Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-02-07 / 6. szám

Hirdetni és vallani! Máté 17, 1—9. Sokszor nem értjük Jézus olyan rendelkezéseit és paran­csait, amelyekkel hallgatásra akarja kényszeríteni a tanítvá­nyokat, mint tanúit, vagy a meggyógyítottakat, mint kegyel­mében részesülteket. Hallgathatnának azok, akik valamilyen felmérhetetlen értékű ajándékban részesültek? Hallgathat-e a látóvá lett vak^ vagy a fürgévé vált béna, vagy a sok ördögtől megtisztult megkötözött? Ne mondja el senkinek a megújult bélpoklos, hogy Valakinek a kegyelméből és szeretetével 6 is ember már és nem halálraítélt roncs csupán? A sokesztendős beteg­ség nyűgétől megszabadult ember ne hirdesse-é, hogy van Egyvalaki, akinek hatalma előtt nincsen korlát? És így ve- hetnők sorra egytől egyig mindazokat, akik sajnálatra méltó, remegő koldusként érkeztek Jézushoz .és irigylésre méltó gazdagok gyanánt távoztak. Ezek mind hallgassanak? Titkol­ják,, hogy ki volt a segítőjük? Miért? És lehet-e egyáltalán néma a száj, ha a szív csordultig van örömmel és hálával és bőbeszédűen kívánkozik ki az emberből a megosztásra és so­kasodásra váró öröm? — Hallgatni? Inkább és százszor hir­detni ! Három tanítvány szemtanúja Jézus megdicsőülésének. Ezeknek sokat adott Jézus egyébként is önmagából. Sokszor voltak ők kiválasztott tanúi Jézus hatalmának és szereteté- nek. Gyógyultak, tisztultak, újultak emberek, feltámadtak halottak és a három tanítvány láthatta azt. Hallgathatnának? Magával vitte őket Jézus a megdicsőülés hegyére is. Min­denben van valami lenyűgöző, valami érthetetlen szent rej­tély és megragadó titok, ami ott történik. Isteni tisztaságban, mennyei fényességben áll ott az Ür, alázatosan közelednek Feléje a nagyok, Mózes és Illés szerény szolgákká válnak az Ür előtt, a felhő eltakarja Jézust, hogy ne legyen sok ember szemének a tiszta ragyogásból és megszólal Isten: „Öt hall­gassátok!” — Isten így megmutatta nékik Jézust teljes ha­talmában és dicsőségében. Láthattak és hallhattak olyan dol­gokat, amilyeneket nem sokan láthattak és hallhattak. Hall­gassanak? Tanú-e a néma tanú, és születhetik-e meggyőzés, vagy meggyőződés hallgatás nyomában? Nem! Jézust hirdetni és vallani kell! A tiltó parancs már feloldódott, hiszen az Ür feltámadt a halálból. És sokakat választott azóta a Szentlélek által, az Ige által szemtanúkká Krisztus. És ezeknek már szólniok kell! Hirdetni hittel és vallani bátran azt, hogy ha­talmas, kegyelmes, dicsőséges Ür a Krisztus és él! Él és ural­kodik örökkön örökké és tegnap és ma és mindörökké ugyanaz! Aki lát, aki hisz, aki tud Valamit, valami szentet, igazat és csodálatosat Krisztusról, az ne hallgasson, az hirdesse és vallja hittel és hitet ébresztő örömmel, mert ma egyetlen parancsunk van Jézus felől: Hirdetni és vallani! Jakab Miklós HÍREK. — Vízkereszt utáni 5., utolsó vasárnapon az oltárterítő szí­ne: fehér. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje; II. Pét 1, 16—21, az igehirdetés alapigéje: Mt 17, 1—9. A dél­utáni istentiszteleten az ige­hirdetés alapigéje; I. Pét 1, 10—12. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 7-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus val­lásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet DR. PÁLFY MIKLÓS teológiai professzor. — A VASI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK Szombathelyen, január 18-án tartott ülésén Groó Gyula, a Teológiai Akadémia dékánja előadást tartott a lelkészi szol­gálat időszerű kérdéseiről. — A BUDAPEST ANGYAL­FÖLDI EVANGÉLIKUS EGY­HÁZKÖZSÉG február 7-én, délután 5 órakor szeretetven- dégséget tart a gyülekezeti teremben, amelyen Boros Ká­roly zuglói evangélikus lelkész tart előadást. — A FEJÉR—KOMÁROMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZME­GYE LELKÉSZI MUNKAKÖ­ZÖSSÉGE február 18-án tart­ja legközelebbi munkaülését Budapesten. A munkaülésen Milán János, Szakáts László, Simonfay Ferenc, Jakab Mik­lós lelkészek és az esperes fognak szolgálni. — JESZENSZKY TIBOR, volt ambrózfalvai lelkészt ja­nuár 31-én iktatta be a kiskun- halasi lelkészi állásba Sikter András esperes. — HALÁLOZÁS, özv. Taka­ró Imréné, szül. Vágó Ida éle­tének 80. évében január 22-én elhúnyt. Január 25-én temet­ték el Kecskeméten. „Drága emléke szívünkben él!” Az espereseknek A Teológus Otthon vezetősé­ge kéri az egyházmegyék espe­reseit, szíveskedjenek fölszólí­tani az egyházmegyei pénztá­rosokat, hogy küldjenek az Otthon vezetőségének kimuta­tást azokról az összegekről, amelyek a Teológus Otthon részére folytak be az 1964. év­ben az egyházközségektől. A történettudományok doktora A Budai Evangélikus Szere­tetotthonban téstvéri, baráti körben üdvözölték Markó Ár­pádot, a nyolcvanesztendős tu­dóst, az otthon lakóját, abból az alkalomból, hogy a Tudo­mányos Akadémia minősítő bizottsága egyhangúlag meg­ítélte részére a legmagasabb tudományos fokozatot: a „tör­Kovács Péter kezében mély­re szántott az ásó. A mélyülő gödör atján egy macska alusz■ sza majd örök álmát. Kovács Péter, akinek a kertje hatá­ros a templomkerttel, ma reg­gel, amikor, az első dér meg­csípte a dáliatöveket, hátul a kert végén egy döglött macs­kát talált. Ezért ássa most a kert egyik szögletébe ezt a gödröt. A megmerevedett állat a templom macslcája volt. Mert ennek a templomnak nemcsak egerei voltak, hanem macská­ja is. Akár hiszi valaki, akár nem, Cirmos, a templom macskája volt. Nappalonként macskamódra kóborolt a falusi kertek mélyén, de valahány­szor Mózsi bácsi kezében megcsörrent a templom kul­csa, kerteken és udvarokon át odafutott a templomajtóhoz. Míg. az öreg a harangköteleket húzta, addig ö egerészett. Olyan kövér volt abban az időben, hogy öröm volt rá- ' nézni. így éldegélt Cirmos hosszú esztendőkön keresztül. Estén­ként odabújt Mózsi bácsi lá­bához és a jó meleg harango- zói lakásban átaludta a hideg téli éjszakákat. Ennivaló, min­dig jutott neki a. terített asz­talról és a téli hideg ellen melegen védte a búboskemen­ce padkáján a kivénhedt ciha. A toronyba mindig elkísérte a harangozót, de a paplakot nem szerette. Ott mindig zárt ajtó fogadta, vagy ha éppen nyitva volt az az ajtó, akkor is hangos siccel utat mutattak neki. Ilyenkor megállt a temp­lom oldalánál és hangos prüszköléssel köszönte meg a szíves vendéglátást. Egy esztendővel ezelőtt meghalt Mózsi bácsi. Cirmos napokon keresztül siratta a kamra padlásán a jó meleg fekvőhelyét, De a harangok azért nem némultak el. Mózsi bácsi helyett felesége vette át az elhalt tisztét és minden ment tovább. Csak Cirmos nem találta helyét. Hiányzott Mózsi bácsi ágya, a jó meleg vacok. De szükséget ezután sem látott. Bözsi néne örök­befogadta a templom macská­ját. Ahogy az már történni szo­kott, a két egymáshoz simult élet nem sokáig tud meglenni a másik nélkül. Alig múlt el a tavalyi esztendő, Bözse néne elment megkeresni a holtak 'birodalmában hűséges urát, a '• A * ? A cirmos falu harangjainak évtizede­ken át szorgos kondítóját. Cirmos árva maradt. A ha­rangozólakás bezárta ajtaját s a templom macskája új otthon után nézhe­tett. Hűtlen már nem tu­dott lenni ehhez a portához, hiszen egy hosszú macskaéle­tet itt élt le. Ezért mind sű­rűbben kezdte kerülgetni a papiak ajtaját. Finom falatok illata buggyant ki a konyha,- ajtón és a hideg napokon vas­tagon pipázott a kémény. De a papiak ajtaja zárva maradt. Egyik nyári vasárnap reg­gel, Miska gyerek után fello- pódzott a templom padlására. Annyira elfoglalta az egerek mozgása, hogy elfelejtkezett, az időről. Arra riadt fel, hogy alatta felzúgott az orgona s hangjára beleremegett még a padlás széles gerendája is. Megpróbált lerohanni a lép­csőn, de a kórus ajtaja elállta útját. Néhányat sírva nyávo­gott, aztán beletörődött sor­sába. Mit is tehetett volna egyebet? Eközben a szószéken a tisz- teletes a szeretetről prédikált. Kemény szavakkal dorgálta nyáját, hogy nem élnek a sze­retet parancsolataival. Pedig minden Isten teremtménye, ezért mindent és mindenki szeretni kell. A papék tányérján ezen a vasárnap délben rántottcsirke piroslott. A lelkészné ebéd előtt még egy forró csókkal is köszöntötte férjét, mert úgy­mond: „ilyen jól és szépen már régen prédikáltál”. Meleg volt az előszoba, aho­vá terítettek és párolgóit a frissen rántott hús. A pap fürdőit a büszkeségben, hogy ismét milyen szépen beszélt. Nem csoda, hiszen ez az ő kedvenc témája: a szeretet. Jó volt az ebéd és meghitt a családi asztal. Cirmos megállt az ajtóban és belenyávogott a nyugalmas vasárnapdéli papi ebédbe. Hangjára egyszerre felborult minden. A pap felugrott és a; kezeügyébe került papuccsal sújtott a megrémült állat felé. Cirmos ijedten ugrott le a lép­csőkről. A macska többé nem lépett a papiak udvarába. De nem járogatott a szomszéd házak­hoz sem. Kovácsék kerítése mellett vert tanyát, ahonnét vékonyuló testtel és kopott bundával nézte a bezártszemű harangozólakást, boldog éle­tének bezárt emlékét. Ha va­laki a közelébe ment, láthatta, hogy szemére piszokkal keve­redett könnyek ragadtak. Az első hideg dér végzett vele. Annyi ereje még volt, hogy átmásszon Kovácsék ke­rítésén. Cirmost megölte a „szere­tet Karner Ágoston ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1965. íebruár 7-én Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10 (úrv) Benczúr László de. 11. (úrv) Szirmai Zoi- tár du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. (úrv) Szir­mai Zoltán Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rá­kóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kál­mán u. de. 10. ifj. Hegedűs La­jos de. 11. ifj. Hegedűs Lajos du. 6. ifj. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. (úrv) Veöreös Imre Utász u. de. 9 (úrv) Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly Rákos- faíva de. 8. Boros Károly Gyar­mat u. de fél 10. Boros Károly Fóti út. de. 11. Káposzta Lajos du. 5. Szeretetvendégség: Boros Károly Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 10. Ká­poszta Lajos Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Sorok­sár újtelep de. 9. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszent­mihály de. fél 11. Karner Ágos­ton Sashalom de. 9. Kamer Ágos­ton Rákoscsaba de. 9. Békés Jó­zsef Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11 du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. 8. (úrv) de. fél 9. Várady La­jos Óbuda de. 9. Fliegenschnee Frigyes de. 10. (úrv) Fliegensche- nee Frigyes XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. de. 11. este fél 7. Pest- hidegkút de. fél 11. Kelenföld de. 8. Uzon László de. 11. (úrv) Uzon László du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai tai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (úrv.). ténettudományok doktora” cí­met. Markó Árpád neve kevésbé ismert az olvasó nagyközönség előtt. Annál jobban ismerik azonban a történettudomány művelői, különösen a iiadtör- ténészek és a XVII. és XVIII. század történetének kutatói. Szakkönyvek, tanulmányok hasznosítják történetírói mun­kásságának eredményeit. Im­már negyven esztendeje szor­goskodik és jeleskedik szak- tudományában, a hadtörténe- lem-írásban, s ez alatt az idő alatt számos műve látott nyomtatásban napvilágot, és lett egy-egy értékes kő né­pünk emlékezetének folyton épülő csarnokában: nemze­teink történetírásában. Némely műve pedig az egyetemes tör­ténetírás számára is jelentős; lefordították azokat német, francia, angol, svéd és finn nyelvre is. Munkája elismeréséül már harminc évvel ezelőtt a Tu­dományos Akadémia tagjává választotta, és 1952-ben kan­didátusi címmel tüntették ki. Nagyobb szabású művei II. Rákóczi Ferenc szabadsághar­cáról és Zrínyi Miklósról szól­nak. Doktori értekezése pedig eddig ismeretlen területre ve­zet. A levéltárban kutatói munkája közben Kossuth La­jos haditudományi írásaira bukkant, melyeket közel há­romszáz oldalas disszertációjá­ban elemez és értékel. Figyelemre méltó, hogy írói munkásságának javarésze öregkorára esik, s elcsodálko­zó örömmel hallhattuk tőle, hogy az öregkor felső határán szerzett tudományos elismeré­se is tovább, új tervezésre, új munkára serkenti. Szeretné feldolgozni és megírni a Tu­dományos Akadémia katona­tagjai életének és munkássá­gának történetét. A kicsiny, de meghitt és barátságos szeretetotthoni szo­ba tehát továbbra is műhely lesz s az új doktor (tanító) tovább folytatja régi munká­ját. Markó Árpád testvérünk­re szabva, a közmondást igy kellene átalakítani: a jó dok­tor holtig tanít. Muncz Frigyes EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIH., Üllői út 24. Szerkesztőségig telefon: 342—423 Kiáaóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 10 000 példányban nyomatott Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 65.0439/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L HÉTRÓI^-HÉTRE Prófétai szolgálat 1. Péter 1, 10—12. A próféta szó a görög profémi igéből származik. Jelen­tése: előre megmondani, jövendölni. A próféta Isten embere. Előre megmondja Isten dolgait. A próféta nem a maga aka­ratát, hanem Isten akaratát közli, közlésére mindig lehet épí­teni. A próféta közvetlen kapcsolatban van Istennel. A pró- fétaság lényege: Isten akaratát hirdetni. Minden körülmények között azt mondani — és annak megfelelően élni —, amit Isten szolgálatra elhívott és arra vállalkozó gyermekére rá­bízott és tőle elvár. Erre csakis a Szentlélek uralma és veze­tése alá jutott ember képes. „Sohasem ember akaratából szár­mazott a prófétai szó, hanem a Szentlélektől indíttatva szó­lották az Istennek szent emberei.” (1. Pét. 1, 21.) Prófétai szol­gálatot Szentlélek nélkül végezni nem lehet. Az ószövetségi próféták az eljövendő Messiásra mutatva jövendöltek a ke­gyelem dolgai felől. Isten ígéretei a Krisztusban betelje­sedtek. Mi a prófétai szolgálatot ma már újszövetségi szemmel nézve, Isten akaratának, legkivált a Krisztusban megjelent üdvözítő kegyelmének a hirdetésében látjuk. Ez egyetemes keresztyén feladat: elfogadni megtéréssel, bűnbánattal, hittel a Szentlélek által Krisztusban megragadható kegyelmet és másoknak is hirdetni! A Szentlélek, a prófétaság Lelke bi­zonyságot tesz Krisztus szenvedéseiről, váltság-haláláról és dicsőségéről: feltámadásáról, mennybemeneteléről és ítéletre vissza jöveteléről. E bizonyságtevés nyomán volt örvendezés, élő remény-, ség mindig az egyházban azokban, akik elfogadták az evan- géliumot. Prófétai szolgálathoz tehát a prófétaság Lelke szűk-, séges. Prófétai szolgálata van minden hivő és magát a Szent-, lélek uralma és vezetése alá helyező keresztyénnek. Ebbe a szolgálatba tartozik Isten akaratának megválás sulásáért mondott minden templomi prédikáció és imádság. De ide tartozik a templomon kívül is minden ennek érdeké­ben elhangzott jó szó és elvégzett jó szolgálat az élet bár­mely területén. Legyen áldott nálunk is „a prófétai beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint világító szövétnekre” (2. Pét, 1, 19.). Rónay Zoltán NAPRÖL-NAPRÄ VASÁRNAP: ÉZSAlAS 25, I; I. KORINTUS 2, 7. — Isten cselekedetét csak két szóval jellemezhetjük igazán: „Hűség és igazság”. Isten tettében e kettő mindig megvan. II. Péter 1, 16—21; Zsoltárok 97. HÉTFŐ: ÉZSAlAS 45, 11; I. KORINTUS 2, 12. — A jö­vőbe nézés mindig bizonytalanságot idéz elő. Ha emberileg nézzük, akkor indokolt a borúlátás. Isten magára mutat, ami­kor a jövendőről beszél: „Kérdezzétek meg a jövendőt tő­lem ... kezeim munkáját csak bízzátok reám”. II. Mózes 34, 29—35; Lukács 9, 37—45. KEDD: JEREMIAS 17, 17; L. TESSZALONIKA 5, 9. — Az embert nem vitapartnernek teremtette az Isten, sem arra, hogy legyen kire kiöntenie haragját, hanem azért, hogy üd­vösséget nyerjünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. II. Ko- rintus 4, 3—5; Lukács 9, 46—56. SZERDA: JÓB 9, 10; JÄNOS 11, 40. — Sokszor a sorsnak, a véletlen művének tekintünk sok mindent életünkben, A hivő ember mindezek helyett egy nevet lát és vall — Isten; „Nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.” II. Korintus 4, 13—18; Lukács 9, 57—62, CSÜTÖRTÖK: MIKEÁS 2, 13; FILIPPI 1, 28. — Isten nem fejezte be munkáját. Ma is ez a világ az Ő munkaterü­lete. Sokszor úgy végzi munkáját a népek életében, hogy előttünk megy. Galata 1, 11—24; Lukács 10, I—16. PENTEK: EZSDRÄS 3, 11; RÓMA 5, 15. — „Énekeltek* dicsérték az Urat és hálát adtak neki, mert jó, mert ^mind­örökké van az ő irgalmassága.” Máté 16, 24—28. Lukács 10, 17—24. SZOMBAT: ÉZSAlAS 45, 19; JÄNOS 7, 46. — Hatalmas ereje van a szónak. Szóval lehet buzdítani, serkenteni, de le­het letörni is, életutat kettévágni. Isten az Ö szavában és cse­lekedetében egyaránt következetes, és a szava ma is igaz­ság. Filippi 3, 20—4, 1; Lukács 10, 25—37. Káposzta Lajos KIS TÜKÖR Ha a bibliaolvasó Dániel próféta könyvét kezdi olvasni, )& ha először arra gondol,, hogy e könyv jelentékeny hatást gya­korolt az ún. messiási képzet kialakulására. E könyv mon­danivalója bizonyos mértékig Márk 13, 26, Luk. 2, 40, Jel. 14-ben visszhangzik. De különösen is érződik e könyv hatása a Jelenések könyvén. A könyv kialakulása több tudós teológus véleménye sze­rint úgy képzelhető el, hogy Dánielről, Istennek e kegyes és bölcs gyermekéről, Perzsia történetében való szerepéről arám- nyelvű feljegyzéseket készítettek. Az is lehetséges, hogy e fel­jegyzéseket éppen Dániel maga készítette. E feljegyzések a Kr. születése előtti III. században kerültek elő. A könyvhöz valaki bevezetést és befejezést írt, e kiegészítések olyanok, hogy azokban már az író saját korának történelmi benyomásai is érvényesülnek. A könyv tartalmát tekintve különösen is figyelemreméltó, hogy Isten országát úgy képzeli el, mint az égből földreszálló hatalmat. Továbbá, hogy Isten országának hatalmát összefüg­gésbe hozza a testi feltámadással és az utolsó ítélettel. Még azt is meg kell jegyeznünk, hogy az összes ótestamentomí könyvek között ez az a könyv, amely az angyalokkal kapcsolat­ban legfeljettebb tanítást adja. Nemcsak az angyalok rend­fokozatáról, hanem azoknak nevéről is tud. Ha Dániel próféta könyvét olvassuk, meg ne próbáljuk « könyvben olvasható számokkal való spekulativ foglalkozást, E számok értelme nem fejthető meg, de nem is érdekes, mert a könyv igaz mondanivalója sokkal érdekesebb. Egyébként is a könyv történeti adatai nem mindenben helytállók. Egy pél­dát: Á történelem egyáltalában nem tud arról a hadjáratról, amelyet Nabukodonozor Jójákím harmadik esztendejében Júda ellen vezetett. Vagy egy másik példa: Ahasvérus, Xerxes fia, 6, 28,29 szerint Cyrus előde, a valóságban pedig Xerxes atyja, nem méd, hanem perzsa király volt A 12 részből álló könyv két főrészre osztható Az első fő­rész 1—6, Dánielről és három társáról, a babilóniai király ud­varában való neveltetésükről ad érdekes tudósítást. A má­sodik főrész: 7—12. pedig Dániel azon látomásait foglalja össze, amelyek Isten országa eljöveteléről szólnak. F. n.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom