Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-03 / 27. szám
Isten gyermekei Km. 8, 18—23. Nem könnyű az életet megismerni. Sokszor túl sötétnek latjuk és csak a rosszat vesszük észre benne. Csüggesztövé válik így az élet. De eshetünk az ellenkező oldalra is. Csupa szépet és jót látunk benne. Biztos, hogy az egyik oldal sem ismerte meg igazán az életet. Mind a kettőben van igazság, de csak féligazság. Ugyanis a kettő együtt igaz. Igáz, hogy ebben a teremtett világban a bűneink igen sok nyomorúság forrásai lehetnek. Isten gondviselése és kegyelme azonban naponként jelen van az egész teremtettségben és az a kegyelem harcra kel a bűneinkkel. Ez a harc pedig a mi hitünk szerint a kegyelem győzelmét hozza. Ezért lehet ez az élet boldog és gazdag, lehet nagyon szép és ígéretes, mert Isten szeretete így akarja tartalommal megtölteni. Ä mi életünk pedig attól függ, hogy mennyire tudjuk meglátni az élet mindkét oldalát és hogyan tudunk dönteni. Istenünk igéjében azt akarja megmutatni nekünk, hogyan lehet az életet megrontó bűneink hatalmából megszabadulni és Isten szeretetének erejével új életet élni. Igénk tanítása szerint az egész teremtettség szüntelen és ösztönösen keresi ezt az életet, Mi, keresztyének, végtelenül hálásak lehetünk Istenünknek azért, hogy felkínálja és adja számunkra megújuló életünk lehetőségét. Csak áldhatjuk Urunkat azért, hogy reménységgel tölti meg életünket. Hozzánk jön Fiában, velünk van Lelke által és így ad erőt ahhoz, hogy újra kezdjük az ö akarata szerinti jobb és igazabb életet. A keresztyén életnek mindig az a jellemzője, hogy látja az életét megrontó bűneit, de ezek közül Urához menekülve új életet kezdhet. Egyúttal ez meg is adja hivatását. Hivatása pedig az, hogy élete minden gazdagságát és szépségét élje bele á világba, az őt körülvevő emberek életébe. A keresztyén élet nagyon alázatos élet és nem akar soha felsőbbrendű lenni, mert életének gazdagságát Urától kapta. Ezért gazdagságában nemcsak önmaga akar részesülni. Ha igaz az, hogy a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését, akkor ennek úgy kell igaznak lenni, hogy Isten gyermekei szivükben tele hálával Uruk iránt, nagyon boldogan és készségesen adják tovább azt, amit ők is megkaptak. Kökény Elek HÍREK KÉPEK AUSZTRIÁBÓL Előbbi gyülekezetemhez közéi van Ausztria határa. A harmincas években többször is jártunk Burgenlandban. Sokszor voltunk Lutzmansburg- ban — Lócsmánd —. Különös érzés volt pár évtizeddel később járni ezeken az utakon. Az autót egy burgenlandi község vezetője, nyolc évig volt iskolatársam vezette, aki Burgenlandban született és jól ismeri az osztrák viszonyokat. Ott is szépek a hegyek, patakok. A hegyekben minden kilométerre egy-egy Gasthaus, vagy Rasthaus kínálja sörét, üdítőitalát, vagy mokkáját. Lépten-nyomon látszik, hogy Ausztria jövedelmének tekintélyes részét idegenforgalomból szerzi. A vendéget megbecsülik és szeretettel veszik körül. A szőlőhegyek melletti pincék mindegyike kivilágítva, a bejáratnál lámpafüzér. Bent a pincékben idegeneknek mérik a könnyű osztrák bort. A pincék előtt parkírozóheiyek. „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” jut eszünkbe önkéntelenül is, amikor, a Hofburg szobáit járjuk. Kincset, gazdagságot sugároz a Habsburg császárok egykori palotája. A vers csak rövid ideig volt érvényes. Sokkal inkább mi magyarok nyögtük évszázadokon át a Habsburg elnyomást. Ezekből a termekből, ezekből a szobákból irányították valamikor fél Európát. S most milyen csendes itt minden! A parkban a madarak mindenkihez barátságosak nemzetiségre való tekintet nélkül. A csodálatos barokk palota már nem sugároz világhatalmat, csak muzeális érték. A császárok a világgal megbékélve békésen nyugszanak a Kapucinusok templomának kriptáiban. Bezzeg élénk a város! A Má- riahilferstrasse rikoltó neonjai szorgalmasan próbálják elkápráztatni az idegen szemét. A Ring, a Kartnerstras.se fehér fényei ugyanebben fáradoznak Bécs Grinzing nélkül olyan lenne, mint Budapest Óbuda nélkül. Grinzing a bécsiek an- daxinja. Ha valaki nagyon ideges, mert nem kapott benn a városban parkolóhelyet, vagy valamelyik üzletkötése nem sikerült, kiszalad Grin- zingbe, a szőlőskertek vincellérházai közé. Beül egy mesébe illő, faeresztékes vendéglőbe és leül a tisztaság illatát árasztó tölgyfa asztal mellé. Eléje tesznek egy kancsó bort, belekarol a kissé spicces szomszéd és pár perc múlva együtt énekelnek a harmonikással. Éneklik a régi, kedves bécsi melódiákat. Grinzingben senki sem ideges. Itt nem, de bezzeg az operaház pénztára előtt! Szegény Mozart nem hitte volna, amikor Salieri elűzte Bécsböl hogy valamikor ilyen drágán mérik majd a műveit. A taka rákos bécsiek nem nagyon látogatják az operát. A csodálatos produkciókat inkább a külföldiek élvezik. Mozart, Schubert, Strauss csak a bécsieké lehet. Beethoven tragikus életszemléletét nehezebb ideképzelni. Az ő zenéje inkább illik a (Kunsthistorisches) Szépművészeti Múzeum világhírű gyűjteményéhez. A múzeum gyűjteménye világhírű. Szinte hetek kellenének, hogy az ember eligazodjék Velasquez infánsai, vagy a széles skálával képviselt németalföldi művek között. Jártunk Kahlenbergben, ahonnan az egész Bécs látható, Badenben, a híres park platánjai alatt önkéntelenül Pazeller kedves keringőjét a „Herkulesfürdői emlék”-et dú- dolgatjuk. S egy pillanatra magunk elé idézzük a múlt század biedermeyer ruhákba öltözött mamáit, akik leányaik karjába karolva itt sétáltak a park fái alatt, arcuk előtt különös színű legyezőket tartva. De eltűnik az álomkép Autónk szorgalmasan falja a szürke beton kilométereit s már feltűnik a Rax kétezer méter magas platója, szembe vele a Schneeberg fehér csúcsa. Fent fehér hó, mellettünk a tavasz. A hegyi patakok csörgedezéséből pedig Schubert Pisztráng-motívuma hallatszik. A fehérsapkás hegyek, az erdei faházak szinte giccse- sen hatnak. Mégis szépek! Rohannak a napok, s már Pesten vagyunk. Kicsit fáradtan arra gondolunk, hogy a Keletiből jövet a Rákóczi út úgy hat, mintha a Máriahilfer- strasse lenne. Nem: ez Budapest, a mi szép fővárosunk, Európa legszebb városa. Látjuk a Parlamentet kivilágítva, a Vár, a Mátyás-templom messzire fénylenek. Távolabb a János-hegyi kilátó. Ilyen szép csak Budapest lehet! Fülöp Dezső — Szentháromság utáni 4. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 6, 36—42; az igehirdetés alapigéje: Rm 8, 18—23; a délutáni istentisztelet alapigéje: Mk 10, 1—12. — PESTLŐRINC. Június 12-én vasárnap a gyülekezetben D. Káldy Zoltán püspök prédikált. Igehirdetésében I. Jn. 3, 14—18. alapján különösen azt hangsúlyozta, hogy „Istent nem lehet az emberek feje fölött, hanem csak az embereken keresztül szeretni.” Istentisztelet után a püspök megbeszélést folytatott a gyülekezet presbitereivel. Beszámolt egyházunk külügyi kapcsolatairól, valamint összefoglaló képet adott a gyülekezetek lelki és anyagi életéről. A presbiterek sok kérdést tettek fel a püspöknek egyházunk életével kapcsolatban. A megbeszélésre nagyon jellemző volt a bizalmi légkör és a presbiterek jó tájékozottsága országos egyházunk életéről. — A SAJTÓOSZTÁLY értesíti a gyülekezeteket, hogy július 15-től augusztus 15-ig iratterjesztési szünetet tart. Kérjük a gyülekezeteket, hogy iratterjesztési rendeléseiket legkésőbb július 10-ig adják postára. — PAKSON tartotta soron következő ülését június 21-én a tolna-barar.yai egyházmegye lelkészi munkaközössége. Egy teljes napon keresztül foglalkoztak a Törvény-tervezettel. Az ülésen részt vett D. Káldy Zoltán püspök a Lelkészi Munkaközösségek orsz. elnö - ke. A lelkészek vitáját nem kívánta befolyásolni, de néhány kérdésre a vita során válaszolt, A vita elé igen jó bevezetőt tartott Dr. Kiss Béla pálfai lelkész. — FANCSAL. D. dr. Vető Lajos püspök Péter Jenő eddigi ózdi segédlelkészt a fancsali gyülekezet adminisztrálására kiküldte. — A KÖLN-DEUTZ-i magyar evangélikus gyülekezet kápolnáját június 12-én délután 7 órakor ünnepélyesen felavatták. A gyülekezet lelkésze Glatz József, felügyelője Veöreös László. — HARTA. Június 12-én az istentiszteleten Fehér Károly csöngei lelkész hirdette az igét. A délutáni szeretetven- dégségen előadást tartott Életem ideje kezedben van” címen. — BUDAPESTEN június 2- án tartotta munkaülését a Fejér-komáromi egyházmegye lelkészi munkaközössége, amelyen dr. Vető Lajos püspök is részt vett. A munkaülés nagy érdeklődés mellett tárgyalta az evangélikus egyház Törvénykönyv-tervezetét. — LELKÉSZBEIKTATAS. — Az ózdi evangélikus egyházközség Pintér Károly fancsali lelkészt egyhangúlag meghívta a .gyülekezet lelkészéül. Az új lelkészt július 3- án. a délelőtt fél 11 órakor kezdődő istentisztelet és dísz- közgyűlés keretében iktatja hivatalába Pásztor Pál a Bor- sod-Hevesi egyházmegye esperes helyettese. CSAK KÍSÉRLET VOLT? A Keresztyén Egység Római Titkársága június második hetében tartotta első ülését a Második Vatikáni Zsinat befejezése óta. Ez a Titkárság „nem megfelelőnek” minősítette a Hittan: Kongregációnak a vegyes házassággal kapcsolatban ez év március 18-án megjelent rendelkezését. Megbízható körök arról tájékoztatnak, hogy az Egységtitkárság tagjainak nagy többsége elsősorban azt kifogásolta, hogy Róma ma is a tridenti zsinat formuláját követeli meg a vegyes házasságok esetében Szerinte érvényes házasságnak kell elismernie a katolikus egyháznak a nem katolikus lelkész által kötött házasságokat is és ezen a ponton feltétlenül meg kell változtatni az új rendelkezést. Az Egységtitkárságnak Bea bíboros a vezetője. A SIVATAG PRÉDIKÁTORA Június 27-én töltötte be 75. életévét dr. H. Grüber prépost, akit ebből az alkalomból a „Német—izráeli Társaság” tiszteletbeli elnökévé választottak. Dr. Grüber annak a nemzedéknek a tagja, amely már lelkész volt, amikor a nemzeti szocializmus miatt megindult Németországban az egyházi harc. A legkritikusabb években a „Grüber hivatal” nyújtqtt segítséget az üldözött zsidóknak Berlinben, amíg Eichmann ezt a munkát be nem tiltotta. Több német gyűjtő tábornak volt a „lakója”, a háború után pedig minden szinten segített a „romok” eltakarításában. HÉTRŐL—HÉTRE „Elhagyja a férfi atyját és anyját.. Márk 10, 1—10. Heti igénk egyik fontos helye az a rész, amelyben Jézus Mózes I. könyvének 2. része 24. versét idézi: „Annakokáért elhagyja a férfi az ö atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez és lesznek ketten egy testté. Azért többé nem két, hanem egy test”. Egy jobb fordítás szerint: „...már nem ketten vannak, hanem csak egy test”. , Mikor keresztyén a házasság? Akkor, ha Istennel való szövetségben van. Ha igénk szerint nem kétlelkű, hanem egy- lelkű. Az Istennel való szövetséget pedig csak a Jézusban tudjuk megtartani. Amely házasság az Istennel való szövetségben köttetett meg, az felbonthatatlan. Bibliatudósok beszélnek a Máté 5, 32-ról, ahol arról van szó, hogy a „paráznaság cfkán kívül” és elmondják, hogy az ősgyülekezeti engedmény volt. A házasságot tehát nem érdekekre kell felépíteni! Minden házasságnak vannak krízises időszakai. Egyszerűen nincs tökéletes házasság! Szeretni nem könnyű. Nem véletlen, hogy Jézus parancsolja a szeretetet. Azért nehéz áldozatosan szeretni, mert legszívesebben önmagunkat szeretjük! De lehet a kegyelem szövetségében élni és Jézustól tanulni az áldozat törvényét. Ez a módja, hogy házaséletünk Isten színe előtt, de emberi módon boldog legyen. F. D. iilii!lilllllilililllilll!illllll!lliil!lilllilllll!líl!lll!ll!lllll!lll!lllll!l!lílll!lllllllllíllllll!llllllilllilllllllllllllllllllll|fl!l!lllll!lilllllillllllliliUlB NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP ÉZSAIAs 30,15 — RÓMA 5,5 — Krisztus törvénye, hogy kiki necsak saját magával törődjék, hanem vegye föl a másik ember gondját, baját, terhét is. Isten fiaiként, mint egy család tagjai, kell egymást segítenünk. Róma 8,18—23 — Zsolt 119,33—48 — Galata 6,2. HÉTFŐ: JEREMIAS 32,42 — 1. PÉTER 1,5 — Krisztus sze- retetét a bűnösök is megtapasztalhatták, ö nemcsak „a jókat” kereste fel, hanem mindenkin segített. János 8,1—11. — 1. Sámuel 18,1—11 — 1. Sámuel 18,1—16 (Lukács 1,52). KEDD: EZEKIEL 16,60 — EFEZUS 1,11. — Ahogyan Isten megbocsátott nekünk, mi is kötelesek vagyunk egymásnak megbocsátani. Pál apostol elöl jár példájával és a föltétien, segítő szeretetre buzdít. 2. Korinthus 2,5—11 — 1. Sámuel 24 (Róma 12,20). SZERDA: 5. MÓZES 32,36 — 2. TESSALONIKA 1,10. — Jézus sok dologban újat hozott. A szeretet törvénye mindenkire, még az ellenségre is vonatkozik. Máté 5,43—48 — 1. Sámuel 31 (2. Korinthus 7,10). CSÜTÖRTÖK: 2. KRÓNIKA 20,15 — JANOS 15,5 —Krisztus ígérete, hogy ha az ö nevében ketten vagy hárinan együtt vagyunk, ott van közöttünk. Máté 18,15—20 — 2. Sámuel 1,17—27 (Filippi 4,8). PÉNTEK: ÉZSAIAS 65,17 — JELENÉSEK 21,5. — Krisztus példája adjon buzdítást, hogy egymásnak segítsünk. Az önzés elválaszt egymástól, a szeretet közösséget épít. Róma 15,1—7 — 2. Sámuel 2,1—11 (Cselekedetek 13,22—24). SZOMBAT: 2. MÓZES 9,34 — JÄNOS 1,11. — Apostoli tanács, hogy fékezzük meg nyelvünket és ne fizessünk gonosz* szál a gonoszért, Galata 6,1—5 — 2. Sámuel 5,1—12, 17—21. Ifj. Harmati Béla — TEMPLOMOK és egyházi épületek tatarozását vállalom. Építési ügyben díjmentesen adok szaktanácsöt. Pusztavári Attlia építész, Bp. Vili. Lujza út 36. Telefon: 338—255 — TESTVÉRPÁR rézére igényes albérleti szobát keresünnk. Telefon: 479—422. — ELADÓ igényesnek különlegesen szép, sima vonalú, műbútor diplomata íróasztal. Telefon: 138—504. Négy óráig. — BUNDÁK átszabása, irha tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az ud1 varban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus-.Egyetemes Egyháj Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. Vili., Üllői út 2i Kiadóhivatál és Sajtóosztály Budapest, Vin. Puskin u. 12 Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—Vili Előfizetési ára egv évre: 60.— Fi Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.02197/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L Levél cikkíróinkhoz Lapunk szerkesztőségében többször esett szó arról, hogyan írjunk? E beszélgetések nyomán született meg az alábbi írás. Gyakran idézett mondás, hogy „az egyházi sajtó az egyház legmagasabb szószéke”. Ha ezzel azt akarjuk mondani, hogy az egyházi kiadványokban megjelent szövegek sokkal szélesebb körben terjedhetnek el és hathatnak, mint akár a legnagyobb templomunk szószékéről elhangzó prédikáció, akkor ez valóban igy is van. Az egyházi sajtótermékek olvasóközönsége a dolog természeténél fogva, sokkal népesebb, mint prédikációink hallgatósága. Persze ez a tény hallatlan felelősséget ró az egyházi sajtó munkásaira. Ehhez még hozzájárul az a valóság, amit a „verba volant, scripta manent”, „a szavak elrepülnek, az Írás megmarad" közmondása fejez ki. Aki gondolatait leírja, kissé a történelem számára tesz vallomást. Az utókor az írásos emlékek nyomán ítéli meg elődeit. írni mindig nagyobb felelősség, mint beszélni. Ebben az értelemben valóban „magas szószék” — mert messzehangzó és maradandó hatású — az egyházi sajtó, mint általában persze mindenféle sajtó. Baj azonban, ha a „legmagasabb” jelzőt egy egészen más értelemben értjük, illetőleg értjük félre. Ti. a „magas színvonal” egyébként helyes követelményét alkalmazzuk helytelenül. Nem ok nélkül való, hogy az utóbbi időben épült templomaink szószékét nem készítjük túlságosan magasra, sőt néha a már meglevő magas szószékeket is alacsonyabbra építjük át néhol. Ezzel már e külső körülménnyel is jelezni akarjuk, hogy a lelkész és a prédikáció nem lebeghet a „hívek” fölö't éteri magasságokban, Az ige hirdetője nem közvetítője a kinyilatkoztatásnak Isten és a nép között, hanem az üzenet átadója a gyülekezetnek, amelybe ö maga is beletartozik. Ez a helyes elvi felismerés érvényes nemcsak az élöszóbeli igeszolgálatra, hanem a leirottra is. Sok jel arra mutat, hogy amikor lelkészek, vagy más gyülekezeti tagok tollat fognak, ilyen helytelen értelemben veti magas szószékre hágnak. Néha elképesztő, hogy a nép között élő, falusi emberek között forgolódó lelkészek is. akik pedig — remélhetőleg — egyszerűen és közérthetően iparkodnak prédikálni, az egyházi sajtó számára készített írásaikban milyen körmönfontan, bonyolultan, nehézkesen, pongyolán és magyartalanul fejezik ki magukat. Ezért szeretnénk az alábbiakban néhány pontban összefoglalni azokat a követelményeket, amiket formai szempontból az egyházi sajtótermékek iránt támasztani kell. Nem felejtve persze, hogy a forma és tartalom elválaszthatatlanul összefüggnek. a) Fogalmazzunk egyszerűen. Tehát rövid mondatokban. A magyar nyelv természete nem bírja a körmondatokat és n bonyolult mondatszerkezeteket. Olvasóink többsége sem. Általában mikor fogalmazunk, ne azokra gondoljunk, akik számára a legmagasabb mércét alkalmazhatjuk, hanem azokra, akiktől megértés tekintetében a legkevesebbet várhatjuk. Az egyszerűség nem primitívség, nem gyermekes gügyögés, sőt mindezeknek éppen az ellenkezője. Gondoljunk Gárdonyi stílusára, rövid tőmondataira. b) Kerüljük a „kánaáni nyelvet”, s a régiességekei is. A ma beszélt nyelven kell írni. A lehetőséghez képest igyekezzünk a kifejezetten vallásos szavakat kerülni. S ahol ez nem lehetséges, mert hitünk alapfogalmairól van szó, mint pl. maga a hit kifejezés is, megigazulás, kegyelem, megtérés stb., meg kell ezeket magyaráznunk, körül kell írnunk. Hiszen legtöbbjük a mai ember számára érthetetlen, vagy félreérthető, illetőleg jelentésváltozáson ment át, más tartalmat nyert, esetleg semmitmondó. Egyik célunk az, hogy ezeket az alapfogalmakat újra élővé tegyük. c) Ne essünk az ellenkező végletbe sem. Ne fogalmazzunk pongyolán, az utca nyelvén, közönségesen. Ne akarjunk népies- kedni, ne használjunk tájszólásos kifejezéseket, mert ezeket nem mindenki ismeri. Mindenképpen irodalmi színvonalon kell fogalmaznunk. Írásunk tárgya ezt megköveteli. A legjobb itt éppen hogy megfelelő. d) Ne írjunk valamely kegyességi irányzat, vagy teológiai iskola tolvajnyelvén. Hiszen mindenkinek írunk s nem csak egy szűk körnek. e) Kerüljük az idegen szavakat. Pl. profán, szakrális, diszponál, racionális stb.,Mindennek akad jó magyar megfelelője. Csak olyan idegen szavakat használjunk, amik valóban átmentek a köztudatba, pl. rádió, televízió stb. f) Világosan, félreérthetetlenül fogalmazzunk. A homály mindig bizonytalanságot támaszt. Ne hagyjunk kétséget a cikkíró állásfoglalása felől. g) Képek és hasonlatok alkalmazásánál vigyázzunk a képzavarra. Ne zsúfoljuk a képeket. Óvakodjunk az olyan példáktól és történetektől, amiknek világa teljesen idegen a mai embertől. Koldusok, királyok, gazdag és szegény emberek stb. ne nyüzsögjenek írásainkban, jnert azt a benyomást keltik, hogy a cikkíró elmaradt a történelmi eseményektől néhány évtizeddel — vagy évszázaddal. h) Csínján bánjunk a bibliai idézetekkel és egyházi énekversekkel. Nem tételezhetünk fel széles körű biblia- és énekismeretet olvasóinkról. Egyébként sem meggyőző a legtöbb ember számára az írásbizonyítélk. A naiv biblicizmus kora lejárt. Az, hogy a Szentírás önmaga magyarázója, helyes írásmagyarázati elv, de nem alkalmazható a prédikációkban, vagy cikkírásban. i) Szemléletesen fogalmazzunk. A magyar gondolkodás inkább szemléletes, míg a nyugati elvont, fogalmakkal operál. Magyar gondolkodásunk közelebb áll a Biblia keleti világához. Éljünk ezzel a lehetőséggel. j) írjunk szép mai magyar nyelven. Tanuljunk irodalmunk klasszikusaitól: Arany, Ady, Krúdy, Kosztolányi, Mikszáth. József A. stb. kimeríthetetlen kincsesháza a magyar nyelvnek. Fejlesszük öntudatosan kifejezőkézségünket. A jó pap — s az egyházi cikkíró — e tekintetben is holtig köteles Dr. Groó Gyula /
