok birtokába kerül előbb vagy utóbb. Amerika „felszabadító háborúja" ilyenformán drága dolog lesz lassanként maguknak az amerikaiaknak is, hiszen a „Newsweek” február 21 -i számában arról tájékoztat bennün­ket, hogy minden egyes megölt szabadságharcos 52 500 dollár­jába kerül Amerikának. Az amerikai parlament ennek ellenére majdnem egyhangúlag szavazta meg az új hiteleket Vietnam­nak, miközben sok szenátor a saját meggyőződése ellen sza­vazott. Hiszen nemcsak az egész világ fölhábórodását váltotta ki az USA elvetemült háborúja Vietnamban, hanem magában az Egyesült Államokban is egyre jobban teret nyer a Johnson- kormány esztelen ázsiai politikájának a bírálata egészen a legfelsőbb körökig. És közben arról is képet kaphatott Ame­rika, hogy milyen irányban alakul a dél-vietnami nép hangu­lata. Hue, Da Nang, Saigon és más városok tömegtüntetései nemcsak Ky tábornok katonai kormányának a lemondását, ha­nem részben az amerikai csapatok kivonulását is követelték Dél-Vietnamból. Ezek a tüntetések nem józanították ki sem Ky tábornokot, sem az amerikaiakat. Megfeledkeztek arról, hogy a buddhisták ma nem körmeneteket, hanem politikai cé­lokért harcoló polgárokat meneteltetnek Saigon utcáin, ök a buddhizmus régi jogainak a visszaállítására törnek Dél-Viet­namban, amiket a francia gyarmati uralom alatt elveszítettek. Ez a célkitűzés pedig szorosan összefügg Dél-Vietnam politikai függetlenségének a kérdésével, amit ma éppen az amerikai agressziós háború akadályoz meg. A buddhisták harcias föl­lépésére Ky tábornok megígérte, hogy „demokratizálják” az országot és parlamenti választásokat tartanak. Ky tábornok azonban nem tudta megnyerni a buddhistá­kat, viszont sikerült maga ellen hangolnia a katolikusokat. Most ők tüntettek Saigon utcáin és szemére vetették Ky-nek, hogy nem tudja megrendszabályozni a zendülőket. Közben megkezdték a szívgárda különítményeinek a szervezését, amik­nek az lett volna a feladatuk, hogy megakadályozzák a kom­munisták megválasztását és a buddhisták többségét a parla­mentben. E szervezkedés mögött minden bizonnyal az ame­rikaiak állnak, hiszen a buddhista vezetők nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a dél-vietnami buddhista moz­galom végső sorban a háború befejezésére és az ország sem­legesítésére törekszik. x A Da Nang-ban székelő 1. hadosztály kormányellenes láza­dása indította el a végső válságot, amelynek kifejlete az volt, hogy Ky tábornok tankjai megrohamozták a da nang-i föl­kelők főpagodáját és a vietnami/ kormánycsapatok sortüze vérbe fojtja a vietnami fölkelők szabadságvágyát. Dél-Vietnam északi tartományai elszakadással fenyegetnek a bábkormány­tól, magában Saigonban buddhisták tüntetései és katolikusok ellentüntetései váltják egymást. És még azt meri valaki állí­tani, hogy Ky tábornok kormánya a dél-vietnami nép akaratá­ból létezik? Ez a dél-vietnami kormány öt perccel sem élné túl az amerikai csapatok kivonását! Az amerikaiak nagy dilemmában vannak. Jól tudják, hogy a buddhisták nagy hatalommal rendelkeznek az ország­ban és hogy eddig megbuktattak minden olyan kormányt, amelyikre kimondták a szentenciát. Az amerikaiak minden reményüket Ky tábornokba helyezték, aki azonban még a da nang-i sortüzet sem parancsolhatta meg az amerikaiak pa­rancsa nélkül. De éppen ez sérti és keseríti el magát a népet, akik a régi gyarmatosítók utódait látják az amerikaiakban. Ezért magasztosul föl a Fclszabadítási Front a legtöbb dél­vietnami hazafi szemében! Ezért lesz az ellenük folytatott harc egyre inkább amerikai „ügylet" a dél-vietnamiak sze­mében, amihez nekik semmi közük sincs. Amerika nagy aggodalommal szemléli ezeket a fejlemé­nyeket, hiszen ezek leleplezik azt a propaganda-hazugságot, hogy az Egyesült Államok a vietnami nép belső és külső sza­badságát védi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a dél-vietnami lakosság többsége nem akar tudni az „amerikai szabadságról”. Es ez a második nagy kacsa, aminek a leleplezése kínosan érinti az amerikaiakat. Hiszen ők a hadüzenet nélküli háború megkezdése óta fennen hirdették, hogy a saigoni kormány és a dél-vietnami nép „törvényes akaratára” harcol a Vietnami Felszabadítási Front ellen. A buddhista boncok nem tudták Ky tábornok tankjait föl­tartóztatni Da Nang utcáin, sem a sortüzeket megakadályozni, amelyek buddhista hazafiakat öltek meg a kolostorokban. Az események menete azonban átgázol az amerikai hazugsá­gokon. A „Monthly Review" (New York) márciusi számában ezt írja: „A vietnami háború első számú áldozata maga Lyn­don B. Johnson lesz. És semmi jelentősége nincsen annak, hogy ő és az amerikai távol-keleti politikában munkatársai (elsősorban McNamara, Rusk és Bundy) cselekedeteik várható következményeit látjáíc-e...” Ma már a buddhista tüntetők zászlaján is olvasható a jelszó: „Adjátok vissza szabadságun­kat és függetlenségünket!” Lelkész lett három cowboy Három bennszülött indián, kán missziói munka eredmé- akik korábban cowboy-ok vol- nyeként. A három indiánt Dr. tak, az anglikán egyház leiké- Tucker anglikán püspök szen- szei lettek Dél-Amerikában. telte föl, aki nemrég jelentette Dél-Amerika keleti részén be Londonban, hogy még eb- mintegy 25 000 anglikán hitű ben az évben további incüáno- keresztyén él az ottani angli- kát avat lelkésszé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom