Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-11-14 / 46. szám

Miképpen mi is megbocsátunk Máté 18, 21—35. A gyülekezet élete a gyülekezeti tagok közösségére épül. Ezt a közösséget azonban tönkre teheti tagjainak sértődékeny, haragtartásra kész, megbocsátani nem tudó vagy nem akaró magatartása. önmagunk igazságára hivatkozva a másikat akarjuk meg­alázni, amikor éreztetjük vele, hogy nem bocsátottunk meg. Önhittségünkben nem vesszük észre, hogy ennek a magatar­tásnak sajátmagunk valljuk kárát. De még mennyire! Olvasd csak, hogy jár a megbocsátani nem tudó gonosz szolga! Elveszíti társai megbecsülését, azok elítélik magatartását. De elveszíti Urának könyörülő szere- tetét is, amely az életet jelentette számára. Magatartását csak az magyarázhatja, hogy nem mérte fel a helyzetét. Sem a figyelmeztető számonkérés idején, sem a szolgatársával való találkozáskor. Ura előtt megfizethetetlenül nagy tartozásának rendezé­sét ígéri. — Ura azonban épp azért könyörül rajta, mert tudja, hogy ez a tartozás kiegyenlíthetetlen. Szolgatársaival szemben pedig nem érzi a neki elengedett tízezer talentum és a neki járó száz dénár közti mérhetetlen különbséget. Nem fogja fel Ura könyörülő szeretetének nagy­ságát. Szíve nem tud örülni az elengedett tartozásnak. Akinek tele van a szíve örömmel, az nem ugrik szolgatársa torkának. A mi haragtartó magatartásunknak is az a magyarázata, hogy nem mérjük fel helyesen a helyzetünket. Nem döbben­tünk még rá Isten elleni vétkeink kiegyenlíthetetlen tartozá­sára és nem látjuk Isten bűnbocsátó szeretetének nagyságát. Ha a megtapasztalt bűnbocsánat öröme élne a szívünkben, mi is inkább a megbocsátásra lennénk készek, mint -a haragtar­tásra. Ha azonban abban van csak az örömünk, hogy önma­gunk „igazságát”, „erkölcsi nagyságát” és megvetésünket érez­tetjük azokkal, akik megbántottak bennünket, nagyon sze­gények vagyunk, mert aki nem bocsát meg embertársának, az Istentől se várjon kegyelmet. A gyülekezet tagjait Isten könyörülő szeretetének a bizo­nyossága, a Jézus Krisztusba vetett közös hit kapcsolja össze közösséggé. Ez a közösség azonban csak akkor valóság, ha a ; gyülekezet tagjainak a szívében valóban ott van a bűnbocsá­nat öröme és a megbocsátani tudó szeretet. E nélkül üresen cseng ajkunkról az Űrtől tanult imádság kérése is: Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az el­lenünk vétkezőknek. Ahhoz, hogy másokat a megbocsátás útjára segíthessünk, először nekünk magunknak kell megbocsátó szeretetben él­nünk. Magyar László HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 22. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Fii 1, 3—11; az igehirde­tés alapigéje: Mt 18, 23—35; a délutáni istentisztelet alapigé­je: Csel 7, 59—60. — SZARVAS-ÖTEMPLOM. Október 31-én este a temp­lomban reformációi emlékün­nepély volt, melyen Kiss György békéscsabai lelkész végezte a szolgálatot. A műsor keretében ének- és orgonaszá­mok is hangzottak el. Egyházkerületi közgyűlések November közepén mindkét egyházkerületünk megtartja rendes közgyűlését. A közgyű­lések színhelye Egyházegyete­münk székházának díszterme (Budapest VIII., Üllői út 24.). Az Északi Evangélikus Egy­házkerület közgyűlése 1965. november 18-án, csütörtökön 11 órakor kezdődik. Az előtte fél 11 órakor tartandó isten­tiszteleten Weltler Rezső espe­res, egyházkerületi főjegyző hirdeti az igét. A közgyűlést megelőző napon, november 17-én, szerdán de. 9 óra­kor az egyházkerületi számve­vőszék, de. 11 órakor pedig az egyházkerületi tanács tartja ülését a püspöki hivatalban (Bp. VIII. Üllői út 24.). A Déli Evangélikus Egyház­kerület közgyűlése 1965. no­vember 19-én, pénteken 11 órakor kezdődik. Az előtte 10 órakor tartandó istentisztele­ten Detre László esperes, egy­házkerületi jegyző hirdeti az igét. A közgyűlést megelőző napon, november 18-án, csü­törtökön de. 9 órakor az egy­házkerületi számvevőszék ülé­sezik az egyházkerület pénz­tárában, du. 4 órakor pedig az egyházkerület tanácstermében (Bp. VIII., Puskin u. 12.) az egyházkerületi tanács tartja ülését. DR. GRÖÖ GYULA FINN­ORSZÁGBAN. Dr. Groó Gyu­la, a budapesti evangélikus teológiái akadémia tanára és felesége a finnországi evangé­likus egyház és a helsinkii egyetem meghívására novem­ber 7-én Finnországba utazott. Groó Gyula előadásokat fog tartani a helsinkii egyetemen és a finn lelkészek tampere-i gyűlésén, valamint a gyüleke­zetekben szolgál. A TATABÁNYAI evangé­likus, református és baptista LUTHER 95 TÉTELE Még 1962-ben történt. Ér­tein lserloh katolikus egyház­itörténeti professzor (Trier, ÜNyugatnémetország) Németor­szágban és Svájcban több cik­ket írt arról, hogy Luther Már­ton nem is szegezte ki a 95 té­rtéit a wittenbergi vártemplom ajtajára 1517. október 31-én, és ezzel kapcsolatban hivatkozik arra, hogy maga Luther soha­sem nyilatkozott erről. Csak annyit ismer el, hogy Luther Márton a fenti napon elküldte 95 tételét a brandenburgi püs­pöknek és a mainzi érseknek, mint legközvetlenebb följebb- yalóinak, azzal a kéréssel, hogy vessenek véget a búcsúval kap- fcsolatos visszaéléseknek. Az evangélikus egyházak tehát joggal tekintik október 31-ét a reformáció kezdetének, csak éppen arra nem kapunk vá­laszt Iserlohtól, hogy hogyan váltak ismertté ezek a tételek blyan gyorsan egész Németor­szágban, sőt másutt is, ha Lut­her és feljebbvalói csak közön­séges „beadványként” kezelték azokat?! Dr. Hans Steubing .részlete- iesen foglalkozik Iserlohnak a fenti megállapításával a ;,Kriche in der Zeit” (Egyház ma) című folyóiratban és meg­állapítja, hogy lserloh megál­lapításai ellentmondanak a tör­téneti tényeknek. Luther megküldte ugyan a 95 tételt a mainzi érseknek, de csak a hozzá intézett levelének a füg­gelékeként, amelyben panasz­kodott a bűnbocsánattal kap­csolatos visszaélések ellen. Be­fejező mondatában azonban megemlíti, hogy a 95 tételt vi­tára bocsátotta. Arra is kéri az érseket, hogy ő is tanulmá­nyozza azokat, mert azokból kitűnik, hogy milyen labilis az egyház tanítása a bűnök bo- 'csánatáról. A 95 tétel latin nyelvű fo- 'galmazása arra utal, hogy Luther elsősorban a professzo­rokra és egyetemi hallgatókra gondolt azok megfogalmazásá­nál. De semmiképpen sem te­kinthetők azok egyszerű egy­házi „beadványnak”. A witten­bergi vártemplom ajtaja volt Luther idejében a „fekete táb­la”, ahol a wittenbergi egye­tem egyéb hirdetményei is megjelentek és a vártemplom­ban magában előzőleg is sok vita folyt a teológia különböző képviselői között. Érthető te­hát, hogy Luther is oda füg­gesztette ki 95 tételét, amiről 1518. májusában ezt írta X. Leó pápának: „Ezért vitát in­dítottam egy plakáton és arra meghívtam a tudásokat, akik­nek kedvük van velem ezekről vitatkozni.” lserloh arra alapítja megál­lapítását, hogy Luther sohasem függesztette ki 95 tételét a vár­templom ajtajára, hogy maga Luther és annak a kornak az egyháztörténészei nem beszél­nek pontos időről. Ennek az az oka, hogy Luther és Róma kö­zött később megindult és egy­re hevesebbé vált vitában a 95 tétel már nem volt centrá­lis jellegű. Csak Luther halála után je­lentette ki Melanchthon Fülöp, a reformátor legközvetlenebb munkatársa, hogy Luther 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemp­lom ajtajára. Luther latin nyelvű műveinek a második kiadásához írt előszavában mondja Melanchthon a követ­kezőket: „Izzó hitbuzgóságá- ban tételeket készített a bűn­bocsánatról ..., amelyeket 1517- ben mindszentek napja előtt függesztett ki a wittenbergi vár melletti templomra.” Me­lanchthon vallomása rendkí­vül fontos, hiszen ő a tétel-ki- szögezés után néhány hónap­pal vette át tanszékét Witten- bergben és ezért mindenkinél jobban tudta, hogy mi történt a tételekkel. Matthesius János (1504—1565) ezt írja tudósítá­sában Luther életéről: ^,1517- ben arra kényszerült Dr. Lut­her ..., hogy tételeket és oko­kat __vonultasson föl és azo­ka t a wittenbergi vártemplom­ra ... kifüggessze és nyomta­tásban megjelentesse, ami meg is történt az 1517. esztendő ok­tóber utolsó napján.” Kifeje­zetten szó volt arról, hogy a tételek kiszögezése a witten­bergi vártemplomon történt, abban a beszélgetésben is, amelyet Mykonius folytatott az akkor már halálosan beteg reformátorral. Ebben arról van szó, hogy Luthert a vártemp­lomban kell eltemetni, mert „onnan indult el a világba az élet forrása”. Dr. Steubing szerint érthe­tetlen, hogy ennyi bizonyíték ellenére is napvilágot láthatott lserloh megállapítása, hogy Luther sohasem függesztette ki 95 tételét a wittenbergi vár- templom kapujára. Mi még azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a reformáció megindítá­sa körül és így a világ evan- gélikusságának a hite és dá­tumhoz kötött ünneplése körül éppen akkor akar történeti adatok nélkül zavart támasz­tani egy katolikus egyháztör­ténész, amikor másrészt „szi­rénhangokat” hallatnak. Dr. Pálfy Miklós ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1965. november 14-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András de. 11. (úrv.} Hafenscher Károly du. 5. dr. Kékén András du. 6. Szeretetvendégség: Trajtler Gábor Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. Bogya Géza du. 6. Bogya Géza Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákó­czi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmánt u. de. 10. Bandi Sándor de. 11. Bándi Sándor du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. Veöreös Imre du. 5. Szeretet- vend. Utász u. de. 9. Veöreös Im­re Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly du. 4. Szeretetvendégség Rákosfalva de. 8. Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. (únM Boros Károly Váci út de. 8. Gádor András Fóti út de. 11. Solymár Péter Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Üjpest de. 10. Kosa Pál du. 5. Szeretet­vendégség: Koren Emil Pesterzsé­bet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalo­ta MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karoer Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba dew 9. Békés József^jj­Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos, de. 11. Várady Lajos, este 7. Madocsai Miklós Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Takács József Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv.) Uzon László de. 11. (úrv.) Uzon László du. 6. dr. Rezessy Zoltán Német­völgyi út de. 9. dr. Rezessy Zol­tán Kelenvölgy de. 9. Visontai Ró­bert Budafok de. 11. Visontai Ró­bert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. gyülekezetek október hó 31-én délután közösen tartották re­formációi ünnepélyüket a re­formátus templomban. Igét hirdettek dr. Mezei Gy. Loránd református esperes és Selmeczi János evangélikus esperes. Közreműködött az oroszlányi énekkar. Ünnepi előadást tartott dr. Groó Gyula evangélikus teológiai tanár, „Reformáció ma” címmel. — GYULA. A gyülekezetben november 7-én szeretetven­dégség volt, melyen Deme Ká­roly békéscsaba-erzsébethelyi lelkész tartott előadást „Gene­rációk egymás között és Isten színe előtt” címen. — HALÁLOZÁS. Mikolás Kálmán október 28-án 56 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Tiszaroffon helyezték örök nyugalomra október 30-án. „Az igaznak emlékezete áldott!” HÉTRŐL—HÉTRE Vedd magadhoz lelkemet! Cseh 7, 59—60 Az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv egyrészt hitre, indító jelentőségű, másrészt páratlan értéket jelent, mint tör­téneti okirat és emlék. A könyv folytatása az evangéliumok­nak. Míg az evangéliumok Jézus életével, halálával, feltáma­dásával, szóval nagy életművével foglalkoznak, addig köny­vünk az előbb elmondottak tanúságtételére hív fel. Heti igénk István vértanú haláláról szól. Hogy jobban megértsük mondanivalóját, olvasóinknak ajánljuk, hogy ol­vassák el a 6. fejezet 1 versétől egészen a heti igénkig terjedő szakaszt. Ebben a kis rovatban nincs annyi helyünk, hogy is­mertessük a hét diakónus megválasztását, az István vértanú ellen emelt vádat (6, 8-tól). Majd István beszédét (7, 2-től). Á beszéd befejező részének egyetlen mondatát idézzük: „Ti ke- ménynyakúak, ti körülmetéletlen szívüek és fülűek, mindig ellenálltatok a Szentléleknek, ti, akárcsak atyáitok, leöldösté- tek azokat, akik az Igaz eljövetelét jövendölték. Ti pedig árulói és gyilkosai lettetek Neki ...” A beszédnek ez a része volt közvetlen kiváltója annak, hogy Istvánt megkövezték. A haldokló István, amikor már hullanak rá az ormótlan kövek és vérzik, egyrészt magára gondol és a Jézus Krisztusba vetett reménységgel, a feltáma­dás hitében mondja: „Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!” Másrészt a teljes megbocsátás szeretetével nézi gyilkosait, amikor így szól: „Uram, ne ródd fel nékik ezt a bűnt!” Igénk csodálatosan tanít a hitre, mégpedig a sírig tartó hitre, de tanít a másoknak boldogan megbocsátó alázatra is. Fülöp Dezső NAPRÖL-NAPRA HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 109,30—31 — II. THESSALONIKA 2,15. — Aki állhatatosan tölti be itteni küldetését, az nyer szabadulást Krisztusnál. Megmagyarázhatatlan nagy kegyelme ez Istennek. — János 5,19—24. — Ámos 1,1—2,3—8. (I. Ko- rinthus 12,6). KEDD: AGGEUS 1,14 — I. KORINTHUS 3,11. — A ke­resztyén ember egyéni élete berendezésének, a társadalomban való igaz helytállásának, s Istenhez való tiszta viszonyának alapja Krisztus. Az amit Őbenne adott Isten, amit Tőle nyer­hetünk. Zsidók 10,26—31, Ámos 3,1—2, 9—15 (I. Péter 4,17). SZERDA: JÓB 1,21 — JAKAB 4,10. — Isten minden megr próbáltatására felmerül a tiltakozó kérdés: miért? Mindenben meg kell hajolnunk Isten akaratában, megvígasztalódva, re-r ménnyel telten: „Áldott legyen az Úrnak neve!” Róma 2,1—1L. — Zsoltárok 51, 1—44. CSÜTÖRTÖK: BÍRÁK 6,13 — RÓMA 2,2. — Isten minden ítélete igazságos. Nála van az igazság. Nem kedvtelésből sújt, vagy emel fel, hanem mert igazsága így követeli. Fogadjuk el ítéletét! — Lukács 11,19 — Ámos 4. PÉNTEK: ÉZSAIÁS 8,18 — GALATA 4,28. — Van a hivő embernek egy nagy ígérete: Övéinek fogadott minket, fiainak nevez. Kössük szívünket ehhez az ígérethez elszakíthatatla- nul. — Jelenések 2,1—7. — Ámos 5,1—9. (I. János 4,16). SZOMBAT: JÓB 12,10 — II. TIMÓTHEUS 1,9. — Annak a Jézusnak a kezében vagyunk, akinek küldetése nemcsak egyes emberek megtartása, hanem az emberiség megmentése^ Ő tartja kezében életünket. I. Péter 4,1—7. — Ámos 5,10—29 (Róma 6,12—13). Őszi zsinatok a nyugatnémet evangélikusoknál HARANGOK újraönté­sét, harangkoronák, ha­rangállványok készíté­sét, átalakítását újrend­szerűvé vállalja DUSÄK ISTVÁN harangöntő, örszentmik- lós. Dózsa György út 26. Néhány maradi hangtól el­tekintve, a megújulás, az új és sürgető problémák megtár­gyalása és helyeslése jelle­mezte a nyugatnémet evan­gélikusok zsinatainak a szelle­mét. A württembergi zsinaton D, Erich Eichele püspök hitval­lást tett az ökumené mellett, helyeselte jelentésében, hogy meg kell reformálni az egy­házszervezetet és annak intéz­ményeit. Űj utakat kell keres­ni, hangsúlyozta megnyitójá­ban és erősen bírálta ugyan­akkor a katolikus egyházat, különösen is kifogásolta, hogy a vegyesházasságok kérdésé­ben „Róma hajthatatlan”. Jó lenne, ha evangélikus híveink fölfigyelnének erre a nyugat­német evangélikus püspöki hangra és kevésbé lenne fülük a magyarországi katolikus plé­bánosok „propagandájának” a meghallására! Rendkívül kritikus pontokat érintett püspöki beszámolójá­ban a westfáliai egyház püs­pöke, D. Ernst Wilm. Vissza­utasította von Hassel honvé­delmi miniszternek azt a kije­lentését, hogy „baloldali pro­testánsok” tiltakoznak az atomfölfegyverkezés és a szük­ségtörvények ellen. Wilm egy­házi elnök tiltakozik az ellen, hogy „az evangélikus keresz­tyéneket baloldaliaknak vagy jobboldaliaknak vagy középen állóknak minősítsen bárki azért, mert állást foglalnak az atomfölfegyverkezés, a szük­ségtörvények bevezetése és az antikommunista politika el­len. Az egyházi szolgálat hi­telét veszítenénk el és az evangéliumot árulnánk el, sőt az egyház hitvallásait vetnénk meg, ha tétlenül szemlélnénk, hogy ezeket (világi és egyházi oldalról) felhasználják a lé­lektani hadviselésre vagy ki­képzésre ...” — mondta je­lentésében a püspök. Különö­sen is kemény szavakat hasz­nált Wilm püspök, amikor ar­ról beszélt, hogy joga van-e az , evangélikus egyháznak kriti­zálnia a nyugatnémet erköl­csöket. „Tiltakozom az ellen az eljárás ellen, ahogyan nálunk sokszor tárgyalják azokat az akciókat, amikor föllépünk az erkölcs és tisztaság, a jólne­vel tség, fegyelem és jó erköl­csök, a 6. parancsolat tisztelet­ben tartása és a házasság szentsége mellett. Ébereknek kell lennünk ezen a téren, nem szabad hallgatnunk, sem a farkasokkal ordítanunk.” A bajor tartományi egyház Ansbachban tartotta meg zsi­natát, amelyen D. H. Dietzfel- binger, a nemrég nálunk járt püspök nagyon nyomatékosan utalt arra, hogy ma van egy olyan törekvés, amely az igaz­ság kérdését figyelmen kívül hagyva szorgalmazza az egy­házak újraegyesülését. „Vilá­gosán ki kell mondanunk azt is, ami elválaszt bennünket egymástól” — mondotta a püs­pök. Az egyháznak a kitele­pítettek ügyében és a lengyel kérdésben kiadott emlékira­tára utalva kijelentette, hogy az egyház minden kérdésbe® illetékes. „Talán újból vállal­ja azt a szemrehányást, hogy hallgatott akkor, amikor be­szélnie kellett volna?” —* hangsúlyozta. Foglalkozott a zsinat a női lelkészek kérdésével is és vilá­gosan kimondta végre azí; amit mi is mindig vallottunk* hogy ebben a kérdésben a teológiai, szociológiai és antro­pológiai összefüggéseket kell szem előtt tartanunk. A pfálzi tartományi egyház zsinatán új alkotmány körvo­nalai bontakoztak ki, amely­nek alappillére a laikusok sok­kal aktívabb részvétele lesz az egyházikormányzatban. ,A BÉKE EMBEREI NÉLKÜL NEM LESZ VILÄGBEKE!” Furcsa keresztyén egyház volna az, amelyik dogmatikai szólamokkal vonná ki magát a politikái élet felelőssége alól. D. Dr. Hanns Lilje hannoveri evangélikus püspök jelentette ezt ki rádióbeszédében. A vi­lág rendjének a veszélyezte­tettsége, a nyugtalanság és békétlenség a világ népeinek nagy részében kell, hogy fog­lalkoztassa a keresztyénséget is. Az ökumenikus mozgalom D. JÄNICKE PÜSPÖK 65 ÉVES A szászországi evangélikus tartományi egyház püspöke, D. J. Jänicke, október 23-án töltötte be 65. életévét. A hit­leri időkben aktív szerepet játszott a hitvalló egyházban, a háború után Schniewind professzor utódaként Halle- Merseburg esperese lett, majd 1955-ben püspökké választot­ták. A pár éve nálunk is járt püspököt nagy megbecsüléssel köszöntötték születésnapján a társegyházak és a gyülekeze­tek,, mindig nagy felelősséggel foglalkozott ezekkel a kérdé­sekkel, különösen is a békével. „A béke emberei nélkül nem lesz világbéke” — mondta szó- szerint Lilje püspök. Bundák átszabása, irha tisztítás* festés Somogyi szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. Harmóniumok speciális ja vitása garanciával. Adás-vétel. Pokorny Pál, Bp. IV. Üjpest, Komját u. 120. Telefon: 493—017. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Üllői út 24 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—V3H. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211----------------------- . . ■ i .J 65.10676/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest» Bolgár L A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom